Modern dramai törekvések

Modern drámai törekvések

Bár többen írtak róla (pl. Ady, Lukács György), Molnár Ferenc XX. századi értékelése mégis elintézetlen.

A prózaíró Molnár helye és jelentõsége már tisztázott (vö. A Pál utcai fiúk), de nem lehet visszaszorítani csak ebbe a körbe; okok:

• Molnár önmagát vérbeli színpadi írónak tudta.
• Õ az egyetlen magyar drámaíró, akirõl a világ színházai és színházi közönsége tudomást vett.

A vele kapcsolatban fölmerülõ kérdések nagy része megválaszolatlan, mert még a terjedelmesebb munkák is megmaradnak a publicisztikus megközelítés szintjén.

Családi környezetérõl jórészt csak húga, Molnár Erzsébet elfogult, torzításoktól sem mentes könyvébõl tudhatunk.

• Apja orvos volt, és munkásgyûlésekre járt.
• Anyja valószínûleg idegbeteg volt, és kb. a századforduló táján halhatott meg.
• Az apa mindkét gyereknek az elérhetõ legmagasabb oktatást biztosította.

Ø     Erzsébet felsõbb leányiskolába járt.

Ø     Molnár a református gimnáziumban érettségizett, majd jogász lett (Genfben is tanult).

• Hazatérve azonnal újságíró lesz (Vészi József lapjánál, a Budapesti Naplónál, ahol kapcsolatba kerül Adyval).
• "Pezsgõ és érdekes szellemi környezet - de egyben a századvégi bohémvilág is, amely fölött Bródy Sándor trónolt. Állandó éjszakázás, szerencsejáték, mulatás, cirkusz, orfeum, nyilvánosház - pénzt, ideget, életerõt emésztõ élet, melynek feszültsége idõnként az elviselhetetlenségig fokozódott." _(89.)
• Egy év múlva visszatér Genfbe, ahol több mûvet is ír.

Ø     A gazdátlan csónak története

Ø     Az éhes város (elsõ regénye)

• Barátjával, Feiks Jenõvel Párizsban tölt néhány hónapot.
• Visszatérve Budapestre, folytatja régi életét.
• A Vígszínház házi fordítója lesz (szinte kizárólag francia bohózatokat fordít).
• Bensõséges barátja Feiks Jenõ és Jacobi Viktor
• Ugyanakkor egy széles körben mozog, amelynek egyik fókusza Bródy Sándor, aki jóban volt Molnár apjával. Molnárt kedvelte, irigyelte, és le is nézte (Molnár viszont mindig tisztelte).
• A család jó barátságban van Vésziékkel; ezt azonban több dolog is beárnyékolja.

Ø     Molnár és Vészi Margit házassága (1906), majd válása.

Ø     Ady és Vészi Margit kapcsolata: Ady és Molnár mindvégig féltékenyek voltak egymásra. Ady ennek ellenére a házasság helyreállításán munkálkodott, míg Molnár állandóan le akarta járatni Adyt Margit elõtt.

• : hosszú kapcsolat után rövid házasság Fedák Sárival
• Második házassága azért végzõdik válással, mert feleségül akarja venni Darvas Lilit (tõle már nem válik el, de élete utolsó másfél évtizedét külön töltik).
• Molnár viszonya a Nyugathoz: nem egyértelmû.

Ø     A folyóirat köre nagyjából magáénak tudja az írót.

Ø     Ugyanakkor Molnár nagyon ügyel rá, hogy ne tekintsék azonosnak a Nyugattal: csak kevés írást ad, és ha ad, akkor is csak színdarabrészletet, hogy ne kötelezze el magát.

• A tízes évektõl több európai nagyvárosban jár, ugyanis elkíséri darabjait, és részt vesz a próbákon is (kiváló rendezõ volt, saját darabjai legjobb színpadra állítója).
• Színmûvei igazi fölvevõ területe a két világháború közt Németország és a német nyelvterületek, illetve az Egyesült Államok.
• Az õszirózsás forradalom után elvállalja az Otthon Kör elnökségét (Rákosi Jenõ helyett).
• A proletárdiktatúra alatt visszautasítja a Vörös Hadsereg propagandafõnökségét, így a Vörös Újság állandóan támadja. Darabjait azonban játszhatják.
• A fehérterror idején is vannak színpadi sikerei, de nem érzi magát biztonságban.
• -ban Corvin-láncot szánnak neki, de ez meghiúsul (nem tudni, miért).
• Egyre gyakrabban tartózkodik külföldön (Németország és Svájc, a francia és az olasz Riviéra).
• A II. világháború kitörésekor az USA-ba távozik, ahol haláláig a filmiparban dolgozik.

