Mórahalom és a Kistérség bemutatása

1 Mórahalom

Mórahalom mezögazdasági kisváros az Alföld déli peremén, Szegedtöl 20 km-re, az 55. számú föközlekedési út mentén. Kiváló természeti adottságokkal és turisztikai vonzerövel rendelkezö, közel 6.000 fö lakosú, a mintegy 25.000 fö lakosságszámú Homokháti Kistérség központjaként funkcionáló, dinamikusan fejlödö település. Természeti szépségekben gazdag síkvidék, erdös, semlyékes terület, mely a kirándulni, üdülni vágyó turistákat vonzza. A termálvíz jelenléte Mórahalom fontos geográfiai meghatározója. A város földrajzi elhelyezkedése kedvezö. Igen magas a napsütéses órák száma, az éghajlati viszonyok kedvezöek.

Mórahalom önkormányzata ellátja az önkormányzati törvényben rögzített kötelezö feladatokat, melyet számos önként vállalt feladattal egészít ki. Bár nem önkormányzati feladat a szabadidös turizmus kínálatának fejlesztése, az önkormányzat tevékeny részt kell, hogy vállaljon az idegenforgalom fejlesztésében. A Városfejlesztési Koncepció része az idegenforgalmi szempontból kiemelkedö fontosságú attrakciók, létesítmények, nevezetességek védelme, fenntartása és fejlesztése. A turizmus élet-minöség javító, gazdaságélénkítö hatása vitathatatlan az Európához kapcsolódás folyamatában. Felismerve ezt a tényt Mórahalom Város Önkormányzata az 1990-es évektöl koncepcionálisan fejleszti idegenforgalmát, mely Mórahalom és térsége kiemelkedöen gazdag, idegenforgalmi szempontból egyedülálló adottságait hivatott kihasználni. Fontos tényezö Mórahalom határmentisége.

A városmarketing prioritásai között szerepel a turizmus fejlesztése, ezért 2000-ben többek között elkészült az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö marketingprogramja. A képviselötestület turisztikai céljai megvalósítása érdekében a település központjában lévö egészségügyi centrum üzemeltetését és folyamatos fejlesztését kiemelt feladatai között kezeli. Ahhoz, hogy ez a létesítmény meg tudjon felelni az egyre nagyobb elvárásoknak, folyamatos fejlesztésekre van szükség mind a nyújtott szolgáltatások, mind pedig a technikai-müszaki háttér területén. A gyógyfürdö távlati fejlesztése komplex feladat a képviselötestület számára. A kialakítás, re 535f56f ndezettség, méretek, felszereltség, valamint az épületek és szabad területek EU szabványoknak és az igényes látogató elvárásainak való megfelelése elsörendü cél.

Megvalósításra vár a turizmus egészének a fejlesztése, majd a termálvízhez kapcsolódó gyógyturisztikai funkció erösítése, teljes körü szolgáltatásokat nyújtó gyógycentrum, többcélú termálfürdö, szabadidöközpontokkal kombinált épületegyüttes létrehozása, és a sport- és szabadidöcentrum kialakítása, sportolás és szabadidö eltöltés lehetöségének megteremtése, a fürdö és a többi városi sportlétesítmény müködésének összehangolása, sportrendezvények megszervezése és lebonyolítása.

Az ifjúság egészséges életmódra, sportolásra való nevelése, az idelátogató iskolai csoportok sportolási igényeinek biztosítása. A feladatok nem választhatóak külön egymástól, mivel egymásra épülnek.

Mórahalom város tulajdonát képezö egyik legjelentösebb ingatlan fejlesztésének, az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdönek távlati fejlesztése komplex feladat a képviselötestület számára. A város központjában elhelyezkedö legnagyobb egybefüggö területtel rendelkezö objektum jövöbeli sorsa, építészeti jellege, hasznosítása nagymértékben befolyásolja a település arculatát, központjának jellegét, az itt élök és idelátogatók hangulatát, a településröl alkotott véleményét.

