A székely-magyar rovásírás

A dolgozatom témája, mint már a címben is olvasható a Székely-magyar rovásírás, az alábbiakban szeretném az eredetét, kialakulását, fejlödését és röviden az írás szabályiról is szolnak néhány szót. Elsö sorban az írás eredetével és fejlödésével kezdeném, ezt követi az írás, a rovásírás különbözö fajtai és ezután meg bövebben a székely-magyar rovásírásról, meg az írás szabályai, egy képet is használtam hogy jobban láthatóvá tegyem maga az írás formait, kinézetet, és a befejezésként az én szubjektív véleményemet vontam be, megindokolva, hogy mért választottam ezt a témát.

A föníciai rovásírás kialakulását általában Mesa moabita király Kr.e. 835-böl származó emlékkéve vésésétöl számitják. Francia kutatók 1868-ban fedezték fel a Hold-tenger melléki Dibon[1]városában. Jelenleg a Loire-ban van. Az emlékk&# 222g67c 337; a király haditettét örökíti meg ugynevezzet Fönícia, elsösorban moabjelekkkel. Ugyanis a moabitáknak is szerepük volt a foniciai rovásírás kialakításában. Francia kutatok megfejtése szerint a felirat a következö mondattal kezdödik: "Mesa vagyok, Konosz Kald fia és Moab királya". Mesa nevét az Ószövetség királyok könyve említi, de ellentétbe a történelmi nevezetességü kö feliratával-zsidó gyözelemröl ír. A foniciai korábbi idöpontra kell tennünk.

A magyar kultúra múltjának egyik legvitatóbb pontja az, hogy volt-e honfoglaló eleinknek saját írása. Évröl-évre bebizonyosodott, hogy eleink írástudó népként érkeztek a Kárpát-medencébe. A rovásírás legföbb elemeit a magyarság a honfoglalás elött, a keleti szállásterületeken sajátította el. Sokat elárul a magyar rovásírás eredetéröl az is, hogy mint az ír', mint a "betü' szavunk eredete. Mint ismeretes a kései avar korban a Kárpát-medencében egy rovásírást használtak, amelynek ábécéjét két legfontosabb emléke után nagyszentmiklos-szarvasi rovásírásnak nevezzük. A rovásírásnak alapcetüen két változata ismert: az ugynevezzet székely-magyar rovásírás és a pálos rovásírás. A két rovástípus alapvetöen különbözözik egymástól, míg a pálos íveltebb betüket használ, addig a székely-magyar valódi rúnaírás, szögletes betükkel.. a pálos rovásírást nemzetünk türk eredetü népei hozták magukkal, ugyanis az írás nagyon hasonlít a türk rovásírásra. A nevét onnan kapta, hogy legtovább a Pálos szerzetesek használták, mely rend az egyetlen magyar eredö keresztény rend.

Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás. Ez az írás elterjedtebb volt az ösi írásban is megtalálható. A XIII században enyhültek az írásnak ezen belöl is a székely-magyar írásmód újra terjedni kezdett.

A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is a székelyföld területén újra jelentösen elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor Szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak ezután kapta a székely rovásírás nevet. A székely írás tehát a pogány magyarságnál általánosan használt írás, amelyet a kereszténység megsemmisített, azonban magmaradt az elkülönülve és önálló szervezetekben élö székelyként. Írásunk négy betüjele az "a", az "e", "o" és "f" biztosan, két betüje, a "h" és "l" pedig valószínileg szláv közvetítéssel a görög ábécére vezethetvissza. Az a tény, hogy az "f" és "h" jele egy másik ábécébol került a magyarba, olyan nyelvre utal, amelyben eredetileg nem volt "h" és "f". Ilyen volt a szláv és a magyar is. Régen a fehér fejér, Székesfehérvár pedig Fehérvár volt. Az "a", "e" és "o" magánhangzók betüjeleit azért vehették át, mert az eredeti írásnak más rendszere lehetett a magánhangzók jelölésére, vagy pedig olyan magánhangzói voltak, amelyek távol álltak az átvettektöl

Feltünö hogy a magyar írásban az "s" és az "l" jele összefügg. Úgy tünik és a "z jele az "r"- ez hozzátett vonás. Az "ny." jele világosan az "n" és a "j" jelböl van összetéve. Mindez az írás belsö történetére utal. Az írás használata értékes része a felségnek, ha egyszer a magyarság egy törzsnél megvolt, a többieknél, hogy ne lett volna meg.

A magyar rovásírás a X és XV. Század folyamán jelentösen átalakult. Elöbb kapcsolatba került a szláv, majd pedig a latin írással. Írásunk kálváriája a kereszténység felvételével kezdödött. A rovásírás titkosírásként élt tovább, söt fejlödött, hiszen latin írásmód hatására alakult ki az úgynevezett ligatúrák, összevont jelek. Ilyen például a latin saint (Szent) szú rövidítése: st, amely a rovásírásban az "s" és "t" betük összevonásából keletkezett. A sort még kiegészíti az "nd", "c". is.

