Kosztolanyi Dezső (1885-1936) költői palyaja

Kosztolányi Dezső (1885-1936) költői pályája

Az öneszmélés évei

Kosztolányi Ágoston: a költő nagyapja, akinek a szabadságharcos vitézsége és üldöztetése élénken élt a családi hagyományban (Amerikában ismerkedik meg azzal a polgári életformával, amelyet Szabadkára települve megpróbál önmagának is kialakítani).

Kosztolányi Árpád: a költő apja; felesége, Brenner Eulália szintén polgári családból született.

A nagyapa zsarnokian igyekezett befolyásolni unokája nevelését, az apa szintén szigorú volt, az anya viszont szeretettel árasztja el. Kosztolányi így egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy dicsekedjen anyja szépségével és kedvességével.

Tízéves koráig sokat betegeskedik.

Tízéves, amikor meghal nagyapja: "későbbi vallomása szerint ez a fájdalmas élmény szabadította fel belőle a költőt". _(8.)

A szabadkai gimnáziumban tanul.

• Ötödikes korában magaviselete "kevésbé szabályszerű", mert március 15-én nemzeti fölbuzdulásból nem hajlandó iskolába menni.
• Hatodikban egy társával Előre címen újságot szerkeszt és ír.
• Szerelmes: verset ír Szandához, és rajong a vaskereskedő feleségéért.[1]
• Szinte válogatás nélkül olvas: Béranger, Bürger, Jókai, Heine, Petőfi, Szabolcska Mihály
• Széchenyiről írt pályaművével elnyeri az iskola nagydíját.
• Már akkor a rím művésze, pl. történelemórán így felel Kossuthról: "Kossuth Lajos élete meglehetősen monoton. Született Monokon." _(10.)
• Az önképzőkör tanára ki akarja javítani dolgozata vélt magyartalanságát, Kosztolányi pedig megsérti a tanárt. Ezért kizárják, és az utolsó osztályt magántanulóként végzi (Szeged, Szabadka).
• Jelesre érettségizik.

Pesten a magyar-német szakra iratkozik be.

Kosztolányi számára Budapest a fölfedezések városa: barátságba kerül Babitscsal és Juhász Gyulával.

Mindenkinél nagyobbra tartja Nietzschét, és nagy hatással van rá a Négyesy-szeminárium.

: beiratkozik a bécsi egyetemre (filozófiai előadásokra jár, és nagy nyomorúságban él).

: visszatér Pestre.

-tól a Budapesti Napló munkatársa: szépirodalmi és tárcacikkeket, verseket ír, és a Párizsba távozó Ady helyett a versrovat vezetője. "De Ady ítéletei majdnem mindig hajszálpontosan célba találnak. Kosztolányi ekkor még úgy váltogatja véleményét és irodalmi elveit, mint az az ember, akinek korántsem alakult ki még egységes világképe." _(16.)

: megjelenik Négy fal között c. verseskötete.

• Ez még a hangkeresés dokumentuma, és később (az összes versek összeállításakor) maga Kosztolányi rostálja meg alaposan az első kötet anyagát.
• Azokat a motívumokat próbálgatja, amelyek A szegény kisgyermek panaszaiban rendeződnek egy lehetséges képpé.
• Föltűnik a halál motívuma, amelyet általában közhelyesen ábrázol, de vannak kivételek, pl. A holtak vonatja, "mely a szonett zárt, klasszikus formájába belopja a ballada alaktalanabb vízióját". _(24.)
• Megjelennek Ady üres pozőrnek hirdetett motívumai.
• Ő is megteremti a maga titokzatos asszonyának a mítoszát (pl. A fekete asszony c. ciklus).
• Erősen hat rá Komjáthy költészete.
• "Nyoma sincs kezdetben e költészetben annak az egyetemes igénynek, mely Ady nagy társadalmi tablóit jellemzi. Adynál minden fojtott, izzik a visszafojtott indulattól [.] Kosztolányi állóképekben lát és láttat [.] megelégszik a divatos, »magyarkodó« közhelyek megverselésével." _(28-29.)
• Magyar szonettek c. ciklus

Ø     A kortársak szemében ez a kötet legnagyobb hatású része.

Ø     A századvég azon illuzionizmusára utal vissza, amely Jókai regényeiben is megjelenik.

Ø     Azért lettek maradandóak, mert szinte minden szempontból találkoztak azzal a konzervatív szemlélettel, amelyet pl. Gárdonyi is őrzött.

Ø     A szegényeket végletek közt hányódva ábrázolja: "Hol félelmetessé, mitologikussá növesztette egy-egy képviselőjüket, hol könnyes részvéttel igazi expresszionista módján közeledett nyomo 646b12g rúságukhoz." _(30.)

Ø     Arany és Szabó Dezső népszemléletét gyúrja össze (pl. A szegény jobbágy

Ø     Megírásukkal Kosztolányi inkább a kordivatnak hódol (ezt állapítja meg Kaffka Margit is).

• A kötet fogadtatása kedvező, "s íróját egyszeriben az újuló magyar költészet egyik vezéralakjává avatta, már-már Ady egyenrangú társául". _(33.)
• A kötetről Ady is ír kritikát: ebben fogalmazódik meg először a kettejük esztétikai és erkölcsi ideáljának a különbözősége.

Ø     Ady észreveszi Kosztolányinak azt a korlátozottságát, amely csak az utolsó korszakában oldódik föl.

Ø     Ironikusan példálózik Kosztolányi műveltségével is (az ezzel kapcsolatos spontán költőiséget Ady csak látszólagos elismeréssel említi).

Ø     Ugyanakkor nem vesz tudomást a kötet költői nyelvének tisztaságáról, plasztikus erejéről.

A Nyugat indulása nem hagy benne olyan mély nyomot, mint nemzedéktársaiban, és nem is kötődik olyan erősen a laphoz.

: megjelenik a Boszorkányos esték c. novelláskötete.

• A legtöbb elbeszélés jellegzetesen pszichológiai határhelyzetet ábrázol; pl. A kövér bíró: az emberben és a gyermekben élő szadista hajlam képes minden értéket lerombolni.
• A kötetben nagyon sok a gyermekszereplő.
• Szépek és finomak a hangulatteremtő leírások.
• Állandóan visszatérő motívum a halál.
• Néhány elbeszélésben érdekesen keveredik a szimbolista sejtelmesség a freudi hatásokkal.

Elsőként figyel föl Rilkére (róla 1909-ben ír fontos tanulmányt).

Úton a lélek mélye felé

Már gyűlik Modern költők c. kötetének anyaga, amelyben francia költőktől fordít.

