Témakör: A vállalkozás és célja

1. Mit tekintünk a vállalkozások céljának létesítésük idötartamától függöen?

Vállalati cél: eredményes müködés és stabilitás, tartós fennmaradás a gazdasági élet szereplöi között, amit vagyonának gyarapításával ér el(vagyon érdekeltség).(vállalatnál maradó, tisztán felhasználható "nettó" jövedelem)

Határozatlan idöre létesített vállalt célja: hosszabb idötáv átlagában az idöegység alatt elérhetö, vállalati célra felhasználható eredmény nagyságának a maximalizálása.

Határozott idöre létesített vállalat célja: adott projekt elvégzése és a projekten elérhetö eredmény maximalizálása. A vállalati cél eléréséhez szükséges, hogy a vállalatot, mint rendszert vizsgáljuk és értelmezzük, belehelyezve rendszerkörnyezetébe; rendszerszemléletü irányítás legyen.

Hogyan lehet mérni a vállalati eredményt? Milyen eredmény mérésre szolgáló mutatókat ismer a tervezéskor, a tényleges gazdasági év értékelésekor?

Eredmény mérés határozott idöre létesített vállalkozás során kapott jövedelmek jelenértékének összegéhez hozzá kell adni a vállalkozás végén értékesített eszközök jelenértékét és ebböl ki kell vonni a vállalkozásba bevitt töke összegét(jelenértékben);határozatlanidöre létesített vállalkozás eredményének mérése vállalati mérleggel (eredmény = eszközérték többlet, amelynek nincs ellentételezése a forrás oldalon, azaz a müködés során jött létre)

Vállalati eredmény levezetése:

+Pénzbevételek

-Kiadások

+eszköz (készlet) növekmény

-eszköz (készlet) csökkenés

+ nyereség vagy - veszteség

Eredmény mérésre szolgáló mutatók

1. Tervezési folyamatban(általában): Fedezeti hozzájárulás = Termelési érték - változó költségek FH = TÉ- Kv ; Nettó jövedelem = Termelési érték - összes költségek NJ = TÉ-Kö ; Bruttó jövedelem = Nettó jövedelem+ munkabér BJ = TÉ-Kö + munkabér (egyszemélyes vagy családi gazdaságok)

Hozzáadott érték: a bevétel és a felhasznált anyagokra és szolgáltatásokra eszközölt kiadások (anyagi jellegü ráfordítások, értékcsökkenési leírás, fizetett kamatok) értékének különbözete.

2. Lezárt gazdasági (év) ciklus után: Üzemi tevékenység eredménye: az egyes ágazatok (tényleges gazdasági tevékenységek) eredménye +/- Pénzügyi müveletek eredménye: pénzügyi müveletek bevételei és ráfordításai közötti különbség = Szokásos vállalkozói eredmény

Szokásos vállalkozói eredmény +/- rendkívüli eredmény: a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások különbsége = Adózás elötti eredmény

Adózás elötti eredmény - adó = Adózás utáni eredmény

Adózási utáni eredmény - osztalék = Mérleg szerinti eredmény

(Fedezeti összeg: az értékesítés nettó árbevétele és az értékesítés elszámolt (ön) költsége közötti különbség; számviteli kategória)

(Vállalati érdekeltség és cél: a vállalatnál maradó nettó jövedelem, amit szabadon használhat fel a müködéséhez és 424b15e fejlesztéseihez)

Miért különböztetjük meg a vállalkozások gazdálkodásával kapcsolatosan az állandó, a változó és az összes költség fogalmát?

A költségek különféle szempontok szerinti elkülönítésére azért van szükség, mert segítségükkel értelmezhetök a gazdasági folyamatok, döntéseket hozhatunk és természetesen a vállalati eredmény meghatározásakor kiemelhetöek egyes hatótényezök. Mindez segíti a vállalat vezetésének tisztánlátását, a rövid és hosszú távú tervezéseket is. Természetesen arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a költségekre a számvitelben, az adózásban is nagy szükség van.

Költség csoportosítások

Elszámolhatóság szerint: - közvetlen, - közvetett

Megjelenési forma szerint: - anyag, - energia, - munkabér, - értékcsökkenési leírás, - szolgáltatások, - egyéb költségek

Mérettöl való függés szerint: - állandó, - változó

Ismertesse és értékelje a vállalkozások müködöképességének feltételeit!

A vállalati müködés alapfeltétele tehát, hogy a gazdaság szereplöi között valós versenyre kényszerítve, önálló döntések sorozatával és saját kockázat és felelösség vállalás eredményeként valósítsa meg célját, az eredménye müködést és a hosszú távú stabilitást.

Ahhoz, hogy a fenti feltételeknek megfeleljenek a vállalatok, ismerni kel azt, hogy hogyan helyezkednek el rendszerkörnyezetükben, milyen elemekkel kerülnek kapcsolatba, és ezekre mik a jellemzök.

A vállalat rendszerkörnyezete a következö elemekböl tevödik össze:- piaci környezet (fogyasztók, szállítók, versenytársak, partnerek), - társadalmi, gazdasági környezet, -természeti, ökológiai környezet, - technikai, technológiai környezet, - közvetlen szociális környezet.

A vállalati környezet egyes elemei különösen nagy hatást gyakorolnak a vállalatok müködésére, elösegítve vagy gátolva az egyes vállalati tevékenység folytatását, befolyásolva ezzel a vállalati cél megvalósítását.

Ismertesse a vállalkozások, mint gazdasági rendszerek környezetének föbb jellemzöit, hatásukat a gazdálkodásra!

A vállalat rendszerkörnyezete a következö elemekböl tevödik össze:- piaci környezet (fogyasztók, szállítók, versenytársak, partnerek), - társadalmi, gazdasági környezet, -természeti, ökológiai környezet, - technikai, technológiai környezet, - közvetlen szociális környezet.

A vállalati környezet egyes elemei különösen nagy hatást gyakorolnak a vállalatok müködésére, elösegítve vagy gátolva az egyes vállalati tevékenység folytatását, befolyásolva ezzel a vállalati cél megvalósítását.

Elegendö csak a piaci környezetet megemlíteni, azon belül is a fizetöképes kereslettel rendelkezö vevöket és a versenytársakat. Az az ár, amelyen a vevö hajlandó megvásárolni a vállalatunk termékét, a saját költségeinkkel együtt már eleve meghatározza az elérhetö eredményt, befolyásolva a vállalati kettös cél elérésének lehetöségét.

Vállalati externáliák: A vállalati müködés negatív ökológiai hatásai- externáliák, másként környezet károsítás- ma még a vállalatnál általában nem jelennek meg közvetlen költségként, így nem befolyásolják az eredményt. Ezen negatív, külsö gazdasági hatások, az okozott károk vállalati költséggé történö átalakítására (internalizálására) léteznek módszerek, s a vállalkozások gazdálkodásuk során egyre gyakrabban találkoznak az így kifejezett költségekkel.

Vázolja fel a költségek csoportosításainak rendszerét a megismert szempontok alapján!

1. Költségek elszámolhatóságuk szerint lehetnek

Közvetlen költségek: melyeket keletkezésükkor közvetlenül lehet terhelni arra a tevékenységre, aminek végzése érdekében történt a ráfordítás beszerzése, felhasználása (ilyen például az anyagköltségek jelentös része, a nyers-és alapanyagok, alkatrészek, az elöállítással kapcsolatban egy-egy céleszköz müködtetésének költsége, az értékcsökkenési leírás összege.)

Közvetett költségek: amelyeket gyakran általános költségeknek is neveznek, jellemzö rájuk, hogy keletkezésükkor közvetlenül nem terhelhetök az egyes tevékenységekre, utólagosan, valamilyen viszonyszám segítségével osztják fel, arányosítják azok között a termékek, szolgáltatások között, amelyek elöállítása érdekében kellett a ráfordítást eszközölni.

2. Megjelenési formájuk szerint

Költségnem: anyagköltségek, energia, munkabér és közterhei, értékcsökkenési leírás, idegen szolgáltatások költsége, egyéb költségek

Ebben az esetben azt vizsgájuk a költségek csoportosításával, hogy az adott ráfordítás milyen címen merül fel.

3. Gazdálkodás méretétöl való függöségük alapján lehetnek

Változó költségek: melyek a gazdálkodás méretének vagy színvonalának megváltozásával együtt valamilyen mértékben megváltoznak. Jellemzi a változó költségeket továbbá, hogy a vállalkozás vezetöi a döntéshozók ezen költségelemek nagyságát döntésüktöl függöen módosíthatják. Valójában ez azzal áll kapcsolatban, hogy a döntéshozó megváltoztatja a gazdálkodás méretét, többet vagy kevesebbet szándékozik elöállítani, s ezáltal a nagyobb vagy kisebb ráfordítás felhasználás miatt más lesz a költség nagysága is. Változó költség közé tartozik az anyagköltség, a munkabérköltség egy része, amelyik közvetlen kapcsolatban áll egy-egy termék vagy szolgáltatás elöállításával, tehát mindig meg kell nézni, hogy az egyes költségféle nagysága függ-e a tevékenység méretétöl.

K_V= R_V * Ár

A változó költségek a változás üteme alapján lehetnek:

Proporcionálisan, arányosan változó költségek, ilyen az anyagköltségek többsége.

Degresszíven, azaz csökkenö ütemben változó költségek (a hozam egységnyi növekedésének költségkihatása fokozatosan csökken). Ilyen például a mennyiségtöl függö szállítási költségek jelentös része, az eszközök karbantartásának költsége.

Progresszíven, azaz növekvö ütemben változó költség, például a bérköltségen belül a túlóráért fizetett bér, vagy az állattenyésztésen belül az állategészségügyi költség.

A gazdasági tevékenységekben általános az, hogy a változó költség eleinte lassuló rátával növekszik, majd a hozam nagyságától, illetve a termelés méretétöl függöen egyre gyorsuló rátával kezd növekedni.

Állandó költségek: melyek fö jellemzöje, hogy a gazdálkodás méretétöl, színvonalától függetlenül, egy megadott gazdálkodási mérettartományban állandó nagyságúak. Ezen a mérettartományon belül létükre, nagyságukra a vállalkozás döntéshozói nem gyakorolnak hatást, egy adott termelési szintig a költségek nem reagálnak a volumen megváltozására. Adott gazdálkodási szintet elérve egy rendszer azonban csak úgy lesz képes növelni kibocsátását, ha bizonyos állandó költséget jelentö ráfordítását megnöveli. Ettöl kezdve az ezzel a ráfordítással kapcsolatos költségei továbbra is állandóak egy meghatározott szintig (méretig). Ez a költségváltozás a gazdálkodási méret függvényében szakaszos-lépcsös összefüggéssel írható le. Állandó költség az értékcsökkenési leírás, központi igazgatás költsége, a munkaerököltség jelentös része. Természetesen ez a költség elhatárolás müködö tevékenység, illetve vállalkozás esetén igaz. Amennyiben még nem létezö, most kialakításra kerülö gazdasági tevékenységröl van szó, természetesen az össze, felmerülö költség változóként kezelendö, hiszen a döntés eredményeként lehet majd fel nem merülésükröl és nagyságukról beszélni.

Költség visszamaradás: a költségremanencia, bizonyos tevékenység megszüntetésekor az eszközök meglétéböl adódó állandó költségek továbbra is fennállnak. Nem állítanak elö új értéket, és a vállalkozás szempontjából ezen költségeknek nincsen meg a fedezete. Az ebböl adódó költségeket nevezzük költségremanenciának.

K_Á= R_Á* Ár

Összes költség: Amely a változó és állandó költségek együttes összegét jelenti. A vállalkozások késöbb majd szabadon felhasználható eredményének alakulása szempontjából természetesen az összes költségnek van szerepe, azonban a gazdálkodás során meghozandó döntések többségénél elegendö lesz a változó költségek ismerete és használata.

K_ö= K_v + K_á

Kiadás: minden a gazdasági rendszerböl kiáramló pénz. A vállalkozások szempontjából az adott gazdálkodási idöszakban felmerülö pénzkiadást jelenti.

