A cukorbetegségről

A cukorbetegségről

A cukorbetegség (diabetes mellitus) lényege, hogy a hasnyálmirigy inzulin termelése károsodik, vagy a szervezetben nem megfelelően hasznosul a hasnyálmirigy által termelt inzulin. A glükóz az inzulinhiány, vagy a nem megfelelő inzulin hatás miatt nem jut be a sejtekbe, felhalmozódik a vérben és szintje minden egyes étkezéssel tovább emelkedik.

Ma már a diabétesz népbetegségnek tekinthető, hiszen Magyarországon minden 12 ember közül egy cukorbeteg, illetve kóros cukor-anyagcserével rendelkezik. Magyarországon jelenleg kb. 600000 cukorbeteget tartanak nyílván és számuk folyamatosan évente 5-10%-al növekszik. Fontos tudni, hogy a betegség jelenleg nem gyógyítható, d 111e43b e megfelelő testmozgással, diétával és szükség szerint gyógyszerekkel a vércukornak az egészségeshez közeli szinten tartásával a diabétesz jól kezelhető.

A cukorbetegségnek két leggyakrabban előforduló típusát különböztetjük meg: az 1-es típusú cukorbetegséget és a 2-es típusú cukorbetegséget.

1.1 A cukorbetegség fajtái

1.1.1 Az 1-es típusú (régi nevén inzulinfüggő) diabetes

. Az 1-es típusú cukorbetegség leggyakrabban gyermekeknél és fiatal korban fordul elő (de a későbbi életkorban is felléphet).

. Az ilyen típusú cukorbetegségben a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei (béta-sejtek) elpusztulnak, így megszűnik az inzulintermelés. Az 1-es típusú cukorbetegségre való hajlam bizonyos fokig örökölhető (genetikai előfeltétel). Egyes környezeti tényezők (vírusok) elindíthatják a béta-sejtek pusztulását, mely inzulinhiányhoz, így végül cukorbetegséghez vezet.

. Mivel nincs inzulin, a sejtek fehérjéből glükózt kezdenek előállítani, annak ellenére, hogy magas a vércukorszint.

. Ugyanakkor a sejtek a cukor helyett zsírt kezdenek használni. A fokozott zsírégetés "melléktermékeként" ketontestek termelődnek, melyek megváltoztatják a vizelet szagát; acidózist és kómát okozhatnak.

. A túl sok glükóz bekerülhet a vizeletbe is és megnöveli a vizelet mennyiségét, kiszáradást okoz, mely szintén kómához vezethet.

. A tünetek között előfordulhat:

- kifejezett szomjúságérzet,

- nagy mennyiségű, gyakori vizeletürítés,

- fogyás,

- álmosság,

- visszatérő bőr- és szájfertőzés,

- a látás romlása.

1.1.1.1 A LADA diabetes

Létezik az 1-es típusú cukorbetegségnek egy lassan kialakuló formája, amelyet LADA szóval jelölnek az angol kifejezésből rövidítve. Ezen diabétesz formánál a tünetek nem olyan súlyosak, mint a klasszikus 1-es típusban, s ezek későbbi életkorban jelennek meg, ezért sokszor 2-es típusú cukorbetegségnek tartják. Felismerése azért fontos, mert a kezelést mindig inzulinnal kell kezelni.

1.1.2 A 2-es típusú cukorbetegség

. A 2-es típusú cukorbetegség általában idősebb korban lép fel, de manapság egyre gyakrabban fiataloknál, sőt gyermekeknél is előfordul.

. Ebben a típusú cukorbetegségben, bár a béta-sejtek nem pusztulnak el, mégsem termelnek megfelelő mennyiségű inzulint, pl. étkezéskor, amikor a legtöbb inzulinra lenne szükség.

. A 2-es típusú cukorbetegségben az inzulin hatása is gyengülhet (inzulin rezisztencia). Ennek következtében, bár van inzulin, mégsem képes megfelelő mennyiségű glükózt a sejtekbe juttatni.

. Tudjuk, hogy bizonyos körülmények a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását elősegítik, vagy a fokozott kockázatot előre jelezhetik (kockázati tényezőként ismeretesek):

- túlsúly

- az ülő életmód

- a helytelen étrend

- a magas vérnyomás

- 40 év feletti életkor

- cukorbetegség előfordulása családon belül

- a terhesség során mért magasabb vércukorértékek

- 4500 grammnál nagyobb gyermek születése.

A 2-es típusú cukorbetegségre való hajlam jobban öröklődik, mint az 1-es típusúra való fogékonyság.

. Mivel a legtöbb 2-es típusú cukorbetegnél az inzulinhiány nem teljes, hanem részleges, a vércukorszint lassan emelkedik, és emiatt a magas vércukorra jellemző tünetek (szomjúság, sok vizelet, fogyás) kevésbé kifejezettek. A lassabban lefolyás miatt viszont egyéb tünetek jelentkezhetnek:

- bőrviszketés

- sebek lassú gyógyulása

- fáradtság

- látási problémák

- kéz-lábzsibbadás

- szexuális problémák.

. A 2-es típusú cukorbetegség kórlefolyása progresszív. Ez azt jelenti, hogy a vércukor-anyagcsere állapota folyamatosan romlik. A cél mindig az, hogy a vércukor-anyagcsere paraméterek (éhgyomri, étkezés utáni vércukorszint, HbA1C) a kívánatos céltartományban legyenek (ld. később). Az alkalmazott terápia a betegség egyes fázisaiban különböző lehet:

- diéta és testmozgás önmagában

- antidiabetikus tablettás kezelés és diéta + testmozgás

- tabletta + inzulin és diéta + testmozgás- inzulin és diéta + testmozgás.

. A 2-es típusú cukorbetegség általában a betegség felismerésekor diétával és megfelelő testgyakorlatokkal (azaz életmódváltással) kezelhető.

. E kezelés kiegészíthető gyógyszerrel is, növelve a hasnyálmirigy inzulintermelését vagy az inzulin hatását. Ezek a gyógyszerek szájon át szedhetőek.

. A betegség bizonyos idejű fennállása után a legtöbb betegnek inzulinkezelésre van szüksége ahhoz, hogy a vércukorszintje megfelelő legyen.

. Ma már számos tudományos bizonyíték igazolja, hogy a korán elkezdett inzulinterápia kedvező hatású mind a szövődmények megelőzése, mind az életminőség biztosítása terén.

. Minden egyes 2-es típusú cukorbetegnek kicsit más a kórlefolyása, és ezért különböző megközelítést, különböző kezelést igényelnek. A kezelés célja 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben egyaránt: az egészséges ember értékeit megközelítő vércukorszint elérése, fenntartása és ezáltal a magas vércukorszint által okozott szövődmények megelőzése.

. A két típus előfordulási gyakorisága 1:9, vagyis a cukorbetegek kb. 90%-a 2-es típusú.

- Ma hazánkban kb. félmillió cukorbeteg él, de majdnem ilyen nagyságrendű lehet a nem diagnosztizált betegek száma. Létezik egy ún. cukorbetegséget megelőző állapot, melyet csökkent glükóztoleranciának (angol elnevezésének rövidítésével IGT-nek) neveznek, és melynek lényege az kéz-lábzsibbadás

- szexuális problémák.

1.2 A cukorbetegség társadalmi jelentősége (témához kapcsolódó írások)

1.2.1 A cukorbetegség okozta rokkantság népegészségügyi hatása öregedő társadalmunkra

Világszerte a lakosság minden korcsoportjában emelkedik a cukorbetegség előfordulása, a betegek száma jelenleg 150 millióra tehető, de ez a létszám az évtized végéig 225 millióra nő és feltételezések szerint 2025-re eléri a 300 milliót. A megbetegedések számának növekedése az időskorúak körében a legnagyobb, mivel ebben a csoportban kb. 13%-ra tehető a cukorbetegség előfordulása. Rendkívül aggasztó, hogy az időskori diabetes - a hagyományos szövődményeken kívül - testi rokkantsághoz is vezet. Ez részben az elesés és az elszenvedett csonttörések szaporodására, a szellemi működések hanyatlására, illetve az általánosságban ismert időskori rendellenességek összességére vezethető vissza. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a cukorbetegség jelentős mértékben fenyegeti a független életvitelt, továbbá nemcsak a betegek és hozzátartozóik, hanem a társadalom egésze számára súlyos következményekkel jár. Az elmúlt években elvégzett több évre kiterjedő nagyszámú beteget magukba foglaló vizsgálatok megállapították, hogy a mozgásképesség beszűkülésének kockázata cukorbetegségben 80%-kal magasabb, mint diabetes híján.

A különböző felmérések egybehangzó eredményei alapján rendkívül aggasztó a diabetes népegészségügyi hatása, illetve a cukorbeteg időskorúak független életvitelre képtelenné válása, ezt szem előtt tartva, a hatékony vércukorszint-beállítás az időskorúak fizikai funkcióképességének fenntartásában is óriási jelentőségű.

