Madach Imre

Madách Imre

Régi nemesi családból származik. A gimnázium hat osztályát magántanulóként végzi, a váci piaristáknál vizsgázik. A pesti egyetem bölcsészeti, majd jogi karán tanul. Fiatalkori drámái (Commodus, Mária királynö) meglehetösen kiforratlan alkotások, de már érezhetö bennük késöbbi müveinek problémaköre: az eszményi nagyra törés és a bukás tragikus ellentéte. 1845-ben anyja és barátai határozott ellenzése dacára feleségül veszi Fráter Erzsébetet, akihe 131c23b z vadrózsák címmel lírai ciklusának darabjai szólnak. Az 1848-as szabadságharcban betegsége miatt nem vehetett részt, de Kossuth egyik titkárának, Rákóczy Jánosnak a rejtegetéséért egy évre bebörtönözték.

1860-ban született meg fö müve, Az ember tragédiája címü drámai költemény. Müvében összefonódik a drámai és a gondolatlírai jelleg. Az úgynevezett emberiségköltemények, vagy világdrámák sorába tartozik, mint pl. Dante Isteni színjátéka vagy Goethe Faustja.

Az ember tragédiája címü alkotás föbb jellemzöi:

A mennyekben játszódó elsö szín elsö felében az angyalok kara harmóniát fogalmaz meg a világ megteremtéséröl; a világ mozgatásáról isteni dicshimnuszt énekel.

A szín második felében felbomlik ez a harmónia, elhangzik a teremtésbírálat. A vita tárgya: tökéletes-e a teremtés vagy sem. Az Úr szerint igen, Lucifer szerint "hiányzik az összhangzó értelem". Az Úr Lucifert, a tagadás ösi szellemét kitagadja az égi karból, de Lucifer bizonyítani akar. A bizonyítás alanya az emberpár, amely a Paradicsomban él, ahol teljes az összhang ember, természet és Isten között. E körböl taszítatja ki öket Lucifer a csábítás által. A Paradicsomon kívüli színben Ádám számára elkezdödik a megismerés: Lucifertöl tudást kér, hogy a jövöbe láthasson. Lucifer álmot bocsát az emberre, hogy kiábrándítsa a jövöböl.

Az elsö álomkép az ókorba, Egyiptomba viszi Ádámot. Istenimitációval indul a szín; a piramis a nagyratörés, istenülés szimbóluma, mellyel nevének fennmaradását akarja a fáraó elérni. Magányossága miatt válságban van, nem boldog. A nö hiánya okozza a "mondhatatlan ürt". Leginkább korlátlan hatalma áll boldogsága útjában. Ráadásul a halál, a halandóság öt is nyomasztja. Uralmából való kiábrándulását a rabszolga-epizód felgyorsítja.

Athénban (5. szín) Miltiádészként, a demokrácia bajnokaként lép föl. A nép azonban megfizethetö, manipulálható. A megvásárolt tömeg nem bírja elviselni, hogy valaki különb legyen nála, s halálra ítéli Ádámot. A szabad emberek közössége nem valósul meg, úgy tünik, a szabadság és egyenlöség szép eszmék, de kizárják egymást.

Ádám Rómában (6. szín) az élet élvezésébe menekül, de Évával együtt megcsömörlik ettöl az élettöl. A színen megjelenö Péter apostol a kereszténység eszméjét hirdeti: szeretet, testvériség, szabad egyéniség. Ádám újra kész küzdeni "Alkotni új világot/ Melynek virága lovag-erény lesz".

A keresztény eszme azonban embertelen fanatizmusba torkollik. S Konstantinápolyban (7. szín) ezreket ölnek meg. Vallási véleménykülönbségröl van itt szó: az egylényegü tana szerint Krisztus azonos Istennel, ezt hirdeti az egyház; a hasonló lényegü szerint nem Isten, hanem csak hozzá hasonló ember. Az utóbbit, vallókat üldözik.

A késöi középkor bomló feudalizmusának Prágájában vagyunk (8. szín). Ádám cselekvö történelmi hösböl csupán szemlélö lesz: a világegyetem titkait fürkészö, felfedezö tudós. Kepler zseniális csillagász, de tudományát el kell titkolnia. A kor léhasága megrontja feleségét, aki nemcsak férjéhez hütlen, de még a pénzt is töle követeli nagyvilági költekezéséhez. A tudósnak ezért be kell szennyeznie tiszta tudományát, kénytelen megrendelésre horoszkópokat meg idöjóslásokat készíteni. Kepler megelégelvén a fagyos világot, forradalmat jósolva álomra hajtja fejét.