Költség- Kiadás közötti különbség: A költség eredményt alakít a tárgyévben, a kiadás pedig pénzmozgással jár.

Mi a gazdasági hatékonyság kritériuma, és mit értünk gazdasági hatékonyság fogalom alatt?

Az inputokat úgy kell átalakítani outputokká, hogy az átalakítás eredményeként a kibocsátás, azaz az outputok értéke nagyobb legyen, mint a bevitt eszközök, inputok értéke. (A hatékonyság jelenti a késöbbiek során tárgyalásra kerülö eredményesség elözményét.)  Gazdasági hatékonyság (GH) lényege másképpen úgy fogalmazható meg, hogy ha az outputok értékét elosztjuk az inputok értékével, akkor ez a hányados mindig nagyobb kell, hogy legyen egynél. Ez a gazdasági rendszerek olyan alapvetö törvényszerüsége és kritériuma, amely a gazdasági rendszereket megkülönbözteti az egyéb rendszerektöl, akár biológiai, fizikai vagy müszaki rendszert veszünk alapul. Minden más rendszerben az átalakítás hatékonysága, az átalakítás hatásfoka mindig kisebb egynél.

Gazdasági hatékonyság: kifejezi, hogy az eredetileg optimális müszaki megoldás (az optimális technikai hatékonyságú tevékenység) gazdasági szempontból megvalósítandó-e, azaz ökonómiailag hatékonyan képes-e müködni a vállalkozás, amennyiben megvalósítja a tevékenységet. Az ökonómiai hatékonyság pedig nem más, mint hogy a rendszerbe bevitt inputok (eröforrások) értékét meghaladja az output (termék, szolgáltatás) értéke.

Mi a különbség és mi a kapcsolat a ráfordítás, költség, kiadás, illetve a hozam, termelési érték, bevétel között?

A ráfordítás és a költség között az azonosság, hogy mindkettö a gazdasági rendszer bemeneteli oldalán jelenik meg. Különbözöség, hogy a ráfordítás gazdasági értékkel bír, a költség pedig a vállalati eredmény kialakításában vesz részt.

A költség és a kiadás között a különbség a költség eredményt alakít tárgyévben, a kiadás pedig pénzmozgással jár. Ha egy vállalkozás beruházást hajt végre, azaz gépet, eszközt, ingatlant vásárol, természetesen annak ellenértékét általában az adott gazdálkodási ciklusban (évben) ki kell fizetnie, tehát a pénzforgalma szempontjából kiadása lesz. Természetesen, ha a gazdálkodás költségei között mindig mindent egy összegben költségként is figyelembe venne, egyes idöszakokban nagy veszteséget érhetne el, míg más idöszakban nem. Mivel a beruházásait nem a beruházás évében kívánja a költségei között visszatéríteni, így ezt nem is teheti meg, no meg törvényileg nem is járható ez az út. A beruházás bekerülési költségét a késöbbiekben, a vállalkozás az értékcsökkenési leírás szabályai szerint számolja majd el, több év alatt költségei között. (Azokban az években azonban, ez nem jár együtt pénzkiadással.)

A hozam és a termelési érték között az azonosság: mindkettö a gazdasági rendszer kimeneteli oldalán jelenik meg. Különbség pedig, a hozam gazdasági értékkel bír, a termelési érték viszont csak akkor lesz valós pénz, ha a vállalat eladás után meg is kapja az ellenértéket. Fentiek értelemében belátható, hogy a vállalkozás által elöállított termelési érték szinte sohasem egyezik meg a vállalkozás bevételeivel. A termelési érték és a bevétel között a különbség, hogy a termelési érték eredményt alakít a tárgyévben, a bevétel pedig pénzmozgással jár.

II. Témakör: A vállalkozások típusai a gazdasági tevékenység jellege szerint

1. Ismertesse a vállalkozások csoportosítását a megismert szempontok szerint!

A vállalkozásokat a gazdasági életben több szempont szerint szokás csoportosítani.

1. Megkülönböztetési lehetöség a tevékenység jellege, amely szerint a vállalkozás alapvetö formái:

• Termelö vállalkozás, amelynek lényege, hogy a tevékenység eredményeképpen valamilyen tárgyi jellegü hozam keletkezik, vagy
• Szolgáltató vállalkozás, amelynek az eredményeként lényegében új termék nem keletkezik, csak a termék elöállítás bizonyos feladatait végzi el a szolgáltatás, növelve annak hatékonyságát és biztonságát.

A szolgáltatás lehet: - termelö szolgáltatás, amikor is közvetlenül a termelési folyamathoz kapcsolódó szolgáltatásról van szó,

- forgalmazó, vagy kereskedelmi szolgáltatás, amikor is a vállalkozás célja a termékeknek vagy a szolgáltatásoknak az egyes fogyasztókhoz való eljuttatása. Ez a megkülönböztetés a vállalkozás piaci szerepén, a tevékenység jellegén kívül meghatározza nagyon gyakran a vállalkozások cselekvési lehetöségeit, reagálásukat a környezetei hatásokra.

Elég most csak arra utalni, hogy fizetöképes piaci kereslet hiányában a szolgáltató vállalkozás- szolgáltatás megfoghatatlansága miatt, azaz amiatt, hogy idöben nem raktározható hozamról van szó- nem tudja gazdasági tevékenységét folytatni. Költségei természetesen keletkeznek, de velük szemben nem tud sem (ár) bevételt, de még érték elöállítást sem állítani. Természetesen a gazdasági életben nemcsak a tisztán termelö vagy szolgáltató vállalkozások szerepelnek.

A következö megkülönböztetö lehetöség, hogy a gazdasági élet mely szférájában végzi tevékenységét a vállalkozás:

1. Ipari
2. Mezögazdasági
3. Kereskedelmi
4. Pénzügyi stb.

A vállalkozásokat céljuk szerint is megkülönböztetjük:

• Profit orientált vállalkozások, melyek gazdasági tevékenységet végeznek, elsödleges céljuk az eredmény elérése,
• Non- profit (nem profit orientált) vállalkozások, amelyek alapvetö célja nem az eredménye elérését kívánja elösegíteni, vagy olyan általában szolgáltató tevékenységet végeznek, amely társadalmilag hasznos.

5. A vállalkozásokat az adózás szempontjából is meg lehet különböztetni:

• Személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozások,
• Társasági adótörvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások (egyéni vállalkozás is tartozhat ide a hatályos jogszabályok alapján),
• Adót nem fizetö, költségvetési szervek (a gazdasági élet szereplöi között jelentösek az állam intézményei, az állam által, közfeladatokat ellátó szervezetek).

A vállalkozások adózás szempontjából történö megkülönböztetése természetesen csak a profitorientált vállalkozások esetén létjogosult.

5. A vállalkozásokat a tulajdon szempontjából is meg lehet különbözetni. Ennek megfelelöen beszélünk:

• Magántulajdonon alapuló
• Állami tulajdonon lapuló
• Önkormányzati tulajdonú vállalkozásokról.

Az önkormányzati tulajdonú vállalkozások- helyesebben gazdasági szervezetek- döntö többsége egy adott feladat ellátására szervezödött szervezet.

Hogyan befolyásolja a vállalkozás szervezeti formájának megválasztását az alapításkor rendelkezésre álló töke nagysága?

Egyéni vállakozásnál: Induló töke igénye általában igen alacsony, létesítési költsége a vállalkozás típusok között a legalacsonyabb.

Gazdasági társaságoknál

Társas vállakozásoknál A vállalkozás létesítése szempontjából itt sincs szükség igazán nagy indulótökére, nem egy esetben már néhány tízezer forinttal alapítják, a müködéshez szükséges eszközöket a tagok meghitelezik a vállalkozás számára tagi hitelként.

Társaságoknál , melyek fö jellemzöje az alapításhoz szükséges, viszonylag magas töke,gazdasági szempontból fontos, hogy a vállalkozáshoz szükséges tökét több, esetenként nagyon sok személy adja össze, különbözö meghatározott formákon keresztül. A részvénytársaság lényegében töke (vagyon) egyesítö vállalkozás, ami a tökéröl való végleges lemondással jár a befektetö számára. Ez a végleges lemondás csak. Az alapítás minimum tízmillió forintos alaptökével lehetséges, hosszadalmas és bonyolult jogi eljárás kíséri. A szükséges töke összegyüjtése hosszú idöt és magas költséget igényel.

Szövetkezeteknél: Szövetkezet tökéje több személy tulajdonát képezi

A tagok csak annyi tökét fizetnek be, amennyi a szövetkezet müködéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez minimálisan szükséges.

Melyek a különbözö vállalkozás formák elönyei és hátrányai?

Egyéni vállakozás elönyei: Mind technikailag, mind jogilag ezen vállalkozás forma létesítése, illetve megszüntetése a legegyszerübb, tevékenységi szerkezetét, méretét szintén viszonylag egyszerüen, gyorsan képes változtatni. Ez abból adódik, hogy az egyéni vállalkozó egy személyben hozza meg döntéseit, nincs szüksége a gyakran idöigényes egyeztetésre a nem létezö tökéstársaival, mint például bármely gazdasági társaságnál. A változó körülményekhez nagyon rugalmasan és gyorsan képesek alkalmazkodni, természetesen tökeerejüknek megfelelö mértékig. Induló töke igénye általában igen alacsony, létesítési költsége a vállalkozás típusok között a legalacsonyabb, a létesítés jogi eljárása nem bonyolult. Legföbb elönye és gazdasági ereje ezen vállalkozási formának nagymértékü rugalmasságában és a munkaerö közvetlen tulajdonosi érdekeltségében rejlik.

Hátrányai: A tökehiány,

Nagyobb vállalkozásokat megvalósítani egy személy általában nem képes,

Növekedési korlát (tökehiány, szakértelem stb.)

Korlátlan felelösség (rossz befektetési döntés, vagy rossz gazdálkodás esetén a vállalkozó nemcsak a vállalkozás összes vagyonát, hanem személyes vagyonát is elveszítheti!

A munka ellenértékét személyes jövedelemként vonja ki a vállalkozásból.

A vállalkozás méretének növelési korlátját jelentheti, hogy bizonyos gazdálkodási méret elérése után a vállalkozó képtelen mindent egy személyben végezni, egy idö után nemcsak a munkavégzéshez, hanem az irányításhoz, szervezéshez, a gazdálkodás ügyviteléhez is szüksége lesz más munkájának és tudásának igénybevételéhez. A gazdasági döntések meghozatalához gyakran külsö tanácsokra szorul, hiszen elképzelhetetlen, hogy a vállalkozások müködtetéséhez szükséges minden ismerettel egy személy rendelkezzék. Jogi szakértöket, vagy szervezö szakértöket kell igénybe venni, ami természetesen növeli a vállalkozás költségeit. Általában ehhez a költségnövekedéshez nem járul ugyanolyan arányú értéknövekedés, tehát a vállalkozás eredménye csökken. Amennyiben a vállalkozó maga a munkavégzö is, problémaként jelentkezik az, hogy a vállalkozónak nincs ideje, illetve emberi kapacitása arra, hogy a különbözö üzleti lehetöségeket föltárja, piacot szerezzen, az áruit értékesítse, és így tovább. Tehát kiszolgáltatottá válik más szervezeteknek, ezzel is növelve a vállalkozásforma kockázatát.

Szövetkezetek elönyei: A szövetkezet lehet a megfelelö vállalkozásforma, például egyes humánszolgáltatások területén. Kisgyermekes anyák gyermekgondozó szövetkezetet hozhatnak létre, gyakoriak az üdülöszövetkezetek, és hasonló más, szociális, társadalmi funkciót ellátó szövetkezetek.

Szövetkezet hátránya: A szövetkezetek a mezögazdaságban, valamint olyan társadalmi területeken gyakoriak, ahol bizonyos szolgáltatások a profit orientált vállalkozásoktól csak igen magas költséggel szerezhetöek be, így egyes vállalkozások, magánszemélyek számára elérhetetlenekké válnak.

