Barokk vonások a Szigeti veszedelemben:
1, Nyelvi, stiláris gazdagság
2, Monumentalitás, mely a mûfajválasztás
tekintetében is megfigyelhetõ. Az eposz nagy terjedelmû, rengeteg szereplõt
és nagyszabású hõsöket vonultat fel. Lényeges,
hogy a költõ a várvédelmet nemcsak a
török-magyar, hanem a török s az egész keresztény Európa világméretû
eseményeként ábrázolta. Hosszú, tekervényes körmondatai, részletezõ
hasonlatai is a barokk monumentalitást bizonyítják. Csataleírásban is a méretek
felnagyítását alkalmazza (török sereg félelmetes ereje, nagysága, a magyarok
erkölcsi fölénye stb.)
3, Mivel a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos érzület is kimutatható
a Szigeti veszedelemben. Az initiatio Christi, Krisztus megváltásának jelenetét ismétli meg. Zrínyit,
a nemzeti hõst, Krisztus katonájaként mutatja
be, vele imádkozás közben találkozunk a 2. énekben: "Zrínyi egy hajnalban,
az mint volt szokása, | Valamikor hajnalnak volt hasadása, | Az szent feszület elõtt térden áll vala, | S
így kezde könyörgeni az û
szent szája". A költõ csodás elemeket elõszeretettel alkalmaz - pld. az ima után a kereszt
meghallgatja Zrínyi szavait: "Ím az te könyörgésedet meghallgattam, | Az
te buzgó szüvedet mind általláttam.". A mû végén az angyali légió elûzi
a pokolbeli lelkeket és a hõsök lelkét a
mennybe szállítja.
4, Politikai szándéka: mozgósítás a török ellen. Zrínyi e mûvében
fogalmazza meg felismerését, hogy a magyarság nem számíthat segítségre, saját erejébõl, nemzeti összefogással képes megszabadulni
a török seregektõl.
5, Szándékos illúziókeltés jellemzi, a csodás elemeket hihetõvé
teszi, valószerûvé váltja: a vereséget gyõzelemként mutatja be (paradoxon elem): a védõsereget gyõztesként
tünteti fel a várat elfoglaló ellenséggel szemben, de a történelmet nem
hamisítja meg.
6, Festõi látásmódjával nemcsak az
illúziókeltést, hanem a monumentalitást is szolgálja. Pld. a szultán külsõ jellemzése: fantáziát tágító (idézni könyv 28/
36-37), érzelmeket fakasztó képekkel jellemez s a tényanyagok reális
adagolásával szoktatja hozzá a valószerûtlen
elfogadásához.
7, Különbözõ mûfaji
elemeket kever:
Lírai: elmélkedések, dalszerû betét, pld.
a 3. énekben: Szkender bég és Rézmán
kávézik közben egy fiú lantozik. Lírai reflexió: pld. 12. ének Cumillea halála, Delimán
õrjöngése. Könyv. 155.
Epikai: leíró jellegû részletek,
elbeszélések, seregjellemzések. Könyv. 20.
Drámai: párbeszédes jelenetek, dialógusok - 3. ének eleje -
konfliktushelyzetek pld. Deli Vid és Delimán párbajának során
Kulcshelyzetekben szónoklatokat alkalmaz, így a retorikus hangnemet jeleníti
meg, pld. Zrínyi buzdító beszéde az eskütétel elõtt
könyv 57. 5. ének.
8, Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni, festõi képeket, túldíszített jelzõket
használ - basa jellemzése (könyv 28.). Sokoldalúan hangulatteremtõ,
hangulatfestõ kifejezésekkel jellemzi hõseit, érzéki hatású metaforákat, pompázó jelzõket és bizarr akusztikájú verselési formákat
alkalmaz - basa külsõ és belsõ
jellemzése (könyv 28.).
9, Ellentétek, kontrasztok és párhuzamok fedezhetõk
fel a jellemzésekben: a török tábor megosztottsága, egymást pusztító
ellenségeskedése ellentétben áll a magyarok egységével, önfeláldozó hitvesi
szeretetével. A pokol-menny ellentéte a mû
elején és végén.
10, Tudatos szerkesztettsége, a számmisztika jellemzi. Zrínyi tudatosságára
vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll: utalás a szigetvári
ostrom évére.
