A XVIII. szazad magyar irodalmanak szívszoritó különleges

A XVIII. század magyar irodalmának szívszoritó különleges

remekművet 1794 őszén írta regényét Kármán .Urániában jelent meg e kor

legremekebb, "legmodernebb", a 20. századi olvasónak is élvezetet adó

szentimentális napló- és levélregénye, a Fanni hagyományai (a cím alatt

ez áll: "Napi jegyzések és levelek").Messze ki emeli ezt a kisregényt a

kor átlag irodalmából a rövid mondatokra épülő stílus természetessége,

könnyed bája, finom választékossága,ezenkívül a hősnőnek, Fanninak

kitűnő, árnyalt és egyénített lélekrajza, valamint a lelki fájdalom

(elszakították szerelmesétől) által kiváltott sorvadásának, lassú

haldoklásának érzékletes megjelenítése az őt körülvevő érzéketlen,

durva társadalmi környezetben.

Kármán nőolvasókra számított, lelki életet élő hölgyeknek szánta

munkáját:Fanni nem tud és nem akar le m 929e49j ondani a lelkét, egyéniségét

felszabadító, gazdaggá varázsló szerelemről - az életéről kell le

mondania.Naplójából, leveleiből ismerjük meg mélabús történetét.Fanni

leveleit, naplóját - az első igazi magyar regényt - Kármán József írta,

s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni.A

fiatal lányok, akik nem mertek szembe szállni az életútjukat

ellentmondást nem tűrően eldöntő atyai akarattal, könnyezve, titokban

olvasták Fanni szomorú történetét.Nem a történet, hanem a történés

hangulata ragadja meg az olvasót. A mű története Fanni naplójából és

báró L.-néhez írt leveleiből bontakozik ki. A vidéki nemes lány

szeretet nélkül éli életét zord apja, mostoha anyja és mostohatestvérei

között. Egy bálon meg ismerkedik egy fiatalemberrel. Kapcsolatuk

azonban nem teljesedhet ki. A rágalmak, a szívtelenség a halálba

hajszolják a hősnőt.A Fanni hagyományait méltán nevezhetjük az első

magyar lélektani regénynek.Vagy akar egy szerelmi mítosznak is.Az

érzékenység az ő esetében végzetszerűen vezet el a halálhoz, Fanni

tehát érzékenységének, azaz alkatának, tehát a természetnek az

áldozata, alakja és sorsa azért érdekes, mert egy bizonyosfajta végzet

sodorja a halálba. Ez az egyszerű és bájos, hétköznapinak tetsző vidéki

nemes lány voltaképpen a természet rendkívüli szülötte, csodálatos, de

ugyanakkor torz lény is, hiszen lelki élete - minden kedvessége

ellenére - redukált lelki élet.Kármán József jelentős művet hagyott az

utókorra, a Fanni meg írásával: ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom

első szárnypróbálgatása a magyar irodalomban. Első jelentős magyar

én-regényünk is egyben, 1794-ben jelentette meg Kármán saját lapjának,

az Urániának hasábjain.A Fanni körül sok vita folyt, mert hosszú ideig

ezt a művet is egy gyengébb Werther-utánzatnak tartották.Mitől lett

magyaros a regény? miért magyaros vonás? az apa zsarnoki természete?.

A XVIII. században a házasságot a szülők tervezték meg, a leánynak nem

volt beleszólása. Fanni esetében is egy olyan apáról van szó, aki a

nőtől nem a szerelmet, hanem munkás kezet kíván, ezért is válik a

tragédia kulcsává az apa-leány összeütközés.Lélekábrázolása mégis olyan

jóra sikeredett, hogy fél évszázadon át hitték, Fanni élt.Az évszakok

múlásával párhuzamosan fordul melankóliába, majd erős depresszióba a

fiatal hős lelkivilága. Egyoldalú levélregény, hőse mintha végig egy

hatalmas monológot mondana. Ez teszi olyan szubjektívvá, hogy szinte

lírai regény benyomását kelti. a főhősnőben ismerhetünk az író

alakjára, s Fanni szenvedélye és Kármán Markovics grófné iránti

szerelme között vonható párhuzam.a Hagyományok a nõi tisztaság és

szerelem igazi apotheosisának tekinthetõ; egy szép, rövid szerelmi

tragédia az egész történet napló és levél alakban elbeszélve - az édes

bú és fájó gyönyörûség érzését kelti olvasója lelkében. Fabulája - mely

rövid és egyszerû, mint Fanni szíve.

