|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
Felszívódási zavarok okai, tünetei gyermekkorban (szénhidrát, zsír, fehérje). A betegek legjellemzőbb ápolási problémái.
Táplálékunk fehérje, zsír, szénhidrát alkotórészeinek bonyolult molekulái az emésztés során 656h76g különböző emésztőenzimek segítségével egyszerű molekulákká bomlanak le a vékonybélben.. csak ezek az egyszerű molekulák tudnak a bélből felszívódni.
Az emésztés és felszívódás (absorptio) igen bonyolult folyamat, amelyhez normális máj-, és hasnyálmirigy működés, valamint a vékonybél nyálkahártya bélbolyhainak épsége és enzimeinek normális aktivitása szükséges.
Felszívódási zavar = malabsorptio.
Malabsorptiós kórképek:
Felszívódási zavar többnyire másodlagosan alakul ki valamilyen károsodás (pl. bélfertőzések, táplálékallergiák, krónikus gyulladások) miatt. A veleszületett, elsődleges felszívódási zavarok ritkák.
Malabsorptio következtében a beteg voltaképpen éhezik, hiszen az elfogyasztott táplálékot vagy annak bizonyos alkotórészeit nem tudja hasznosítani
Tünetek:
Ø A súlygyarapodás és a növekedés lelassul
Ø Hasmenés, hányás, haspuffadás, hasfájás
Ø Fehérje felszívódási zavar esetén rothadásos, bűzös széklet
Ø Zsírmalabsorpció esetén zsírfényű, bűzös nagytömegű széklet
Ø Szénhidrát felszívódási zavar esetén habos, híg savanyú széklet
Ø Hiányállapotok
Ø Elektrolit - zavarok
Ø Rossz kedélyállapot
Ø A tejcukrot alkotórészeire bontó laktáz az emésztőrendszer legsérülékenyebb enzimje. A vékonybél nyálkahártyát károsító hatások elsősorban a bélbolyhok csúcsán elhelyezkedő laktáz enzim aktivitását csökkentik és következményesen laktázmalabsorptiot okoznak, amely tehát nem önálló betegség, hanem a vékonybél nyh. károsodásának leggyakoribb tünete.a haspuffadás, hasmenés, kínzó hasi kólika azonnal megszűnik, ha a beteg nem fogyaszt tejcukor tartalmú táplálékot. Okát mielőbb ki kell deríteni (mint pl. a láznak sem elég a lázcsillapítás, okát is kell keresni!)
Malabsorptios betegek kivizsgálása:
A leggyakrabban előforduló kórképek:
1. Postenteritises syndroma:
Bactériumok, gombák, vírusok okozta enterális infekciók károsíthatják a vékonybél nyh-t és a károsodás következtében létrejött felszívódási zavar a bélfertőzés után is megmarad. Gyakori az előfordulása.
Th: tejcukormentes étrend. A vékonybél nyh néhány hét alatt regenerálódik.
2. Tehéntej-allergia:
A csecsemő fiziológiás tápláléka az anyatej, amelyet a legkitűnőbb tápszer sem tud teljes mértékben helyettesíteni. A fiatal csecsemő éretlen immunrendszere a táplálékkal bejutó fajidegen fehérjékkel szemben még nem nyújt kellő védelmet, ezért a tehéntejből készült tápszert fogyasztó csecsemőkben allergia alakulhat ki a tejfehérjékkel szemben. Minden 6 hónapos kora előtt mesterségesen táplált csecsemőt veszélyeztetettnek kell tekinteni.
Tünetek:
Ø Bőrtünetek: ekzema, atopiás dermatitis, csalánkiütés
Ø Légzőszervi tünetek: asthmás jellegű nehézlégzés
Ø Emésztőszervi tünetek: hányás, hasmenés
Kezelés: tehéntejfehérje mentes diéta
3. Coeliakia:
A coeliákia a vékonybél-nyálkahártya atrophiájával járó klasszikus malabsorptios kórkép.
Az etiológiája csak 1950-ben tisztázódott : egyes egyénekben négy gabonafajta : a búza, a rozs, az árpa és a zab egyik fehérje természetű anyaga, a glutén illetve annak egyik alkotórésze, a gliadin súlyos betegséget okoz.
(Magyarul lisztérzékenységnek is szokás nevezni, de ez így nem szerencsés, mert félreértésre ad alkalmat. Ugyanis mind a négy gabonafajta minden származéka károsító hatású a coeliákiás egyén számára)
A betegség kialakulását genetikai tényezők is befolyásolják, amit az is jelez, hogy a betegek elsőfokú rokonainak kb 10%-ában mutatható ki a kórkép. A patomechanizmus pontosan nem ismert, de az biztosra vehető, hogy immunológiai tényezők szerepet játszanak a gliadin vékonybél nyálkahártya károsító hatásában.
A kórkép általában a csecsemőkor második felében, illetve a kisdedkorban jelentkezik, de kezdődhet később is, sőt előfordul, hogy csak a felnőttkorban manifesztálódik.
Tünetek :
Régebben úgy gondolták, hogy a coeliakia a csecsemő és kisdedkor betegsége, és később az intolerancia megszűnik, a gyermek "kinövi" a betegséget. Mai tudásunk szerint ez nem így van, a coeliakiás egyén glutinén-toleranciája életre szóló, végleges, de a betegség tünetei az életkorral valóban változnak.
