kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A XVIII. század magyar irodalmának szívszoritó különleges
remekművet 1794 őszén írta regényét Kármán .Urániában jelent meg e kor
legremekebb, "legmodernebb", a 20. századi olvasónak is élvezetet adó
szentimentális napló- és levélregénye, a Fanni hagyományai (a cím alatt
ez áll: "Napi jegyzések és levelek").Messze ki emeli ezt a kisregényt a
kor átlag irodalmából a rövid mondatokra épülő stílus természetessége,
könnyed bája, finom választékossága,ezenkívül a hősnőnek, Fanninak
kitűnő, árnyalt és egyénített lélekrajza, valamint a lelki fájdalom
(elszakították szerelmesétől) által kiváltott sorvadásának, lassú
haldoklásának érzékletes megjelenítése az őt körülvevő érzéketlen,
durva társadalmi környezetben.
Kármán nőolvasókra számított, lelki életet élő hölgyeknek szánta
munkáját:Fanni nem tud és nem akar le m 929e49j ondani a lelkét, egyéniségét
felszabadító, gazdaggá varázsló szerelemről - az életéről kell le
mondania.Naplójából, leveleiből ismerjük meg mélabús történetét.Fanni
leveleit, naplóját - az első igazi magyar regényt - Kármán József írta,
s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni.A
fiatal lányok, akik nem mertek szembe szállni az életútjukat
ellentmondást nem tűrően eldöntő atyai akarattal, könnyezve, titokban
olvasták Fanni szomorú történetét.Nem a történet, hanem a történés
hangulata ragadja meg az olvasót. A mű története Fanni naplójából és
báró L.-néhez írt leveleiből bontakozik ki. A vidéki nemes lány
szeretet nélkül éli életét zord apja, mostoha anyja és mostohatestvérei
között. Egy bálon meg ismerkedik egy fiatalemberrel. Kapcsolatuk
azonban nem teljesedhet ki. A rágalmak, a szívtelenség a halálba
hajszolják a hősnőt.A Fanni hagyományait méltán nevezhetjük az első
magyar lélektani regénynek.Vagy akar egy szerelmi mítosznak is.Az
érzékenység az ő esetében végzetszerűen vezet el a halálhoz, Fanni
tehát érzékenységének, azaz alkatának, tehát a természetnek az
áldozata, alakja és sorsa azért érdekes, mert egy bizonyosfajta végzet
sodorja a halálba. Ez az egyszerű és bájos, hétköznapinak tetsző vidéki
nemes lány voltaképpen a természet rendkívüli szülötte, csodálatos, de
ugyanakkor torz lény is, hiszen
lelki élete -
ellenére - redukált lelki élet.Kármán József jelentős művet hagyott az
utókorra, a Fanni meg írásával: ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom
első szárnypróbálgatása a magyar irodalomban. Első jelentős magyar
én-regényünk is egyben, 1794-ben jelentette meg Kármán saját lapjának,
az Urániának hasábjain.A Fanni körül sok vita folyt, mert hosszú ideig
ezt a művet is egy gyengébb Werther-utánzatnak tartották.Mitől lett
magyaros a regény? miért magyaros vonás? az apa zsarnoki természete?.
A XVIII. században a házasságot a szülők tervezték meg, a leánynak nem
volt beleszólása. Fanni esetében is egy olyan apáról van szó, aki a
nőtől nem a szerelmet, hanem munkás kezet kíván, ezért is válik a
tragédia kulcsává az apa-leány összeütközés.Lélekábrázolása mégis olyan
jóra sikeredett, hogy fél évszázadon át hitték, Fanni élt.Az évszakok
múlásával párhuzamosan fordul melankóliába, majd erős depresszióba a
fiatal hős lelkivilága. Egyoldalú levélregény, hőse mintha végig egy
hatalmas monológot mondana. Ez teszi olyan szubjektívvá, hogy szinte
lírai regény benyomását kelti. a főhősnőben ismerhetünk az író
alakjára, s Fanni szenvedélye és Kármán Markovics grófné iránti
szerelme között vonható párhuzam.a Hagyományok a nõi tisztaság és
szerelem igazi apotheosisának tekinthetõ; egy szép, rövid szerelmi
tragédia az egész történet napló és levél alakban elbeszélve - az édes
bú és fájó gyönyörûség érzését kelti olvasója lelkében. Fabulája - mely
rövid és egyszerû, mint Fanni szíve.