Mórahalom és a térség mezögazdasági jellegéböl adódóan az egészségügyi problémák döntö többségét azok a reumatológiai panaszok adják, amelyen a fürdö szolgáltatásai segíthetnek. Az egészséges életmódra nevelés, a sportolási lehetöségek fontos színtere a gyógyfürdö. A fürdö profilja és hosszú távú fejlesztése döntöen befolyásolja a város dinamikusan fejlödö, jelentös jövedelemszerzö ágazatának, az idegenforgalomnak az alakulását. A Mórahalmi Gyógyfürdö egyedüli központja a termál- és gyógyturizmusnak a térségben.

Mórahalom város képviselötestülete az elmúlt években bebizonyította, hogy térségében, a megyében, söt országosan is újszerü, hatékony és eredményes önkormányzati müködést valósít meg. Ez a képviselötestületi magatartás fejlödésorientált, változásokra kész és magas szakmai színvonalon dolgozó hivatali apparátust igényel. A képviselötestület önkormányzati stratégiája tudatos, következetes és hosszú távú döntésekben nyilvánul meg.

Az önkormányzat intenzív város- és térségfejlesztési tevékenységet végez, mely a hagyományos önkormányzati feladatok és szerep mellett plusz terhet ró a szervezetre és dolgozóira. Az önkormányzat és intézményei által összeállított pályázati programok településfejlesztési, gazdaságfejlesztési, turisztikai célokra irányulnak, így többek között: külterületi utak, csatornák karbantartása, intézmények akadálymentesítése, gyógyfürdöhöz kapcsolódó fejlesztések, szociális ellátórendszer fejlesztése, képzési és foglalkoztatási pályázatok lebonyolítása, gesztorként történö közremüködés, ökoturisztikai fejlesztések, és így tovább.

2 A Kistérség

A Homokháti Kistérség homogén, összetartozó táj. Természetföldrajzi besorolás szerint az Alföld nagytájon belül a Duna-Tisza közi síkvidék és az Alsó-Tisza vidék középtájakhoz, azokon belül a Dorozsma-Majsai Homokháthoz tartozik.

A kistérség területe 534,75 km² (53475 ha).

Éghajlati jellemzök

A kistérség éghajlata szélsöségesen kontinentális jellegü. Jellemzö a tartós, forró nyár, sok napsütés és kevés csapadék. A téli idöszak csapadékminimuma következtében számottevö vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. Az uralkodó szélirány É-i-ÉNy-i, illetve D-i-DK-i.

Földtani, domborzati adottságok

A térség tengerszint feletti magassága 80-125 m közötti, nyugattól kelet felé csökken. Keleti szélén egyenletes ártéri síkság, többi részén enyhén hullámos síkság található. A relatív relief 0-4 m/km2. A kisebb területü, szélhordta homokbuckák közelében löszös homok, illetve futóhomok van. A vízfolyások mentén homokos iszapok és réti agyagok települtek, alapzatukban néha réti mészkö és mésziszap képzödött. Ezek a laposok rossz lefolyásúak, idöszakosan vízzel borítottak. A porózus szerkezetü folyóvízi feltöltödés jelentös mennyiségben tárol szénhidrogéneket (földgáz, köolaj), termál- és rétegvizet.

Talajadottságok

Uralkodó talajtípus a humuszos homok és a futóhomok. A homokbuckák közötti mélyebb fekvésü területeket foltokban szolonyeces réti és lápos réti talajok foglalják el. A talajtakaró túlnyomó részben homok és homokos vályog, kisebb részben vályog. A termöréteg vastag, a humusztartalom a homoktalajokon alacsony. A rossz víz-, hö- és tápanyag-gazdálkodású, szerkezet nélküli homoktalajok túlsúlya, valamint a nehezen müvelhetö szolonyeces réti, lápos réti és szikes talajok jelenléte miatt a talajok termöképessége összességében gyenge. A termöföld átlagos aranykorona-értéke mindössze 6,92 AK/ha. A homokterületeken veszélyt jelent a defláció.

