A felvilágosodás eszméi az európai irodalomban ( Voltaire és Rousseau )
Amit a reneszánsz szellemi megújulása
elõkészített, a 17. század tudományos gondolkodása bontotta ki, tette
teljessé. A felvilágosodás a 18. századtól induló szellemi mozgalom. A klasszicizmus
egy stílusirányzat mely a felvilágosodás szellemi mozgalmára alapul. A F.
alapja a francia felvilágosodás, mely ipari és társadalmi mozgalom is egyben. A
társadalom felszabadul a feudalizmus alól, vallási kötöttségekbõl és ez
általános szellemi nyugtalanságot szül ( forradalmat ). Modern tudományos
szemlélet születése az 1620 - as évekre esik.
Galileo Galilei: " A természet matematikai nyelven 545g61f van megírva ".
Új filozófiai irányzat megszületése racionalizmus: észelvõség.
Descartes: Értekezés a módszerrõl: Az értelem az embernek veleszületett
adottsága és valamennyi ismeretének végsõ forrása. Az értelmet az ember
tapasztalás által gazdagíthatja. " Gondolkodom teát vagyok. "
Pascal: " Nádszál az ember, törékeny nádszál, de gondolkodó. " Ember
és társadalom világa fejezõdik ki Gondolatok címõ mõvében.
A hagyományos világkép válságát fejezi ki könyvében.
Diderot: Észelvõség, természetes emberi észtekintély.
Klasszicizmus:
Az abszolút uralkodó kora ( XIV. Lajos: Napkirály ) kedvezõ volt a
normatív, azaz szabályokat, követelményeket állító mõvészetfelfogás
számára. Neve a latin classis: osztály szóból ered. Elsõ osztályú
szerzõkre utal. Jellemzõi:
Egyszerõség, nagyság, rend, fegyelem, nyugodtság. " A stílus az
ember tükre. " Szabatosság = rendezettség. Emberideálja: a harmonikus
kiegyensúlyozott ember, aki világpolgár. Szereti az általános érzelmeket,
kerüli az egyszerõséget, de a kihívó egyénieskedést is. Követelmény a
mõvek harmonikus szerkezete 3-as egység ( tér, idõ, cselekmény
egysége ). A dráma mõfaja uralkodik.
- Empirizmus: érzéki tapasztaláson alapul minden megismerés. Locke, Hopes.
- Deizmus: Isten a teremtés után magára hagyta a világot.
- Ateizmus: Isten létét tagadja.
- Mechanikus materializmus: az ember egy gép és az õt ért ingerekre
mechanikusan válaszol.
A klasszicizmus képviselõi:
- Berzsenyi, Kazinczy, Batsányi, Csokonai, Kölcsey
- Geothe, Schiller, Moliére, Racine, Corneille, Voltaire, Rouseu, Montesquieu,
Lessing, Defoe,
Swift
A klasszicista dráma:
A 17. századi francia irodalom a drámában érte el csúcspontját. A 3-as egység
követelménye szigorú elõírás. Bolieau költészettan címõ könyve (
Lessing elítéli ezt ). A klasszicista ízlés szerint nem szabad a színpadon
mindent megmutatni, kerüli azt, ami nyers durva illetlen, kötelezõ az
illendõség, a mértéktartás
a valószerõség ( Corneille: Cid, Racine: Phaedra ).
Moliére: Jean Baptiste Poquelin: 1622-tõl 1673-ig.
Moliére komédiái ellenállás nélkül hódítottak meg minden színpadot. Apja jómódú
udvari kárpitos, fiát jogásznak szánta, õ azonban tanulmányait befejezve
felcsapott színésznek, járta az országot. Párizsba felfigyel rá az udvar,
Kényeskedõk címõ vígjátéka ( 1659 ) átütõ sikert arat.
Moliére-t hitelezõk és vetélytársak üldözik. Ünnepelt szerzõ,
rendezõ, színész és társulatigazgató. XIV. Lajos kedvence, de e
pártfogás sem elegendõ a Tartuffe ellen kialakult hadjárattal szemben (
1674 ), s rövidesen betilttatják ezt a mõvet 1679-ig. A rossz indulatú
híresztelések Moliére magánéletét is kikezdték. A Képzelt beteg címõ komédiájának
egyik elõadásán rosszul lett és meghalt.
Komédia: Ókori eredetõ drámai mõfaj. Kommosz és Odé görög szavak
összetételébõl alakult. Jelentése: mulató dal, gúnydal ( a középkorban
Arisztotelész Poétikájának téves értelmezése alapján komédiának tekintettek
minden bonyolult cselekményõ elbeszélõ költeményt, mely szomorúan
kezdõdik és derõsen végzõdik ) == Dante Isteni színjátéka.