Élt egyszer egy fiatal leány, nincs édesanyja, csak mostohája,
mostohatestvérei, apja nem sokat törõdik vele. A bánatos, szeretet után
sóvárgó Fanni meg ismerkedik egy barátnéjával, kiben rokon lélekre
talál, ennek szenvedései megvigasztalják õt s társaságában okulást és
bizalmat nyer. Valami bálon megismer egy fiatalembert, T-ai József
katonatisztet, táncol vele, bele szeret, róla álmodozik (T-ait meg
látva lesz szerelmes Az ifjú viszont szereti õt s nem késik az óra, a
mikor a szerelmesek édes csókkal borulnak egymásra. A szerelembõl nem
lesz házasság, a lányt a pletyka a szájára veszi, helyzete a családban
tarthatlanná válik. A szerelem boldog vágyait kétely, csüggedés követi.
Fanni zsarnok atyja s szívtelen mostohája meg tiltják a lányuknak, hogy
imádójára csak gondoljon is, mert ennek semmi állása és keresete. A
szeretõ szíveket erõszakkal elszakítják egymástól: Fanni mint a virág,
melyet kiemeltek az éltetõ talajból, hervadni kezd s a természet
újjászületésével itt hagyja a földet, s a haldokló szemeit kedvese
zárja be.
Kármán József: Fanni hagyományai
Rousseau
Kármán József jelentõs mûvet hagyott az utókorra, a Fanni megírásával: ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom elsõ szárnypróbálgatása a magyar irodalomban. Elsõ jelentõs magyar én-regényünk is egyben, 1794-ben jelentette meg Kármán saját lapjának, az Urániának hasábjain.
A Fanni szentimentális regény. A XVIII. század második felében indul meg a nyugati irodalomban az áramlat, mély nyomot hagyva a regényirodalomban. A mozgalom kiindulópontja Rousseau regénye, az Új Héloise volt, de nem õ a szentimentalizmus megteremtõje. A hatalom erõszakos eszközei és az elkeserítõ politikai viszonyok együttesen taszították az embereket egyfajta érzelmi kultuszba, ami végül is beteges érzelgõsségbe torkollott.
Kármán József jelentõs mûvet hagyott az utókorra, a Fanni megírásával: ez volt ugyanis a lélekrajzoló irodalom elsõ szárnypróbálgatása a magyar irodalomban. Elsõ jelentõs magyar én-regényünk is egyben, 1794-ben jelentette meg Kármán saját lapjának, az Urániának hasábjain.
A Fanni szentimentális regény. A XVIII. század második felében indul meg a nyugati irodalomban az áramlat, mély nyomot hagyva a regényirodalomban. A mozgalom kiindulópontja Rousseau regénye, az Új Héloise volt, de nem õ a szentimentalizmus megteremtõje. A hatalom erõszakos eszközei és az elkeserítõ politikai viszonyok együttesen taszították az embereket egyfajta érzelmi kultuszba, ami végül is beteges érzelgõsségbe torkollott.
A Fanni körül sok vita folyt, mert hosszú ideig ezt a mûvet is egy gyengébb Werther-utánzatnak tartották. "Meséje - ír róla Császár Elemér - Goethe nyomán van megalkotva, egyes fordulatait átvette, sõt egész részleteket is, különösen a hangulat - és érzelemfestõ szólamokat. Kétségkívül beletartozik a wertheriádák sorozatába, de azért nem másolata vagy szolgai utánzása a német regénynek."
