Babits Mihaly

Babits Mihály

v      Született: 1883. - Szekszárd

v      Nemesi család

v      Apja: törvényszéki bíró

v      Erősen vallásos, katolikus család

v      Poéta doctus  (=tudósköltő)

v      Min. 6 nyelven beszélt

v      Nem volt katona à a háború ellen volt

v      1934-től betegeskedik

v      1937.: Megműtik à gégerák

Pályaképe
A Nyugat nagy nemzedékének kiemelkedő alakja

v      A legjelentősebb és legsokoldalúbb éle 646c25g tmű az övé

v      A klasszikus modern gondolati költészetének a példaadója

v      Műfordító, tanulmányíró, értekező próza

v      Lírája egyrészt a Vörösmarty- Arany-féle hagyomány folytatója, másrészt a Browning és Swinbrun mintáját követi.

v      Babits formákat, műfajokat, témákat, versmértéket, az antik költészet mintájára épp úgy tudott írni, mint a klasszikus modernben.

v      Szerinte a költő a klasszikus hagyományok és értékek őrzője. à Így lesz a késő modern ösztönzője.

v      Öröksége az Újhold folyóirat körére hatott.

v      Filozófia érdeklődése költészetének meghatározója.

v      Világképének alakja a keresztény platonizmus
àLényege: az ember eredendően sem nem jó, sem nem rossz, de belső küzdelem árán győzhet a jóság.

v      Filozófiáját befolyásolja:

Ø      Görög természetfilozófia

Ø      Spinoza panteizmus

Ø      Szenzoalizmus à tapasztalatokon keresztül ismerhetjük meg a világot

Ø      Hume pozitivizmusa

Ø      Kant erkölcstana

Ø      Nietzsche à felsőbbrendű ember

Ø      Schopenhauer

Ø      Bergson à szubjektív, objektív

Ø      Freud lélektana

v      Művészetfelfogása: az alkotótevékenység öntörvényű à "világteremtés"

Lírájának szakaszai:

v     

è    bezárkózás, csak a művészetnek él

Én központú Parnasszus-hegye Elefántcsonttorony Teljesség megragadása

versek

összefüggnek

sokszínűség

1909.: Levelek Írisz koszorújából

v     

Ø      társadalmi feszültségek érzékelése

Ø      háborúellenesség

Ø      Kiemelkedő alkotása: Húsvét előtt

v      Elzárkózás - 20'as évek

Ø      Sziget és tenger - 1925

érintkezik a valósággal

értékőrzés a feladata

Alkotói korszaka

Ø    In Horatium

o        ellenzi: aranyközépút, boldog megelégedés

o        műfaja: óda

o        ars poétikája kettős:

újat akar

régi eszmét is követ

o        3 szerkezeti rész:

retorikus

érvelés

következtetés

érvelés

o        kötődik a hagyományokhoz:

antik utalások

műfaj

Horatius

o        Hajó toposz:

szikla

egyensúly

ár

o        In = ellenszemben

o        Horatium = Horatius (római költő)

Ø    Messze.messze.

o        sejtetés

o        elvágyódás

o        országok bemutatása

o        impresszionista versforma

o        nominális stílust használ:

kerüli az igéket

kerüli a hangutánzó szavakat

Ø    A lírikus epilógja

o        szonettforma

o        legszemélyesebb gyötrelmeit/érzéseit írja le

o        In Horatium ellenverse

o        ismeretelméleti alapkérdés a műben: meg lehet e ismerni a világot objektívan?

o        bezártság képe à "vak dióként dióban zárva lenni."

o        nincs ars poétika

o        a világ nem megismerhető

o        inverzió à "én vagyok az ómega és az alfa"

o        = zárszó à eddigi pályaszakasz összegzését várjuk

Ø    Esti kérdés

o        mi az emberi lét értelme à "E sok szépség mire való?" - vers fő kérdése

o        versmonológ à benne lételméleti kérdés

o        53 soros versmondat

o        3 szerkezeti rész:

"Midőn."

szecessziós nyelvhasználat à est leírása, vagy az én állapotának leírása

"Olyankor."

kint - térben - bentről - ki

közelről - távolra

"Ott."