Növény- és állatvilág, természeti értékek és természetvédelmi területek

A kistérség mai arculata a mezögazdasági termelés által meghatározott homogén kultúrtáj, amely csak foltokban örzi a táj egykori gazdagságát. A mai erdök telepített erdök, jellemzö fafajok a nyárfa, fenyö, akác. Legnagyobb az erdösültség Ásotthalmon, Ruzsán, Öttömösön. Növényföldrajzi beosztás tekintetében a térség legnagyobbrészt a Duna-Tisza közi flórajárásba tartozik. Fontosabb növénytársulásai a pusztai, a gyöngyvirágos és sziki tölgyesek, illetve a homokpusztai rétek és a homoki legelök. Állatföldrajzi felosztás szerint a térség a Pannonicum faunakörzet része. Az állatvilág jellemzö élöhelyei a szikes tavak és vízállásos szikes rétek, a homokpuszták, a turjánosok, a homoki erdök, a müvelt területek és az emberi települések. A térség országos védettségü természeti értéke az Ásotthalmi láprét. Mellette számos helyi védettségü terület van. A védett területek a Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területébe tartoznak. Az összterülethez viszonyított arányuk 2,3 %.

Vízkészletek, vízgazdálkodás

A kistérség a Tisza vízgyüjtö területéhez tartozik. Egészében száraz, vízhiányos terület. A mély fekvésü területeken csapadékosabb években a belvíz jelent problémát, amelyeket a Tiszához ÉNy-DK irányban egymással párhuzamosan több csatorna vezet le.

A kistérségben folyóvíz nincs, az egykori vízfolyások ma belvíz- és csapadékvíz elvezetö csatornaként hasznosulnak. Állandó vizü tavak a mórahalmi Nagy-Széksós-tó és Madarász-tó, amelyek mellett idöszakos vízborítású tavak (Kis-széksós-tó), illetve azok helyén keletkezett nádasok, zsombékos, semlyékes területek (Csipak-semlyék, Tanaszi-rét, Ásotthalmi láprét, Ásotthalmi bogárzó, Lódri-tó, stb.) vannak.

A talajvíz mélysége átlagosan 1-3 m között alakul. Súlyos probléma a talajvízszín eröteljes mértékü süllyedése, amely az 1992. évi és az 1956-1975. évi közepes talajvízállás különbségét véve a térségben átlagosan 1-2 m, a nyugati peremén (Pusztamérges, Üllés) pedig a 2 m-t is meghaladja. A talajvíz kémhatása közömbös vagy gyengén lúgos.

Több településen (Mórahalom, Pusztamérges, Ruzsa, Zákányszék) probléma az ivóvíz természetes eredetü elszennyezödése is. Ez elsösorban a külterületen jelent problémát.

A kistérség elhelyezkedése

A Homokháti Kistérség a dél-alföldi régió déli részén, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, túlnyomórészt Szeged város vonzáskörzetében, a magyar-szerb határ mentén helyezkedik el. A kistérséget jelenleg 15 település alkotja: a Csongrád megyei Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Üllés, Szatymaz, Zákányszék, Zsombó, valamint a Bács-Kiskun megyei Balotaszállás és Kelebia. A kistérség egyetlen városa Mórahalom, amely központi fekvésénél fogva a kistérségi együttmüködés központja is.

A Homokháti Kistérség funkcionális jellegü együttmüködés, megszervezödése az elözöekben sem követte a magyarországi statisztikai kistérségi besorolást. A mórahalmi statisztikai kistérség hat települése^[1]mellett a szegedi statisztikai kistérség egyes települései (Bordány, Domaszék, Forráskút, Röszke, Üllés, Szatymaz, Zsombó) és a kiskunhalasi statisztikai kistérség két települése (Balotaszállás és Kelebia) a terület- és vidékfejlesztési programok kidolgozásában, szervezésében és végrehajtásában a homokháti kistérségi együttmüködéshez csatlakozott. A SAPARD- programban is a Homokháti Kistérség tagjaiként vettek részt.

