Eszmei és filozófiai kutatasok, vilagkép-valtozas és globalizació a klasszikus modernség és a késő modernitas koraban. Nietzsche; Freud, Jung, Adler; Bergson; történetbölcseleti iranyok (Spengler, Ortega, Huizinga); marxizmus; egzisztencializmus;

Eszmei és filozófiai kutatások, világkép-változás és globalizáció a klasszikus modernség és a késő modernitás korában. Nietzsche; Freud, Jung, Adler; Bergson; történetbölcseleti irányok (Spengler, Ortega, Huizinga); marxizmus; egzisztencializmus; a század vallásbölcseletei; katolikus és protestáns élet- és irodalomszemlélet (áttekintés, az egyik részletes kifejtésével)

Ideálkeresés. Katolikus irodalomszemlélet a 20. században

A XX. század első harmadában élesen elválik egymástól a különböző politikai célokat vallók kultúrafelfogása; a különbség oka: a konzervatív-liberális szembenállás.

Megfigyelhetők bölcseleti hatások is.

• Schopenhauer nyomán pesszimizmus uralkodik el, és ez magával hozza az öngyilkosság kultuszát (Kozma Andor ezt meg is verseli).
• Egyre többször merül föl a kérdés, hogy érdemes-e megszületni.
• Több költő (pl. Reviczky) mechanikusnak ábrázolja az emberi létet.
• Tudatosul az élet értelmetlensége, álomszerűsége.
• Nietzsche: az Isten meghalt.
• Az avantgárd mozgalmak egy új világot akarnak kiépíteni (új szókincs, új nyelvtani rendszer).
• "Az a világ, amelyet a kereszténység egységesnek, célra irányultnak és sokszorosan megokoltnak látszott, egyre inkább elemeire bomlott, s vele került válságba a kultúra is. Meglazult a Teremtő és a teremtett kapcsolata, s a lázadó ember igyekezett átértékelni múltját s e múlt alkotásait, szellemi törekvéseit." _(261.)

Ebben a helyzetben nagy szerepe van Prohászka Ottokár föllépésének. 646i82g

• Mailáth Gusztáv Károllyal célja olyan papi utánpótlás nevelése, amely evangéliumi szellemben tevékenykedik.
• Gondolataiból kialakul az Elmélkedések az Evangéliumról törzsanyaga (ez a világi olvasók körében az egyik legnépszerűbb lelki olvasmány).
• Harcot indít a keresztény életeszmény visszaállításáért.
• A kapitalizmust és a liberalizmust bírálja.
• Gyakran idézi a Római levél egyik gondolatát: "Isten országa nem étel és ital, hanem igazság, béke és öröm a Szentlélekben."
• Világosság a sötétben (1914, tanulmánykötet): megalapozza a keresztény kultúreszményt.
• A modernizmusról alkotott képét Alexander Bernát bírálja (bölcseleti és tudománytörténeti szempontból is).
• Prohászka szerint a kultúrának kettős föladata van.

Ø     szembe kell szállnia a világot jellemző barbár szellemiséggel

Ø     meg kell teremtenie a szépséget hangsúlyozó isteni harmóniát

• Foglalkozik az ismeretterjesztés jelentőségével.

Ø     Szembeállítja az érző embert a tudományok megszállottjával.

Ø     A tudományosságnak akkor van jogosultsága, ha az emberiség haladását szolgálja.

• Kultúrakoncepciója akkor válik bizonytalanná, amikor a bűnnel szembesül. A műalkotást a bűn elleni harc eszközének tartja, és nem veszi észre, hogy a világirodalomban kezdettől a jó és a rossz harcol.
• A jó és a rossz végletes egymásnak feszülése mégsem nála történik meg, hanem a Magyar Kultúrában.

A Magyar Kultúra Babitsot is megtámadja (kereszténységét "esztétikai katolicizmusnak" nevezi).

Babits válasza: "Az igazi katolicizmushoz [.] csak a gyóntatónak és Istennek van köze; de ezenfelül is kétféle látható katolicizmus van a világ előtt. Az egyik külső, mondhatnám politikai csoportosulás az egyház és gócai körül, aktuális emberi érdekek szerint [.] De van egy másik látható formája is a katolicizmusnak, amit nehéz figyelmen kívül hagyni, kivált ha irodalomról van szó: a katolikus kultúra. A katolikus szellem múltjával, kincseivel való átivódás [.] Úgy gondolom: még mindig krisztusibb esztétakatolikusnak lenni, mint párt és politika katolikusának, aktuális és földi célok szerint Márta szorgoskodása talán hasznos lehet, de Mária a jobbik részt választá." _(265.)

