A FOLYTONOSSÁG ALAKZATAI AZ ELBESZÉLŐ MŰFAJOKBAN időbeli folytonosság,
ok-okozatiság
Az epikai művek általában az egyik
szereplővel megtörtént esetet meséli el az olvasónak. Más-más helyszíneken
zajlanak az események több vagy kevesebb szereplővel, ezáltal széteshetne a mű,
de két dolog is összetartja, biztosítja a folytonosságot: az időrend és az
okozati összefüggések. A szereplők jelle 949h76j mei különbözőek, viselkedésük más,
ezáltal vállnak tetteik és a cselekmény színessé, sokoldalúvá. Minden szereplő
egy új történetet is hordoz megjelenésével, a sajátját, amely majd
összefüggésbe kerül a nagy történet egészével. Ezt a kapcsolatot idézi
elő az ok-okozat pár, maga a téma. Pl. MIKSZÁTH KÁLMÁN A Noszty fiú
esete Tóth Marival című regény alaphelyzete a pénzszűkében levő
fiatalember anyagi forrás-keresése. Ez az ok, ennek
következményeként, okozataként kerül a színre Tóth Mari,
édesapja, Mihály és sok más szereplő, hiszen Mari az a lány, akit Feri
feleségül venne a hozományáért. A regényben bizonyos időrendiség
van, kronológi, melyet a közbevetett anekdoták szakítanak csak meg (pl. a Koperecykiek
vasládában őrzött főkötőjének története, melyet értékes gyöngyök
díszítettek/díszítenek ). JÓKAI MÓR: Egy magyar nábob
című regényében szintén lineáris időrendben történnek az események, bár a
helyszínek sokszor váltakoznak (Párizs, Budapest, Pozsony). Néhol nagyon
széthull a regény az anekdota-fűzér miatt, máskor az időrendiség és okozatiság
egyszerre jelenik meg, újult erővel összefogni a regény szétesőnek tűnő
szálait. Pl. a párizsi színházban találkozik össze Szentyrmai Rudolf és
Flóra, akik másnap visszatérnek Budapestre (idő); Rudolf
eddig nem térhetet vissza, mert fogadást kötött Abellinoval (ok)
az afgán származású Chataquela miatt. (afgán szokás szerint könnyű
házasodni, de ha a férj meghal, a feleség kell kövesse őt a halálba. Rudolf
hitte, hogy Chataqeula megtenné ezt, ezért fogadást kötött Abellinoval, de
mielőtt a lányt feleségül vehette volna, az el kellett válljon akkori férjétől
Londonban. Sokáig nem tért vissza, Rudolf utána akart menni, mikor a színházban
megtudta Flóráéktól, hogy egy afgán nő férje meghalt, s az utána ment a
sírba.) Első látásra szerelmes lett Flórába, s ezért döntött a hazatérésben
(okozat), bár nem szerette Magyarországot, legalább is úgy tűnt.
Az elbeszélés/novellában is találunk
szét- ill. összehúzó erőket, bár a terjedelem is rövidebb, kevesebb a szereplő
és a helyszínek sem váltakoznak olyan gyakran. Pl. MÓRICZ ZSIGMOND Tragédia
című novellája két nap alatt játszódik, igaz, hogy a múltba is
bepillanthatunk, mely fontos a szereplő jellemzéséhez. Kint a földeken
pillantjuk meg először Kis Jánost, akinek az esze csak az evésen jár. Délelőtt
van, majd megjön délben az ebéd, délután kiderül, hogy másnap hivatalosak az úr
lányának lakodalmára. A nap további részén János csak a másnapi lakomára tud
gondolni, ez az oka annak, hogy nem is eszik semmit, hogy helyet
készítsen a holnapi étkeknek. Másnap korán nekikezd készülődni, majd este részt
vesz a nagy ünnepségen, ám az egész életen át tartó böjt (különösen az előző
napi) miatt gyomra összeszőkült (okozat) és nem bírta a nagy megterhelést.
Kis János meghalt, belehalt az evésbe.