Homokháti Kistérség eredeti települései

Forrás: KSH (2005)

Az új KSH körzethatárok kialakítása illetve a vidékfejlesztési kistérségnek a KSH körzetekhez való igazítása miatt a miatt a jelenlegi programot már csak 9 Csongrád megyei település valósítja meg. A Mórahalmi statisztikai kistérség 6 településéhez csatlakozott a Szegedi kistérségtöl még 3 település: Bordány, Forráskút és Üllés.

Tekintettel arra, hogy a jelenleg funkcionáló együttmüködés, annak minden szervezete nevében a "homokháti" jelzöt viseli, illetve, még nem tisztázódott, hogy a jövöben mikortól és  mely szervezet, pontosan milyen tagsággal fog müködni tovább, valamint, hogy - a területfejlesztési önkormányzati társuláson kívül - le fog-e valamelyiknek csökkenni a taglétszáma a jövöbeni statisztikai térség településeinek számára, a stratégia készítés folyamán a továbbiakban is a "Homokháti kistérség" megnevezést fogjuk használni a 9 település megjelölésére.

A 9 települést magában foglaló új kistérség elhelyezkedése az országban, a Dél-Alföldi régióban és Csongrád megyében

Forrás: Mórahalom Város Önkormányzata

2.1 A kistérség népessége

A homokháti kistérség 9 településének közös jellemzöje a kiterjedt külterület, amely térségi átlagban az összes terület 96,9 %-át foglalja el. A külterületen valamennyi település esetében sürü tanyahálózat alakult ki, amely ma is folyton változó, fejlödö, átalakuló rendszer. Ennek megfelelöen a külterületi népesség aránya magas, kistérségi átlagban jelenleg 41,5 %. Ez megmutatkozik a népsürüségi adatokban is: az átlagos népsürüség kistérségi szinten 49,1 fö/km², amely országos összehasonlításban nagyon alacsony. Eszerint a kistérség magyarországi és európai összehasonlításban is alapvetöen vidéki térség[2]. Települési viszonylatban ez azonban nagy szóródást mutat, két szélsö értékét Bordány (87,2 fö/km²) és Öttömös (26,2 fö/km²) képviseli. Megfigyelhetö ebben Szeged közelségének hatása is, a népsürüség a szegedi agglomerációba tartozó településeken magasabb.

A kistérség lakónépessége 2002. évben 26267 fö, az állandó népesség 26037 fö. A legnépesebb település Mórahalom (5643 fö), a legkisebb Öttömös (809 fö). Kistérségi átlagban a települések lakossága 2919 fö. Elnéptelenedéssel egyik település sem veszélyeztetett[3].

A városi lakosság aránya a kistérségben alacsony (22 %), és az egyetlen város, Mórahalom is jellegében megörizte a falusi karaktert és életmódot. Életminöség különbség emiatt elsösorban a városi/falusi és a tanyai lakosság között van.

2.2 Gazdaságföldrajzi leírás

A kistérség gazdaságában hagyományosan a mezögazdaság a meghatározó.

A kistérségben a nyilvántartott gazdasági szervezetek 83 %-a a ténylegesen müködö gazdasági szervezet. Többségük a kereskedelem, javítás, karbantartás ágazatban tevékenykedik, de magas a mezögazdaságban és az iparban müködö vállalkozások, szervezetek száma is. Az ipari vállalkozások többsége a feldolgozóiparban, így a mezögazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar, könnyüipar területén müködik. A kereskedelem és a szolgáltató szektor döntöen a helyi igényeket szolgálja ki, de a tranzitforgalom és a jugoszláv bevásárló turizmus is hozzájárul az ágazat fejlödéséhez.  A pénzügyi tevékenységet folytató Partiscum Takarékszövetkezet árbevétele alapján a megyei viszonylatban is kiemelkedö gazdasági szervezet.

Többségben a kisvállalkozások, az 1-10 föt foglalkoztató szervezetek vannak. 50 fönél több embert foglalkoztató vállalat mindössze Mórahalmon, Bordányban, Forráskúton és Üllésen müködik.

A vállalkozások jelentös része kényszervállalkozás. Fejlesztési lehetöségeik korlátozottak.