Kosztolányi sokat tanult a franciáktól.

• Baudelaire-től: hogyan lehet kifejezni azokat az érzéseket, amelyeket a századforduló a morális züllés velejárójának érzett.
• Leconte de Lisle-től: a forma tökéletes kimunkálásának az igényét.
• Hérédiától: a drámai szonettformát.

A Modern költők anyaga mutatja Kosztolányi érdeklődését.

• Verlaine
• Francis Jammes
• Verhaeren

Világszemléletét meghatározza az a nosztalgia, amely majd az Aranysárkányban tör föl erősen.

Cikkeiben, tárcáiban is ír az emlékekről, és ez az alapállás jelenik meg A szegény kisgyermek panaszaiban

A gyermekkor iránti érzékenységét növeli az 1908-1909 táján érzett árvasága, magánya.

Juhász Gyulának írja: "Nekem nincs senkim [.] Állítólag zseni vagyok és híres író, de úgy élek, mint egy kutya. Egy ember nélkül. Egy biztató szó nélkül. Minden remény nélkül." _(44.)

A szegény kisgyermek panaszai

• A mű belső keletkezéstörténetét a Tavaszi gyász c. írás mondja el.
• Kosztolányi úgy véli, minden értékes emlékünk a gyermekkorban van eltemetve, és ezt az eltűnt birodalmat hozza tapintható közelségbe a mű.
• A gyermekkorra való emlékezés tekintetében hat rá Francis Jammes és Émile Verhaeren
• Kosztolányi később azt írja, a művet az ihlet föllobbanásában írta, de valójában szinte kezdettől erre készülődött (erre utalnak a Négy fal között c. kötetből átvett versek is).
• A mű hangvétele egyéni; ok: Kosztolányi nem egyszerűen visszaálmodja a gyermekkort, hanem az "örök mozgatókat" hozza felszínre: megjelenik a földi és az örök ellentéte, amely csak a gyermek tudatában oldható föl.
• A doktor bácsi és az Ó, a halál kezdetű versek valóban a gyermek szemével nézik a világot.
• Mult este én is jártam ottan

Ø     Tökéletesen fejezi ki a gyermeki szemlélet ösztönös naivitását: gyermek még nem látja, mit jelent valójában a halál, hanem megszemélyesíti azt, és találkozik is vele.

Ø     Ugyanakkor a szavakból fölsejlik a halál tragikuma is, amely már egy felnőtt szemléletmódja szerint való.

• Rilke hatása: a ciklus úgy idézi a halált, mint az életet beteljesítő léthelyzetet (központi motívum: a halál).
• Az Azon az éjjel c. vers már a teljes tragikumában láttatja a halált (itt érti meg, hogy valami végérvényesen befejeződik).
• A többi téma is a gyermek szemével idéződik föl.

Ø     a szerelem

Ø     a valós társadalmi különbségek

• Kifejezi a vidéki élet zártságát: ezzel előrevetíti a Pacsirta környezetét, illetve azt az élményvilágot, amelyet majd a Nyugat harmadik nemzedéke él át újra.
• Hat rá Verlaine legfontosabb gondolata, hogy a költészet szín és zene; ezt jelzi a Mostan színes tintákról álmodom
• Megfigyelhetők a szimbolista líra fordulatai is.
• A ciklus az érdeklődés középpontjába állítja Kosztolányit.

: sokat utazik.

Budapestre visszatérve zaklatott életet él (kártya, utcalányok, polgárbosszantó tréfák); pl. a Kártya c. ciklus (1912).

Egyre jobban foglalkoztatja az írás, amelyben ekkor nagy szerepet tulajdonít a szubjektív tényezőknek.

• Az írást egy fölfedező útnak tartja.
• Számára minden téma, és mindent válogatás nélkül dolgoz föl.
• A többiek mind érzik az író felelősségét, így Kosztolányi mindig kívül reked nemzedékén. Csak egy-két jó barátja van, akitől később sem idegenedik el (a többiek lenézik felületességéért, könnyedségéért, eleganciájáért).

Bolondok (1911; elbeszéléskötet)

• Ez a kötet még jellegtelen, bár néhány darabjában megfigyelhető a modor csiszolódása.
• Erőteljesen jelen van az ifjúság nosztalgikus búcsúztatása.
• A bécsi asszony: mintha az Esti Kornél hangpróbája lenne.
• Hrussz Krisztina csodálatos látogatása

Ø     Egy anekdotikus ötlet köré építi a történést, és nagy szerepet juttat az író poentírozó hajlamának.

Ø     Hrussz Krisztina kabaréénekesnő temetésének a leírása mutatja, hogy Kosztolányi érdeklődése változóban van: a varázslatot és a valót elegyíti a pap alakjában - ez az ellenpontozott szerkesztés lesz a későbbi Kosztolányi-novellák igaz mozgatója.

Beteg lelkek (1912; elbeszéléskötet)

• Darabjaiban megfigyelhető Kosztolányi elbeszélő módszerének a finomodása.
• Tréfa: a kegyetlenség fokozása az abszurditásig.
• A pap: fölvillantja a tömegszuggesztió kérdését.
• Vakbélgyulladás (Appendicitis): Kovács János nevetségessé válik, Kosztolányi azonban kiemeli ebből a helyzetből, és a tragikus hősök közé emeli.

Mágia (1912; verseskötet)

• Szabó Lőrinc: a mondanivaló és a hang egyszerűsödik, és állandóak a visszaütések A szegény kisgyermek panaszaira
• Gyűlölöm magamat: Szauder József szerint a költőnek itt sikerül megteremtenie a Négy fal közöttben kialakított lírai énje megfelelőjét (az Én és pirandellói megfelelője szembesítésének problémája Kosztolányinál a '20-as évekig megoldatlan marad).
• A kötetben erős a halálfélelem.
• Jellemző a gyermeki hang és látásmód; pl. Mért nem beszéltek, én halottjaim
• Magányérzése néha kozmikussá fokozódik; pl. Fohász csillagtalan éjjel
• Több századvégi témát is folytat.

Ø     perditakultusz

Kosztolányi mindig nagy részvéttel fordul az utcalányok felé.

Ösztönzője: Vajda János és Reviczky Gyula.

A témát Ady tölti meg új tartalommal: a perdita hősnővé válik, és odaadó szerelmében az Életté magasztosul.

Kosztolányi más aspektusból szemléli őket: "nála a részvét és a csendes borzongás a legerősebb, mert ebben a vonatkozásban is szívesen hagyatkozik a gyermeki látás törvényszerűségeire". _(64.)

