A novella- és regényforma megújítasa II. Füst Milan (1888-1967), Krúdy Gyula (1878-1933), Karinthy Frigyes (1887-1938), valamint Harsanyi Kalman (1876-1929) vagy Szabó Dezső (1879-1945) egy-egy műve

A novella- és regényforma megújítása II. Füst Milán (1888-1967), Krúdy Gyula (1878-1933), Karinthy Frigyes (1887-1938), valamint Harsányi Kálmán (1876-1929) vagy Szabó Dezső (1879-1945) egy-egy műve

Krúdy Gyula élete

a legidősebb Krúdy Gyula

• Jogot tanul.
• : százados a komáromi várban.
• A kiegyezés után megyei főügyész.
• Felesége: Radics Mária, aki 25 év házasság után elválik tőle.
• Öccse: Krúdy Kálmán; Világos után tovább harcol az erdőkben, végül saját rokona lövi le (Krúdy és Mikszáth is ír róla kisregényeket).

id. Krúdy Gyula

• Szintén ügyvéd.
• Felesége: Csákányi Julianna, aki szolgáló volt a Krúdy-házban (innen távoznia kell, amikor kiderül, hogy várandós, de az ifjabb Krúdy nem hagyja magára, viszont csak tizedik gyermekük születése után házasodnak össze).

Krúdy tanulmányai

• Szatmár (az elemi első osztálya)
• Podolin (három évig tanul itt, és a főjegyzőnél lakik)
• Nyíregyháza (a gimnázium utolsó négy osztálya)

Ø     Egyik tanára, Porubszky Pál rendszeresen közli írásait.

Ø    

Diáktársaival létrehozza a Nyíregyházi Sajtóirodát.

Megjelenik első novellája a Szabolcsi Szabadsajtó c. lapban.

Ø     : Gáspár Imre állást ajánl neki a Debreceni Ellenőrnél, és a gimnazista fiú Debrecenbe utazik (apja és Porubszky viszi vissza Nyíregyházára).

Ø    

Érettségizik.

Ettől az évtől kezdik közölni folytatásokban a regényeit.

: a Debreceni Ellenőrnél, majd a nagyváradi Szabadságnál dolgozik.

• Budapestre költözik.
• Megjelenik első elbeszéléskötete (Üres a fészek
• Valószínűleg ebben az évben ismeri meg Spiegler Bellát

• Házassága Spiegler Bellával
• Megjelenik második kötete (Ifjúság

• Megszületik első gyermeke, Krúdy Gyula.
• Megjelenik harmadik kötete (A víg ember bús meséi

Megromlik a házassága.

Sokat mulat (kártyázik, lóversenyezik, kétes hírű nők társaságát keresi) és párbajozik.

: megjelenik a Szindbád ifjúsága, amely nagy sikert arat (több méltató kritika íródik: Szép Ernő, Lovik Károly, Schöpflin Aladár, Várady István, Kemény Simon

a Szindbád-sorozat következő tagjai

• Francia kastély (1912)
• Szindbád utazásai (1912)

: válása után feleségül veszi Várady Zsuzsit

: megjelenik az Álmoskönyv

: csak a Magyarországban tudja megjelentetni írásait.

: megkapja a Baumgarten-díjat (anyagi gondjain ez alig enyhít).

Utolsó éveiben szegényen él Óbudán, még a számláit sem tudja fizetni, végül kilakoltatási végzést kap, és a villanyt is kikapcsolják lakásában.

Honnan tudunk Krúdy műveiről?

"A magyar újságírás történetében a helyi sajtó aranykora a kiegyezéstől az első világháborúig tartott." _(10.) A következő évek adatai szerint ennyi napilap, hetilap és folyóirat jelent meg Magyarországon:

-ban már csak 1650; az I. világháború után már nem áll helyre a sajtó korábbi szerkezete.

Ami fontos: a lapok nagy része rendszeresen (naponta) közöltek szépirodalmi alkotásokat.

• Így sok író kap publikálási lehetőséget.
• A napi- és hetilapok szépirodalmi művei széles közönséget érnek el.

Ezt a helyzetet Krúdy is kihasználja, és valószínű, hogy a legtöbb írását egymás után többször is megjelenteti az ország különböző helyein.

Az első Szindbád-elbeszélések megjelenéséig Krúdy kb. 1500 rövid művet jelentet meg. Ebből máig 500 jelent meg könyv alakban, de ennek csak a fele az utóbbi negyven évben, a többi százéves k 949c22j önyvekben található.

A kiadatlan elbeszélésekről két jelentősebb Krúdy-bibliográfiából tudunk (mindkettő hiányos és megbízhatatlan).

• a Magvető Könyvkiadó bibliográfiája (1957-től); ezt többen készítették: Barta András, Kozocsa Sándor, Perepatits Antal, Tóth Lajos, Udvarhelyi Dénes
• Gedényi Mihály bibliográfiája (a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadása, 1978)

Az életrajzi szemlélet korlátai

A Krúdyról szóló könyveket, tanulmányokat az életrajzi szemlélet jellemzi. Ezek "sok mindent elmondanak Krúdy életéről, de ehhez képest jóval kevesebbet az egyes művek értelmezési lehetőségeiről". _(12.)

Az életrajzi szemlélet a művek jelentését a szerző föltételezett élményeihez, szándékához kapcsolja. Ez az olvasási mód a műveket az önéletrajzi vallomásokhoz közelíti.

Krúdy és hősei azonosítása időnként elment addig, hogy az írót regényalakjai életrajzi adataival ajándékozták meg.

Sok regényalaknak van valóságos modellje; ehhez kapcsolódó fölfogás: minél többet tudunk a valóságos alakokról, annál jobban értjük a művet.

az életrajzi szemlélet korlátai

• Általánosítható-e ez a fölfogás? Vagyis: Nem érthetjük meg Krúdy egy-egy művét, ha nem ismerjük az életrajzát?
• Milyen mértékben lehet támaszkodni arra az elvre, hogy a művek értelmezésének a kulcsa a valós és a műben levő események viszonyában található?
• Igaz-e, hogy az irodalmi események és alakok mögött mindig valós alakokat és eseményeket kell keresni?

Az életrajzi szemléletű művek szerzői már nem szokták feszegetni ezeket a kérdéseket. Ha azonosítjuk a regény szereplőit, ez változtathat az értelmezésen, de csak kis mértékben. Ez a változás annak az eredménye, hogy további szövegeket rendelünk a műhöz. (Ez nem jelenti azt, hogy ezek nélkül nincs jelentése az irodalmi alkotásoknak, sőt ezek a vizsgálatok eltávolítanak az irodalomtól, mert súlypontjuk nem az irodalomban van, hanem az irodalom és a föltételezett valóság viszonyában.)

"Krúdy esetében az önéletrajzi írásokat is rendkívül óvatosan kell kezelni, és nem szabad elfelejteni, hogy számára az emlékezet és a képzelet nem állt szöges ellentétben egymással." _(14.)

Mint nevezünk Szindbádnak?

a könyvek

• két válogatás készült Szindbád címmel

Ø     Szindbád (1957); nyitó elbeszélése: Szindbád, a hajós

Ø     Szindbád (1973)

• Mindkét kötetet Kozocsa Sándor állítja össze.
• A két kötet nem azonos: "a bennük található művek száma is, sorrendje is eltér egymástól". _(15.)
• Krúdy nem írt, és valószínűleg nem tervezett Szindbád c. könyvet; kétféle mód.

Ø     Mi az, ami biztosan Krúdy keze nyomát viseli magán?

Ø     Mit tartalmaznak a Szindbád c. könyvek?

• A Krúdy életében megjelent könyvek közül a Szindbád-könyvek közé tartoznak a következők.

Ø     Szindbád ifjúsága (1911; összetett regény vagy elbeszélésciklus)

Ø     Szindbád utazásai (1912; összetett regény vagy elbeszélésciklus)

Ø     Francia kastély (1912; eleve regény)

Ø     De Ronch kapitány csodálatos kalandjai (1913; nem mindenki tekinti a sorozat részének)

Ø     Szindbád, a feltámadás (1916; összetett regény vagy elbeszélésciklus)

Ø     Szindbád ifjúsága és szomorúsága (1917; összetett regény vagy elbeszélésciklus)

Ø     Szindbád ifjúsága (1925; összetett regény vagy elbeszélésciklus): nem azonos az 1911-es kiadással

Ø     Szindbád megtérése (1925; összetett regény vagy elbeszélésciklus)

egyéb művek

• Ide tartozó művek, amelyek nem szerepelnek az előző fölsorolásban.

Ø     Álomképek-sorozat (11 darab)

megjelenés: 1925, Az Újság melléklete

bekerül az 1973-as Szindbádba

Ø     Purgatórium

megjelenés: 1934, Magyarság

bekerül az 1957-es Szindbádba

• Újabb Szindbád-történetek (pontatlan elnevezés): az 1911-1925 közti időből származó novellák, amelyeket Krúdy egyik Szindbád-kötetbe sem vett föl.
• -ben megjelent sorozat (Magyarság, Pesti Napló, Mai Nap).

összegzés

• Szindbád (1957)

Ø     Nagyjából a Krúdy életében megjelent kötetek alapján közli az elbeszéléseket.

Ø     Tartalmaz egy új csoportot: az 1916 után íródott, 1957-ig könyvben meg nem jelent írások.

• Szindbád (1973): az elbeszéléseket megjelenésük időrendjében közli (kivéve: Álomképek, Francia kastély, Purgatórium
• Őszi nap és Középkori város: szerepelnek a Szindbád ifjúságában (1911) és a Szindbád utazásaiban, de hiányoznak Kozocsa összeállításaiból.
• egyéb Szindbád-kiadások (ezekben nem szerepelnek a variánsok)

Ø     Egy részük Kozocsa elveit követi.

Ø     Másik részük a Krúdy életében megjelent köteteket ismétli meg.

• fölmerülő kérdések

Ø     Hogyan állt elő ekkora zűrzavar?

Ø     A nem Krúdy köteteit követő Szindbád-válogatások egészükben véve nem tekinthetők Krúdy alkotásainak?

Ø     Következik-e ebből, hogy meghamisítják a Szindbádot?

Ø     Hogyan kell Krúdyt olvasni?

E kérdések megválaszolásához figyelembe kell venni a műfaji kérdéseket is.

