Ady Endre (1877-1919) palyaja 1914-ig

Ady Endre (1877-1919) pályája 1914-ig

Versek (1899)

-   &n 838g65i bsp;    Ady ezzel a kötettel nem újítani akar, hanem beilleszkedni.

-   &n 838g65i bsp;    A kötet hangvétele a késő romantika népies dalköltészetéhez igazodik.

-   &n 838g65i bsp;    Célközönség: a vidéki kisvárosok olvasói.

-   &n 838g65i bsp;    Adyt az a tábor üdvözli ígéretes tehetségként, amely később a leghevesebben fordul ellene (Herczeg Ferenc Új Idők, illetve Rákosi Jenő Budapesti Hírlap c. lapja).

-   &n 838g65i bsp;    A versek több szerző hatását is tükrözik.

• Ábrányi Emil
• Vajda János
• Rudnyánszky Gyula
• Reviczky Gyula

-   &n 838g65i bsp;    Első cikkei és recenziói szintén a kisvárosi olvasók konvenciói szerint íródnak.

-   &n 838g65i bsp;    -ban azonban Magyarország egyik legpolgárosultabb városába, Nagyváradra költözik.

• Gyorsan alkalmazkodik az új környezethez, és néhány hónappal később már fölindult cikkben utasít vissza egy modern irodalom elleni támadást (Nyilatkozat Rádl Ödön támadására
• Hamarosan megírja a Fantom (később: Az én menyasszonyom) c. verset, ami már nem népies dalimitáció, hanem Reviczky Perdita-verseit idézi.

Még egyszer (1903)

-   &n 838g65i bsp;    A második kötetben már teljesen háttérbe szorul a késő romantika Ábrányi-féle versalkotás-módja, és eltűnik a népies dalimitáció.

-   &n 838g65i bsp;    Néhány versben megjelenik a később is visszatérő pogányság-motívum; pl. Farsangi dal, Vén faun dala

-   &n 838g65i bsp;    Az Éjimádóban már fölhangzik az igazi adys "én"-hang:

"Leplét bár váltva öltse, vesse:

Az én világom nincs már messze:

Az én világom el fog jönni:

Hajnaltalan csodás világ lesz,

Én leszek szent különélet."

-   &n 838g65i bsp;    ". inkább az átmenet verseskönyve volt, mint az első kötet folytatása. Ady Nagyváradon a szellemi átalakulás és a magasabb költészethez szükséges érzelmi kibontakozás éveit élte." _(15.)

-   &n 838g65i bsp;    Nagyváradon politikai gondolkodása is radikalizálódik (a Huszadik Századnak kezdettől olvasója). Tudása egyre bővül, sokat olvas. Pl. Voltaire, Rousseau, Schopenhauer, Spencer, Nietzsche

-   &n 838g65i bsp;    ". Nietzsche költői prózanyelve érinthette legmélyebben. [.] Ady kifejezéskészletének, nyelvi intonációjának átformálódása abba az irányba mutatott, amely a romantika mélyéről indulva Nietzschéhez és rajta túl Stefan Georgéhez vezetett." _(16.)

-   &n 838g65i bsp;    Ezek az évek más szempontból is fontosak.

• : kapcsolatba kerül a fővárosi modern irodalmi szerveződésekkel (Osvát Ernő leközli Adynak A műhelyben c. színpadi jelenetét a Magyar Géniuszban).
• : megismeri Lédát
• : Párizsba utazik.
• : Budapestre költözik, és a Budapesti Napló munkatársa lesz.

-   &n 838g65i bsp;    -ben kb. ötven novellája, és kétszáz cikke jelenik meg; két fontosabb esszét említhetünk (művészi hitvallása két egymásba fonódó körét fogalmazza meg; az egyik kiemelés a másik rovására Ady későbbi költészetének félreértéséhez vezet).

• Ismeretlen Korvin-kódex margójára (hosszabb esszé)

Ø   &n 838g65i bsp; Ady nemzeti programtervezetet ad benne.

Ø   &n 838g65i bsp; A magyarság akkor tudott eredetit teremteni, ha Európa felé fordult (most is ezt kell tenni).

