A hányás okai csecsemő és gyermekkorban. Kiszáradás jelei. Önálló ápolási feladatok.

Hányás (vomitus) :

A csecsemő és gyermekkorban az egyik leggyakoribb kóros jelenség, amely számos különböző betegség kísérő tünete lehet. A hányást kiváltó ok eredete, a hányás megjelenési formája, hevessége és gyakorisága igen különböző lehet.

Újszülöttkori hányás :

Nagyobb mennyiségű magzatvíz lenyelése után gyakori a hányás. Ilyenkor gyomormosást végzünk és élettani konyhasóoldatot hagyunk a gyomorban. (A gyomor kapacitása az első napon 7 ml, a második napon 15 ml, a negyedik napon 50 ml. A bent hagyott folyadék ennél csak kevesebb lehet.)

Csecsemőkori hányások :

Ø     141b18b   Levegőnyelés (aerophagia) : egyes, főképpen ideges csecsemők szopás közben sok levegőt nyelnek. Fekvő helyzetben a gyomorszáj megnyílásakor, a levegő felböfögésénél tej is ürül. Megelőzés : függőleges helyzetben büfiztetünk.

Ø     141b18b   Kérődzés (ruminatio) : a csecsemő a lenyelt táplálékot "visszakérődzi", tehát a szájukba visszaöklendezik, miközben a szopáshoz hasonló szájmozgást végeznek. Régebben ezt e jelenséget egyértelműen pszichés eredetűnek, értelmi-érzelmi elhanyagolásnak tartották, ma elsősorban gastrooesophagealis refluxbetegségre kell gondolni.

Gyermekkori hányások :

Gyermekkorban is előfordulnak visszatérő szokványos hányások.

Ø     141b18b   Étkezés elleni tiltakozás-nak lehet a jele. Súlyos betegségek után alakul ki, mikor a szülők mindenféle ígérettel, mesével próbálják rávenni a gyermeket az evésre. Kezelése : környezetváltozás, naponta 3x-i, kevés étkezés, -rábeszélés nélkül.

Ø     141b18b   Iskolába menés előtt

Ø     141b18b   Utazáskor

Gyomorszáj szűkülete (pylorusstenosis)

A fiatal csecsemőkor sajátos betegsége. Rendszerint 2-3 hetes korban kezdődik, és ha nem kezelik -egyre fokozódva- újabb 2-3 hét alatt katasztrofális állapothoz vezet.

Oka : a gyomor kivezető szájadékát (pylorus) záró izomgyűrűnek a görcse (pylorusspazmus), amelynek keletkezésében a beidegzés zavara játssza a fő szerepet. Ha a pylorus e görcsös hajlamát gyógyszerekkel nem sikerül megszüntetni, akkor az izomzat hamarosan megvastagszik, s ilyenkor már nemcsak a görcs nehezíti a gyomor kiürülését, hanem a megvastagodott (hypertrofizált) izomzat okozta szűkület is. Ez a pylorusstenosis.

A rendellenesség a fiúk között négyszer olyan gyakori, mint leánycsecsemőkön.

Tünetek :

Vezető tünete a csaknem minden étkezéskor, sokszor már a szopás alatt, vagy közvetlenül utána bekövetkező jellegzetes sugárhányás. A csecsemő emiatt éhezik, nyugtalanná válik, felületesen alszik, egész nap nyűglődik, turgora csökken, súlygyarapodása meglassul, sőt fogyhat is. Homlokát ráncolja, arckifejezése aggódó, a székletek száma és mennyisége csökken, sőt székrekedés léphet fel, minthogy a szükséges táplálékmennyiségnek csak töredéke marad a tápcsatornában. A napi vizelet mennyisége is kevesebb.

A gyomortáj elődomborodik, s finoman megütögetve a gyomor feletti területet, sokszor láthatóvá válik a gyomor-perisztaltika (guruló labda tünet), esetleg antiperisztaltikát lehet kiváltani. A szűk gyomorzáron fokozott izommunkával sem tudja átpréselni a gyomortartalmat, így az ellenkező irányba visszaáramlik és sugárhányás lesz a következménye.