1.2.2 A cukorbetegség és a szív- érrendszeri betegségek száma fokozatosan növekszik az ázsiai- indiai népcsoportban

A diabétesz mellitusz világszerte a leggyakoribb anyagcsere betegség, a cukorbetegek több, mint 90%-a szenved 2-es típusú diabéteszben. A dél-ázsiai lakosságban - legfőbbképpen az indiaiak körében - a cukorbetegség gyakorisága a legmagasabbak közé tartozik. A WHO becslése szerint feltételezhető, hogy hamarosan Indiában lesz a legnagyobb létszámú a cukorbetegek populációja.

Érdekes megfigyelés, hogy az USA-ban, Nagy-Britanniában és Szingapúrban élő indiaiak körében nem csupán a diabétesz, hanem a szív- érrendszeri szövődmények gyakorisága is magasabb, mint más nemzetiségű lakosok körében. Ezekben az országokban az európai, afrikai és kínai származású lakosokhoz képest kifejezetten magas az indiai férfiak szív- érrendszeri halálozásának relatív kockázata. Ez a fokozott rizikó nem vezethető vissza a dohányzás intenzitására, a vérnyomás értékére, vagy a vér koleszterin szintjére, ill. a fizikai aktivitás szintjére. Az ázsiai indiaiakban gyakori az éhgyomri, ill. az étkezés utáni magas inzulin szint és már csak emiatt is nagyobb a szív- érrendszeri szövődmények kialakulásának esélye.

Az ázsiai indiaiakat ellátó klinikusoknak a világon mindenütt tudniuk kell arról, hogy ezeket a betegeket fokozottan fenyegeti a diabétesz és a szív-érrendszeri szövődmények kockázata, e tény ismeretében nem szabad halogatni kivizsgálásukat, és esetükben többrétű kezelést kell alkalmazni.

C.Snehalatha, A.Ramachandran

1.2.3 Örökletes hajlam felelős az elhízáshoz társuló cukorbetegség kialakulásáért

Irodalmi adatok szerint a fejlett országokban élő több milliónyi túlsúlyos lakos kb. 20%-a betegszik meg cukorbetegségben, rendszerint 45-60 éves korában. Ezen túlsúlyos cukorbetegeken szinte kivétel nélkül bizonyítható az úgynevezett inzulinrezisztencia, amely a szervezetnek a termelt inzulinnal szembeni érzéketlenségét jelenti. A hasnyálmirigy által termelt inzulin - a szokásosnál nagyobb mennyisége ellenére - sem fejti ki vércukor csökkentő hatását.

A legújabb vizsgálatokkal már feltérképezték az inzulin szintjét szabályzó gén szerkezetét, és az is megállapítást nyert , hogy melyik gén-csoport felelős az elhízásért és ennek következtében kialakuló cukorbetegségért. Bizonyossá válik, az a régóta cáfolt - betegek által gyakran hangoztatott - örökölt kövérség létező és megoldásra váró probléma. További izgalmas kérdés, hogy ezen megszerzett ismeretek vajon az inzulin termelését serkentő gyógyszerek továbbfejlesztésében is hasznosíthatóak lesznek-e?

P.Bougneres

1.2.4 A cisztás petefészek és a cukorbetegség között egyértelmű kapcsolat van

A több cisztás petefészek (latin nevén policisztás ovárium szindróma) a fogamzóképes korú nőkön legsűrűbben előforduló hormonális betegség. Gyakorisága akár 50%-os is lehet. Eredete ismeretlen, gyakran a peteérés hiánya, menstruációs zavarok együttese jellemzi. A kórkép a petefészek ultrahang vizsgálatával, egyes hormonok túlsúlyának laboratóriumi igazolásával és az elmaradó, vagy ritkuló vérzéssel járó menstruációs zavarral jellemezhető. A férfi hormonok túlsúlya szőrösödést, férfias típusú kopaszodást és az arcra és felső testfélre lokalizálódó gyulladt, gennyes pattanások elszaporodását eredményezi. A menstruációs zavarok miatt csökkenhet a fogamzóképesség. Meglehetősen gyakori a testsúlyfelesleg, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegségre jellemző úgynevezett inzulinrezisztencia, amely a meglévő inzulin hatástalanságát eredményezi.

A kezelés részét az életmód megváltoztatása, a fizikai aktivitás fokozása és a testsúlycsökkenés kell hogy képezzék, a normális testsúly fenntartása alapvető fontosságú. Sokszor gyógyszeres kezelés is indokolt, erre a legmegfelelőbb gyógyszer a metformin, de a fogamzásgátlók mind a sovány, mind az elhízott betegek számára előnyösnek bizonyulhatnak. Fontos továbbá a magas vérnyomás kezelése, amennyiben az is a kórkép részét képezi.

2. A cukorbetegség kezelése

2.1 A cukorbetegség kezelésének története

A betegség kezelésében már azelőtt számos megközelítéssel próbálkoztak, hogy magát az inzulint "felfedezték" volna.

Korábban elterjedt nézet volt, hogy a cukorbetegséget a túl sok cukor fogyasztása, esetleg valamilyen veseműködési zavar okozza.

Csupa jóindulatból vagy meggyőződésből egész furcsa kezelési módokat javasoltak; ezek közé tartozott a zabkúra, a tejdiéta, vagy akár az ópium használata. Az 1850-es évek végén egy francia orvos mértéktelen cukorfogyasztással próbálta orvosolni a bajt, de volt, aki eret vágott, higanyos krémet javasolt vagy éheztette a beteget - persze ezeket ma már inkább kínzásnak, mint a cukorbetegség megfelelő kezelésének tekintjük. A legtöbb beteg ekkoriban a cukorbetegség kialakulását követő pár éven belül meghalt.

1921-ben két torontói orvos - Frederick Banting és Charles Best - áttörést jelentő felfedezést tett. Sebészi úton kutyák hasnyálmirigyét távolították el, vagyis az inzulint termelő szervüket, ezzel inzulinhiányt idéztek elő náluk, ami a vércukorszint megemelkedésével is járt. Ezután a hasnyálmirigyből előállított porral injekciózták be az állatokat. A vércukorszint hirtelen csökkenése jelezte, hogy a kezelés sikeres volt - megtörtént tehát az inzulin "felfedezése". Az inzulin, pedig még ma is a cukorbetegek kezelésének alappillérét jelenti.

2.2 Mozgás

A rendszeresen végzett testmozgás és az aktív életmód segítségével a vércukorszint, a vérnyomás, a vérzsírok csökkenthetők, ezáltal a cukorbetegség szövődményei, továbbá a szívinfarktus és agyvérzés kockázata is mérsékelhető. Rendszeres testmozgással javul az anyagcsere-helyzet (az inzulin szükséglet csökken), a keringési rendszer állapota javul, a csontok és az izomerő erősítésével növekszik az általános erőnlét és a szellemi jólét. Mindenkinek egészségi állapotának megfelelő mozgásfajtát kell választania, a séta, a kocogás, kerékpározás, úszás, a tánc és még a házi munka is jó testmozgás, amennyiben rendszeresen, hetente háromszor-ötször végezzük legalább 20-30 percig. Fontos, hogy a mozgást kényelmes cipőben végezzük, sok folyadékot fogyasszunk, és rendszeresen - testmozgás előtt és után is - ellenőrizzük vércukorszintünket.

2.3 Étrend

A cukorbetegség kezelésének egyik legfontosabb eleme az étrend. A helyes étrend betartásával a vércukorszint a kívánatos szinten tartható, a normális testsúly megóvható és fenntartható, mindezek miatt a cukorbetegség késői szövődményei elkerülhetők. A cukorbetegség étrendi kezelésével kapcsolatosan általánosságban elmondható, hogy a megfelelő testsúlyunknak, életvitelünknek szükséges kalóriamennyiségen túl az étrendben szerepeljenek gabonamagvak, zöldségek és gyümölcsök, korlátozott a zsír-, cukor- és sóbevitel mellett. Az étrendnek magas rosttartalmúnak kell lennie, és étkezésnél és főzésnél is kerülni kell a só használatát.

2.3.1 Diéta

2.3.2 Receptek

2.4 Gyógyszeres kezelés (szájon át szedett tablettás kezelés)

1-es típusú cukorbetegség diagnózisának felállítása után azonnal inzulin terápiát kell kezdeni, általában az úgynevezett intenzív inzulin terápia formájában. 2-es típusú diabétesz esetén a kezelés általában szájon át szedhető gyógyszerrel indul (a megfelelő testmozgás és étrendi terápia hatástalansága esetén). A vércukorcsökkentő tabletták vagy serkentik a hasnyálmirigy inzulin elválasztását, vagy segítik a meglévő inzulin hatását, vagy lassítják a cukor felszívódását a bélrendszerből. Az eltérő hatás miatt, ha egyfajta tabletta nem elégséges, akkor kombinálni is lehet azokat (egyszerre 2-3 fajta tablettát). Amennyiben a tablettákkal sem lehet uralni a megfelelő vércukorszintet, akkor kerül sor az inzulin terápia bevezetésére.

