Következmények: civilizaciós betegségek, öregedés, immunológiai kórképek

Következmények: civilizációs betegségek, öregedés, immunológiai kórképek

1. Alvászavarok

Magyarországon a lakosság kb. 20%-a szenved alvászavartól. Oka elsősorban a lazítás képtelensége, a szorongás vagy a bioritmus megváltozása (pl. ügyelet, 3 műszak, repülés 454d38e stb.). A pszichológusok az alvászavart elsősorban lelki tényezőkkel magyarázzák, nevezetesen az egyén fél az ún. kontrollvesztéstől. Főleg egoista és domináns személyiségek esetében gyakori. Vannak, akik az álmoktól félnek, illetve attól, hogy nem ébrednek fel. Betegség is okozhat alvászavart, gyakori vizelési inger, emésztési zavar, reumás betegség, továbbá a környezeti tényezők - zaj, meleg, rossz fekvőhely, oxigénhiány vagy huzat - és az élethelyzet változása is kiválthatja.

A pszichoreaktív alvászavar korlátozódhat csak az elalvási periódusra - ezt többnyire szorongás váltja ki. Átalvási zavarról beszélünk, mikor ismételt felébredések miatt az alvás ritmusa megtörik - ezt többnyire tudat alatti konfliktusok okozzák. Endogén depresszió és megoldatlan konfliktusok is állhatnak az alvászavar hátterében - ennek jelei a korai felébredésben nyilvánulnak meg.

Az alvászavar ellentéte a fokozott aluszékonyság, amikor az ébrenlét nehezen tartható. Ez különösen veszélyes gépkocsivezetés közben vagy balesetveszélyes munkahelyen.

Az alvászavar gyógyítása nem gyógyszeres, mert gyógyszerekkel csak megmenteni tudjuk az alvást, előidézni nem lehet. Az igazi megoldás a pszichoterápia, ami segít önmagunkat megismerni és megérteni; megtanítja, hogy el kell fogadni önmagunkat, és együtt kell érezni másokkal. Ez a jó alvás titka. A Tao szerint úgy kell tisztelni és elfogadni a dolgokat, személyeket, ahogy vannak, a változtatás kényszere nélkül. Krisztus úgy szerette az embereket, hogy segített nekik, megértette őket anélkül, hogy mindennel egyetértett volna, vagy azonosult volna velük. Ez a szeretet a legnagyobb erő, amit kapni vagy adni lehet. Ferenczi Sándor szerint "a páciensnek azt a szeretetet kell megadni, aminek hiánya megbetegítette".

2. Immunológiai kórképek

A civilizációs ártalmak közül a legszembetűnőbb változást az immunrendszer alkalmazkodási képességének igénybevétele jelentette. Teljesen ismeretlen antigének (műanyagok, élelmiszerek, vírus- és baktériumkomponensek) jelentek meg tömegesen a környezetben. Ugyanakkor a környezetszennyezés miatt az immunkompetens sejtek teljesítménye lefékeződött, mert mérgezést szenvedtek. Ez a két jelenség oda vezetett, hogy sorozatos hibák alakultak ki a rendszerben, és az allergénekkel szemben vagy túl heves reakciók, allergiák vagy téves válaszok keletkeztek, ami a saját fehérjék elleni harcra mozgósította az immunsejteket (autoimmunitás). Az allergiák főleg gyermekkorban robbanásszerűen növekedtek. Várható, hogy néhány éven belül a lakosság 70%-a allergiás lesz. Három kórforma a legjellemzőbb, a bél-, a bőr- és a légzőszervi gyulladás.

Az atópia olyan allergiás habitust jelent, aminek genetikai háttere van. A bőrön ekcémát, a beleken gyulladást okoz, és főleg bizonyos ételekre aktiválódik. A másik fajta allergia főleg a légutakat betegíti meg, és a belélegzett levegőben található pollenektől, szennyező anyagoktól származik. Az allergiák leggyakoribb formája az orrfolyás vagy a kötőhártya-gyulladás (allergiás nátha 16%), amiből gyakran asztma alakul ki. Az allergiák és az asztma kialakulását elősegítik a bakteriális vagy vírusfertőzések is. Fokozhatja az allergiás reakciót a szülők dohányzása, pszichés tényezők vagy az anyatejes táplálás hiánya.

A genetikai háttér magyarázatát a Th2 helper sejtek dominanciája jelenti, ami allergiás szülők esetében már a méhen belüli életben kialakul. A 19. században gyakorlatilag még nem létezett a gyermekkori asztma. Szaporodását a 20. század közepétől írták le, de még a 70-es években is a gyermekek 1%-a volt csak asztmás. Ma kb. 2-4%-ra tehető ez a szám. Főleg a városokban élők között emelkedik ijesztő mértékben. A megelőzésben elsődleges a dohányzás elkerülése, a szőrös, tollas háziállatok és az atkák kerülése és az alacsony szintű környezetszennyezés. Fontos szerepet játszanak továbbá a következő tényezők:

az immuntolerancia fokozása, T1:T2 helper arányának optimalizálása;

immunterápia, deszenzibilizálás segítségével a betegség klinikai manifesztációja megakadályozható;

allergiások egymásközti házassága nem javasolt;

provokatív tényezők, fertőzések kerülése;

az anyatej többnyire védelmet jelent, főleg akkor, ha az anya nem allergiás.

A BCG-oltás csökkenti az asztmás veszélyt, mert csökken az IgE-szint, aminek emelkedése a tüneteket kiváltja. Az IgE-termelés hatására nő meg a hisztamintermelő sejtek száma, ami a bőrön kiütéseket, a nyálkahártyán és a tüdőben gyulladást, fokozott váladékképződést és simaizomgörcsöt okoz.

A fiatal csecsemőkorban elszenvedett fertőzések elősegítik az immunrendszer érését. Főleg azoknak a parasztgyermekeknek kisebb az esélyük az allergiákra, akik háziállatokat is tartanak.

3. Daganatos betegségek

A rosszindulatú daganatos halálozás világszerte emelkedő tendenciát mutat. Ennek nemcsak az az oka, hogy hosszabb ideig élnek az emberek, hanem abszolút mértékben a korcsoportos összehasonlításban is emelkedett a betegek száma. A tüdő-, emlő-, szájüreg- és vastagbéldaganatok száma egyre fiatalabb korosztályokban is emelkedik. A nőgyógyászati és gyomorrákok előfordulása viszont csökkenőben van. A daganatok 70-80%-a megelőzhető lenne az életmód optimalizálásának segítségével. A daganatos betegségek döntő többsége elkerülhető a dohányzás mellőzésével, az optimális életvitellel, a stresszmentes családi és munkakörülményekkel, és az étel-, ital- és gyógyszer-abúzusok elkerülésével. A munkahelyi ártalmak kb. 4%-át teszik ki az összes daganatoknak, kb. ugyanennyi a környezeti ártalomból fakadó megbetegedés.

Egyébként bizonyos daganatok (pl. leukémiák, hererák, bőrrák) teljesen meggyógyíthatók, míg mások gyógyulási hajlama rosszabb (pl. tüdőrák, májrák, gyomor és hasnyálmirigyrák). A mai kezelési protokollok segítségével az összes rosszindulatú daganat több, mint felét meg lehet gyógyítani. A leghatékonyabb védekezés viszont a megelőzés, ami elsősorban a daganatkeltő ágensek elkerülését jelenti. Ez a mód a betegség előfordulását csökkenti. A korai felismerés pedig a betegség gyógyíthatóságát fokozza, ezért a rákban meghaltak száma jelentősen csökkenhetne.