AZ EPOSZ MŰFAJA. A BAROKK EPOSZ

AZ EPOSZ MŰFAJA. A BAROKK EPOSZ

Az eposz nagyobb terjedelmű verses elbeszélés, mely egy nép vagy nemzeti hős életéből ihletődik. Magyar neve: hősköltemény. Az ókori népeknél élőszóban terjedt, nagy szerep jut benne a mitológiának. Az európai irodalom első remekei Homérosz Iliásza és Odüszeája.

Az eposz nagyszabású kompozícióját a barokk eposz iskolája adta, amely Tasso nyomán olasz földön alakult ki, Arisztotelész poetikáján alapulva. Az eposz szerkezete a következő:

1.   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;  Inventio (feltalálás : a történelmen alapuljon a mű, de csak félig közeli esemény legyen, mely hitelességet ad, mert ha nagyon távoli sokat kell magyarázni a megértés érdekében, ha pedig nemrég múlt, akkor még él a közönség tudatában.(ez helytálló Zrínyi művében, hiszen 1651-ben jelenik meg a mű, mintegy 100 évvel a szigeti ostrom után-1566-). Fontos, hogy az alkotásban helyet kapjanak vallási eszmék is, csodás események (Zrínyinél a keresztény eszmekör egyént , nemzetet motiváló hit, hiszen a török támadás mintegy az Isten büntetése a bűnbe süllyedt magyarság megfenyítésére. A vezér könyörgésére azonban lehajlik a feszület, és Krisztus megvigasztalja a hőst, hogy jószívvel látja áldozatát. Tehát Zrínyi, mint Krisztus bajnoka jelenik meg, aki alázatosan, vértanúként vállalja sorsát.), ugyanakkor pogány elemek is, melyek még inkább kihangsúlyozzák az erkölcsi értékeket (a török csapatok demoralizált bemutatása révén már nem konkrét értelembe vett győzelemre várunk, hanem erkölcsire, mely meg is valósul a magyar vitézek révén.). A cselekmények jeles tettek kell legyenek, melyek példaként szolgálhatnak az embereknek. Ezért az eposz célja nemcsak a gyönyörködtetés, hanem a tanítás is.

2.   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;  Dispositio (elrendezés : lehet változtatni az események hiteles sorrendjén, szem előtt tartva a tanítás, a mű célját. A szerteágazó cselekmény, a szerelmi-szál jelenléte változatosabbá teszik az alkotást.(Zrínyi művében a cselekmény emberközeli, egységes, valószínű, egyetemes és példaszerű harcolni azért, amiben hiszünk, az értékekért, még akkor is, ha kilátástalannak tűnik a győzelem. Általában betartja a kronológiai és oksági sorrendet, kivételt képez pl., hogy a barokk egyensúly-elvnek megfelelően a magyar tábor bemutatása késleltetett. Nemcsak a történelmi eseményeket tárja elénk, hanem a lovagiasságot ű Deli Vid és Demirhám párbaja, illetve szerelmet is ű Borbála és Deli Vid.)

3.   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;  Elocutio (kifejezés : A szöveg nyelvi megfogalmazása szintén fontos, hiszen nem csak a példamutatás a cél, hanem a gyönyörködtetés, csodálatkeltés is. Az esztétika, azaz szépség, és az etika, azaz jóság, erkölcs, jelenléte nélkülözhetetlen az eposznál.

Fontos megemlítenünk az eposzi kellékeket is:

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    témamegjelölés az első 2 szakaszban név nélkűl jelenik meg a szigeti hős, erkölcsi és katonai nagyságában.)

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    segélykérés/invokáció (a hős Krisztus katonája, bajnoka, aki Szűz Máriához fordul segítségért középkori himnuszok szavaival.)

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    in medias res-való kezdés, azaz egyenesen az események közepében való kezdés (nyilvánvaló tény a török csapatok támadása.)

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    seregszemle/enumeráció (a két szembenálló tábor bemutatása. A törökök züllött állapotban készülnek a harcra, akik a szerencsében ű Fortunában ű hisznek, míg a keresztény magyarok kitűnő egységben és erkölcsi fölényben várják a megmérettetést.)

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    csodás elemek ( a feszület meghajlása, angyalok jelenléte)

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    állandó jelzők roppant sereg, jó Zrínyi

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    epizódok beiktatása (késleltetés például a szerelmi jelenetekkel)

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    homéroszi nagy hasonlatok

Barokk jegyek a műben:

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p; a monumentális kompozíció, a mértéktelenség, a zsúfoltság, túldíszítettség.(pl. jelzőkkel halmozott körmondatok), vagy magának a témának a felnagyítása ű nem oly fontos a történelmi esemény, mint a vitézek hozzáállása.

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    a valóságos, a realisztikusan ábrázolt eseményeknek a misztikus világba való emelése; a reális és irreális ötvöződése. A kettősség a sors és az Isteni Gondviselés hite között a barokk ember világnézetének egyik feszültségét képezi.