Doktor úr (1902; elsõ bohózata)

Józsi (1903; bohózat): a kritika jóindulatát megõrzi, de a közönség hidegebben fogadja, mert már többet várnak tõle.

Az ördög (1907; bohózat)

• Ez már nagy siker lett (a Vígszínház sokszor játszotta, és mindig telt ház elõtt).
• A siker oka valószínûleg az volt, hogy olyan mûvet írt, amelynek részleteit elõtte már mások is megírták, a részletek keveréke viszont teljesen eredeti volt.
• Molnár az elsõ drámaíró, aki a színpadon is tudja kamatoztatni Freud tanait a tudat és a tudattalan viszonyáról.
• A mû érdeme még, hogy világfias, de igazi pesti levegõt áraszt.
• Nagy erejûek a dialógusok: pontos hatásra vannak fölépítve, és mindig meg tudnak lepni. Itt kicsit könnyebb a szerzõ dolga, mert "az ördög jelenlétével lehetõvé teszi olyan dolgok kimondását is, amelyek a reális szereplõk által közvetlenül kimondhatatlanok". _(97.)
• Molnár megírja szinte egész mûvészélete egyetlen merészségét: a vágykielégítés himnuszát. Ez a diadalmas önzés ditirambusa, amely eltapossa a keresztény aszkézistant.
• A darabban több kitûnõ szerep is volt. Az Ördög szerepe szintén bravúros volt, és Molnár Hegedüs Gyula alakjára szabta.
• Egy olasz színész is látja a darabot: azonnal lefordíttatja, magával viszi, és világsiker lesz belõle (olasz városok, Bécs, Berlin, New York, London).

Liliom (1909)

• Eredetileg tárcanovella volt.
• Molnár egyik leghosszabb életû darabja, amelyet ráadásul a legtöbb változatban mutattak be.
• A darab "tragédiája": nem a szociális kérdést helyezi a középpontba, hanem a lélektani problémát.
• A világot csak felületesen képes megragadni, ezért a szövegben uralkodóvá válik a groteszk-ironikus és könnyes-szentimentális együtt járása.

"A Liliom félbukása megtanította arra is, hogy a siker nagy bilincs: a közönség azt várja tõle, amiben megszerette. Az ördög után ugyanazt, de másképp. S a Liliom után egy évvel bemutatják a Vígszínházban Molnár következõ »ördögi« vígjátékát, A testõrt. A darab mindent elsöprõ siker lett a kritika elõtt is, a közönség elõtt is - és gyorsan elindult külföldi sikerútjára Az ördög által megnyitott kapukon át." _(101.)

A testõr (1910)

• Molnár egyik legjobb darabja.
• A szerelem mint féltékenység nyíltan jelenik meg benne.
• A féltékenység specifikusan férfiátok, a nõk nem ismerik.
• A nõk így a szerelmet sem ismerik: "Az általa ábrázolt nõknek vonzó testük van, ambíciójuk, akaratuk, de ha talán elvontan vágyakoznak is férfi után, egyik sem szenved értük, miattuk." _(102.)
• A mû tökéletes szerkesztésû kamaradarab: nincs benne egyetlen fölösleges alak vagy szó sem.

A farkas (1912)

• Az alaptéma hasonló az elõzõekhez: az asszony másra vágyása és a férfi elégedetlensége.
• "De ugyanakkor az egész már hidegebb, mesterkéltebb, mint bármelyik korábbi; itt már valóban minden számítás, és sok a trükk." _(104.)

A fehér felhõ

• Öt képbõl álló "mirákulum".
• Eluralkodik benne a színpadi hatásvadászat és az érzelgõsség.
• Azért lehet jelentõs, mert itt jelenik meg elõször a túlvilág és a csoda ironikus felhang nélkül.