A coeliakiás kisgyermekekben általában súlyos malabsorptios tünetcsoport észlelhető haspuffadás, gyarapodási zavar, gyakori, nagy tömegű zsíros és bűzös széklet, hiányállapotok, sorvadás, apathia. A jellegzetes tünetek kialakulása a csecsemő étrendjébe bevezetett gliadin adása után alakulnak ki. Erre minél később kerül sor, a tünetek annál később és enyhébb tünetekkel járnak.
Idősebb gyermekekben és felnőttekben más tünetek mutatkoznak. Pl csontritkulás, cinkhiány, különböző vitaminhiányos állapotok, vérzékenység, szokásos kezeléssel nem befolyásolható vérszegénység.
A labor eltérések közül jellemző az alacsony a :Se összfehérje, vas, Ca. A serumban kimutatható IgG és IgA antigliadin.
Az egyénenként és gyermekkoronként változó tünetek miatt a coeliakiát biztosan megállapítani csakis vékonybél biopsiával lehet. Minden glutént fogyasztó coeliákiás betegben (életkorától és az éppen észlelhető tünetektől függetlenül) szövettani vizsgálattal kimutatható a vékonybél bolyhainak sorvadása, atrophiája.
Gluténmentes (gliadinmentes) diéta hatására a boholy atrophia megszűnik, a vékonybél bolyhok kb. egy év alatt regenerálódnak. Ha a beteg újból glutént fogyaszt, a boholy atrophia ismét kialakul.
Kezelés :
Jelenleg nem ismerünk olyan kezelési módot, amely a glutén intoleranciát meg tudná szüntetni. Viszont a glutén intolerancia minden tünete megszűnik, ha a beteg étrendjéből a négy gabonafélét teljesen és végleg kiiktatjuk. Helyettük rizs, kukorica, szója használható. A glutén mentes diéta elkezdésétől a beteg állapota 3-4 hét múlva látványosan javulni kezd, és hamarosan már nem is lehet a coeliákiás egyént az egészségestől megkülönböztetni. Feltétele azonban a jó állapot fenntartásának a diéta további folyamatos és pontos betartása.
A coeliákiás beteg családját meg kell tanítani a diétás ételek elkészítésére. A coeliákiás gyermek speciális gondozásra szorul, amelynek során labor vizsgálatokkal a diéta megfelelő betartását ellenőrizni kell.
4. Mucoviscidosis:
Részleteiben még ma sem teljesen tisztázott örökletes kórállapot, amely okát tekintve az enzymopathiák csoportjába tartozik, de következményeiben részben malabsorptios jellegű betegség.
A mucoviscidosis a nyákot termelő mirigyek működési zavara. A légzőrendszer és az emésztőrendszer nyálkahártyájában lévő külső elválasztású mirigyek a normálisnál sűrűbb, tapadósabb váladékot termelnek. (Cl anion transport károsodik) Ennek következtében a kivezető járataik eltömődnek, a mirigyekben pangás, majd sorvadás és kötőszövetes elfajulás, degeneráció következik be. Ez mind a bélfali, mind a bronchialis, mind pedig a hasnyálmirigyben végbemehet, akár külön, akár együttesen. Jelentkezhet már újszülöttkorban, de a legtöbb esetben a csecsemőkor folyamán alakulnak ki a tünetek.
Tünetek :
Gyógykezelés :
Oki gyógymódunk nincs. Fontos korán felismerni, a tüneteket enyhíteni, a bacteriális fertőzéseket csökkenteni, a recidivákat csökkenteni. Szövődménye lehet: anus prolapsus a sok köhögéstől, székrekedéstől.
Léguti formában legfontosabb teendő, hogy feloldjuk a hörgőkben felszaporodó sűrű nyákot, hogy a gyermek felköhöghesse. A nyákoldót (Mucosolvin) porlasztóval juttatjuk be a légutakba. Fizikálisan légzésgyakorlatokat végeztetünk; fontos a tiszta levegőn való tartózkodás : séták az erdőben, magaslati helyeken, tenger mellett stb.
A hasi típusokban a sűrű nyákot per os, iv Fluimucillal oldják, vagy Mucopront-al kezelik. Ezenkívül pancreas enzimeket juttatnak be (Cotazym forte, Pancreon, Kreon).
Az emésztést és a gyarapodást középhosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó gyógytápszerekkel segítik (pl Pepti junior). Ezek emésztéséhez és felszívódásukhoz kevesebb enzim is elégséges. Fontos a zsírban oldódó vitaminok (A,D,E) parenterális pótlása.
A mucoviscidosis előfordulási gyakorisága 1:2000-4000, ami hazánkban évi 40-60 új beteget jelent.
A betegek lejellemzőbb ápolási problémái:
Ø Az emésztés és a széklet megfigyelés
Ø A magatartásbeli változások megfigyelése
Ø A tünetek korai észlelése
Ø A szülők megnyugtatása és felvilágosítása
Ø A diéta betartása
Ø A félelem és szorongás leküzdésének elősegítése
Ø a folyadék és elektrolit háztartás rendezése
Cél: a gyermek megőrizze tünetmentes állapotát
:
14569