Ø   &n 838g65i bsp; Magyarországnak a Nyugatra[1] vezető hídnak kell lennie.

• A fekete macska (rövid napilapjegyzet)

Ø   &n 838g65i bsp; Ady esztétikai alapvetését körvonalazza.

Ø   &n 838g65i bsp; A művészet egyetemes szerepéről szól.

Ø   &n 838g65i bsp; A művészet által kitágul a megragadható világ.

Az Új Versek (1906)

-   &n 838g65i bsp;    A Még egyszer hat legjobb versét új címmel átteszi ebbe a kötetbe.

• A csókok titka
• Vizió a lápon
• A krisztusok mártirja
• Szívek messze egymástól
• Az én menyasszonyom
• A könnyek asszonya

-   &n 838g65i bsp;    A kötet legtöbb verse 1905-ben íródik.

-   &n 838g65i bsp;    Az új érzések nyomán új versmondatokat, új szavakat alkot. "Kénytelen újat mondani", vagyis új szavakat keresni. Erről A magyar Pimodán c. művében is ír ("muszájos koldusság").

-   &n 838g65i bsp;    A magyar irodalomban ezzel a kötettel tűnik föl először az a jelenség, hogy az olvasókat nem az osztja meg, hogy tetszettek-e nekik a versek, vagy nem, hanem az, hogy megértették-e őket.

-   &n 838g65i bsp;    A kötet meg nem értése fölháborodást vált ki; a konzervatívok ezt a nemtetszés nyelvére próbálják fordítani, és a költőt nemzetietlennek és erkölcstelennek kiáltják ki.[2]

-   &n 838g65i bsp;    a kötet nyelvezete

• Fölfokozott képszerűség jellemzi.
• Minden jel szimbólum (nem index- vagy ikonikus jel, tehát a jelentő és a jelentett közt nincs fizikai kapcsolat vagy hasonlósági összefüggés).
• Ady fölhasználja a későromantika szóhasználati és képteremtési egyezményeit, de ezeket kiemeli a megszokott környezetből.
• "Irodalmi utalások, bibliai hivatkozások, mondaelemek, mitológiai nevek, mesemotívumok alkalmazásakor sem a megszokott sémák szerint járt el. A bibliai Góg és Magóg mellé [.] odakerült a magyar történelemből ismerős Vazul, akinek énekes mivoltáról azonban nem hallott senki." _(21.)
• Ez a versnyelv-alkotási szokatlanság nem vezethető le az előző két kötetből, ezért az olvasók számára teljes újdonságot jelent.

-   &n 838g65i bsp;    első vers: Góg és Magóg fia vagyok én

• Az újszerűségre törekvő költészet ars poeticája.
• Kifejezi a költő messianikus, mártíriumos sorsvállalását, és hangsúlyozza magyarságát.
• A nyelvi eszközök és képi asszociációk sűrítve tartalmazzák az újdonságokat.
• A vers motívumainak az előzményei az előző évek újságcikkeiben találhatók meg (pl. a Góg és Magóg-hasonlat vagy a faldöngetés).

-   &n 838g65i bsp;    A kötet egyik újdonsága: a versek témájává teszi az alkotás belső folyamatát. Ez a téma először az Elűzött a földemben (1903) jelenik meg , és megtalálható az Özvegy legények tánca (1906) c. versben is.

-   &n 838g65i bsp;    Adynak ez az első kötete, amely ciklusokban tartalmazza a verseket.

• négy ciklus

Ø   &n 838g65i bsp; első: Léda-versek

Ø   &n 838g65i bsp; második: a költő helyzetét, társadalmi szituáltságát kifejezők

Ø   &n 838g65i bsp; harmadik: Párizs-élmény

Ø   &n 838g65i bsp; negyedik: azon versek, amelyek az előző három csoportba nem illenek, de összefoglalják a motívumaikat

• A versek többértelműek, de valamely jelentéssíkjukat kiemelve lettek csoportokba sorolva.
• A második és harmadik ciklus a magyar viszonyokkal szembeni elégedetlenséget fogalmazza meg.
• Néhány vers mögött fölfedezhetők életrajzi események; pl. Várnak reánk Délen (riviérai utazás Lédával
• A közvetlen benyomások gyakran publicisztikai írásokban fogalmazódtak meg először, és csak később versben. Pl. Ady fölveti, hogy Rodinnek meg kellene mintáznia a Gondolkodó ellentétét, a pénz alakját.