Párizs (9. szín) szerkezetileg álom az álomban. Danton bevádolt arisztokraták fölött ítélkezik, szerelmet vall egy arisztokrata hölgynek, majd a testvériség nevében maga is áldozata lesz forradalmár társai intrikájának és a tömeg fanatizmusának. A forradalmi vezér csalódott a forradalomnak - ha nem is az eszméjében, de módszerében: a fanatizmus vakká tesz az igazi emberi értékek iránt.

Prágában ébredve (10. szín) Ádám a tanítványának fejtegeti az új világ, új ember perspektíváit.

London (11. szín): Madách jelene. Ádám nem történelmi nagyság képét ölti magára, inkább szemlélöje annak a szabad versenyes kapitalizmusnak, melyet eszményi társadalomnak gondol. A keret: egy londoni vásár. Hamar rájövünk: a szabad versenyböl a megélhetésért folyó kíméletlen küzdelem lett. Madách beleszö a vásár képébe egy munkástragédiát, s ennek kapcsán történelmileg hiteles gyáros és munkásportrékat villant fel. Beszédes haláltánc-szimbólum zárja le a szabad versenyes társadalom képét: a szín óriási sírgödörré alakul át, melybe a szereplök sorra belehullnak.

Elkövetkezik tehát az értelemmel megtervezett jövöbeli társadalom (12. szín): a falanszter Fourier francia utópista gondolkodó elképzelése szerinti telep, egyben termelési egység, amely helyettesíti a családot, hálózatuk pedig a nemzeti kereteket. Ádám reméli, hogy megvalósult a tökéletes társadalom, melyben az ész és kollektív gazdasági érdek irányít mindent. Látnia kell, hogy ez a rend megsemmisíti a müvészetet, a szellemet mindent, ami egyedi.

A 13. szín az ür. Az eddigi színekben, az idöben kísértük figyelemmel Ádámék utazását. Ez a szín viszont térbeli mozgást jelez. Az ürrepülést az motiválja, hogy Ádám, Lucifer érveinek engedve, úgy véli: ami az emberben értékes, az tisztán szellemi, s ha ez nem tud kibontakozni, annak egyetlen oka, hogy anyaghoz, földhöz van láncolva. De Ádám tapasztalja: az anyagi léttöl való eltávolodás szegénnyé, tartalmatlanná teszi az életet. Ádám mégis ki akar törni az anyagi világból, de a halálfélelem végképp visszatéríti a Földre. A szín végén Ádám abban bízik, hogy a tudomány megmenti a földet.

14. szín: eszkimó-világ, a jövö. A tudomány azonban elbukott a természet eröivel szemben. A Nap kihült, az Egyenlítö vidékét is jég borítja. Lucifer szerint az emberi szellemnek semmi ereje a természet eröivel szemben. Ádám nem akarja tovább látni a hasztalan harcot. E keserü tanulsággal fejezödnek be az álomlépek.

Ádám a gyötrö álomképek hatására az utolsó színben (a Paradicsomon kívül) az akarat szabadságát akarja bizonyítani az ember történelmének megszüntetésével: öngyilkos akar lenni. A természet (Éva bejelenti anyaságát) azonban legyözi. Ádámot Éva híre letaglózza, még nem tud örülni apaságának, gyötrö kérdéseire választ kell kapnia az Úrtól. Az elsö a lélek halhatatlanságának a problémája, a második: haladás vagy körforgás jellemzi az emberi történelmet, a harmadik: "Van-é jutalma a nemes kebelnek?" Az Úr azonban bizonytalanságban hagyja.

Ádám negyedik kérdésére: hogyan maradjon meg a helyes úton, az Úr kijelöli a szerepeket. Éva a szerelem igézetével a férfi társa lesz, Ádám, a férfi sorsa a folytonos küzdés. Ezután az Úr felszólítja a teremtett világ iránti bizalomra. Ádám tragikuma, hogy bármennyire is enged e felszólításnak, a létet ok-okozati szinten értelmetlenné tevö pusztulás tudatában kel vállalnia a küzdelmet.