Gazdasági társaságok elönyei: Lényeges jellemzöje a gazdálkodás szempontjából ennek a formának, hogy széleskörü tevékenységet folytathat, ehhez a vállalkozási formához döntöen a töke- és eszközigényes gazdasági tevékenységeket kötjük hozzá. Szervezete a közgyülésböl az igazgató tanácsból é a felügyelö bizottságból áll. A vállalkozás létesítése szempontjából itt sincs szükség igazán nagy indulótökére, nem egy esetben már néhány tízezer forinttal alapítják, a müködéshez szükséges eszközöket a tagok meghitelezik a vállalkozás számára tagi hitelként. A vállalkozás irányítása, a döntések meghozatala az egy tag egy szavazat elv alapján viszonylag egyszerü müködtetést eredményez, természetesen nem túl magas létszám esetén.

Gazdasági társaságok hátrányai: A szükséges töke összegyüjtése hosszú idöt és magas költséget igényel Ebböl is következik, hogy a vállalkozás létesítése, átalakítása, megszüntetése nehezen valósítható meg, nehezen hajtható végre például a kötelezettségek teljesítése, a vagyon felosztása. A részvényes- a tulajdonos-felelössége korlátozott, csak a részvénye névértékéig, illetve a kibocsátási értékig terjed. A töketulajdonosok nem vesznek részt közvetlenül a vállalkozás gazdasági döntéseinek meghozatalában, a töketulajdonosok megbízásából szakértö menedzsere irányítják a vállalkozást.

Mi jellemzi a szövetkezeteket?

A szövetkezet lényegében olyan vállalkozások, amelyeket konkrét, meghatározott feladatok megoldására, elvégzésére szervezödnek. A szövetkezetek alapvetö célja

• A társuló vállalkozók saját vállalkozásának nyeresége nagyobb legyen,
• Saját részükre biztosítsák a szükséges szolgáltatások, feladatok elvégzését.
• Saját gazdálkodás költségeit csökkentsék, mivel a szövetkezet az egyén (illetve vállalkozás) részére olcsóbban tudja azt elvégezni.

Tehát a cél nem a szövetkezet tökéjének hasznosítása, nem a befektetett tökére elért maximális nyereség elérése.

• Szövetkezet tökéje több személy tulajdonát képezi
• A tagok csak annyi tökét fizetnek be, amennyi a szövetkezet müködéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez minimálisan szükséges.

A szövetkezeteket, mint vállalkozást jellemzi:

• A vezetési (menedzsment) feladatokat általában a szövetkezet tagjai végzik
• A tényleges gazdasági tevékenységeket is a szövetkezet (töke) tulajdonosai végzik

A szövetkezeteket tevékenységük jellege szerint a következöképpen különböztetjük meg:

• Termelöszövetkezet, amely Mo-n elterjedt vállalkozási forma, különösen a mezögazdaságban. A vállalkozás müködtetése szempontjából, illetve az eredmény felhasználás és felosztás szempontjából igen fontos a tulajdonosi tökejövedelem, érdekeltség és a munkavégzök munkajövedelem érdekeltségének ellentmondása, annak feloldása. Ez kihat a gazdálkodással kapcsolatos döntések meghozatalára is. Ütköztetni kell az egyének rövid távú és a szövetkezet rövid- és hosszú távú érdekeit. Különösen igaz ez a beruházásokkal kapcsolatos döntésekre.
• Szolgáltató szövetkezetek, fö feladata, mint nevük is utal rá, tagok termelö tevékenységének kiszolgálása. Az ilyen típusú szövetkezetek létrehozására elsösorban az egyszemélyes vagy családi vállalkozásoknak van szüksége, mivel általában nincs elég kapacitásuk vagy lehetöségük arra, hogy a vállalkozáshoz szükséges összes feladatot, funkciót saját maguk valósítsák meg. Amennyiben ezeket a szükséges feladatokat, funkciókat külsö vállalkozástól (profit orientált, tökeérdekeltségü) vásárolják meg, akkor elöfordulhat, hogy a saját vállalkozásuk nem tud kellö jövedelmet elöállítani a magas költségek miatt.

A szövetkezetek a mezögazdaságban, valamint olyan társadalmi területeken gyakoriak, ahol bizonyos szolgáltatások a profit orientált vállalkozásoktól csak igen magas költséggel szerezhetöek be, így egyes vállalkozások, magánszemélyek számára elérhetetlenekké válnak. A szövetkezet lehet a megfelelö vállalkozás forma, például egyes humánszolgáltatások területén. Kisgyermekes anyák gyermekgondozó szövetkezetet hozhatnak létre, gyakoriak az üdülöszövetkezetek, és hasonló más, szociális, társadalmi funkciót ellátó szövetkezetek.

• A szövetkezeteknek nem alapvetö célja, hogy a szövetkezet, mint vállalkozás érjen el profitot,
• A szövetkezetben résztvevö tagok saját nyeresége legyen nagyobb, illetve, hogy olcsóbban szerezhessék be a szolgáltatásokat.

A valódi szövetkezetek nem profitorientáltak, úgynevezett non-profit szövetkezetek. Amennyiben keletkezett a szövetkezet gazdálkodása során jövedelem, illetve a pénzmaradványt visszaosztják a tagoknak, a visszaosztásnak az alapelve sohasem a töke tulajdon aránya. Ennek alapja a szövetkezet tevékenységében való részvétel, ill. az igénybe vett szolgáltatások mértéke. Történhet úgy, hogy a szolgáltatásokat önköltségi áron nyújtják, tehát a szolgáltatást igénybe vevö szövetkezeti tag, csak a tényleges költségeket fizeti meg, és a fizetett díj nem tartalmaz jövedelemhányadot a szövetkezet számára. Másik esetben a keletkezö eredményt az összes igénybevett szolgáltatásra, ill. összes forgalomra felosztják, és az egyes tagok az általuk igénybe vett szolgáltatás, vagy a tagok által létrehozott forgalom arányában kapják meg.

5. Mi jellemzi a gazdasági társaságokat?

A gazdasági társaságok olyan vállalkozások, amelyeknek több tulajdonosa, legalább két alapítójuk van.

Jogi értelmezés szerint a gazdasági társaságok két fö csoportra oszthatók:

jogi személyiség nélküli társaságok, ide tartozik a közkereseti társaság, a betéti társaság;

jogi személyek, ide tartozik a közös vállalat, az egyesülés, a korlátolt felelösségü társaság, a részvénytársaság, a közhasznú társaság.

A gazdasági társaságokból a tulajdonosok a befektetés utáni, a vállalkozásba vissza nem forgatott (töke)jövedelmet osztalék vagy részesedés formájában veszik ki. A mérték és forma eltérö az egyes társasági formáknál, gazdasági tevékenység indításakor az egyes vállalkozásforma közötti választást döntöen nem a jövedelemszerzés módja motiválja.

A gazdasági társaságokon belül a vállalkozás alapíthatósága, müködtethetösége, megszüntethetösége szerint a következö két csoportot különböztetjük meg:

társas vállalkozások, melyek fö jellemzöje, hogy a tulajdonosok nemcsak a vállalkozás müködéséhez szükséges tökét adják össze, hanem a vállalkozás tevékenységének végzésében személyesen közremüköd(het)nek. A közös gazdasági tevékenység folytatása mellett a beltag (betéti társaság), illetve a tagok (közkereseti társaság) korlátlan és egyetemleges felelösséggel rendelkeznek. A vállalkozás létesítése szempontjából itt sincs szükség igazán nagy indulótökére, nem egy esetben már néhány tízezer forinttal alapítják, a müködéshez szükséges eszközöket a tagok meghitelezik a vállalkozás számára tagi hitelként. A vállalkozás irányítása, a döntések meghozatala az egy tag egy szavazat elv alapján viszonylag egyszerü müködtetést eredményez, természetesen nem túl magas létszám esetén. Az ilyen társas vállalkozásoknál a tulajdonos személyek száma csak néhány lehet, hiszen itt a személyes ismeretség, barátság, illetve a másikban való megbízhatóság fontos szerepet játszik. A vállalkozás által folytatható tevékenységek körére, méretére, jellegére az egyéni vállalkozásnál leírtak igazak. A társas vállalkozások között van olyan forma, amelynél a gazdasági tevékenység végzésében a tulajdonosok egyformán részt vesznek. Ekkor a partnerek mindegyike részt vesz a vállalkozással kapcsolatos gazdasági döntésekben és a tényleges munkavégzésben. Más esetben a vállalkozás müködtetését csak egy személy, vagy egy szükebb csoport végzi, míg a többi társ a tökéjét adja a vállalkozáshoz. Szokás az ilyen társat csendes társnak nevezni. A vállalkozás fenti jellemzöi szerint ehhez a csoporthoz tartozik a korlátolt felelösségü társaság(kft.) ami azért néhány jellemzöjében eltér a fent említett két formától, azonban a gazdálkodás szempontjából hasonlóképpen viselkedik. A kft. létesítéséhez törvényileg elöírt töke- törzstöke- szükségeltetik. Ez az összeg az alapítók számára sokszor sokat jelent, de valójában a gazdasági tevékenység végzése szempontjából nem nagy összegröl van szó. Ilyen értelemben kft. is kevés tökével megalapítható.

Társaságok, melyek fö jellemzöje az alapításhoz szükséges, viszonylag magas töke, a tulajdonosi (tagok) és a menedzseri (munkát végzök) funkciók elkülönülése, amely annak is következménye, hogy nem egy esetben több száz, több ezer tulajdonosa lehet a vállalkozásnak. Gazdasági szempontból fontos, hogy a vállalkozáshoz szükséges tökét több, esetenként nagyon sok személy adja össze, különbözö meghatározott formákon keresztül. A legjobban itt különül el a tulajdonosok, a menedzsment és alkalmazottak érdeke. Az elsök egyértelmüen a tökehozadékban érdekeltek, az alkalmazottak munkajövedelmüket kívánják növelni (ami a vállalkozásnál költségként jelentkezik), míg a menedzsment érdekeltsége a kettö között helyezkedik el. Ez egy meghatározott méret, illetve szint elérése után érdekellentétet hoz létre. A részvénytársaság lényegében töke (vagyon) egyesítö vállalkozás, ami a tökéröl való végleges lemondással jár a befektetö számára. Ez a végleges lemondás csak a vállalkozás szempontjából végleges, a tulajdonos a részvényét meghatározott feltételek mellett értékesítheti, amennyiben a piac és forgalom képes. Az alapítás minimum tízmillió forintos alaptökével lehetséges, hosszadalmas és bonyolult jogi eljárás kíséri. A szükséges töke összegyüjtése hosszú idöt és magas költséget igényel Ebböl is következik, hogy a vállalkozás  létesítése, átalakítása, megszüntetése nehezen valósítható meg, nehezen hajtható végre például a kötelezettségek teljesítése, a vagyon felosztása. A részvényes- a tulajdonos-felelössége korlátozott, csak a részvénye névértékéig, illetve a kibocsátási értékig terjed. A töketulajdonosok nem vesznek részt közvetlenül a vállalkozás gazdasági döntéseinek meghozatalában, a töketulajdonosok megbízásából szakértö menedzsere irányítják a vállalkozást. Lényeges jellemzöje a gazdálkodás szempontjából ennek a formának, hogy széleskörü tevékenységet folytathat, ehhez a vállalkozási formához döntöen a töke- és eszközigényes gazdasági tevékenységeket kötjük hozzá. Szervezete a közgyülésböl az igazgató tanácsból é a felügyelö bizottságból áll.

Mi jellemzi az egyéni vállalkozást?