A Szindbád-kötetek műfaja

a prózai elbeszélő formák sokasága

• a könyv terjedelmű, elbeszélő művek két csoportja (a két véglet)

Ø     hagyományos (XIX. századi) regény

Az eseményeket időrendben közli.

A cselekmény viszonylag egységes (van íve, irányultsága).

Az egység keretét többnyire a főhős élete adja (születés-halál vagy születés-házasság).

Ø     Egymással össze nem függő elbeszélések követik egymást (nem azonosak a helyszínek, szereplők, problémák; eltérhet az értékvilág és a stílus is).

• két csoport

Ø     összetett regény (composite novel 'összetett', ami itt az "egységes, egynemű" ellentéte)

Ø     elbeszélésciklus

összetett regény és elbeszélésciklus (néha a megtévesztésig hasonlítanak egymásra)

• Összetett regény: meghatározott számú és sorrendű, egy kötetben kiadott, de külön is közölhető elbeszélésekből áll.
• Elbeszélésciklus: önálló elbeszélésekből áll, de a darabok száma és sorrendje nem mindig határozható meg pontosan.
• Valószínűleg mindkét műfaj ősibb, mint a regény, de ez utóbbi megbecsültebbé vált.[1]
• A két műfajt regénynek olvasva hiányosnak, elnagyoltnak tűnhetnek a művek.

a Szindbád besorolása

• Egyes kötetek egyértelműen nem regények.
• Szindbád ifjúsága és a Szindbád utazásai; kérdés: ezek összetett regények vagy elbeszélésciklusok.

Szindbád ifjúsága: két változat

Mindkét kiadásban (1911 és 1925) meghatározott számú és sorrendű elbeszélés van, de Krúdy 1925-ös változtatásai bizonytalanná teszik az elbeszélések összetételét és sorrendjét. Így az 1925-ös változat a korábbinak nem egy javított változata.

• "Mindkét kötet a Szindbád ifjúsága, csak éppen tudomásul kell vennünk, hogy ez a mű két, egymástól számottevő mértékben különböző változatokban létezik, s ha csak az egyiket olvastuk, akkor még nem ismerjük a Szindbád ifjúságát
• A két könyv közvetlen azonosítása elkerülhető lett volna címmódosítással, vö. Szindbád ifjúsága és szomorúsága (1917).
• Vagyis: van három könyv.

Ø     Két azonos című, jelentős tartalombeli különbséggel (1911 és 1925).

Ø     Különböző című, de tartalmukban nagyjából azonos könyvek.

Ez összhangban áll Krúdy szövegközlési gyakorlatával. Pl. a Hét szilvafa címhez két különböző szöveg társul, viszont a Középkor és az Egy Gaál legenda vége ugyanazt a szöveget fedi.

az újabb Szindbád-kiadások

• Milyen viszonyban állnak az újabb Szindbád-kiadások Krúdy Szindbád-köteteivel
• Egy lehetőség: az 1925-ös változattal Krúdy maga mutatta meg, hogyan kell olvasni a művét. Ebbe az értelmezésbe szélsőséges esetként belefér az 1957-es és az 1973-as Szindbád-válogatás is. És ezek szerint a Szindbádot sokféleképpen össze lehet rakni.
• A válogatásokat összeállítók a Szindbád-sorozat teljességigényét hangoztatják; kérdés, teljessé tehető-e ez a mű.

Ø     A Szindbád név az Álmoskönyvben is előfordul, a művet mégsem sorolta senki a sorozatba.

Ø     A Szindbád-sorozatba lehetne sorolni azokat az elbeszéléseket, amelyekben Szindbád női megfelelője Szindbádhoz hasonlóan cselekszik (fölkeresi ifjúsága szereplőit és színhelyeit).

Ø     ". a Szindbád töredékes szerkezete is tagadni látszik a teljesség igényét." _(23.)

műfaj és értelmezés

• Valószínű, hogy a Szindbád műfaja és értelmezési lehetőségei összefüggnek.
• "Bár lehetségesek olyan elbeszélésciklusok is, melyekből kikövetkeztethető valamiféle folyamatos, összefüggő eseménysor, a Szindbád-elbeszélések sorozatától idegen a cselekmény egysége és folytonossága. [.] Az elbeszélések összefüggnek ugyan egymással, de nem következtethető ki belőlük olyan eseménysor, melyet Szindbád életének nevezhetnénk." _(24.)
• ". a későbbi eseménysorokat elmesélő történetekben Szindbád olyan emlékeiről is olvasunk majd, melyekről nem értesültünk a maguk időrendjében. A két kötet [Szindbád ifjúsága, 1911 és Szindbád utazásai] szerkesztési elvei közé tartozik az elhallgatás, a töredékesség és a véletlen." _(24.)
• A ciklus lezáratlan: van első elbeszélés, de nincs utolsó.
• Az elbeszélések egyes csoportjait bizonyos elvek fűzik össze (ezek részlegesek, nem terjednek ki az egész műre).

Ø     Első öt elbeszélés: a címen jelzett számozás kapcsolja össze őket.

Ø     Az Egy régi udvarházból c. írással kezdődő tömb egy összefüggő eseménysort mond el.

• A Szindbád ifjúsága nem jelent alapvető stílusfordulatot.

A Szindbád ifjúsága Krúdy életművében

az időszemlélet és következményei

• az idő két ősi eredetű fölfogása

Ø     Ciklikus (ismétlődő, gyakorító, statikus) időszemlélet: ugyanazok a jelenségek időről időre visszatérnek.

Ø     Dinamikus (lineáris, vonalszerű, előrehaladó) időszemlélet: kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba.

Krúdy a két fölfogás viszonyát sajátos módon értelmezi.

• A ciklikus időszemlélet a Szindbád ifjúsága minden elbeszélésében jelen van; pl.

Ø     Egy régi udvarházból: "Mozdulatlanul, pompásan megmarad minden a maga helyén, a lakók éppen úgy, mint a székek." _(26.)

Ø     Szindbád őszi útja: ". semmi nem változik a világon, még a pendelyes gyerek sem." _(26.)

Ø     Szindbád utazásai: "Mintha századokról századokra semmi sem változnék a magyar vidéki életben. Az emberek kicserélődnek, de ugyanolyanok ülnek helyükbe. Mintha csak egy furcsa tréfa volna a születés, a halál, a menyegző. Az ősök ülnek most is az asztalnál. Asszonyban, gyermekben ismétlődnek." _(26.)

• A ciklikus időszemlélet gyakori megnyilvánulása Krúdynál: ". az elbeszélt események olyan életformákból erednek, melyekben hosszú időtartamon - évtizedeken vagy évszázadokon - keresztül minden változatlan formában tér vissza." _(27.)
• Az ismétlődés mondattani megnyilvánulása: időhatározók, gyakorító igealakok.
• "Az ismétlődő események közt eltelt idő nem hagy nyomot, mindig az éppen adott ismétlődés értelmezi és tölti meg értelemmel a világot." _(27-28.)
• Hét szilvafa (1906)

Ø     Főszereplő: Somodi Pál; életét természeti és társadalmi ciklusok tagolják.

Ø     "Az elbeszélő nem külső szemlél: kívül-belül ismeri Somodi Pál helyzetét. Követi az útján, hallja, amit magának mond, és érti, ahogyan a világra tekint." _(29.)

Ø     Ugyanakkor világnézetük nem azonos, és ez feszültséget okoz.

Ø     A "szöveg megengedi, sőt néha állítja is, hogy a szereplőt és az elbeszélőt a múlt és a jelen képviselőiként lehet szembeállítani egymással". _(29.)

Ø     Pál fönntartja ősei életformáját, nem adja el a birtokot. Halála után Amerikából hazatérő fia, Sándor miatt veszélybe kerül a birtok léte, végi a régi világ folytonossága nem szakad meg: Sándor átveszi apja életformáját.

Ø     Az elbeszélés azt mondja el, hogyan nem történik semmi.

Ø     Állítás: az ábrázolt világban a lineáris idő kapcsolatai nem érvényesülnek. "Somodi Pált és Sándort egymás ellentéteiként vezeti be a szöveg, de az ellentétek ugyanarra az eredményre jutnak. [.] A megszokott ok-okozati kapcsolatok nem működnek, diadalmaskodik a változatlan ismétlődés, ugyanakkor az eseményeket elbeszélő narrátor fokozatos változáson megy keresztül, fejlődik. Márpedig a fejlődés nem az ismétlődő, hanem a lineáris időszemlélet világába tartozik." _(30.)

Párhuzamos világok:

• Krúdynál gyakori lehetőség a változatlan ismétlődés.

Ø     Egyes szereplők azért tesznek meg valamit, mert már ősük, apjuk, nagyapjuk, szomszédjuk is úgy cselekedtek. Pl. A megye pávája; A furfangos kísértet; Rombadőlt ház a faluvégen; A másvilági csizma

Ø     Az ismétlődés szerepét mutatja, hogy a legképtelenebb egyedi eset is elindíthat egy sorozatot (pl. Prinyi úr esete A legnagyobb bolond c. műben: megrendezi a saját temetését).

• Egy másik gyakori lehetőség a véletlen. Ez az oka annak is, hogy a hasonló helyzetű szereplők sorsa eltérő lesz; pl.

Ø     A két tolvaj falu esete: Tar idillben él, Geszteréd megsemmisül (A becsületes Gombos - Csörsz

Ø     A két szépasszony esete: Milotai Erzsi vénasszonnyá válik, Gaálné varázsa töretlen (Szép asszony papucsa - A fehérlábú Gaálné

• A különbségek vezethetnek azonos eredményre is. Pl. nemcsak Geszteréd (Csörsz) pusztul el, hanem Gér és Zugod is, amelyeknek csak annyi a bűne, hogy léteznek (A lusta Gaálok; Út a faluba
• "Sok szereplő egymás hasonmása, vagy pedig a főszereplő egy a sok hasonló közül." _(33.)
• Az elbeszélések egy része a közösséggel foglalkozik, és az egyedi szereplők nem tudják megkülönböztetni magukat.
• Az egyének nem pótolhatatlanok; pl. Milotai Erzsi (Szép asszony papucsa

Erzsi megszerzi azt a papucsot, amelyről a csizmadia azt állítja, hogy abból csak egy készült az egész világon, mégpedig a legszebb asszonynak. Erzsi férje végül megunja felesége kacérkodását, és rendel két tucatnyi hasonló papucsot. Erzsi megérti, hogy már nem az övé a "legszebb asszony szerepe, és hogy nem pótolhatatlan, így hirtelen megöregszik.