Ø     haláltáncmotívum

Erre már a Négy fal közöttben is kísérletet tesz.

A Cifra halottak azon tematika folytatása, amely Bródy hőseit halálos szerelmekbe hajszolja.

Több versében föltűnik a temetői haláltánc látomása.

Ø     öngyilkosság

körül költői világszemlélete is átalakul.

• Korábban csak a szépségre ügyelt.
• Az eddig tapasztalt nacionalista hagyományokat szinte érintetlenül őrizte magában.
• . május 23-án azonban találkozik a forradalmi tömeggel, de Babitshoz hasonlóan ő is a forradalom látványától visszariadó értelmiségiként szemléli az eseményeket.

Ugyanakkor meglátja a nap lényegét. Ezt bizonyítja Emlék 1912 május 23-ról c. írása (itt sem politizál, mert nem érzi föladatának): "Egy proletáranya leül a villamos-sínekre, a gránit kockákra, a korzó máskor legforgalmasabb pontjára, határtalan dölyffel és biztonsággal. Kiveszi nyiszlett mellét és a csecsemője szájába dugja. Tudja, hogy nem jöhet villamos. A kis proletár dőzsöl a tejen. Fölötte a holdas végtelen, mögötte egy izgalomtól beteg város. Az anya piros kontya messze világít a sötétben. Budapest hagyja, hadd üljön ott legárvább leánya, hadd boruljon gránit mellére, és higgye - legalább huszonnégy óráig -, hogy a föld és az ég mindenkié. Ebben a pillanatban övé a város." _(66-67.)

: feleségül veszi Harmos Ilonát

Modern költők (1913; műfordítás-gyűjtemény)

• Kosztolányi az eredeti verset nyersanyagnak tekinti, és ízlése szerint fordít (sorokat hagy ki, vagy told be).
• A kötet nagy hatású.

Ø     Németh László: nyolcadikos diákként ebből tanulta meg több európai nép költőinek a nevét.

Ø     Tóth Árpád: "E módszert lehet kifogásolni [.] de senki sem tagadhatja, hogy egy költemény különös, éltető hőfokát ily módon lehet előgalvanizálni a legsikeresebben a fordítás nyelvének idegenül húzódó szavaiból." _(68.)

Világháború és forradalmak

Kosztolányi ekkoriban szkeptikus.

• Egy vallomása: "Nem lehet változtatni a sorson, az életen, az egyéniségünkön, a földi húsruhánkon, még egy kis verssorunkon sem." _(69.)
• . június 28.: Kosztolányi Szabadkára készül, felesége az utolsó pillanatban szedi le a vonatról. Ekkor érkezik a hír, hogy megölték Ferenc Ferdinándot
• Elindulnak Párizsba, de csak Velencéig jutnak. Végül Fiuméból térnek vissza Budapestre.
• Ekkor már úgy gondolja, az ő életüknek vége, de egy gyermek talán életcélt adhat. 1915: megszületik Kosztolányi Ádám.
• Ingataggá válik anyagi helyzete (fizetése a felére csökken).
• Rengeteget dolgozik, mert attól retteg, hogy az utcára kerül.
• A katonaságra alkalmatlannak találják, de fél: aggódik bevonult rokonaiért, barátaiért, és tart attól is, hogy egyszer mégis behívják őt is.
• : többször költöznek. Az utolsó, négyszobás házat a háziúr el akarja adni, de a család marad: a házat Kosztolányi veszi meg (ez nagy biztonságot adhat neki, hiszen az írók többsége nyomorog).

A háború alatt több kötete is megjelenik.

• Öcsém (1915; rajzok)
• Bűbájosok (1916; elbeszélések)
• Mák (1916; versek)

Ø     Verseiben más attitűddel közelít a múlthoz; ezt érezni Ének Virág Benedekről c. versében.

Ø     A halálfélelem eddig is jellemezte költészetét, de ez az "első olyan kötete, melyben érezni, hogy valóban átéli a szenvedéseket, s torkot szorító rémületet kelt benne az elmúlás gondolata". _(81.)

Ø     Krúdy Gyula: Kosztolányi költészete ebben a kötetben érett meg.

Ø     Tóth Árpád: a kifejezés új lehetőségeit keresve fájdalmas hangok sírnak föl, de ez nem egy gőgös újmódiság.

Ø     Kosztolányi a világháborús évektől teljesen nagyvárosi költővé válik, és innen ered lírája fokozatos elkomorodása, amely már ebben a kötetben elkezdődött.

• Tinta (1916; rajzok)
• Káin (1918; elbeszélések)

Világlátását és témaválasztását a háború határozza meg.

• Pl. még:

Ø     Ady, akinél ekkor tűnik föl a Tegnap szimbóluma.

Ø     Ekkor rétegződik át Babits költészete (pl. Húsvét előtt

Ø     Sokak egyre keserűbbek, kiábrándultabbak: Móricz, Juhász Gyula.

• Kosztolányit először elkapja a nacionalista közhangulat.
• Azt reméli, a háború csak egy nagy tisztító vihar lesz.

"Hadd jöjjön a vihar, és söpörje ki szalonjainkat. Csak valljuk be, hogy sok szemét van benne, és nem nagy kár azért, amit elpusztít." _(73.)

• De már 1915-ben kétségbeesett a hangja, és belső biztonsága megbomlik; pl. Szentbeszéd
• Katasztrófaérzését árnyalják novellái is.

Ø     Pokol: egy anyát az őrületbe kerget fia halála.

Ø     Szörny ("bábjáték, rímjáték"): elítéli a háborúba vezető erkölcsöket. A műben Kosztolányi fölülemelkedik az akkor divatos clown-látásmódon, hogy az élet csak bábjáték.

Ø     Verpeléty: ". az embereken nem lehet segíteni, mert magukon nem akarnak segíteni, szeretik a nyomort és a bánatot, el akarnak zülleni." _(76.)

Ø     A gipszangyal: megértő szeretettel és részvéttel ábrázolja az elesetteket.

• Gondosan ábrázolja a pszichológiai motívumokat is.
• Alakjai reálisabbak, pontosabbak.
• Jobban ügyel a párbeszéddel való egyénítésre.

-ben magukkal ragadják a forradalmi események, de gyászol is: meghal Ady, Csáth Géza, Kaffka, Judik Etel, és ő is megkapja a spanyolnáthát.

Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben (1919 márciusa): minden félelmét és kétségét megfogalmazza ebben a versben.