Forrás: Kereskedelmi és Iparkamarara (2005)

A vállalkozások árbevétele is ennek megfelelöen differenciálódik. Többségük éves nettó árbevétele nem haladja meg az 5 millió Ft-ot.

A vállalkozások számának növekedése ellenére azonban a vállalkozási aktivitás a kistérségben más térségekhez viszonyítva alacsony (1000 lakosra 64 regisztrált vállalkozás jut, müködö vállalkozásból pedig 53). Ez elsösorban a tökeszegénységet és a vállalkozási, gazdasági ismeretek hiányát jelzi. Az ipar és a kereskedelem területén kistérségi összehasonlításban Mórahalmon a legtöbb a vállalkozás, Ásotthalmon, Pusztamérgesen és Ruzsán nagyon kevés.

A kistérségben a külföldi töke részaránya alacsony. Pusztamérgesen olasz beruházásban szárnyas vágóhíd,[4] létesült. Sok a kistérség településein bejegyzett jugoszláv tulajdonban, vagy résztulajdonban lévö vállalkozás is, tevékenységük elsösorban kereskedelmi jellegü. A müködö töke elsösorban az élelmiszeriparba, kisebb mértékben a könnyüiparba, valamint a kereskedelembe áramlott. Nagysága az országos értéktöl elmarad, amely a megközelítés nehézségével, a elönytelen határmenti fekvéssel és a gazdaság egyoldalúságával magyarázható.

Az általános tökeszegénység korlátozza a vállalkozások beruházásait is. Különösen a mezögazdaságban esett vissza ebben az évtizedben a beruházások teljesítményértéke. Az 1996-tól megindult növekedésük az országos értéktöl elmarad.

A sürün lakott külterület a kistérség egyik legfontosabb gazdaságföldrajzi adottsága. A tanya egy olyan sajátos, emberi léptékü lakó és gazdasági egységet valósít meg, amely a világon egyedülálló magyar hagyomány. Benne a lakó és a gazdasági tér egymás mellett, egymást kiegészítve létezik, amely magában hordozza a környezettel való szerves kapcsolatot, de az attól való elkülönülést is. A tanyai életforma megújulását is hozza a tanyák fokozatos funkcióváltása. Eszerint a tanyák nagyobb szerepet kapnak az egyéni pihenés, üdülés, rekreáció, valamint a falusi-tanyai turizmusban is. Hagyományos gazdálkodási szerepük várhatóan hosszú távon is megmarad, azonban már jelenleg is differenciáltan érvényesül, a korszerü müvelést folytató farmjellegü tanyák mellett nagy számban találhatók egyre romló eszközállománnyal bizonytalanul termelö, a piaci ingadozásoknak sokkal inkább kiszolgáltatott tanyai gazdaságok is.

A jelenlegi területhasználat örzi a táj eredeti karakteréböl fakadó változatosságot. A müvelési ágak megközelítöen követik a domborzat, a talaj- és vízviszonyok változásait. A kistérségben a tájkaraktert meghatározó mezögazdasági hasznosítás ellenére nem alakult ki monoton kultúrsivatag. A térség nyugati részén - az elözö elemekhez és egymáshoz is kapcsolódva - erdöfoltok alkotnak hálózatot. Ez a hálózat a futóhomok foltjait fedi le. A szintén futóhomokos ÉNy-i területeken (Forráskút-Üllés) és a kistérség más részein csak kis, elszigetelt erdöfoltok vannak. A mezövédö erdösávok, fasorok jelenléte is elhanyagolható. Összességében a termelési funkciójú elemek (mezögazdasági táblák, üzemek, ipari üzemek) a terület 57,5 %-át, a védelmi funkciójú elemek (erdök, nádasok, mocsarak, halastavak, ösgyepek, hasznosított gyepterületek) a terület 33,4 %-át, az épített környezet elemei (fogyasztási-szolgáltatási funkció: települések, tanyák, közlekedési és kommunális infrastruktúra) pedig 9 %-át foglalják el.