Bangha Béla

• Álma a világhódító kereszténység.
• A kultúra fogalmát nála a sajtóé helyettesíti.
• Szervezőmunkája révén jön létre a Központi Sajtóvállalat (ennek kiadványa a Nemzeti Újság).

Nyisztor Zoltán

• Bangha utóda és szerkesztőtársa (türelmesebb, mint Bangha
• Jelentősnek tartja a sajtót.
• Megszervezi a Magyar Kultúra-Könyvtárat; itt jut publikálási lehetőséghez Balla Borisz, Katona Jenő, Aradi Zsolt és Just Béla (vagyis: a magyar katolikus írók hazai nemzedéke).
• Művészeti és irodalmi kérdésekkel is foglalkozik (ennek nézőpontját jelzi A legújabb irodalom c. pamfletjének a datálása: Judapest, december hava).

Vagyis: a katolikus kultúreszmény összefonódott a politikai aspirációkkal.

Trianon után azonban módosul a kép: vonzó színekkel gazdagodik, és ez elsősorban Sík Sándor érdeme.

• Fiatal korában Prohászka hatása alatt állt (erre utal, hogy példaképének a nem igazán jelentős egri papköltőt, Mindszenty Gedeont választja).
• Pályakezdő versei Ady hatását mutatják.
• Gárdonyi, Ady, Prohászka (1929)

Ø     A kortársak közül szinte mindenki számot vet az Ady-jelenséggel.

Prohászka, Magyar Kultúra: Ady emberi esendőségét, liberalizmusát tartja istentelennek és hazafiatlannak.

Szabó Dezső: Az elsodort falu

Kosztolányi (1929)

Ø     A könyv alcíme: "Lélek és forma a századforduló irodalmában"

Ø     Sík Sándorban az Adyval való szembesülés során tudatosul, hogy a személyes élet és a műalkotás közt különbség van.

Ø     Adyval szembesülve számot kell vetnie a magyar irodalmi múlttal is, és bemutatja a költő elődeit. Ez a konzervatív irodalomértés és -szemlélet új eleme: egyrészt megfogalmazza az irodalom nemzeti jellegét, másrészt kitágítja a vallásosnak mondott irodalom folytonosságtudatát.

Ø     Eddig nemzeti keresztény értéknek csak a témaválasztás minősült. Sík azonban a következőket írja: "Az a vad, pogány, magyar őserő duzzad és harsog ezekből a sorokból, amely más időkben és más formákban - és újjászületve vízből és Szentlélekből - Pázmány szeges írásait, Zrínyi Áfiumát, a Romlásnak indult hajdan erős magyart, Széchenyi vízióit, a Nagyidai cigányokat és A vén cigányt sugallta." _(267.)

Ø     Nem szakít azzal az állásponttal, hogy Ady egy kártékony világnézet vezéralakja, de úgy véli, a költő azért kényszerült egy alkatától idegen világnézet táborába, mert nem értették meg.

• Kultúramodelljében szintetizálódik a keresztény életszemlélet és a nemzeti nevelés célzata.
• Az ifjúság nevelésével ad példát (piarista tanár, cserkészvezető).
• A Sík-Schütz imakönyv több mint tíz kiadást élt meg, és nemcsak imádságoskönyv volt, hanem a magyar lelkiség múltjának az antológiája is.
• : rádióelőadásokban (majd könyvben) idézte föl a magyar szenteket; pl.

Ø     "Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom [.] még senkit sem tesz magyarrá az, hogy magyarul beszél. [.] Senkit nem tesz magyarrá az sem, hogy a vére magyar, sőt még az sem, hogy magyarnak vallja magát [.] Magyarnak lenni erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság hivatásában. [.] ezt jelenti magyarnak lenni Szent István szerint." _(269-270.)

Ø     Szent Erzsébet kapcsán a családról és a bensőséges szeretetről ír, és szembeszáll azokkal a nevelési elvekkel, amelyek a nevelést állami föladatnak tartották.

Ø     Boldog Margit "áldozatos életének példaszerűségét abban láttatta, hogy egyszerre szolgálta Istent és hazáját". _(271.)