• Nem öregedő szereplő még Szindbád egyik nevelője, Potrobányi úr is (Egy régi udvarházból

Ellentmondások:

• Ha egy szövegben gyökeresen eltérő világnézetek vannak, nem kerülhetők el az ellentmondások. "Krúdy azonban nagyon gyakran nem kiélezett, hanem lappangó ellentmondásokat használ." _(35.)
• Lappangó ellentmondás: ". az egymással nehezen összeegyeztethető állítások nem egyazon mondaton elül fogalmazódnak meg, hanem mondatok, bekezdések vagy oldalak választják el őket egymástól, és a szöveg nem hívja fel ellentétükre az olvasó figyelmét." _(35.) Pl.

Ø     Hamis bankó: a bevezetés azt állítja, senki nem ismeri Csattó Ilonka férjét, a befejezésben viszont Simkó György fölismeri a férfit.

Ø     A ló meg a szoknya: a főszereplő haját egyszer feketének, másszor barnának mondják.

• Vannak olyan elbeszélések, amelyek a valóságot és a fantáziát állítják szembe egymással.
• Krúdy azonban a legtöbbször úgy állítja szembe a világokat, hogy egyik sem látszik valóságosabbnak a másiknál.
• A műalkotás lelhet eredendően többértelmű. Pl. A megye özvegye, amelyet el lehet mondani a helyi közvélemény, a címszereplő vagy egy férjjelölt szempontjából. "Az ilyen elbeszélésekben »ugyanaz« az eseménysor többféle értelmezést enged meg. A különböző nézőpontok »ugyanazokat« a részleteket látják, de más jelentést olvasnak ki belőlük." _(39.)
• Vagyis: ". Krúdy egymásra rétegezi a különböző nézőpontokat, melyek nem számolják fel egymás érvényét, hanem egymással párhuzamosan hatnak." _(40.)
• Krúdy másik jellemző eljárása: elágazás; az egymásnak megfeleltetett elbeszélésekben ugyanaz a helyzet ismétlődik, de egy ponton más fordulatot vesz. Pl. Poprádi szállásai és a Kázmér; utóbbi főhőse is Poprádi Pál, egy szepességi takácsmester, de az élete a betegség után másként alakul (az első Poprádi három házat és három nőt tart fönn, és ezt Toporczra hagyja, a második Poprádi hazatér feleségéhez és fiához, és többé nem keresi föl a házait.
• A két elbeszélés összetartozik; de kérdés: melyiket kell előbb olvasni. Megoldás: ciklikus olvasás. "A ciklikus olvashatóság az egyik oka annak is, amiért nem lehet nagyon élesen elutasítani, hogy a Szindbád című könyvek összeállítója felforgatta azt a sorrendet, melybe maga Krúdy állította az egyes elbeszéléseket." _(42.)

A Szindbád ifjúságának cselekménye

Szindbád, a hajós. Első utazása

• A főhős meg akarja keresni ifjúkora emlékeit (határszéli város a Kárpátok alatt; itt 25 éve a legjobb valcertáncos volt).
• Régen a városkapitány házában lakott, akinek három lánya volt.

Ø     Anna (esténként fiatal paptanárokkal sétálgatott, Szindbád meg szokta lesni vetkőzés közben)

Ø     Janka (sovány, házias)

Ø     Mária (16; Szindbád vele szokott ülni a szobában, és míg a lány olvasott, ő tanult; a lány egy év múlva meghalt, Szindbád úgy érezte, a lány be nem vallott szerelme volt, és meg akarta csókolni, de a halott szaga miatt nem tette)

• A fogadóban megismeri az algimnázium igazgatóját, egy Ferenc nevű alkoholista papot, és találkozik egykori iskolatársával, Fritzcel, aki most a helyi orvos.
• Este elmennek a tánciskolába, ahol Szindbád látja Anna lányát, aki ugyanúgy nevet, mint egykor anyja.
• Szindbád visszatér a fogadóba (közben megáll, és hosszan fölkacag).

Szindbád második útja

• Szindbádot álmában megszólítja egy hang, és megkérdi tőle, fölkereste-e annak a nőnek a sírját, akinek megígérte, hogy sosem hagyja el.
• Szindbád elutazik abba az alföldi városba, ahol egy bálban megismerte Irmát, akivel aztán levelezett.
• Majd fölkereste a lányt; a házban az éppen akkor meghalt kertész mellett virrasztottak.
• A lány néhány hónap múlva megmérgezte magát.
• Szindbád még mindig nem élt eleget ahhoz, hogy szembenézzen a sírhalommal, így nem megy el a temetőbe.

Női arckép a kisvárosban. A harmadik út

• Szindbád a 30. születésnapján levelet kap tíz évvel korábbi szerelmétől, Lenkétől (vele mindig csak sétált).
• Amikor Lenke hozzámegy a járási körorvoshoz, Szindbád fölkeresi. A nő először nem ismeri föl, majd bevallja neki, hogy a tíz év alatt sokat gondolt rá.
• Hazaér az orvos, és a beszélgetés félbeszakad.

A hídon. Negyedik út

• Szindbád fölkeresi azt a kisvárost, ahol katonáskodott.
• A hídról szokta nézni a háztetőket, az erdőket és a cukrászboltot.
• Szindbád bemegy a cukrászdába, ahol semmi nem változott. Bejön az egykori cukrászné, Amália lánya, akinek a nyakában egy medál van, benne apja arcképe - Szindbádé. (Amália már halott.)

Szindbád útja a halálnál. Ötödik út

• Szindbád 15 éves kora óta a nőknek és a nőkért élt, 30 éves korára pedig elszegényedett és ellustult.
• Egy éjszakai szórakozóhelyen találkozik egy virágáruslánnyal, akit hazakísér.
• A lány nem engedi föl a szobájába, de azt mondja, majd ledob neki valamit az ablakból. Végül önmagát veti le.
• Szindbád fölmarkolja a véres havat, mert babonás; azt gondolja, a lány vére föloldozza a balsors alól.

Egy régi udvarházból

• Szindbád két egykori nevelője

Ø     Potrobányi úr (egykori vándorpoéta, szeret mulatni)

Ø     Ketvényi Nagy Sámuel (színész, Potrobányi barátja)

• Ketvényi a 16 éves Szindbádot megismerteti H. Galamb Irma színésznővel, akiről a fiú úgy gondolja, maga az érzékiség.

Az első virág

• Szindbád a városban lakik a szünidőben. Esténként csókot dob a színésznőnek.
• Egy nap a nevelők úgy döntenek, komolyabb ostromot kell kezdeni: virágot és üzenetet kell küldeni.
• Szindbád félszegen viselkedik, és bár Irma megengedné neki, ő nem kíséri haza.

A három muskatéros

• Ketvényi Nagy terve: Szindbád másszon be Irma ablakán.
• Potrobányi ellenzi a tervet.
• Szindbád érve: apja bátorságra tanította, így be mer mászni az ablakon.

Az álombeli lovag

• A két nevelő segít az ifjúnak bemászni az ablakon.
• Irma azt mondja, éppen vele álmodott, és boldog, hogy ott van.
• A színésznő kiengedi Szindbádot az ajtón, aki még megcsókolja Irma kezét.

Szindbád titka

• Szindbád megszáll egy fogadóban; beszélget Fánival, a szolgálólánnyal (elhívja Pestre színésznőnek).
• Megjelennek a kolostor tanárai, az igazgató és Ferenc atya. Az igazgató Fánival énekel egy kottából.
• Egy este beállít Szindbádhoz Fáni. A férfi szobát bérel a lánynak, és egykori dajkája (Morvainé) gondjaira bízza.
• Szindbád egyre ritkábban látogatja a lányt, akit a dajka félt, mert pisztolyt és kést lát nála.
• Fáni végül mérget iszik.

Utazás éjjel

• Szindbád Mimire gondol, akit megszöktetett (előtte bemászott hozzá az ablakon, és a lány apja a Bibliát vágja hozzá).
• A szöktetés közben Mimi sír, így Szindbád elhatározza, hogy hazaviszi.

Őszi nap

• Ebben az elbeszélésben nem szerepel Szindbád neve.
• Az elbeszélő meglátogatja barátját, Sándori kapitányt. Sétálnak, és találkoznak Rácsky kisasszonnyal, Rácsky őrnagy lányával.
• A közelben van egy Mária-kép; a mellette levő fűzfa üregébe a helyiek bedobják a kívánságaikat. Megnézik, Rácsky kisasszony mit keresett a füzesben. Találnak egy borítékot. A lány kérése: S. kapitány legyen vele kedvesebb.
• Sándori cédulája: kedvesebb lesz, ha az illető hajlandó megtanulni táncolni tőle.
• Az elbeszélő néhány hét múlva úgy értesül, Rácsky kisasszony táncolni tanul.

Szindbád őszi útja

• Szindbád Puzdorra látogat (Zaturecky kisasszonyok).
• Egykor a ház kertjében Szindbád és Málcsi, a szolgálólány hűséget fogadtak egymásnak.
• Szindbád azóta is szívesen gondol vissza a tiszta és egyszerű Málcsira, aki elmondja a férfinak, éppen akkoriban gondolt rá.

Egy régi délibáb

• Szindbád nem szerepel az elbeszélésben.
• Az elbeszélő gyermekkori élményeiről mesél: nevelője Csáki Pál, aki egy Somogyi Eszter nevű, rossz hírű nőnek az udvarlója.

Szegény lányok élete

• X városka, Mányoki-ház.
• A Mányoki-kisasszonyok sokat zongoráznak.
• Mindenki szerelmes Mányoki Emmába, Emma pedig abba, aki viszontszereti őt.

Szegény lány szerelme

• Macskási (16 éves szegény diák) szerelmes Emmába.
• A diákot anyja eltiltja Emmától, aki ezek után Elzától tanul zongorázni.
• Macskási és Emma csak lopva beszélgethetnek.
• Lehet, hogy Emma igazán szereti Macskásit.

Szegény lányok kenyere

• Emma tanítványa a nőcsábító és jellemtelen Csécseri, illetve Szurmay ezredes.
• Szurmay választás elé állítja a családot; ők az ezredest választják.
• Emma és Elza is azon gondolkodik, vajon az ezredes melyiküket szereti.

