A szazadelő szellemi élete. Folyóiratok, kiadók, tarsasagok. A Hét, Új Idők, Huszadik Szazad, Élet, Tarsadalomtudomanyi Tarsasag (attekintés, az egyik részletes bemutatasaval). A Nyugat folyóirat (1908-1941) előzményei és története

A századelő szellemi élete. Folyóiratok, kiadók, társaságok. A Hét, Új Idők, Huszadik Század, Élet, Társadalomtudományi Társaság (áttekintés, az egyik részletes bemutatásával). A Nyugat folyóirat (1908-1941) előzményei és története, szemléleti irányai és vitái

Előzménye és indulása

távolabbi előzmények

• A folyóirat indulását jelentős szellemi élet vette körül.
• -as évek: Reviczky és Komjáthy nyomán új fejezet kezdődik a magyar költészetben.
• : Kiss József szerkesztésében megindul A Hét, amely a nagyvárosi irodalom támogatója lesz.
• A próza virágzik: "Mikszáth kora volt ez, s mellette felnőtt egy egész generáció Papp Dánieltől Bródy Sándorig és Gozsdu Elektől Lovik Károlyig

közvetlen előzmények

• Ady Endre, az Új Versek ízlésformáló hatása
• Az első szervezeti lépés: Osvát Ernő 1902-ben átveszi a Magyar Géniusz szerkesztését. Középpont: esztétikai érték.
• Figyelő (1905); fő eszme: tehetségféltés.
• Szerda (1906); fontosnak tartja a szépirodalom függetlenségét, és elutasítja az újságírós publicisztika belekontárkodását az irodalomba.

Utóbbi három lap nem tudja fönntartani a közönség figyelmét, mégis jelentősek, mert szerkesztőségeikben találkozik a Nyugat majdani alapító gárdája.

• egy átütő erejű költő: Ady Endre
• egy szerkesztő egyéniség: Osvát Ernő
• egy éles tollú publicista: Ignotus
• egy higgadt, elismert műbíráló: Schöpflin Aladár
• egy idősebb, köztiszteletben álló író: Ambrus Zoltán
• egy művelt irodalombarát, aki jártas a pénzügyekben: Fenyő Miksa
• egy író, aki szerkesztőségi mindenes lehet: Gellért Oszkár

A Nyugat alapítói tudatosan az esztétizáló törekvésekhez csatlakoznak, és vállalják a századelő szépségkultuszát.[1] Szembeszállnak a lapos provincializmussal és a közhelyszerű hazafiaskodással.

, Ismeretlen Korvin-kódex margójára (Ady): megfogalmazza a program irodalmon túli pontjait.

"Komp-ország Keletnek indul, kérezkedjék fel reá a gyenge [.]. Nem kódexi nyelven mondom, s talán a te finom, de századokkal ezelőtt megállított s bekriptázott lelked fel sem fogja mindjárt: fogunk-e itt mi valamikor affélét csinálni, amit mostanában különösen nagy erővel csinálnak a népek? Azért vagyunk-e itt, hogy teremtsünk lelkünkkel valamit a lelkünkből, ami olyan, mint a lelkünk? Valamit, ami a mienk [.] Vagy sorsunk csak azért kavart el bennünket Európa közepén, hogy durva anyagot szállítsunk a nagy világ-vegyfolyamathoz." _(34.)

a Nyugat hármas programja[2]

• a tehetségek föltétel nélküli fölkarolása (Osvát
• az irodalom függetlenségének a védelme (Ambrus
• az európai tájékozódású nemzetszemlélet (Ady

az első nagy fölfedezettek

• Móricz Zsigmond (Hét krajcár
• Nagy Lajos (Séta régen

A Nyugat már a kezdetektől sem egységes.

• ideológiailag: a liberalizmus legalább három formája jelenik meg

Ø     a politikától való tartózkodás közvetett kriticizmusa (Osvát

Ø     az Andrássy Gyula felé való politizálás (Ignotus

Ø     kemény, baloldali radikalizmus (Ady

• esztétikailag

Ø     Kosztolányi impresszionizmusa

Ø     Balázs Béla metafizikum-kereső szimbolizmusa

Ø     Babits tudatköltészete és objektív-lírai kísérlete

Ø     Révész Béla asszociatív, lirizáló prózája

Ø     Tersánszky naturalizmusa

Ø     Kaffka lélektanisága

Belső viták, külső támadások

A Nyugat attól volt erős, hogy nem lett szekta, nem lett egyetlen irányzat vagy csoport lapja.