Moliére merít az ókori latin komédia irodalomból ( Plautus és Terentius ), és
használja az olasz kommédia Dell'Arte: rögtönzött bohózat jegyeibõl: nem
írott drámát adtak elõ, csak a cselekményvázlatot rögzítették. Tanult a
francia vásári komédia: a farc vaskos humorú párbeszédeibõl, komikus
szócsavarásaiból. Komédiáiban olyan embereket mutat be, akik eltérnek az
átlagos, józan gondolkodású embertípustól ( Harpagon, Don Juan, Tartuffe ).
A felvilágosodás eszmevilága Angliában
forradalom után, Franciaországba forradalom elõtt alakult ki. A F.
legfõbb elveit elsõsorban a francia F. képviselte, a mozgalmi
jelleg is itt érvényesült leginkább. Enciklopédia megszerkesztése: tudományok,
mõvészetek és a mesterségek elméleti szótára ( 1751-1772 ).
Megszerkesztõi: Denis Diderot, D'Alembert, Voltaire, Rousseau. A francia
F. táborát a közös vállalkozás, az Enciklopédia körüli harc kovácsolta egységes
mozgalommá.
Voltaire ( 1694-1678 ): Felvilágosodás és a korszak kiemelkedõ alakja.
Mozgalmas és hosszú élete volt.
Fiatal korában polgár létére összekülönbözött egy fõnemesi család
sarjával, ezért a Bastille-ba zárták, majd Angliába számõzték. Egy
fejlettebb társadalmi rendet látott ott.
Fõmõve: Canide, avagy az optimizmus: Pikareszk jellegõ
tézisregény.
Montesquieu: 1721-ben Perzsa levelek címõ mõve, mely levél
formában íródott. A könyvben két világ bontakozik ki: az elképzelt kelet és a megbírált
nyugat, ahogy a perzsák látják, és a maguk módján kérdésessé teszik : közvetett
kritika. A kívülrõl érkezõ keletiek képtelennek érthetetlennek
látnak sok mindent, ami a franciáknak megszokott dolog. Eltérõ világok
szokásainak összehasonlítása szembesítése: ez a kor legnagyobb élménye. Az
erkölcs és a jog viszonylagosságára õ is rámutat akárcsak Pascal. 1748 A
törvények szellemében a különbözõ országok szokásait, az eltérõ
természeti és politikai adottságokra vezeti vissza. A fõ kérdés a
törvény hatékonysága. Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának
okairól címõ könyvecskéje a kortársak számára jelképes értelmõ
volt. Kérlelhetetlen kritikát gyakorol a feudális és az egyházi intézmények
felett.
Az angol felvilágosodás:
Mivel a felvilágosodás a társadalmi fejlõdésben élenjáró Angliában, már
a XVII. század utolsó harmadában a polgári forradalom után megindult, hatása a
XVII., XVIII század fordulójától érvényesül az irodalomban.
Daniel Defoe (1660-1731) Robinson Crusoe élete és különösen meglepõ
kalandjai (1719) címõ könyvében a felvilágosodás két alapelvét juttatja
érvényre. Egyrészt azt hangsúlyozza, hogy Robinson C. a civilizált ember
magasabb rendõ a civilizálatlan emberevõ vadakhoz képest, mert a
lakatlan szigeten is tudja hasznosítani, amit megtanult. Másrész Péntek
alakjával azt bizonyítja, hogy az ember természetétõl fogva jó.
Civilizált világpolgárság és primitvizmus: Dufoe nem lát még ellentmondást a
kettõ között. A puritán felfogás kétarcúsága még a Robinson Crusoe-ban
is megfigyelhetõ. Dufoe szabályosan kerüli a mondatszerkezetek
bonyolultságát, nem használ metaforát. A Robinson Crusoe szerzõjének
legkorábbi regénye, ám Dufoe majd hatvan éves , amikor írta. Másik
jelentõs regénye 1722-ben írta : A Moll Flanders örömei és viszontagságai
címet viseli. Tehát Dufoe nem "egy-könyvõ" szerzõ. A
közvetlen belsõ jellemzéssel megelõzte a XIX századi realizmust.
Dufoe és Swift nevét szokás együtt emlegetni. Kortársak voltak ugyan, de
származás, lelki alkat, ízlés tekintetében különböztek.
Jonathan Swift: (1667-1745) Nagypolgári családból született, rokonai között
nemesi címmel rendelkezõ és irodalmi tevékenységet folytató diplomata is
volt. A XVIII. század elején Angliában két politikai párt vetélkedett: a
szabadelvõ irányzat (WHIG pártja) és a maradiak pártja (TORY pártja).
Swift ez utóbbi híve volt. Maradiságának oka, a WHIG párt korabeli
vezetõje Sir Walpole és Swift közti konfliktusra vezethetõ
vissza. Mélyen hívõ keresztény volt, magtartását a kiszolgáltatottak
iránt érzett részvét határozta meg. (1729-ben Szerény javaslat címõ
mõve, heves tiltakozás az írországi állapotok ellen.)