Ø   &n 838g65i bsp; cikk: A pénz esetei (1903)

Ø   &n 838g65i bsp; vers: Harc a Nagyúrral és Ima Baál Istenhez (1905)

Ø   &n 838g65i bsp; novella: Madame Mai (1903)

• Az Új Verseket követő négy kötetben az Új Versek ciklusai osztódnak tovább.

Vér és arany (1907)

-   &n 838g65i bsp;    Hat ciklust tartalmaz.

-   &n 838g65i bsp;    A cím utal Ady értékrendszerére. Ezt fogalmazza meg Szabó Dezső is: "Ady volt nálunk az első, aki megmutatta, hogy a szép, a művészet nem holdkóros múzsákból kicsurgó limonádé, hanem abból a vérből fakad, amit a pénz és a nő kitép a tragikus emberből". _(30.)

-   &n 838g65i bsp;    Nemcsak a verseket jellemzi kettősség (élet-halál, múlt-jövő), hanem a ciklusokat is.

• 1-6: halál - jövő (A Halál rokona - A Holnap elébe)
• 2-3: társadalmi szituáltság - a versért folytatott harc (A magyar Messiások - Az ős Kaján)
• 4-5: a pénz gyilkos hatalma - a szerelem mint költészetszükséglet (Mi urunk: a Pénz - A Léda arany-szobra)

-   &n 838g65i bsp;    Az első ciklus halálverseiben a halál általában nem félelmetes élet-megsemmisülés, hanem az ismeretlenbe vezető fölfedező út (pl. A ködbe-fúlt hajók

• Halál a síneken: öngyilkos képzelgés, halálvágy
• Párisban járt az Ősz: a halál puszta érintésére megszépülnek az élet apró eseményei
• A fekete zongora: a sors várható komorsága
• Sírni, sírni, sírni: a gyász hangulata a szavak zenéjével

-   &n 838g65i bsp;    Egy csúf rontás: Schöpflin szerint ez Ady egyetlen önkritikus verse.

-   &n 838g65i bsp;    Az ős Kaján c. ciklus

• A költészetért vívott élet-halál harcról szóló verseket tartalmazza.
• A versek öntematizálása (vers a versről) a romantika művészi megváltás-akaratából származik.
• Megjelenik az igazi halál, a csönd, ami Ady számára még a költői elnémulás jelképe.
• A költészet megszólalására egy mitikussá növelt hatalom kényszeríti, amelyet ős Kajánnak nevez.
• Ez az ős Kaján hajszolja vissza az önpusztító, mámoros életmódba.[6] Ady ehhez az életmódhoz kétféleképpen viszonyul:

Ø   &n 838g65i bsp; egy romantikus mítosz a művész társadalmi külön életéről

Ø   &n 838g65i bsp; a szakítás óhaja

Az Illés szekerén (1908)

-   &n 838g65i bsp;    Hét ciklust tartalmaz.

-   &n 838g65i bsp;    Folytatódik benne az ellentétező értékszerkezet; ami szerepet játszik ebben a líraalakító szemléletben:

• pozitivista-impresszionista relativizmus
• Nietzsche filozófiája, amely az értékek átértékelésére hív

-   &n 838g65i bsp;    Néhány tematikai vonásban különbözik az előző kötettől.

• Nem alkot külön ciklust az arany-motívum.
• Csak egy vers szól kifejezetten a pénzről, gazdagságról (A Rothschildék palotája
• Megjelenik egy új ciklus az ártó szerelemről (Halálvirág: a Csók); ennek motívumait foglalja össze egy akkori novellája, a Mihályi Rozália csókja
• Elmarad az állandó öntematizálás (vagyis: a versről szóló vers).