A legtöbben otthon érzik magukat a lapnál, de egyesek feszengnek, pl. Lukács György és Balázs Béla, akik 1910-ben megpróbálják átvenni a Renaissance c. folyóiratot, hogy ellenlapot indítsanak, de nem sikerül.

A közreműködők névsora egyre nő. (1911-1916: Szabó Dezső is kapcsolatban van a folyóirattal, amelyben megjelennek legjobb írásai. )

: kirobban az első szerkesztéspolitikai vita.

• Hatvany Lajosnak nem tetszik Osvát szerkesztői gyakorlata; fél, hogy az olvasók nagyon irodalminak tartják a lapot, és az így elszakad a közönségtől. Szerinte a tehetségek fölfedezését is be kell fejezni, mert már elég író van a lap körül.
• Osvát tiltakozik a bírálat ellen.
• A vita hónapokig elhúzódik, megosztja a szerkesztőséget, arra viszont ügyelnek, hogy a közönség ne tudjon a belviszályról. (Egy elvi természetű cikk jelenik meg Hatvanytól Irodalompolitika címmel.)
• az irodalomtörténet általános értelmezése

Ø     Hatvany a társadalomra nyitott irodalom híve

Ø     Osvát az élettől elzárkózó szépségkultuszt erőszakolja

• Valójában: Hatvany az eredményesebb pénzkezelést szorgalmazta, és Osvát viselkedett igazi irodalompolitikusként (az irányvonal ne változzon, de a szerzői kör igen).
• : a vita lezárul - látszólag Hatvany győzelmével, valójában Osvátéval; ok: a szerkesztői címet elveszik tőle, de a lap elveit továbbra is ő határozza meg.

A Nyugatot kívülről is érik támadások.

• különféle konzervatív irányok (pl. Budapesti Hírlap, Kisfaludy Társaság)
• többen parodizálják (Szabolcska Mihály, Lampérth Géza, Lovászy Károly
• Horváth János esszékben támad
• A Herczeg Ferenc szerkesztette Magyar Figyelő, amelynek föladata a Huszadik Századdal és a Nyugattal szemben összegyűjteni a konzervatív erőket.
• , Octavian Goga: mellette Ady korábban kiállt, most mégis megtámadja az új magyar irodalmat, Adyval és a Nyugattal együtt lezsidózza. (Szerinte a magyar irodalomnak befellegzett, helyét a pesti zsidó szellem foglalja el.) A támadásra Ignotus, Ady és Emil Isac válaszol.
• : Goga újabb nacionalista propagandába kezd; ennek hatására írja meg Ady a Levél helyett Gogának c. hitvallását.

Az emberi méltóság eszméje, 1914-1919

A Nyugat írói közt Ady mellett csak kevesen vannak, akik megsejtik a nemzeti végzetet.

"Körülbelül egy évig tartott a háborús pszichózis. 1915 őszére elpárolgott minden bódulat és illúzió, s feltárult a kopár igazság: az értelmetlen jelen és a kilátástalan jövő." _(40.) A sokszínű írói csoportosulás ekkor kezd igazán egységesülni.

Ady mellett egyre nagyobb hatása van Babitsnak, akinél központi elem a békevágy (pl. Húsvét előtt, 1916; Veszedelmes világnézet

"A béke, igazság, haladás, egyetértés, ráció, intellektualizmus értékfogalmai szükségszerűen irányították Babits figyelmét [.] Kantra

• -ban megbízást kap a Zum ewigen Frieden c. írás lefordítására.
• Babits Kant világbéke-eszméjéből a politika és az erkölcs viszonyát hangsúlyozza. "A politikai irányítást felváltó erkölcsi irányítás ideálképén keresztül jutott el az emberi méltóság, a Menschenwürde kanti gondolatához." _(41.)

-tól a folyóirat radikalizálódási folyamaton megy keresztül: ettől fogva sok politikai cikk jelenik meg benne. (Megjelenik a politikai rovat, bár ezt nem különítik el rovatcímmel.)