Az egyéni vállalkozás, más szóval egyszemélyes vállalkozás, a vállalkozások legegyszerübb formája. Egyetlen személy végzi a vállalkozói tevékenységet, pontosabban a vállalkozás létesítésekor egy személy biztosítja a vállalkozás indításához, müködéséhez szükséges tökét. A vállalkozásban a gazdasági tevékenység folytatásával elért teljes eredményt a vállalkozó használhatja föl, szabadon döntve a személyes jövedelemként való "elfogyasztásáról", vagy a vállalkozásban történö visszaforgatásról, befektetésröl. Ugyanakkor a gazdálkodás során esetlegesen keletkezö veszteségekért, az okozott károkért is teljes egészében felelös teljes vagyonával, tehát a személyes vagyonával is felel a vállalkozásának a tartozásaiért. Mind technikailag, mind jogilag ezen vállalkozás forma létesítése, illetve megszüntetése a legegyszerübb, tevékenységi szerkezetét, méretét szintén viszonylag egyszerüen, gyorsan képes változtatni. Ez abból adódik, hogy az egyéni vállalkozó egy személyben hozza meg döntéseit, nincs szüksége a gyakran idöigényes egyeztetésre a nem létezö tökéstársaival, mint például bármely gazdasági társaságnál. A változó körülményekhez nagyon rugalmasan és gyorsan képesek alkalmazkodni, természetesen tökeerejüknek megfelelö mértékig.

Induló töke igénye általában igen alacsony, létesítési költsége a vállalkozás típusok között a legalacsonyabb,

A létesítés jogi eljárása nem bonyolult

Az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatosan lehetöségei rendkívüli mértékben korlátozottak

Korlátot jelent

A tökehiány,

Nagyobb vállalkozásokat megvalósítani egy személy általában nem képes,

Növekedési korlát (tökehiány, szakértelem stb.)

Korlátlan felelösség (rossz befektetési döntés, vagy rossz gazdálkodás esetén a vállalkozó nemcsak a vállalkozás összes vagyonát, hanem személyes vagyonát is elveszítheti!

A munka ellenértékét személyes jövedelemként vonja ki a vállalkozásból.

A vállalkozás méretének növelési korlátját jelentheti, hogy bizonyos gazdálkodási méret elérése után a vállalkozó képtelen mindent egy személyben végezni, egy idö után nemcsak a munkavégzéshez, hanem az irányításhoz, szervezéshez, a gazdálkodás ügyviteléhez is szüksége lesz más munkájának és tudásának igénybevételéhez. A gazdasági döntések meghozatalához gyakran külsö tanácsokra szorul, hiszen elképzelhetetlen, hogy a vállalkozások müködtetéséhez szükséges minden ismerettel egy személy rendelkezzék. Jogi szakértöket, vagy szervezö szakértöket kell igénybe venni, ami természetesen növeli a vállalkozás költségeit. Általában ehhez a költségnövekedéshez nem járul ugyanolyan arányú értéknövekedés, tehát a vállalkozás eredménye csökken. Amennyiben a vállalkozó maga a munkavégzö is, problémaként jelentkezik az, hogy a vállalkozónak nincs ideje, illetve emberi kapacitása arra, hogy a különbözö üzleti lehetöségeket föltárja, piacot szerezzen, az áruit értékesítse, és így tovább. Tehát kiszolgáltatottá válik más szervezeteknek, ezzel is növelve a vállalkozásforma kockázatát. Az egyéni vállalkozás keretei között általában nem túl nagy méretben, inkább kis tökeigényü, esetleg magas élömunka-igényü tevékenység(ek) folytatható(ak). Természetesen ez a vállalkozásforma sem zárja ki más tevékenységek folytatását. A hazai vállalkozói skálán inkább szolgáltató, kereskedelmi, mezögazdasági tevékenységet végeznek ebben a formában. Legföbb elönye és gazdasági ereje ezen vállalkozási formának nagymértékü rugalmasságában és a munkaerö közvetlen tulajdonosi érdekeltségében rejlik. Azon gazdasági szereplö részére ajánlott, aki kis tökével rendelkezik, de "dolgoznia, pénzt kell keresnie", speciális tevékenységet kíván folytatni, szereti az önállóságot, mer kockáztatni.

3. Az ökonómiai döntések meghozatalának alapelvi

. Mi a gazdi döntés lényege

Minden gazdasági döntés arra irányul, hogy a meglévö, vagy egy elözö állapothoz képest, valamit máskánt csináljunk, egy-egy tényezöt (ráfordítás) módosítva változtatásokat hajtsunk végre, ami arra irányul, hogy a végrehajtott változtatás kedvezöen befolyásolja a vállalkozás eredményét.

. Mit értünk döntéshozatalkor normatív döntéshozás szabályán, milyen egyszerüsítések mellett alkalmazható?

Normatív döntési szabály alatt azokat a döntési alapelveket értjük, amelyek megmutatják, hogy az egyes döntési szituációkban, milyen módon és hogyan kellene döntenie a döntéshozónak, tehát modellként, összehasonlítási alapként szolgál a döntések meghozatalakor, ellenörzésekor, mivel a gazdasági szerkezetben felmerülö döntési problémák sok egyedi sajátossággal rendelkeznek és bonyolultak. Célszerü a döntési szabályokat bizonyos egyszerüsítö feltevések figyelembevételével megfogalmazni. A döntési szabályok segítik a valós döntések meghozatalát, és a döntés helyességének ellenörzését. Egyszerüsítö föltevések a következök:

1, minden döntési alternatíva elöre ismert (a valóságban ilyen döntési szituáció nem létezik). 2, a döntéshozó viselkedése racionális ( a döntéshozók nem képesek teljes mértékben racionálisan dönteni, átlátni a dolgokat).

3, a múltbeli tapasztalat befolyásolja a döntéshozót

4, a döntés egyben céloptimalizálás is. A normatív szabályok alkalmazásakor feltételezzük. Ha a döntéshozó az alternatívák elemzése során talál olyat, amely számára kedvezö jövedelmet biztosít, megáll a jobb megoldás keresésében.

5, egyféle döntés hozható. (klasszikus közgazdaságtani kereslet, kínálat  modell)illetve keresztár rugalmasság.

6, a döntést befolyásoló környezeti változások folytonosak és lassúak. Ezzel szemben gyakran egy új termék kiszorítja a régit a piacról.

7, Környezeti feltételekben bekövetkezö változásokra való reagálás. Bármilyen változás azonnali változásra kényszerítik a döntéshozót, nincs reagálási küszöbe. A valóságban azonban a kisebb mértékü változás nem vált ki cselekvésváltoztatást. A változás a reagálási küszöbig felhalmozódhat.

8, változás esetén a döntéshozatal azonnal, idöbeli késés nélkül bekövetkezik. A valóságban ez az elv nem érvényesül, mivel a döntés meghozatala, elökészítése végrehajtása is idöt igényel.

9, a döntés meghozatala külön gazdasági áldozattal nem jár. Ezzel szemben már az információ gyüjtés és elemzés is költségekkel jár. Változás miatt új eszközökre lesz szükség a régiek helyett plusz a dolgozók átképzése is költségekkel jár.

10, a döntést ne befolyásolja a szervezeti struktúra. A valóságban a tevékenység változás hozza magával a szervezet átalakításának szükségességét. Normatív szabályoknál a szervezeti struktúra kapcsolatrendszereit nem tudjuk figyelembe venni.

. Ismertesse a döntési folyamatot!

Döntés meghozatala bonyolult feladat, ami több részfeladatból álló döntési folyamat, mely áll:

a probléma felismerése és információ gyüjtés, a döntés megfogalmazása, elemzés

döntési alternatívák kidolgozása és elemzése

a döntési kritérium meghatározása

a döntés meghozatala, a döntéshozó számára optimális alternatíva kiválasztása

a döntés operatív szabályozókban, intézkedésekben és utasításokban történö megfogalmazása

a döntés végrehajtása

ellenörzés

a következmények mérése, ellenörzése

. Mit jelent a gazdaságok számára a gazdasági elöny és hátrány

A vállalkozások müködésük során gazdasági döntések sorát hozzák meg nap, mint nap. A gazdasági döntések lényegi feltétele mindig az alternatív cselekvési lehetöségek megléte. Minden egyes cselekvési változatnál meg kell tehát határozni azt a gazdasági elönyt és áldozatot (hátrányt), amely az adott cselekvési változat végrehajtása esetén létrejön.

gazdasági elöny a termelési érték (TÉ) növekedés

gazdasági áldozat (hátrány): a termelési költség (TK) növelésével mérhetö

. Miért alkalmazzuk a vállalkozásokkal kapcsolatos döntéseink meghozatalakor a fedezeti hozzájárulást, mint döntési kritériumot?

A konkrét döntési problémáknál a gazdasági rendszer outputok értékének (termelési érték) és a döntéstöl függö változó költségének a különbségét maximalizáljuk. Ez a különbség a fedezeti hozzájárulás. Az állandó költségek összege nem függ a döntéstöl, a fedezeti hozzájárulás maximalizálásával egyidejüleg maximalizáljuk a nettó jövedelmet. A fedezeti hozzájárulás a vállalkozásoknál elöforduló ekonómiai döntésnél helyes és egyben egyetlen helyes döntési kritérium. Arra is rávilágít, hogy bár az ökonómiai döntések nagyon sokfélék lehetnek, megoldásuknál közös általános szabályok alkalmazhatók.

Mi a marginális ökonómiai szemlélet lényege?

A gazdálkodás során felhasznált ráfordításokkal kapcsolatban hozunk döntést, azt, vagy azokat változtatva. A kérdés hogyan módosul a változtatás következtében a gazdálkodás eredménye. A döntés meghozatalakor egyszerüsítésekkel élve feltételezhetjük, hogy minden állandó, csak és kizárólag attól az egy tényezötöl függ az eredmény, aminek a hatását vizsgáljuk. Ha ráfordítást megváltoztatunk, akkor annak nemcsak a mennyisége, hanem a vele kapcsolatban felmerülö költségek és a gazdálkodás során elöállított hozam mennyisége, így az elöállítható (termelési) érték is megváltozik.

4. témakör A ráfordítás-hozam kapcsolatok elemzése

. Mit fejez ki a ráfordítás-hozam kapcsolat, mit nevezünk termelési függvénynek?

A ráfordítás-hozam kapcsolat az egyes ráfordításhoz tartozó hozamnagyságot fejezi ki és azt, hogy milyen kapcsolat van közöttük a hatékonyság tekintetében. A termelési függvény a ráfordítás-hozam kapcsolatokat leíró (matematikai) összefüggés.

. Ismeretese a hozamfüggvény jellemzésére használt fontosabb mutatókat!

Hozamfüggvény azon termelési függvény, amely a hozam egy ráfordítástól való függését írja le. A hozamfüggvény vonatkozhat egy termelö egységre, összes kibocsátásra, összes hozam nagyságára a termelö egységek számának függvényében.

Általános alakú hozamfüggvény Hozamfüggvény szakaszai

A hozamfüggvény egyes pontjain nem azonos a ráfordítás és a hozam összefüggése. A függvény mentén, bármely pontján a változás 3 fontos mutatóval mérhetö:

1, marginális vagy határhozam (MH), amely a hozamváltás ütemét jellemzi a ráfordítás változásának függvényében. MH=dH/dR (derivált); MH=DH/DR (differenciahányados)

2, az átlaghozam (ÁH) az egységnyi ráfordításra jutó hozamot jelenti ÁH=H/R. Átlaghozam és marginális hozam között szoros összefüggés van. Ha a két mutató nagysága megegyezik, akkor az ÁH eléri maximumát.

3, ráfordítás elaszticitás megmutatja, hogy egy adott ráfordítás nagyságához képest további 1%-os ráfordítás növekedés hány százalékos hozamnövekedést eredményez. E=MH/ÁH

Vagyis a ráfordítás elaszticitása egyenlö a marginális hozam és az átlaghozam hányadosával, kifejezi a köztük levö szoros kapcsolatot.

Ezen mutatók ismerete azért fontos, mert jellemzik a ráfordítás hatékonyságát (technikai hatékonyság = a felhasznált eröforrások és a létrehozott termékek, szolgáltatások közötti müszaki, technológiai, minöségi viszony) és segítségükkel meghatározható, hogy mely gazdálkodási tartományban lehet és kell a gazdálkodást folytatni.

Mi az egy változó ráfordítás optimalizálásnak lényege, mi a döntési kritérium?

