Modern dramai törekvések

Modern drámai törekvések

Bár többen írtak róla (pl. Ady, Lukács György), Molnár Ferenc XX. századi értékelése mégis elintézetlen.

A prózaíró Molnár helye és jelentősége már tisztázott (vö. A Pál utcai fiúk), de nem lehet visszaszorítani csak ebbe a körbe; okok:

• Molnár önmagát vérbeli színpadi írónak tudta.
• Ő az egyetlen magyar drámaíró, akiről a világ színházai és színházi közönsége tudomást vett.

A vele kapcsolatban fölmerülő kérdések nagy része megválaszolatlan, mert még a terjedelmesebb munkák is megmaradnak a publicisztikus megközelítés szintjén.

Családi környezetéről jórészt csak húga, Molnár Erzsébet elfogult, torzításoktól sem mentes könyvéből tudhatunk.

• Apja orvos volt, és munkásgyűlésekre járt.
• Anyja valószínűleg idegbeteg volt, és kb. a századforduló táján halhatott meg.
• Az apa mindkét gyereknek az elérhető legmagasabb oktatást biztosította.

Ø     Erzsébet felsőbb leányiskolába járt.

Ø     Molnár a református gimnáziumban érettségizett, majd jogász lett (Genfben is tanult).

• Hazatérve azonnal újságíró lesz (Vészi József lapjánál, a Budapesti Naplónál, ahol kapcsolatba kerül Adyval).
• "Pezsgő és érdekes szellemi környezet - de egyben a századvégi bohémvilág is, amely fölött Bródy Sándor trónolt. Állandó éjszakázás, szerencsejáték, mulatás, cirkusz, orfeum, nyilvánosház - pénzt, ideget, életerőt emésztő élet, melynek feszültsége időnként az elviselhetetlenségig fokozódott." _(89.)
• Egy év múlva visszatér Genfbe, ahol több művet is ír.

Ø     A gazdátlan csónak története

Ø     Az éhes város (első regénye)

• Barátjával, Feiks Jenővel Párizsban tölt néhány hónapot.
• Visszatérve Budapestre, folytatja régi életét.
• A Vígszínház házi fordítója lesz (szinte kizárólag francia bohózatokat fordít).
• Bensőséges barátja Feiks Jenő és Jacobi Viktor
• Ugyanakkor egy széles körben mozog, amelynek egyik fókusza Bródy Sándor, aki jóban volt Molnár apjával. Molnárt kedvelte, irigyelte, és le is nézte (Molnár viszont mindig tisztelte).
• A család jó barátságban van Vésziékkel; ezt azonban több dolog is beárnyékolja.

Ø     Molnár és Vészi Margit házassága (1906), majd válása.

Ø     Ady és Vészi Margit kapcsolata: Ady és Molnár mindvégig féltékenyek voltak egymásra. Ady ennek ellenére a házasság helyreállításán munkálkodott, míg Molnár állandóan le akarta járatni Adyt Margit előtt.

• : hosszú kapcsolat után rövid házasság Fedák Sárival
• Második házassága azért végződik válással, mert feleségül akarja venni Darvas Lilit (tőle már nem válik el, de élete utolsó másfél évtizedét külön töltik).
• Molnár viszonya a Nyugathoz: nem egyértelmű.

Ø     A folyóirat köre nagyjából magáénak tudja az írót.

Ø     Ugyanakkor Molnár nagyon ügyel rá, hogy ne tekintsék azonosnak a Nyugattal: csak kevés írást ad, és ha ad, akkor is csak színdarabrészletet, hogy ne kötelezze el magát.

• A tízes évektől több európai nagyvárosban jár, ugyanis elkíséri darabjait, és részt vesz a próbákon is (kiváló rendező volt, saját darabjai legjobb színpadra állítója).
• Színművei igazi fölvevő területe a két világháború közt Németország és a német nyelvterületek, illetve az Egyesült Államok.
• Az őszirózsás forradalom után elvállalja az Otthon Kör elnökségét (Rákosi Jenő helyett).
• A proletárdiktatúra alatt visszautasítja a Vörös Hadsereg propagandafőnökségét, így a Vörös Újság állandóan támadja. Darabjait azonban játszhatják.
• A fehérterror idején is vannak színpadi sikerei, de nem érzi magát biztonságban.
• -ban Corvin-láncot szánnak neki, de ez meghiúsul (nem tudni, miért).
• Egyre gyakrabban tartózkodik külföldön (Németország és Svájc, a francia és az olasz Riviéra).
• A II. világháború kitörésekor az USA-ba távozik, ahol haláláig a filmiparban dolgozik.