Özvegyasszony álma

• Tamásiné (özvegyasszony) naplót ír.
• Megjelenik a Tamásiak ősapja, akivel az özvegy kacérkodni kezd.
• A házban nagy a lárma, kísértetek száguldoznak. Tamásiné reggel egy marék homokot talál a párnája alatt.

Ifjú évek

• Szindbád a szolgabírónál lakik; az ő három lánya (Magda, Anna és Róza) ügyel rá, hogy az ifjú rendesen tanuljon.
• Magda és Anna nem figyel a fiúra, Róza (16) viszont igen.
• Szindbád meghívja barátját, a púpos "Gergely pápát", aki könnyezve távozik, mert Róza kigúnyolja a púpját.
• Szindbád és Gergely pápa fürödni mennek, és Gergely elmerül a folyóban. Szindbád keresi, de csak a holttestét találja meg. Róza ezért hősnek tartja Szindbádot.

Szökés az életből

• Bánatváriné falura akar költözni Szindbáddal.
• Szindbád látszólag lelkes, de valójában egy másik nőre gondol, sőt még öngyilkosságra is.
• Szindbád csomagolás közben kimegy az utcára, és Fáni nevét mondogatja.

Szökés a halálból

• Szindbád megtalálja Fánit, akit egy rendőr próbál meg lebeszélni öngyilkossági szándékáról.
• A nő Szindbáddal együtt akar meghalni. Elhalasztják a kettős öngyilkosságot.
• Szindbád hazatér, aki azt mondja, tudta, hogy a férfi visszatér hozzá.

Elemzés

Első utazás

• Szindbád meg akarja keresni ifjúkora emlékeit; két lehetőség:

Ø     a keresés folyamatának a leírása[3]

Ø     a megtalált emlékekről való beszámoló

• Ebben az elbeszélésben a "keresés" és az "emlékek" is szerepet játszanak.
• "A múlt felidézése és a jelenbeli eseménysorozat egyidejűleg mennek végbe, és kölcsönhatásban állnak egymással." _(53.)
• A keresés bizonyos értelemben véget ér akkor, amikor Szindbád odaér a kisvároshoz. "Szindbád már ekkor megtalálja az emlékeit, de a keresés és a történetmondás ezzel még nem ér véget." _(54.)
• "Szindbád keresésének tárgya és tétje a változatlan ismétlődés vagy [.] az önazonosság." _(54.)
• Az Első utazás újdonsága, hogy az ismétlődés nemcsak előföltevés, hanem alapvető probléma.
• Szindbádnak meg kell találnia, amit keres, hogy jobban eligazodjon a jelenbeli világban.
• Amit Szindbád valójában keres: még mindig izgalomba hozza-e ugyanaz a látvány (a két Anna). "A két Anna azonos egymással. Azonossá teszi őket az, hogy Szindbádból ugyanazt az érzést váltják ki. És azzal, hogy azonos módon reagál, Szindbád is megtalálja önmagát. Még mindig azonos gyermekkori önmagával." _(56.)
• Ismétlődik a "kacag" szó: Annával kapcsolatban (Szindbád ifjúkora), Anna lányával kapcsolatban (tánciskola) és Szindbáddal kapcsolatban (hazafelé).

Ø     Bezeczky Gábor értelmezése: Szindbád kacagása válasz a két Anna nevetésére.

Ø     Fábri Anna értelmezése: Szindbád a nemrég még megtalálni kívánt ifjúkori önmagán és a nosztalgiákon nevet, amikor távozik a tánciskolából.

Ifjú évek

• A novella több kisebb történetből áll.

Ø     Müller Fánni története

Ø     Róza felügyel arra, hogy Szindbád tanuljon

Ø     Szindbád Gergely pápával barátkozik

Ø     Gergely pápa halála

• Müller Fánni története

Ø     Fánni Müller papírkereskedő lánya. Müllernek nincs bajusza, Fánninak viszont van. "Fánni ezért sokáig szégyenkezett, de egyszer jött egy fiatal tanár a városba, aki Fánni bajuszát szépnek és hódítónak nevezte. És Fánni boldog volt, és boldogságában a Poprádba ugrott a malomgátnál." _(58.)

Ø     A történet kétféleképpen értelmezhető.

A természet rendje, hogy a férfiaknak van bajszuk, a nőknek nincs. A természet rendje fölborul azáltal, hogy megjelenik egy bajszos nő. A rend azzal áll helyre, hogy van olyan férfi, akinek tetszenek a bajszos nők. Fordulat: Fánni a Poprádba ugrik. Többet nem tudunk meg a lányról.

Kiinduló helyzet: Fánninak bajusza van. Az erők azáltal vannak egyensúlyban, hogy a világ természetellenesnek tartja a lány bajszát, ő pedig szégyenkezik miatta. A megjelenő tanár megszakítja Fánni önazonosságát, és a lány boldog lesz; ezután viszont már nem akar visszatérni korábbi állapotához, ezért még akkor öli meg magát, amíg még boldog. Fánni halálával visszatér az eredeti állapot.

Ø     Az első értelmezés általánosabb. Egyik alesetének tekinthető a második értelmezés, amelynek az a gyöngéje, hogy a történetet egyértelműbbé teszi.

Ø     a többértelműség okai

A szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy a lány meghal.

Hiányok és elhallgatások (nem ismerjük meg Fánni gondolatait).

• Gergely pápa története

Ø     Párhuzamban áll Müller Fánni történetével.

Ø     A természet tévedései: Fánni bajusza és a fiú púpja.

Ø     A következő párhuzam: a lány szégyene és Gergely pápa könnye.

Ø     Közös helyszín: Fánni a malomgátnál ugrik a folyóba, Gergely a gátnál fullad meg.

Ø     Mindkét történet hiányos: nem tudjuk, a lány miért ugrott a Poprádba, és túlélte-e, illetve, Gergely fulladásában volt-e tudatosság.

• "Az elbeszélő - a lappangó ellentmondások mintájára - nem vesz tudomást arról, hogy Fánni és Gergely pápa történetét össze lehet kapcsolni egymással." _(62.)
• "Az elbeszélést meghatározó kettősséget nem lehet kiiktatni. A gyermek és a felnőtt elbeszélő nézőpontja egyszerre van jelen. A felnőtt sugall ugyan értelmezéseket, de végül is nem helyesbíti a gyermek meglátásait." _(62.)
• A szereplők önértelmezése attól is függ, hogy mások hogyan értelmezik őket (pl. Szindbád: vétkes és hős). Fánni és Gergely pápa története is mutatja, hogy mindkettejük sorsát fölforgatta, ahogyan mások értelmezték őket.

Az elbeszélések viszonya:

• Első utazás: Szindbád jelenbeli önmagában találja meg ifjúkori önmagát.
• Ifjú évek

Ø     Ismét elindítja a lezárt keresést.

Ø     Ebből az elbeszélésből kiderül, hogy az önértelmezés már az ifjú Szindbád számára is szélsőségek közt ingadozott (vétkes vagy hős).

• A két elbeszélés a részletek szintjén is felel egymásnak.

Ø     Első utazás: Szindbád a városkapitánynál lakik, akinek három lánya van (Anna, Janka, Mária).

Ø     Ifjú évek: Szindbád a főjegyzőnél lakik, akinek szintén három lánya van (Magda, Anna, Róza).

Ø     Szindbád életmódja mindkét helyen hasonló.

• A két leírás "tud" egymásról. Ezt bizonyítja, hogy amikor Szindbád megnézi a halott Máriát, magában azt kérdezi, hova rakták a zabos zsákokat, pedig ebben a szövegben csak rozsról és kukoricáról volt szó, és a másikban zabról. (Ott pedig a zabos zsákok úgy hevernek, mint az "odadobott halottak", és ez utal a másik elbeszélésre.)
• Az olvasás a Poprádi szállásai és a Kázmér esetéhez hasonlóan itt is körkörös folyamat.
• A ciklikus olvasásban részt vesz a kötet többi elbeszélése is.

Ø     A hídon: Amália megjelenése szóról szóra idézi az Első utazást

Ø     Szindbád titka: kisebb változtatásokkal elmondja Szindbád megérkezését a kisvárosba.

Ø     Szindbád második útja: Szindbád és Irma kapcsolatáról ír; Fánni és Irma sorsa közt hasonlóság fedezhető föl.

• Távolabbi kapcsolatok:

Ø     Somodi Pál (Hét szilvafa) és Szindbád apjának (Egy régi udvarházból) a megfeleltetése.

Ø     Szindbád apja (Egy régi udvarházból) a rókát vörös frakkban kergette, agarait többre becsülte az asszonyoknál, háza asztala mindig meg volt terítve. Ez a részlet kapcsolatban van két másik elbeszéléssel is: A főispán ebédei és a Geszterédi agarak

Ø     Potrobányi úr életének a leírása (Egy régi udvarházból) - Enyiczky György jellemzése (Egy jeles mulattatóról) - Sirontai főhadnagy jellemzése (Az utolsó vendég); a hasonlóság jelentése: Potrobányi a hagyományos vidéki mulattatók közé tartozik.

A kisciklus:

• A cikluson belül négy elbeszélés egy újabb ciklust alkot.

Ø     Egy régi udvarházból

Ø     Az első virág

Ø     A három muskatéros

Ø     Az álombeli lovag

Mind a négy írás megtalálható az Szindbád ifjúsága mindkét (1911-es és 1925-ös) kiadásában.

• ". Krúdy ezekben az elbeszélésekben áll a legközelebb ahhoz a történetmondáshoz, mely folyamatos, egységes és összefüggő eseménysorra épül." _(67.)
• "Az előzmények közé tartozik Szindbád apja életmódjának bemutatása, Potrobányi úr és Ketvényi Nagy Sámuel bevezetése. A tulajdonképpeni történet - H. Galamb Irma színésznő »ostroma« [.] véletlenszerűen, az ebéd megbeszéléséből ágazik ki." _(67.) Bár Ketvényi már régóta tervezte a hódítást, és csak az időpont volt esetleges.
• Potrobányi

Ø     Komikus figura; Szindbád nevelője.

Ø     Élclapot szerkeszt.

Ø     Hajadonfőtt jár, hogy senkinek ne kelljen előre köszönnie.

• Ketvényi Nagy Sámuel

Ø     Komikus figura; Szindbád nevelője.

Ø     Nyugdíjas színész.

Ø     Potrobányi hozza a házhoz azért, hogy végre ne neki kelljen az asztal legvégén ülnie.