A csecsemő ráncos bőrű, rossz turgorú, öreges arckifejezésű, jellegzetesen dystrophiás lesz, és anyagcseréje alkalikus irányba tolódik el, mert a hányás miatt sok savat veszít.

A betegséget UH vizsgálattal igazolják, jól kimutatható a pylorusizomzat megvastagodása.

Kezelése :

Ø     141b18b   Ha csak pylorusgörcsről van szó : görcsoldók (papaverin származékok), étkezés : többszöri, kisebb adagok

Ø     141b18b   Stenosis esetén : mielőbbi (Ramstedt-műtét) műtét, a gyűrűizomzat átvágás.          Nagy gondot kell fordítani a műtéti előkészítésre és utógondozásra.

Műtét előtt infúzióval meg kell szüntetni a kiszáradást és a sósavveszteség miatt keletkezett alkalózist. Műtét alatt és után plazmával kiegészített infúziót kap a beteg. A műtét napján nem etetjük, másnap fokozatosan, óránként 5-10 ml tea, majd női tej. Következő naptól 2, majd 3 óránként etetjük, az adagot fokozatosan emelve.

Acetonaemiás hányás (vomitus acetonaemicus)

Leginkább 4-10 éves gyermekek között észlelhető betegség, melynek vezető tünete a szabálytalan időközben visszatérő, néha igen makacs hányás és a következményes anyagcserezavar. Az utóbbi jele a jellegzetesen aceton szagú lehelet és a vizeletben kimutatható aceton. A kóreredet még nem teljesen tisztázott.

A kiváltó ok többnyire valamilyen banális fertőzés, torokgyulladás vagy gyomor-bél zavar (gastroenteritis stb) . Az arra hajlamos gyermekben ez, illetve a bevezető hányás reflektorikusan indítja el az említett folyamatot, melynek a következtében sokszor már néhány apró hányás után megkezdődik az aceton ürítés.

Tünetek :

A szinte csillapíthatatlan és egyre súlyosabbá váló hányássorozaton kívül piros arc és ajak, nagyfokú levertség, bágyadtság, aluszékonyság jelentkezik, amelynek fő oka a következményes hypoglycemia . Csakhamar kialakul a kiszáradás jellegzetes képe . karikás szem, kihegyezett orr, rossz turgor, száraz nyelv és nyálkahártyák. Emellett kínzó szomjúság, fej-, és hasfájás jellemzi (az utóbbi miatt sokszor appendicitisre gondolnak, viszont a has beesett, puha, a pulzus szapora).

Az acetonaemiás hányás nem önálló betegség, hanem csupán tünet, amelynek hátterében mindég keresni kell a kiváltó betegséget.

A kezelés is ehhez a tényhez igazodik :

1. a só-víz háztartás zavarának leküzdésére dextroz-Ringer oldatot adunk infúzióban
2. az alapbetegség kezelésére adott gyógyszereket is többnyire injekció vagy végbélkúp formájában kell alkalmazni
3. megfelelő étrend : kímélő, zsírban szegény

A gyógyulás kilátásai attól függenek, hogy mennyire sikerül megnyugtatni a gyermeket, illetve a kiszáradást milyen korán sikerül infúzióval megszüntetni. Az ideges gyermek megnyugtatása szempontjából fontos a derűs, kiegyensúlyozott környezet. Ennek biztosítása többnyire nem könnyű, minthogy a hozzátartozók rendszerint még "idegesebbek", s nehezen tudják követni az erre vonatkozó tanácsokat. Súlyosbodás esetén feltétlenül intézetbe kell küldeni a gyermeket, az exsiccatio leküzdése érdekében.