A szépirodalom továbbra sem politizál; ok: az igazi politizáláshoz le kellett volna mondaniuk az emberi méltóság eszméjéről.

Akik hajlandók erre a lemondásra, azok elhagyják a folyóiratot; pl. Lukács György, aki 1919-től beleveti magát a politikai harcokba.

Az őszirózsás forradalom kitörésével fölmerül a társadalmi átalakulás lehetősége.

Aztán meghal Ady Endre, és a gyász szinte az egész nemzetet sújtja.

A Tanácsköztársaság idején a lap szürkébb és érdektelenebb, mint az előző években.

Az 1920-as évek

júliusa: megszüntetik a lapot.

novembere: a lap újraindul; az ideológiai elköteleződés irányát két írás fejezi ki.

• Babits Mihály: Magyar költő kilencszáztizenkilencben (védekező önvallomás)
• Fülep Lajos kritikai tanulmánya Szabó Dezső regényéről, Az elsodort faluról

Korábban viszonylag könnyen periodizálható a folyóirat.

: viszonylagos egységesség látszik, bár vannak, akik fölosztják ezt a korszakot.

• két alperiódus

Ø    

Ø    

: Babits tanulmánya (Új klasszicizmus felé

• három alperiódus

Ø     (Király György haláláig)

Ø     (a Berzeviczy- és Ignotus-vitáig[7])

Ø     (az egész szellemi légkör kezd átalakulni)

-tól továbbra is Ignotus a főszerkesztő, de Babits mellett ismét Osvát a másik szerkesztő.

Ignotus azonban Svájcban élt, és nem szólt bele a gyakorlati ügyekbe, így Osvát teljhatalmat kapott.

A folyóirat egységét ünneplések sorozata demonstrálja.

• : Osvát munkásságának huszonötödik évfordulójára
• február: Móricz köszöntése
• április: Babits köszöntése
• december: Ignotus méltatása

Az egységre egy szerveződő ellentábor miatt is szükség van: 1923-ban megindul a Napkelet (Tormay Cécile szerk.), amely egy időre elnyeri a szellemi élet kiválóságait, de végül nem tud vetekedni a Nyugat tekintélyével.

Igazi konkurenciát jelent viszont az Est-lapok (irodalmi szerk.: Mikes Lajos), ahol Babits is több versét jelenteti meg, mint a Nyugatban, és a fiatalokat is megosztja.

: megjelenik a második nemzedék három fontos költőjének első kötete.

• Erdélyi József: Ibolyalevél
• Szabó Lőrinc: Föld, Erdő, Isten
• József Attila: Szépség koldusa

a három költő Nyugat-beli szerepeltetése 1929-ig

• Erdélyi József: 42 vers - ezen többen megütköznek, mert verseit első pillanatban üres népdaloknak vélik. De rá kell jönniük, hogy egy merőben új hang jelenik meg vele. A szecesszió hatása alatt kezdődött kísérletek sikertelenek, mesterkéltek, Erdélyi azonban természetesen beszéli a népdal nyelvét, és eredeti.
• Szabó Lőrinc: 37 vers - ezt természetesnek gondolják, hiszen versei közel állnak a Nyugat ízléséhez.
• József Attila: 9 vers - az ő mellőzésére nincs magyarázat. "Keserű szarkazmussal azt lehet mondani, hogy ő volt a hibaszázalék Osvát munkájában." _(47.)

A Nyugat figyelemmel kíséri a hazai avantgárd törekvéseket; állásfoglalása: az elhatárolódó megértésre való törekvés.

• Ezt jelzi az 1916-os Babits-Kassák-vita.
• Ez a tartózkodás az 1920-as években is folytatódik.
• A tanulmányok állandó témája az avantgárd mozgalmak sorsa.[10]

: Babits meghirdeti az önmegtartó visszavonulás programját (Az írástudók árulása

A folyóirat Adyt tekinti legfőbb hagyományának, így 1929-ben még Kosztolányi ellenében is kiáll érte.

"Móricz Zsigmond szerkesztő úr"

októbere: Osvát öngyilkos lesz.

A Nyugat léte veszélybe kerül.

