Az egészséges csecsemő szomatomentális fejlődésének legfontosabb állomásai.

Szoptatása, táplálása, folyadék és energia szükséglete.

Az egészséges csecsemő szomatomentális fejlődése:

A növekedést és a fejlődést endogen és exogen tényezők sokasága befolyásolja.

• Endogen tényezők: genetikai, amit örököl  (kb 30%),
• Exogen tényezők: a környezet (természeti, társadalmi és gazdasági hatások  45-50%)

A növekedésnek és fejlődésnek az élet folyamán jellegzetes szakaszai vannak:

• Intrauterin növekedés,
• Újszülöttkor (szűkebb értelemben 0-6.nap, tágabb értelemben 0-27.nap),
• Csecsemőkor  (28-365 nap),
• Kisdedkor (1-3 év),
• Óvodáskor  (4-6 év),
• Iskoláskor  (7-14 év),
• Adolescens kor  (15-20 év).

A növekedés folyamatos, de nem egyenletes. Mindenki fejlődését önmagához kell mérni!

Mozgásfejlődés:

I. Nagymozgás:

A gyermek fejlődésének látványos és könnyen megfigyelhető területe a nagymozgások alakulása.  A "kisgyermek mozogva, cselekvésen keresztül tanulja meg a világot".

hónapos kor:

• állát pillanatok felemeli,
• ölben tartva, fejét néhány másodpercig képes megtartani

hónapos kor:

• hason fekve fejét 45 fokban felemeli (kitámasztja a kezét)
• háton fekve fejét szabadon m 959f52j ozgatja
• a fej oldalra fordításakor, azon oldalon a kar kinyúlik (vívó állás)
• karjával, lábával szimmetrikus összerendezetlen mozgásokat végez

hónapos kor:

alkarjára támaszkodik

fejét stabilan tartja

lábával szimmetrikusan rugdos

4 - 6 hónapos kor:

• hasról hátra, majd néhány hét múlva visszafordul
• lábujjait szájába veszi
• háton fekve fejét képes előrehajtani, kissé megemelni

hónapos kor:

• kúszás - mászás időszaka, négykézlábra emelkedik
• önállóan felül, ülve játszik
• kapaszkodva (az ágyrácsba) feláll

hónapos kor:

• bútorokba kapaszkodva, oldalirányban lépeget
• kb 14 hónapos korban elindul (széles alapú kacsajárás)

II. Finommozgás

A finommozgások alakulása is meghatározott sorrendiséget követel, de az egyes mérföldkövek elérésénél lényegesen kisebb életkori eltéréseket tapasztalunk, mint a nagymozgás esetében.

A finommozgások alakulását négy szempont szerint csoportosítjuk: nyúlás, fogás, elengedés, szem-kéz koordináció.

Az újszülött kezét ökölbe szorítva tartja, fogóreflexe miatt a tenyerébe helyezett tárgyra ujjai rámarkolnak. Látótere szűk, és csak a középvonalban, 20 cm távolságban lévő tárgyat, elsősorban az emberi arcot képes fixálni, kis fokban követni.

2. hónapban :

• keze lazán ökölbe, a játékot megfogja
• mozgó személyeket követi, nézegeti

3. hónapban:

• kezeivel játszik, nyúl a tárgyakért

4. hónapban:

• a megfogott játékot nézegeti

5. hónapban:

• tökéletesedik a fogás: kezdetben minkét, majd egy kézzel fog

6. hónapban:

• mindent a szájába vesz, mindennel így ismerkedik

8.-9. hónapban:

• a tárgyakat ütögeti egymáshoz
• a tárgyakat imádja leejteni, kiejteni (fáradhatatlan, tudatosan hívja játszani a másikat)

12. hónapban:

• szeret pakolgatni, tárgyakat egymásba rakni, ki-be rámolni.

Nyelvi fejlődés:

A nyelvi fejlődés összekapcsolódik az intellektuális és a szociális fejlődéssel. A fejlődés kialakulásában a környezet hatásának fontos szerepe van.