Kenyér és bor (1920; kötet)

• Anyaga nagyrészt Kosztolányi zaklatott éveiben íródik.
• A búcsú gesztusa jellemzi.
• Ez a túldimenzionált látomások kötete: a költő nem bízik, ezért megteremti a látomások világát.

Lendvai Istvánnal az Új Nemzedék Pardon c. rovatának az írója lesz, de a legviharosabb kritikákat nem ő írja (ezzel saját írói elveire ütne).

Béla, a buta c. kötetében (1920) hiteles képet kapunk válságáról.

Ocsúdás és számvetés

Kosztolányi az első Pardon-botrány után látja, hogy helytelen útra tért. Így visszavonul műhelyébe.

Vissza akar térni oda, ahonnan önmagát zárta ki, amikor az Új Nemzedékhez szegődött.

• Ezért közzéteszi Tanulmány egy versről c. előadásának bővített változatát (ez Goethe A vándor éji dala c. versének a fordításáról szól).
• A verselemzés induktív módszerét alkalmazza, hogy minél hívebben tolmácsolhassa Goethe versét.
• A "formából a lélekre" akar rámutatni.
• A cikk nagy visszhangot kelt, és többen is készítenek fordítást; pl. Móricz, Kabos Ede, Gellért Oszkár, Pásztor Árpád, Tóth Árpád

A rossz orvos (1921; elbeszéléskötet)

• A rossz orvos (címadó novella)

Ø     Már-már kisregény terjedelmű.

Ø     Kosztolányi először tesz rá kísérletet, hogy nagyobb formában is alkalmazza a freudizmus meglátásait.

Ø     Azt a tételt igazolja, hogy az ember tettének mindig van oka és indoka.

Ø     A házaspárt gyermekük léte kapcsolja össze, és amikor a gyerek megbetegszik, a szülők a rossz orvost hívják hozzá (talán a tudatalattijukban levő gyilkos ösztön miatt). A gyerek halála után elválnak, de a bűntudat továbbra is összekapcsolja őket.

• Az égi jogász: portrét rajzol arról a korról, amely elbeszélései és cikkei hátterét jelenti.
• A kötet jelentősége,  hogy az író ezekben a sorsportrékban kísérletezi ki azt a novellatípust, amelyben nagy szerepe van a véletlennek és az élet apró eseményeinek.

Viszonya Szabó Dezsővel:

• előtt még felhőtlen (az új Írószövetséget vezetik).
• Teljesen különböztek egymástól.

Bohuniczky Szefi visszaemlékezése: ". alkalmam volt a két írót egymás mellett látni. Nagyobb ellentétet elképzelni sem lehet. Szabó Dezső úgy rontott a vendéglőbe, mint aki tudja, hogy sziklából vágták és sodor, ahová gurul. Ahogy lerögződött, ezt látszott mondani: a legnagyobb magyar író vagyok, bízzátok rám magatokat, különben elkárhoztok! - Kosztolányi nyírfa hajlékonysággal visszahúzódott, ajkán a finom, lenéző mosoly, mintha azt mondaná: nekem mindegy, kinek gondoltok, a világ műveltségét hordozom, de ne higgyetek nekem se és másnak se, hanem kezdjetek el helyette gondolkodni. Külsejük is merő ellentét volt: Szabó Dezső aránytalan, Kosztolányi harmonikus. Szabó Dezső nyakhiányával csak maga előtt látott. Kosztolányi nyúlánk nyakával ide-oda tekinthetett." _(102.)

• : elkezdődik a vita.

Ø     Szabó Dezső így jellemzése: "Finomság tekintetében csak Rilkéhez tudnám hasonlítani. [.] Sőt, talán nem is túlzás azt mondanom, hogy Rilke csak Rilke, de Kosztolányi - rilkissimus." _(102-103.)

Ø     Kosztolányi szokatlan harciassággal válaszol, és kegyetlenül éles kritikát ír Szabóról, és stílusa őseredetiségét gúnyolja: ". nem keresettség ez az izzadt mesterkedés, hanem maga a változatosság és az őseredetiség. Ezáltal magyar nyelve olyan zamatot kap, mintha nemzeti eledelünkbe, a borjúpörköltbe egy csöpp - nagyon finom - francia illatszert csöppentettünk." _(103.)

Ø     Kosztolányi éles kritikát ír Az elsodort faluról is.

Ø     Szabó Dezső Kosztolányinak a proletárdiktatúra alatti magatartását kifogásolja, ami ekkoriban elég kínos vád volt.

Ø     Megjelenik Kosztolányiné nyilatkozata is, amely szerint Szabó azért ugrott neki a férjének, mert politikai színvallásra akarták kényszeríteni.

Ø     Ezután Kosztolányi magányosan él, anyagi bizonytalanságba kerül.

Ø     Így kezd neki a Nero, a véres költő írásának, melyhez a történelmi adatokat állítólag Révay Józseftől kapta, a hősök lelki alkatát pedig az élettől (pl. Nerót Szabó Dezsőről mintázta).

• : Szabó Dezső békejobbot nyújt egy versében (Melyért bocsánatot kérek), de Kosztolányi hallgat.

ősze: a Pesti Hírlaphoz szerződik (a lap csak anyagi biztonságot nyújt neki, szellemi otthont nem).

Nero, a véres költő

• A regény első felében még erősebb a karikatúra (még elevenen éltek benne a Szabó Dezsőtől elszenvedett bántások).
• Az író a fiatal császárban Szabó Dezső mérhetetlen önteltségét figurázza ki.
• Nyomon követhetjük Nero kiégését, amint belecsömörlik a sikerbe, és már nem leli örömét a hízelgésben. Végső kudarcát sok szerencsétlenség készíti elő.
• Nero a dilettáns természetrajza, de az ábrázolás egy ponton túllép az egyéni tragédián: a féltehetséget ugyanis hízelgők veszik körül, és nekik köszönhető, hogy egy tragikus téveszme önállóvá válik, és egy birodalmat kormányozhat.
• Rónay szerint a regénynek az ad maradandó értéket, hogy kora előtt járva megrajzolja a diktatúra és a fasizmus természetrajzát (szinte látnoki erővel). "A személyekhez kötött epizódok, a kortársak számára érthető események, mint minden kulcsregényben, elveszítik érdekességüket." _(111.)
• Közben Kosztolányi önvizsgálatot is tart, és önmagát is leleplezi.
• Fölmerül a kérdés, milyen az ideális magatartás. Kosztolányi válasza a Phaonról elmondott példázatban fogalmazódik meg. (Phaon néhány év alatt császári hivatalnokként tisztes vagyont gyűjtött. Ekkor visszavonult gazdálkodni, és nem kívánta vissza a fényt.)
• Kosztolányi célja, hogy a regényben leszámoljon válságával. Ez azonban nem sikerül, sőt azokat is megbántja, akiket nem akart.