Döntési kritérium: a változó költségen alapuló fedezeti hozzájárulás vagy korlátozott esetben maga a változó költség.

Minden változó ráfordítást addig érdemes növelni, amíg az elért marginális termelési érték egyenlö nem lesz a ráfordítás árával másképpen: minden ráfordítást addig érdemes növelni, amíg az egységnyi többletköltségre jutó marginális termelési érték minden ráfordításnál egyenlö nem lesz.

Jellemezze az egyváltozós termelési függvény szakaszait.

A termelési függvénynek 3 szakasza van:

I A növekvö hatékonyság szakasza

Ebben a szakaszban nö a hozam és az átlaghozam. A szakasz végén az átlaghozam eléri a maximumot. A marginális hozam nagyobb (pozitív) lesz mint az átlaghozam, ami azt eredményezi hogy az elaszticitás nagyobb egynél. A szakasz határa ott van ahol a marginális hozam egyenlö az átlaghozammal, itt az elaszticitás eggyel egyenlö.

MH>0, ÁH>0, nö, MH>ÁH, E>1, szakasz kezdet: origó

II A racionális gazdálkodás szakasza

Ebben a szakaszban a hozam csökkenö rátával nö de az átlaghozam csökken. A marginális hozam kisebb mint az átlaghozam tehát az elaszticitás kisebb mint egy. A szakasz határán a hozam eléri a maximumát, a marginális hozam és az elaszticitás nulla. Ebben a szakaszban minden további ráfordítás növekedés egyre kisebb többlet hozamot eredményez.

MH>0, ÁH>0, csökken, MH<ÁH, 0<E<1, szakasz kezdet: MH=ÁH, ÁHmax

III. Az irracionális gazdálkodás szakasza

Ebben a szakaszban a hozam csökken, az átlaghozam is csökken, de még pozitív. Mind a marginális hozam, mind az elaszticitás negatív. Ebben a szakaszban a gazdasági tevékenység folytatása irracionális.

MH<0, ÁH>0, csökken, E<0, szakasz kezdet: H=max, E=0, MH=0

. Mit tekintünk racionális gazdálkodási tartománynak és miért?

A felhasznált ráfordítás egységre csökkenö a hozamnövekedés mértéke a korábbi ráfordítás egységgel elérhetö hozamhoz képest, de a hozam még nö és egy darabig az elérhetö jövedelemtömeg is nö. Az elsö szakaszban ugyan a ráfordítás hatékonysága minden egyes következö ráfordítás egységre nö (MH>ÁH), de ha itt megállunk, kevesebb  lesz az összjövedelem.

I. szakasz II. szakasz III.szakasz

MH:                 MH>0 MH>0 MH<0

ÁH:                 ÁH>0;nö ÁH>0;csökken ÁH>0;csökken

Viszonyuk:       MH>ÁH MH<ÁH

E: E>1 0<E<1 E<0

MH=ÁH H=max;E=0

Szakasz kezdete: origo             ÁHmax MH=0

Mi az izofedezeti hozzájárulás és hogyan alkalmazzuk a ráfordítás felhasználás optimalizálásakor?

5. témakör: a hozam nagyságának (színvonalának) illetve a termelés méretének meghatározása

1. Mi a költségfüggvény és honnan származtatható?

Az az összefüggés, amely a hozam nagyságától, színvonalától, illetve a tevékenység méretétöl függöen kíséri figyelemmel a költségek a termelési értékek és ezáltal a jövedelem alakulását.

Honnan származtatható?

A hozamfüggvényböl, illetve a termelési érték függvényböl, annak inverz függvénye úgy, hogy a koordináta rendszerben 45°-os tengelyre tükrözést végzünk, a függö és független változók szerepet cserélnek.

H = f(R)

Olyan megfigyelésekböl, vagy kalkulációkból, melyek a különbözö hozamnagyságok, vagy termelési méretek eléréséhez szükséges ráfordítások, költségek vizsgálatára irányulnak.

Fedezeti diagram, fedezeti pont, fedezeti hozzájárulás?

Fedezeti diagram: A hozam, vagy méret alakulás függvényében mutatja be a termelési érték költségének alakulását.

Fedezeti pont: Azt a pontot, ahol a termelési érték éppen egyenlö a teljes termelési költséggel, fedezeti pontnak nevezzük. A termelési érték e pontban éri el azt a nagyságot, amely fedezi az adott összes termelési költséget.

Fedezeti hozzájárulás: Azt a minimális hozamnagyságot, termelési volument, vagy a gazdasági tevékenységnek azt a minimális méretét, amelyet legalább el kell érnünk, hogy fedezze az összes termelési költséget, azaz a vállalkozás nyereséges legyen.

Milyen kérdések megválaszolásához nyújt segítséget a költségfüggvény?

A költség fedezetét biztosító minimális hozamszint, vagy maximális termelési méter meghatározása. Egy létesítendö tevékenységnél a függvény segítségével lehet meghatározni, hogy van-e lehetöség a teljes költségeket fedezö minimális hozamszint, vagy termelési szint elérésére, s egyben választ ad arra is, hogy szabad-e a tevékenységet létrehozni.

Optimális hozamszint és méret meghatározására is szolgál, ahol megtudhatjuk, hogy itt érhetö el a legnagyobb hozam.

. Mit fejez ki az Áh = ÁKvmin összefüggés? Ismertesse a termelési küszöböt, a termelési küszöbárat!

Áh = ÁKvmin: Termelési küszöbárat fejezi ki ami azt a hozamárat jelenti, amely megfelel az átlagos változó költség minimumának. Ez az összefüggés kifejezi a rövidtávon még elfogadható minimális termelési méretet

Termelési küszöb: Adott költség és árviszony (hozamár) mellett meghatározza a vállalkozás számára azt a legkisebb gazdálkodási méretet (kibocsátást) ami mellett a müködö gazdasági rendszer rövidtávon folytathatja a gazdasági tevékenységét.

Termelési küszöbár: Adott költségek mellett, adott méteren (hozamszinten) el kell érnie a termékeiért a piacon ahhoz, hogy az árbevétel pontosan fedezze a termeléssel kapcsolatos változó költséget és rövid távon még folytatni tudja a termelést.

Mit fejez ki a Áh = ÁKömin? Ismertesse a nyereség küszöböt és a nyereség küszöbárat!

Áh = ÁKömin: Kifejezi a nyereség küszöbárat, ami azt a hozamárat jelenti, amely megfelel az átlagos összes költség minimumának, azaz a legkisebb önköltségnek.

Termelési küszöb: Adott költség és árviszony (hozamár) Mellett meghatározza a vállalkozás számára azt a legkisebb gazdálkodási méretet (kibocsázótást) ami mellett a müködö gazdasági rendszer rövid távon folytathatja a gazdasági tevékenységét.

Termelési küszöbár: Az az ár, amely adott gazdálkodási méret és költségek mellett, pontosan fedezi a termékegységre jutó összes költséget. Továbbá igaz az, hogy a nyereség küszöbár azt a hozamárat is jelenti, amely megfelel az átlagos összes költség minimumának, tehát a legkisebb önköltségnek.

Hogyan lehet az optimális méret (színvonal) meghatározásához használni a költségfüggvény elemzést?

Garfikus úton meghatározható úgy, hogy a költség görbéhez a termelési értékkel párhuzamosan érintöt húzunk: Az érintési pontban igaz lesz, hogy a költséggörbe meredeksége megegyezik a termelési érték vonal meredekségével, vagyis a marginális költség megegyezik a termék árával, a marginális termelési értékkel.

Ekkor, mind a fedezeti hozzájárulás, mind a nettó jövedelem maximális. A fedezeti hozzájárulás maximalizálása, mint általános kritérium egyidejüleg a nettó jövedelem maximalizálását is eredményezi.

6. témakör: Az idö, mint ráfordítás és optimalizálása

1. Milyen idötöl függö termelési folyamatokat ismer?

Két típusa van

Mind a hozamok, mind a ráfordítás idötöl függöen változnak.

H = f(R1 ;R2;..Rn; I)

És

R1; R2;..Rn = f(I)

Az ilyen folyamatok esetén az idöráfordítás optimalizálása az eredményt alakító hozam a ráfordítás oldalakat együttesen kifejezö fedezeti hozzájárulás függvény alapján történik.

FH = f(I)

Csak a ráfordítások (termelési költségek) függnek az idötöl

R1; R2;...Rn = f(I)

És

Kv = f(I)

Az ilyen folyamatoknál a hozamok, vagy teljesítmények nem változnak az idö függvényében. A hozam fenntartása a legtöbb esetben csak növekvö ráfordításokkal érthetö el. A hozamot a legkisebb költséggel kell elöállítani.

2. Mit értünk az idö ára alatt és miért beszélünk arról, hogy a gazdasági folyamatokban az idönek ára lehet?

Az idö ára: A termelés eredményét egyéb eröforrások mellet a termelésre fordított idötartam befolyásolja, az a hozam, illetve a termelési érték a különbözö ráfordítások és az idötartam függvénye.

A vállakozások, gazdasági rendszerek müködése mind idöben zajló folyamat. Ezen rendszerek konkrét idöpontban vizsgált állapota mindig függvénye az idönek, ami kihat a késöbbi folyamatokra is. A megfelelö mennyiségü és minöségü outputok létrehozásához meghatározott idöre van szükség.

3. Mi az idö ráfordítás optimalizálásának elve?

Az utolsó idöegység költsége még nem nagyobb, mint az elöidézett érék növekmény.

MJ = Ái

Ismertesse, hogy milyen tényezök játszanak szerepet a idö termelési tényezövé való válásában?

a teljes termelési idöszak hossza

a gazdasági folyamat jellege

a folyamat során felhasznált, lekötött eröforrások

Milyen gazdasági folyamat lehet a vállalkozás célja a hozam egységre jutó elöállítási költség minimalizálása?

Idöráfordítás optimalizálása

7. témakör: Idötényezö és gyakorlati alkalmazása a vállalkozások gazdasági döntéseiben

Idötényezö, idöpreferencia

Idöpreferencia: Egy jelenben meglévö gazdasági mennyiséget elönyben részesítünk egy jövöben várhatóval szemben. Méröszáma a kamatláb, illetve diszkontláb.

Az idöpreferenciát a pénz idö értékével fejezzük ki, a gazdasági kalkulációk során a diszkontlábat - jelenérték számítás -, illetve a kamatlábat - jövöérték számítás -, mint technikai méröszámot alkalmazzuk.

Idöpreferencia = pénz idöértéke

Az idöpreferencia két fö tényezötöl függ:

• Objektív tényezök, amelyek minden döntéshozóra ugyanúgy hatnak:

Jelenlegi alternatív befektetések jövedelmezösége (lehetöségi költsége, "oportunity cost"), hogyha a kérdéses tevékenységet választjuk, miröl, mekkora jövedelemröl mondunk le azáltal, hogy azokat a tevékenységeket nem választjuk. Alternatív befektetés lehet valamely pénzintézeti tartós befektetés, egy vállalatnál többféle gazdasági tevékenység bövítéséhez szükséges eszközök beruházása stb. Legalább akkora hasznot szeretnénk elérni, mint más - esetleg kevésbé kockázatos - lehetöséggel.

Jövöbeli alternatív lehetöségek jövedelmezösége: a döntéshozónak azokra az alternatívákra is tekintettel kell lennie, amelyek a jövöben, de még a döntési problémában szereplö befektetés ideje alatt lennének reális lehetöségek. Ha most lekötjük a pénzünket, természetesen ezektöl elesünk.

Befektetett töke mobilizálhatósága: az adott döntésünk eredményeként befektetett pénzünk milyen gyorsan és mekkora gazdasági áldozattal tehetö ismét pénzzé, amikor szükségünk van rá. Itt egyrészt az idönek - gyorsaság, másrészt az áldozatnak - elmaradó haszon - gazdasági szerepe van. (banki kamattól elesés, gép eladhatósága). Minél nagyobb a gazdasági áldozat a korábbi kiváltás esetén, annál magasabb lesz az idöpreferencia.

