Bár többen írtak róla (pl. Ady, Lukács György), Molnár Ferenc XX. századi értékelése mégis elintézetlen.
A prózaíró Molnár helye és jelentõsége már tisztázott (vö. A Pál utcai fiúk), de nem lehet
visszaszorítani csak ebbe a körbe; okok:
- Molnár önmagát vérbeli színpadi írónak tudta.
- Õ
az egyetlen magyar drámaíró, akirõl a világ színházai és színházi
közönsége tudomást vett.
A vele kapcsolatban fölmerülõ kérdések nagy része
megválaszolatlan, mert még a terjedelmesebb munkák is megmaradnak a
publicisztikus megközelítés szintjén.
Családi környezetérõl jórészt csak húga, Molnár
Erzsébet elfogult, torzításoktól sem mentes könyvébõl
tudhatunk.
- Apja
orvos volt, és munkásgyûlésekre járt.
- Anyja
valószínûleg idegbeteg volt, és kb. a századforduló táján halhatott meg.
- Az
apa mindkét gyereknek az elérhetõ legmagasabb oktatást biztosította.
Ø
Erzsébet felsõbb leányiskolába járt.
Ø
Molnár a református gimnáziumban érettségizett, majd
jogász lett (Genfben is tanult).
- Hazatérve
azonnal újságíró lesz (Vészi József lapjánál, a Budapesti Naplónál, ahol kapcsolatba kerül Adyval).
- "Pezsgõ
és érdekes szellemi környezet - de egyben a századvégi bohémvilág is,
amely fölött Bródy Sándor trónolt. Állandó éjszakázás,
szerencsejáték, mulatás, cirkusz, orfeum, nyilvánosház - pénzt, ideget,
életerõt emésztõ élet, melynek feszültsége idõnként az
elviselhetetlenségig fokozódott." (89.)
- Egy
év múlva visszatér Genfbe, ahol több mûvet is ír.
Ø
A gazdátlan csónak
története
Ø
Az éhes város (elsõ regénye)
- Barátjával,
Feiks Jenõvel Párizsban tölt néhány hónapot.
- Visszatérve
Budapestre, folytatja régi életét.
- A
Vígszínház házi fordítója lesz
(szinte kizárólag francia bohózatokat fordít).
- Bensõséges
barátja Feiks Jenõ és Jacobi Viktor
- Ugyanakkor
egy széles körben mozog, amelynek egyik fókusza Bródy Sándor, aki jóban volt Molnár apjával. Molnárt kedvelte, irigyelte,
és le is nézte (Molnár viszont mindig tisztelte).
- A
család jó barátságban van Vésziékkel; ezt azonban több dolog is
beárnyékolja.
Ø
Molnár és Vészi Margit házassága (1906), majd válása.
Ø
Ady és Vészi Margit kapcsolata: Ady és Molnár mindvégig féltékenyek voltak egymásra. Ady ennek ellenére a házasság helyreállításán
munkálkodott, míg Molnár állandóan le akarta járatni Adyt Margit elõtt.
- : hosszú
kapcsolat után rövid házasság Fedák Sárival
- Második
házassága azért végzõdik válással, mert feleségül akarja venni Darvas
Lilit (tõle már nem válik el, de élete utolsó
másfél évtizedét külön töltik).
- Molnár viszonya a Nyugathoz: nem egyértelmû.
Ø
A folyóirat köre nagyjából magáénak tudja az írót.
Ø
Ugyanakkor Molnár nagyon ügyel rá, hogy ne tekintsék azonosnak a
Nyugattal: csak kevés írást ad, és ha
ad, akkor is csak színdarabrészletet, hogy ne kötelezze el magát.
- A
tízes évektõl több európai nagyvárosban jár, ugyanis elkíséri darabjait,
és részt vesz a próbákon is (kiváló rendezõ volt, saját darabjai legjobb
színpadra állítója).
- Színmûvei
igazi fölvevõ területe a két világháború közt Németország és a német
nyelvterületek, illetve az Egyesült Államok.
- Az
õszirózsás forradalom után elvállalja az Otthon Kör elnökségét (Rákosi Jenõ helyett).
- A
proletárdiktatúra alatt visszautasítja a Vörös Hadsereg
propagandafõnökségét, így a Vörös
Újság állandóan támadja. Darabjait azonban játszhatják.