Pázmány Péter (1920; tanulmány)

• A magyar prózaírásról ír benne.
• A magyar prózaíró a nyers észre hallgatva rakja egymást mellé gondolatait.
• Ennek az ideálnak leginkább Arany és Jókai felel meg.

Ekkori művei fontos motívuma a kétségbeesés és a kiszolgáltatottság tehetetlensége. Egyre gyakrabban szól a világszínházról, és úgy véli, mindnyájan a történelem színpadán állunk, az emberek pedig kiszolgáltatott bábokká alacsonyodnak.

A bús férfi panaszai (önálló verses regény)

• Az 1922-1924 közt írt versekből áll össze.
• A bús férfit magánya és kora teszi nosztalgikus figurává.
• Hogy a versek egységes ciklussá váltak, abban része volt annak, hogy Kosztolányi meg akarta ismételni A szegény kisgyermek panaszait
• A ciklusnak több rétege van; ez abból is adódik, hogy több verset tartalmaz az előző kötetekből.

Ø     Mágia (egy)

Ø     Lánc, lánc, eszterlánc (négy)

Ø     Kenyér és bor (tizenegy)

Ø     Mák (innen is többet átvesz)

• Általában azokat a verseket veszi át, amelyekben erős az emlékező nosztalgia.
• Úgy tűnik föl, mintha a "bús férfi" számot vetne az elvesztett múlttal, hiszen a '20-as évek elején életformát változtatott: a kávéházi bohémből megszállott literátor lett.
• Számvetésre ösztönözhették a családját és barátait ért tragédiák is.
• A műre hat az expresszionista Franz Werfel ihletése.
• Visszaidézi régi kedves témáját, a bohócot, és a Lecsuklik minden pilla most c. versével le is zárja ezt a költői kifejezésmódot.
• Több versében öregségét panaszolja; pl. Már elmondtam, mit kezdtem el
• Kosztolányi korábban betegesen félt az elmúlástól, most viszont megnyugodott (ez talán köszönhető Ádám fiának is).
• Lírájában megjelenik egy egészen új hang: ez az azonosulásé, a részvété.
• Föltűnik nála a boldogságsziget gondolata; Kosztolányi számára a az idilli béke és megnyugvás pontja a család.

A középosztály válságának epikus ábrázolása: a nagy regények

A nagy család

• A rossz orvos egyik elbeszélése.
• A középosztály válságát ábrázolja.
• Bizonyos vonatkozásban a Pacsirta előképe: folyamatos hazudozás és fájdalmas líra jellemzi.

A freudizmus csak eszköze marad.

Nagy regényei alapélménye: a középosztály bizonyos rétegének a széthullása; ezt a tényt egyéníti számára saját családja pusztulása.

Pacsirta (1924)

• Kezdettől rezzenésnyi jelek mutatják, hogy Vajkayék életformájában van valami irracionális. Pl. a szobabelső leírása: az állandó félhomály, a kicsavart villanykörték.
• Az öreg Vajkay napról napra számolja föl magában a tudatosan vállalt kötöttségeket (a mű legteljesebben az ő lélekrajzát bontja ki).
• Vajkay régi énjével jelképesen is szakítani akar, így elmegy a borbélyhoz. "Ismét egy alapvető lélektani jelenség igazolása: a gátlásaitól megszabaduló ember külsejében is megújulhat; viselkedése felszabadulttá, természetessé válik." _(153.)
• Tragikus hasadás következik be a középosztály műveltségében is: Vajkay már csak a Kakas Mártonban gyönyörködik, Béla bácsiék pedig még műveletlenebbek.

Aranysárkány (1925)

• Ez a regény a Pacsirta világlátását teljesíti ki.
• Novák nem lánya szökése vagy a megverése miatt roppan össze, hanem akkor, amikor rájön, hogy az élet alapvetően rossz, az ember tehetetlen a világ gonoszságával szemben.
• Fenyő Miksa: a regény meseszövése lebilincselő erejű.
• Azért jelent nagy írói teljesítményt, mert a komoran nihilista mondanivalót sokszor tündérien idillikus keretben jeleníti meg.

Édes Anna (1926)

• A regényben éppen a főhős lélekrajza marad kicsit árnyékban.
• Itt nem a lélektani képlet a fontos, hanem az öntudatlan lázadás gesztusa.
• A regény előzményei fölsejlenek Kosztolányi cikkeiben, tárcáiban (a cselédlány alakja többször is fölbukkan).
• Anna ösztöne kezdettől tiltakozik új munkahelye ellen (a szagtól majdnem rosszul lesz).
• Anna gondolatai egyre keserűbbek. Élete legboldogabb szakasza a Jancsival való viszony, de ezután még fájdalmasabb a csalódása. Alakja egyre szürkül, környezete eljellegteleníti.
• A gyilkosság előtt eltörik benne valami: megbotlik egy székben, ami akkora zajt csap, mintha pisztollyal lőttek volna. Aztán beszalad a szobába, eszik egy csirkecombot és sok süteményt. Ő már nem a rendszerető Édes Anna.
• Anna gyilkos és áldozat is egyben. A gyilkosságot rémülete követteti el vele (eszelős).
• Édes Anna legnagyobb tragédiája, hogy csak Moviszter doktor ismeri föl, hogy tette szükségszerű volt.
• Miközben Anna sorsa egyre mélyebbre zuhan, Vizy Kornél kivirágzik. Ő Kosztolányi egyik legnagyobb ellenszenvvel megrajzolt alakja, illetve a korszak jellegzetes hivatalnoktípusa.
• Jancsi szintén a korszak jellemző típusa.

Kétarcú humanizmus: a Meztelenül korszaka

Minden héten ír tárcákat a Pesti Hírlapba, versel, elbeszéléseket ír, fordít.

Foglalkozik nyelvészeti problémákkal.

• A magyarság csak akkor őrizheti meg magát Európában, ha óvja nyelvét és hagyományát; pl. Anyanyelv (1927).
• Úgy véli, nyelvünk épsége és szépsége veszélyben van.
• Tudatosítja, hogy a nyelv nem az embertől független jelrendszer.
• Figyeli a rétegnyelvi elemeket (kültelek, csibésznyelv); Két részeg meg a rendőr: a szegény emberek szolidaritását ábrázolja.
• Kis nyelvtan: kigúnyolja a nyelvi vonatkozásban is megjelenő idegenimádatot (az idegenmajmolás ellen újra és újra fölemeli a szavát).
• Ábécé a magyar nyelvről és lélekről (1927): "Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. [.] Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. [.] Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok." _(194-195.)