2.5 Inzulin kezelés

Az inzulin a hasnyálmirigy béta sejtjei által termelt hormon, amely az emberi testben fontos szerepet játszik, mivel elősegíti a glükóznak a vérből a sejtekbe való jutását, a glükóznak a májban történő tárolását, a felesleges szénhidrátok zsírrá alakítását, és a fehérjék termelését. A mai korszerű inzulin készítmények helyettesítik a hasnyálmirigyből származó inzulint, azonosak az egészséges ember hasnyálmirigye által termelt inzulinnal. A beteg szükségleteinek, tevékenységeinek legjobban megfelelő inzulin kezelést javasolja a beteget gondozó orvos.

2.5.1 Injekciós inzulin

2.5.2 Inhalációs inzulin

Tudja Ön?

Hogy a porlasztott inzulin biztonságosan adható a 2-es típusú diabéteszben?

Amerikai szaklapok szerint néhány tanulmányban 2-es típusú cukorbetegeken hasonlították össze az egyszer adott hosszúhatású inzulinnal kombinált porlasztott száraz, por alapú inzulint és a hagyományos kétszeri injekciózás hatékonyságát. A betegek 6 hónapon keresztül étkezések előtt porlasztott inzulint, és lefekvés előtt elhúzódó hatású inzulint kaptak. Vizsgálták a HbA1C változását 6 hónap múlva. A HbA1C értékek mind a két csoportban hasonló mértékben csökkentek. Kissé kevesebb hipoglikémia volt az inhalációs inzulin mellett, ugyanitt viszont gyakrabban észleltek köhögést. Fontos megjegyezni, hogy az inzulin ellenes antitestek a porlasztott inzulint alkalmazó csoportban emelkedettebb értéket mutattak. A kezeléssel az inhalációs csoport tagjai voltak megelégedve.

Az eredmények szerint az inhalációs inzulin a 2-es típusú diabéteszben hatékonynak és jól tolerálhatónak bizonyult, a betegek pedig jól fogadták ezt a kezelési formát.

A fenti vizsgálat klinikai tanulmány keretében történt, gyógyszertári forgalomban a porlasztott inzulin sem külföldön, sem hazánkban egyenlőre nem elérhető.

2.6 Önellenőrzés

A cukorbetegek életében nagyon fontos a vércukor rendszeres otthoni ellenőrzése, amelyet megkönnyít, ha kezelési naplót vezet és azt a vizitek alkalmával kezelő orvosával együtt átnézve kiértékel. A kezelési napló olyan táblázatokat tartalmaz, amelyekbe a mérési eredmények mellett vérnyomását és egyéb megjegyzéseit is feljegyezheti.

Napközben általában 2-4 vércukor mérés javasolt, de rendkívüli helyzetekben (összejövetelek, testmozgás, nyaralás) gyakrabban kell ellenőriznie vércukor szintjét. Az étkezések előtti vércukor szintnek 5 és 6,5 mmol/l-nek kell lennie, étkezések után 2 órával a vércukor szintnek nem szabad a 7,5 mmol/l-t meghaladnia.

2.6.1 Hipoglikémia

Hipoglikémiáról akkor beszélünk, ha a vércukor szint az egészséges egyén tartós éhezése során mérhető 3 mmol/l-s érték alá esik.

Ha leesik a vércukor, a következőket tapasztalhatja:

. Kézremegés

. Hideg verejtékezés

. Éhségérzet

. Elfehéredés

. "szívdobogás"

. furcsa, esetleg agresszív viselkedés

. nehezére eshet a figyelem összpontosítás vagy tapasztalhat kettőslátást is.

A hipoglikémia leggyakoribb okai közé tartozik:

. nem megfelelő inzulinadag vagy nem megfelelő dózisú antidiabetikus tabletta (túl sok inzulin és/vagy gyógyszer, az injekció rossz helye, szélsőségesen hosszú idő az injekció és az étkezés között)

. étrendi hibák (étkezés kihagyása, az étel szénhidrát tartalmának helytelen becslése vagy kiszámolása, étkezések közti szélsőségesen hosszú idő)

. hirtelen, túlzott testmozgás

. testsúlyvesztés

. alkoholfogyasztás

. tiltott drogok használata (narkotikumok).

Előfordulhat, hogy nem veszi észre a hipoglikémia korai tüneteit, ezért is fontos a vércukorszint ellenőrzése. Néha, amikor a vércukorszint nagyon hirtelen zuhan le, a hipoglikémia tünetei 3,3 mmol/l (60 mg/dl) feletti cukorszintnél is megjelenhetnek. Az ilyen hirtelen vércukoresésnél, - még akkor is, ha a mért vércukorszint nincs 4,0 mmol/l alatt -, 5-15 g gyorsan felszívódó szénhidrát elfogyasztása javasolt a további vércukorcsökkenés megelőzése céljából. Ha 4,0 mmol/l alatti vércukorszintet mér, a megfelelő mennyiségű szénhidrát elfogyasztását (10-20 g szénhidrát, illetve az "esedékes" étkezés) követően kb. fél óra múlva érdemes ismét vércukrot mérni. Így tudjuk ellenőrizni, hogy sikerült-e elhárítani a hipoglikémiát illetve annak veszélyét.

Hipoglikémia esetén mindig 2-3 szem szőlőcukor elfogyasztásával kell kezdeni a "szénhidrát" bevitelt! Mindig legyen Önnél szőlőcukor! Kezelési naplója további információkat tartalmaz arról, hogy mit is kell tennie hipoglikémia esetén.

A nagyon súlyos hipoglikémia eszméletvesztéshez, göcsökhöz vagy kómához vezethet, és a beteg életét is veszélyezteti. A hipoglikémia esetére a cukorbetegségben szenvedő betegeknél mindig kell, hogy legyen glukagon, a vércukorszintjét emelő hormon. Ha a hipoglikémiás beteget a környezete biztonsággal nem tudja "rávenni" cukros folyadék elfogyasztására, vagy a beteg eszméletlen, akkor a glukagon injekciót a családtagok, ismerősök beadhatják a betegnek. Ezt az injekciót vagy bőr alá (akár az inzulint) vagy izomba kell beadni; "rossz" helyre gyakorlatilag nem lehet adni. Célszerű, hogy felkészüljön a cukorbeteg környezete egy ilyen esemény bekövetkezésére. Kérje kezelőorvosa részletes tájékoztatását.

Ha szükséges a glukagon sürgősségi készlet alkalmazása, az injekció beadása után hívja a kezelőorvost vagy a mentőket.

2.6.2 Hiperglikémia

Ha a cukorbetegség kezelése nem megfelelő vagy egyéb betegség jelentkezik, a betegek hiperglikémiában szenvedhetnek, amikor is vércukorszintjük 10 mmol/l-re vagy afölé emelkedik. Ez az állapot lehet átmeneti, de krónikus is. A jelentős hiperglikémiát jelzik a következő tünetek:

. nagymértékű szomjúság

. nagy mennyiségű vizelet ürítése

. étvágytalanság, fogyás

. gyengeség, álmosság

. émelygés, hányás, hasi fájdalom, fejfájás

. égető érzés a szájban

. szapora pulzus

. kipirult bőr

A hiperglikémia leggyakoribb okai:

. elhanyagolt önellenőrzés (az inzulinkezelés hibái - alacsony adagok, injekció kimaradása, antidiabetikus tabletták kihagyása)

. étrendi hibák (túl sok szénhidrát az ételben)

. kevés fizikai aktivitás

. kísérő betegségek (fertőzés, láz, ételmérgezés, trauma, műtét

. korábbi hipoglikémia (Somogyi hatás)

Ha a fenti tüneteket tapasztalja, azonnal mérje meg vércukorszintjét és tesztelje a vizelet acetontartalmát. Ha a vizeletében acetont és magas koncentrációban glükózt talál, lehet hogy ketoacidózisban szenved. Ezt az állapotot kísérheti a kilélegzett levegő "aceton" szaga, mely a savanyú alma "illatára" emlékeztet.

Vegye fel a kapcsolatot orvosával, vagy - ha korábban a kezelőorvosa ezt javasolta -, fecskendezzen be magának egy további adag gyors hatású inzulint. Ha az utóbbit választotta, akkor később ellenőrizze, hogy a "beavatkozás" sikeres volt-e (vércukormérés, vizelet aceton ellenőrzés).

A hiperglikémia lehet fertőzés vagy egyéb, lázzal járó betegség eredménye is. Ilyen helyzetekben megnövekszik az inzulinigény, és a vizeletben aceton jelenhet meg.