-   &n 838g65i bsp;    A kötet címe és címadó verse kifejezi a szellemi ember messianikus elhivatottságát.

-   &n 838g65i bsp;    Az első ciklus az istenes verseket tartalmazza; ez jelentheti azt, hogy a modern ember szeretné megtartani az életében a vallás különleges érzését, de a tanokat el akarja tüntetni.

-   &n 838g65i bsp;    Ady istenes versei

• Jellemző rájuk a küzdelem; ő azonban (Balassival ellentétben) nem az Isten ellen küzd, hanem érte.
• Ezeket a verseket helyesebb istenes verseknek nevezni, és nem vallásos verseknek; ok: nem vallási tételekkel fonódnak össze, hanem Istennel.
• Ady ezekben a versekben távol áll a tételes vallástól; protestantizmusa inkább csak megvallott hagyományként szerepel nála.
• "Isten Ady számára megtalálható valóság volt, de a vallási tételeket a mondák és mesék képteremtő világába utalta. Isten a ciklus elején fehér fényben jelent meg előtte, a végén a fekete képzetét keltő, sötét »egyetlen és borzalmas Isten«-nek nevezte, közben »borzalmas cethal«-nak hívta, de fehér és fekete közt villózva a kétségtelen valóságot kereste benne." _(39.)
• "Döbbenetes erővel szólította meg Istent, de Krisztus csak legendák hőse maradt a verseiben. Vatai [László] evvel kapcsolatban azt írta, hogy Ady Krisztus helyett maga akart megváltó lenni." _(39.) - Ez megmagyarázható a költészet felől: Ady örökölte a romantikától a költő-messiás szerepet.
• Ady az írásnak tulajdonít megváltó szerepet, és kételkedő pillanataiban ebben rendül meg a bizalma.

Szeretném, ha szeretnének (1909)

-   &n 838g65i bsp;    Kilenc ciklust tartalmaz.

-   &n 838g65i bsp;    A kötet versei 1908-1909 közt keletkeztek.

-   &n 838g65i bsp;    Ady ebben a kötetben jelenti be, hogy abbahagyja a versírást (Most pedig elnémulunk). Azt a csöndet választja, amely addig az igazi halál szinonimája volt verseiben.

-   &n 838g65i bsp;    A kötet alaphangja a szeretetéhség, amelyet az akkori évek űzöttsége tovább fokoz (pl. a konzervatívok őt is támadják a Holnap antológia körüli vitában).

-   &n 838g65i bsp;    Megfogalmazza az akkori világhangulat lényegét; ezt fejezi ki a Kocsi-út az éjszakában c. vers ("Minden Egész eltörött").

A Minden-Titkok versei (1910)

-   &n 838g65i bsp;    Hat ciklust tartalmaz.

-   &n 838g65i bsp;    Az egész kötet a megfáradt, keserű költő gondolatait fogalmazza meg (egyetlen forradalmi hangú vers van: A márciusi Naphoz

• Hiszek hitetlenül Istenben: vagy az elnémulást választja, vagy utolsó reményként a hit-akaratba kapaszkodik.
• A tűnődés csolnakján (záró vers): mintha az Új Vizeken járok rezignáltan búcsúzó ellenverse lenne.

-   &n 838g65i bsp;    Ez a kötet összefoglalja Ady eddigi motívumait, de tartalmaz új vonásokat is.

• Középpontba kerül a minden fogalma, a titok fogalmával összefüggésben. A két fogalom már a címben is összekapcsolódik. A kötőjel arra utal, hogy a titkok a főnévi értelemben vett mindenre vonatkoznak.
• titok

Ø   &n 838g65i bsp; Régi szava Adynak, de most körülhatároltabb jelentés kapcsolódik hozzá (összekapcsolódik a mindennel, a halállal és Istennel).