0-3 hó:

• egy módon tud kommunikálni -úgy, hogy sír. (pl. ha diszkomfort érzése van)
• 2. hónap után hangokat ad

3-4 hó:

• szemével a hang irányába tekint
• élvezi a hangot adó játékot
• 4. hónapban hangosan tud nevetni, gagyog

6-8 hó:

• nevére figyel

8. hó:

• érti a tiltást: ne, nem szabad
• hangsorokat ismételget (ma-ma)

11. hó:

• egyszerű utasítást megért,  kb 50 szót ismer

12. hó:

• tudatosan ejt ki szavakat
• "halandzsa-beszéd" jellemzi.

Pszichoszociális fejlődés:

Pszichoszociális fejlődésen egyrészt a gyermek személyiségfejlődését, másrészt azt a folyamatot értjük, ahogyan megtanul a társadalmi elvárásoknak megfelelően viselkedni, és beilleszkedni a szorosabb, tágabb környezetébe.

Csecsemőkor:

Az élet első hónapjai az anyával való szimbiotikus kapcsolatban telnek. Az anya-gyermek kötődés nem azonnal alakul ki, hanem egy érzékeny, kölcsönösen egymásra ható folyamat eredményeként jön létre.

6-8 hetes korban: megjelenik a szociális mosoly, amivel a csecsemő a szülőnek válaszol.

3-6 hó: preferálja a megszokott, ismerős arcot. (ismerős közeledtére széles mosollyal reagál)

7-9 hónapban:

• fél az idegenektől,
• szeparációs szorongás

Fontos, hogy fokozatosan szoktassuk a csecsemőt az idegenekhez, és lehetőleg legyünk mellette, hogy biztonságban érezze magát. A szeparációs szorongás során a gyermek észleli a különbséget az anya jelenléte és hiánya között, és ez váltja ki a félelmét.

Adatok; standardok:

A testméretek levétele : életre szólóan fontos a pontos mérés.

Súlya: 3-3500 gr       (első félévre a kétszerese, 1 éves korára a háromszorosa a szül.súlyának)

Hossz: 50-52 cm           (1 éves korára 75-80 cm)

Mellkörfogat: 32-33 cm  (1 éves korára 43-44 cm)

Fejkörfogat: 34-36 cm  (1 éve korára: 43-46 cm, havonta kb 1 cm-t nő)

Átlag testsúly kiszámítása :

8 év alatt = 2x évek száma + 8

8 év felett = 3x az évek száma  (pl 9 éves=27 kg)

Magasság számítása: 5x évek száma + 80

Csecsemőkorban mindenképp érdemes a percentil vezetése: súly és hossz mérése (25 körül jó)

BMI (body mass index) kiszámítása:                                  

(testsúlyindex)           Testsúly kg/ testmagasság (m) a négyzeten.

A csecsemő természetes táplálása, a szoptatás:

Az egészséges csecsemő számára az anyatej az ideális táplálék. Az újszülött és a fiatal csecsemő optimális fejlődéséhez szükséges anyagokat a legkönnyebben emészthető formában és a legelőnyösebb összetételben, a legmegfelelőbb mennyiségben az anyatejjel kapja meg.

A szoptatásnak nagy jelentősége van , mert elősegíti a csecsemő testi és lelki fejlődését egyaránt, valamint különböző betegségekkel szemben ellenállóbb, mint a mesterségesen táplált csecsemők. A szoptatás semmi mással nem pótolható.

(Fore milk: előtej, nem tévesztendő össze a colostrummal.)

A lactatio első, kb öt napjában termelődő un colostrum tápanyag-összetétele a magasabb fehérje-, és ásványianyag-tartalomban és az alacsonyabb zsír-, és szénhidrát tartalomban különbözik az érett anyatejtől. Ugyanakkor a colostrum az érett anyatejénél nagyobb koncentrációban tartalmaz immunglobulinokat, mindenekelőtt IgA-t. Ezért, bár a naponta termelődő colostrum mennyisége viszonylag csekély (kb 100 ml), a csecsemő bélrendszerének postnatalis adaptációjában jelentős szerepe van.

A lactatio 6-15. napja között termelődő átmeneti anyatej tápanyag-, és immunglobulin-tartalma a colostrum és az érett anyatej jellemző összetétele között van.

Az anyatej és a tehéntej összetételében a legfontosabb különbség a tehéntej magasabb fehérjetartalma.

Az anyatej és a tehéntej néhány fontosabb összetevői:

A tápszerrel táplált csecsemő szoptatott társaihoz viszonyítva számos tekintetben hátrányos helyzetben van.