Dehydrácio felosztása :

1. Izotoniás dehydrácio : (Th: 280 mozm. oldatot kell adni)

Oka : csökkent folyadékfelvétel, hányás, hasmenés, vérzés

2. Hypertoniás dehydrácio : (több víz veszik) (Th: hypoton oldatot kell adni pl 5% D)

Oka : csökkent folyadékfelvétel, fokozott vízleadás : láz, fokozott verejtékezés, polyuria    3. Hypotoniás dehydrácio : (több só veszik) (Th: hypertoniás oldatot adunk)

Oka : rossz therápia (Na szegény, vagy kevés folyadék),

hyperozmoláris folyadék vesztés (kacsdiureticumok túladagolása, sóvesztő szindroma).

Kifejezett klinikai tünetek : keringés összeomlás, parenchymás szervek hypoxiás zavara.

Súlyos (10-15%) folyadékveszteség klinikai tünetei :

A sejtből és a sejtközötti térből folyadékáramlás indul meg az érpálya felé, a szövetek vízben elszegényednek. Majd kimerülnek a szövetek víztartalékai, a keringés összeomlik, a vér besűrűsödik (magas mhtc), a szövetek nem kapnak elég oxygént és táplálékot (hypoxia, acidosis), következményeként az anyagcseretermékek nem tudnak kiürülni. Hypokalaemias shock fenyeget.

Interstitialis folyadékhiány:

Ø     141b18b   Bőrturgor csökkenése

Ø     141b18b   Aláárkolt, besüppedt szemek

Ø     141b18b   Mélyen behúzott kutacs

Ø     141b18b   Igen száraz nyelv, nyálkahártyák

Transcellularis folyadékhiány :

Ø     141b18b   Könnymentesség

Intravasalis folyadékhiány :

Ø     141b18b   Vérnyomás esik

Ø     141b18b   Pulzusszám nő

Ø     141b18b   Pulzus elnyomható vagy nem tapintható

Ø     141b18b   Kapilláris telítődési idő csökken

Parenchymás szervek károsodása :

Ø     141b18b   Bőr perifériásan nyirkos, hideg, cyanotikus

Ø     141b18b   Vizelet mennyisége csökken, esetleg anuria

Ø     141b18b   Irritabilis, tudatzavar

Folyadékpótlás:

ˇ     141b18b     Cukros tea itatása

ˇ     141b18b     Orális rehidráló folyadék (ORF)

ˇ     141b18b     Sav-bázis anyagcsere rendezése (NaHCO , K Cl)

ˇ     141b18b     Folyadékpótlás : érpálya feltöltése, iv tartós cseppinfúzió

Egészséges csecsemő napi folyadékszükséglete:

• 6 hónapos korig : 150 ml / tskg
• 6 hó - 1 év : 120 ml / tskg

Teendők hányás esetén:

Ø     141b18b      141b18b A csecsemőt fordítsuk a bal oldalára nehogy aspiráljon

Ø     141b18b      141b18b A nagyobb gyermeket ültessük fel és homlokát támasszuk meg, tartsunk a szája elé tiszta edényt

Ø     141b18b      141b18b A hányás után a csecsemőt fürdessük meg (szükség szerint) és adjunk rá tiszta ruhát, fontos a szájtoalett

Ø     141b18b      141b18b A hányadékot tegyük félre és mutassuk meg az orvosnak

Ø     141b18b      141b18b A hányást és körülményeit dokumentálni kell

Ø     141b18b      141b18b Tartsuk szem előtt, hogy a hányadék fertőző lehet

Ø     141b18b      141b18b A hányás a gyermekben félelmet kelt, viselkedjünk megértően, igyekezzünk aggodalmát eloszlatni, maradjunk mellette

Ø     141b18b      141b18b Az ismételten hányó gyermeket a többiektől tartsuk távol

A hányás veszélyei:

Ø     141b18b      141b18b Aspiráció

Ø     141b18b      141b18b Kiszáradás

Gyógyszeres kezelés:

Ø     141b18b      141b18b A hányásközpont ingerlékenységét csökkentő szerek: Daedalon

Ø     141b18b      141b18b Nyugtatók: Seduxen Pipolphen

Ø     141b18b      141b18b A paraszimpatikus izgalom hatására Atropin

A folyadékpótlás:

Hányás után a gyermeket nem etetjük. A hányós csecsemő rendszerint étvágytalan még a teát sem fogadja szívesen. Ennek ellenére kínáljuk gyakran akár 10-15 percenként kis adagokban teával vagy limonádéval. A folyadék és elektrolit veszteség pótlására a gyermeket sós, Ringeres teával vagy orális rehidráló folyadékkal (ORF, Normolit) kell itatni.