Ugyanakkor magányos, és szüksége van egy társra: ő lesz Esti Kornél.

• Kosztolányiné szerint a név talán a pesti polgár alakjából származik, aki baljós és kétes, mint az este, keresztneve pedig Kornél, tehát polgár, akár Vizy Kornél.
• Esti Kornél hiteti el, hogy létezik a teljes szabadság, tőle tanulja meg, hogy az élet izgalmas kaland.
• "Ő kecsegtette társaságával, s Kosztolányi örömest kísérte furcsa-izgalmas útjaira, hiszen nélküle annyira egyedül volt. Később aztán egyre szkeptikusabb lesz vele kapcsolatban is. Nem véletlen, hogy amikor kötetté rendezi az Esti Kornélt, a bevezetésben már elhatárolja magát tőle." _(189.)
• A mű a clown-attitűd sajátos, egyéni megjelenése.[6]

Meztelenül c. kötet

• Kassák: mintha Kosztolányi újra tanulna járni e kötet verseiben.
• Elveti a rímet, a formátlanságot keresi.
• "A Meztelenül a Kosztolányi-líra objektiválódásának dokumentuma." _(197.)
• Akárcsak régebbi köteteiben, itt is ő a versek hőse.
• A kötet egyik alaprétege azt a folyamatot ábrázolja, ahogyan a lírai énben bekövetkezik a változás.
• Kosztolányi szabad verse:

Ø     Nem tart kapcsolatot azzal a típussal, amelyet Erdélyi József nyomán Illyés művelt, és amely Babitsra is hatott.

Ø     Lehetséges, hogy Kosztolányi formaváltására hatással volt Kassák, gyakorlata mégis inkább Füst Milán gyakorlatára emlékeztet.

Ø     A szabálytalan sorok mögött fölsejlik a kötött ritmus emlékképe.

• Mély ellentétek találhatók a kötetben; pl. még megértőbb szeretettel ábrázolja az elesetteket, mint eddig, de a Beteg záró képe teljesen szkeptikus:

"Nincs itt más megoldás.

Csak egy.

Élni e rettenetes életet,

egészségesen.

Rettenetesebbnek lenni, mint az élet.

Kikacagni azt, aki

szenved."

• Ráadásul ezt a verset követi a Régi dajkánk egyetlen öröme, amely Kosztolányi humánumának egyik legteljesebb megnyilatkozása.
• A kötet hangváltására a kritika alig figyel föl, ugyanakkor Szász Károly többször kifogásolja a versek ízléstelenül durva képeit.

Alakok c. kötet (1929)

• Ez is a szépírói pálya dokumentuma.
• A Meztelenül prózai jellegű kiegészítése.
• Németh László: a kötet a látható világ tényeihez tapad.

Az Ady -revízió és következménye

nyara: A Toll fölkéri, hogy mondjon véleményt Ady költészetéről.

• Ady ekkor már tíz éve halott volt, és kultusza egyre nőtt.

Ø     Azok is fölhasználták Ady nevét, akiknek semmi közük nem volt az örökségéhez; pl. Édes Anna: Moviszternének csak a színházakon jár az esze, meg az Ady-matinékon.

Ø     Bölöni György: "Az új magyar értelmiség bús, tragikus, nacionalista költőt termelt Adyból." _(212.)

Ø     Makkai Sándor Magyar fa sorsa c. könyve (1927): a tragikus Adyt emeli mitikus magaslatra.

Ø     Sík Sándor Gárdonyi, Ady, Prohászka c. tanulmánya (1929): elismeri Ady költői értékeit, de állandóan hangsúlyozza emberi gyöngeségét.

Ø     Az Ady-irodalom hatalmas.

Ø     Ősüknek tekintik a fajvédők, illetve a népi írók egy része.

• A csatározások már korábban megindulnak.

Ø     : Hegedűs Lóránt és Négyesy László vitája Ady költői nagyságáról (Négyesy a magyar költői hagyományokat védelmezi Ady követőivel és a költővel szemben).

Ø     : Berzeviczy Albert szót emel az Ady-kultusz káros hatása ellen. Erre az előadásra Babits felel (Kettészakadt irodalom), és kimondja: "Ady a világirodalom egyik legnagyobb költője." _(214.) Berzeviczy a válaszában elismeri Ady költői nagyságát.

Ø     Klebelsberg Kunó, Pesti Napló: Vörösmarty mellé helyezi, mint a magyar karakter egy másik jellegzetes képviselőjét.

• Kosztolányi írása (Az írástudatlanok árulása [Különvélemény Ady Endréről]) után megélénkül az irodalmi élet.

Ø     Úgy véli, az Ady személye körül tomboló divat már teljesen független a költő munkáitól.

Ø     "Délelőtt Ady-matinék voltak, délután Ady-délutánok, este Ady-esték. Izgatott tömegek öklelőztek jegyekért, s a zenekari ülések pótszékein gyakran lehetett látni kisfiúkat a dajkájuk kíséretében, míg a Petőfi-centenárium alkalmával hangversenytermeink kongtak az ürességtől." _(217.)

Ø     Majd általánosítani kezd, és itt már érződik, hogy véleményében a szubjektivizmus érvényesül.

Ø     "Kosztolányi végkövetkeztetése: Ady csonka tehetség volt, akinek nincs helye a nagyok között, nem is lehet, hiszen politizált, hiszen nem titoknak, hanem eszköznek tekintette a költészetet, s nem a szépséget érezte a dolgok velejének, hanem az őszinteség és az igazság szolgálatát." _(222.)

• Kosztolányi cikkét nagy fölháborodás követi.

Ø     Révész Béla: "Ami az Ady-veszekedést illeti, elképesztőnek és undorítónak találom. [.] Kosztolányi cikkét elolvastam, és majdnem hánytam ettől az undokságtól. Egy szerencse: buta a barátunk, minden rosszhiszemű szava mögött olyan közönséges és kicsinyes lélek nyilatkozik meg, hogy meg lehet vetni." _(223.)

Ø     Fenyő Miksa kemény választ ad.

Ø     Babits is Ady mellé áll (Kosztolányit ez az állásfoglalás sebzi meg a legjobban).

Ø     Lengyel Menyhért még egy 1936-os levelében is haraggal gondol Kosztolányira

Kosztolányinak fájnak a támadások, és ismét kételkedni kezd a művészi hivatás értelmében. Újra megjelenik nála a clown-téma (Izgatott séták

Az Ady-vita végére a Marcus Aurelius c. versével (Nyugat, 1929. október 1.) szeretne pontot tenni: ismét elhatárolja magát a fajvédőktől és a népi mítosz teremtőitől.

