|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
Amit a reneszánsz szellemi megújulása elökészített, a 17. század tudományos gondolkodása bontotta ki, tette teljessé. A felvilágosodás a 18. századtól induló szellemi mozgalom. A felvilágosodás nem volt elözmény nélküli. Egyik fontos elökészítöje a descartes-i racionalizmus volt, amely a világ megismerését kizárólag az emberi értelmen keresztül vélte megvalósíthatónak. Azonban Descartes racionalizmusa nem terjedt ki a fennálló társadalmi intézményekre. A felvilágosodás ezzel szemben csak akkor fogadott el bármit, ha azt megerösítette az ész belátása. Ez a belátás azonban nem állt meg a kritikánál, hanem megoldási javaslatokkal is szolgált egy tökéletesebb társadalom megvalósítása érdekében.
A másik filozófiai irányzat, amely a felvilágosodásra hatott, az empirizmus. Ez Joh 646d33g n Locke (1623-1704) nevéhez füzödik, aki a valós ismeret forrásának a tapasztalatot (empiria) tekintette, amely az érzékszervi érzeteken, az érzékelésen keresztül nyerhetö. A racionalizmus és az empirizmus ugyan szemben áll egymással, de a felvilágosodás gondolkodói a racionalizmust az ész, az értelem módszereként fogták fel, amelynek segítségével a tapasztalati tényekböl az általánosító megállapításig lehet eljutni.
A felvilágosodás abból indult ki, hogy az ember eredendöen jó, s ezért magától értetödik, hogy a helyes tudás birtokában annak szellemében fog élni. Ez a szemlélet kihatott a jövöfelfogásra is, amely a felvilágosodás szerint a tökéletesedést fogja elhozni, s ez a tökéletesedés a tudás és az értelem elterjedésével valósul meg. A felvilágosodás gondolkodói e cél elérését nem eröszakos társadalmi változások útján kívánták elérni, hanem a neveléssel.
A felvilágosodás az embert elsösorban mint értelmes, gondolkodó lényt határozta meg. Az érzelmeket ugyan nem tagadta meg, a hangsúly azonban mégis a rációra és az emócióra esett. Az egyéniség fogalma ennek megfelelöen az önálló gondolkodás képességét jelentette. Ezzel magyarázható, hogy a korszakban a lírai münem jelentösége visszaszorult.
A felvilágosodás alapja a francia felvilágosodás, mely ipari és társadalmi mozgalom is egyben. A társadalom felszabadul a feudalizmus alól, vallási kötöttségekböl és ez általános szellemi nyugtalanságot szül (forradalmat). Modern tudományos szemlélet születése az 1620-as évekre esik. Galileo Galilei: " A természet matematikai nyelven van megírva ".
Új filozófiai irányzat megszületése racionalizmus: észelvüség.
Descartes: Értekezés a módszerröl: Az értelem az embernek veleszületett adottsága és valamennyi ismeretének végsö forrása. Az értelmet az ember tapasztalás által gazdagíthatja. " Gondolkodom, tehát vagyok. "
Diderot: Észelvüség, természetes emberi észtekintély.
Klasszicizmus: A klasszicizmus egy stílusirányzat mely a felvilágosodás szellemi mozgalmára alapul.
Az abszolút uralkodó kora (XIV. Lajos: Napkirály) kedvezö volt a normatív, azaz szabályokat, követelményeket állító müvészetfelfogás számára. Neve a latin classis: osztály szóból ered. Elsö osztályú szerzökre utal. Jellemzöi: egyszerüség, nagyság, rend, fegyelem, nyugodtság. " A stílus az ember tükre. " Szabatosság = rendezettség. Emberideálja: a harmonikus kiegyensúlyozott ember, aki világpolgár. Szereti az általános érzelmeket, kerüli az egyszerüséget, de a kihívó egyénieskedést is. Követelmény a müvek harmonikus szerkezete, a 3-as egység (tér, idö, cselekmény egysége). A dráma müfaja uralkodik.
Filozófiai irányzatok:
-Empirizmus: érzéki tapasztaláson alapul minden megismerés. Locke, Hobbs.
-Deizmus: Isten a teremtés után magára hagyta a világot, ö az elsö mozgató, aztán a világ tökéletesen és ésszerüen müködik.
- Ateizmus: Isten létét tagadja.
-Mechanikus materializmus: az ember egy gép és az öt ért ingerekre mechanikusan válaszol. Világmodell a newtoni mechanika.
-Megújul a racionalista filozófiai gondolkodás
-Kant és Laplace: Kozmikus öspor elmélet - e szerint nincs teremtö - ateista felfogás
-antiklerikalizmus: Ateisták és deisták egyaránt kritikus állásponton vannak az egyházat illetöen.
-elvilágiasodás: szekularizáció - elutasították a feltámadás és az üdvösség reményét, ez megkérdöjelezi az eddigi erkölcstanokat
-Rousseau: Társadalmi szerzödés: A az állam feladata a szabályozás (Bölcs uralkodó - felvilágosult abszolutizmus)
-az érzelmek kultusza - föként a német Sturm und Drang: Az ember természetes egyszerüségét hangsúlyozza - a szubjektív hangú levél és naplóregény a jellemzö.