A kistérség gazdaságát a jövöben is a mezögazdaság fogja meghatározni. Alapvetö törekvés azonban a gazdasági szerkezet egyoldalúságának feloldása, más gazdasági ágak fejlödésének elösegítése. A termelö és szolgáltató ágazatok esetében is ez részben a mezögazdasághoz kapcsolódva, annak igényeit ellátva valósulhat meg. Dinamizáló szerepet tölt be ebben a folyamatban a Mórahalmon müködö Homokhát Térségi Agrár- Ipari Park.

2.3 Településszerkezet, közigazgatási rendszer

A kistérség települései a térben egyenletesen helyezkednek el, kiterjedt tanyavilággal. Létrejöttük sajátos település- és telepítéspolitika eredménye: a mai települések a környék egykori városainak (Szeged, Kiskundorozsma) korábban kiterjedt tanyavilágából szervezödtek tanyaközpontokká, majd községekké. Mindössze Öttömös és Pusztamérges volt korábban is önálló község, de a mai községek - miután az eredeti települések a török hódoltság alatt elpusztultak - esetükben is csak a századfordulón születtek. Mórahalom, Zákányszék. Ruzsa és Ásotthalom Szeged-alsótanya, Bordány, Forráskút és Üllés a korábban önálló Kiskundorozsma egykori határából, tanyavilágából szervezödött. Benépesedésük is e városokból, zömében a szegényparasztság által történt. Önálló településsé az 1950. évi közigazgatási átszervezés nyomán lettek. Valamennyi falu életképessé fejlödött, Mórahalom 1989-ben városi rangot kapott. Minden település önálló önkormányzattal, föállású polgármesterrel és jegyzövel rendelkezik.

A tanyavilág ma is a kistérség legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzöje, és fennmaradására hosszú távon is számítani lehet

A tanya kedvezö adottsága a területhasználat, a tájformálás, a gazdálkodás, a tanyai turizmus, az üdülés-pihenés lehetöségének szempontjából. A tanyai lakosság sajátos helyzete (infrastrukturális elmaradás, elzártság, szociális gondok), a tanya mint egyedülálló lakó és gazdasági egység indokolja a tanyavilág problémáinak önálló kezelését. A Homokháti Kistérség területének megoszlása

2.4 Demográfiai helyzet és folyamatok                       Forrás: KSH (2004)

A lakónépesség térségi szinten 1990-93 között stagnál, 1993 óta lassú ütemben növekedik. Megfigyelhetö a szegedi agglomeráció településeinek kedvezöbb helyzete, a folyamat azonban más településeken (Ásotthalom, Pusztamérges) is érvényesül. A lakónépesség növekedése elsösorban az odavándorlás eredménye, mely a természetes fogyás és az elvándorlás negatív következményeit térségi szinten kiegyenlíti.

A természetes szaporodás/fogyás adatai a kistérségben is tartós népességcsökkenést jeleznek. Az országos és megyei tendenciának megfelelöen alacsony a születések, és magas a halálozások száma. A természetes fogyás mértéke a megyei és országos átlagot kevéssel meghaladja.

A pozitív vándorlási egyenleget elsösorban a Szegedröl való kiköltözés alakítja ki, amely a városhoz közel és távolabb esö településeken egyaránt érvényesül. Erösíti ezt a jelenséget a jelentös problémákat okozó, szociálisan hátrányos helyzetü rétegek tanyákra való kiköltözése is. Ez a folyamat a falvak és a tanyavilág életképességét is bizonyítja, egyúttal azonban az elszegényedés jele is, mert - különösen a tanyákon - az alacsony lakásár, és a ház körüli mezö- és kertgazdálkodás lehetösége viszi ki az embereket. Emellett jellemzö a fiatal generációk elvándorlása.

A lakosság kor szerinti megoszlása kedvezötlen. Az alacsony születési ráta és a fiatalok elvándorlása miatt az idöskorú lakosság aránya magas. Így több településre az elöregedés jellemzö (öregedési index kistérségi átlagban: 145,63). A külterületi népesség körében ez a folyamat még eröteljesebben érvényesül.