Lenni vagy nem lenni (1930; tanulmány)

• Széchenyi alakja jelenik meg.
• A magyar irodalom senyved, a gondolatszabadság ebek harmincadjára került, az utókor megfeledkezik az írókról. Eltűnik a nemzeti szellem, és hideg nemzetköziség lép a helyébe.
• Lenni kell: embernek és emberiesnek, jó európainak, jó magyarnak (keletinek és nyugatinak is).

Túlvilági séták (1931): a csapongó, szellemes történet nyelvromlásunk állapotáról ad képet.

Szerepet vállal a Nyelvművelő Társaság tevékenységében.

• A Kisfaludy Társaság tagja lesz.
• Megválasztják a PEN Club elnökének (azután kell lemondania, hogy heves támadások érik, mivel a Rothermere-díjat megosztja Krúdy és Móricz között).

Az Ady-pamflet ellenére nő a tekintélye: a fiatalok várják a tanácsait.

Az utolsó évek kiteljesedése

Esti Kornél

• A könyv legkorábbi fejezete 1925-ből való, a legkésőbbi 1933-ból, de Esti alakja még a Tengerszem-ciklus egyik darabjában is föltűnik (1936-ban).
• Kosztolányi korábban megjelent morbiditása folytatódik benne.
• Az író fiatalabb éveiben jelleme természetes kiegészítője volt Esti Kornél: ő volt felszínre törő tudatalattija, benne testesültek meg álmai, vágyai. "Amit a »jól nevelt« gyermek nem tehetett meg, megtette helyette. Amire az nem is mert gondolni, sugallta neki." _(247.)
• Az évek múlásával aztán eltűnik Esti Kornél az író életéből, és csak időről időre bukkan föl újra.
• A műben jelen van az én megkettőzésének a jelensége. Valószínű, hogy Kosztolányi is kereste a személyiség egy lehetséges megváltoztatási módját, és ehhez gyógyszert használt.
• "Esti Kornél illetlenségei, a konvenciókra fittyet hányó nyíltsága, kevélyen fitogtatott erkölcstelensége voltaképp csak a polgári morál ellen való lázadás jelei." _(248.)
• Az író Esti Kornél alakjában saját magatartását szeretné igazolni (azt, hogy nem szabad elvegyülni az élet sűrűjében, különben elveszti szuverenitását).
• Kosztolányi szembeállította a homo aestheticus és a homo moralis kategóriáját, és "hangoztatta, hogy ő a homo aestheticus, s ezzel a vele foglalkozó irodalomtörténeti kutatás jórészt alaptalanul ebbe az irányba orientálta". _(251.)

Ø     Azonban nem egyértelmű, hogy a két kategória mit jelentett az író számára.

Ø     A jelentés nem is volt egyértelmű abban a korban, hiszen az esztétikum védelme tulajdonképpen morális tettnek számított.

Ø     "Esti Kornélnak új alakot teremtett, magamagának új alakváltozatát, akiben furcsa módon keverednek a homo moralis és a homo amoralis jellemvonásai, s akit épp ezért fogadunk el teljes embernek." _(251.)

• Esti Kornél alakjában viszont nem az író jellemének pszichológiai rajzát kell keresnünk, hanem a kor lélektani érdeklődésének a prózai vetületét.
• ". a mű Kosztolányi pályáján a nihilizmus tudatosításának, folytathatatlanságának fontos dokumentuma." _(254.)
• Több fejezet: a jóság önmaga ellentétébe fordulását ábrázolja.

Ø     13. fejezet: Esti jótevőként fölkarol egy özvegyet, végül megveri, mert annyira sajnálja, hogy mást már nem is tehet.

Ø     15. fejezet: azt bizonyítja, hogy az önzés az élet természetes kiegészítője.

Ø     16. fejezet: ebben "Elinger kihúzza őt a vízből, ő viszont Elingert belöki a vízbe". Ezzel "már-már ad absurdum viszi a jótett értelmetlenségének gondolatát". _(255.)

• A becsületes városról és a világ legelőkelőbb szállodájáról szóló fejezet utópisztikus. Ez a rész a '20-as évek második felébe transzponálja azt a gondolatot, amelyet Karinthy már egy évtizede megfogalmazott az Utazás Faremidóba c. művében.
• 12. fejezet: az állandóan alvó elnökről fest megsemmisítő portrét (ezzel áll bosszút a PEN Club körüli botrányért Herczeg Ferencéken).
• "A tizennyolc fejezetet magába foglaló mű Kosztolányinak a maga nemében egyik legtökéletesebb alkotása. Sikerült egy önmagával adekvát alakot teremtenie, és sikerült a korábban már szinte tökéletesen feszesre húzott elbeszélés (Fürdés) belső struktúráján lazítania, illetve azt egy új irányba tágítania." _(256.)

Esti Kornél éneke (a Pesti Naplóban jelent meg)

• Ezt a verset általában úgy értékelik, mint egy Babits-cikkre adott választ.
• Pedig a vers már készen állott Kosztolányiban, sőt megfogalmazta prózában is: az Ember és világ c. cikk egyik alfejezete teljesen előrevetíti a vers összefoglalását.

"Sohase feledd, költő, hogy az a tenger, ahol a mélységek mélységére kell ereszkedned, a színpadi tengerhez hasonlít, mely legföljebb másfél méter mély. Ebből kell igazgyöngyöt felhoznod. Sekély vizek, csillogó felületek gyöngyhalásza vagy. Igazságod: káprázat. De mégis a te mélységed az igazi mélység, holott fenekét nem éri el semmiféle mérőón, s mégis a te igazságod lesz az igazság egy varázslat által. Ne vágyakozzál az igazi tengerre. Ott is csak a fölszín a szép. Ha mélyebbre bukol, mint tested magassága, már nem tudsz lélegezni, már nem lehetsz természetes. Nem is érdemes oda leszállnod s eldicsekedned, hogy lenn jártál és fölhoztál - bizonyítékul - egy marék sarat. Ez túlbuzgalom. Nem arra születtél, hogy szorgalmi feladatokat oldj meg. Ezer vagy tízezer méter mélyben unatkozol, s a tenger alatti világ rejtelme helyett csak sötétséget lelsz. Hazudj nekünk tengert és mélységet. Búvárruhát se ölts! Nem vetted-e észre, hogy a búvár vaskos öltözékében milyen kevéssé emberi, s roppant sisakjával, tág üvegszemével, széles pofájával milyen nagyképű? Minden búvár nagyképű." _(258.)

