online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Babits Mihaly (1883-1941) prózaja, irodalomtörténete, tanulmanyai, esszéi

irodalom



bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
Petöfi Sandor forradalmi latomas költészete
Ady Endre
Anticka literatúra, Orient
Vajda Janos 1827-1897
Ady Endre 1877-1919
AZ ÖNÉRTELMEZÉS A KÉSEI MODERNSÉG LÍRÁJÁBAN
CSELEKMÉNY, KONFLIKTUS, HŐS A DRÁMAI KÖLTEMÉNY MŰFAJÁBAN
A BALLADA MŰFAJI SAJÁTOSSÁGAI. A TÖRTÉNETI TÁRGYÚ BALLADA.
A szazadelő szellemi élete. Folyóiratok, kiadók, tarsasagok. A Hét, Új Idők, Huszadik Szazad, Élet, Tarsadalomtudomanyi Tarsasag (attekintés, az egyik
 
bal also sarok   bal jobb sarok

Babits Mihály (1883-1941) prózája, irodalomtörténete, tanulmányai, esszéi

Sipos Lajos : Szövegépítés és szövegalkotás Babits Mihály Timár Virgil fia című alkotásában

A Timár Virgil fia c. (legnépszerűbb) Babits-regény fogadtatása.

  • Nyugat, 1922: Kosztolányi a szerző legjobb prózai írásaként köszönti a művet.
  • A szerkezet zártságát hangoztatják: Benedek Marcell, Keresztury Dezső, Rába György és Szerb Antal
  • Bóka László: az elkerülhetetlen s 131i88b zellemi magányosság művészi megfogalmazását dicséri.

Más utat jár be, mint a többi regényében[1]: azokban van valami centrális életélmény vagy gondolkodásélmény, amelyet Babits a belső képzeletével újrarajzolt. A Timár Virgil fiában nincs ilyen centrális élmény.

"A szöveg központjában a szerző személyes életéhez nem kapcsolódó probléma: a mindent kitöltő Isten-élmény megélése, ennek az élménynek a fokozatos háttérbe kerülése, majd a benne való újbóli teljes feloldódás jelenik meg." (459.)

Amit a szöveg fabuláris szintje sugall: az emberi lényeg egyetlen autentikus lehetősége a hitnek mint dogmának és történelemnek a megélése.

Babits ezt a jellemzésmód megválasztásával szuggerálja (fölcseréli a nézőpontokat).

  • A szerzeteseket a mindentudó író külső pozíciójából mutatja be.
  • Timár Virgil kiemelése: dr. Horváth Vince házfőnök szemszögéből ábrázolja.
  • Timár a házfőnök szellemi-etikai értékkörnyezetébe kapcsolódik be, és így a figyelem a pap szellemi-etikai lényegére irányul.

Végig megmarad a jellemzésbeli kötöttség: a rendtársakat a világi örömökhöz való viszony jellemzi, Timárt eszméi, erkölcsi és transzcendentális céljai.

A szerzetesi életmódra utalnak Timár szobájának a bútorai, illetve könyvei (Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos, Aquinói Szent Tamás).

Timár egy teljesen zárt világban él, erre utal állandó napirendje is.

Timár másik fontos vonása: a tanári munka szeretete.

  • Az író ezt a mozzanatot lassan bontja ki.
  • Először két kívülálló utal rá: Horváth Vince és Szádi Márk.
  • Az eszmei lényeget maga Timár fogalmazza meg (három önminősítő belső beszéd).

Ø     1.: általánosságban fogalmazza meg a vezetésre szoruló diákok külön rendelését.

Ø     2.: Vágner Pistára koncentrálva a maga külön életéről elmélkedik.

Ø     3.: a tanári szeretet azon személyes darabjaira gondol, amelyeket átadott Pistának, és amelyek majd továbbélnek tanítványában.

"A tanítványok iránti általános szeretet így változik át Timárban egyetlen diák iránt megnyilvánuló személyes szeretetté." (461.)

Timár akkor lép ki tökéletes, zárt világából, amikor meglátogatja tanítványát (így egy időre elveszti külső és belső biztonságát). Sőt élete már a látogatás gondolatára is megváltozott.

A látogatás pedig igazolja félelmeit.

  • Megrázó a környezet, a Stirling-ház.
  • Ugyanakkor Pistáék lakása tagadja a környezet piszkát, és Vágner Lina tisztátalanságát.
  • A nyomor és a szenvedés látványa fokozatosan megváltoztatja Timárt: a tanítvány iránt érzett személytelen szeretete szinte apai szeretetté változik.

Timár új célt talál (az égi helyett földit).

Teljesen föloldódik a szeretetben, amikor elrendezi Bögöziéknél Pista sorsát.

Az olvasásban is egyetlen szempontja marad: hogyan fog az olvasottakról beszámolni Pistának.

Minél jobban elmerül ebben a szeretetben, annál többet veszít régi énjéből.

Lassan hozzá nem méltó érzések is föltűnnek benne, pl. féltékeny lesz Bögöziékre vagy betegnek tetteti magát, hogy magára vonja a fiú figyelmét.

Timár és Pista lassanként eltávolodik egymástól.

  • Pista először örömmel és büszkeséggel fogadja a tanár ragaszkodását.
  • Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy a Timár által rajzolt kör túl szűk a fiú számára.
  • A fiú elbizonytalanodik hitében, majd végleg dacossá válik, amikor elolvassa Vitányi Vilmos könyvét.
  • A szakítás nem olyan, amilyennek Timár képzelte. Vitányi váratlan megjelenése mindent megváltoztat.
  • A fiúnak választania kell a két férfi közt. Vitányi vonzóbb számára, mert ő a szabadgondolkodás és a liberalizmus embere.
  • Timár rájön, hogy senkibe nem vetítheti bele saját céljait; egyedül az Isten szerelméért érdemes élnie.