Mõvészetének a szatirikus irónia a lényege. Pope mellett versíróként is
õ volt Anglia legjobb szatirikusa. (Dr. Swift halálára 1731-ben
szatirikus költeménye) Fõ mõve: Gulliver utazásai (1726)
Mõveinek fõ mondanivalója, hogy az értelem és az érzelem, ész és
ösztön, világpolgárság és nemzeti, helyi kötöttség : és ilyen ellenpárok a
felvilágosodás korában az irodalom fõ mozgatói, de Gulliver írója nem
hisz a fejlõdésben. Az egyensúly eszményíti.
Blake : (1757-1827) Az érzékenység költészete nem csak kezdeményeket, hanem
öntörvényõ jelenségeket hozott létre. Közéjük sorolható Blake, aki a
késõ felvilágosodás kori angol költészet vezetõ egyénisége.
Életmõve párhuzamot mutat a romantikával, de olyan sajátosságokat is
magáénak mondhat, amelyet a XX. század egyes mõvészi irányzatai
elõzményének tekintettek. Blake tulajdonképpen nem verseket írt, hanem
olyan könyveket készített, amelyekben a kézzel írott szöveg és a színezett rajz
alkot szerves egységet. (1821-ben tempera festékkel készített mõve Az
Odüsszeiához) Rövid lírai verseinek két sorozatát adta ki: 1789 : Az
ártatlanság dalai és 1794-ben : A tapasztalás dalai címmel. 1791 a Francia
forradalom címõ próféciájában a jakobinusokkal azonosította magát.
Méregfa címõ költeményében és a Tigris címõ költeményében mind a
rombolás, mind az alkotás ereje megmutatkozik. Mõveiben sok az
enjabement (áthajlás). Mõveiben nyomát sem látjuk az antik kultúra
ösztönzésének, helyette a Bibliára utal. (Bárány = Jézus).
Német felvilágosodás, a klasszika
irodalma:
A XVII., XVIII. században a német-római birodalom széttagolt, több mint 300 kis
fejedelemségre szakadt, ezért széthúzó vallási és politikai viszonylatok
jellemzik. A parasztság jobbágysorba süllyedt, a polgárság is fejletlen, nem
tudja felvenni a versenyt a holland és az angol konkurrenciával. A kis
fejedelmi udvarok a fényes francia udvar külsõségeit majmolják.
(Lessling és Shiller : Ármány és szerelem címõ mõve). A polgárság
a mõvészetek terén érvényesül. A fejedelmek már, a polgárság még nem
olyan erõs, hogy beleszóljon a mõvészetek fejlõdésébe, és
ez a mõvészetek virágzásához vezet. A XVIII. század utolsó évtizedei a
német irodalom, filozófia és a zene fénykora is.
- Német filozófia : Immanuel Kant, a filozófia legtöbb területén (etika,
esztétika) nagyhatású mõveket hozott létre. Kant szerint a megismerés
egyaránt feltételezi a tapasztalatot.
Georg Willhelm Friderich Hegel szintézist teremt a hatalmas elméleti
rendszerben. A természet és a társadalom célelvõ fejlõdésutat jár
be. E fejlõdés mozgatója : ellentétes erõk összeütközése, melyen
belül új, magasabb szintõ ellentétek lépnek fel: Hegel-i dialektika.
- Mõvészettörténet: Wincklmann: a görög mõvészet pontos leírása
és ez újszerõ klasszicizmus felfogást jelent.
- Irodalomtudomány: Lessing ( a német népdalok összegyõjtõje)
drámaelmélete: elítéli a hármas egységet, szerinte a belsõ
szerkesztettség a fõ, Shakespeare példáját tartja követendõnek.
Herder : Nem szabad utánozni, mert ki kell fejeznie a mõnek saját
korát. Töredékek az újabb német irodalomról mõvében az irodalom
történetét a nyelv fejlõdésével hozza összefüggésbe.
- Építészet: Pollack Mihály : Nemzeti Múzeum
Hild József : Esztergomi székesegyház
Schinkelt : a berlini Altres múzeum
Soufflat : a párizsi Panthetlon
- Szobrászat: Ferenczy István : Pásztorlányka
Canova : Ámor és Psiche
Houdon : Voltaire mellszobra
-Festészet: Inges : Fekvõ obeliszkok
David : Horatiusok esküje
- Zene Beethoven
Haydn
Mozart
Német klasszika : Strum und Drang (vihar és elõretörés) F.M. Klinger
mõvébõl
Preromantika. Forrongó útkeresõ szakasz. Jellemzõi : vad érzések,
nyers erõ, nyílt lázadás. Késõbb Katona József, Petõfi:
Felhõk címõ ciklusa, József A. mõvészete.
Késõbb átmennek klasszicista vonásokba: Kant és Winklmann
mõvészetében. Fontos jellemzõje a weimari klasszika német
irodalom csúcsteljesítménye. ltd: Geothe.
Személyiség kibontakozása.