Ø   &n 838g65i bsp; Névhelyettesítő szó; azt a nevet helyettesíti, ami el van rejtve (a dolgok lényege rejtőzködik

• A halál továbbra sem a fizikai megsemmisülést jelenti, hanem az elnémulást.
• "A tobzódó metaforák, elúszó, álomszerű jelenetsorok, a mítoszokat modelláló képalkotó mód mellett meg-megjelent egy másfajta formaigény is. A legszebb versek között még ott állt az olyan mitizáló vers, mint A rém-mesék uhuja, mely látomásos, víziós képsorával Edgar Poe-ra emlékeztetett, de ezek mellett feltűntek másfajta versek, melyek [.] egyszerűbb nyelven szólaltak meg." _(51.) Pl. Életem apadó ere, Nagy sírkertet mérünk

A menekülő Élet (1912 februárja)

-   &n 838g65i bsp;    Ez a kötet Ady középső költői korszakához tartozik, a következő két kötettel együtt. A három kötetet Földessy Gyula állítja össze.

-   &n 838g65i bsp;    Földessy az 1911-ben írt verseket osztja hat ciklusba (a megszokott témák szerint), és nem emel ki vezérverseket.

-   &n 838g65i bsp;    "A kötet körkörös értékszerkezetű volt, az egymás után következő ciklusok mentén nem történt előrehaladás, a fölvetett aggodalmak újra és újra előrekerültek, a utolsó ciklus utolsó verse ugyanahhoz a keserű és kétes önbiztató szóhoz jutott vissza, ahonnan az első ciklus első verse elindult." _(53.)

-   &n 838g65i bsp;    Itt jelennek meg az utolsó Léda-versek (pl. Áldásadás a vonaton

-   &n 838g65i bsp;    Még külön ciklust alkotnak az istenes versek, amelyek hangvétele többféle; pl.

• komor ószövetségi parafrázis: Dühödt, halálos harcban
• hálaadó ének: Köszönöm, köszönöm, köszönöm

-   &n 838g65i bsp;    Tematikai-hangulati zéró pont: a tökéletes magány megvallása; pl.

• Én, szegény Magam
• A szűz Pilátus
• A menekülő Élet

-   &n 838g65i bsp;    Megjelenik az életszeretet is; pl.

• Köszönet az életért
• Óh, életek élete

A magunk szerelme (1913 márciusa)

-   &n 838g65i bsp;    A vezérvers hirdeti: a költői érdeklődés két nagy témája a politika és a szerelem. Ez a témamegjelölés Petőfire emlékeztet, és jelzi a romantikus költői szerepekhez való hűséget.

-   &n 838g65i bsp;    első ciklus (A visszahozott zászló)

• A szebb eszmékhez való visszatérést sugallja, és az újrakezdésről beszél.
• Az ifjúkori harcos ideálokat akarja életre kelteni.
• A ciklus címadó versében írja: "Lelkem a kor Gusztáv Adolfja".
• Határozottabban fordul a politikai események felé.

-   &n 838g65i bsp;    A kötet szerkezete nem körkörös: nem tér vissza a kiindulóponthoz, hanem fölemelkedik (Megállt a sors: "S az ember istenként talpára áll").

-   &n 838g65i bsp;    Az utolsó ciklus (Szent Lélek karavánja) tartalmazza az 1912-es év politikai eseményeinek naplószerűen megírt verseit.

• Rohanunk a forradalomba
• Új, tavaszi sereg-szemle
• A Tűz csiholója
• Rengj csak, Föld (Tisza Istvánt "bujtó, új, kan Bátori Erzsébet"-nek nevezi)
• Enyhe, újévi átok (megátkozza Tisza Istvánt

-   &n 838g65i bsp;    Több vers azonban antimilitarista jellegű.

• A mezőhegyesi háború: pacifista hitvallás
• Mi kacagunk utoljára: a közelgő világégésre figyelmeztet

-   &n 838g65i bsp;    Elbocsátó, szép üzenet

• Első megjelenése: Nyugat, 1912. május 16.
• A vers a költő kilencéves kapcsolatát zárja le.
• Ady nemcsak Lédától válik el, hanem régi életétől is (ezt az értelmezést adja Bölöni György és Király István is).
• A Léda-szerelem újfajta hangot hoz a magyar költészetbe: "Ady sok mindenben őrizte és folytatta a romantikus költői szerepek különféle magatartásformáit, de a Léda-versekben éppen nem romantikus módon nyilatkozott meg. [.] Ady sok másról is beszélt, amiről addig nem beszéltek. A kitárulkozó merész őszinteség szavával szólt a szerelmi harcról, az egymást felsebző küzdelemről, a másikban megvalósuló önkeresésről. Tépett, hajszolt, zaklatott szerelemről, szerelmi önzésről." _(57.)
• A Léda-versek Ady legmodernebb versei közé tartoznak (később konvencionálisabb szerelmi verseket ír).