Doktor úr (1902; első bohózata)

Józsi (1903; bohózat): a kritika jóindulatát megőrzi, de a közönség hidegebben fogadja, mert már többet várnak tőle.

Az ördög (1907; bohózat)

• Ez már nagy siker lett (a Vígszínház sokszor játszotta, és mindig telt ház előtt).
• A siker oka valószínűleg az volt, hogy olyan művet írt, amelynek részleteit előtte már mások is megírták, a részletek keveréke viszont teljesen eredeti volt.
• Molnár az első drámaíró, aki a színpadon is tudja kamatoztatni Freud tanait a tudat és a tudattalan viszonyáról.
• A mű érdeme még, hogy világfias, de igazi pesti levegőt áraszt.
• Nagy erejűek a dialógusok: pontos hatásra vannak fölépítve, és mindig meg tudnak lepni. Itt kicsit könnyebb a szerző dolga, mert "az ördög jelenlétével lehetővé teszi olyan dolgok kimondását is, amelyek a reális szereplők által közvetlenül kimondhatatlanok". _(97.)
• Molnár megírja szinte egész művészélete egyetlen merészségét: a vágykielégítés himnuszát. Ez a diadalmas önzés ditirambusa, amely eltapossa a keresztény aszkézistant.
• A darabban több kitűnő szerep is volt. Az Ördög szerepe szintén bravúros volt, és Molnár Hegedüs Gyula alakjára szabta.
• Egy olasz színész is látja a darabot: azonnal lefordíttatja, magával viszi, és világsiker lesz belőle (olasz városok, Bécs, Berlin, New York, London).

Liliom (1909)

• Eredetileg tárcanovella volt.
• Molnár egyik leghosszabb életű darabja, amelyet ráadásul a legtöbb változatban mutattak be.
• A darab "tragédiája": nem a szociális kérdést helyezi a középpontba, hanem a lélektani problémát.
• A világot csak felületesen képes megragadni, ezért a szövegben uralkodóvá válik a groteszk-ironikus és könnyes-szentimentális együtt járása.

"A Liliom félbukása megtanította arra is, hogy a siker nagy bilincs: a közönség azt várja tőle, amiben megszerette. Az ördög után ugyanazt, de másképp. S a Liliom után egy évvel bemutatják a Vígszínházban Molnár következő »ördögi« vígjátékát, A testőrt. A darab mindent elsöprő siker lett a kritika előtt is, a közönség előtt is - és gyorsan elindult külföldi sikerútjára Az ördög által megnyitott kapukon át." _(101.)

A testőr (1910)

• Molnár egyik legjobb darabja.
• A szerelem mint féltékenység nyíltan jelenik meg benne.
• A féltékenység specifikusan férfiátok, a nők nem ismerik.
• A nők így a szerelmet sem ismerik: "Az általa ábrázolt nőknek vonzó testük van, ambíciójuk, akaratuk, de ha talán elvontan vágyakoznak is férfi után, egyik sem szenved értük, miattuk." _(102.)
• A mű tökéletes szerkesztésű kamaradarab: nincs benne egyetlen fölösleges alak vagy szó sem.

A farkas (1912)

• Az alaptéma hasonló az előzőekhez: az asszony másra vágyása és a férfi elégedetlensége.
• "De ugyanakkor az egész már hidegebb, mesterkéltebb, mint bármelyik korábbi; itt már valóban minden számítás, és sok a trükk." _(104.)

A fehér felhő

• Öt képből álló "mirákulum".
• Eluralkodik benne a színpadi hatásvadászat és az érzelgősség.
• Azért lehet jelentős, mert itt jelenik meg először a túlvilág és a csoda ironikus felhang nélkül.