• Egyes szövegrészek azt a látszatot keltik, hogy valóban megtörtént eseményekről van szó (ezt ábrázoló, mimetikus illúziónak nevezhetjük); pl. párbeszéd Irma és Szindbád között, amelyre Ketvényi visszautal, vagy Ketvényi és Szindbád párbeszéde (kérdéses, hogy ezek a beszélgetések mikor zajlottak).
• A kisciklus hagyományosnak tűnik; Krúdy valójában azért használ konvencionális elemeket, hogy kiforgathassa azokat.
• A négy elbeszélés újdonsága a komikum. "A humor forrása nagyjából ugyanaz, mint ami általában is jellemzi Krúdy szövegeit: egymással feszültségben álló világmagyarázatok, hangulatok, nézőpontok, nyelvek egyidejű szemlélete." _(69.) Pl. még a Sakk c. elbeszélés Budnoky Gáborja.
• A komikum a paródiát szolgálja. Pl. nevelés: az ital adagolásáról, vagy arról, hogyan kell bemászni egy nő ablakán.
• A paródia ellenére a kisciklus több helye művészetelméleti vagy filozófiai értekezésként is olvasható. Ezek a szövegek nem a külvilágra, hanem önmagukra vonatkoznak.[4]
• Ilyen vita folyik Potrobányi és Ketvényi közt a paszulyról és a babról.

Ø     E szavak használata itt világnézeti különbséget jelöl (a paszuly tájnyelvi szó).

Ø     A két nevelő vitájának tárgya valójában a következő: "A színész azt vágja Potrobányi fejéhez, hogy tájékozottsága, az ő nagyvilági és kifinomult ízléséhez képest, korlátolt és vidékies." _(71.)

Ø     Ezt követi a női nemről való vita. Ketvényi úgy véli, ennek oktatásáról csak ő gondoskodott. Potro-bányi ellenkezik (cseléd- és aratólányok).

Ø     Ketvényi szerint Szindbádnak nemcsak a falusi idillt kell megismernie, hanem a "szalonvirágot" is. Potrobányi ellenérve a természetesség, amely azért nem állja meg a helyét, mert a háttérben mindig ő intézkedett (fölpofozta a cselédeket, és az aratólányokat ő csalta be a kunyhóba).

Ø     Ketvényi szerint a két szemlélet jól megfér egymással (Szindbád végül ezt fogadja el).

• Krúdy a Szindbád ifjúságában kialakítja az ismétlődés egy másik fajtáját is; ez a típus teljesen az olvasóra bízza annak a fölismerését, hogy a szöveg valaminek az ismétlődéséről számol be. Pl. Szindbád a színésznők öltözőjénél leskelődik: "Szindbád félszemmel bekukucskált a deszkaréseken, és lélegzetét visszafojtva leste az öltözködő nőket. Fehér vállak, fehér térdek és meztelen nyakak jelentek meg előtte." _(70.) Ezek a kifejezések visszautalnak az Első utazás két Annájára.
• Az elbeszélésciklus esetében a ciklusba tartozó művek száma és sorrendje bizonytalan; ez a megállapítás érvényes a kisciklusra is.
• Az újabb Szindbád-kiadásokban a kisciklus után szerepel A régi hang és A szerelem vége c. elbeszélés; ezek tíz évvel azután, hogy Szindbád bemászott Irma ablakán, folytatják az egyszer már lezárult történetet.
• "Vagyis az újabb Szindbád-kiadásokban a kisciklus nem ott ér véget, ahol Krúdy az általa összeállított kötetekben befejezte. De a bizonytalanság, hogy hol kell véget érnie a történetnek, ebben az esetben elkerülhetetlen. Részben az elbeszélésciklus műfajából adódik, részben pedig abból, hogy sokféle elképzelés lehetséges arról, minek hol kell véget érnie." _(74.)

Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyesről

Zipernovszky Kornél : ". a körön belül is kívül maradt"

Sokat hangoztatott közhelyek és megállapítások, amelyek nem igazak Karinthyra

• a Nyugat első nemzedékének az írója
• Osvát fedezte föl
• a Nyugat egyik alapítója

Bár alakjáról legendák terjedtek el, keveset tudunk róla. "Mindig társaságban látjuk az emlékezések tanúsága szerint, mégsem volt tőle idegen a magány; egy ország készült a hahotára, hacsak meghallotta, hogy Karinthy Frigyes következik, mégis van, aki legnagyobb szkeptikus filozófusunknak tartja." _(7.)

Így írtok ti (1912: első kiadás)

• Pályakezdése meghatározó műve: ez a pályakezdő író útkeresése, önbevezetése az irodalomba.
• Első ismert paródiasorozata: Egy kezdő író vázlatkönyvéből (Fidibusz, 1908) - ennek a legtöbb darabja bekerül az Így írtok ti első kiadásába.

Karinthy és a Nyugat viszonya:

• Az első évfolyamokban a kritikák magas számához képest ritka a szépirodalmi publikációi száma.
• Egy levelében kívülállóként méltatja a lapot, amelynek csak a vendégszeretete teszi lehetővé, hogy ő kifejtse véleményét (azzal is kívülállását hangsúlyozza, hogy a levél végén megköszöni a helyet).
• Ady természetes gőgjétől és önkultuszától kezdettől idegenkedett.
• -ben fölvennék belső munkatársnak, a szerződés végül meghiúsul, de Karinthy külső munkatársként továbbra is jelen van a folyóiratnál.

". Karinthy nem blöffölt, amikor karikatúrának nevezte paródiáit, azért, mert sosem egy művet gúnyolnak, hanem torzképet adnak, egy író modorosságaira vetnek fényt." _(14.)

: Karinthy a Nyugat főmunkatársa lesz.

Dérczy Péter : Epikus hagyomány és személyiségválság

Novellisztika

Karinthynál gyakran összeolvadnak a műfaji határok.

Gyilkosok (1920; novelláskötet)

• A kötetcím szimbolikus: ilyen című novella nem található a kötetben.
• A kötet modellértékű: többféle novellatípus is megtalálható benne.
• Dérczy három írást semmiképpen nem tart novellának.

Ø     Én és énke

Ø     Egy nőt szeretni

Ø     Az élő molekula

• Gyakran alkalmazza a keretes elbeszélést (a keret azonban nem játszik fontos szerepet a novellák fölépítésében, a legtöbbször nincs is kifejtve). Első személyű elbeszélés.

Ø     Az égő ház

Ø     Novella a delejes halálról

Ø     Akták

Ø     Reménytelen szerelem

Ø     Szomjúság

• A novellák másik része a klasszikus realista típusú kisepikához kapcsolható. Az elbeszélő harmadik személyű, vagyis a mindentudó elbeszélő mintáját imitálja.
• A kötetet a leegyszerűsítő módszer jellemzi.
• "Karinthy egyfelől a prózai tradícióktól nem képes, és talán nem is akar elszakadni, ugyanakkor igen kötetlenül használja föl e hagyományokat." _(22.)

Általában kevéssé jelölt az elbeszélő, az elbeszélés helyzete, tere és ideje.

Klasszikus novelláiban kísérletet tesz a jellemábrázolásra is, illetve itt jellemző az előrehaladó cselekménysor (a többi novellában ez nem jellemző).

Karinthy novellisztikájában jelentős az anekdota szerepe (ahol nincs előrehaladó cselekmény, ott a poén a fontos).

Néhány kivételtől eltekintve az idő alig jelölt, a szereplők jellemzése egysíkú. A szerző arra törekszik, hogy valamilyen módon ő vegye át a beszédet.

Úgy tűnik, a tradicionális formákat csak azért alkalmazza, hogy a műveket befogadhatóbbá tegye.

Regények

Karinthy terjedelmesebb prózai alkotásai csak tág értelemben nevezhetők regénynek.

Minden regénye utazás (a Kötéltáncot kivéve).

A legtöbb műfaji jellegzetességet a következő művek mutatják: Mennyei riport, Kötéltánc, Utazás a koponyám körül

Utazás Faremidóba (utópia)

• Lényegében nem regény, hanem egy hosszabb elbeszélés, vagy inkább egy sajátos dialógus a moralista történetek mintájára.
• Töredékes, vázlatos.
• Szinte teljesen hiányzik belőle az írói leírás.

Capillária (utópia)

• Nem olyan töredékes, mint az Utazás Faremidóba
• Az írói leírások részletezőbbek.
• Ábrázolásmódja erősen szatirikus.

Mennyei riport

• Gerince: utópia (utazás a túlvilágra).
• Nincs összefüggően elmesélhető története.
• A keret és a betéttörténet is első személyű (az elbeszélő: Merlin Oldtime).
• A keret elbeszélő jellegű.
• Az egyes közlések önállóak.

Kötéltánc (1923)

• A legtalányosabb Karinthy-mű.
• A világkép törésvonalai pontosan láthatók.
• Az első olyan poétikai példa, amelyben Karinthy tudatosan hagy el bizonyos tradicionális epikus elemeket.
• Megvan a linearitás, de nem fontos, hogy mi mi után történik, és mikor.

Utazás a koponyám körül

• Ez a mű valószínűleg életmű-összefoglalásnak készült.
• Töredékekből áll; ezek olykor kauzális, olykor metaforikus kapcsolatban állnak egymással.

R. Takács Olga : Ambíció, siker és kudarc Karinthy novelláiban

Jelbeszéd (1978): kétkötetes novellagyűjtemény.

Vannak tematikailag elkülönülő rétegek:

• az énnel, az egyéniséggel foglalkozó lélektani novellák
• az őrületről készült művészi pillanatképek
• a gyermeklélek mélységeinek az ábrázolása
• a férfi és a nő párharcának a bemutatása
• háborúellenes írások
• a fasizmus első jeleinek fölismerése, a vele való szembeszállás
• a művészet helyét kereső novellák
• fantasztikus, utópikus novellák
• kisebb-nagyobb, nehezen besorolható írások

Kevésbé szólnak Magyarország korabeli helyzetéről.

A helyszínek, alakok és problémák viszont erősen kötődnek Budapesthez.

Az utópikus novellákat kivéve az összesben "találkozhatunk ambíciókkal, majd az azok elérését vagy kudarcát bizonyító motívumokkal". _(38.)

De soha nem a pénz a fontos; a tudás, a többi ember boldogítása és művészi élményben részesítése a cél.

