A TÖRTÉNELMI REGÉNY MŰFAJI JELLEMZŐI, TÖRTÉNELMI HÁTTÉR, TÖRTÉNELMI ELŐTÉR

A TÖRTÉNELMI REGÉNY MŰFAJI JELLEMZŐI, TÖRTÉNELMI HÁTTÉR, TÖRTÉNELMI ELŐTÉR

A regény nagy terjedelmű epikai műfaj, az elbeszélő nézőpontjából bemutatott cselekmény nagy perspektíva időben és térben, a háttér részletes bemutatása, sok szereplő és lelki folyamat 838d36i aik, cselekvésük motivációs hátterének részletezése.

Történelmi regény a múltból merít, a múltat jeleníti meg. Írója forrásokat tanulmányoz és hiteles adatok felhasználásával eleveníti meg a történeti légkört amelyben a cselekmény játszódik. Történelmi hűség és képzelőerő az a kettős követelmény, mely vezeti az írót, az író világnézete, történelemszemlélete rányomja bélyegét művére. A régies nyelvhasználatnak nem sok értelme van, ha csak különleges járulék s csak nehezíti az olvasást. A történelmi regény főszereplője rendszerint kitalált figura, s az igazi történelmi figurák csak kísérőkként jelennek meg.

JÓKAI MÓR: A kőszívű ember fiai (1869) az 1848-49-es szabadságharcot mutatja be, s egyben állást is foglal a nemzeti függetlenség mellett a kiegyezéssel szemben. Jókai bátran hirdeti, hogy 1848 és a szabadságharc hősi korszak volt, s e korszaknak jó ismerője, hiszen ezeknek az időknek közvetlen átélője. A mű megírásának idejében a fejlődő társadalom egyre jobban eltávolodott a múlttól, a nemzeti hagyományoktól. Ezzel a társadalommal állítja szembe Jókai az 1848ű49-es forradalom és szabadságharc dicső korszakát, az egyéni célokért rohanó polgárral az egyéni célokat a közösség érdekeinek alárendelő hősökkel.

A regény cselekményszerkezete megfelel a hagyományosnak:

expozíció: a kőszívű ember, Baradlay Kazimir haldoklik és feleségével Marieaval megíratja végrendeletét. A feudalizmus és nemesi társadalom megőrzése a cél.

bonyodalom Baradlayné ellentmond zsarnok férje akaratának.

kibontakozás Baradlayné elkezdi fiait a szabadságharc mellé állítani ű Ödönt, a legidősebbet hazahívja Oroszországból, a haladó vármegyei nemesség élére állítja; ű Richárd Bécsből, a forradalmi tömeg megfékezésétől átszökik Magyarországra s a forradalom mellé áll; ű Jenőt a legnehezebb meggyőzni, hisz szerelme Plankenhorst Alfonsine Bécshez köti, de végül anyjával hazaszökik.

tetőpont: egy véletlen névcsere Ödön helyett Jenő vállalja a halálos ítéletet.

megoldás: a szabadságharc hősei elbuktak, de nem szégyenteljesen, hanem nagyszerűen, mert az eszme, amit szolgáltak, igaz, s ezért tovább él.

A regény eseményeit két nagyobb részre különíthetjük el: első részben Baradlay temetését, Ödön hazaérkezését, házasságát, a bécsi forradalmat és a másik két fiú hazajövetelét mondja el; a második rész eseményei a magyar szabadságharc köré szerveződnek. Jókai a nemesség által vezetett szabadságharcot ábrázolja, de a nemesség mellett felsorakoztatja a népi mellékalakokat: Pál urat, aki Richárd asztalára csempészi Kossuth Hírlapját; Mihályt, az okos házmestert, aki egyedül semmisíti meg a gyertyával jeleket adó árulót. A szabadságharc népi összefogást jelentett, ezt érzékelteti a regény lírai részei, mint pl. az "Egy nemzeti hadsereg" c. fejezete.

A regény alapkonfliktusa a főszereplő Baradlayné összecsapása kőszívű férjének végakaratával. Ez a társadalmi konfliktust tükrözi, amely az 1847ű49-es évekre jellemző: a haladás és a régihez való ragaszkodás összecsapása. A regény legfontosabb negatív szereplője a kőszívű ember, bár valóságosan nincs jelen, mégis végig ott kísért. A szereplők aszerint csoportosíthatók, milyen álláspontot foglalnak el a forradalom kérdésében, ill. milyen a viszonyuk egymással szemben. Így két csoportot különíthetünk el: pozitív oldalon áll Baradlayné három fiával, s a két nagyobbik szerelmével, Pál úr, Lánghy tiszteletes, akik a haladást jelenítik meg; velük szemben helyezkedik el a negatív csoport: Baradlay Kazimir, Rideghváry, az áruló Szalmás, a Plankenhorst család, akik a konzervatistákat képviselik. A műben szerepelnek olyan alakok is, akik a maradi, ingatag, csupán egyéni célokat szem előtt tartó nemesek típusai, pl. Tallérossy, aki az elvtelen kiegyezést, vagy Mindenváró, aki a tunyaságot jeleníti meg (ezek ún. beszélő nevek). Jókai hősei hatalmas változásokon mennek át (ez jellegzetesen romantikus elem), Baradlayné, aki férje árnyéka volt, most óriássá magasodott, Richárd, a szoknyabolond, hűséges, diadalmas hőssé nőtte ki magát.

A mű romantikus elemei: aránytalanul terjedelmes epizódok (pl az orosz téli puszta leírása és az ott történtek elmesélése), hihetetlennek látszó kalandok (Ödön kimentése a jég alól); váratlan fordulatok (Jenő és Ödön nevének felcserélése); túlzások (Alfonsine elhagyott kisfiának rettenetes körülményei); a szenvedélyek korlátlansága (végletekig felfokozott szenvedélyek: gyűlölet - Alfonsine, szerelem ű Edit, szeretet - Baradlayné).

A romantikus ábrázolásmód azonban nem zárja ki a reális részeket, hiszen a mű alapja egy valóságos, megtörtént történelmi esemény. A mű nyelvezete színes és gazdag, egymást váltják a patetikus és bensőséges, humoros és tragikus részletek. Nyelve egyszer fennkölten szárnyaló, máskor népiesen egyszerű.