NAGYKERESKEDELMI EGYSÉGEK ALAPTEVÉKENYSÉGÉNEK SZERVEZÉSE

1. A nagykereskedelmi hátózat raktárainak szükségessége, szerepe és osztályozása

A nagybani kereskedelem alapegysége a raktár, amely meghatározható:

- gazdaságilag, mint egy operatív, nem vagy jogi személyiséggel rendelkezö gazdasági egység, amely által az áru a termelötöl a kiskereskedelembe kerül,

- technikailag, egy épület, csarnok vagy különlegesen erre a célra elkészített terület, azokkal a felszerelésekkel, berendezésekkel együtt, amelyek segítségével az áru átvétele, kezelése, megörzése és értékesítése történik.

A raktározás, mint a termelést és az értékesítést összekötö tevékenység, szükségessége:

a.) térben és idöben elkülöníti az elöállítst a fogyasztástól:

- térben: fogyasztási cikk elöállítók az ország bizonyos területein helyezkednek el, míg fogyasztók bárhol léteznek,

- idöben: az elöállítás lehet szezonális (pl. gyümölcsökböl, zöldségekböl elöállított élelmiszerek), míg a fogyasztás állandó, vagy épp ellenkezöleg a termelés állandó és a kereslet idöszakos, éppen ezért szükséges az áruk nagykereskedelmi raktárakban való készletezése a bármikori kereslet kielégítésére.

b.) a kereskedelmi választék kialakítása méret, minöség, modell, stb. szerint,

c.) az áru eladásra történö elökészítése: közvetlenül az áru eladótérbe szállítását megelözö feladat. Ezért az áru-elökészítésre szolgáló munkahelyeket térben úgy kell elhelyezni, hogy az áru eladótérbe történö szállításának útvonalába essenek, és ne tegyék szükségessé az áru célszerü mozgásirányával ellentétes irányú mozgatást.

A raktárak szerepe:

a.) árukészletek begyüjtése - áruátvétel:

- kis tételben (élelmiszerek)

- nagy tételben (textíliák, ruházat, stb.).

b.) az árukészletek mennyiségi és minöségi ellenörzése és a hibásak kiküszöbölése a kereskedelmi forgalomból,

c.) az áruk tárolása,

d.) a kereskedelmi választék kialakítása,

e.) az áru eljuttatása a kiskereskedelmi hálózat üzleteibe.

A raktárak osztályozása:

1.) a fö szerepe szerint:

- gyüjtöraktárak,

- elosztóraktárak,

- idöszakos tároló raktárak (rakpartokon, állomásokon),

- szezonális tároló raktárak.

2.) a tárolt árukészlet szerint:

- szigorúan szak raktárak, egyetlen termék tátolására,

- szakraktárak, bizonyos termékcsoportok tárolására,

- összetett raktárak, élelmiszerek és nem-élelemiszerek tárolására.

3.) az épület és a berendezések szerint:

- speciális, különleges tároló-környezetet biztosító berendezésü raktárak (hütöberendezések),

- általános raktárak, amelyekben különleges köznyezetet nem igénylö árukat tárolhatnak..

) az építkezés formája szerint.

- zárt raktárak, nagyértékü, romlandó áruk tárolására,

- félig zárt raktárak,

- nyílt raktárak.

2. A nagykereskedelmi raktárak operatív folyamatai

1.     Az árukészlet begyüjtése, az áru mennyiségi és minöségi átvételének lebonyolítása,

2.     Az áru tárolása és mozgatása, tevéknység, amihez szükséges:

A tárolandó áruk fajlagos térigényének megfelelö nagyságú tárolási felületek meghatározása,

A minöség megóvása érdekében rendkívül fontos a termék jellegének megfelelö tárolási mód meghatározása (máglyázás, polcon tárolás vagy függesztés). Meghatározásánál figyelembe kell venni az áru és a csomagolás mechanikai teherbíró-képességét és a terméket érö mechanikai hatások nyomán bekövetkezhetö minöségváltozást is.