Kockázat mértéke: új technológia megjelenésének lehetösége nagyban befolyásolja a döntést. Minél hosszabb az az idö, amíg a  pénzünket az adott befektetésböl viszont láthatjuk, annál magasabb hozammal kell rendelkeznie, hogy igent mondjunk rá. Ez az idöpreferencia mértékének növelés irányába hat.

Infláció mértéke: magasabb infláció esetén a befektetésünk elvárt hozama legalább azt a nagyságot el kell, hogy értje, míg alacsonyabb infláció mellett mi is megelégszünk alacsonyabb hozammal.

Szubjektív tényezö, amelyek a döntéshozó egyéni helyzetétöl, egyéniségéböl adódnak:

Jelenlegi szükséglet erössége: le tudunk-e mondani ma a befektetéshez szükséges pénzröl. Minél inkább kellene sok minden másra a pénz ma, annál magasabb hozammal kell rendelkeznie a befektetésnek, hogy vállaljuk. Ez az idöpreferencia értékének növelése irányába hat.

Jövöbeli szükséglet erössége: a jelenben a kevésbé jövedelmezö beruházást létesítik a döntéskor elönyben a viszonylag stabil hozamot ígérö más alternatívával szemben, mert a jövöbeli termeléshez és a munkahelyhez szükséges eszközöket ma meg kell venni. Mindez alacsonyabb idöpreferencia értéket eredményez.

Bizonytalanság, személyes megítélése: Mennyire hasznos a fejlesztés, a vezetök mennyre tartanak a jövötöl.

Kockázatvállaláshoz való hozzáállás: az a döntéshozó, aki preferálja a kockázatot, alacsonyabb idöpreferencia értéket fog alkalmazni gazdasági számításaikor, mint kollégája, aki averzióval (Tartózkodás a kockázatos tevékenységgel szemben) rendelkezik a kockázattal szemben.

Inflációs várakozás: ha valamely döntéshozó inflációs várakozása magasabb, mint az elöre jelzett mérték, akkor számára ez az idöpreferenciájának magasabb értékben való meghatározását fogja jelenteni.

A pénz idöértékét a kamatláb (kamatráta) fejezi ki.

Kamat (összeg) = többlet érték, hozadék / év, jelölése: p, vagy k.

Kamatláb = százalékosan kifejezett kamat, jelölése: i, vagy r.

i = p/100

Betét vagy töke = befektetett eszköz, jelölése: B, vagy Ö.

Kamatidö = az az idöszak, amelyre a kamatláb vonatkozik, jelölése: n (ált. év)

Gazdasági számítások kapcsán mire jó a kamatláb?   

• A kamatláb segítségével összemérhetövé tehetünk különbözö idöpontokban felmerülö pénzértékeket,
• A beruházási számításainknál meghatározza a befektetett töke minimális jövedelmezöségi követelményét (hozadékát).

A különbözö gazdasági számításoknál kalkulatív kamatlábat alkalmazunk.

Kalkulatív kamatláb olyan érték, mellyel figyelembe vesszük a döntés körülményeit, a döntéshozót.

Nagyságát befolyásolja:

• A pénz iránti kereslet - kínálat
• A gazdasági tevékenység elvárt minimális haszna (jövedelmezösége)
• A befektetés kockázata
• Az inflációs ráta
• Az árszínvonal változás
• Objektív helyzet, a finanszírozás forrása

Saját forrású finanszírozásnál: minimális értéket a külsö, vállalkozáson kívüli befektetés jövedelmezösége

Saját és idegen töke finanszírozással: minimális értéket a kétféle pénzforrás kamatlábának tökeösszeggel súlyozott átlaga.

i_{á =} i_s  * S + i_h * H, ahol

S + H

i_á = a befektetés kalkulatív kamatlába (tizedes törtben)

i_s = a saját töke kalkulatív kamatlába (tizedes törtben)

i_h = hitel kamatláb

S = saját töke összege

H = hitel összege

Tökeösszeggel súlyozott kamatláb: kifejezi az eltérö töke források eltérö költségét, másként megfogalmazva az eltérö jövedelemigényét.

Kalkulatív kamatláb jellemzöi:

• Befektetésekre vonatkozó döntésekben alkalmazzuk,
• Nem lehet kisebb, mint az alternatív befektetési lehetöség (százalékosan kifejezett) jövedelmezösége, amitöl azonban a szubjektív tényezök ismeretében a döntéshozó eltérhet,
• Idegen forrás igénybe vétele estén annak költségét is tartalmaznia kell.

A gazdasági mennyiségek idöbeli súlyozása

A befektetés gazdaságossági vizsgálatok az egyik legtipikusabb területe az eltérö idödimenzió problémának. Az egyes befektetések és azok alternatívái értékelésekor az okoz problémát, hogy a jelenben felmerülö, befektetendö töke összegét kell összehasonlítani a jövöben jelentkezö eredménnyel. Az összehasonlítás csak akkor tehetö meg, ha a különbözö idöpontban felmerülö összegeket azonos idöpontra számítjuk. Ez a müvelet a gazdasági mennyiségek idöbeli súlyozása. Eszközeként az úgynevezett kalkulatív kamatlábat használjuk, ami a döntéshozó idöpreferenciáját fejezi ki. (jelenre célszerü átszámítani, mert a jövö bizonytalan)

Számítási eljárások

1. Jelenlegi értékböl jövöbeli érték számítása - kamatos kamatszámítás

B_n = B₀ * qⁿ = B₀ * (1 + i)ⁿ = B₀ * (1 + p/100)ⁿ

B₀ → B_n, ahol:

B₀ = jelenlegi pénzösszeg

B_n = jövöbeli pénzösszeg

n = évek száma

p = kamatláb (%)

qⁿ = kamatos kamattényezö

Kérdés: mennyit érne 5 év múlva a mai 10.000 e Ft, 20%-os kamatláb esetén (azaz az idöpreferencia mértéke 20%)

B₅ = 10.000 * (1 + 0,20)⁵ = 10.000 * 2,4883 = 24.883 e Ft

Összefüggés a kamatláb és a jövöérték nagysága között:

• Minél kisebb a kamatláb, annál alacsonyabb lesz valamely befektetés jövöbeli értéke
• Minél hosszabb a futamidö, annál magasabb lesz valamely jelenérték jövöértéke
• Alacsony kamatláb mellett egy-egy befektetés jövedelmezösége nagyobb lesz, ugyanakkora összegü jövöértéket feltételezve
• Az alacsonykamatláb befektetésekre ösztönöz

2. Jövöbeli értékböl jelenlegi érték számítása - diszkontálás vagy leszámítolás

B_n → B₀, ahol qⁿ = kamatos kamattényezö

B₀ = B_n * qⁿ = B_n * (1 + i )ⁿ = B₀ * 1/qⁿ

Kérdés: mennyit ér ma az 5 év múlva esedékes 24.883 e Ft, 20%-os kamatláb esetén (azaz az idöpreferencia 20%)?

B₀ = 24.883 * (1+0,20)⁵ = 24.883 * (1/(1+0,20)⁵) = 24.883 * 0,4019 ~ = 10.000 e Ft

Összefüggés a kamatláb és a jelenérték nagysága között:

• Minél kisebb a kamatláb, annál nagyobb lesz valamely jövöbeli érték jelenértéke,
• Minél hosszabb a futamidö, anál kisebb lesz valamely jövöérték mai pénzértéke

3. Jelenlegi érték annuitásának számítása, - járadékszámítás

Az annuitás vagy járadék valamely jelenlegi érték vagy jövöbeli értéknek az idöpreferencia figyelembe vételével történö, idöszakonként (évenként) azonos nagyságú részösszegekre történö felosztásakor keletkezö hányad

Két részböl tevödik össze: töketörlesztésböl és kamatból.

Leggyakrabban hitelek adósságszolgálatának kiszámításakor alkalmazzák.

(B₀ → a)

a = B₀ * járadéktényezö jelenlegi érték, azaz annuitásának számításához

a = B₀ * qⁿ * (q - 1)

qⁿ - 1

Kérdés: 10.000 e Ft lakossági hitel felvétele 5 év lejárattal 30%-os kamat mellett mekkora nagyságú összeget kell minden év végén kifizetni, mint annuitást?

a = 10.000 * 0,4106 = 4.106 e Ft

Olyan hitel konstrukció esetén van szerepe, amikor is a kamat fizetése nem külön történik.

4. Annuitások jelenlegi értékének meghatározása

Ebben az esetben az évenként jelentkezö azonos nagyságú részösszeg jelenlegi értékét kell meghatározni.

B₀ = a * diszkonttényezö

B₀ = a * qⁿ - 1

qⁿ * (q-1)

Kérdés: egy vállalkozásba mekkora tökeösszeggel érdemes beszállni, ha felajánlanak 5 éven keresztül évente azonos összegként 3.444 e Ft-ot és a döntéshozó idöpreferencia mértéke 25%?

B₀ = 3.344 * 2,6893 = ~ 9.000 e Ft

A fix kamatozású értékpapírok hozamszámításainál lehet ezzel a kalkulációval találkozni.

Jövöbeli érték annuitásának számítása - járadékszámítás

(B_n → a)

a = B_n * járadék tényezö jövöbeli érték

a = B_n * q - 1

qⁿ - 1

Kérdés: az 5. év végén ígért biztos bevételért (27.454 e FT) évente mekkora összegü pénzkifizetést szabad vállalni, ha a döntéshozó idöpreferencia mértéke 25%?

a = 27.454 * 0,1218 = ~ 3.344 e Ft

Ezzel a számítással összehasonlíthatóvá tehetök az egy éves és a több éven keresztül folytatható gazdasági folyamatok a megfelelö tevékenység kiválasztása érdekében.

6. Annuitások jövöbeli értékének meghatározása

(a→ B_n)

B_n = a * diszkonttényezö

B_n = a* qⁿ - 1

q -1

Kérdés: minden évben azonos összeget, 3,444 e FT-ot helyezünk el a bankban. Mekkora összeg vehetö fel 5 év múlva ha a kamat mértéke 25%?

B_n = 3.444 * 8,2070 = ~ 27.444 e Ft

A pénzintézet kiszámolja, hogy a lejárat végén mekkora tökeösszegre számíthatunk, ami után majd nyugdíjat (járadékot) fizetnek nekünk.

7. Örökjáradék számítása

Olyan lejárat nélküli, azonos idöközönként keletkezö azonos nagyságú összeg, amelyet a ma átadott pénz ellenértékeként fizetnek. Pl: tökefedezettel rendelkezö nyugdíj, vagy a beváltott életbiztosítás

Az annuitás és az örökjáradék közötti különbség:

Az annuitás meghatározott ideig szól, míg az örökjáradék lejárat nélküli, a kedvezményezett halálával szünik meg, nem örökölhetö.

Örökjáradék jelenértéke (PV_ö) = járadék tag ( C )

r

r = a százalékos kamatláb századrésze

Kérdés: mekkora az a kamatösszeg, amit egy alapítványnak be kell fizetni ahhoz, hogy minden évben 100.000 forint fix összegü ösztöndíjat (jövedelmet) fizessen és biztosítson, ha a befektetett töke elvárt hozadéka, azaz a pénz idöértéke 15%?

PV_ö = 100.000 Ft = 666.667 Ft

0,15

8. Növekvö örökjáradék annuitásának számítása

Olyan lejárat nélküli, azonos idöközönként keletkezö, növekvö járadék összeget jelent, amelyet ma átadott pénz ellenértékeként fizetnek.

A pénzáramlás minden eleme az elözöhöz képest meghatározott módon növekszik.

Növekvö örökjáradék jelenértéke (PV_ö) = járadék tag ( C )

r -g

r = százalékos kamatláb századrésze

g = járadék növekedés százalékos mértékének századrésze

Kérdés: mekkora a pénzösszeg, amelyet egy alapítványnak be kell fizetni ahhoz, hogy az elsö évben 100.000 forint összegü ösztöndíjat fizessen és biztosítson, minden további évben pedig évenként 3 %-al növelve fizesse az ösztöndíjat? A pénz idöértéke ismét 5 %.

