Katona József

Katona József

A Bánk bán címü tragédia szerkezetének elemzése

Katona József a Bánk bán címü tragédiáját 1815-ben írta az Erdélyi Múzeum pályázatára. Semmit sem von le a mü értékeiböl az, hogy a bírálóbizottság említést sem tett róla. Az utókor remekmünek nyilvánította, mert szereplöi gazdagon jellemzett személyiségek, s a darabban úgy tárul fel a magyar történelem egy szakasza, hogy a nemzeti lét sorskérdéseire és az egyes ember létproblémáira is válaszokat kaphatunk. Talán meglepö, hogy egy 24 éves fiatalember a l 151i89b egnehezebb müfajok egyikében ilyen érett müvel lép elö, de tudnunk kell, hogy Katona mögött gazdag színpadi tapasztalatok álltak. Pesti joghallgató korában eleinte statiszta a Nemzeti Színházban, aztán egyre jelentösebb szerepeket játszik, késöbb rendez is, majd pedig drámákat fordít, átdolgoz, és eredeti müveket ír. Jól ismeri tehát a színpad törvényeit, ezért tud sodró cselekményü, tömör szerkezetü darabot formálni. Tudjuk, hogy ismerte Schiller és Shakespeare müveit, s ezeknek a hatása érzödik is a Bánk bánon.

Katona a 13. Századi magyar történelem egyik eseményét, 2. Endre király feleségének meggyilkolását választja témául. Ha történelmi dokumentumdrámát írt volna, joggal marasztalhatnánk el a tények hütlen kezelésében, de katona számára a múlt más miatt fontos. Számára a múlt olyan forrás, amelyböl merítve saját kora problémáira (az idegen hatalom érvényesülése az országban; a megoldatlan jobbágykérdés) keresheti a választ, ezért a müvészi igazság kedvéért túllép a történelmi igazságon. (tudjuk, hogy a királynét nem Bánk bán ölte meg, hanem egy pilisi vadászat során Bánk veje és Péter ispán kaszabolta le.)

A Bánk bán hagyományos szerkezetü tragédia. Elnevezése is mutatja, hogy olyan cselekményszervezési elv érvényesül benne, amelyet az ókori tragédiáktól kezdve alkalmaztak a szerzök. Elemeit (expozíció, bonyodalom, cselekmény, tetöpont, megoldás) viszont többféleképpen lehet kezelni, s Katona müvészi erejét bizonyítja, hogy egyénített módon építi fel ezekböl müvét.

Az expozíció a mü bevezetö része. Arra szolgál, hogy megismertesse a nézövel a történelmi kort, a helyszínt és a szereplöket. Az expozíció készíti elö és bontakoztatja ki a drámai szituációt, amelynek az a lényege, hogy feszültség keletkezik a szereplök között.

A Bánk bán expozíciója hosszabb, mint ahogy az más drámákban megfigyelhetö: magában foglalja az elöversengést és az egész elsö szakaszt (felvonást). Katona müvére az jellemzö, hogy fokozatosan adja az információkat, ezért a darab kezdetén a nézö nehezen érti az eseményeket, de aztán egyre inkább magával ragadja a cselekmény lendülete. Az országjáró körútjáról titokban visszaérkezö föhös megdöbbenve értesül a békétlen föurak panaszairól, s maga is tanúja lesz annak, hogy feleségét Ottó, a királyné öccse megkörnyékezi. Hogy nagyformátumú személyiség, azt már színre lépése elött megtudjuk a többi szereplö szavaiból. Eleve felzaklatott lélekkel érkezik haza, hiszen az országban jajt s bánatot talált, mégis megkísérel nyugalmat eröltetni magára. Nem akar elhamarkodottan cselekedni, elöször meg akarja ismerni a körülményeket. Nem sejtheti, hogy késlekedése hozzájárul személyes tragédiájához.

A bonyodalom néha egyetlen esemény, amely elindítja a szembenálló felek nyílt küzdelmét néha, azonban mint a Bánk bánban is egy folyamat eredménye, amikor a föhösben tudatosul helyzete, s erkölcsi elveit adná fel, ha nem vállalná a küzdelmet igaza érvényesítésére. Katona drámájában kettös bonyodalom jön létre. Bánk bánnak, az ország nádorának, a politikusnak fel kell vennie a harcot Gertrudisszal, aki az idegen hatalmi érdekek képviselöje, s Bánknak, a magánembernek fel kell vennie a harcot a Gertrudisz támogatását élvezö Ottóval családi élete tisztaságának védelmében. Ekkor értjük meg, miért volt szüksége Katonának az átlagosnál hosszabb, rengeteg információt adó expozícióra. A kettös bonyodalom próbára teszi a nézö figyelmét, s szükség van arra, hogy minden részletmozzanat kellöen indokolt legyen.

A cselekmény kibontakozása a hagyományos szerkezet elemei közül mindig a legterjedelmesebb. Vannak a feszültséget növelö és vannak késleltetö mozzanatok ebben a szakaszban, de végeredményben az események egyre közelebb visznek a végsö összecsapáshoz. Bánknak a békétlenek gyülésén sorolja elö Petur a nemesség sérelmeit, a merániak érdekeinek érvényesülését, a megaláztatásokat. A nagyúr Tiborc panaszából döbben rá a jobbágyok mérhetetlen nyomorára. Ez az élménye jelentösen hozzájárul elhatározásának, megérlelödéséhez. Tragédiáját sietteti, hogy Melinda elcsábításának körülményeit nem ismeri, és indulataitól vezéreltetve igazságtalanul dönt felesége sorsáról.

A tetöpont az a cselekménymozzanat, amelyben a szembenálló erök eljutnak a végsö összecsapás pillanatáig: Bánkban egyre inkább tudatosul Gertrudisz bünössége, s amikor a negyedik szakasz, (felvonás) végén szembefordulnak egymással, összecsapásuk elkerülhetetlen. Katona mesterien építi fel ezt a jelenetet, élve a fokozás eszközeivel. A királyné kezdetben, hatalma tudatában dölyfösen válaszolgat Bánk szavaira, de amikor a nagyúr szemébe vágja, hogy segítette Ottót Melinda elcsábításában (lábat ád a bujálkodónak) már dühödten hazugnak nevezi a férfit, majd átkozódásba fordulnak szavai, amikor Bánk nöi hiúságában sérti meg (kenöcsli testét-lelkét). Az asszony akkor ragad tört, amikor Bánk ezt kiáltja Ottónak:

Örökre átkozott légy, átkozott

És átkozott a hely, melyben megszülettél!

A hazafias érzületében is megbántott királyné megölné a nagyurat, de az, kitekervén kezéböl a tört, agyonszúrja.

A megoldás vagy végkifejlet a cselekményt lezáró esemény, amelyben rohamosan csökken a tetöpontig ívelö feszültség, s benne elcsitulnak az indulatok. Ez általában rövid terjedelmü, Katonánál viszont egy egész felvonásnyi (az ötödik szakasz). De nemcsak terjedelmileg szokatlan ez a rész, hanem azért is, mert a klasszikus tragédiák általában a föhös halálával végzödnek, itt viszont Bánk életben marad. Hiába szolgáltat azonban igazságot neki 2. Endre király, tragédiája kiteljesedik. A tündéri láncokat, a szeretet láncait nem sikerült, elszakítani.