A hiperglikémia ártalmas állapot, mivel kiszáradáshoz és fontos anyagok (nátrium, kálium, foszfor, magnézium, stb.) elvesztéséhez vezet. Ezért vízhiány és ásványi anyagok hiánya lép fel.

2.7 Érdekességek, kezelési alternatívák (témához kapcsolódó írások)

2.7.1 Az érelmeszesedés 2-es típusú cukorbetegekben többfajta gyógyszerrel megelőzhető

A 2-es típusú cukorbetegséget gyakran egy sor rendellenesség kíséri, többek között a vérzsírok kóros emelkedése, a magas vérnyomás, a különböző erek belhártyájának működés-zavara és a véralvadás kedvezőtlen irányba tolódása. Mindezek az elváltozások már a cukorbetegség felfedezése előtt is fennállhatnak, éppen ezért mindent meg kell tenni a már felfedezett cukorbetegekben a nagy- és kiserek betegségének megelőzésére. A több 10 évre kiterjedő, világszerte elvégzett klinikai vizsgálatok azt igazolták, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőket több gyógyszerrel kell egyszerre kezelni: a vércukor-csökkentése egy vagy két szerrel; a kóros vérzsír értékek normalizálódása vérzsír csökkentőkkel, a vérnyomás normális értékhatáron tartása egy, két vagy akár három különböző hatóanyagú vérnyomáscsökkentővel, valamint kis adagú Aspirin. Egy nemrég közzétett tanulmány eredményei szerint ezen többtényezős beavatkozással felére csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása 2-es típusú cukorbetegekben.

2.7.2 A porlasztott inzulin biztonságosan adható a 2-es típusú diabéteszben

Amerikai szaklapok szerint néhány tanulmányban 2-es típusú cukorbetegeken hasonlították össze az egyszer adott hosszúhatású inzulinnal kombinált porlasztott száraz, por alapú inzulint és a hagyományos kétszeri injekciózás hatékonyságát. A betegek 6 hónapon keresztül étkezések előtt porlasztott inzulint, és lefekvés előtt elhúzódó hatású inzulint kaptak. Vizsgálták a HbA1C változását 6 hónap múlva. A HbA1C értékek mind a két csoportban hasonló mértékben csökkentek. Kissé kevesebb hipoglikémia volt az inhalációs inzulin mellett, ugyanitt viszont gyakrabban észleltek köhögést. Fontos megjegyezni, hogy az inzulin ellenes antitestek a porlasztott inzulint alkalmazó csoportban emelkedettebb értéket mutattak. A kezeléssel az inhalációs csoport tagjai voltak megelégedve.

Az eredmények szerint az inhalációs inzulin a 2-es típusú diabéteszben hatékonynak és jól tolerálhatónak bizonyult, a betegek pedig jól fogadták ezt a kezelési formát.

A fenti vizsgálat klinikai tanulmány keretében történt, gyógyszertári forgalomban a porlasztott inzulin sem külföldön, sem hazánkban egyelőre nem elérhető.

2.7.3 A 2-es típusú cukorbetegség műtéttel is kezelhető

A sebészek közül néhányan már évek óta hangoztatják, hogy a tápcsatorna egyes részeinek úgynevezett kirekesztő műtétei csökkentik a koleszterinszintet és előnyösnek bizonyulnak az extrém fokú elhízás kezelésére. Több szaktekintély is felvetette, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben az idejekorán elvégzett műtét megakadályozza a súlyfeleslegből származó szövődményeket. Néhány száz elhízott cukorbetegen már a gyomor egy részének kiiktatásával a vércukorszint normalizálódását figyelték meg. Kérdés, hogy a testsúly csökkenésének köszönhető-e a javulás, és hogy milyen módon jelentkezhetett az a műtét után ilyen hamar.

Egy külföldi munkacsoport állatkísérletben modellezte a 2-es típusú cukorbetegséget és a cukorbeteggé tett patkányokban összehasonlították a kirekesztő műtét hatását a gyógyszeres kezeléssel, illetve a táplálékfelvétel erélyes megszorításával. A műtétet követő javulás jelentősen felülmúlta a tápanyag megszorítással és gyógyszeres kezeléssel elérhető eredményeket.

Az elvégzett kísérletek azonban kétségtelenül érdekesek, mégsem szolgáltatnak elegendő bizonyítékot arra, hogy a cukorbetegség kezelésére a műtét lenne a legmegfelelőbb módszer. A molekuláris biológia egyeduralmának korában meglehetősen ósdi stratégiának tűnik ilyen nagy jelentőséggel felruházni egy műtéti beavatkozást (nem beszélve a minden műtét során felmerülő esetleges szövődményekről). A kutatások jövője feltehetően attól függ, hogy sikerül-e hatékony gyógyszeres kezelést elérni a jövőben a 2-es típusú cukorbetegség gyógykezelésében.

3. A cukorbetegség indikátorai

3.1 Vércukorszint

3.1.1 Éhgyomorra mért (éhomi) vércukor-szint

3.1.2 Étkezés után mért (poszt-prandiális) vércukor-szint

3.2 Glikált hemoglobin A1C- (HBA1C) szint

Bár a vércukorszint otthoni önellenőrzése hatékony és nélkülözhetetlen módszer a szükséges inzulinmennyiség meghatározására, a terápia hosszú távú sikerességének ellenőrzéséhez ennél többre van szükség.

Az úgynevezett glikált hemoglobin, vagy A1c (HbA1c) mérése megbízható módon jelzi az elmúlt 2-3 hónap vércukorszint-értékeit. Az A1c mérése jelenleg a legmegbízhatóbb módja annak, hogy a kezelőorvos eldöntse, megfelelő volt-e az eddigi kezelés, mennyire tartotta be a beteg a javasolt terápiát, és esetleg változtasson az előírt gyógyszereken.

Az A1C-mérés azt mutatja meg, hogy a vörösvértestek festékanyagát adó hemoglobin A mekkora része kötődött a vérben cukorhoz. Ahhoz, hogy a vérben lévő glukóz a hemoglobinhoz kötődjön (glikáljon), 2-3 hónapra van szükség, tehát az A1c - a vörösvértestek átlagos élettartamát figyelembe véve - a vizsgálatot megelőző 2-3 hónap vércukor-átlagértékeit jelzi. Minél magasabb a diabéteszes beteg vércukorértéke, vagyis minél több cukor van a vérében, annál több kötődik belőle a hemoglobinhoz. Ennek az értéknek az évente többszöri meghatározása tehát nagyon fontos a cukorbetegek megfelelő gondozásához. Az A1c-mérést általában laboratóriumokban végzik.

A1c-szint és a diabétesz szövődményei

Egészséges ember A1c-értéke 4-6 %, vagyis a vérében található cukor ekkora hányada kapcsolódott hemoglobinhoz. Azoknak a cukorbeteg a szervezetében, akiknek A1c-szintje 7%-nál magasabb, sokkal több cukormolekula kapcsolódik a hemoglobinhoz, és megnő az esélyük a diabétesz hosszú távú szövődményeire. Pedig a szem-, vese- és idegrendszeri szövődmények kialakulása lelassítható; az eddigi legnagyobb és leghosszabb ideig tartó, a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőket elemző klinikai vizsgálat, a UKPDS (The United Kingdom Prospective Diabetes Study) azt bizonyította, hogy a diabéteszes szövődmények a vércukorértékek drasztikus csökkentésével késleltethetők. Az A1c-érték minden 1%-nyi csökkenése 35%-kal csökkentette a komplikációk kialakulásának kockázatát!

Az A1c 7% alatt tartása bizonyítottan csökkenti a diabétesz szövődményeinek előfordulását, ezáltal csökkenti az egészségügyi költségeket és javítja a betegek életminőségét.

3.2.1 Kóros hemoglobin esetén téves eredményt adhat a hemoglobin A1C mérése (témához kapcsolódó írások)

Manapság minden cukorbeteg szakellátó helyen bizonyos rendszerességgel (3 hó, fél év) az elmúlt hónapok átlag vércukor értékeit tükröző hemoglobin A1C szint mérés történik. Mint ismeretes, a szőlőcukor visszafordíthatatlan módon kötődik a vörösvérsejtek hemoglobin láncához, így a tartósan magas vércukor szint magas hemoglobin A1C-t eredményez. Mérése azért fontos, mert a vércukorszint-beállítás hosszú távú hatékonyságának legpontosabb mutatója, mivel híven tükrözi a diabétesz következtében kialakuló szem-, vesebetegség és ingerületvezetési zavar kialakulásának kockázatát.

