A halál a belekben lakozik

Évek óta tanuljuk, tanítjuk a természetgyógyászatot, s mindannyian számtalanszor citáljuk Hippokratész fenti mondását. Így vagyok ezzel én is, hoss 848e48i zú évek óta. Az idézet alkalmával mindig bevillan a japán hara kifejezés, a kínai alsó than-thien pont, az ájurvédikus gyógyászatban a második és a harmadik csakra, s az európai orvoslás által citált abdominális immunitás.

Korábbi cikkeimben, melyekben a krónikus vastagbélgyulladás különféle megjelenési formáit, valamint a candidiasist elemeztem, rámutattam arra, hogy a bélbetegségeket annyiféle idegrendszeri, belgyógyászati, börgyógyászati, szemészeti, gégészeti, szaporodásbiológiai, urogenitális, tüdögyógyászati, allergológiai, mozgásszervi, endokrinológiai, valamint daganatos betegség kíséri, ahányan megbetegszenek. Tehát valami közös többszörösnek kell lennie, ami a belekben kezdödik, s mint említettem, bárhová elvezethet.

Hideg has
A sok ezer beteg hasának megtapintása közben észleltem, hogy mindegyik hideg valahol (önmagához képest). Általában a lépkanyar és a köldök között. Minden esetben feszes, merev a hasfal, a széklet általában szorulásos, de még inkább nyákos, hasmenéses, esetleg véres.

A korábban felsorolt tünetek rendszerint tünetcsoportokat alkottak, de a viselkedési tünetek (álmosság, energiavesztettség, szomorúság, környezettel szembeni érdektelenség, sírósság, fázékonyság, ingadozó lelki állapot) mindenkinél elöfordultak. Ezt követöen a tünetek már megoszlottak - de a térdek és a többi ízület fájdalmas diszfunkciója, a száraz bör a lábszárakon, az érzékszervek zavart müködése, a gyakori vizelés, a puffadás majdnem mindenkinél megjelentek.

Elemezve a tüneteket megállapítható volt, hogy a védikus alkattannal egybecsengtek a funkcionális és morfológiai elváltozások, így egyes betegségtípusok nagyon is körülhatárolhatóak voltak a külsö megjelenés és az anyagcseretípus tükrében.

Az élölények két fö biológiai funkcióval rendelkeznek. Ezek az alapreguláció - ez jelenti a belsö homeosztázist; valamint az adaptációt, azaz a külvilághoz való alkalmazkodást. Az adaptáció lényege az, hogy kifelé változunk, hogy a belsö harmónia megmaradjon.

Sejtszinten hasznosuló energia
Energetikailag a helyzet a következö: mindenféle forrású energia, legyen az imaginatív, mozgással, légzéssel, folyadékfelvétellel, táplálkozással felvett energia, végsö soron sejtszinten, ATP (adenozin-trifoszfát) formájában hasznosul. Az ATP elsödlegesen az adaptációra használódik fel, s ami marad, az az alapregulációé. Ha tehát túl sok a kompenzációs igény, a szervezet elfárad, energiái kimerülnek, s nem marad az alapregulációra, tehát kialakul a sejtszintü energiavesztett állapot, s ennek eredményeképpen ki-ki ott betegszik meg, ahol önmagához képest genetikailag a leggyöngébb.

A hagyományos kínai orvoslás szerint az öserö a vesékben lakozik. Mit jelent ez biológiai oldalról? A vesék és a mellékvesék felelnek a stresszes állapotban az adaptogén hormonok vérbe juttatásáért - adrenalin, noradrenalin, renin. Az egész stresszreakció-rendszer rendkívül energiaigényes, s minél erösebb a hirtelen stressz vagy minél tovább tart a tartós stressz, annál több ATP kell ennek kompenzálására. A hormonális hatások, az erek szükítése, a glikogén szintézise mind transzformációs energiát is igényel, s végül kialakul a teljes kimerülés, s a szervezet képtelen a válaszadásra.

A bélrendszerben lévö Peyer-plakkok a hasi immunrendszer katonái, de idetartoznak a lágyéki nyirokmirigyek, a hasi nyirokérrendszer is. A nyirokszervek és a belekben lévö többkilónyi mikroszervezetek közt szimbiózisnak kell lennie. Sajnos az egész emberiségre jellemzö ennek teljes vagy részleges hiánya, azaz a diszbiotikus állapot. Ennek eredménye a megszámlálhatatlan emésztöszervi kórkép, s azok szekunder, tercier kórképei, amelyek az orvostudomány bármely területén megjelenhetnek.

