kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A helység kalapácsa (1844)
A helység kalapácsa komikus eposz. A magyar romantika kedvenc müfaját, az eposzt parodizálja, ugyanakkor "bejáratott" müfaji hagyományt követ: az érzékenység költöinek kedve 939f55j lt müfaját (nálunk Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája számít elözménynek). Voltak értelmezök, akik A helység kalapácsa és Vörösmarty Zalán futása, illetve Cserhalom címü eposza egyes fordulatai között találva egyezéseket, arra a következtetésre jutottak, hogy Petöfi Vörösmarty stílusát csúfolja ki. Mások úgy gondolták, hogy általában az élettagadó irodalmiságot teszi gúny tárgyává. Valójában A helység kalapácsa nemcsak a klasszicista eszményt, a túlzásba vitt pátoszt, a fennkölt hangnemet és a jellegzetes eposzi kellékeket teszi nevetségessé (a vígeposz müfaji kellékei éppúgy adottak, mint a hösi eposzé), hanem a költészetnek romantikus (és nem kevésbé) ünnepélyes, "vasárnapi" értelmezését is. Kedvelt fogása a megfordítás; pl. az elsö énekben a színhely: templom, eposzhoz méltó, tehát középület, hogy azután a második énekben az újabb színhely (a kocsma) mint középület eposzhoz méltónak nyilváníttassék.
Petöfi müve nemcsak szándékoltan alantas nyelvi fordulataival ("a pokolbeli kínok bicskája", "a kétségbeesés bunkósbotja" vagy a szemérmetes Erzsók szeméböl Fejenagy által kiolvasott "ártatlan vagyok én, / Mint az izé" stb.) hívta ki a kritikusok megbotránkozását, hanem tárgyválasztásával is: a hatalmasra növesztett falusi életképpel, amely végsö soron a dolgos falusi nép vasárnapi foglalatosságait emeli fel és fokozza le a "költészet" segítségével. Petöfi költöi álláspontja itt még a természetesség-mesterkéltség ellentétében mozog. Ha az utóbbit a romantika stílusának feleltetjük meg, akkor a parodizáló nézöpontot egy korábbi müvészi korszak normáiból kell származtatni. Csakhogy éppen a szentimentális ellenében szolgálta Petöfi népköltészeti tájékozódása is a természetesség követelményét. A helység kalapácsát mégsem lenne helyes a népies versei közé sorolni (még ha a falusi népélet ábrázolása sokat köszönhet is korábbi életképeinek): nemcsak világlátása, de nyelvszemlélete is szemben áll a népiesség naivitásával.
Találat: 2206