PV = 100.000 Ft = 833.333 Ft

0,15 - 0,03

Összefoglalva:

Gazdasági mennyiségek idöbeli összemérése szükségessége

• Különbözö idöpontokban keletkezö pénzmennyiséget összehasonlíthatóvá kell tenni,
• Eszközei az idöpreferenciát figyelembevevö számítások,
• Az idöpreferencia döntéshozónként más és más, objektív és szubjektív tényezöktöl függ, méröszáma diszkontláb (kamatláb),
• Alkalmazási területei a vállalatgazdaságtanban a beruházás elökészítési és pénzügyi (befektetési) döntések.

8. témakör: A marketing szerepe a vállalkozások gazdálkodásában

Mi a marketing, a marketing tevékenység!

Vállalati cél:

Eredményes müködés, hosszú távú stabilitás, a fogyasztói igény kielégítése az eredményesség követelménye mellett - értékesítés a piacon.

A vállalat egyszerre eladóként és vevöként (amikor a termelésükhöz szükséges ráfordításokat (inputokat) vásárolják meg) is jelen van a piacon.

A piac

az árucsere elsödleges színtere, az adás-vételi ügyletek összességét, az áruk kínálatát jelenti, valamint egy áru iránti fizetöképes keresletet.

Olyan eljárás, amely során a vevök és az eladók kapcsolatba kerülnek

Itt kerül meghatározásra a termékek ára, piaci mennyisége.

Ahhoz, hogy a piac szereplöi egymásra találjanak, hogy a fogyasztót elérje a vállalat, szükség van tudatos, az értékesítés megvalósítását segítö tevékenység végzésére. A vállalatok ilyen irányú tevékenységét marketingnek, marketingtevékenységnek nevezik.

Marketing: azon üzleti tevékenységek egysége, amelyek az áruk és szolgáltatások áramlásával kapcsolatosak és a termelötöl a fogyasztóig való eljutást biztosítják piaci körülmények szerint.

A marketing piackutatáson alapuló termelési és értékesítési koncepció, célja a vállalkozások alkalmazkodása a piac szereplöihez, illetve azok vállalkozási érdeknek megfelelö irányítása, alakítása.

Marketing menedzsment

Azon folyamat, mely során megvalósul a termékek megtervezése, elöállítása, értékesítése és elosztása.

A marketing menedzsment folyamata: elemzés, tervezés, döntés, megvalósítás, ellenörzés, azaz:

Marketing lehetöségek elemzése

Célpiacok felkutatása

Célpiacok szelektálása

Marketing stratégiák és programok tervezése

Marketing müveletek tervezése, szervezése, végrehajtása, ellenörzése

A vállalat sikerességéhez elengedhetetlen:

Megfelelö információ a piacról

Megfelelö vállalati terv (stratégia)

Ismertesse a marketing-mix elemeit!

Marketing-mix, a marketing alapelemei

Marketing rendszer:

Vevöi/fogyasztói csoport

Vállalat által ellenörizhetö eszközrendszer (4P)

Marketing környezete

A fogyasztói célcsoport áll a középpontban, cél a vállalkozás által elöállított érték realizálódása (értékesítésen keresztül)

Marketing-mix: azon eszközök összessége, amelyekkel az eladást ösztönzik, és amelyeket a termék megismertetése és megvásároltatása érdekében alkalmaznak a vállalatok.

Ismertesse a terméket, szolgáltatást, mint a marketing-mix elemét, a szolgáltatást!

Marketing-mix 4 P rendszerének elemei:

1. Termék/szolgáltatás (prouct), amellyel kapcsolatos föbb eszközök a

Termékminöség

Termékvonal, termék-mix, termék választék

Márka, márkapolitika

Osztályozás

Szavatosság

Szolgáltatások

Garanciák

Csomagolás

Vevöszolgálat

A termék a marketing-mix alapeleme, anyagi és nem anyagi (esztétikai, szimbolikus) tulajdonságok összességét jelenti, melyek tárgyiasult formában jelennek meg a fogyasztó számára.

A szolgáltatás nem tárgyiasult formában megjelenö cselekvés vagy teljesítmény.

Termékverseny

Kiterjed a termék minöségére és a termékek differenciálására

Ismertesse az árat, min t marketing mix elemét! Milyen árpolitikákat ismer?

2. Ár (price), amellyel kapcsolatos föbb eszközök az:

Eladási feltételek

Katalógus ár

Részletfizetés

Hitelezés

Bevezetö árak

Engedmények

Szállítási és fizetési feltételek

Az ár az értékesítés során realizálja a termelési értéket, az egyetlen eleme a marketing-mixnek, amelyik jövedelmet tartalmaz.

Árplafon: az a maximális ár, amit alapvetöen a keresleti oldal szab meg - a vevö még hajlandó megfizetni.

Árpadló: az a minimális ár, amit a kínálati oldal, azaz a termelö költségei határoznak meg, és ez alatti áron nem áll szándékában termékeit elöállítani, értékesíteni. Bázisa hosszú távon az átlagos összköltség, rövidtávon az átlagos változó költség, a termelö korlátozott kapacitása esetén a lehetöségi költség, míg a vevök szerinti árdiszkrimináció megléte esetén a határ, vagy marginális költség.

A vállalkozások a következö árpolitikát (stratégiát) valósíthatják meg:

Behatoló árpolitika: az ár a kezdeti idöszakban alacsony, ekkor veszteségesek egy meghatározott volumenig de a növekvö termék kibocsátással együtt járó költségcsökkenés egy idö után nyereséget eredményez.

Gyors behatoló árpolitika: amikor a piac nem stabil, bármikor megjelenhet új versenytárs, cél a termék gyors megismertetése. Magas promóció társul.

Lassú behatoló árpolitika: stabil piacon, ahol nem várható új versenytárs megjelenése, alacsony promóció.

Lefölözö árpolitika: A termék ára magasról indul, majd a termelési méret növekedésével együtt járó költségcsökkenéssel egyidejüleg csökkentik árukat. Ebben az esetben nagyon rövid vesztesség után viszonylag kis mennyiség kibocsátásnál már jövedelmet érnek el.

Gyors lefölözö árpolitika: a vállalkozás helyzete adott termék vonatkozásában nem stabil a piacon, a kezdeti magas árhoz magas eladásösztönzés, promóció társul - minél elöbb minél nagyobb haszon.

Lassú lefölözö árpolitika: magas ár mellett alacsony promóció, ekkor hosszabb idöre tervezi a vállalkozás jelenlétét a piacon.

Árcsökkentéses versengö árpolitika: az elözökön alapul - két azonos terméket elöállító vállalkozás közül az egyik versenytárs elkezdi árát csökkenteni, amire válaszként a másik cég is kénytelen árait csökkenteni, hogy termékét eladja. Mivel nem azonos költségszinten termelnek, a második váll. hosszú távon nem vállalható veszteséges gazdálkodásra kényszerül. Így az adott termékkel kiszorul a piacról, a másik pozíciója megerösödik.

Az árpolitika a következö kérdésekre keresi a választ:

Mikor emeljen vagy csökkentsen a váll. az áron?

Hogyan válaszoljon versenytársai árváltoztatására?

Milyen eszközei lehetnek?

Lefölözö árpolitika (az árat magasról indítja)

Behatolás árpolitikája (az ár alacsony szintröl indul)

. Ismertesse az értékesítési helyet, mint marketing mix elemét

3. Értékesítési hely (place): elosztási rendszer, melyen keresztül jut el a termék a fogyasztóig.

Föbb eszközök:

Értékesítési csatornák

Partnerek: hálózat sürüség

Tárolás: készlet

Áruterítés: szállítás

Eladás helye: regionális elhelyezkedés, fogyasztói réteg közelsége

Az értékesítési csatorna (elosztási rendszer): a termék eljuttatása a megfelelö helyre, a megfelelö idöben, megfelelö mennyiségben és minöségben a legkisebb költséggel.

A termelö és a fogyasztó közötti láncszemek szerint megkülönböztetés alapja, hogy hány szereplös az értékesítési lánc.

Értékesítési csatornák fajtái:

Zéró csatornás (nincs közvetítö)

Egy csatornás (kiskereskedö lép be)

Két csatornás (nagykereskedö és kiskereskedö lép be)

Három csatornás (nagykereskedö és kiskereskedö között közvetítö is van)

Marketing csatorna elemei:

Gyártó: elöállít, elad

Fogyasztó: fogyaszt, vásárol

Kiskereskedelem: fogyasztóhoz eljuttat

Nagykereskedelem: viszonteladás

Közvetítö: termékáramlást biztosít

Szállítmányozás: fizikai elosztási rendszer

Ismertesse a promóciót, mint marketing-mixelemét, fontosabb formáit! Mi a marketing startégia?

4. Promóció, eladásösztönzés (promotion): cél a fogyasztó megismertetése és vásárlásra ösztönzése, másik három elem hatásának erösítése.

Föbb eszközök:

Reklám

Vásárlás ösztönzés

PR (public relations)

Személyes eladás

A reklám (hirdetés): személytelen, egyirányú kommunikáció, a kiválasztott célközönséget kívánja megcélozni, igen széles rétegekhez tud eljutni. (TV, plakát, reklámújság, stb.)

Értékesítés, vásárlás ösztönzés (sales promotion): inger kiváltás, ezáltal fogyasztásra ösztönzés. Eszközei: áruminták kínálása, kuponok osztása, reklám célú árengedmény, stb)

PR (közönség kapcsolatok): Ismertetni a termék jellemzöit. Bizalom ébresztése a fogyasztóban, hírnév kialakítása. A pozitív vállalkozási arculat kialakítása történhet közvetetten: reklámhordózót igényel, vagy közvetlenül: pl: személyes kommunikáció - interjú, viták, írásos beszámolók, csoportos kommunikáció - rendezvények, konferenciák, árubemutatók, tömegkommunikáció - média.

Személyes eladás (personal selling): ügynökök és hálózataik, kereskedelmi képviseletek

Marketing stratégiák:

A vállalkozás menedzsmentjének az alapja egyrészt a vállalkozás stratégiája, másrészt a vállalkozások marketing koncepciója, az outputok realizálására vonatkozó tervek.

Marketing terv: a termékek szolgáltatások piaci realizálására vonatkozik, a vállalkozás által elöállított terméket, szolgáltatást és magát a piacot helyezi elötérbe.

A marketing stratégia: a vállalkozás által kitüzött cél, a piaci marketing elképzelések megvalósításhoz szükséges elveket, feladatokat, módszereket határozza meg. Alapvetö döntéseket foglal magába, amelyek a marketing kiadásaira, a marketing eszközrendszerére, forrásainak szétosztására vonatkozik.

A marketing stratégia a következö kérdésekre keresi a választ:

Célcsoportok meghatározása

Marketing-mix

Marketing kiadások, költségek

Forrás szétosztás, allokáció (milyen eszközzel, mennyit)

Sikeres marketingstratégia alapja:

Megfelelö információ

Külsö piaci környezetröl

Gazdasági, politikai környezetröl

Rendelkezésre álló eröforrásokról

Termelési folyamatról

Jó termékéletpálya elörejelzés

Kedvezö termék összetétel

Megfelelö marketingforrás nagyság

Rugalmasság

Jellemezze az egyes termékéletpálya szakaszokhoz tartozó marketing startégiákat!

Termékéletpálya szakaszok:

Bevezetés

Növekedés

Érettség

Hanyatlás

Vállaltok marketing stratégiája piaci pozíciójuk alapján:

Piaci vezetök stratégiája: piaci részesedésük az adott termékböl a legnagyobb, ármeghatározó szerepük elsödleges (diktálják az árat), elsök új termékek bevezetésében. Hogy pozíciójukat megörizzék, piacukat folyamatosan bövítik, versenytársaik kihívására nemcsak utólag reagálnak, hanem gyakran elébe mennek árleszorítással, vásárlás ösztönzö akciókkal.