"A tudomány és a technika tisztelője volt Karinthy, s ez áttételesen szinte minden novellájában tudatja velünk. Minden valódi siker, nagy érték, minden tartalmas élet lényege nála az igazi művészi siker vagy a tudományos felfedezés." _(38.)

Karinthy föltűnően sokszor használja a zseni, a géniusz, a lángész és a lángelme szavakat: foglalkoztatja a kivételes tehetség.

A hősök többsége sikeres ember, illetve értelmiségi foglalkozású (művész, orvos, cégvezető, zenész, bibliai alak).

Nagy Sz. Péter : A jellem változásai a Kötéltáncban

: Karinthy súlyos világnézeti válságba került (a háború és a felesége halála miatt is).

Erről a depressziós korszakról több szkeptikus írás is hírt ad; pl. Kötéltánc, Capillária

Ez a válság úgy nyilvánul meg, hogy Karinthy nem tud regényhősöket, hús-vér jellemeket rajzolni.

A hősök mindig egy-egy tézis szócsövei.

Karinthy nem erős a jellemrajzban, ezt a hiányosságát viszont előnyére fordítja.

A cselekmény és az atmoszféra maga a káosz.

Karinthy az irracionalizmust a kor freudizmusából kiindulva érzékelteti: a főhős pszichoanalitikusból hipnotizőr, majd diktátor lesz. Az író azonban nem tud jellemeket árnyalni, ezért egy jellem helyett hármat ad.

Ez a megoldás nem Karinthy sajátja: "a század tízes éveitől kezdve egy mindmáig soha nem vizsgált áramlat, motívum jelenik meg a magyar irodalomban: a Doppelgänger-regény". _(45.)

• Babits: A gólyakalifa (1913)
• Füst: Nevetők (1917)
• Török Gyula: Ikrek (1918)

Karinthy a Kötéltáncban (1923) csak a motívum külső lehetőségeit használja föl, és inkább másol, nem pedig új utat tör.

Rónay László : Karinthy Frigyes, a költő

A líra nem volt Karinthy legjellemzőbb műfaja, de művészetszemléletében központi szerepet játszott.

Néhány verse jellegzetesen nyugatos hangú.

Szívesen használja a szonettformát.

Az Ószövetséghez való kötődést jelzik a bibliai rájátszások, utalások.

Élesen fogalmazza meg a világ minőségének a megváltozását.

A Karinthy-vers egyik alapvető jellegzetessége: kapcsolatot keresni és találni a megváltozott valósággal.

Első verseit a kikiáltás igénye jellemzi: nagyon sok hangutánzó, hanghatást keltő igét használ.

Fontos elem a "titok" faggatása (ezt a titkot már a Leckében is körülírja).

Beck András : Az elgondolhatatlan születése (Az Egy reggel dátum nélkül című versről)

A vers Karinthy kései lírájának kiemelkedő darabja.

Annak a világlátásélménynek az összefoglalása, amely számbavétele nélkül nem érthető jól Karinthy művészete.

Hogy mi a dátum nélküli reggel, azt csak az utolsó sorban tudjuk meg (bekövetkezik a halál).

Erdődy Edit : Világkép és ábrázolásmód Karinthy Frigyes Holnap reggel című drámájában

Karinthy kötetei:

• Esik a hó
• Ballada a néma férfiakról
• Találkozás egy fiatalemberrel

E kötetek novellái az irodalmi szecesszió jellegzetes darabjai. Szemléletükhöz szervesen hozzátartozik a dekadens halálkultusz, illetve a Schopenhauer és Nietzsche nyomán elterjedt strindbergi nőszemlélet.

A Holnap reggel (1915, dráma) hőse Ember Sándor, akinek előképe Thelma Titusz, aki Krisztus emberiesített hasonmása (Titusz alakjában fölfedezhető Nietzsche Zarathustrájának a hatása).

Karinthy célja: egy új hőstípus megalkotása, aki egy "emberfölötti" ember, hiszen nem rabja sem önmagának, sem a végzetnek, sem a nőnek.

Ember Sándor alakjában egy valóságos személy is megjelenik: Wittmann Viktor, a tragikus sorsú pilóta, akivel Karinthy együtt szokott repülni.

Az író több területen is lázad a konvenciók ellen: életforma és magatartás, illetve stílus.

Kiss Endre : Nyelvi relativizmus és osztrák-magyar mélykultúra (Karinthy Frigyes gyermekkori Naplójának tanulságai)

Karinthy humorának alapvető összetevője: a nyelvi relativizmus. Ennek hordozója: a kétnyelvűség.

Gyermekkori Naplóiban megjelenik az osztrák-magyar kétnyelvűség minden lényeges vonása.

A mű nyelvi anyagának értékét növeli, hogy egy gyermek nyelvhasználata szociológiai és pszichológiai szempontból is csoportrelevánsabb, mint a felnőttek nyelve.

A gyermek Karinthy nyelvi relativizmusa mindkét (mindhárom) nyelvvel kapcsolatban föllép:

• deformál német szavakat
• átformál jiddis kifejezéseket
• magyar szavakat is átalakít

A nyelvi relativizmus egy eszköz a valóság tárgyainak szabad és kreatív megnevezésére.

Veres András : "Rajongó tudomány, az a baj." (A tudomány fogalmának és szerepének változatai Karinthy prózájában)

A pozitivista tudományeszmény meghatározó szerepe

• Karinthy eszmélése idején élte a fénykorát a pozitivista tudományfölfogás (vagyis: a tények és az oksági összefüggések föltétlen tisztelete, a logikai és kísérleti úton való bizonyítás ellenőrizhetőségébe vetett hit).
• Ennek kritériumai a természettudományoknak feleltek meg, így ezek lettek a mérce. A természettudományok módszerét és törvény-fogalmát alkalmazták a társadalomra és a pszichikumra is. Karinthy is kitart emellett.
• A technikát a tudományos elmélet gyakorlati alkalmazásának és igazolásának tekinti (több írása foglalkozik a repüléssel, a filmmel).

Az analitikus lélektan ambivalens megítélése

• "Az analitikus lélektan éppen azt az űrt látszott betölteni, amit Karinthy a tudomány és az emberi lét kapcsolatában megállapított és kifogásolt." _(92.)
• Karinthy már igen korán a freudizmus híve lesz, később azonban kiábrándul belőle. A Macbeth-jóslat lélektana c. írásában részben a freudi tan ellen emel szót.
• Kiábrándulásának több oka is van.

Ø     történelmi tapasztalatok (antiszemitizmus, fajgyűlölet)

Ø     életrajzi okok

Kettős kötöttség: a felvilágosodás és a romantika öröksége

• Karinthy egyfelől a fölvilágosodás örököse: nem fogadja el a pozitivizmus önkorlátozását (nem tud és nem is akar lemondani a tudomány illetékességéről a létezés végső kérdéseinek a megválaszolásában). Kapcsolódik is ahhoz a korabeli szellemi áramlathoz, amely megpróbálta összeegyeztetni a tudományt és a metafizikát.
• Művészeteszménye viszont a romantikából származik.

Karinthy tudományfelfogásának forrásai

• Juhász Gyula véleménye (1924): "Karinthy freudista, de éppen úgy descartes-ista, spinozista, kantista és karinthysta." _(98.)
• Fontosak gyermek- és ifjúkori olvasmányai (a legfontosabb a szépirodalom, de szerepe van a filozófiai és szakirodalmi olvasmányoknak is).

Ø     Első helyen a tudományos-technikai fejlődésről szóló irodalom áll: Verne és H. G. Wells

Ø     A következő réteg: utópikus és ellenutópikus példák.

Platón: Állam

Swift: Gulliver

Morus Tamás: Utópia

Francis Bacon: Új Atlantisz

Samuel Butler: Erewhon

Aldous Huxley: Szép, új világ

George Orwell

Ø     Megkülönböztetett helyet foglal el élményvilágában Az ember tragédiája

Pála Károly : A szkeptikus Karinthy

Karinthy Frigyest több jelzővel is illették; pl. nevető bölcs, muzsikáló matematikus, sziporkázó dialektikus, moralista és cinikus, racionalista és misztikus, relativista és dogmatikus, zseni és sarlatán.

Szkeptikusnak is többen nevezték, több értelemben.

'20-as évek: ekkorra esik Karinthy egyik legvitatottabb vállalkozása, a Nagy Enciklopédia terve.

• Ez egy nagy szintézis lett volna, de végül nem készült el.
• A terv előzménye: írói és magánéleti válság.
• Az írót ekkor még csak módszertani szkepszis jellemzi.

'30-as évek eleje: a módszertani szkepszist egy átfogó szemléleti szkepszis váltja föl.

A szkeptikus szemlélet kibontakozásának utolsó mozzanata: az írói, gondolkodói, tudósi szerep átértékelése. "1932-ben és 1933-ban egyre több olyan Karinthy-írás lát napvilágot, melyben az író szembenéz enciklopédikus írói programjának, illetve aufklérista szemléletének kudarcával. Egykori elképzelései, hogy »a rossz szavaktól megromlott világot jó szavakkal lehet és kell gyógyítani« - szertefoszlottak." _(118.)

Az író szemléleti változását összegzi a Gyászhír az embereknek c. írása (1933).

Robotos Imre : A természet lángelméje vagy tréfája (Karinthy Frigyes nőszemlélete)

Legkegyetlenebb asszonytorzító művét (Capillária) nagy szerelmi boldogsága idején írta; ok: olvasmányélményei fölébe kerekedtek személyes tapasztalatainak.

"Első házasságának felfokozott szerelmi élménye sem tudta eltéríteni irodalmi utánérzéseinek nőszemléletétől. Jobban hitt - megvallottan - Strindberg nőgyűlöletében, Otto Weininger álfilozófiájában, Bernard Shaw szellemes asszonycsúfoló paradoxonjaiban, amelyek eleve kisebb értékűnek, alacsonyrendűnek ítélik a női nemet, mint a maga extatikus szerelmi lángolásában." _(124.)

Shaw véleménye: "nemileg a nő a természet találmánya. a természet lángelméje. nemileg a férfi a nő találmánya. a nő, aki férjet akar szerezni, valamennyi ragadozó közül a legirgalmatlanabb fenevad". _(127.)

A nőellenes szemlélet gyökerei messzire nyúlnak.

• Biblia: az asszony a bűn forrása.
• A mohamedán-iszlám vallásos igékre is érvényes ez a szemlélet.