A Fanni egyedisége mellett két érv szól:
- a fõhõs egy leány
- új, saját fantáziája szülte környezetbe helyezi írója hõsét
Valójában - többek szerint - az utóbbi teszi sajátosan magyarrá a regényt, mert olyannyira magyaros vonás az apa zsarnoki természete. A XVIII. században a házasságot a szülõk tervezték meg, a leánynak nem volt beleszólása. Fanni esetében is egy olyan apáról van szó, aki a nõtõl nem a szerelmet, hanem munkás kezet kíván, ezért is válik a tragédia kulcsává az apa-leány összeütközés.
Kármánnak azonban nehezebb dolga volt, mint Goethének: férfi létére nõi lélekrõl írt én-regényt. Lélekábrázolása mégis olyan jóra sikeredett, hogy fél évszázadon át hitték, Fanni élt. Így már nem lehet csodálkozni azon sem, hogy az események kevésbé fontos szerephez jutnak a mûben: arra szolgálnak, hogy a költõnek alkalmat nyújtsanak hõse lélekállapot-elemzésére. A Fanni születésére tehát közvetlenül az 1774-ben megjelent Werther hatott. Goethe regényének cselekménye - a Fanniéhoz hasonlóan - egyszerû, átlátható, egy évben sûrûsödik össze. Az évszakok múlásával párhuzamosan fordul melankóliába, majd erõs depresszióba a fiatal hõs lelkivilága. Egyoldalú levélregény, hõse mintha végig egy hatalmas monológot mondana. Ez teszi olyan szubjektívvá, hogy szinte lírai regény benyomását kelti. A mûben az egyéniség egyfajta negatív értelemben vehetõ fejlõdésébe tekintünk bele: Werther idegei leépülnek a regény folyamán, végül öngyilkosságba menekül. Önéletrajzi ihletés sem hiányzik a mûbõl: a fiatal Goethé-t látjuk Werther alakjában, s Lottéban, Lotte Bufft, akit rajongásig szeretett a fiatal író. Ugyanez mondható a Fanniról is, de itt a fõhõsnõben ismerhetünk az író alakjára, s Fanni szenvedélye és Kármán Markovics grófné iránti szerelme között vonható párhuzam.
Kármán ugyancsak levélformába öntötte a Fannit, de a jelentõs számú hasonlóság ellenére is a "Fanni hagyományai aligha lehet puszta stílusutánzat, korabeli nyugati példák követése, sokkal valószínûbb, hogy a Kármán számára annyira megfelelõ gondolatközlési megoldás találkozott a kor európai divatjával." (Szabó Magda)
Többnyire mégis túlértékelik az irodalomtörténet-írók a német mintától való függést. Valójában egy Európa-szerte uralkodó, szabályok rögzítette regénytípust testesített meg a Werther. Kármán pedig szintén ezt a divatos formát választotta regényének. Egyes irodalomtörténészek, pl. Gálos Rezsõ, a Fanni forrását Nesselrode Fannyjában jelölték meg. "A novella eredeti voltát - mondja Gálos - csak legújabban vonták határozottan kétségbe, de azt hiszem távol sem biztos alapon. Mert (..) számos magyartalanágaiból fõleg germanizmusaiból arra következtetni, hogy Fanni hagyományai németbõl fordított munka, az mégis egy kissé merész, történelmi viszonyok teljes félreértésén alapuló eljárás." Nesselrode mûve a Die Leiden der junges Fanny valódi történeten alapszik: egy fiatal müncheni leány halálba menekülésérõl. A mû nyolc levélbõl áll. Kármán - mivel széles német irodalmi mûveltséggel rendelkezett - minden bizonnyal ismerte ezt a mûvet. Nem sokat kölcsönzött azonban belõle: pusztán a nevet, illetve a viszonyok pár alapvonását. Többek szerint sem ez lehetett a Fanni forrása, az azonban még további megállapításra vár, hogy melyik eredetihez nyúlhatott vissza a szerzõ, Kármán József.
A viták még korán sem hagytak alább a magyar regény idegen mintái körül. Egyetlen dologban azonban mindenképp biztosak lehetünk: a XVIII. század végén megszületett a magyar regény - s ez a legfontosabb.
:
1932