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    a XVII. Század barokk embereszménye : a Krisztus katonája, "atleta Christi"

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    az érzelmi felfokozottság, távoli asszociáción alapuló költői képek ű hasonlat, metafora; allegorikus ű szimbolikus látásmód

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    mulandóság ű örökkévalóság ellentéte, a látszat és lényeg közt húzódó feszültség

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    epizódok beiktatása: harci jelenetek kibontása (a csatajelenetek naturalisztikus bemutatása, a jajgatás, ordítás, por, fűst érzékletes megjelenítése.)

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    nyelvi bonyolultság, művészi eszközök

ˇ   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;   &nbs 414j91e p;    A 16. századi históriás énekek s a protestáns jeremiádok (siralmas énekek) vallásos történelemszemléletét folytatja a Szigeti veszedelem. A magyarság múltbeli sikerei, Isten ajándékai. A magyarok "ennyi jóért" azonban háládatlanok voltak, Haragjának vesszeje az újabb török hadjárat.

Arisztotelész poetikáján alapulva elvárásnak számíthat, hogy az eposzban megjelenített cselekmény: a történelmen alapuljon. A legmegfelelőbb erre egy fél-közeli esemény, mely hitelességet ad, mivel ha egy nagyon távoli esetet választunk sokat kell magyarázni a megértés érdekében, ha pedig nemrég-múlt történetet, akkor az még él a közönség tudatában. Zrínyi ennek megfelelően választotta meg tárgyát, hiszen 1651-ben jelenik meg a mű, mintegy 100 évvel a szigeti ostrom után, mely 1566-ban volt. A harcot a török csapat nyerte meg, s ezzel elesett Magyarország egyik végvára, ezzel beljebb került a védelmi vonal. Ez nem is lett volna akkora baj, ha nem esik el a csatában Zrínyi Miklós, a várkapitány.

A magyarok erkölcsi győzelmet aratnak Zrínyi művében, s ezt az író fokozatosan készíti elő. Az első lépés Turi győzelme a törökök fölött, majd a várkapitány siklósi diadala. Ezek után a törökök már Zrínyi neve hallatán is megijednek és elmenekülnek. Az előhadon való siker már előrevetíti az utolsó lépést az erkölcsi létrán: a magyar csapat kitör a várfalak biztos védelméből és a törökre ront. Ez a bátor tett ismét győzelemmel végződik és immár nem kétséges, hogy a magyar vitézek becsületesen megállták a helyűket. Az Isten is belátja, hogy a magyarok közt még van tisztességes, erkölcsös ember, s ezért angyalait küldi az elesett katonák dicsőséges mennybejutására.

Zrínyi ellenfelét, Szulimánt nem kisebbíti és nem is teszi értéktelenné, hiszen bemutatásakor az uralkodókra jellemző 4 virtus (erény) közül hárommal a török vezér is rendelkezik: erő, okosság, mértékletesség. A negyedik, azaz az igazságosság hiányzik belőle, utalva a többszörös gyilkosságokra, mellyel próbálta megőrizni hatalmát. Szulimán azért rendelkezik a bemutatás alapján az értékes erényekkel, hogy a legyőzése ezáltal is hatalmas tettnek bizonyuljon. Azonban az 1566-os ostromban Szulimán nem veszti életét, de ez nem kisebbíti a magyar vezér hősiességét.

Antik és keresztény elemek:

Zrínyi mintái Itáliában a klasszikus eposzok voltak, Homérosz művei, Vergilius Aeneise (ennek kezdő sorát csaknem szó szerint veszi át); rájuk hivatkozik a prózai előszóban, de hatott rá Tasso (1544-1595) olasz nyelvű barokk eposza, a Megszabadított Jeruzsálem is. A csodás, mitológiai elemek Zrínyi művében főleg a keresztény vallásból származnak, de bőven vannak antik mitológiai utalások is.

Megtartja a klasszikus eposzok több kötelező formai hagyományát, az ún. eposzi kellékeket. A nagy költemény első strófája - az Aeneis nyomán - korábbi szerelmes verseire hivatkozik, az 5. sor pedig - "Fegyvert s vitézt énektek" - pontos fordítása Vergilius eposza megfelelő sorának.

A 2. versszak a témamegjelölés (propozíció); nevének említése nélkűl a szigeti hős erkölcsi és katonai nagyságát, rendkívűli voltát emeli ki: egyedűl ő mert szembeszállni "ama nagy Szulimánnak" egész Európát rettegésben tartó hatalmával.

A 3-6. szakasz a segélykérés (invokáció). Zrínyi múzsaként Jézus anyját, Szűz Máriát szólítja meg. A középkori himnuszok fordulataival élve könyörög a "szentséges királynőhöz", hogy - mint a 16. századi verses krónikások - az igazságnak megfelelően írhasson eposza vértanúhőséről. Célja az ideálteremtés: követendő példaképpé emelt hőse (dédapja) azért is halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hősi halált, megvetve világi javait, gazdagságát.