"Az a koncepció, amelyet Sík Sándor szolgált, s amelyet a magyar szentek példájával hitelesített, a nemzeti függetlenség, a felelősséget átérző magyarság eszméjét mélyítette el." _(271.)

Sík Sándor kultúra- és nemzetfölfogása hatással volt arra a harmadik nemzedékre, amely a '30-as évek elején szerveződött a Korunk Szava körül, és akik élesen bírálták az egyházi vezetést szociális érzéketlensége miatt.

• Ez a nemzedék a katolicizmust már nem fegyvernek tekinti, hanem életszemléletnek.
• Lehetségesnek tartják, hogy a "katolikus író" és "katolikus irodalom" gettót fog jelképezni.[2]
• Végleg szakítanak a "sekrestye-irodalommal".
• Angol és francia mintákat követnek.
• A Vigilia körében működnek, de mércéjüknek Babits Nyugatját tekintik.

"Az az igazság, hogy aki író volt és katolikusnak vallotta magát, irodalmunk értékteremtői közé sorolható, míg a katolikus irodalom harcos képviselői a margóra szorultak. Ez egyben azt is sejteti, hogy a hitet nem célszerű aktuálpolitikai céloknak átadni." _(272.)

Katolikus líra a két világháború között

Sík Sándor Mindszenty Gedeon líráját a katolikus költészet gyökerének vélte, de nem sikerült integrálnia az egri költőt a magyar líra folytonosságába.

A vallásos irodalom közvetlen előzményei inkább a századvégi gondolkodásban keresendők, nem pedig a századvég költészetében.

A vallásos irodalom hagyománytalanságát jelzi, hogy első képviselőire (Harsányi Lajos, Sík Sándor) Ady gyakorolt nagy hatást. "Az ő nyelvi merészsége, képalkotásának szokatlansága szabadította föl bennük a lírikust, eszményeiket pedig Prohászka Ottokár nyomán fogalmazták meg." _(274.)

Sokat tesz a vallási élet föllendítéséért a főváros "apostola", Kanter Károly, illetve Bangha Béla, akinek nagy része volt a szervezeti keretek megteremtésében.

A korai vallásos irodalom közel áll a modern költészethez; ok: egyik ösztönzője az újraéledő francia irodalom.

• Jean Calvet szerint (1927) a romantika nosztalgiája arra készteti a francia lírikusokat, hogy újra végigjárják a lét gondolati útjait, és az út végén ne az élet kilátástalanságát válasszák, hanem a megtérést.
• A századvégi francia szellemiség Taine tudományos determinizmusával, Zola naturalizmusával és Renan szkepszisével szemben a vallásos gondolatot választja.
• Brunetiére véleménye: a kétkedés gyöngíti az akaratot.
• A francia irodalom nagy megtérője pl. Paul Claudel vagy Léon Bloy
• A következő nemzedék Bergsont tekinti mintájának, még azután is, hogy A teremtő fejlődés c. műve indexre került.

A magyar keresztény líra képviselői azonban megtorpannak, és szakítanak az irodalmisággal; helyette a lélek nemesítésével próbálkoznak.

Pl. Harsányi Lajos.

• : megjelenik Új vizeken c. kötete.

Ø     A kötet jellemzői: dekoratív nyelv, szecessziós képek, dekadens alapérzés - Adyval és Kosztolányival rokon.

Ø     A kötet címe jelzi, hogy Harsányi új vizekre akarja vinni a katolikus költészet csónakját.

• : megjelenik Az élet muzsikája c. kötete (ezt is adys hang jellemzi).
• : A napkirály rokona c. kötet megjelenése.

Ø     Elsőként teremt olyan szimbolikát, amelyben hiánytalanul egybeforr a papi sors és a forrongó élet.

Ø     El tud szakadni a Tárkányi Béla-, illetve Mindszenty Gedeon-féle egyhangú hagyománytól.

Ø     Őszintén vall a bűnről, és nem a vallásos költészet sablonjait használja.

Ø     A téma újszerű kezelése iskolát teremt: Harsányi nyomán indul el Mécs László, Kocsis László vagy Mentes Mihály

• Hagia Sophia (1913)

Ø     Harsányi életközelben indult lírája ebben a versben vesz éles fordulatot.

Ø     Dante nyomán misztikus elragadtatással írja le a hét szentség lelki tartalmát.

