Honoré de Balzac Goriot apó címü müvének elemzése és értelmezése

Honoré de Balzac Goriot apó címü müvének elemzése és értelmezése

I. Regényciklus része, melynek címe: Emberi színjáték

- 90 regényböl áll

- ezek az egész francia társadalmat és annak képviselöit mutatják be

- regények önmagukban is egész történetet alkotnak, de egymáshoz is kapcsolhatók

- szereplök visszatérnek a regényekben hol mint föszereplök, és hol mint mellékszereplök

II. Szerkezet: XIX. századi regénymodellnek megfelelö: -elbeszélö E/3, mindent tudó

- kívülröl ábrázolja a szereplöket és az olvasót is felülröl kezeli

- lekezelö, provokatív és kritikus az olvasóval

"Így teszel te is, olvasóm, fehér kezed 616e46g ben tartva ezt a könyvet, puha karosszékedbe süppedsz, mondván: ez talán elszórakoztat. Miután elolvastad az öreg Goriot titkolt balsorsának történetét, jó étvággyal megebédelsz, érzéketlenségedet a szerzö rovására írod, ráfogod, hogy túloz, megvádolod, hogy átkölti a valóságot."

- nem kitaláció, hanem valóságos történet :"ez a dráma nem a képzelet szüleménye, nem is regény. All is true - ennyira valóságos, hogy egyes elemeit bárki felismerheti a maga környezetében, esetleg saját szívében"

-általánosít, életutat ábrázol

III. -történet: lineárisan 1 szálon fut, de a helyszínek folyamatosan változnak

-cselekmény során visszautalások vannak, melyek azonban nem viszik elöre a cselekményt, hanem a bemutatást segítik

-konkrét idö van : "Ez volt a helyzet a polgári panzióban 1819. november végén."

-kiemelkedö helyszín Vauquer-ház, mivel a szereplök ide mindig visszatérnek

-Vauquer-ház ábrázolása:- részletesen, valósághüen

-leírás kívülröl befelé halad

-nem idealizált, hanem szubjektív, mivel benne van az elbeszélö véleménye is

"Ebben az elsö szobában olyan illat terjeng, amelyre nincs szó a köznyelvben, panzióillat-nak kellene nevezni. A doh, a penész, az avasság érzik benne; fázol töle, nedves lesz az orrod, átjárja a ruháidat is; olyan helyiségre emlékeztet, ahol most végeztek az ebéddel: tálalás, éléskamra, menhelykonyha szagától büzlik. Akkor lehetne talán leírni ezt a szagot, ha valaki kitalálná, hogy kell elemezni ezt a sok gyomorkavaró undokságot, amit minden egyes panziólakó, akár öreg, akár fiatal, sui generis hurutos kipárolgása vegyít belé. No de akármilyen ronda és utálatos ez a szalon, a szomszédos ebédlöhöz képest még mindig elegánsnak és illatosnak mondható, akár egy budoár"

-a Vauquer-ház azaz a panzió a társadalmi rétegeket képezi le-3 szint van

leggazdagabb legalul

legszegényebb legfelül

Tehát a házból való kilépés ebböl a társadalomból való kilépést jelenti.

IV. Két föszereplö van a müben: Goriot apó és Rastignac

Goriot apó: -panzióban egyre feljebb kerül, vagyis a társadalmi ranglistán egyre lejjeb, vagyis elszegényedik

-feleségének korai halála miatt minden szeretetét a lányaira fordítja, elkényezteti öket-ennek köszönhetöen egyik lánya grófné, másik lánya báróné lesz

-mivel minden vagyonát lányaira fordítja ezért elszegényedik

-halálakor is arra gondol, hogy hogyan segíthet lányai sorsán

"Meg kell gyógyulnom, mert nekik pénzre van szükségük, és én

tudom, hol lehet pénzt szerezni. Elmegyek Odesszába finomított keményítöt gyártani. Van itt ész, milliókat fogok keresni. (Ó iszonyúan szenvedek!)"

-ahogy elszegényedik lányai elfordulnak töle

"Ó, ha gazdag volnék, ha megtartottam volna a vagyonomat, ha nem adtam volna nekik, akkor itt volnának, és csókokkal nyaldosnák az arcomat."