A beidegzett normáktól eltekintve: Éva tekinthető az emberi faj eszményi példaképének (neki volt bátorsága megtagadni az értelmetlen isteni parancsot, nem volt hajlandó lemondani a választás, a gondolkodás jogáról).

Az európai művelődés szemléletére hat a görög mitológia Pandora-története is. A tudásvágy szenvedélye itt is bűnt hordoz.

A mítoszok legnemesebb istenei is asszonyok voltak (Gaia, Aphrodité, Héra). A kereszténység megjelenésekor szintén: Szűz Mária.

Az ószövetségi történetek a testiséget, a nemzést állítják előtérbe, a keresztény filozófia viszont elfordul a nemiségtől, és a szűzi fogantatást hangsúlyozza.

Ebbe a háttérbe kapcsolódik be Freud lélektana, ami döntően hat Karinthy nőszemléletére.

Az író is kész kijelenteni (Shaw nyomán), hogy a korban a férfiuralom csak látszat, és ezt a látszatot a nők teremtik meg a férfiak félrevezetésével.

Ugyanakkor nem idegen Karinthytól a nőeszményítés sem.

A férfi-nő viszonyt is tréfásan fogja föl. "Nevezetes paradoxona: »Férfi és nő - hogy érthetnék meg egymást? hiszen mindkettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit« - magában egyesíti a látszólagos ellentét humorba oltott hatálytalanítását." _(127.)

"Karinthy a nőt az eszményi férfialkat antitézisének jelzi." _(127.)

Karinthy véleményében "a pátosz szinte érzelmességbe hajlik, az állítás és tagadás összeborulva átöleli egymást. Karinthy mindkettőben hisz, s aztán megtagadja egyiket is, másikat is." _(128.)

"Nekem gyanús. az anyaság eszméjének magasztos álarca mögé rejtőző rajongás. Az európai férfi nem nyomorúságban, nemi elnyomatásban sínylődik, ez az egész alapja a nő hamis kultuszának [.] Örök természeti törvény, hogy a férfi szükségképpen alárendelt eszköze a nőnek, a faj szolgálatában, hogy a nő a központ, ami körül rajzik a világ, hogy a nő a tengely, a férfi a kerék, hogy a nő a csábító, a férfi a csábított, hogy a nő önmagáért van, a férfi pedig a nőért. hogy a nő a test, a férfi a lélek, hogy a nő a szépség, a férfi az erő. [.] Nem vagyunk hímek és nőstények, hanem férfiak vagyunk és nők. És a mi szerelmünk nem kényszer és végzet, hanem boldog felismerése annak a boldogságnak, amit nyújtani tudunk egymásnak. És a nő nemcsak test, és a férfi nemcsak lélek, és a nő nem csábító és a férfi nem csábított, és nem tengely és kerék, és nem nap és hold, hanem ikercsillagok, egymás körül keringve csábító és csábított mindkettő." _(128.)

"Karinthy Frigyes nőszemlélete, szerelemlátomása - szárnyaló költészet, amelyet szépségvágy, igazságvágy és szabadságvágy emel a művészi halhatatlanság körébe." _(134.)

G. F. Cushing : Bíráló álruhában

A Karinthyról szóló vélemények általában sokoldalúságát hangsúlyozzák, de rámutatnak, hogy nem akart vagy nem tudott hosszabb lélegzetvételű írásba fogni.

Párhuzamként általában Swift és Wells nevét említik.

• Bálint György: kísérleteit kérlelhetetlen logikával vezeti végig; hasonló módszerrel csak Swift és Charlie Chaplin dolgozott.
• Kosztolányi: "Általánosságban azt mondhatom, hogy Swift és Wells szelleme forr össze és testvéresül benne, valami egyéni és különös zamatban." _(138.)
• Ennek a föltételezésnek Karinthy is hitelt ad.

Ø     Lefordítja a Gullivert, és alkalmazza Swift módszereit. Alakját kifigurázza (Így írtok ti

Ø     Sokszor előfordul nála Wells neve, és tanulmánykötetet is szerkeszt róla. Az ő alakját is kifigurázza (Így láttátok ti c. kötet).

Egy harmadik nevet is említenek: Stephen Leacock (őt viszont nem parodizálja).

Párhuzamok Swifttel:

• Életrajzuk: bonyolult nőügyek, tehetség, határozott stílus, agydaganat.
• Átveszi a Gulliver keretét, így az Utazás Faremidóba és a Capillária nem a Gulliver folytatása. Műveik jellege teljesen eltér egymástól (Karinthy szerette az embereket, Swift pedig gyűlölte, és könyvében rajtuk töltötte ki a mérgét).
• Amiben mégis hasonlítanak: mindketten az álruhás bíráló szerepét játszották.

Cushing szerint Karinthy közelebb áll Samuel Butlerhez, aki írt egy utópisztikus regényt (Erewhon

• Nincs rá bizonyíték, hogy Karinthy ismerte őt (Babits és Szerb Antal viszont igen).
• Művében mindent a feje tetejére állít (ez emlékeztet Karinthy módszerére): a betegség bűn, ezért a beteg ember börtönbe kerül. A bűnöző viszont kórházba, ahol ápolják. Burkoltan utal a képmutató vallásosságra (zenei bank). Tilos gépeket használni, mert félnek, hogy a gépek egyszer annyira fejlettek lesznek, hogy átveszik a hatalmat.

Kapcsolat H. G. Wellsszel:

• Az időgép (1895): úttörő munka.
• Ír modern témájú novellákat is: Láthatatlan ember, Légi háború
• Irodalmi képességeit a politikai és társadalmi reform szolgálatára fordítja (de nem mindig sikeresen).                

Stephen Leacock

• Angol születésű kanadai egyetemi tanár, a kanadai irodalmi kultúra egyik megalapítója.
• Első humoros írásai akkor jelennek meg, amikor Karinthy első karikatúrái, karcolatai.
• "Nyelve egyszerű és pontos, mint Karinthyé, humoreszkjei rövidek és regényei inkább hosszú elbeszélések. Leacock igazi álruhás bíráló, kiváló szatirikus, nagyot tud nevetni az emberi butaságon. De enyhébb a modora Karinthyénál. Az olvasót tanítja önmagán nevetni." _(144.)

"Végeredményben Karinthy nem huszadik századi Swift, sem Wells, sem Leacock. Eredeti gondolkodó volt, akinek a legzseniálisabb ötlete az irodalmi karikatúra volt." _(145.)

Angyalosi Gergely : Karinthy Frigyes kritikai elvrendszere

Karinthy értékrendjének a középpontja: a megismerés.

Első kritikáit nagyrészt verseskötetekről írja.

A lírát az 1910-es években közvetlen érzelemkiáradásnak tartja.

"A szubjektív líra bennem van; bennem kezdődik és bennem ért véget, ha verssé vált és szavakba tört. Ami e szavakkal azután történik, az nem tartozik többé a lelkem forrásaihoz, ahonnan lírám kicsordult. Mert a lírának (.) még a versekhez sincs köze, melyeket létrehozott." _(158.)

Szerinte a tökéletes műremek közvetlen hatást gyakorol a befogadóra, kiiktatva ezzel a műalkotást mint esztétikai fogalmat.

Ami szükséges a jelentős művészi produkcióhoz: művészi erő, fejlett technika; a lírában fontos az érzelem, a prózai művekben pedig a filozófia.

Kiss József : Az Így írtok ti és a paródia elmélete

Paródia:

• Ókori eredetű.
• A tréfás irodalmi utánzás hagyományos műfaja.
• A XVII. századtól fontos szerepe van: a komikus hősköltemény a kacagás erejével alapvetően rendíti meg a hősi eposz tekintélyét; pl.

Ø     Boileau: A pulpitus

Ø     Pope: Fürtrablás

Travesztia:

• Az eposz paródiájának az ikerműfaja.
• Ez is részt vesz az irodalom polgári fejlődésének utat törő folyamatban.
• Kezdetei a XVII. század elejére esnek.

A paródia-műfaj fénykora: az eposz paródiájának és travesztiájának a virágzása.

A XVIII-XIX. század fordulójától a travesztia jut kiemelkedő szerephez, nálunk azonban a komikus hősköltemény virágzik (Dorottya, A helység kalapácsa, Az elveszett alkotmány, A nagyidai cigányok

Paródia: az irodalom önjellemzése, önbírálata.

"Bár Karinthy torzképeinek [.] voltak közvetlen, a századforduló körüli előzményei is, kétségtelen, hogy a műfajnak ezt a lehetőségét irodalmunkban ő ismerte föl igazán, s ő tett először kísérletet a magyar irodalom parodisztikus módszerű, átfogó önvizsgálatára." _(169.)

Megállapítható, hogy Karinthy idegenkedik a formakultusz föltűnő megnyilvánulásaitól; ezért gúnyolja a következőket:

• Ady szó- vagy sorismétlései, nagy kezdőbetűs szimbólumai és összetételei
• Babits alliterációi, szójátékos fordulatai
• Füst Milán már-már prózába illő, véget nem érő hosszúságú verssorai
• Szép Ernő mesterkélt strófaképlete

Mindent megtesz annak érdekében, hogy az olvasó fölismerje a torzkép modelljét.

Szörényi László : Az Így írtok ti szemléleti és műfaji távlatai

: az Így írtok ti első kiadása.

: az Így írtok ti második kiadása.

Karinthy többször is keserűen nyilatkozott erről a műről (fájónak gondolta volna, ha másoknak többet jelentene a könyv, mint amennyit neki jelent).

Támadják is érte: "Aki más egyéniségét jól tudja leutánozni, az maga nem nagy egyéniség." _(185.)

Karinthy 1912-ben öt könyvet publikált.

• Esik a hó (novellák)
• Ballada a néma férfiakról (novellák)
• Együgyű lexikon (humoreszkek)
• Görbe tükör (humoreszkek)
• Így írtok ti

Az első négy kötetet a kritika nem fogadta megfelelően.

Veress József : Karinthy és a film

A XX. századi magyar írók közül viszonylag kevesen kedvelték a filmet. Többen tartózkodással vagy ellenségesen szemlélték (pl. Móricz, Illyés, Déry Tibor, Szabó Pál, Veres Péter). Leggyakoribb ellenérvük, hogy a mozi leegyszerűsíti, meghamisítja mondanivalójukat.

Karinthy kivétel:

• Szívesen ír mozis élményeiről (a humor nyelvén, de esztétikai igénnyel is).
• Nem tartja méltatlannak azt sem, hogy a felvevőgép elé álljon.
• Több művében fontos hangulati elem a film.