"A ciszterci tanár sorsában, a fabuláris szinten így lett szövegszervező elv a valóság és a metafizikum, a besulykolódott alázat és az emberi lázadás ütközése, a megélt, az elveszített és az újra megtalált hit problémája." (463.)

A regény fabulája: egy Sót nevű kisváros ciszterci gimnáziumában kiderül egy diákról, hogy törvénytelen. Az anya a halála előtt értesíti a valódi apát, egy budapesti újságírót, aki magával viszi az érettségi előtt álló fiát, nem hagyva, hogy az osztályfőnök tovább segítse a fiút.

Timár a maga életeszményét a szentek példájából építette föl.

  • Szent Ágnes életéből veszi a Krisztushoz való föltétlen hűség parancsát.
  • Siennai Szent Katalin adja az Istentől vezérelt okosság példáját.

Olvasmány-párhuzamok alapján értékeli Vágner Pistát is (Tertulliánként képzeli el a legszívesebben).

Megjelenik a vallás gyakorlati szintje.

  • A szőlőmunkások és a Stirling-ház lakói is a hívek kötelező köszöntésével fordulnak Timár felé (nem a populáris változattal, hanem a latin megfelelőjével).
  • A diákok mindennap járnak misére.
  • Vasár- és ünnepnapokon mindenki templomba megy.
  • Fontos a gyónás és a szentségek vétele.
  • Része a regény életének az imára szólító harang is.

Vitányi Vilmos megjelenése

  • Először őt is a környezete minősíti.
  • Bútorai a fölösleges fényűzést demonstrálják (ez már előrevetíti a Timárral való konfliktusát).
  • Belső beszéde utalásai csak a személyes érvényesülésre és az élvezetekre vonatkoznak.
  • Timár belső beszédében mindig egy általános tudás lesz mozgósítva, míg Vitányinál egy személyes rész-tudás (pl. előre összeszedi a Szent Ágostontól való idézeteket).
  • Álságosságát jelzik a kiforgatott latin mondások is (pl. nihil errare non est humanum).

A történetet tehát sok minden bővíti.

  • Timár és Vitányi utalásai és belső beszéde
  • a szövegmondó utalásrendszere (ezeken a pontokon a szöveg külön távlatot kap)

Ø     bizonyos szóalakok ("lelkes pedagóg": az eredeti végződés nélküli alakok a történés idején már a passzív szókészletben voltak jelen)

Ø     kulturális utalások (Goethe és Kant idézése Timár viselkedése kapcsán)

Ø     a szerzővel azonos tudású szövegmondó egyéb kijelentései, pl. orvosi kifejezések (az aboulia 1916-ban jelent meg először a magyar nyelvű szakirodalomban)

Intertextuális kapcsolatok:

  • A Timár Virgil fia más szövegek bekebelezésével, transzformációjával jött létre.
  • A szöveg pretextusa: Vergilius Aeneise, Szent Ágoston Vallomásai, a Biblia és a hagiográfia egy része.
  • A legegyszerűbb intertextuális alakzat: a szövegátvétel (Vergilius hozzákapcsolása a pap világához).
  • A "tárgyak néma könnyei" fölidézik a Trójából menekülő Aeneas sorsát, aki Karthágóban könnyezve figyeli a templomépítést.
  • Az előző hely Didó életére is utal.

Ø     Didó hűségesküt tesz meghalt férje emlékére, és ezt szegi meg, amikor beleszeret Aeneasba, majd öngyilkos lesz, miután a hős elhagyja.

Ø     Timár akkor olvassa újra ezt a részt, amikor meg akarja szegni a maga fogadalmát.

Ø     Vergilius jelenetéből itt új jelenet képződik. Timár lehetséges sorsa a halál, ha megszegi örök fogadalmát, vagyis Isten szeretetét fölcseréli vagy kiegészíti egy halandó szeretetével.

Vitányi Vilmos is patrológiai tudásával akarja elnyerni Timár Virgil bizalmát; ez a tudás viszont csak Ágoston életének pikáns mozzanataira és bibliai közhelyekre szorítkozik.

A szöveg elején csak Timár Virgilt és a házfőnököt jellemzi a bibliai helyekkel értelmezhető életstratégia.

"Amikor Timár Virgil a külön szeretetébe fogadja Vágner Pistát, nemcsak feloldja magányát, szerzetesi elszigeteltségét, hanem a szeretetmegosztással elhagyja a számára kijelölt üdvösség-utat is." (469.)

Az utolsó részlet bevezető gondolata: retrospektív autotextus: "Visszautal egyrészt magára az eposzra, másrészt a Szent Ágoston különböző műveiben szavakba foglalt szeretetfelfogásra." (470.)

A szerző tudatosan feszíti szét a szöveg kereteit, és az olvasó fölépítheti a maga számára a szöveget.

Lehetőségünk van rá, hogy a szöveget a ricoeur-i naiv olvasó szintjén olvassuk, de arra is, hogy intertextuális olvasással visszatérjünk az indukáló szöveghelyekhez, és a művet így az idegen szövegek transzformációjaként is értelmezzük.

"A szövegépítés és a szövegalkotás módja [.] nyilvánvalóvá teszi: a személyesen megélt élettől talán itt távolodott el leginkább Babits, s itt került legközelebb ahhoz a metódushoz, amelyik a késő modern, sőt: posztmodern korszak prózateremtésének a sajátja lesz majd." (470.)



A gólyakalifa, Kártyavár, Halálfiai, Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom


: 1727


Felhasználási feltételek