-monológja során ráébred, hogy lányai boldogtalanságáról és arról hogy nem szeretik öt csak ö tehet:

"Túlságosan szerettem öket ahhoz, hogy szerethessenek"

"Magam okoztam leányaim hibáit a kényeztetésemmel"

-nagysága abban rejlik, hogy ráébred hibájára és utána önmagát hibáztatja érte

"Magam okoztam leányaim hibáit a kényeztetésemmel"

"Én vagyok a bünös, de szeretetböl vagyok az"

-halála mártír halál de nem feltétlenül pozitív bünei miatt

-úgy hal meg mintha lányai lennének ott

"Nyilván az arcára hulló könnyektöl megtévesztve, Goriot utolsó erejét megfeszítve kinyújtotta kezeit, a két térdeplö diák fejéhez ért, szenvedélyesen a hajukba markolt, és halkan suttogta: "Angyalkáim!" Az elröppenni készülö lélek sóhaja volt ez a szó"

Rastignac -tiszta lelkü, nemesi érzésü, vidéki családból származó ifjú, tapasztalatlan

-célja: felemelkedés, amely sikerül neki, ezért karrier regény, de fejlödés regény is mivel a történet során tanul is

-két tanítója van: -Beauséant-né: -felemelkedésben segíti

-nagyúri társadalomban lét fontos viselkedésforma bemutatása

"mennél hidegebben számít, annál elöbbre jut. Vágjon oda kíméletlenül, és nöket közönséges postalovaknál, amelyeket otthagy az állomáson, hogy utolsót rúgjanak, s így majd eléri vágyai végcélját. Higgye el, semmire sem viszi, ha nem akad egy nöre, aki érdeklödik ön iránt. Egy nöre, aki fiatal, gazdag és elegáns. De ha igazi érzése támad, rejtse el, mint valami kincset, nehogy megsejtsék, mert akkor el van veszve"

-e bemutatott viselkedés forma megjelenik késöbb a müben mikor Beauséent-né bált tart- és kiderül hogy szeretöje megnösül - emelt fövel fogadja

-Vautrin: -romantikus géniusz figurája

-felemelkedésében akarja segíteni, de bünbe csábítja

"tudja, hogyan lehet itt utat törni? A lángész erejével vagy a korrupció ügyességével. Csapjon bele az embertömegbe, mint az ágyúgolyó, vagy lopakodjék közé, mint a dögvész. Tisztességgel semmire sem elmegy. Az emberek maghajolnak a lángész hatalma elött, gyülölik, iparkodnak megrágalmazni, mert osztozkodás nélkül harácsol, de ha kitart, meghajolnak elötte. Szóval térden állva imádják, ha nem ránthatták sárba. A korrupció burjánzik, a lángész gyéren virul. Így hát a korrupció a túlsúlyban levö középszerüség fegyvere, amely mindenütt elevenbe vág."

-ajánlata Rastignac számára: csábítsa el Victorine-t Rastignac és ö megöli Victorine bátyját, így Victorine-é lesz a vagyon , ekkor vegye el Rastingac Victorine-t és hozománya 20%-át adja oda neki, mivel ö, azaz Vautrin Amerikába akar menni (, mivel Vautrin szökött rab)

-Rastignac elöször elcsábul, de Delphine szerelme valamint Vautrin leleplezödése miatt visszalép, de már késön mivel Vautrin megölte már Victorine bátyját

-Poiret és Michonneau megjelenésével tudják meg a panzió lakói, hogy Vautri valószínüleg Jacques Collin fegyenc, azaz a Vasfejü, majd ez bizonyossá válik és letartóztatják

-Vautrin a társadalom bírája, mely letartóztatásnál és már korábban is megjelenik

"Aki kocsin jár be, és úgy sározza be magát, az tisztességes ember, aki gyalog, az gazember. Ha valaki, szerencsétlenségére, rajtakapna, hogy bármi csekélységet eltulajdonít, ujjal mutogatnak rá a törvényszék elött, ha egymilliót lop, akkor az erény höseként ünneplik a szalonokban. És harmincmilliónkba kerül a csendörség és az igazságszolgáltatás, hogy érvényben tartsuk ezt az erkölcsöt"

-Rastignac is bírálja a társadalmat

"Sártengernek látta a nagyúri világot: aki a lábát belemártja, nyakig elmerül benne. -Itt csak hitvány bünöket követnek el! - dörmögte. - Vautrin különb ezeknél. Látta a társadalom három fö megnyilvánulását: az Engedelmességet a Küzdelmet és a Lázadást; a Családot, a Világot és Vautrint. Nem mert állást foglalni. Az engedelmesség unalmas volt, a lázadás lehetetlen, a küzdelem bizonytalan"

-megismerkedik a párizsi élettel a mü folyamán:

"-Most mirajtunk a sor! A Társadalom arcába vágott merész kihívást elsö tetteként Rastignac elment vacsorázni Nucingen báró-néhoz"

a mondta elje alapján, mintha szembe akarna szállni a nagyúri élettel, de a második fele alapján a részévé válik - irónikus

-Végképp leszámol az erkölcsi kettöségeivel és a tanácsok eredményeként alkalmassá válik a társasági életre

Vagyis Rastignac a mü elején tudatlan, vidéki ifjúból a mü végére nemes gondolatokkal teli szívében a nagyúri társadalom tagjává válik.

Ez a mü Rastignac felemelkedése miatt karrier regény valamint fejlödés regény is mivel a mü során gyarapítja tudását.