Ø     A verset jellemző miszticizmus magában álló kezdemény a magyar lírában.

Ø     Epikai kerete zavaros és formátlan.

Sík Sándor

• Költészetében elbizonytalanodás figyelhető meg az I. világháború alatt.
• Sík a kor egyik legműveltebb költője, és első kötetét dinamikus életlendület hatja át.
• A háborús versekben sok a jelkép, látomás; pl.

Ø     Fehér rózsák a Dunán

Ø     A folyó

Ø     A Magvető

• A versek egységes ihlete azonban megtörik a '10-es évek második felében. Úgy tűnik, mintha a költő egyértelmű keresztény tanításra törekedne, és igyekezne föloldani a kétértelmű szimbolizmust.
• Költészetét új irányba lendíti a világirodalmi érdeklődés.

Ø     Ekkor kezd műfordításokkal is kísérletezni; pl. Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz

Ø     Megjelennek nála a világirodalom jellemző témái; pl. Horatius a Jeremiádban

• : megjelenik Maradék magyarok c. kötete (ebben a helyes és igaz önismeretet sürgeti).

A reformerek a legfontosabbnak a katolikus értelmiség kinevelését tartják; pl.

• Prohászka Ottokár
• Tóth Tihamér

A kor vallásos költészete Szabó Dezső hatására a "romlatlan" parasztság felé fordul.

Kocsis László

• Az új generáció költői közül ő indul a leghamarább.
• : megjelenik Kolostori csend c. kötete (Harsányi hatása mutatkozik meg benne: a papi élet problémáit szólaltatja meg).
• Lírájában megszólalnak a kor fenyegető szociális kérdései, de ő (papként) csak regisztrálhatja a társadalmi igazságtalanságokat, és nem éli meg azokat.
• Költői szemlélete közel áll Assisi Szent Ferenc lelkületéhez: később megírja Szent Ferenc miséjét is, de "annak monumentalitását gyermeki gügyögéssé hangolja át". _(281.)
• "Olykor az az olvasó érzése, hogy szándékosan helyezkedik bele a gyermek attitűdjébe, mert nem tud mit kezdeni a világgal, megrendül annak iszonyú erőitől." _(281.)
• Későbbi köteteiben a gyermeki egyszerűség szinte egyeduralkodóvá válik.
• Teljesen szakít azzal a lehetőséggel, amely fölvillant Harsányi Lajos és Sík Sándor köteteiben, és visszatér a konzervatív költészetszemlélethez.

A spirituális ihletésű lírának volt egy avantgárd felé tájékozódó korszaka is, ez azonban teljesen eltűnt, és csak Mécs László köteteiben bukkant föl.

Mentes Mihály

• : megjelenik Magyar bánat c. kötete (ennek ugyanaz az alaphangja, mint Sík Sándor Maradék magyarok c. kötetének).
• Alapeszménye: a lírának a lelki életet kell kifejeznie (hevületét szándékosan visszafogja, és minden a puszta leírás szintjén marad nála).
• Kortársaihoz hasonlóan vallásos lírikus, aki "megmarad a lelki élet köreiben, élményei soha nem arra ösztönzik, hogy általánosítson, inkább önmagával vet számot, s a világban munkáló rosszal a lélek értékeit állítja szembe". _(283.)

Székely László

• A dunántúli vallásos líra érdekes alakja, aki visszahúzódó természete miatt nem kerül a kritika érdeklődési körébe.
• Lírájában sokszor jelennek meg szentírási szimbólumok (pl. Jó Pásztor).
• A valósággal intenzívebb kapcsolatot tart, mint paptársai.
• Nála is megfigyelhető a gyermeki hangszerelés, de vannak zaklatott versei is, amelyek elfojtott álmairól árulkodnak.
• Kötetei:

Ø     A szirtnek álma van

Ø     És a mi lelkünk nyugtalan (1934): tükrözi a költő belső vívódásait.

Ø     Sziromeső (1937): Székely költészete mélyül.

'20-as évek vége: egyre gyakrabban tűnnek föl zaklatottabb hangok a vallásos lírában; pl. Sík Sándor.