Ezidőtájt nincs hivatalos álláspont arról, hogy melyik a legmegfelelőbb a hemoglobin A1C szint mérésére kidolgozott számos eljárás közül. A leggyakrabban alkalmazott folyadék-kromatográfia jelenleg a leginkább elfogadható mérési módszer. A hemoglobin bizonyos mennyiségi és minőségi rendellenessége következtében azonban értékelhetetlenné válhat a vizsgálat eredménye. Például, ha a vörösvérsejtek kóros szétesése következtében lerövidül a vörösvérsejtek élettartama, félrevezetően alacsonyabb lehet a hemoglobin A1C szint. A vörösvértest-élettartam meghosszabbodása esetén viszont (pl. vashiányos vérszegénységben) félrevezetően magas hemoglobin A1C szint mérhető. A kóros szerkezetű hemoglobin zavarok két leggyakoribb vállfajában is félrevezetően alacsony lehet a hemoglobin A1C érték.

Amennyiben ilyen betegségekre van gyanú, vagy ilyen típusú vérképzőrendszeri betegség igazoldóik, az úgynevezett fruktózamin próbával kell értékelni a vércukorszint beállítás hosszú távú hatékonyságát.

P.J. Guillausseau

3.3 Egyéb indikátorok (pl. vérnyomás, koleszterinszint)

4. A cukorbetegség főbb szövődményei

A betegséggel sokan viszonylag későn fordulnak orvoshoz, mert az nem jár jellegzetes tünetekkel vagy fájdalommal, és csak mintegy 10-15 évvel a diagnózis felállítása után kezdik el az inzulin adását, akkor, amikor a sejtpusztulást már nem lehet megállítani és kialakultak a szövődmények.

4.1 Szív és érrendszer

4.1.1 Szívinfarktus

4.1.2 Stroke

4.1.3 Agyi érkatasztrófa

4.1.4 Nefropathia (vese)

4.1.5 Neuropathia (idegrendszer)

4.2 Vakság (retinopathia)

4.3 Amputáció

4.4 Egyéb szövődmények (témához kapcsolódó írások)

4.4.1 A cukorbetegek lábának kifekélyesedése megjósolható

A fejlett országokban a cukorbetegek leggyakrabban a lábukon lévő különböző elváltozások miatt kerülnek kórházba. Ezek az elváltozások különböző érbetegségek, idegi károsodások miatt jönnek létre, vagy leggyakrabban a lábfejen kialakult fekélyek. Egyszerű klinikai vizsgálattal mindössze néhány perc alatt kiszűrhetők az ilyen irányban fokozottan veszélyeztetett betegek. Először is a lábfej alapos vizsgálata szükséges, a cipő és a harisnya eltávolítását követően. A különböző alaki elváltozások, a száraz bőr, a tágult lábháti vénák, a bőrkeményedések, a talpi elszíneződések, berepedések, a lábujjak közötti kifekélyesedés már mind-mind maradandó károsodásra utalnak. Ezek megtekintése után ellenőrizni kell a lábfej bőrhőmérsékletét, majd az artériák lüktetését. A kifekélyesedés kockázatának felmérésére alkalmazott legegyszerűbb és leghathatósabb tesztek egyike az úgynevezett monofil szállal végzett próba. Amennyiben ennek a finom szálnak a típusos helyen történő érintését a beteg nem érzékeli, a lábon bekövetkező elváltozásoknak, az esetleges kifekélyesedésnek nagy a valószínűsége.

A lábbelit is mindig ellenőrizni kell, hiszen a betegek egy része nem érzi a cipőben lévő idegen testet. A betegeket fel kell világosítani a szakszerű lábápolás teendőiről és a megfelelő lábbeli kiválasztásához szükséges tudnivalókról.

D.G.Armstrong, A.J.M. Boulton

4.4.2 A tartósan fennálló szénhidrát anyagcsere-zavar és a merevedési zavar között összefüggés van

A cukorbetegség egy komplex, az egész szervezetre kiterjedő szív- és érrendszeri betegség, amely a cukorbeteg férfiak esetében - tartósan rossz anyagcsere állapot esetén - merevedési zavart eredményezhet. Az erektilis diszfunkciónak nevezett kóros állapot a szexuális aktivitáshoz szükséges fokú merevedés kialakulására és fenntartására való képesség tartós hiányaként magyarázható. Úgy tűnik, hogy ez a jelenség a cukorbeteg férfiak 30-50%-án érinti, míg ugyanez az arány a nem cukorbeteg 40-70 éves férfiak körében hozzávetőlegesen 3-10% köré tehető. Eképpen a diabéteszes férfiaknál a merevedési zavar egy olyan gyakori és komoly problémát jelent, amelynek hatékony kezelése elengedhetetlen.

Cukorbetegeknél a probléma kialakulásáért komplex és valószínűleg több tényezős folyamatok tehetők felelőssé. A tartósan magas vércukorszint fennállásával és ennek következményeivel egyaránt kapcsolatba hozhatók az idegrendszeri érzékelés és vezetés károsodásának kialakulása. A kezelés azoknál a betegeknél eredményes, akik aktívan igénylik a tanácsadást, a lehetséges okok feltérképezésének egyik legfontosabb lépése annak vizsgálata, hogy valóban megfelelő-e a beteg szénhidrát anyagcseréje. Fontos kérdés továbbá, nincs-e egyéb olyan társbetegsége, vagy nem szed-e olyan gyógyszert a cukorbeteg férfi, amelyek szintén merevedési zavarhoz vezetnek. Már a hazai forgalomban is elérhetők azok a szájon át keresztül szedhető gyógyszerek, amelyek az esetek nagy hányadában hatékonynak bizonyulnak a probléma megoldására. Fontos azonban tudni, hogy a forgalomban lévő szerek némelyike nem szedhető nitrát tartalmú gyógyszerekkel együtt.

Mindazonáltal a kezelés nem korlátozódhat csupán a tabletták bevételére, ennek magában kell foglalnia a minden részletre kiterjedő klinikai vizsgálatok elvégzését is.

J.C. Kaski

4.4.3 Az idős, 2-es típusú cukorbetegeket gyakrabban fenyegeti a vércukor-csökkenés veszélye

A 2-es típusú cukorbetegekben a vércukorszint-beállítására a hosszútávú szövődmények kivédése céljából törekszünk, sokszor nem kellő mértékben szem előtt tartva a kóros vércukor-csökkenés (hipoglikémia) kockázatát. Ritkán halál vagy súlyos maradványtünetek léphetnek fel a vércukorszint-esés következtében, pl.: szívinfarctus vagy agyvérzés. Miután a 65 éves vagy annál idősebb betegekben inzulin adására vagy egyszerre több gyógyszer szedésére is kényszerülnek, továbbá idült veseelégtelenségük is lehet, ezért náluk fokozott a vércukor-esés kockázata. Mindezek miatt előrehaladott korú betegeinknek nem ajánlatos hosszú hatású gyógyszereket javasolnunk, továbbá el kell végezzük az idős betegek családtagjainak felvilágosítását, felhívva figyelmüket a vércukor-csökkenés jeleire, tüneteire, az éhezés veszélyeire és a vércukorszint önellenőrzésének fontosságára.

5. A megelőzés lehetőségei, életmódi tanácsok (témához kapcsolódó írások)

5.1 A 2-es típusú cukorbetegség kialakulása megelőzhető

A 2-es típusú cukorbetegség előfordulási gyakorisága Európában jelenleg 8% felett van, és úgy becsülik, hogy 2010-re világszerte eléri a 10%-ot. Számos vizsgálatban kimutatták az elsődleges megelőzés kedvező hatását ebben az anyagcsere-betegségben. Ezek közül leghatékonyabb a testsúly-csökkentéssel egybekötött életmódváltáson és a fokozott testmozgáson alapszik. A 2-es típusú cukorbetegség előállapotaiban (az úgynevezett csökkent glukóztolerancia és emelkedett éhomi vércukor) már hatékony intézkedéseket lehet bevezetni annak érdekében, hogy a valódi cukorbetegség kialakulását megelőzzük. Leginkább a testsúly csökkentése, a testmozgás növelése javasolt, miután ezen hatásos módszerek alkalmazásával a cukorbetegség kialakulásának kockázata 58%-al is csökkenthető. Léteznek hatékony gyógyszeres megelőzési módok is (pl. metforminnal vagy akarbózzal), de ezen megelőzési módok csak kb. 35%-os rizikócsökkenést eredményeznek.

Hazánkban sem a metformin, sem az akarabóz hatóanyag-tartalmú gyógyszerek a cukorbetegség megelőzésére nincsenek törzskönyvezve, ezért ilyen javallattal ezek nem írhatók fel.

Fontos annak ismerete is, hogy ezen előállapotok rendszeres ellenőrzésével a szív- és érrendszeri szövődmények kockázata is csökkenthető.

Kérdés esetén keresse fel háziorvosát, vagy diabetológusát!