Az emésztés az érzékszerveken keresztül indul meg, de a szájüregben kezdödik. Itt nemcsak a kémiai átalakulásról van szó, hanem informatikai rendszerekröl is. A nyelv mint mikroterület - alapos rágás esetén - felveszi a táplálékról az alapinformációt, s ennek eredményeképpen választódnak ki az emésztönedvek és alakulnak, modulálódnak a mikroszervezetek. Ez utóbbiak az információt a vastagbél, illetve a vékonybél nyálkahártyájáról kapják.

Az információ átadása csak akkor valósul meg, ha a nyálkahártya sértetlen és funkcionálisan is korrekt. A vastagbélben történik meg a víz visszaszívása, azaz a rendezetlen struktúrájú víz felkészítése, hogy belépjen a keringési rendszerbe.

Rendezett szerkezetü víz
A napokban Japánból kapott ultramikroszkópos felvételeken egyértelmüen látható, hogy a rendezett struktúrájú víz Dávid-csillag alakzatú, illetve annak alapformátumát számtalan variációban tükrözi. Mindez a hókristályokban is nyomon követhetö. A vastagbél nyálkahártyáján az ultrafelbontás Dávid-csillag alakú hatszögü mintázatot mutat, s ez azt jelenti, hogy a bélben lévö strukturálatlan vegyes formátumú és szerkezetü víz ennek a formációnak a hatására alakul át klaszterrendszerü, rendezett struktúrájú vízzé. Amennyiben a bélnyálkahártya sérült, s ez a formáció hiányos, elmarad a víz struktúrájának belsö rendezödése, s az egész szervezetben, struktúrájában sérült víz kering.

Ennek egyenes következménye, hogy sem a sejten belüli, sem a sejtek egymás közti információs rendszere nem lesz tökéletes, s megint ott vagyunk, hogy mindenki ott betegszik meg, ahol önmagához képest a leggyöngébb. Így alakulhat ki a bélbetegségek hatására bármilyen másodlagos vagy harmadlagos kórkép. Ez magyarázza, hogy a táplálkozás, az alapos rágás, a helyes folyadékfelvétel miért alapjaiban sorsdöntö!

Hasonlóan döbbenetes tapasztalat az, hogy a daganatos betegségnél az össejt-implantáció után a sejtmagból azonnal Dávid-csillag formájú szikrázó hologram jelenik meg, amely erös csillagszórószerü fényt bocsát ki magából. Ekkor egyesül a beültetett össejt a befogadó sejtekkel, és azokkal homogenizálódik.

Nézzük meg mindezeket további energetikai szempontból. A védikus rendszer szerint a csakrák felelnek a szervezet harmonikus müködéséért - és ennek hormonálisan meg is van az analógiája. Minden csakra magasságában ott a belsö elválasztású mirigy - herék, petefészkek, mellékvesék, hasnyálmirigy, csecsemömirigy, pajzs- és mellékpajzsmirigy, tobozmirigy, agyalapi mirigy - alulról fölfelé haladva.

A csakrák három fö feladata
A csakráknak alapvetöen három fö feladatuk van. Az elsö a holografikus énünkkel való kapcsolattartás, ami az egész immunrendszer és alapreguláció más dimenzióban lévö mátrixához való hasonulás. A második a makrokozmosz vibrációinak felvétele. S ez megint a saját eredeti hologramunk szerint történik, mert a mikro- és makrokozmosz közti kapcsolat a csakrákon keresztül valósul meg az Adey-ablak törvényei szerint. A harmadik feladat igen érdekes. Az univerzumban (a hagyományos védikus gondolkodásban ezt neveznénk pránának), a kozmikus térben, kozmikus sugárzás formájában, minden elem mikro-, szubmolekuláris része vagy annak hologramja megtalálható. Ezek a szubmolekuláris rendszerek spin formájában mozognak, megteremtik a saját mágneses terüket, és a csakrákon keresztül jutnak el végsö soron a fizikai testbe, kinek-kinek a pillanatnyi állapota és eredeti holografikus rendszere szerint.

A csakrák tehát mindenkinél minden téridö pillanatban másként müködnek, tehát a csakranyitogatás és -csukogatás tudománytalan, szakszerütlen tevékenység. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a csakrák maguktól végezzék a csodálatos többdimenziós multifunkciójukat.

Béky László