• Megyeri hitvallás (1926), Róma
• -as kötetétől (Sarlós Boldogasszony) fogva új témák tűnnek föl verseiben, illetve hangja és formája egyszerűbbé válik.
• Lírájában megmaradnak bizonyos naivitások is: néhány verse menetét továbbra is az oktató szándék szabja meg (pl. A kis gomba dicsérete, Árvák, Napkölte

Mécs László

• A vallásos lírában egyre inkább jelentkezik a szociális téma, és ez elől a gyermeki egyszerűség lírikusai sem zárkózhatnak el. Ebben döntő hatása van Mécs Lászlónak is.
• Az ő hatására kap egyre nyíltabban hangot a katolikus lapokban a fönnálló szociális viszonyok bírálata (pl. Élet, 1933: Vas Tamás
• Hatására megkezdődik a szép- és az "ájtatossági" irodalom szétválása is: ehhez az első lépéseket Alszeghy Zsolt teszi meg, a döntő áttörést viszont Sík Sándor hajtja végre.
• : megjelenik Hajnali harangszó c. első kötete.
• Mécs a saját életében tapasztalta, mit jelent szegénynek lenni, pl. gyermekkorában (Egyszerű krónikácska egy nagyon jó emberről). Nagykaposi plébánosként szintén szegény környezetbe kerül.
• Költészetében több hatás is megfigyelhető.

Ø     Adyra utalnak váratlan szókapcsolatai (az Ady-hatás a század első éveitől jellemezte a vallásos lírát, de Mécs példája integrálta a vallásos lírába).

Ø     Hatott rá az expresszionista részvétlíra (lehet, hogy ismerte Kurt Pinthus 1920-ban megjelent antológiáját). Első és 1925-ös kötete (Rabszolgák énekelnek) is jellegzetes expresszionista szimbólum megszólaltatása.

• Költészete legjellemzőbb vonásai már első köteteiben is megjelennek: túldimenzionált, romantikusan hevülő öntudat, amelyet lefokoz a barátok táplálta küldetéstudat.
• A '30-as évek verseiben önismétlés, fáradtság, rutin figyelhető meg. "A bíráló megjegyzések közül talán Illyés Gyulának a katolikus költészetről írt tanulmánya volt a legfontosabb és Mécs számára a - legfájdalmasabb." _(291.)

Ø     Illyés tanulmánya 1933-ban jelent meg a Nyugatban.

Ø     Legfontosabb gondolata: ha a művész egy olyan csoportosuláshoz csatlakozik, amely akadályozza a költészet szabad lélegzetvételét, a művész szükségképpen önmagát is korlátozza.

Ø     A költő akkor válik a legellenszenvesebbé, ha csak ennek az egy eszmének engedelmeskedik.

Ø     Illyés szerint a katolikus irodalomnak gyér előzményei vannak; közvetlen hagyományának Sík és Harsányi Lajos lírája tekinthető.

Ø     A '20-as években a katolikus irodalom legjobbjai is a verbalizmus hibájába esnek, így Harsányi költészete klerikálisabbá válik, Síké pedig kisebb igényű lesz.

Ø     A magyar vallásos költészet képviselői papok, vagyis támogatja őket a hivatalos egyház.[3]

Ø     Amit jól érez meg Illyés: a katolikus költészet csak akkor válhat igazán költészetté, ha önálló szellemi útra tér.

Ø     Illyés kritikájára Mécs fölháborodva válaszol, pedig inkább el kellett volna gondolkodnia a felszínességére és kritikátlan önkultuszára vonatkozó sorokon.

Illyés tanulmányának Mécsre vonatkozó része: "Jellegzetesen pap ő is, de hangos szónokok fajtájából. Versei gáttalanul ömlenek, és neki épp ez a fogyatkozása. Művére igazán áll, hogy kevesebb több lett volna. De hírnevet épp bőbeszédűségével hódít. Noha tehetségével is hódíthatna. De nem tud mértéket. Versei tarka áradásában helyet kap, ami csak a közönségnek tetszhet. Ezek a versek így gyűjtőhelyei mindannak, ami a háború előtti nemzedék költészetéből a közönségbe átszivárgott, ami abban másodlagosság és külsőség volt; a modor, a cifraság, a prófécia, az olcsóbb fajtájú szimbólum, és az a tetszelgő elhivatottság és vezérkedés, amelyet már Ady is másodkézből, a romantikusoktól vett, akik még valóban politizáltak, és volt is szavuk a politikában. Mindehhez még az expresszionisták tulajdonságaiból is járul valami, az állítólagos modern társadalomszemlélet, ami mellesleg az expresszionistáknál is csak külsőség volt. Mécs az elsajátításban roppant eleven szemű költő, sajnos nem a lényeget sajátítja el. Nem kapott figyelmeztetést." _(293.)