Élt egyszer egy fiatal leány, nincs édesanyja, csak mostohája,

mostohatestvérei, apja nem sokat törõdik vele. A bánatos, szeretet után

sóvárgó Fanni meg ismerkedik egy barátnéjával, kiben rokon lélekre

talál, ennek szenvedései megvigasztalják õt s társaságában okulást és

bizalmat nyer. Valami bálon megismer egy fiatalembert, T-ai József

katonatisztet, táncol vele, bele szeret, róla álmodozik (T-ait meg

látva lesz szerelmes Az ifjú viszont szereti õt s nem késik az óra, a

mikor a szerelmesek édes csókkal borulnak egymásra. A szerelembõl nem

lesz házasság, a lányt a pletyka a szájára veszi, helyzete a családban

tarthatlanná válik. A szerelem boldog vágyait kétely, csüggedés követi.

Fanni zsarnok atyja s szívtelen mostohája meg tiltják a lányuknak, hogy

imádójára csak gondoljon is, mert ennek semmi állása és keresete. A

szeretõ szíveket erõszakkal elszakítják egymástól: Fanni mint a virág,

melyet kiemeltek az éltetõ talajból, hervadni kezd s a természet

újjászületésével itt hagyja a földet, s a haldokló szemeit kedvese

zárja be.

Kármán József: Fanni hagyományai

Rousseau

Kármán József jelentõs mûvet hagyott az utókorra, a Fanni megírásával: ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom elsõ szárnypróbálgatása a magyar irodalomban. Elsõ jelentõs magyar én-regényünk is egyben, 1794-ben jelentette meg Kármán saját lapjának, az Urániának hasábjain.

A Fanni szentimentális regény. A XVIII. század második felében indul meg a nyugati irodalomban az áramlat, mély nyomot hagyva a regényirodalomban. A mozgalom kiindulópontja Rousseau regénye, az Új Héloise volt, de nem õ a szentimentalizmus megteremtõje. A hatalom erõszakos eszközei és az elkeserítõ politikai viszonyok együttesen taszították az embereket egyfajta érzelmi kultuszba, ami végül is beteges érzelgõsségbe torkollott.

Kármán József jelentõs mûvet hagyott az utókorra, a Fanni megírásával: ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom elsõ szárnypróbálgatása a magyar irodalomban. Elsõ jelentõs magyar én-regényünk is egyben, 1794-ben jelentette meg Kármán saját lapjának, az Urániának hasábjain.

A Fanni szentimentális regény. A XVIII. század második felében indul meg a nyugati irodalomban az áramlat, mély nyomot hagyva a regényirodalomban. A mozgalom kiindulópontja Rousseau regénye, az Új Héloise volt, de nem õ a szentimentalizmus megteremtõje. A hatalom erõszakos eszközei és az elkeserítõ politikai viszonyok együttesen taszították az embereket egyfajta érzelmi kultuszba, ami végül is beteges érzelgõsségbe torkollott.

A Fanni körül sok vita folyt, mert hosszú ideig ezt a mûvet is egy gyengébb Werther-utánzatnak tartották. "Meséje - ír róla Császár Elemér - Goethe nyomán van megalkotva, egyes fordulatait átvette, sõt egész részleteket is, különösen a hangulat - és érzelemfestõ szólamokat. Kétségkívül beletartozik a wertheriádák sorozatába, de azért nem másolata vagy szolgai utánzása a német regénynek."

