Az Aujeszky-betegség (alveszettség)

               Az Aujeszky-betegség (álveszettség)

Az Aujeszky-féle betegség az ember kivételével az emlösökben széles körben elöfor 616b18g duló kór. A kutyák és a macskák esetében heveny, lázas állapottal, idegrendszeri tünetekkel járó, halálos kimenetelü bántalom. A kórokozó herpeszvírus számára a sertés a fö fenntartó, a fertözött állományokban a kifejlett sertések jelentös része tünetmentes hordozó. A  herpeszvírusokra egyébként jellemzö szük fajspecifitás ennél a kórokozónál nem érvényesül, az Aujeszky-betegség a  házimacska és a macskaféle ragadozók mellett a kutyaféle ragadozók, a menyétalkatúak, rágcsálók, kérödzök számára is súlyos veszélyt jelent. A betegséget Európa és Amerika legtöbb országában megállapították, viszont az iszlám elöírásait betartó államokban a sertéstartás hiánya miatt a kór elöfordulásának esélye minimális. A fejlett országokban végzett mentesítö programok hatásaként az állattartó telepekröl fokozatosan kiszorították a vírust, hazánkban a mentesítés elörehaladott, de még nem teljesen végrehajtott állapotot ért el.

A fertözött sertések valamennyi testváladékukkal ürítik a vírust, nagy mennyiségben a nyálban és a vizeletben. A kutyák és macskák fertözödhetnek a vírust hordozó sertésekkel való közvetlen érintkezés útján, vadászkutyák például a vaddisznókkal vívott csetepaték alkalmával is. A húsevök többnyire a vágóhídi hulladékok elfogyasztásával fertözödnek. Különösen veszélyes a sertésgarat és -légcsö, egyrészt jelentös vírustartalma miatt, másrészt a benne lévö porcok és nyelvcsontok felsérthetik a kutyák és a macskák szájnyálkahártyáját, ezzel is elösegítve a kórokozók behatolását. Egy régi megfigyelés szerint a fertözött sertéstelepekröl a macskák "eltünnek".

A betegség húsevökön lázas általános tünetekkel, bágyadtsággal indul, amit nyugtalanság követ. A herpeszvírus a központi idegrendszerben okoz végzetes pusztítást, a tünetek ennek megfelelöen: izgatottság, ingerlékenység, fonákérzés és kíméletlen vakarózás, görcsök és bénulások. Jellegzetes az erös nyálzás, a céltalan kóborlás, az étvágytalanság, és az összerendezetlen mozgás. Az agresszivitás nem jellemzö a betegségre. A megbetegedett kutyák és macskák kivétel nélkül elpusztulnak.

Az ebeknél a fonákérzés (viszketö érzés annak különösebb oka nélkül) miatt a börviszketegség az egyik gyakori tünet. A szerencsétlen kutyák kíméletlenül vakarják a szájszöglet, a fül, a pofák, a lapockák környékét, a bört is lenyúzzák róla, az öncsonkítás is elöfordulhat. Az elhullás bénulásos tünetek között 1-2 napon belül bekövetkezik.

A macskák esetében a börviszketegség kevésbé gyakori, jellegzetes viszont a böséges nyálfolyás és az egyenlötlenül tág pupillák, valamint a fájdalmas nyávogás. Az egyes izmok rángógörcse is gyakran megfigyelt tünet. Fokozatos elerötlenedés közben a beteg macskák is menthetetlenül elpusztulnak.

A megbetegedett kutyák és macskák a vírus terjesztésében nem játszanak szerepet, mivel nem vagy csak igen kis mennyiségben ürítik a kórokozót, és rövid idön belül valamennyien elhullanak. A veszett állatokkal ellentétben az agresszivitás általában nem jellemzö, viszont a beteg kedvencek a tudatzavaros állapot és a görcsök miatt akaratlanul is megharaphatnak vagy megkarmolhatnak másokat.

A szörnyü kór tünetei sok szempontból hasonlítanak a szintén kivétel nélkül halálos kimenetelü veszettséghez. Az álveszettség kifejezés is innen ered. A betegséget elsöként magyar kutató, dr. Aujeszky Aladár különített el a veszettségtöl 1902-ben. A két, idegrendszeri tünetekkel járó betegség felismerése szakember feladata, bármelyiknél a legkisebb gyanú felmerülése esetén is azonnal állatorvoshoz kell fordulni.
Az Aujeszky-betegség kutyák és macskák esetében gyógyíthatatlan, védöoltás sem áll rendelkezésre a megelözéshez. A betegség biztos megállapítását követöen a kedvenc állat felesleges szenvedéseinek kiküszöbölése a cél.  A betegség elkerülhetö, amennyiben nyers sertéshúst soha nem etetünk négylábú kedvenceinkkel.