Farsang

• A mû helye az életrajzban:

Ø     udvarlás Fedák Sárinak egy parádés szereppel

Ø     mérkõzés Herczeg Ferenccel a kosztümös dzsentridrámában

• Karinthy karikatúrát ír róla (Kint a farkas, bent a farsang), de valójában már maga a darab is karikatúra.

: Molnár nem ír darabot. Ezután pedig szinte új íróként lép föl.

A hattyú (1920)

• Amiben új: a porosz fõhercegi miliõt mutatja be.
• Amiben a régi: szellemes kamaravígjáték, pontos poénokkal, remek szerepekkel.
• Ági Miklós: a konfliktust elõidézõ nevelõ alakja; úgy tûnik, mintha a magyar romantika valamelyik regényébõl tévedt volna ebbe a darabba.
• "Molnár morális gyávaságára [.] mi sem jellemzõbb, minthogy az arisztokráciáról való véleményét még ekkor is csak porosz jelmezben meri elmondani." _(113.)

Színház (1921): három egyfelvonásost tartalmaz.

• Marsall: minden társadalmi konkrétságtól elvonatkoztatott férfi bravúrszerep.
• Ibolya: az elõzõ darab nõi ellenpárja, bár erõsebb kabaréízekkel.
• Elõjáték a Lear királyhoz: itt már érzõdik, hogy a szerzõ kiégett, ismétli önmagát.

Az ezt követõ mûvekben Molnár megújulást keres.

• Égi és földi szerelem: a vallásos érzés és a metafizikum felé tapogatózás eredménye.
• Vörös malom

Ø     Az ördögi kapitalizmus gyógyszeréül csak a szívjóságot ajánlja (kifejezetten rossz mû).

Ø     Az embereket marionettfiguráknak látja.

• Üvegcipõ

Ø     A romantika és a naturalizmus világát ötvözi.

Ø     "Az elsõ felvonásban minden el van intézve, a következõ kettõ már csak a pittoreszk, az anekdota és a kibonyolítás kedvéért íródott meg." _(116.)

Ø     Adél alakjában Fedák Sárit "írja ki" magából, a szerelmi háromszögben pedig új szerelmét Darvas Lili iránt, és nehéz harcát, hogy megszabaduljon Fedáktól

• Riviera

Ø     Miliõ: kispolgári-alkalmazotti réteg.

Ø     A szerzõ vígjátéknak nevezi, valójában egy nagyon keserû vigasság ez.

Ø     A darab alatta van Molnár legjobb teljesítményének; ok: a mû alapvetõen filmszüzsé.

Ø     A marionettszerûség itt szervesen épül be a cselekménybe.

Játék a kastélyban (1926)

• Kétségtelenül a molnári színdarab egyik csúcsa.
• A mû tartalma: frivol, sõt cinikus vígjáték.
• ". a morális problémákat a nézõ elõtt elfedi a színpadi ötletesség, a molnári szellemesség, a váratlan helyzetek és váratlan megoldások gyorsan pergõ tûzijátéka." _(117.)
• A szerzõ a színdarabíró alakjával a színdarabírást is bevonja a játékba.
• A szövegben önmagára is közvetlenül és ironikusan céloz (". életemben annyit loptam a franciáktól - illik, hogy végre én is adjak nekik valamit").

Olympia (1927): technikai szempontból bravúrdarab: nincs benne egy fölösleges szó vagy mozdulat sem.

Még hét darab:

• A jó tündér
• Valaki
• Harmónia
• Az ismeretlen lány
• Nagy szerelem
• Csoda a hegyek között
• Delila

". valamennyi egyenként és közösen a színpadi szerzõt saját csapdájában vergõdve mutatja: szerepeket ír, elsõsorban Darvas Lili számára, s nem igazi, önmagában s önmagáért álló színmûveket." _(121.)

Molnár a magyar kis- és középpolgárság tipikus képviselõje volt. Pályája követi a réteg útját: 1912-ig fölível, a háború alatt hanyatlik, a forradalmakban kétlelkûség jellemzi, a '20-as évek alatt újra fölível, és bekapcsolódik az új európai mûvészeti hullámba. A '30-as években visszahúzódik és hanyatlik.