Alkotói korszaka

Ø    Húsvét előtt

o        1-8. vsz.: szabálytalan versszakok

o        zaklatottság

o        funkciója: békevágy

o        a vers beszélője egy közösség szószólójaként jelenik meg

o        műfaja: óda - rapszódia à hirtelen változik a vers hangulata

o        verselése a végén magyaros, ütemhangsúlyos à harmonikus

o        hosszú mellékmondatok sora

o        expresszívvé teszik:

a vér képe az egész versen végigfut

állandó igék - "kiszakad - szétszakad - ronggyá szakad"

a malom képe = háború

Március à ellentét à újjászületés                      háború

o        rímpár à nép - gép

o        a magyarokat félti

o        azért nem antik minta alapján írta, mert magyar

o        szimbolikus kép: "adjon Isten bort, búzát."

vér                    test

Ø    Fortissimo

o        expresszionista versnyelv

o        istenkáromlás miatt majdnem börtönbe került - "a süket Istenét!..."

o        nyomatékosít - "ne, ne, ne."

Alkotói korszaka

Ø      értékőrzés

Ø      elzárkózás

Ø    Cigány a siralomházban

o       

számvetés

1. vsz.: 1. alkotói korszaka - "hajdan."

o        2. vsz.: 2. alkotói korszaka - "trombitahang, katonák."

o        3. vsz.: Jelen - "könny."

o        idő-és értékszembesítő verstípus

o        szolidaritás - "testvérem van millió."

jelen = szegénység = öngyilkosság

o        7-8. vsz.: következtetés, összefoglalás

költészet szerepe à "mire jó?"

o        cigány = Babits maga

Ø    A gazda bekeríti házát

o        van vmi érték amit óvni kell

o        szecessziós kép

Alkotói korszaka

Ø      Babits a 30'as években még magányosabbá válik, az ő humanista értékei egyre idegenebbek az elvaduló világban.

Ø      a szemlélődést, bölcselkedést választja

Ø      katolicizmusa egyre mélyül

Ø      1933-ban kiadott Versenyt az esztendőkkel c. kötetében a próféta küldetés szerepének vállalását lelhetjük fel fokozataiban.

Ø      Mit kell tennie a költőnek? à a nép érdekeit szolgálni?

Ø      1937/38.: Jónás könyve

a költői szerepvállalás véglegességéről, a próféta szerepvállalásáról szól.

Jónás könyve

műfaja:

elbeszélő költemény
Az ószövetségi Jónás történetet dolgozza fel, annak átirata, parafrázisa

példázat

szerepvers

Érdekessége a műnek: nem a prófécia a fontos, hanem a prófétáról szóló történet.

Jónás = Babits à Egyikőjük sem akar próféta szerepet betölteni

A ránk ruházott feladat alól nem lehet kibújni

Jónás - Babits à közös bennük a kényszerűség

A magyar irodalomtörténeti hagyományban régtől szerepel

már a 16. századi prédikátorok feldolgozták Jónás történetét

Tehát Babits a hagyományok követője à klasszicizmus

a mű helye a babitsi életműben:

Fő kérdés: Mit tehet / kell tennie a költőnek, ha a világot erkölcsileg romlónak, végveszélybe sodrónak találja.

Eltérések a bibliai és babitsi Jónás történetek között:

Már maga a cím:

Jónás próféta könyve

Jónás könyve à Jónás hétköznapiságát, esendő emberi voltát hangsúlyozza

A hajón: Babitsnál Jónás gyáván meglapul

Jónás háromszor prédikál Ninivében:

piac

színészek/mímesek tere

királyi palota

Egyszer sem hallgatják meg

Jónás               Ninive

Jónás               Úr

Babits ebben a művében számvetést készít, saját szellemi önéletrajzát adja a műben, önirónikusan, azaz a költői szerepfelfogás értelmezéséért folytatott erkölcsi indíttatású küzdelmét adja.

szellemi önéletrajz = alkotói korszakai

stílusok, hangnemek sokszínűségét megtaláljuk a műben

Ninive = világ à Isten nem pusztíthatja el a világot

Hangnemek:

emelkedett - "mondá, látá"

köznapi

humoros, ironikus - "csücsültem"

tragikus

klasszicista

naturalizmus - "vért, zsírt."

expresszionista

szimbolista - "Ninive, számmisztika"