• A vallásos lírára tett hatása igazi költői értékeinek tulajdonítható.

Sík Sándor kijelenti, hogy a vallásos irodalomnak főleg irodalomnak kell lennie, és nem foglalhat el első helyet a vallásos eszmény.

E nyitott irodalomszemlélet jegyében indul el a haza vallásos irodalom új nemzedéke. ". ennek az útnak legfőbb és legfontosabb jellemzőjévé az egyetemes magyar irodalomba való integrálódás igénye lett." _(296.)

Rónay Györgyöt és Pilinszky Jánost nem volna helyes a vallásos költők közt tárgyalni, mert (bár vallásosnak vallották magukat és szerzetesi gimnáziumokban tanultak) főleg francia irodalmi példáikhoz fölvilágosult szellemű paptanáraik vezették őket, de nem a nagy megtérők nemzedéke hatott rájuk, hanem Mauriac, illetve Bernanos példája.

A nemzedék két tehetséges papköltője: Ágoston Julián és Puszta Sándor

Ágoston Julián

• Egyetlen verseskönyve: Fekete reménytelenségem (1934).
• A vallásos lírába vele tör be az avantgárd.
• Kezdettől a Nyugat irodalmához vonzódik.
• Doktori disszertációját Kaffka Margitról írja (ezt a Kaffka-irodalom egyik legjobb összefoglalásaként emlegetik).
• Később Pór Bernát néven ír verseket.

Puszta Sándor

• Eszménye: a "művészi tisztaság".
• Első kötetei az Ányos Pál Irodalmi Kör kiadásában jelennek meg.
• Eleinte úgy tűnik, a Kocsis László-féle úton indul el (egyszerű érzések kifejezése, dalszerű lebegés és világosság jellemzi).
• Folytatja Arany János tájrajzainak a hagyományát.
• Nyári est c. verse első korszaka minden eszményét egybefogja.
• Pók a tükrön c. kötete: az egységesre hangolt életérzés kezd megváltozni.
• Lírája ekkori korszakát Móricz méltatja (ebben szerepet játszhat a személyes ismeretség is, mivel Puszta leányfalui plébános volt).

Tűz Tamás

• A két világháború közötti vallásos líra legfiatalabb költője.
• A Harsányi Lajos-féle hagyományhoz kapcsolódik.
• ". szemléletmódjára felszabadító hatással volt az a nyitott irodalomszemlélet, amely Sík Sándor [.] tanulmányából áradt." _(298.)
• Kötetei:

Ø     Tiszta arannyal (1941): igazi feszültséget teremt a magyar vallásos líra rosszabb hagyományának a jelenléte, illetve a költő új irányokba tájékozódó ihletése.

Ø     Két tenger közt (1943)

• Bár kötetei a Vigilia kiadásában jelentek meg, lírája inkább a Nyugat "negyedik nemzedék"-e költőihez áll közel (a Magyar Csillag munkatársa volt).
• Újdonsága, hogy új ihletforrásokat is bekapcsol a vallásos irodalomba.
• Szonetteket ír.
• Tájképei csak igen ritkán sugallnak pedagógiai mondanivalót.
• Szakít a vallásos líra azon kötelező (és rossz) hagyományával, amely a vers kezdetét és zárását tanító célzatra használja föl.

Sík Sándor II. világháború alatti lírája: az idill elvesztésének a dokumentuma.

Harsányi Lajos Esti körmenet c. kötetének (1942) címadó versében a búcsú hangja szólal meg:

"Már nem felelek. Csak megyek.

S eltűnök, mint a kék hegyek.

Barátaim: piros fáklyákkal

Én már - az ég felé megyek

"E töprengő, belenyugvó képpel zárul a két világháború közötti vallásos líra története. Sajátos magyar képződmény volt, mely konzervatív fordulata után, de főként azzal, hogy az egyetemes magyar lírába igyekezett integrálódni, el is veszítette egyéni színeit, s mára már mint a két világháború közötti magyar líra egyik lehetséges, de lezárult, olykor zsákutcába torkolló útja jelenik meg kései kutatója előtt." _(301.)