INTERTEXTUÁLIS VISZONYOK A MODERN
LÍRÁBAN: idézés, rájátszás, utalás
DSIDA JENŐ Nagycsütörtök című
versében Jézus nagycsütörtökével játszik egybe, a két képsor állandóan
felvillan, vibrál közös elemek által, és a végén befedik, megállapodna 111b14b k
egymással. Az első sorok a költő helyzetét mutatják be: "Nem volt csatlakozás.
Hat óra késést/ jeleztek, ,s a fullatag sötétben/ hat órát üldögéltem a
kocsárdi/ váróteremben, nagycsütörtökön.". A következő képek a konkréttól
eltávolodva szellemi síkra terelik a verset: "Testem törött volt ,s nehéz a
lelkem,/ mint ki sötétben titkos útnak indult,/ végzetes földön csillagok
szavára,/ sors elöl szökve, mégis szembe sorssal/ s finom ideggel érzi
messziről/ nyomán lopódzó ellenségeit.". Jézus ugyanis magányosan
félrevonulva készült a következő napok szenvedéseire (amik a kereszthalálban
csúcsosodtak ki). Erről az érzelmi szintről ránt vissza a váróterem valósága: "Az
ablakon túl mozdonyok zörögtek,/ a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul.", s a denevér-hasonlat
által előrevetíti azt a látomásos képet, mely a következő sorokban teljesedik
ki. "Tompa borzalom/ fogott el, mély állati félelem./ Körülnéztem: szerettem
volna néhány/ szót váltani jó, meghitt emberekkel,/ de nyirkos éj volt ,s hideg
sötét volt,/ Péter aludt, János aludt, Jakab/ aludt, Máté aludt ,s mind aludtak...".
Ezekben a sorokban már kezd összekapcsolódni a költő magányossága Jézus
elszigeteltségével, idegenként éltek a világban, s az apostolok neveinek
felsorolásával az egész emberiséget megjelenítette a költő. Az utolsó mondatban
csúcspontra érkezett mind feszültségében, mind mondanivalójában: "Kövér
csöppek indultak homlokomról/ s végigcsurogtak gyűrött arcomon.". A vers
képi- és hanghatásai expresszív módon fejezik ki a költő magányosságát,
elhagyatottságát, bezártságát.
ADY ENDRE A magyar Messiások
című versének képeire, formai jellegzetességeire játszik rá KOVÁCS ANDRÁS
FERENC Új magyar Messiások (Ady után szabadon) című
költeményében. Az Ady-vers formájának, alakjának stílusának, ritmus és rímeinek
felhasználásával játékba kezd. Ezáltal a mondanivaló is változott, hiszen
Kovács "szabadon" kezelte az alapul szolgáló verset. Már az első mondatban
felfedezhető a hasonlóság és ezzel egyidőben az ellentét is. "Sósabbak itt a
könnyek/ S a fájdalmak is mások."(Ady)-"Jósoknak itt ma könnyebb/ S a
fájdalmak mismások."(KAF) Ady magasztalja a magyar Messiásokat, akik minden
áldozatot felvállalnak népükért, a megmenekülésért, ám tetteik értelmetlenek,
hiábavalók maradnak. "Egyszer is meghalnak/ S üdve nincs a keresztnek."
Kovács András átírásában ironikusan szól a Messiásokról, aki nem áldozatokat
hoznak népükért, hanem mindenféle értéktelen tettet hajtanak végre a
dicsőségért. "Elmessiásodtak./ Üdvük sincs-majd szereznek." Azonban a
formán is változtatott kicsit Kovács, hiszen betett még egy sort, mely által
végképp megváltoztatja versének jelentését az eredetihez képest. "Faképpel
elszegődnek:/ Beállnak mind keresztnek.". Addig míg Adynál kényszerűség
volt a kereszt, mintegy büntetés, addig az átiratban önként vállnak keresztté,
hátha így dicsőséghez juthatnak.