Farsang

• A mű helye az életrajzban:

Ø     udvarlás Fedák Sárinak egy parádés szereppel

Ø     mérkőzés Herczeg Ferenccel a kosztümös dzsentridrámában

• Karinthy karikatúrát ír róla (Kint a farkas, bent a farsang), de valójában már maga a darab is karikatúra.

: Molnár nem ír darabot. Ezután pedig szinte új íróként lép föl.

A hattyú (1920)

• Amiben új: a porosz főhercegi miliőt mutatja be.
• Amiben a régi: szellemes kamaravígjáték, pontos poénokkal, remek szerepekkel.
• Ági Miklós: a konfliktust előidéző nevelő alakja; úgy tűnik, mintha a magyar romantika valamelyik regényéből tévedt volna ebbe a darabba.
• "Molnár morális gyávaságára [.] mi sem jellemzőbb, minthogy az arisztokráciáról való véleményét még ekkor is csak porosz jelmezben meri elmondani." _(113.)

Színház (1921): három egyfelvonásost tartalmaz.

• Marsall: minden társadalmi konkrétságtól elvonatkoztatott férfi bravúrszerep.
• Ibolya: az előző darab női ellenpárja, bár erősebb kabaréízekkel.
• Előjáték a Lear királyhoz: itt már érződik, hogy a szerző kiégett, ismétli önmagát.

Az ezt követő művekben Molnár megújulást keres.

• Égi és földi szerelem: a vallásos érzés és a metafizikum felé tapogatózás eredménye.
• Vörös malom

Ø     Az ördögi kapitalizmus gyógyszeréül csak a szívjóságot ajánlja (kifejezetten rossz mű).

Ø     Az embereket marionettfiguráknak látja.

• Üvegcipő

Ø     A romantika és a naturalizmus világát ötvözi.

Ø     "Az első felvonásban minden el van intézve, a következő kettő már csak a pittoreszk, az anekdota és a kibonyolítás kedvéért íródott meg." _(116.)

Ø     Adél alakjában Fedák Sárit "írja ki" magából, a szerelmi háromszögben pedig új szerelmét Darvas Lili iránt, és nehéz harcát, hogy megszabaduljon Fedáktól

• Riviera

Ø     Miliő: kispolgári-alkalmazotti réteg.

Ø     A szerző vígjátéknak nevezi, valójában egy nagyon keserű vigasság ez.

Ø     A darab alatta van Molnár legjobb teljesítményének; ok: a mű alapvetően filmszüzsé.

Ø     A marionettszerűség itt szervesen épül be a cselekménybe.

Játék a kastélyban (1926)

• Kétségtelenül a molnári színdarab egyik csúcsa.
• A mű tartalma: frivol, sőt cinikus vígjáték.
• ". a morális problémákat a néző előtt elfedi a színpadi ötletesség, a molnári szellemesség, a váratlan helyzetek és váratlan megoldások gyorsan pergő tűzijátéka." _(117.)
• A szerző a színdarabíró alakjával a színdarabírást is bevonja a játékba.
• A szövegben önmagára is közvetlenül és ironikusan céloz (". életemben annyit loptam a franciáktól - illik, hogy végre én is adjak nekik valamit").

Olympia (1927): technikai szempontból bravúrdarab: nincs benne egy fölösleges szó vagy mozdulat sem.

Még hét darab:

• A jó tündér
• Valaki
• Harmónia
• Az ismeretlen lány
• Nagy szerelem
• Csoda a hegyek között
• Delila

". valamennyi egyenként és közösen a színpadi szerzőt saját csapdájában vergődve mutatja: szerepeket ír, elsősorban Darvas Lili számára, s nem igazi, önmagában s önmagáért álló színműveket." _(121.)

Molnár a magyar kis- és középpolgárság tipikus képviselője volt. Pályája követi a réteg útját: 1912-ig fölível, a háború alatt hanyatlik, a forradalmakban kétlelkűség jellemzi, a '20-as évek alatt újra fölível, és bekapcsolódik az új európai művészeti hullámba. A '30-as években visszahúzódik és hanyatlik.