Az avantgard mozgalmak

Az avantgárd mozgalmak

Az avantgard szó katonai jelentése elöörs. Müvészi forradalom, mely 1910-töl 1940-ig tart, szakít a hagyományos müvészettel, értékekkel, formákkal, és a müvészi kifejezés új, korszerü lehetöségeit kutatják fel, szembefordul a társadalommal (minden irányzata politikai programmal lépett fel). Az avantgard elözménye a romantika, alapjait ez teremti meg. Mindkettöre formabontó törekvések jellemzö 131e42b ek. Irányzatai közül a konstruktívizmus, és a kubizmus intellektuális, gondolati alapból kiinduló, formaépítés jellemzi. A futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus szertelenebb, zaklatottabb érzelemre alapul. Formabontó irányzat, melyek - a dadaizmus kivételével - új müvészi nyelv kialakítását tüzte célul.

A kubizmus (kocka):

1907 Picasso Avignoni kisasszonyok képe forradalmian új korszakot jelentett. Nincs szükség a valóság fontos ábrázolására, mert a valóságot a film és a fénykép már kifejezi. A valóság mélyebb értelmét akarja megláttatni. A tárgyakat több nézöpontból ábrázolja, elveti a perspektívát. Síkra kivetítve ábrázolnak, nem, úgy ahogy látjuk öket, hanem ahogy tudatunkban léteznek. Kevés színt használnak, barnát vagy szürkét. Jellemzö a kollázs: valós mindennapi tárgyakat a képre tüznek.

George Braque: ö szögezte le a kubizmus alapelveit, a festészetnek nem az a feladata, hogy elmondjon egy történetet, hanem, hogy megszerkesszen egy addig nem létezö valóságot. pl. Zenei formák c. képe 

A futurizmus (jövö):

A müvész belsö élményét akarja kivetíteni, nem a külvilág dolgaira figyel. Észak-Olaszországban, Torinóban és Milánóban született meg a modern gyáripar kibontakozásával együtt. A társadalmi átalakulás olyan kérdéseket vetett fel, amire az anarchista hatások alatt álló munkásmozgalom nem tudott feleletet adni. Az állam gyarmatszerzési háborúkat indított, és a nagy olasz birodalom ábrándjával próbálta leszerelni a tömegeket.

Marinetti 1909-ben kiadott elsö futurista kiáltványa nagy visszhangra talált. A jövöt a technika csodáiban, a rohanó, lüktetö életben látta. A követelések között olyan agresszív nacionalista és reakciós nézetek is voltak, mint militarizmus és a háború dicsérete. Marinetti és a futuristák egy része végül a Mussolini-féle fasizmus kiszolgálásánál kötött ki. A futuristák a technikai civilizáció müvészei voltak. Az erö, a sebesség, a mechanikus ritmusok tanulmányozásával is foglalkoztak. Úgy látták, hogy az élet lényege a mozgás, korunk jellegzetes élménye a dinamika. Marinetti ódát írt a verseny automobilhoz.

Olaszországon kívül csak Oroszországban bontakozott ki a futurizmus. Egy robbanásig feszült helyzetben forradalmi energiákkal telítödött. Majakovszkij kiáltványa: "Pofonütjük a közízlést". Ebben írja: "Puskint, Dosztojevszkijt, Tolsztojt és a többit ki kell dobni a jelenkor gözhajójából".

Expresszionizmus (kifejezés):

Németországban a gyorsuló városiasodás súlyos társadalmi problémákat vetett fel, felodhatatlan ellentmondásokhoz, nagy belsö feszültségekhez vezetett. Az elsö müvészcsoport Drezdában alakult meg Die Brücke (a híd) néven. A müvészek proletár környezetben éltek. A fametszetek fekete-fehér kontrasztjait különösen alkalmasnak találták a nyomor megszólaltatására. A Der Sturm az avantgárd egyik legfontosabb folyóirata volt. Az expresszionisták egy része közvetlen kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Az irodalomban is jelentkeztek, köztük Bertold Brecht a meggyötört, elesett emberekért emelték fel szavukat.

Expresszionizmusnak két válfaját különböztetjük meg: a mindig tragikus egyedre és a folyton harcban álló társadalmi emberre koncentrálót.

Az expresszionista költö az érzések, indulatok kifejezése érdekében széttöri a költészet hagyományos formáit, gyakran merész, egyéni szóképeket használ, belsö látomásait vetíti ki, nagy szerepet kapnak az igék, az indulatszók, a gyakran kötöelemek nélkül egymás mellé helyezett mondat értékü szavak. Magyar képviselöje Kassák Lajos volt.

A Dadaizmus:

A dadaizmus Svájcban született meg, ahol a háború elöl menekülö ifjak, katonaszökevények és forradalmárok szembefordultak a polgári világgal. Vezéralakja a román származású Tzara volt. A dadaisták célja a társadalom minden hagyományos értékének lerombolása volt, tagadták, és kétségbe vonták a józan ész, a logika használhatóságát. Provokálni akarták a jó ízlést, tiltakoztak az uralkodó erkölcsi dogmák ellen. Müvek helyett tárgyakat készítenek. Véletlenszerüen egymás mellé szegelt, ragasztott hulladékokból, képkivágásokból állítják össze.

Szürrealizmus:

Vezetö egyéniségei Breton, Aragon és Éluard. A szürrealisták úgy vélték, hogy az ember hamisítatlan, igazi énjét a tudatalatti világában találhatják meg. Az álom, az örület, az önkívület, a szabadjára engedett képzelet révén hódíthatják meg a világot. A szürrealizmus különösen kedvelte a fekete humort, az iszonyatos és a nevetséges különös szorongást elöidézö groteszk együttesét. Írói módszerük: az önmüködö írás. József Attila: Szabad ötletek jegyzéke.

Konstruktivizmus:

Kompozícióit szigorú mértani formákból építi fel. Nonfiguratív: nincs célja, tartalma. Függöleges, vízszintes vonalak, három alapszín: vörös, sárga, kék,

Képviselöje Mondrian. Céljuk: válaszadás a világ kegyetlenségeire. A világ irracionális, kegyetlen, ezt kell megszüntetni, amit csak racionális, megkomponált világgal lehet áthidalni. Szigorú formákkal rakják rendbe a világot.