• A lapnak nagy adóssága van; nem tűnik biztosnak, hogy Fenyő Miksa meg tud birkózni az anyagi gondokkal.
• Babits még áprilisban megvált a folyóirattól.

Valószínű, hogy a négygyermekes Gellért Oszkár biztatja Móriczot a színre lépésre. Visszatér Babits is.

• Móricz hajlandó kifizetni az adósságot, és az övé lesz a próza.
• Babits a Baumgarten-alapítványtól szerez tízezer pengőt, és az övé lesz a vers és a kritika.

Babits és Móricz első lépése, hogy leveszik a címlapról Ignotus nevét, aki megsértődik, és végleg szakít a folyóirattal, amelynek ezentúl bírálója lesz.

Móricznak hamarosan megnő a befolyása, így Babits kilép a Móricz-Babits-Fenyő-szindikátusból, viszont rovatai irányítását megtartja.

Móricz így főszerkesztőnek érezheti magát.

Gellért Oszkár felelős szerkesztő, de emögött nincs hatalom.

Móricz tevékenysége

• Meggyőződése: a lapnak közelebb kell kerülnie a magyar társadalom mindennapi életéhez (nemzeti koncentrációt hirdet; pl. ő indítja útjára Szabó Pált

A nemzeti koncentráció programja: "Én, magamra s minden íróra nézve csak egyetlen formáját ismerem el a politizálásnak, a magamét. Ha valaki kiáll az emberek elé és elmondja, hogy élnek ott, ahol a hetedik krajcár hiányzik. az a döntő politikai nyilatkozat. (A Nyugat nem politizál. Mi, akikre ránk szakadt a szerkesztés terhe, nem fogunk politikai fórumot ácsolni belőle. De törjön el az a toll, amely jogtalanságot fuvoláz és igazságtalanságot muzsikál, még ha a legragyogóbb művészettel is.)" _(52.)

• Babitsot nem kedveli, de az olvasók előtt egységesen lépnek föl.
• Kezdetben 600 előfizetője van a lapnak.
• Megalakítja a Nyugat-Barátok Körét.
• Újraindítja a folyóirat könyvkiadási tevékenységét.
• -ban már 1200 előfizető van.
• -ben viszont hanyatlás kezdődik: csökkenteni kell a honoráriumot, és visszaesik az előfizetők száma.[11]

A feszült viszony ellenére Babits és Móricz véleménye több ponton is egyezik.

• Babits a nemzeti koncentráció gondolatainak fontos árnyaltait veszi át.
• Móricz Katona József centenáriumán: Katona egységesen átlátta az egész társadalmat. Babits (Baloldal és Nyugatosság : a régi költő univerzális volt, minden ember nevében beszélt, míg a mai költő csak azon réteg nevében beszél, amelyből származik.
• "A két szerkesztő keze között tehát korántsem szakadt kétfelé a Nyugat, meggyőződésük egy széles övezetében egymás mellett haladt." _(53.)

Móricz és Kosztolányi ellentéte

• decembere: Móricz tanulmányt ír Arany írói bátorságáról.
• februárja: Kosztolányi megtámadja Móriczot.
• Móricz csak néhány sort fűz a véleménykülönbséghez.
• , újévi szám: Móricz a társadalmi különbségekről ír, Kosztolányi pedig a homo aestheticusról.

: a folyóirat csődje már Móricz személyét, családját, leányfalui házát fenyegeti, így lemond, és átadja az irányítást Babitsnak. Nevét a főmunkatársak közt hagyja (csak 1936-ban veteti le), írást azonban többé nem ad.

Babits Mihály évtizede

Babits már 1917-től szerkesztő, de igazi hatalma csak 1919-ben van, amikor Osvát kiválik.

Osvát visszatérésekor (1920) még a versek és kritikák kiválasztásában sem kap szabad kezet - ezeket a rovatokat 1929-ben kapja meg, de a szervezést és anyagi ügyvezetést Móricz tartja kézben.

"Amikor Babits 1933 februárjában átvette a szerkesztést, egy többszörösen megrepedezett irodalmi életben kellett próbára tennie a Nyugat egységépítő és kiegyensúlyozó erejét. A folyóirat eredeti szándékát, hogy eklektikus, ám demonstratív együvé tartozást fejezzen ki, ekkor már puszta erkölcsi idealizmuson kívül alig támogatta valaki." _(56.)

