A SZEM

A SZEM

A szem a környezet fényingereinek felfogására szolgáló, a szemgödörben elhelyezkedö szerv. A szem önálló szerv, melyhez fényfelfogó receptorokon és az optikai berendezésen kívül még különbözö kiegészítö apparátusok tartoznak (izmok, szemhéj, könnykészülék. A látási információt a szemb 717h71h 37;l a központi idegrendszerbe a látóideg biztosítja.

Részei: szemgolyó, szemmozgató izmok, szemvédö készülék, könnykészülék.

A szemgolyó:  átlagosan 24 mm átméröjü, gömb alakú szerv. Falát a három rétegben elhelyezkedö szemburkok alkotják, belsejében a fénytörö közegek ésa szemcsarnokok helyezkednek el.

A külsö vagy rostot burok a szemgolyóhátulsó négyötöd részét alkotó átlátszatlan ínhártyából és az elsö egyötöd részét képezö átlátszó szaruhártyából áll. Az ínhártya több rétegben elhelyezkedö, kollagén rostot fonadék. Ez alkotja a szaruhártya körül látható szemfehérjét. Rajta tapadnak a szemizmok. Külsö felszínét hátul tok borítja, amelyben a szemgolyó ízületi fej módjára elmozdulhat. A szemgolyóba belépö valamennyi ér és ideg átfúrja. Hátsó részén található a látóideg kilépésének helye. szaruhártya hám borítja, belsejében finom kollagén rostok fonadéka és kötöszöveti sejtek, idegvégzödések találhatóak. Tökéletesen fényáteresztö. Külsö felszínét vékony folyadékfilm, a könny vonja be, ami megakadályozza a kiszáradását. Ereket nem tartalmaz, de igen gazdag érzöideg-végzödésekben, így legfinomabb érintése is a szemrés záródását eredményezi.

A középsö burok vagy érhártya három részböl áll. Érhártya ereket és sürü kapilláris hálózatot tartalmaz kötöszövetbe ágyazva. Az ínhártya és a retina között fekszik. Nem ereszti át a fényt, mert melanin pigmentet tartalmazó kötöszöveti sejtekböl áll. Feladata a szem falának táplálása. Sugártest simaizmokból áll, az szivárványhártya mögött gyürüs alakban helyezkedik el. Belsejében a sugárizom található, innen erednek a lencsefüggesztö rostok, termeli a csarnokvizet. Belsö széléröl vékony rostok a szemlencse pereméhez húzódnak és azon rögzülnek. A szivárványhártya közepén kerek nyílás a szembogár szolgál a fény áteresztésére. Elsö felszínét lapos hám, hátul az ideghártya pigmentsejtes rétege alkotja. Belsejében a gyürü szembogárszükítö izom és a sugaras elrendezödésü szembogártágító izom található. A benne lévö pigmentsejtek mennyisége szabja meg a szem színét. A szaruhártya mögött helyezkedik el. A pupilla nagyobb fény hatására szükül, kevesebb fénymennyiség esetén erösen kitágul.

Belsö burok vagy ideghártya: A retina az érhártyáról könnyen leválasztható, mert csak az üvegtest nyomása tartja a helyén. A retina réteges felépítésü szerv. Tíz rétegét idegsejtek, ezek nyúlványai, gliasejtek nyúlványai és hámsejtek alkotják. Az elsö réteg a pálcikák és csapok, 2. réteg a bipoláris sejtek, a 3. a ganglion sejtek, melyek kilépési helye a látóidegfö. Ezek a rétegek nem egyenletes vastagságúak.

Fénytörö közegei: a szemnek a fénysugár útjába esö elsö fénytörö közege a szaruhártya. A szaruhártya és a szemlencse közötti térséget elsö és hátsó szemcsarnoknak nev. A két csarnok között a szivárványhártya képezi a határt. Csarnokvíz a sugártest érfonatai termelik, a pupillán keresztül jut az elsö szemcsarnokba és ennek szélén felszívódik a vénás rendszerbe. A Slemm- csatornán keresztül távozik a felesleg. Víztiszta folyadék. Az elülsö csarnokvíz és a szivárványhártya között és a hátulsó csarnokvíz mögött és a lencsefüggesztö rosotk között. Szemlencse víztiszta, kettös domború lencse, a szem fö fénytörö közege, az irisz (szivárványhártya) mögött helyezkedik el. Külsö része a kéreg, mely a lencse rugalmasságát biztosítja. A lencse fiatal korban rugalmas. Pereméröl vékony rostok a sugártesthez húzódnak és azon rögzülnek. A sugártest összehuzódásakor a lencsefüggesztö rostok ellazulnak és a lencse saját rugalmassága miatt domborúvá válik. Az üvegtest a lencse mögött, a szem belsejét kitöltö víztiszta kocsonyás anyag. 98 %-át víz alkotja. Kívül vékony tok borítja, belsejében finom kollagén rostok képeznek laza hálózatot. A szemgolyó feszességét biztosítja.

A szemizmok harántcsíkolt izomszövetböl álló karcsú izmok. Négy egyenes és két ferde szemizmot különböztetünk meg, amelyek kúp alakban fogják körül a szemet. A négy egyenes izom a látóidegcsatorna peremén ered és a szemgolyó elött tapad. Ugyanitt ered a felsö ferde szemizom, amely a mediális szemzúgban megtörve a szemgolyó felsö részén tapad. Az alsó ferde szemizom a szemüreg fenekén ered és alul tapad a szemgolyón. A külsö egyenes szemizom a szemet oldalra, a belsö befelé téríti vízszintes síkban. A felsö és alsó egyenes szemizom a szem felfelé és lefelé mozdításán kívül a szemet el is forgatja.

A szemmozgató agyidegek: a középagyban és a hídban helyezkednek el. A középagyban van a közös szemmozgató ideg. Szomatikus magja a felsö, belsö és alsó egyenes és alsó ferde szemizmot látja el. Van egy paraszimpatikus magja. A IV. agyideg, sodorideg magja a híd felsö részében van. A felsö ferde szemizmot idegzi be. A VI. agyideg, távolítóideg a VII. agyideg magja felett van a hídban és a külsö egyenes szemizmot látja el.

A könnykészülék: a felsö szemhéj laterális része mögött lévö könnymirigyböl, a medialis szemzúgban elhelyezkedö könnyvezetékböl, a könnytömlöböl és az alsó orrjáratba vezetö könnycsatornából áll. A mirigyböl több apró kivezetöcsövön keresztül kijutó könny a szem elsö felszínét nedvesíti. Feleslege a könnycsatornán keresztül az orrüregbe jut.

A látópálya: a retinában keletkezett ingerületeket a II. agyideg, a látóideg továbbítja a központi idegrendszerbe. A látóideg az agyburkok mindhárom rétegétöl takartan hagyja el a szemüreget. Rostjainak többsége az oldalsó térdes testben, kisebb része a felsö ikertestekben és ezek elött végzödik.