Nyulak vérzéses betegsége

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Erdömérnöki Kar

Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Nyulak vérzéses betegsége

A nyulak vérzéses betegsége viszonylag új betegség, 1984-ben Kínában tapasztalták elöször. Csak 4-5 hetesnél idösebb nyulak betegszenek meg, a fertözés gyorsan terjed, és a betegek jelentös része el is hullik. 1-2 nap lappangási idö után az állatok hirtelen bágyadttá válnak, nehezítetten lélegeznek és véres, habos váladék ürül az orrnyíláson keresztül.

A nyulak rendkívül fertözö, vérzéses betegségét calicivírus okozza. Angol elnevezése (Rabbit Haemorrhagic Disease) alapján RHD-nak is nevezik, látható jelei szinte nincsenek. A túlságosan heveny esetekben egyszer csak azt vesszük észre, hogy az állat hirtelen elpusztul. A betegség lappangási ideje igen rövid, 12-48 óra, nagyon ritkán éri el a 72 órát. Csak 4-5 hetesnél idösebb nyulak betegszenek meg, a fertözés gyorsan terjed, és a megbetegedett állatok jelentös része már a következö napot sem éri meg.

Az esetek egy részében a fertözésnek azért vannak a laikus állattartó számára is észlelhetö jelei. A beteg állatok hirtelen bágyadttá válnak, mind nehezebben lélegeznek, orrjárataikból vörhenyes savó, véres váladék szivárog. Az elhullás elötti idöszakban idegrendszeri tünetek, mozgászavar következhet be, elötte a fejtartás is bizonytalanná válhat. Az elhullás gyakran feszes, nyújtott testhelyzetben következik be.

A vírust a vérszívó rovarokon kívül mi is átvihetjük zöldtakarmánnyal vagy a ruhánkon, kezünkön, cipönkön keresztül, de terjedhet a levegön át, cseppfertözéssel is. Létezik ellene oltóanyag, amely nélkül a halálozási mutató meghaladná a 80 százalékot. Ezért fontos, hogy feltétlenül oltassuk be állataikat, függetlenül attól, hogy hivatásos nyúltenyésztök vagy csak mükedvelö nyúltartók vagyunk. Az sem játszik szerepet, hogy állatunkat szabadban vagy lakásban tartjuk. A fertözés kockázatának sajnos minden nyúl ki van téve.

A beoltandó nyúlnak egészségesnek kell lennie. A fertözés ellen a kombinált Pestoryn Mormyx vakcina nyújt biztonságot, de csak abban az esetben, ha az állat még nem betegedett meg. A már megfertözödött állatok gyógykezelésének vagy vakcinázásának nincs értelme. A vakcina adagja az állat korától, tömegétöl függetlenül 1 milliliter izomba (intramuscularisan) vagy bör alá (subcutan). Elörehaladottan vemhes vagy szoptatós anyák is veszély nélkül olthatók a vakcinával (kíméletes rögzítés mellett).

Alapimmunizáláskor a legalább 6 hetes állatokat vakcinázzuk, majd 10 hetesen az oltást meg kell ismételni. Az alapimmunizálást követöen myxomatosis ellen 6 hónap múlva, az említett vérzéses betegség ellen pedig 12 hónap múlva ajánlott az újabb, a késöbbiekben 6 havonta ismétlendö vakcinázás.