A szoptatás előnyei:

Ø        A táplálék-összetevők aránya, emészthetősége, felszívódási rátája ideális a fiatal csecsemő számára

Ø        Specifikus immunanyag tartalma révén elsősorban a béltraktust érintő fertőzéseket elhárítja.

Ø        Az anyatej "élő" anyag számos enzimet és functióképes sejtet tartalmaz

Ø        A csecsemő szopás közben friss, natív és fertőzésmentes táplálékot kap

Ø        A szoptatás biztonságos és kényelmes

Ø        Az anyatej a D-, K-vitamin és a vas kivételével minden esszenciális anyagot tartalmaz

Ø        Elősegíti az idegrendszer érését, biztosítja a bifidus flórát

Ø        Megkívánja és felkelti a csecsemő aktivitását

Ø        Az ideális anya-gyermek kapcsolat kifejlődéséhez elengedhetetlen

A szoptatás előnyei a mesterséges táplálással szemben:

• Anya-gyermek kapcsolat igen közeli (nem "személytelen"),
• Immunglobulinokat tartalmaz,
• Sterilitás biztosítása egyszerű,
• Olcsó,
• Kivitelezése egyszerű  (testmeleg, nem kell edény, forralt víz stb)

A szellemi fejlődésben megmutatkozó előny mellett a szoptatott csecsemők kevésbé hajlamosak a fertőzésekre.

A gyakorlatban a csecsemő első mellretételére általában az első 12 órás korig sor kerül. Az egészséges csecsemő az élet első hónapjában 3 óránként szopik, de ma már az a korszerű, ha akkor teszik mellre, mikor a csecsemő azt kívánja.

A csecsemő anyatejigénye:

Az első hét nap: M = (n-1) x 70-80    M = a tejmennyiség ml-ben,

n = a napok száma

Jól szopó csecsemő folyadékigényét az anyatej fedezi, teáztatásra nincs szükség.

A szopás időtartama csecsemőnként változó ugyan, de normálisan általában nem kevesebb, mint 5, de nem több, mint 20 perc.

• A túlságosan gyors szopás általában együtt jár nagy mennyiségű levegő nyelésével, ami haspuffadást, étkezés után diszkomfort érzést okozhat.
• A túlságosan elhúzódó szoptatás az anya és csecsemő felesleges elfáradásához vezet, ugyanis a csecsemő az elfogyasztott tejnek kb 80%-át az első négy percben szopja.

Nem szoptathat az anya, ha  lázas, fertőző beteg, HIV fertőzött, TBC, syphilis, alkoholt- élvezeti szereket fogyaszt, bizonyos gyógyszerek szedése esetén.

Az egészséges csecsemő táplálása

A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej, mert:

• Teljes értékű, adaptált táplálék
• Védőfaktorokat tartalmaz (immunglobulinok, antivirális faktor stb)
• Csökkenti az ételallergia kialakulásának esélyét
• A szoptatás elősegíti az ideális anya-gyermek kapcsolat kialakulását

Kizárólagos szoptatás javasolt az első 6  (min. 4) hónapos korban.

A kalória és tápanyag összetétele a csecsemő kor-szerinti igényének megfelelően változik, elősegítve ezzel az optimális fejlődést.

Egy éves korig elsődleges táplálékul szolgál az anyatej, fél éves kor után azonban önmagában már nem elégséges. Szükségessé válik a zavartalan fejlődés érdekében a hozzátáplálás:

anyatejpótló készítmények 6 hónapos korig,

az elválasztási tápszerek 6 hónapos kor felett adhatók.

Az elválasztás (ablactatio):

A szopások fokozatos átváltását jelenti egyéb táplálékra. Célja az anyatejből hiányzó anyagok pótlása és a csecsemő szoktatása eltérő táplálásra.

Tej, vagy tejhígítás alkalmazása nem javasolt csecsemőkorban, az allergia megelőzés és a kedvezőtlen összetétel miatt.