- A
fehérterror idején is vannak színpadi sikerei, de nem érzi magát
biztonságban.
- -ban
Corvin-láncot szánnak neki, de ez meghiúsul (nem tudni, miért).
- Egyre
gyakrabban tartózkodik külföldön (Németország és Svájc, a francia és az
olasz Riviéra).
- A
II. világháború kitörésekor az USA-ba távozik, ahol haláláig a filmiparban
dolgozik.
Doktor úr (1902;
elsõ bohózata)
Józsi (1903;
bohózat): a kritika jóindulatát megõrzi, de a közönség hidegebben fogadja, mert
már többet várnak tõle.
Az ördög (1907; bohózat)
- Ez
már nagy siker lett (a Vígszínház
sokszor játszotta, és mindig telt ház elõtt).
- A
siker oka valószínûleg az volt, hogy olyan mûvet írt, amelynek részleteit
elõtte már mások is megírták, a részletek keveréke viszont teljesen
eredeti volt.
- Molnár az elsõ drámaíró, aki a színpadon is
tudja kamatoztatni Freud tanait a tudat és a tudattalan viszonyáról.
- A
mû érdeme még, hogy világfias, de igazi pesti levegõt áraszt.
- Nagy
erejûek a dialógusok: pontos hatásra vannak fölépítve, és mindig meg
tudnak lepni. Itt kicsit könnyebb a szerzõ dolga, mert "az ördög
jelenlétével lehetõvé teszi olyan dolgok kimondását is, amelyek a reális
szereplõk által közvetlenül kimondhatatlanok". (97.)
- Molnár megírja szinte egész mûvészélete egyetlen
merészségét: a vágykielégítés himnuszát. Ez a diadalmas önzés ditirambusa,
amely eltapossa a keresztény aszkézistant.
- A
darabban több kitûnõ szerep is volt. Az Ördög szerepe szintén bravúros
volt, és Molnár Hegedüs Gyula alakjára szabta.
- Egy
olasz színész is látja a darabot: azonnal lefordíttatja, magával viszi, és
világsiker lesz belõle (olasz városok, Bécs, Berlin, New York, London).
Liliom (1909)
- Eredetileg
tárcanovella volt.
- Molnár egyik leghosszabb életû darabja, amelyet
ráadásul a legtöbb változatban mutattak be.
- A
darab "tragédiája": nem a szociális kérdést helyezi a középpontba, hanem a
lélektani problémát.
- A
világot csak felületesen képes megragadni, ezért a szövegben uralkodóvá
válik a groteszk-ironikus és könnyes-szentimentális együtt járása.
"A Liliom félbukása megtanította arra is, hogy a siker
nagy bilincs: a közönség azt várja tõle, amiben megszerette. Az ördög után ugyanazt, de másképp. S a Liliom után egy évvel bemutatják a Vígszínházban Molnár következõ »ördögi« vígjátékát, A testõrt. A darab mindent
elsöprõ siker lett a kritika elõtt is, a közönség elõtt is - és gyorsan
elindult külföldi sikerútjára Az ördög által megnyitott
kapukon át." (101.)
A testõr (1910)
- Molnár egyik legjobb darabja.
- A
szerelem mint féltékenység nyíltan jelenik meg benne.
- A
féltékenység specifikusan férfiátok, a nõk nem ismerik.
- A
nõk így a szerelmet sem ismerik: "Az általa ábrázolt nõknek vonzó testük
van, ambíciójuk, akaratuk, de ha talán elvontan vágyakoznak is férfi után,
egyik sem szenved értük, miattuk." (102.)
- A
mû tökéletes szerkesztésû kamaradarab: nincs benne egyetlen fölösleges
alak vagy szó sem.
A farkas (1912)
- Az
alaptéma hasonló az elõzõekhez: az asszony másra vágyása és a férfi
elégedetlensége.
- "De
ugyanakkor az egész már hidegebb, mesterkéltebb, mint bármelyik korábbi;
itt már valóban minden számítás, és sok a trükk." (104.)
A fehér felhõ
- Öt
képbõl álló "mirákulum".
- Eluralkodik
benne a színpadi hatásvadászat és az érzelgõsség.
- Azért
lehet jelentõs, mert itt jelenik meg elõször a túlvilág és a csoda ironikus
felhang nélkül.