Irodalom:
A klasszicizmus képviselöi:
- Berzsenyi, Kazinczy, Batsányi, Csokonai, Kölcsey
- Goethe, Schiller, Moliére, Racine, Corneille, Voltaire, Rousseau, Montesquieu, Lessing, Defoe, Swift
A klasszicista dráma:
A 17. századi francia irodalom a drámában érte el csúcspontját. A 3-as egység követelménye szigorú elöírás. A valószerüség (Corneille: Cid, Racine: Phaedra).
Moliére komédiái ellenállás nélkül hódítottak meg minden színpadot. Komédiáiban olyan embereket mutat be, akik eltérnek az átlagos, józan gondolkodású embertípustól (Harpagon, Don Juan, Tartuffe).
A felvilágosodás eszmevilága Angliában forradalom után, Franciaországba forradalom elött alakult ki. Legföbb elveit elsösorban a francia felvilágosodás képviselte, a mozgalmi jelleg is itt érvényesült leginkább. Enciklopédia megszerkesztése: tudományok, müvészetek és a mesterségek elméleti szótára (1751-1772), 28 kötet.
Megszerkesztöi: Denis Diderot, D'Alembert, Voltaire, Rousseau. A francia felvilágosodás táborát a közös vállalkozás, az Enciklopédia körüli harc kovácsolta egységes mozgalommá.
Voltaire (1694-1678): Felvilágosodás és a korszak kiemelkedö alakja. Mozgalmas és hosszú élete volt.
Fömüve: Candide, avagy az optimizmus. (tézisregény)
Montesquieu: 1721-ben Perzsa levelek címü müve, mely levél formában íródott. A könyvben két világ bontakozik ki: az elképzelt kelet és a megbírált nyugat, ahogy a perzsák látják, és a maguk módján kérdésessé teszik: közvetett kritika.
Az angol felvilágosodás:
Mivel a felvilágosodás a társadalmi fejlödésben élenjáró Angliában, már a XVII. század utolsó harmadában a polgári forradalom után megindult, hatása a XVII., XVIII század fordulójától érvényesül az irodalomban.
Daniel Defoe (1660-1731) Robinson Crusoe élete és különösen meglepö kalandjai (1719) címü könyvében a felvilágosodás két alapelvét juttatja érvényre. Egyrészt azt hangsúlyozza, hogy Robinson C. a civilizált ember magasabb rendü a civilizálatlan emberevö vadakhoz képest, mert a lakatlan szigeten is tudja hasznosítani, amit megtanult. Másrész Péntek alakjával azt bizonyítja, hogy az ember természetétöl fogva jó. Másik jelentös regénye 1722-ben írta: A Moll Flanders örömei és viszontagságai címet viseli.
Jonathan Swift: (1667-1745) Fö müve: Gulliver utazásai (1726) Müveinek fö mondanivalója, hogy az értelem és az érzelem, ész és ösztön, világpolgárság és nemzeti, helyi kötöttség : és ilyen ellenpárok a felvilágosodás korában az irodalom fö mozgatói, de Gulliver írója nem hisz a fejlödésben.
Blake (1757-1827) A késö felvilágosodás kori angol költészet vezetö egyénisége. Életmüve párhuzamot mutat a romantikával, de olyan sajátosságokat is magáénak mondhat, amelyet a XX. század egyes müvészi irányzatai elözményének tekintettek.
Német felvilágosodás, a klasszika irodalma:
A XVIII. század utolsó évtizedei a német irodalom, filozófia és a zene fénykora is.
Német filozófia :
-Immanuel Kant, a filozófia legtöbb területén (etika, esztétika) nagyhatású müveket hozott létre. Kant szerint a megismerés egyaránt feltételezi a tapasztalatot.
-Georg Willhelm Friderich Hegel szintézist teremt a hatalmas elméleti rendszerben. A természet és a társadalom célelvü fejlödésutat jár be. E fejlödés mozgatója: ellentétes erök összeütközése, melyen belül új, magasabb szintü ellentétek lépnek fel: ez a hegeli dialektika.
Müvészettörténet: -Winckelmann: a görög müvészet pontos leírása és ez újszerü klasszicizmus felfogást jelent.
Irodalomtudomány: -Lessing (a német népdalok összegyüjtöje) drámaelmélete: elítéli a hármas egységet, szerinte a belsö szerkesztettség a fö, Shakespeare példáját tartja követendönek.
-Herder: Nem szabad utánozni, mert ki kell fejeznie a münek saját korát. Töredékek az újabb német irodalomról müvében az irodalom történetét a nyelv fejlödésével hozza összefüggésbe.
Német klasszika: Strum und Drang (vihar és elöretörés) Klinger müvéböl.
Preromantikához sorolható. Forrongó útkeresö szakasz, jellemzöi: vad érzések, nyers erö, nyílt lázadás.
Késöbb átmennek klasszicista vonásokba Kant és Winkelmann müvészetében. Fontos jellemzöje a weimari klasszika, német irodalom csúcsteljesítménye: Goethe.
Találat: 5689