5.2 A gabonafélék szerepe a cukorbetegség elleni harcban

Azt már évek óta tudjuk, hogy az életmód egészségesebbé tételével, azaz az elegendő fizikai aktivitással és a megfelelő étrenddel megakadályozható a cukorbetegség kialakulása. Az is egyértelmű ma már, hogy a gyümölcsöt és zöldségeket bőven tartalmazó étrend fogyasztása mellett a betegségmegelőzés szempontjából fontos teendő az energia és a zsírbevitel csökkentése is. A ma emberének egyik - hanem fő jellemzője - a csillapíthatatlan hús- és zsíréhség, melynek méltó büntetése az elhízás, az úgynevezett jóléti betegségek, mint magas vérnyomás, cukorbetegség és a rákbetegség.

Az utóbbi években finn szerzők bebizonyították, hogy a magas rosttartalmú ételek fogyasztása esetén lényegesen csökken a 2-es típusú diabetes gyakorisága. Ennek a vizsgálatnak a megállapítása szerint a gyümölcsök és a zöldség eredetű rostanyagok nem fejtettek ki védő hatást, így felmerül a gyanú, hogy a teljes kiőrlésű gabona és az étkezési korpa felelős a védő hatásért. A gabonával ugyanis nemcsak rost és keményítő, hanem E és B Vitamin, továbbá ásványi anyagok is jutnak a szervezetbe. A gabonafélék további előnye, hogy alacsony glycaemiás indexük folytán korlátozzák a szervezet cukorterhelését. (A glycaemiás index az alapján rendel számértéket az élelmiszerekhez, hogy mekkora vércukorszint emelkedést vált ki elfogyasztásuk.)

Ma - a minél több gyógyszer fogyasztását szorgalmazó szemlélet egyeduralmának korszakában - úgy tűnik, mégis a táplálkozástudományé lesz a betegségmegelőzés szempontjából a végső szó, hiszen a teljes kiőrlésű gabonából, vagy a búzakorpából sütött kenyér és az olívaolaj kombinációja új fegyvert kínál a diabetes elleni harchoz, amit az orvosoknak és a veszélyeztetett egyéneknek is habozás nélkül latba kell vetniük.

J.L.Schlienger

5.3 Kapcsolat van a cukrozott üdítőitalok, az elhízás és a 2-es típusú diabétesz kockázata között

A cukrozott italok (alkoholmentes üdítők, gyümölcslevek) nagy mennyiségben tartalmaznak gyorsan felszívódó cukrokat, így hozzájárulhatnak a testsúly növekedéséhez és a 2-es típusú diabétesz mellitusz kialakulásához is. Amerikai szaklapok közleményeiben vizsgálták a cukrozott italok fogyasztása és a testsúlynövekedés, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti kapcsolatot, és azt tapasztalták, hogy közel 50 ezer asszony közül 741-ben igazoltak 2-es típusú cukorbetegséget. A stabil étrendi mintával rendelkező asszonyok körében nem változott lényegesen a testsúly mértéke a vizsgált periódus alatt. A legnagyobb mértékű súlynövekedés azoknak a betegeknek a körében következett be, akik egy 4 éves periódus alatt heti egy vagy kevesebb cukrozott, alkoholmentes ital fogyasztásáról napi egy, vagy több cukrozott üdítőital fogyasztására tértek át. A nagyobb mennyiségű gyümölcslé tartalmú italok fogyasztása mellett a testsúlynövekedés üteme szintén nagyobb volt.

Hasonlóképpen a cukorbetegség kialakulásának kockázata is nagyobb volt azok között, akik naponta rendszeresen egy vagy több cukorral édesített üdítőitalt fogyasztottak.

Mindezek alapján a családi terheltséggel rendelkező 40 év feletti nők és férfiak körében a cukrozott üdítőitalok és gyümölcslevek helyett a cukorbetegség és a testsúlynövekedés elkerülése céljából az ásványvíz fogyasztás javasolt.

5.4 Étrendi ajánlás

Tudja-e Ön, hogy ugyanolyan fontos a cukorbeteg számára az, hogy hogyan főz, mint az, hogy mit?

A cukorbetegek előrehaladottabb érelmeszesedésben szenvednek szemben a nem cukorbeteg emberrel. Az előrehaladott érelmeszesedésért egy sor táplálkozási tényező is felelős. New York-i kutatók vizsgálták a táplálékokkal elfogyasztott káros - a táplálkozási lánc végén megjelenő - végtermékek hatását a különböző betegségekben. Kísérleti körülmények között ezek a végtermékek szív- és érrendszeri elváltozásokat idéznek elő és fokozzák az ebből eredő szövődmények kockázatát.

Ezeknek a káros végtermékeknek legfőbb forrásai a húsfélék, a magas zsírtartalmú élelmiszerek, illetve kisebb mértékben a halhús és a tojás. A szénhidrátokban bővelkedő élelmiszerek (gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek) káros végtermék-tartalma elenyésző. Ez utóbbi a tárolás és a főzés időtartamával, illetve hőmérsékletével, valamint a vízveszteség mértékével arányos. Tetézi a bajt, hogy elkészítésük során éppen a legmagasabb káros végtermék tartalmú élelmiszereket tesszük ki a legnagyobb hőhatásnak, ilyen módon a máskülönben megfelelő étrend a különböző főzési praktikák miatt bőséges káros végtermék-forrásá válik.

Egy újkeletű cukorbetegeken elvégzett vizsgálat ezen káros végtermékek vizsgálatára, illetve gyulladást elősegítő hatásának bizonyítására törekedett. A vizsgálat végén a gyulladásra jellemző kóros laborértékek a húsfélékben és magas zsírtartalmú élelmiszerekben gazdag táplálkozást folytatók között lényegesen nagyobb százalékban fordultak elő, mint a szénhidrátban bővelkedő étrenden lévők között. Ezek az adatok új lehetőséget kínálnak a szív- és érrendszeri szövődmények dietetikai megelőzésének számára.

Az étrendi ajánlások megfogalmazásakor nem csak a változatosság és a kiegyensúlyozott összetétel a fontos, hanem a megfelelő étel elkészítési módszereket is hangsúlyozni kell. Mivel a cukorbetegek sem hajlandók nyers kosztra áttérni, ezért a főzés-párolás előnyeiről kell meggyőzni mindenkit.

Az érelmeszesedés legfőbb rizikófaktorán - az életkoron - kívül a káros végtermékeket is szem előtt kell tartani és a betegség megelőzési programokban a megfelelő ételek, megfelelő formában történő elkészítését is folyamatosan hangsúlyozni kell!

J.L.Schlienger

5.5 Az elfogyasztott ételek egy része befolyásolja vérnyomásunk alakulását

Az étrend befolyásolja az artériás vérnyomást és a legutóbbi évek tanulmányai alapján a mediterrán diéta fogyasztása mellett csökkenhet a szív- és érrendszeri halálozás mértéke. Amerikai táplálkozási szaklap oldalain bemutatott tanulmány keretében azt vizsgálták, hogy van-e összefüggés a mediterrán diéta, az olívaolaj fogyasztás és a vérnyomás között. A rendszeres olívaolaj, gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellett alacsonyabb, a gabonafélék, hús- és hústermékek, és az alkohol rendszeres fogyasztása mellett pedig arányosan emelkedettebb a vérnyomás mindkét értéke. A zöldségfogyasztáshoz adott olívaolaj igen előnyös a mért vérnyomás értékekre (zöld saláták, esetleg főzelékek).

5.6 Milyen hatása van az alkoholnak a cukorbetegségben?

Az elmúlt évek nagy vizsgálatainak eredményének alapján megállapítást nyert, hogy a kis mennyiségű alkoholfogyasztás csökkentheti a szív-érrendszeri betegségeket, és az azok következményeként bekövetkező halálozást. A napi 1 dl - főként vörösbor - alkohol elfogyasztása számottevően mérsékli az agyi katasztrófa és a szívinfarktus kockázatát. A cukorbetegek azonban különleges csoportot alkotnak és mindezidáig nem volt bizonyított, hogy az alkohol jótékony hatását tükröző eredmények vajon rájuk is vonatkoztathatóak-e.

A közelmúlt nagy tanulmányai meggyőzően bizonyították, hogy az alkohol cukorbetegekben is mérsékli a szív-érrendszeri szövődmények kockázatát, miután az alkoholt csak kis mennyiségben fogyasztó cukorbetegek körében statisztikailag kevesebb szívhalált dokumentáltak. Az alkoholnak eme jótékony hatása feltehetően annak köszönhető, hogy mérsékelt alkoholfogyasztás esetén emelkedik HDL-koleszterin (jótékony koleszterin) szintje, csökken a trombózisért felelős vérlemezkék összecsapzódása, valamint a szövetek is érzékenyebbé válnak az inzulinra. Mindezen eredmények azt tükrözik, hogy a csekély - mérsékletes alkoholfogyasztás - csökkentheti a cukorbetegek szív-érrendszeri megbetegedésének kockázatát, de ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy az eddig alkoholt nem fogyasztó betegeket rendszeres alkoholizálásra kellene biztatnunk.