• A vers a költő legbensőbb titkait tárja föl.
• Az anakreóni lüktetés Csokonait idézi.

Bölcsőtől a koporsóig (1933; kötet)

• Az állandó halálközelség és a múlt morbid ábrázolása jelzi, hogy Kosztolányi halálélménye a gyermekkorból fakad.
• Jelentősek azok a portrék, amelyeket kedves halottjairól írt.

Számadás

• Nyolc szonettből álló ciklus, amelyet Kosztolányi a betegsége idején írt.
• Úgy érzi, a testi szenvedés jóvátehetetlenül a nélkülözőkhöz és a szenvedőkhöz köti.
• Megfogalmazza a maga helyét a világban és az irodalomban.
• Leírja a maga szabadságeszményét: "Megveti azokat, akik szűkre zárják életük határait, kiknek »határa kertfal, tyúkól, pincegátor«, s velük szemben a szellem korláttalan szárnyalásának ideálját vallja, melynek révén az igazán szabad ember a világban, a világ fenyegetése között is meg tudja teremteni a szellem érintetlen szigetét." _(268.)

Kosztolányi többször is szembekerül a népi írókkal.

• : gúnyverset ír a népi líráról.
• : Vojtina levele egy fiatal költőhöz c. cikk.

"Ha egymás után olvasom ezt a sok pusztai marhabőgést, ezt a sok paszulyt és tinót, ezt a sok szürke és bárgyú sületlenséget, ezt a térben egymás mellé rakott pongyola eseménysorozatot, álmosság fog el, s valami kis izgatószer után néznék, melyet nem lelek írásaitokban." _(270.)

Hajnali részegség

• Ebben a versben jelen van Kosztolányi teljes költészete: motívumai végigkísérték a költő egész életművét.
• A bevezetésből mintha József Attila nagy verseinek a lélegzetvétele hallatszódnék ki. De más irányba tágítják a horizontot: Kosztolányi fölfelé, József Attila lefelé.

-től: élményeit témává teszi.

• Orvosi várószobákról ír, ahol megtapasztalható az emberi szenvedés.
• Igéket ír a szenvedésekről
• Legyen világosság (tárca): egy vak a szeme láttára gyógyul meg.
• Száz sor a testi szenvedésről
• A vad kovács
• Februári óda

nyara: először utazik Stockholmba.

• Rádiumkúrát javasolnak neki, amitől nagyon rosszul érzi magát (émelyeg, szédül, az arca földagad).
• A sugárzások idején a felesége fölolvas neki (Hamlet, Arany János, Reviczky Gyula, Rilke
• A kúra után szinte menekül haza. Nehezen gyógyul, de dolgozik.

Számadás (1935; verseskötet): utolsó versei:

• Könyörgés az ittmaradókhoz: a halál még távoli kép.
• Már megtanultam: a halál itt már kikerülhetetlen bizonyosságként jelentkezik (megérti a végzet rendelését, azt, hogy a végső út vár rá).
• Halotti Beszéd: a halál általánosítása, az évszázadok távlatába történő beágyazása történik.
• Hajnali részegség
• Ének a semmiről

A versek belső rendje mintha azt jelezné, a költő felül tudott kerekedni a szenvedésen. De ezek a versek nemcsak az egzisztenciális élmény szülöttjei, hanem ott van bennük a fasizmus korának a hangulata is.

júniusa: a költő az újságírók visegrádi üdülőjében megismeri Radákovich Máriát, és egymásba szeretnek; hogy ez komoly kapcsolat volt, több vers is bizonyítja.

• Szeptemberi áhítat
• Röpima

Tátraszéplakon (1935) teljesen bereked, nem tud nyelni. Ismét Stockholmba kell utaznia. Hallucinál és félrebeszél, feleségét arra kéri, inkább ölje meg. Malmőben majdnem meghal, Berlinben félrebeszél.

Budapesten újabb műtétet javasolnak neki. Élete ettől kezdve folyamatos haldoklás. Nyáron jobban van, de amikor Duhamel meglátogatja, sírva fakad a részvéttől.

Tengerszem (1936; utolsó novelláskötete)

• Ez a kötet ismét az íróra irányítja az irodalmi közvélemény figyelmét.
• A kötet azt sugallja, hogy Kosztolányinak még van ereje dacolni a halállal.
• "A szenvedés, illetve a boldogság tovatűnő pillanatai mint a szenvedés hiányának állapota - ez a két érzés tölti be a Tengerszem elbeszéléseit, melyekben Kosztolányi mintegy beteljesíti mindazt, amit a magyar prózában a »ködlovagok« kezdeményeztek." _(291.)
• Végzet és veszély c. ciklus: azt a novellatípust tartalmazza, amely a legismertebb és a legművészibb, és a hatás minden mechanizmusát magába foglalja.

Ø     Pl.: Fürdés, Alfa, A kulcs, Motorcsónak

Ø     A legtöbb novella egyetlen tényközlő mondattal indul: ebben minden szónak súlya van.

Ø     Ezek az elbeszélések nem bírják el a részletező leírásokat, a gondos jellemzéseket, ezért a szereplők egy-két fontos vonása van csak kiemelve, a párbeszédek pedig tömörek, pattogóak.

Ø     A szereplők fölött végig ott lebeg a tragédia.

augusztusa: beviszik a János Kórházba, ahol gégemetszést hajtanak rajta végre. Ettől kezdve nem tud beszélni, csak kis füzetekbe írja érzéseit, gondolatait.

Már nem törődik a külvilág eseményeivel, csak a magyar olimpiai csapat sikerei lelkesítik föl néha.

November harmadikán hal meg.

Halála ismét ráirányítja a figyelmet.

• József Attila Kosztolányi c. verse: "Testvérünk voltál és lettél apánk."
• Babits: halálon túli békejobbot nyújt.
• Karinthy bizonyítja, hogy az életmű halhatatlan marad.
• Gyergyai Albert a ragyogó stilisztát idézi.
• Ascher Oszkár fölidézi utolsó napjait.
• Radnóti Ének a halálról c. verse Kosztolányi temetését idézi.
• Rédey Tivadar Esti Kornéltól búcsúzik.
• Magyar Szemle, 1937: Keresztury Dezső esszéje először állítja irodalomtörténeti távlatba a költőt.
• Szabó Lőrinc méltatja költészetét a Kisfaludy Társaságban tartott székfoglalójában (1937).
• Barta János: Kosztolányi költői hagyatéka (1939)