Újbóli felvirágzás a reneszánsz és a humanizmus elején következettbe, amikor is az elökelö udvarokban szívesen használták, titkosírás és egyéb idöt múlató foglalkozásként. A reneszánsz elmúltával az újra erösödö egyház és konzervatív vezetögazdája szép lassan teljesen a háttérbe szorította öseink írását. Legtovább a Székelyföldön, a XVII,. Századig maradt fenn.

Az írástörténetben igen fontos szerepet játszik a Kárpát-medence ösi íráskultúrája, elsösorban az erdélyi tatárlakai és tordosi ókori írásokkal. A Kárpát-medence ösi írásbeliségnek másik fontos bizonyítéka az elsö magyar régésznö Torma Zsófia által aki a Tatároktól körülbelül 2ökm-re levö Tordos határában agyagkorongocskákat és cserépdarabokat talált Ezeken különbözö ábrák és írásnak tünö jelek láthatóak, köztük ékírás jellegü, képírásos és zömébe lineáris vonalas írások. Ez utóbbiak között rovásszerü és számrovás jellegü jelek is találhatóak, melyek közül több mint tíz a magyar rovásírással is megegyezik. Az írás kialakulásának másik bölcsöje, amely az ókori Közel-kelet Mezopotámia. A magyar rovásírás része annak az írásrendszernek, amely a mezopotámiai sumer képírásából s az egyiptomi képírásból fejlödött ki Számos bibliai történt színhelye az Éden kertje, Nimród, a nagy vadász az elsök, akik a képírásból a folyamatos gondolatok lejegyzésére fogalomírást alkottak. Mivel a sumér is ragozó nyelv volt, mint a magyar, ezért a ragokat, képzöket megfelelö szótagjelekkel fejezték ki.  Ebb9l fejlödött ki az ékírás, majd a betüírás.

A rovásírás szabályai[2]

Az írás iránya

A rovásírásban a jeleket leggyakrabba négy oldalán sima botra rótták. A botot balkézben fogta a jobb végén, kezdték a rovást balra haladva, így ez a rovásírás iránya. A jelek irányultsága is ezt mutatja, mármint, hogy a rúnák (a bevésett jelek) balra néznek Azonban elfogadott a balra-jobbra irányuló írásmód is, viszont ekkor az eredeti rúnák tükörképeit kell kiírni, hogy az olvasási irány megállapítható legyen. A sor végén nem tértek vissza a következö oldalon az elejére, hanem átfordították a botot és az új oldalt az elözö sort végénél, kezdték: így az új oldalon a jelek az elözö oldalhoz képest lefelé állnak és visszafelé töltödnek fel.  Ez a botforgatás magyarázata sok ókori felírat kígyózó sorvezetésére is, ahol minden második sor, mintha a bot oldalai lennének a síkban kiterítve.

A rovásírás szabályai közé tartoznak a következök is tehát, ha a szavak közé helymegtakarítás miatt pontot szoktunk tenni.

A sorvégi szó elválasztása bárhol történhet, de azért ajánlott a modern helyesírási szabályzat szerinti elválasztás.

Nincsenek külön nagy és kis betük, de néha a tulajdonnevek elsö betüi vagy kicsit nagyobbak, vagy kicsit vastagabbak, mint a többi jel.

A "k" és "s "rúnáknak az "ek" és "es" hangzású jeleken kívül létezik egy mélyhangrendü jele is, amelyet mélyhangrendü magánhangzók után használunk. Ilyenkor a kiejtésük "ak" és "as" például: JKB= Jakab, MÁTYS=Mátyás.

A rovásírás, mint írásmód nagyon közel áll hozzám, indokolható abban, hogy cserkész lévén ott ezeket már tanultam, és arra gondoltam, hogy mélyebben utána fogok nézni, és mégtöbbet megtudni erröl az írásmódról. Ez a dolgozat nagy lehetöség volt arra, hogy megtudjak minél többet a rovásírásról, és ennek kereten belül a székely rovásírásról, is ami valamiféleképpen kötödik a lakóhelyemhez is.

Könyvészet

Forrai Sándor: Az ösi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Laitelek

1994 Antológia kiadó,       

Próba cserkeszek konyve, 1999 Stádium kiadó, Kolozsvár

Internet, a székely-magyar rovásírás

Raduly János. Nemzeti kincsünk Székelyudvarhely, Erdélyi kiadó, 1998

Varga Géza: A székely rovásírás eredete, Budapest, Írástörténeti kiadó intézet, 1998