E.Zouridakis, J.C. Kaski

5.7 Az Atkins diétáról

5.7.1 A marhahús felett - Az Atkins diétáról a Newsweek hasábjain

Walter C. Willett, Patrick J. Skerlett

A marhahús felett

Newsweek, January 26, 2004

A szénhidrátok kétségkívül hízlalják az embert. A zsömlenélküli burger lenne a legjobb alternatíva? Íme egyegészségesebb és finomabb módja hogyan szabaduljunk meg a szénhidrátoktól.

Egy középkorú férfi, akinek elege lett abból, hogy a kövér és nehezen tud megszabadulni fölös kilóitól kipróbálja az alacsony szénhidráttartalmú diétát. Vidáman tapasztalja néhány hónap után a fölös kilók eltűnését anélkül, hogy mardosó éhséget és farkasétvágyat érezne amit a többi diéta okozott eddig számára. Publikál egy nagyon népszerű könyvet, még ha azt a hivatalos egészségügy semmibe veszi is. A könyvet William Bunting írta, melynek címe "Levél a testességről, a nyilvánosságnak címezve". A szerzemény 1863-ban Londonban jelent meg.

Képzeljék el Bunting örömét, ha hallaná ezt egy XXI századi koktél partin. Dr. Robert Atkins a bakafántos kardiológusnak köszönhetően, aki az 1970-es években felélesztette Bunting elméletét a legtöbb ember részben a szénhidrátokat teszi felelőssé sok problémáért. Mi nem "diétázunk" többé. Kipróbáljuk az "Atkins" módszert, bízva abban hogy a zsömlenélküli burgerek megteszik azt, amit a zsírnélküli fánkok soha nem voltak képesek.

Ma már egyértelmű, hogy a szénhidrátgazdag táplálékok növelik étvágyunkat és elősegítik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, az alacsony szénhidrát tartalmú diéták pedig elősegítik a rövid távú fogyást. Viszont, nem olyan egyszerű az egészséges táplálkozás, vagy olyan unalmas, mint a zsíron és a proteinen való életmód. Az igazság az, hogy nem kell lemondanunk, akár el is fogyaszthatjuk a szénhidrátok. Tudnunk kell viszont, hogyan válasszuk ki őket.

Amikor Atkins 30 évvel ezelőtt ellenezni kezdte a kenyér, burgonya, tészta fogyasztását, a táplálkozási szakemberek elvetették javaslatát, mert azt bizonytalannak találták. A zsír volt a kor démonja, a szénhidrátokat ezek ördögűzőjének tartották. Sok szakértő ma azt hiszi, hogy Atkinsnek félig igaza volt abban, hogy elítélte a szénhidrátokat. Tavaly öt jól tervezett klinikai vizsgálat kimutatta, hogy az alacsony szénhidráttartalmú diéták épp olyan hatékonyak bizonyulnak, mint az alacsony zsírtartalmúak, s a legtöbb esetben hatékonyabbak voltak abban, hogy segítsenek a túlsúlyos embernek gyorsan megszabadulni kilóitól. A vizsgálat résztvevői könnyebben elviselték az alacsony szénhidráttartalmú diétát, mint az alacsony zsírtartalmú diétákat. Habár az alacsony szénhidráttartalmú diétán lévők növelték zsír bevitelüket, de az LDL csökkenésének, vagyis a "rossz" koleszterin és a triglicerid csökkenésének (a zsírszállító részecskéket összefüggésbe hozzák a szívmegbetegedéssel), és a HDL-nek, a "jó" koleszterin növekedésének örülhettek. Bizonyított, hogy a rövidtávon elért fogyás nem a legjobb mércéje a diéta végső értékeinek. Még nem áll rendelkezésre egyértelmű bizonyíték arról, hogy jobb-e az Atkins-féle diéta a többitől abból a szempontból hogy maradandóan vékonyak maradjanak az emberek, illetve ezen diéták messzemenőbb egészségügyi hatásai sem ismertek. Vajon a mérsékelten túlsúlyos emberek érzik-e majd a triglicerid és a HDL szinteken tapasztalható javulást, mint az elhízott kísérleti résztvevők?

Okozhat-e vesekárosodást vagy csontritkulást a túlzott protein mennyiség az Atkins diétánál az idő folyamán? Ezekre a fontos kérdésekre kell válaszolnunk. A szénhidrátok ellen szóló esetek nem kizárólag a fogyási kísérleteken alapszanak: más kutatás azt mutatja, hogy bizonyos szénhidrátokban gazdag táplálékok rendkívüli vércukorszint emelkedést és inzulin csúcsokat idézhetnek elő ,amelyek mind hozzájárulnak a súlynövekedéshez; ezen kívül növelhetik a cukorbetegség és a szívbetegségek veszélyének kialakulását.

Az Atkins diéta nyersebb változatában feltételezi, hogy bármilyen szénhidrátokban gazdag táplálék elindítja ezt a toxikus láncreakciót. A szénhidrátok nagyban különböznek ezen események beindításának potenciáljában. A glikémiás index alapján, a táplálékokat aszerint rangsorolják, milyen gyorsan szívódik fel belőlük a cukor a véráramba. A test minden emészthető szénhidrátot glukózzá alakít, azzá a cukorrá, amely sejtjeinket táplálja. Amint a glukózmolekulák a belekből a véráramba kerülnek a hasnyálmirigy inzulint termel, egy hormont, amely serkenti a sejteket, hogy felszívják azokat. Az izomzat, a zsír és egyéb sejtek felszívják a fölösleges glukózt a vérből, és az inzulinszint visszatér a normális értékére. A glikémiás index fogalma az 1990-es években jelent meg, amikor a Torontói Egyetem kutatói kimutatták, hogy egyes táplálékok (pl. kukoricapehely vagy burgonya) gyorsabban és magasabb szintre emelik a vércukorszintet, mint a többi táplálék (pl. zabpehely vagy barna rizs), ami nagyobb igénybevételének teszi ki az inzulinrendszert. A felfedezés még ennél is hasznosabb mértékrendszerhez vezetett, amit glikémiás terhelésnek (glycemic load) neveznek. Ez figyelembe veszi mind a táplálék glikémiás indexét, mind pedig az egyszeri bevitellel a táplálék által bevitt szénhidrát mennyiséget. A legtöbb gyümölcs, zöldség, babfélék és teljes őrlésű lisztkészítmények alacsony glikémiás terheléssel bírnak: ezeknek a cukrai csak fokozatosan kerülnek be a véráramba, és csupán mérsékelt inzulinszint növekedést indítanak el: De amikor a gyümölcsből lét facsarnak, vagy a gabonaféléket finomlisztté őrlik egyenértékűvé vállnak egy vizes cukoroldattal. Egy snack étkezés vagy magas glikémiás terhelésű étel elfogyasztását követően a vércukorszint gyorsabban nő és magasabb értékre emelkedik, mint például egy alacsony terhelésű étel elfogyasztását követően.

Az insulin gátolja a glukagon hatását, mely mobilizálja az elraktározott energiát (keményítőt), ha a vércukorszint egy bizonyos érték alá esik.

A glukóz szintek rohamosan esnek, ennek eredményeként energiára éhesen hagyják az agyat és más szöveteket: csökken az ember összpontosítása, elgyengülnek az izmok és a test vészhelyzetet észlel: egy gyors változás reményében a gyomor és az agy éhség jelzéseket adnak le. Ha azzal válaszolunk a jelzésekre, hogy "leküldünk egy újabban magas glikémiás terhű ételt, a ciklus megismétli önmagát.

A magas glikémiás terhelésű ételek még egy veszélyt tartogatnak. A túlsúlyos, vagy fizikailag inaktív emberek szövetei, amelyek ellenállnak az inzulin jelzéseinek, hogy az csökkentse a vérből érkező glukózt- ez inzulin rezisztenciaként vált ismertté. Ez tartósan magas szinten tartja a vércukrot. Ezen kívül extra inzulintermelésre készteti a hasnyálmirigyet, amely végső soron cukorbetegséghez vezet.

A jó hír, az hogy nem kell lemondanunk a szénhidrátokról, hogy elkerüljük a problémákat. A trükk abban áll, hogy alacsony glikémiás terhelésű ételt kell választanunk. Ennek ellenére nem kell kalóriatáblázattal járnunk, hogy bölcsen táplálkozzunk. Íme néhány példa, hogyan válasszuk ki a legjobb szénhidrátokat.

Együnk növényi táplálékokat! Egészben fogyasztva a legtöbb gyümölcs és zöldség mérsékelt hatást fejt ki a vércukorra és az inzulinra, ezenfelül rostban és más egészséges tápanyagban bővelkednek. A keményítő tartalmú zöldségek, mint pl. a burgonya és a kukorica magas glikémiás terheléssel rendelkeznek, használjuk tehát őket mérsékelten.