A Fanni egyedisége mellett két érv szól:

- a fõhõs egy leány

- új, saját fantáziája szülte környezetbe helyezi írója hõsét

Valójában - többek szerint - az utóbbi teszi sajátosan magyarrá a regényt, mert olyannyira magyaros vonás az apa zsarnoki természete. A XVIII. században a házasságot a szülõk tervezték meg, a leánynak nem volt beleszólása. Fanni esetében is egy olyan apáról van szó, aki a nõtõl nem a szerelmet, hanem munkás kezet kíván, ezért is válik a tragédia kulcsává az apa-leány összeütközés.

Kármánnak azonban nehezebb dolga volt, mint Goethének: férfi létére nõi lélekrõl írt én-regényt. Lélekábrázolása mégis olyan jóra sikeredett, hogy fél évszázadon át hitték, Fanni élt. Így már nem lehet csodálkozni azon sem, hogy az események kevésbé fontos szerephez jutnak a mûben: arra szolgálnak, hogy a költõnek alkalmat nyújtsanak hõse lélekállapot-elemzésére. A Fanni születésére tehát közvetlenül az 1774-ben megjelent Werther hatott. Goethe regényének cselekménye - a Fanniéhoz hasonlóan - egyszerû, átlátható, egy évben sûrûsödik össze. Az évszakok múlásával párhuzamosan fordul melankóliába, majd erõs depresszióba a fiatal hõs lelkivilága. Egyoldalú levélregény, hõse mintha végig egy hatalmas monológot mondana. Ez teszi olyan szubjektívvá, hogy szinte lírai regény benyomását kelti. A mûben az egyéniség egyfajta negatív értelemben vehetõ fejlõdésébe tekintünk bele: Werther idegei leépülnek a regény folyamán, végül öngyilkosságba menekül. Önéletrajzi ihletés sem hiányzik a mûbõl: a fiatal Goethé-t látjuk Werther alakjában, s Lottéban, Lotte Bufft, akit rajongásig szeretett a fiatal író. Ugyanez mondható a Fanniról is, de itt a fõhõsnõben ismerhetünk az író alakjára, s Fanni szenvedélye és Kármán Markovics grófné iránti szerelme között vonható párhuzam.

Kármán ugyancsak levélformába öntötte a Fannit, de a jelentõs számú hasonlóság ellenére is a "Fanni hagyományai aligha lehet puszta stílusutánzat, korabeli nyugati példák követése, sokkal valószínûbb, hogy a Kármán számára annyira megfelelõ gondolatközlési megoldás találkozott a kor európai divatjával." (Szabó Magda)

Többnyire mégis túlértékelik az irodalomtörténet-írók a német mintától való függést. Valójában egy Európa-szerte uralkodó, szabályok rögzítette regénytípust testesített meg a Werther. Kármán pedig szintén ezt a divatos formát választotta regényének. Egyes irodalomtörténészek, pl. Gálos Rezsõ, a Fanni forrását Nesselrode Fannyjában jelölték meg. "A novella eredeti voltát - mondja Gálos - csak legújabban vonták határozottan kétségbe, de azt hiszem távol sem biztos alapon. Mert (..) számos magyartalanágaiból fõleg germanizmusaiból arra következtetni, hogy Fanni hagyományai németbõl fordított munka, az mégis egy kissé merész, történelmi viszonyok teljes félreértésén alapuló eljárás." Nesselrode mûve a Die Leiden der junges Fanny valódi történeten alapszik: egy fiatal müncheni leány halálba menekülésérõl. A mû nyolc levélbõl áll. Kármán - mivel széles német irodalmi mûveltséggel rendelkezett - minden bizonnyal ismerte ezt a mûvet. Nem sokat kölcsönzött azonban belõle: pusztán a nevet, illetve a viszonyok pár alapvonását. Többek szerint sem ez lehetett a Fanni forrása, az azonban még további megállapításra vár, hogy melyik eredetihez nyúlhatott vissza a szerzõ, Kármán József.

A viták még korán sem hagytak alább a magyar regény idegen mintái körül. Egyetlen dologban azonban mindenképp biztosak lehetünk: a XVIII. század végén megszületett a magyar regény - s ez a legfontosabb.