Ady Endre

Ady Endre

v      Született: 1877 - Érmindszent

v      kisnemesi (hétszilvafás) család; kálvinista család

v      apja: Ady Lőrinc

v      anyja: Pásztor Mária

v      Tanult:

Ø      nagykárolyi piarista gimnáziumban

Ø      zalai református kollégiumban

Ø      debreceni jogakadémián (de itt a tanulást m 848b11i ellőzte)

v      Első kötete: 1899.: Versek

v      1900.: Nagyvárad - Szabadság c. lapnál dolgozik

v      Diósy Ödönné Brüll Adél (= Léda)

v      Kiderül, hogy halálos betegsége van

v      1912.: elhagyja Adélt

v      1911-től levelezik Boncza Bertával, akit verseiben Csinszkának hív.
(Ady = Csacsinszky)

Pályaképe

v      A Nyugat első hiteles és meghatározó egyénisége

v      Szemléletét a magyar nemzeti és történelmi, kálvinista, ótestamentumi hagyomány, messianisztikus politikai radikalizmus határozza meg.

v      Költészetének alapvonása pályájának első szakaszában:

Ø      a lírai ént felnagyító öntematizálás

Ø      vallomásos hang

Ø      kijelentő hang

v      Költészete lezárója a magyar utóromantika lírájának megvalósítója a boudelaire-i szimbolista szecessziós költészetének és pályájának 2. és 3. szakaszában új szemléletmódot: a késő modern fordulatot készíti elő, expresszionista nyelv jegyével.

v      Első kötete: 1899.: Versek

v      1903.: Még egyszer c. verses kötet

Ø      jellegzetes Ady-motívumok megjelennek

Ø      kín, fény, kép, mámor, pogányság, faun, Gangesz part, szent napkelet

v      1905.: Publicisztika

v      1906.: Új versek

Ø      új versnyelvet teremt

Ø      felfokozott képszerűség

Ø      szecessziós, szimbolikus képek

Ø      allegóriák

Ø      új témák

Pályaszakasza

v      1906.: Új versek

v      Ady tudatosan szerkeszti a köteteit à ciklusokba rendezi (téma szerinti)

v      Ady címadása is tudatos:

Ø    A cikluscímek szimbolikusan kifejezik a témát, vagy hangulatot a versben

Ø    Címei 3 szavasak

v      Indít: egy programadó verssel, aminek nincs címe ("Góg és Magóg.")

Ø    Léda asszony zsoltárai à szerelem

Ø    A magyar Ugaron àelmaradott Magyarországot ostorozó versek

Ø    A daloló Párizs à haladás

Ø    A szűz ormok vándora à olyan versek, melyeket a költészetben még sose írtak (olyan témák)

v      Zárja: egy ars poétikus verssel à "Új vizeken járok"

v      : Vér és arany à halál témával bővül

v      1908.: Illés szekerén à az istenes témákkal bővül

v      1909.: Szeretném, ha szeretnének à magány

v      1910.: Minden titkok versei à előző kötetek verseit tartalmazza és összefoglalja

v   Új versek

Ø    Góg és Magóg fia vagyok én."

Góg és Magóg = elmaradottság jelképe

"Hiába döngetek kaput, falat." à elmaradottságból akar kitörni

Küldetéstudata van, új életet akar Magyarországon

Programja: "új idők, új dalai."

Győz az új költészet

Pusztaszer = maradiság szimbóluma

Az "új" szó 6x szerepel a versben

= Magyarország

Góg és Magóg

Nyugat                              Kelet
Dévény Verecke

Ø    Új vizeken járok

Ars poétikus vers

A Góg és Magóg. és az Új vizeken járok közös jegyei:

újat akar

küldetéstudat

művészi szárnyalás

Záró vers, mert összeköt, megvalósít, a jövő bizonyosságát adja

Jellegzetes toposzai:

o        víz - élet

o        hajó - egyén

Hagyományokhoz való viszony:

o        elutasítja

o        nem kellenek

Versbeli szerepek:

o        Holnap hőse - Szürkék hegedűse

o        részeg evezős

Költői képei:

o        Repülj hajóm - megszemélyesítés

o        Holnap hőse - metafora, alliteráció

o        Új horizontok - metafora

o        Szürkék hegedűse - metafora

Léda asszony zsoltárai

Ø    Ady a szerelmi költészetét is megújítja:

o        a nő egyenrangú partner lesz

o        Ady a szerelmet nyíltan vállalja

o        Adynál a szerelem = küzdelem

o        Ady az első, akinél a szerelemben a testi kapcsolat is megjelenik

Ø    Héja-nász az avaron

Adyt és Lédát meghatározó szerelem

héja                       nász

"héja-madár" = Ady és Léda

"vijjogva, sírva, kergetőzve" = negatív érték

"Dúlnak a csókos ütközetek" = erotika

Ősz = elmúlás

Nyár = élet

Ø    Örök harc és nász

Ellentétek

A magyar Ugaron

tájleíró verset várunk

középpontban: lírai én à "virág" - szimbólum = viráglétet akar a lírai én

"Elvadult tájon gázolok" - lassú a haladás

Keserű gúny = győz az Ugar-lét

tájba vetíti bele a lírai én a gondolatait à allegorikus

Ø    A Tisza-parton

= Magyarország (szinekdoché)

Tisza                           Gangesz
+
bambák                       harangvirág
álom bakók álmodozás
vad finom remegések

keserűség, öngúny, irónia

Ø    A Hortobágy poétája

A címből ítélve tájverset várunk (de nem az)

szinekdochés képpel indul

elmaradottság  műveltség

A daloló Párizs

Ø    A Szajna partján

Szajna              Duna
Párizs    Magyarország
haladás elmaradottság
szűz szerelem démonok
kacagás röhejes mámor
szebb, nemesebb, hősibb céda lányhoz; durva öröm
a lelkem muzsikás bor

hős = lírai én à "másik" = osztott személyiség

Párizs              Magyarország

Pályaszakasza (1912-14.)

è    változás történik, a lírai én a középpontból a perifériára kerül, kételkedő tárgyilagosabb hang jellemzi, elemző önszemlélet, versbeszéd egyszerűbb, nyelvhasználat fogalmibb, visszaszorulnak a szimbólumok, múlthoz való kötődés egyre nagyobb.

è    1912.: Menekülő élet (utolsó Léda versek)

è    1913.: A magunk szerelme

è    1914.: Ki látott engem?

Pályaszakasza (1914-19.)

è    minden a háborúról szól

è    megváltozik a költői szerepe à értékőrzés programja

è    a múlt felértékelődik

è    régies nyelveket használ (archaikus)

è    népdalok, népmesék megidézése

è    expresszív versnyelvezet

è    meghatározó tapasztalata a háború élménye, ez minden más viszonyt átjár

è    1918-ig nem adhat ki kötetet

è    1918.: Halottak élén c. kötet:

Ø      értékőrzés programja fogalmazódik meg

Ø      felértékelődik a hagyományokhoz való viszony

Ø      biblikus, apokaliptikus képrendszer

Ø      zsoltáros/kurucos hangvétel

Ø      históriás énekek

Ø      népmesei/népköltészeti hangok

Ø      köznyelv beépül a versnyelvbe

Ø      expresszionista

Sípja régi babonának

Ø      hangszer toposz

Ø      cím à kétértelműség à figyelmeztet

Ø      "bujdosó magyar énekli" à fiktív szereplő

Ø      Vérem népe, magyar népem à hagyományokhoz kötődik

Ø      "átkozott nép" à erőt merít az elváláshoz

Ø      népdalból idéz az utolsó versszakban à kötődés

kellemes kísérteties

Emlékezés egy nyár-éjszakára

Ø      cím à kettősség:

Ø      refrénes

Ø      háborúkitörés éjszakája (júl. 31.)

Ø      biblikus kép à "Az Égből dühödt angyal dobolt." à az ítélet napja

Ø      expresszív versnyelv à "Véres, szörnyű lakodalomba." = háború

Ø      közvetítőként jelenik meg Ady à "S Isten-várón emlékezem."

Ø      "Csúfolódóbb sohse volt a Hold."

Őrizem a szemed

Ø      a felesége a menedéke

Krónikás énekek 1918-ból

Ø      krónikás à középkor

Ø      ragrímek (gyűlnek, keserülnek,.)

Ø      értékőrzés programja à "Mag, hó alatt."

Ø      mag = élet

Nézz, drágám kincseimre

Ø      menedék