A gyümölcslék többsége kevés gyümölcsöt tartalmaz, túl sok bennük a cukor és az üres kalória.

Fogyasszunk babféléket! Kiváló proteinforrást jelentenek. Rostban, vitaminokban és nyomelemekben gazdagok és nincsenek nagy hatással a vércukorszintre és az inzulinra.

Együnk diót! A mandula, a mogyoró, a földimogyoró, a hikorrdió, a pisztácia és a dió jó alacsony szénhidráttartalmú alternatívája a finom lisztből készült termékeknek, a sós keksznek, a hasábburgonyának és a perecnek. A dió szívkímélő omega-3 zsírt is tartalmaz. Ne feledjük viszont, hogy a 185kal/28gramm értékkel, amely maroknyi mennyiségű dió elfogyasztását jelenti napi rendszerességgel, anélkül, hogy kevesebbet fogyasztanánk a többi ételből -négy kiló súlyfelesleget eredményezhet egy év leforgása alatt.

Válasszuk a legjobb zsírokat. A zsír lassítja az étel haladását a gyomortól a belekig. A jó zsírok a telítetlen zsírok, amelyeket növényi olajokban találhatunk (olíva, kanola, földimogyoró, kukorica, szója bab) illetve a diókban és az avokádókban, zsíros halban.

Válts teljesőrlésű lisztkészítményekre. A XIX. századig az emberek a gabonát kétféleképen ették: kiőrletlen, vagy durván őrölt formában. Ebben a formában a gabonafélék egészséges zsírokban, vitaminokban, ásványi anyagokban, növényi enzimekben, és egyéb tápanyagban gazdag rostot kínálnak a szénhidrát mellett. A mostani finom őrlésű gabonák, a fehér kenyér, fehér rozs és egyéb reggelire fogyasztott gabonafélék magas glikémiás terheléssel rendelkeznek. Szerencsére a teljesőrlésű lisztkészítmények visszatérőben vannak. Legalább egy tucatnyi választásunk van a barna rozstól, az őrölt búzán át a tönkölybúzáig. Váljon szokásunkká, hogy a reggelt egy tál teljesőrlésű lisztkészítménnyel kezdjük, és ne hagyjuk el a tésztát sem. A korpás tészták mindenhol beszerezhetőek.

Meg tudja enni ezt a sok szénhidrátot úgy, hogy közben lead a kilóiból?

Gondolkozzunk el egy nem olyan régi tanulmányon, amely túlsúlyos tinédzserekről készült a Bostoni Gyermekkórházban! Az egyik csoportnak "bármit ehetünk" diétát írták elő, amely hangsúlyozta a gyümölcsöket, zöldségeket és a teljesőrlésű gabonakészítményeket. Az eredmény: a teljes kalória bevitel 45%-alá csökkentette a szénhidrátokat. A másik csoportban korlátozták a táplálékbevitel mennyiségét, és csökkentették a zsírt is, így a szénhidrát a kalória 55-60% között mozgott. Az előbbi csoport résztvevői több súlyt és testzsírt adtak le, valamint karcsúbbak maradtak, mint az utóbbi csoport képviselői. De a súlykontrol csupán egyike a helyes szénhidrátfogyasztás jótékony hatásainak. Jó néhány tanulmány azt sugallja, hogy azoknál az embereknél, akik napi 2-3 alkalommal fogyasztanak a teljesőrlésű lisztkészítményekből, kevésbé valószínű, hogy szívbetegség, cukorbetegség vagy emésztési zavarok alakulnak ki, mint például a divertikulitisz vagy a székrekedés.

Robert Atkins elismerést érdemel, hogy figyelmeztet a finomított szénhidrátok veszélyére. Az eredeti Atkins diéta főmotívuma abban áll, hogy a korlátlan mennyiségű marhahús, kolbász, vaj és sajt fogyasztását teszi lehetővé és ez pedig nem az optimális egészség sikerreceptje. A diéta, amely halból, szárnyasból, babból dióból ,gyümölcsből és zöldségből, teljesőrlésű lisztkészítményből, növényi olajból áll, jól műküdik a súlykontrolnál, sőt csökkenti a betegség kialakulásának veszélyét. Más szavakkal, sokkal több jó hatása lehet számunkra, mint az eddig kitalált összes orvosság. És egyben ízletesebb is.

Fordította: Szajkó István, Debrecen

5.7.2 Szakmai kommentár a Newsweek, Atkins diétáról szóló cikkjéhez

KOMMENTÁR

Dr. Földesi Irén

Az Atkins diéta - melynek Amerikában számos követője van - lényege az emelkedett fehérje-és zsírtartalmú, szénhidrátmentes táplálkozás. Egyike azon csodadiétáknak, melyek a szélsőséges és egyoldalú táplálkozást hirdetve, bizonyos idő után egészségkárosodást okoznak. Kérdés, hogy van-e néhány olyan elem, ami ebből a diétából a cukorbetegek számára átvehető, követhető és alkalmazható, továbbá mi az, amit el kell kerülniük a diabéteszeseknek az Atkins által javasolt étrendi tanácsokból. A teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának javaslatával egyet kell értenünk, hiszen cukorbetegeinknek is ezeket javasoljuk és a fehér, finomított lisztből, gabonából készült ételféleségek kerülését ajánljuk. A gabonaféleségek diabéteszt megelőző szerepéről már ezen rovat korábbi cikkeiből is értesülhettünk (lásd "Gabona - a diabétesz elleni harc új fegyvere"). Az alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása minden cukorbeteg számára előnyös, mint ahogy nem lehet vitatni a halak fogyasztásából származó szív- és érrendszerünkre kedvező hatást gyakorló halolajak fontosságát sem. Sajnos a tengeri hal széles körű elterjedése hazai viszonylatban még várat magára.

Az eredeti Atkins diéta, amely korlátlan mennyiségű marhahúst, kolbászt, vajat és sajtot engedélyez, biztosan nem sikerrecept sem a fogyni vágyók, sem a magas vérnyomásban szenvedők, sem a cukorbetegek számára. Diabéteszeseknél a betegségből származó kedvezőtlen vérzsír arányok miatt még közel normál szintnél is kezelésre, azaz gyógyszerfelírásra kell, hogy ösztönözze az orvost, a világban zajló és lezajlott nagy beteganyagon végrehajtott, gondosan megtervezett vizsgálatok bizonyítékainak tükrében. A nagy tanulmányok egyértelműen bizonyították, hogy a mediterrán étrend, az életmód változtatás (melynek része a testsúly csökkenése), a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát számottevően csökkenteni, a meglévő betegségek előrehaladását visszafogni képes.

A fentiek alapján megfelelő, bizonyítékokon alapuló tények hiányában a szénhidrát bevitel csökkentését, a zsírok és fehérjék arányának emelését cukorbetegségben javasolni nem szabad, hiszen a mindezeket hirdető Atkins-diéta a szövődmények progresszióját okozhatja.

A diabetológiai szakellátást végzők nap, mint nap találkozhatnak azzal a problémával, amit a frissen felfedezett cukorbetegek súlynövekedése okoz. Félve attól, hogy vércukor értékeik tovább növekednek, a betegek egy része teljesen kihagyja étrendjéből a kenyér, a rizs- és tésztaféléket, helyettük zsírban- és fehérjében gazdag, kalóriadús ételeket fogyaszt és meglepődve tapasztalja, hogy egy-két hónap múltán testsúlya inkább növekedett, semmint csökkent volna. A megfelelően felvilágosított diabéteszeseknek ismerniük kell a dietoterápia alapjait, amely szerint az összenergia 45-50%-át komplex, azaz összetett szénhidrátnak, kb. 20%-át fehérjének és kb. 30%-át zsiradéknak kell képeznie. Ezen arányoktól csak megfelelő bizonyítékok alapján térhetünk el.

5.8 Utazás repülőgépen cukorbetegen

Külföldre utazás esetén a cukorbeteg kezelő orvosától szükséges egy ambuláns lelet, amelyen feltüntetésre kerül a használt insulinok fajtája, az insulinozás gyakorisága, ill. az ehhez szükséges eszközök (insulin adagoló toll, vc. mérő, ujjszúró, stb). Az insulin a csomagtérben megfagyhat azt az eszközökkel együtt az utastérbe kell felvinni. Mivel az eszközök szúró eszköznek számítanak már a bejelentkezéskor be kell mutatni azokat. Általában a diabetológiai centrumokban angol nyelvű kártyák is megtalálhatóak, amelyen feltüntetésre kerülnek az insulinok, illetve a cukorbeteg adatok is.

Alapítvány a Cukorbetegekért "diabetes" című lapja

https://www.diabetes.hu

Cukorbeteg Élet magazin

https://www.mcd.hu/cukbet_magazin/index.htm

Túlélőcsomag cukorbetegeknek

https://www.mcd.hu/erdekes/0019.html