Farsang
- A
mû helye az életrajzban:
Ø
udvarlás Fedák Sárinak egy parádés szereppel
Ø
mérkõzés Herczeg Ferenccel a kosztümös dzsentridrámában
- Karinthy karikatúrát ír róla (Kint a farkas, bent a farsang), de valójában
már maga a darab is karikatúra.
: Molnár nem ír darabot. Ezután pedig szinte új íróként
lép föl.
A hattyú (1920)
- Amiben
új: a porosz fõhercegi miliõt mutatja be.
- Amiben
a régi: szellemes kamaravígjáték, pontos poénokkal, remek szerepekkel.
- Ági
Miklós: a konfliktust elõidézõ nevelõ alakja; úgy tûnik, mintha a magyar
romantika valamelyik regényébõl tévedt volna ebbe a darabba.
- "Molnár morális gyávaságára [.] mi sem
jellemzõbb, minthogy az arisztokráciáról való véleményét még ekkor is csak
porosz jelmezben meri elmondani." (113.)
Színház (1921):
három egyfelvonásost tartalmaz.
- Marsall: minden társadalmi
konkrétságtól elvonatkoztatott férfi bravúrszerep.
- Ibolya: az elõzõ darab nõi
ellenpárja, bár erõsebb kabaréízekkel.
- Elõjáték a Lear
királyhoz: itt már érzõdik, hogy
a szerzõ kiégett, ismétli önmagát.
Az ezt követõ mûvekben Molnár megújulást keres.
- Égi és földi szerelem: a vallásos érzés és a
metafizikum felé tapogatózás eredménye.
- Vörös malom
Ø
Az ördögi kapitalizmus gyógyszeréül csak a
szívjóságot ajánlja (kifejezetten rossz mû).
Ø
Az embereket marionettfiguráknak látja.
Ø
A romantika és a naturalizmus világát ötvözi.
Ø
"Az elsõ felvonásban minden el van intézve, a
következõ kettõ már csak a pittoreszk, az anekdota és a kibonyolítás kedvéért
íródott meg." (116.)
Ø
Adél alakjában Fedák Sárit "írja ki" magából, a szerelmi háromszögben
pedig új szerelmét Darvas Lili iránt, és nehéz harcát, hogy megszabaduljon
Fedáktól
Ø
Miliõ: kispolgári-alkalmazotti réteg.
Ø
A szerzõ vígjátéknak nevezi, valójában egy nagyon
keserû vigasság ez.
Ø
A darab alatta van Molnár legjobb teljesítményének; ok: a mû alapvetõen
filmszüzsé.
Ø
A marionettszerûség itt szervesen épül be a
cselekménybe.
Játék a kastélyban (1926)
- Kétségtelenül
a molnári színdarab egyik
csúcsa.
- A
mû tartalma: frivol, sõt cinikus vígjáték.
- ".
a morális problémákat a nézõ elõtt elfedi a színpadi ötletesség, a molnári szellemesség, a
váratlan helyzetek és váratlan megoldások gyorsan pergõ tûzijátéka." (117.)
- A
szerzõ a színdarabíró alakjával a színdarabírást is bevonja a játékba.
- A
szövegben önmagára is közvetlenül és ironikusan céloz (". életemben annyit
loptam a franciáktól - illik, hogy végre én is adjak nekik valamit").
Olympia (1927):
technikai szempontból bravúrdarab: nincs benne egy fölösleges szó vagy mozdulat
sem.
Még hét darab:
- A jó tündér
- Valaki
- Harmónia
- Az ismeretlen lány
- Nagy szerelem
- Csoda a hegyek között
- Delila
". valamennyi
egyenként és közösen a színpadi szerzõt saját csapdájában vergõdve mutatja:
szerepeket ír, elsõsorban Darvas Lili számára, s nem igazi, önmagában s önmagáért
álló színmûveket." (121.)
Molnár a magyar kis- és középpolgárság tipikus
képviselõje volt. Pályája követi a réteg útját: 1912-ig fölível, a háború alatt hanyatlik, a forradalmakban
kétlelkûség jellemzi, a '20-as évek alatt újra fölível, és bekapcsolódik az új
európai mûvészeti hullámba. A '30-as években visszahúzódik és hanyatlik.