Piaci kihívók stratégiái: második-harmadik helyen állnak a piaci részesedésük alapján, agresszív módon terjeszkednek a piacon, árcsökkentéses versengö politikára hajlamosak (kockázatot rejt saját maga számára), piaci részesedés növekedésre törekszenek.

Piaci követök stratégiái: piaci pozíció megtartása az elsödleges, árcsökkentést a költségcsökkentés kell, hogy megelözze, követi a versenytársakat, célpiacot tekinti elsödlegesnek.

Meghúzódók stratégiái: specializálódás nagyfokú (piaci szegmens, termék és szolgáltatás kör), ált. kis és közepes vállalkozásra jellemzö, passzív reagálás a versenytársakra

Vállalatok marketing stratégiája a termékek életpályán elfoglalt helye szerint:

Bevezetés szakasza: lassú forgalom növekedés mellett minimális nyereség elérése a jellemzö. Cél: a szakasz lerövidítése.

Növekedés szakasza: költségcsökkentés melletti árcsökkentés, piaci részesedés növelése, új piaci szegmensek meghódítása, módosított termékekkel

Érettség szakasza: piaci részesedés megörzése, promóció növelés, termék fejlesztés, nagy figyelem a versenytársakra.

Hanyatlás szakasza: kivonás szükségességének felismerése. A vállalkozásnak ki kell dolgoznia a gyenge termék esetleges megtartásának, más módon és piacon való értékesítésének, vagy legkisebb áldozattal történö megszabadulásának stratégiáját.

9. Forgóeszköz gazdálkodás

Milyen eszközöket tekintjük egy vállalkozás forgóeszközeinek és miért?

készletek

követelések

értékpapírok

pénzeszközök

A vállalkozás átalakító folyamatában rövid ideig vesznek részt. Értéküket egy termelési ciklus alatt, egy éven belül adják át a velük elöállított értékeknek. Átalakult formában hagyják el a vállalkozást.

Mit jelent a készletgazdálkodás? Mikor tekintjük egy vállakozás készletgazdálkodási rendszerét jónak (mi a cél)?

Készletgazdálkodás: a vállalkozások olyan tevékenysége, amelynek célja, hogy a vállalkozás anyagi folyamatainak, magának a termelésnek a folyamatosságát, zavartalanságát biztosítása, természetesen a gazdaságossági követelményeknek megfelelöen.

a gazdálkodás célja a lehetö legnagyobb jövedelem elérése,

ez csökkenthetö a helytelen készletgazdálkodással (többlet költségek)

erkölcsi veszteség és a vevökör elvesztése (lehetöségi költségek)

Cél a költségek együttes minimalizálása a folytonosság fenntartása mellett.

Milyen készletgazdálkodással kapcsolatos költségeket ismer?

raktározási költség

rendelési költség

hiány miatti költségek

lekötött töke utáni jövedelemigény

Mi a logisztika elsödleges feladata és miböl áll rendszere, mi a logisztikai tevékenység?

feladata:

kiegészítse és kiszolgálja a marketinget

részt vegyen az érték realizálás folyamatában

biztosítsa a gazdaságosságot

rendszere:

beszerzö logisztika

termelö logisztika

értékesítö logisztika

logisztikai tevékenység:

biztosítania kell a gazdasági tevékenységek (termelés) folyamatos, zavar mentes folytatását

megfelelö idöben,

megfelelö helyen,

megfelelö mennyiségben és minöségben,

és megfelelö költségen történö anyag, áru biztosítása

A készletezési modellek milyen két fö kérdésre válaszolnak elsödlegesen és mitöl függ, hogy egy konkrét vállalkozás milyen készletgazdálkodási modellt alkalmaz?

Mikor rendeljünk?

Mennyit rendeljünk?

függ:

mekkora összegü pénz áll rendelkezésre,

mekkora a tároló kapacitása,

milyen messze van a beszerzési forrás,

mennyire mobilan tudja megszervezni beszerzéseit,

mekkora pénzösszegröl tud lemondani.

Ismertesse a fontosabb készletezési mechanizmusokat!

csillapításos készletgazdálkodási rendszer

ciklikus készletgazdálkodási rendszer

két raktáros készletgazdálkodási rendszer

JIT modell

fürészfog modell

Mi a pénzgazdálkodás lényege, célja, hogyan lehet ezt kapcsolatba hozni a vállalkozás eszközeinek mobilitásával?

lényege:

adott idöszak alatt a bevételek és a kiadások egyenlege. Ha ez az egyenleg

pozitív, akkor pénztöbblet

ha negatív, akkor pénzhiány keletkezik.

A vállalkozások többlet pénzeszközeiket addig, amíg "nincs rá szükségük" (nem áll vele szemben teljesítendö kötelezettség) befektethetik, hiány esetén pedig idegen forrással, eszközeik egy részének mobilizálásával, beszerzéseik módosításával (esetleg kötelezettségeik átcsoportosításával) korrigálhatják. A vállalkozások forgóeszközein belül a rendelkezésre álló pénz nagyobb részét betétszámlán tartják, kisebbik része készpénz, valuta, csekk.

célja:

a vállalkozások finanszírozási szükségleteinek (folyó gazdálkodás és befektetések, beruházások) meghatározása

a források biztosítása és a pénz gazdaságos felhasználása

biztosítsa az egyes idöszakokban keletkezö kötelezettségek teljesítését, természetesen a gazdaságosság figyelembe vételével

mobilitás:

A jól megtervezett pénzforgalom, az eszközökkel, ezen belül a forgóeszközökkel való gazdálkodás alapozza meg a vállalkozások jó pénzgazdálkodását. Az eszközökön belül fel lehet állítani azok mobilizálhatóságának, pénzzé tehetöségének sorrendjét. A vállakozások ugyanis, ha nem rendelkeznek megfelelö nagyságú pénzeszközzel adott idöpontban kötelezettségeik teljesítésére, eszközeik jelentös részét nem, vagy csak áldozattal tudják pénzzé tenni. Ezt csak a várható pénzforgalmuk helyes becslésével és megtervezésével lesznek képesek megelözni, ill. hatását kivédeni.

Ismertesse a vállalkozások finanszírozásával kapcsolatos követelményeket!

biztonság, a gazdálkodás kockázatának csökkentése,

likviditás, azaz a fizetöképesség biztosítása (természetesen fizetési hajlandósággal együtt)

jövedelmezöség, amelyet a vállalkozás egészét tekintve nemcsak a konkrét termelés jövedelem elöállító képessége határoz meg, befolyásolja a magas idegen forrás állomány - hitelek kamatköltsége, idegen töke (osztalék) jövedelemigénye - ,

pénzügyi függetlenség.

10. Tárgyi eszköz gazdálkodás

Egy vállalkozás eszközei közül melyeket tekinthetjük befektetett eszközöknek?

immateriális javak

tárgyi eszközök

ingatlanok

gépek, berendezések, jármüvek

beruházások

befektetett pénzügyi eszközök

Sorolja fel a fontosabb tárgyi eszköz csoportokat és határozza meg a beruházás fogalmát!

ingatlanok

gépek, berendezések, jármüvek

beruházások

Beruházás: amely mint gazdasági tevékenység az új eszközök szükségességének felismerésétöl kezdve a fizikai létesítésen át a szükséges források elöteremtését is jelenti.

Miért képezünk a tárgyi eszközökkel kapcsolatban értékcsökkenési leírást?

Az idö során bekövetkezö értékcsökkenésnek a költségkénti elszámolására szolgál egyrészröl, másrészröl az eszközbe korábban befektetett töke összegszerü visszatérülését biztosítja.

Van egy olyan szerepe is, hogy a törvényi keretek között (társasági adó és személyi jövedelem adó törvények meghatározásakor figyelembe vehetö összeg) növeli a vállalatnál maradó jövedelem összegét, növelve így a fejlesztésre fordítható összeget.

A beruházás költség az értékcsökkenési leírás segítségével a használati idö alatt konvertálható folyó költséggé.

Milyen értékcsökkenési leírási módszereket ismer és milyen szabályok határozzák meg számítását?

lineáris

gyorsított

teljesítmény arányos

lassított

számviteli törvény

társasági adótörvény

Ismertesse a beruházásokkal kapcsolatos föbb költség csoportokat!

fejlesztési (beruházási) költségek

beszerzési költségek

elökészítéssel kapcsolatos költségek

megvalósítási költségek

igazgatási költségek

a müködéshez szükséges tartós forgóeszközök költsége (ez azt a készlet mennyiséget jelenti, amely szükséges az adott gazdasági tevékenység beindításához, biztonságos folytatásához)

egyéb fejlesztési költségek (hatósági díjak, illetékek, biztosítási díjak)

11. Beruházásokkal kapcsolatos döntések

Mit tekintünk a beruházásokkal kapcsolatban megtérülésnek?

A befektetés élettartama alatt vissza kell, hogy térüljön a befektetett összeg ezt biztosítja a költségek között elszámolt értékcsökkenési leírás). További elvárás, hogy ezen felül legalább egyszer megtérüljön. A megtérülés azt jelenti, hogy az élettartam alatti hozadék - legalább akkora legyen, mint amekkora összeget más, alternatív befektetéssel ugyanakkora idö alatt el lehetne érni - , azaz a befektetés jövedelmezösége feleljen meg ennek a hozadék igénynek.

Ismertesse a fontosabb beruházás gazdaságossági mutatókat, felhasználási területeiket!

Kalkulatív kamatláb

kifejezi a pénz idöértékét

figyelembe veszi a döntéshozó objektív helyzete mellett szubjektív helyzetét is

magába foglalja a töke forrás összetételének hatását is

Nettó jelenérték mutató

élettartam alatti jövedelmek jelenértékének és a beruházás jelenlegi összegének különbsége

rangsorol

Belsö kamat láb

mekkora kamatláb mellett térülne meg pont egyszer a beruházás

megadja a beruházás jövedelemtermelö képességét

rangsorol

Hozam-költség arány mutatók

összes költség megtérülésének száma

beruházás megtérülésének száma

Jövedelmezöségi mutató:

befektetett tökére milyen százalékos jövedelmezösség jut

Megtérülési idö mutató:

megmutatja, hogy mikor térül meg elöször a befektetett összeg

Mit mutat meg a nettó jelenérték mutató és hogyan számítjuk?

A nettó jelenérték mutató megmutatja a befektetés során keletkezö jövedelmek (jövedelem = bevétel - költség) jelenlegi értékeinek összege és a beruházás jelenlegi bekerülési költsége közötti különbséget.

NPV = ⁿ _i (b_i - k _i ) ˇ 1/qⁿ - B₀

Ismertesse a belsö kamatláb fogalmát!

A beruházások belsö kamatlába megmutatja, hogy mekkora kamatláb esetén térülne meg a befektetés éppen egyszer az élettartama alatt a keletkezö jövedelmek jelenlegi értékéböl.

Miért mutatja meg a belsö kamatláb egy beruházás (befektetés) minimálisan elvárt jövedelmezöségét?

A beruházások belsö kamatlába megmutatja, hogy mekkora kamatláb esetén térülne meg a befektetés éppen egyszer az élettartama alatt a keletkezö jövedelmek jelenlegi értékéböl. Másként megfogalmazva mekkora kamatláb mellett lenne a beruházás bevételeinek és az egyszeri, valamint a folyamatos müködés ráfordításainak a jelen idöpontra vonatkozott értékeinek különbsége nulla. Lényegében a belsö kamatláb a beruházás jövedelem termelö képességét mutatja meg, az egyes változatok között az a jobb, amelyiknek  a belsö kamatlába magasabb, azaz az élettartam alatti (átlagos) jövedelmezösége magasabb.

Mit jelent a beruházások megtérülési ideje?

Azt az idötartamot jelenti, amely alatt az adott kalkulatív kamatláb mellett a befektetés összege az évenkénti jövedelmek jelenlegi értékén számított halmozott összegéböl elöször megtérül, azaz a nettó jelenértéke a beruházásnak éppen nulla (NPV = 0). Azonos élettartamú befektetések között az a jobb, amelyiknek rövidebb a megtérülési ideje.