Karinthy "vallomása": "Húszéves voltam, amikor az első mozgókép lepergett Budapesten: ott voltam a huszadrangú lokálban, ahol az új »kuriózumot« bemutatták. Utána lázas aggyal és dobogó szívvel bolyongtam hajnalig a külváros utcáin, látomásom volt, robogó színes és hangos és plasztikus filmek rohantak előttem: a világkultúra első filméposza, amit úgy alkot majd meg valamelyikünk, Homérosz utódai, leszármazottai és örökösei közül, mint ahogy őmaga, nemzetségünk ősapja alkotta meg trójai harcot." _(212.)

Karinthy "filmes kacérkodásainak a krónikája":

• Föliratokat készít külföldi filmekhez.
• Néhány magyar némafilmhez utólag készített szöveget.
• Az önkifejezés nagy lehetősége: a mozi-szkeccs.

Ø     Csuporék formába jönnek (forgatókönyv; 1913)

Ø     Fikszírozzák a feleségem! ("keserves tréfa")

Korda Sándor 1917-ben több írót is foglalkoztatott, Karinthyt is, aki több forgatókönyvet is írt: Mágia, A gólyakalifa, A riporterkirály, Egy krajcár története, Nyomozom a detektívet, Halálos szerelem, Mozibolond.

Rövid- és nagyjátékfilmek, amelyeket Karinthy szelleme ihletett:

• A bűvös szék (Gertler Viktor
• Tanár úr, kérem! (Mamcserov Frigyes
• Különös melódia (Lugossy László
• Utazás a koponyám körül (Révész György

Kis Pintér Imre : A feleségem története

Avantgárd és esztétizmus. Füst Milán művészi attitűdjének kérdései

A feleségem története: nagyregény (1942).

• Nem méltatták kellőképpen; okok: Füst művészetének nagysága, bonyolultsága, ellentmondásossága.
• A pálya egésze szempontjából kulcsmű.
• Szintézisigényű alkotás.
• Megjelenése: 1942 (Füst írói és emberi elszigeteltsége ekkor a legnagyobb).
• Kádár Erzsébet: a regény teljes csőd; Störr panaszai csak egy bohóc siránkozásai, a regényvilág kimódolt, hamis. Csak egy könnyű, kellemes olvasmány.

A későbbi kiadások viszont sikeresek (illetve sikeresebbek).

• , 1957: a kedvező fogadtatás köszönhető az író tekintélye növekedésének.
• : francia kiadás (nemzetközi siker).
• : Nobel-díjra jelölik.

Máig egyetlen irodalomtörténeti igényű elemzése: Bori Imre

• Szerinte Füst egyértelműen avantgárd művész.
• Pályaképe az alkotó és a Nyugat-mozgalom teljes szembeállításához vezet.
• Egyértelműen tagadja a mimézis elvét, és az önálló valóságértelmezés igényével lép föl.
• Művészete a valóság teljes és közvetlen megragadására tör.
• Ugyanakkor mindvégig jelen van a művészi lényeggé asszimilált esztétatartás.
• Másrészt Füst esztétizmusa nem felszínes, hanem ontologikusan elmélyített. ". annak a schopenhaueri, nietzschei eredetű gondolatnak az intenzív megélése, ami szerint az élet csak esztétikai jelenségként igazolható." _(530.)
• A Füstnél világnézet-alakító és műteremtő gondolattá váló agnoszticizmus megtalálható a Nyugat minden jelentős írójánál.
• A regény eszmeisége szoros rokonságban van a Nyugat első nemzedékének a világképével, de vannak előzményei is; pl.

Ø     Babits, Kosztolányi, Karinthy regénymegoldásai

Ø     a "ködlovagok" prózatörekvései

Ø     Cholnoky Viktor és László, Csáth Géza, Lovik Károly, Szomory Dezső művei

A történet

Hős: hollandus kapitány

• igazi shakespeare-i személyiség
• szabad minden külső kötöttségtől
• rendelkezik az önmegvalósítás minden "klasszikus" lehetőségével

Az alcím (Störr kapitány feljegyzései) jelzi a fikciós keretet.

Störr számára sorsfordító élmény: rossz házassága, és a felesége (Lizzy) iránt érzett boldogtalan szerelem.

Féltékenysége fokozatosan rögeszmévé válik, szerelme pedig önpusztító szenvedéllyé.

A regény első jelentése: a szerelemből teremt mítoszt. Störr számára Lizzy fontosabb lesz, mint az élet, és akkor is látja elevenen, amikor a nő már hat éve halott.

Störr és Lizzy szerelme: a századvég jellegzetes szerelemfölfogását tükrözi.

• romantikus eszményítés: felszíni, gáláns udvarló játék (már-már biedermeieres finomkodás)
• rejtélyes, démonikus erő
• tragikus és diszharmonikus

Störr szerelmi küzdelme létezése alapkérdéseinek a hordozójává válik.

Végül rájön, hogy sohasem az igazi Lizzyt szerette, hanem azt a képet, ami a lelkében élt a nőről.

Störr kapitány - dilemmája

A mű én-centrikus: "Ez az első személyben írt vallomás egyetlen lírai jellemet bontakoztat ki. Az alkotó: Störr kapitány szerepében gondolja el önmagát." _(542.)

Störr: középponti alak; sőt: a regény egyetlen lényeges személyisége.

Minden szereplő az ő vonatkozásából érdekes.

Störr ráeszmél arra a csodára, hogy él, a történet előrehaladásával azonban fölismerései a boldogtalanság elvét minősítik.

A regényszerkezet azonban ezzel ellentétes: a stílus lebegése, a szerkesztés könnyedsége jellemző.

Moralitása szélsőséges és rendíthetetlen, szinte már mániásan becsületes.

"Esendő ember is, aki a maga szabta magas normákat bőven megszegi, de akinek mégis mentsége a szándék tisztasága, s a következmény megszenvedése." _(533.)

Störr nem közönséges hajóskapitány és valóságos ember, de jelkép is; ezt jelzi a mese és a stilizált regényvilág.

Störr karakterének meghatározó vonása, ami az alakját jelképessé növeszti: a teljességigény. Konfliktusa megszüntetésére irányuló erőfeszítései azáltal válnak jelentőssé, hogy a világot önmagán keresztül akarja megérteni.

A regény a modern művészet igen általános dilemmát idézi föl: az ember és a világ diametriális szembekerülését.

Füst értelmezése főleg az egzisztencialista filozófiával cseng össze. Akár ő is elmondhatná, hogy a szabadság ellentmondásos: "Erkölcsileg csak a totális szabadság gondolata elfogadható; történetileg viszont csupán a korlátozott szabadság elviselhető. Szabadság és igazság így egymás ellen fordul." _(534.)

Bár a störri konklúziók egzisztencialista árnyaltságúak, a mű mégsem fér el az egzisztencialista filozófia keretei között.

Az egzisztencialista létértelmezés jellemzői: logikus zártság, kiszámítottság. Ezzel szemben a regény jellemzői: életteljesség, spontán dinamizmus, érzelmi és hangulati gazdagság.

Störr dilemmája az élet és a morál Füst Milán-i szembeállításából következik.

"Störr dilemmája [.] végső soron a morál problémája. A személyiség hasadtságát esetében csak a morális döntés külső bizonyossága szüntethetné meg." _(536.)

Störr a fantomjaival csatázik - ez pedig modern Don Quijote-szimbólummá teszi.

A regényalakok

Lizzy

• Ő áll szemben Störr-rel: teljesen az érzéki világban él.
• Csak ürügye, és nem oka a kapitány bajának.
• Csak akkor válik fontossá a kapitány életében, amikor jelképessé nő.
• Nem rossz asszony, mivel őszintén szereti Störrt és Dedint is; lényege a kettősség: "hű is, meg csal is".
• "Störr kezdettől bizonyos lehet abban, hogy Lizzy szereti, s abban is, hogy nem szereti, de szándéka tudatos jóhiszeműségében sem kételkedhet a jelmezbálig." _(537.)
• Ha mégis kételkedik benne, az abból adódik, hogy a saját lelkét és normáit képzeli Lizzy alakjába.

Störrnek több nővel is van dolga, de egyik sem ér föl Lizzyvel.

• Mrs. Cobbet: csak a kapitány érzékiségét kavarja föl.
• Miss Borton és Louise: ébreszthetnek szerelmet, de létezése egészét fölkavaró boldogságot nem adhatnak a kapitánynak.

Kodor, Dedin, taxisofőr, Lagrangené, Horrabin Pitt: csak sodródnak az élettel, együgyűek, és ez megvédi őket Störr komolyabb gondjaitól.

Gregory Sanders és a pszichoanalitikus: narratív hősök, akik didaktikus, ugyanakkor elidegenítő funkciót kapnak.

Eszmei keret és regényszerkezet

A regényalakok:

• Egyénítettek, de nem reálisak.
• Nem önmagukat, hanem a störri jellem részleteit képviselik.

A regényszerkezet nem a valóság logikáját követi.

Az egyes szerkezeti egységeket Störr öt alapvető fölismerése határozza meg. Ezek a fölismerések a hegeli-madáchi "tagadás tagadása" sémáját követik, így a mű fejlődésregénynek tekinthető.

A szerkesztésmód deduktív: ismert az a cél, ahova Störrnek el kell jutnia.

Realizmus és stilizálás

"A Füst-próza egyértelmű esztétikai eszményképe a XIX. század klasszikus lélektani realizmusa." _(543.)

Füst számára az epikus művészet csúcsát a moralizáló orosz és angol regény jelentette.

A mű reális jelenségvilágra törekszik.

Fő vonásokban a regény tér- és időkezelése is konkrét.

• Párizs, London, Dél-Amerika
• a két világháború között; van utalás a nagy gazdasági világválságra is

Az írói szemlélet kiszakítja a főhőst a társadalmi-történelmi meghatározottságból, de biztosítja a realitás látszatát: a hős cselekedetei számára mindig optimális valóságkeretet teremt.

Fontos a störri szerepjátszás (az állandó alakoskodás) és az érzelmesség. Störr is fokozottan érzelmes figura: az önzetlenségnek a legkisebb jele is könnyekig meghatja.

Stilizáló hatást vált ki a gyermekrajz, vagyis az, hogy Füst művészi világa infantilis képzeletű. A gyermeklélek képzetei Störr-re is jellemzőek.