A pótolandó folyadék: a napi folyadékszükséglet (150ml/kg) + az elvesztett folyadék.

Orális rehidráló folyadék:

Ø     141b18b      141b18b 0,9 gr NaCl

Ø     141b18b      141b18b 2,5 gr NaHCO₃

Ø     141b18b      141b18b 1,9 gr KCl

Ø     141b18b      141b18b 25 gr cukor       mindez egy liter vízben oldva

Intravénás cseppinfúzió:

Előtte el kell magyarázni a gyermeknek az infúzió célját és azt, hogy mi fog vele történni.

1. Az infúziós terápia előkészítése, a szerelék összeállítása és bekötése

2. 1 ml vizes oldat 20 cseppnek felel meg

Cseppszám = beadandó folyadék ml / 3 x órák száma

3. Megfigyelés

Ápolási alapelvek hányás esetén:

A hányás (vomitus) a gyomormozgások sajátos megnyilvánulása. Csecsemő-, és gyermekkorban a hányás gyakori jelenség. Legtöbbször vmilyen betegség másodlagos tünete, sokszor kezdődő betegségekre figyelmeztet, vagy már fennálló súlyos állapot kísérő tünete.

A hányásnál meg kell figyelni a hányás módját, számát, mennyiségét, tartalmát, színét, meg ekll vizsgálni a hányadék tartalmát, vegyhatását (gyomorból származó hányadék savi vh; a nyelőcsőből származó hányadék lúgos vh, valamint bűzös és ételmaradékot tartalmaz. A vh-t laknuszpapírral vagy Töpfer-reagenssel állapítható meg).

Teendők hányást követően:

• A gyermek és környezetének higienes biztosítása
• Hányadék bemutatása az orvosnak
• Dokumentáljuk
• Felkészülés a következő hányásra
• Só-, folyadék korrekciója (gyakran kínáljuk folyadékkal, 10-15 percenként)
• Lehűtött tea, limonádé, ORF, Normolyt
• Orvosi utasításra hányás csökkentő adása
• Táplálás felfüggesztése

Acetonemiás hányás:

• Általában 4-10 éves kor között fordul elő
• Csillapíthatatlan hányás-sorozat
• Levertség, bágyadtság, aluszékonyság jellemzi
• Hypoglicaemia
• Kiszáradás tünetei: aláárkolt szem, kihegyezett orr, rossz turgor, száraz nyálkahártyák
• Vizelet aceton tartalmú
• Lehellet aceton szagú
• Kínzó szomjúság
• Fej-, hasfájás.

GOR (gastrooesophagealis reflux):

Lényege:

• A gyenge oezophagealis sphinter miatt a gyomorbennék a nyelőcsőbe jut
• A regurgitáció röviddel az étkezés után következik be
• Tipikusan a csecsemőkorra jellemző

Megfigyelési szempontok:

• Mikor jelentkezik a hányás, bukás (étkezés, testhelyzet)
• Súlyfejlődés
• Gyomorbennék ph-ját  (tartós, 24 órás) Norm: 6,5
• Fájdalmas e a nyelés (nyugtalanság, étel elutasítása)
• Aspiráció jelei

Ápolási feladatok:

• A táplálék sűrítése (Nutriton, Sinlac)
• Ülő testhelyzetben etetjük
• Etetés után függőleges testhelyzet biztosítása
• Gyakori, kis mennyiséggel történjen az etetés
• Fektetés: 30-40 fokos lejtőn