A szilárd táplálékok beépítésénél fontos figyelembe venni a csecsemő gyomor-bélrendszerének érettségét, a testi és szellemi fejlettségét:

• 5-6 hó: főzelék (burgonyával kezdünk, a magas rosttartalmú, puffasztó főzelékeket 8 hónapos kor felett adjuk))
• 5-6 hó: hús
• 6-7 hó: olaj (1-1 k.kanál a főzelékbe)
• 7-9 hó: tejtermékek
• 8 hó: tojássárga
• 12 hó: tojásfehérje, tej, kávé, kakaó

Gabonaféléket (glutén érzékenység) 6 hónapos kor alatt nem adunk!

Méz és olajos magvak adása 1 éves kor alatt nem ajánlott!

Tehéntej allergiában adható tápszerek (fehérjehidrolizátumok):

• Lactose tartalmúak: Aptamil HA T, Nutilon pepti, Nutrilon pepti plus
• Lactose mentesek: Pepti junior, Pregomin, Alimentum

Megelőzésre adható tápszerek:

Nutrilon pepti, Aptamil HA, Beba Ha stb

Anyatejpótló tápszerek 6 hónapos korig:

Aptamil 1, Aptamil pre, Milumil 1, Beba 1, Mildibé 1, Nutrilon premium stb

Elválasztási tápszerek 4-6 hónapos kor felett:

Aptamil 2, Milumil 2, Beba 2, Mildibé 2, Nutrilon plus  stb.

Speciális tápszerek koraszülöttek részére:

Mildibé pre, Nenatal, Prematil

Fehérje pótló Tápszerek  (önálló táplálékként nem adható):

Breast Milk Fortifier,  FM 85

Egészséges csecsemő napi folyadékszükséglete:

• 6 hónapos korig : 150 ml / tskg
• 6 hó - 1 év :  120 ml / tskg

Tápanyagszükséglet:

A mennyiségi szükségletet az energiamennyiség magadásával határozzuk meg.

Energiaszükséglet:

Ø         I. trimenon 528-576 kJ / kg / nap

Ø         II. trimenon 432-528 kJ / kg / nap

Ø         III-IV. trimenon 384-480 kJ / kg / nap

Ø         1-6 éves kor 384 kJ / kg / nap

Ø         felnőtt kor 192 kJ / kg / nap

Ø         kis súlyú újszülöttek: 720-864 kJ / kg / nap

A mennyiségi szükséglet kielégítésénél az alapelv az, hogy mindig a legkisebb mennyiséggel táplálunk, amelyen a csecsemő fejlődése ideális. Fontos az étvágy figyelembe vétele. Ha a csecsemő toleranciája valamilyen betegség vagy egyéb ok miatt beszűkült csökkentjük a kalóriabevitelt vigyázva arra, hogy ne csökkenjen a fenntartási kalória alá (336kJ/kg).

Energiaértékek:

Ø         1 gr zsír: 9cal

Ø         1 gr CH: 4 kal

A tápanyagok energiaforrásként helyettesíthetik egymást de minőség tekintetében nem.

Tápanyagok:

1. Fehérjék:

Transzport functiókat látnak el, az immunanyagok keletkezésében nélkülözhetetlenek.

A fehérjeforrások lehetnek állati vagy növényi eredetűek.

A fehérjeszükséglet:

Ø         csecsemőkorban: 2-2,5 gr/kg

Ø         koraszülötteké átmenetileg 3gr/kg

A fehérjebevitelt naponta kell megvalósítani, mert a szervezet a fehérjét nem raktározza a feleslegből zsírt képez.

2. Zsírok:

Más néven lipidek: Szintén állati vagy növényi eredetűek lehetnek. A növényi eredetűek az értékesebbek magasabb telítetlen zsírsavtartalmuk miatt. Elsősorban energiaforrásként jönnek számításba, de szerepet játszanak az étvágy szabályozásában és elengedhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához.

A napi zsírszükséglet: 3-4 gr/kg

3. Szénhidrátok:

Napi szükséglet: 12-14 gr/kg

Hiányukat a csecsemők rosszul tűrik, ezért megvonásuk még dyspepsiában is helytelen.

4. Vitaminok:

Az élethez nélkülözhetetlenek, functiójuk sokoldalú, biokémiai integritást biztosítanak.

5. Ásványi anyagok:

Szabályozzák a tápanyag-hasznosulást, befolyásolják a szövetépítést és regenerálást, segítik az idegi szabályozást és az izomműködést.

6. A víz:

A nélkülözhetetlen anyagok között az oxigén mögött a második helyen áll.