Az áru állagának és mennyiségének megóvása érdekében igen sokrétü követelményt kell a tárolás során kielégíteni. A legfontosabbak a tárolóhely klímájára vonatkoznak. A megfelelö klimatikus viszonyokon túl biztosítani kell, hogy az áruk együtt tároláskor ne okozzanak egymásban kárt. Az élelmiszerek egy része együtt tároláskor elöidézheti más áru romlását. Az ilyen áruk egy légtérben történö tárolhatóságát közegészségügyi elöírások szabályozzák, be nem tartásuk pénzbírságot vagy a bolt azonnali bezárásának elrendelését vonhatja maga után. Az áruk egy részének használati értékét azok illata, aromája adja meg, más áruk pedig hajlamosak a környezetükböl szagot átvenni, ezáltal minöségük, használati értékük romlik.

3.     Az áru értékesítése .

Az áru eladásra történö elökészítése közvetlenül az áru eladótérbe szállítását megelözö feladat. Ezért az áru-elökészítésre szolgáló munkahelyeket térben úgy kell elhelyezni, hogy az áru eladótérbe történö szállításának útvonalába essenek, és ne tegyék szükségessé az áru célszerü mozgásirányával ellentétes irányú mozgatást. Az áru-elökészítö és az egyéb rendeltetésü tevékenységek közötti funkcionális kapcsolatoknak különös jelentöségük van az élelmiszerboltok, ezen belül is a nem elörecsomagoltan boltba érkezö, romlandó áruk esetében. Az ilyen áruk elökészítö munkahelyét az eladási helyhez minél közelebb helyes kialakítani, s közöttük lehetöség szerint közvetlen kapcsolatot biztosítani. Nagyobb alapterületü boltokban az áru-elökészítési tevékenység rendszerint külön helyiségben történik.

Az egymásra kémiai, fizikai vagy biológiai szempontból káros hatást gyakorló áruk egymástól csak térben elkülönítve készíthetök elö az eladásra.

3. Az nagykereskedelmi egységek operativ folyamatainak megszervezéséhez szükséges elemek

1. A raktár területének kiszámítása

Egy raktár területe felosztható:

- tulajdonképpeni raktározási területre (Tr),

- mellékterületekrere (Tm),

- beépített területekre: vélaszfalak, oszlopok, stb.

T = Tr + Tm

2. A raktárak kihasználtsági fokának megállpítására a következö mutatók használatosak:

a.) a raktározási terület kihasználtságának foka (Kf):

Kf = Tr/T

b.) A raktár magasságának kihasználtsága (Mr):

Mr = Matl/Mh

Matl - átlagmagasság, Mh - kihasznált magasság

c.) A raktár térfogatának kihasználtsága (Rt):

Rt = Kf /Mr

d.) Áruegységenként szükséges terület (Te):

Te = T + Tm / Rt

e.) A raktár kapacitásának idöbeni kihasználása (Ri):

Ri = qr * i_n / Q * 365

qr - raktározott mennyiség tonnában,

i_n - a raktár használata, napokban,

Q - a raktár kapacitása tonnában

A raktár területének kiszámításakor a következö munkafolyamatok megszervezését kell figyelembe venni:

-áru árazásának megszervezése

-áru értékesítésre történö elökészítésének megszervezése

-áru raktári és eladótéri helyigényének meghatározása

-áru eladótéri helyének kijelölése

-vételár elszámolása

-vevök útjának kialakítása

-személyzet mozgási útvonalának biztosítása.

Hogyan állapíthatjuk meg az eladótér és a raktár szükséges nagyságát?

A készleteket tárolhatják:

- az áruház épületén kívül;

- az áruházépület üzemi területének raktáraiban;

- az eladótér kéziraktáraiban;

- az eladótér magasállványainak felsö soraiban.

Áruházon kívüli tárolás:

saját külsö raktárban

termelöknél, importöröknél

Az áruházi vállalatok több áruház közelségében központi raktárt tartanak fenn, amely az áruházak munkáját segíti és az árut - eladásra elökészítve, napi ütemezés szerint szállítja az áruházakba, ahol egyenesen az eladótérbe helyezik ki, árusításra

Áruházi épületben történö raktározás:

központi raktár: leghatékonyabb, szakosított tárolás. Nagyobb áruházakban külön szinten, az egységes, nagyrakterü raktár olcsóbb építészeti megoldás és áttekinthetöbb a tárolás.

osztályraktár: nagyterü raktárban dróthálós szakaszolással vagy külön helyiségekben. Akkor elönyös, ha az áru útjának szerves részét képezi

Az áruházak üzemi területen kívül kialakított raktárain kívül az áru egy kisebb hányadát eladótéri kéziraktárakban tárolják.