A Nyugat a versrovatban töretlen módon folytatja a polifonikus egység hagyományát. "Az újklasszicizmus immár három költőnemzedék hangját foglalta természetes keretbe, és a három nemzedék együtt alakította ki az évtized lírájának oly sajátos színeit." _(56.)

A megjelentetett széppróza minőségileg elmarad a költészet mögött.

• A regény nagy korszaka lezárult.

Ø     : meghal Krúdy

Ø     Babits és Kosztolányi elfordul a műfajtól.

Ø     Móricz a Nyugattól fordul el.

• Babits nem támogatja a modern regényt, és a novellát sem kedveli. A régiek közül csak kevesen szólalnak meg, és csak nagyon ritkán (pl. Karinthy, Kassák, Nagy Lajos, Szép Ernő, Tersánszky

Középpontba kerül a tanulmány, az esszé és a kritika. "E műfajok keretei között, tehát nem a tiszta szépirodalom fikciójában, de nem is túlpolitizált formában, egyszerre tűzte zászlajára a humanizmus és a szociális igazság értékeszményét." _(57.)

"Babits szerkesztésének első három évét társadalmi nyitottság és bizonyos mértékű politizálódás jellemezte; 1933, 1934 és 1935 ankétok, polémiák, vitaanyagok, kritikai csaták jegyében telt el." _(59.)

Ekkor történik meg a második nemzedék "lázadása".

• Németh László bejelenti elszakadását (Ember és szerep). - Török Sophie válaszol neki, majd Németh végleg hátat fordít a folyóiratnak.
• Halász Gábor a nemzedék ízlésönállóságáról szól. - Erre, és a viszontválaszra is Babits felel, végül Halász a Nyugat táborában marad.

Szervezeti változások:

• : a Nyugat a kétheti megjelenés helyett havi folyóirat lesz.
• : meghal Kosztolányi (emlékére összeállítják a Nyugat talán legszebb számát); Illyés és Schöpflin kerül a főmunkatársi posztra, majd társszerkesztők lesznek.

: viszonylag csöndes időszak, elülnek a nagy polémiák, és a fiatalok sem lázadnak.

Babits szerkesztősége idején Illyés után Weöresnek jelenik meg a legtöbb verse a lapban.

". ebben az időben emelkedett a vezető esszéisták közé a második nemzedék fiatalabbjaihoz tartozó Cs. Szabó László, aki Illyés oldalán állt az egyeztető, kiegyensúlyozó munkában. 1938-ban szép tanulmányt írt József Attiláról, 1941-ben ő világította meg sok máig érvényes gondolattal Illyés jelentőségét, és az utolsó előtti számban ő foglalta össze a Nyugat harcainak tanulságait Mérleg címmel." _(60.)

A Nyugat továbbra is kiáll a népéletet föltáró írók mellett, és tudatosan figyel a szociális gondokra.

"A német etnológiai iskola alapján dolgozó Farkas Gyula 1938-ban megírta a magyar irodalom 1867-től 1914-ig terjedő történetét, és ebben a német, szláv és főként zsidó asszimilánsokat okolta a századvég hanyatlása miatt." _(61.) A könyv által kirobbantott vitában a Nyugat is részt vesz.

• Schöpflin Aladár megfontoltan, a tényekre támaszkodva cáfolja Farkas tételét.
• A vita hatására íródik Németh László Kisebbségben c. röpirata, amelyben a szerző főleg Szekfű Gyulával vitatkozik, és amellyel bevezeti a köztudatba a mélymagyar-hígmagyar fogalompárt.
• Németh László szisztémája hatására íródik Babits Pajzzsal és dárdával c. műve, amely a Nyugat utolsó nagy vitaírása.

. augusztus 4.: meghal Babits, és mivel a lapengedély az ő nevére szól, a lapnak meg kell szűnnie.

A lap mégsem szűnik meg: októberben a jól ismert betűkkel és a régi formátummal jelenik meg, Magyar Csillag címen, Illyés Gyula szerkesztésében.

áprilisa: a Magyar Csillag is megszűnik, bár az ostrom utolsó heteiben a Budán rekedt írók újra akarták indítani a lapot.