-   &n 838g65i bsp;    A kötetben központi szerepe van a Magamnak.

• Kötetcím: nem két ember szerelmét, hanem a magára hagyatkozó individuum önszeretetét jelenti.
• A motívum régi eredetű Ady költészetében.

Ø   &n 838g65i bsp; , Midász király sarja: a létige E/1-ének erőteljes hangsúlya ("Vagyok királya, vagyok büszke hőse").

Ø   &n 838g65i bsp; Az Új Versek prológusa: Góg és Magóg fia vagyok én

Ø   &n 838g65i bsp; Vér és arany

§   &n 838g65i bsp;   Beszélgetés egy szekfűvel

§   &n 838g65i bsp;   Absolon boldog szégyene

Ø   &n 838g65i bsp; Efelé mutat a személyes névmás nagy kezdőbetűs írása (pl. Aki helyemre áll

• A "Magam"-motívum látszólag a "Minden" ellentéte.
• A szóhasználat rokonságot mutat más szerzőkkel.

Ø   &n 838g65i bsp; Barrès "culte du Moi"-motívuma

Ø   &n 838g65i bsp; Nietzsche: Ecce homo (vö. Ady: A megunt csatazaj

• "Ady egész költészete tulajdonképpen egy szakadatlan önvallomás, szüntelen, fáradhatatlan színezése, tökéletesítése egy önarcképnek." _(60.)
• A verseiben megjelenő lírai én azonban nem a romantikus személyiségeszmény újjáalkotója, hanem egy modernebb versszemélyiség. "Ő volt az első költő, aki ráérzett a modern személyiség-felfogás lényegére: az »én« örökös átváltozásban lévő, próteuszi mivoltára." _(61.)
• korábbi személyiségelméletek

Ø   &n 838g65i bsp; Hume: szkepszis az individuum integritásával kapcsolatban

Ø   &n 838g65i bsp; impresszionizmus: az én állandóságát tagadó nézetek (pl. Ernst Mach

Ezeknek azonban nincs köze Ady személyiség-pluralitásához; az ő verseiben nem a változó érzéki benyomások bontják föl az "én" változatlan lényegét, hanem a versbeli szerepek hívják életre az újabb és újabb szubjektumokat (ezek egymás mellett vannak jelen).

• A modern szerepelméletek szerint az igazi én nem a költői szerep levetésével mutatkozik meg, hanem a személyiség a szerepekben bontakozik ki.
• Ady szerepei valóságos életviszonylatokat fejeznek ki, de nem egyszerűen "én"-formát öltenek, hanem "én és."-formát (pl. "én és a világ").

-   &n 838g65i bsp;    Ady "kötetköltő" volt: elszórtan megjelenő versei nem keltettek nagy föltűnést, kötetei viszont igen (ráadásul a versek kötetbe szerkesztve más megvilágításba kerültek). Ciklusait a szerepfölfogások rendezik egybe.

• dekadens (betegség, halál, rossz szerelem)
• új, modern esztéta
• ősi, régi, folytató
• vátesz
• nemzetőrző
• radikális
• plebejus
• hívő, hitkereső, Istenhez menekülő
• antifeminista férfi a szerelemben
• szeretetre, harmóniára vágyó ember
• a szerepvállalás kényszere (a "muszáj Herkules" motívuma)

"Köteteinek ellentétező szerkezete, az egyik versben mondott igen és a másikban mondott nem arra vallott, hogy mindez együtt volt az, akit a versekben Ady Endrének nevezünk." _(65.)

-   &n 838g65i bsp;    A kötet szerelmes versei Bisztriczky Józsefnéhez és Böhm Arankához (Arany-versek) szólnak.