A nemek aránya az országos helyzetnek megfelelö, 35 év alatt a férfiak, 35 év felett a nök száma magasabb. A házasság, a válás, az együttélés területén az általános országos, illetve európai tendencia érvényesül. A gyermekvállalási kedv alacsony.

Az öngyilkosságok száma évtizedek óta magas, a felmérések szerint az országos és megyei átlagot is meghaladja. A tanyai lakosság körében különösen gyakori. Térségi viszonylatban Ásotthalmon és Forráskúton jelent leginkább problémát.

A kistérség népessége nemzetiség és vallás tekintetében homogén. A lakosság egészében magyar nemzetiségü és túlnyomó többségében római katolikus vallású. Ez az egyöntetüség a térség benépesedésekor alakult ki.

2.5 Idegenforgalom, agroturizmus, kézmü- és kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetöségek

A kistérség idegenforgalma alapvetöen a következö adottságokra építve fejlödhet:

természeti értékek

az eredeti tájjelleget örzö kiszáradó láprétek, homoki sztyepprétek, szikes mocsárrétek, mézpázsitos szikfokok, gyepek, e területek védett növényvilága, szikes tavak növény- és állatvilága, homoki erdök. Egy részük védett, jelentös részük azonban még botanikai szempontból is feltáratlan.

épített környezet értékei

a tanyák, az egykori tanyai iskolák épületei, az egykori tanyai kisvasút állomásépületei, a településeken található, a népi építészetet örzö házak, a templomok, a köztéri szobrok, a tanyavilágban fellelhetö viharharangok, az utak mentén állított kökeresztek és szentek.

kulturális értékek

Rúzsa Sándor legendája, Ferenc József látogatásának tárgyi, szellemi emlékei, részben összegyüjtött helyi népdalok, mesék, mondák, a helytörténeti gyüjtemények, az egyházi emlékek és események, a települési hagyományörzö rendezvények.

rekreáció és aktív pihenés lehetöségei

a kistérség 2 termálfürdöje és a termálvízkincs lehetöséget nyújt a gyógyturizmus fellendítésére, a táji adottság pedig kedvezö feltételeket teremt a kerékpártúrák, lovastúrák, gyalogtúrák szervezéséhez, valamint a vadászathoz és a horgászathoz.

gazdálkodási hagyományok, gasztronómia

a tanyai gazdaságok, a kertészeti kultúra, a kézmüvesség, illetve a kistérségben megtermelt zöldségek, gyümölcsök és a homoki bor.

Ezek alapján a kistérség fejleszthetö turisztikai termékei a következök: falusi, tanyai turizmus; gyógyturizmus; kerékpáros turizmus; lovasturizmus; gyalogos turizmus, természetjárás; horgászat; vadászat; agroturizmus; kulturális turizmus (rendezvények); vallási turizmus; oktatási turizmus (erdei iskola); gasztronómiai turizmus.

A kistérség idegenforgalmi adottságai jelenleg csak részben kihasználtak. Ezt támasztják alá a kistérség idegenforgalmi adatai is. Eszerint a térségbe érkezö vendégek 7565 vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Az átlagos tartózkodási idö 1-2 nap. Valamennyi adat az országos átlagtól elmarad.

A kereskedelmi szálláshelyek száma 336. Ezt egészíti ki a falusi turizmus szálláshelyeinek léte: 43 minösített szálláshely fogadja a vendégeket a térségben. A turizmus fellendítéséhez elsösorban mennyiségi és minöségi fejlesztésük szükséges.

A kistérséget elsösorban a belföldi turisták (79 %) keresik fel. A külföldi látogatók részben a Jugoszlávia felöl érvényesülö tranzitforgalom, valamint a szervezett programok keretében érkeznek a térségbe. Mintegy kétharmaduk (64 %) EU országból, közel egyharmaduk (28 %) szomszéd országból, 8 % egyéb országból érkezik. Jó szervezéssel a kistérség vonzó látnivalót kínál számukra, amit leginkább Pusztamérges eredményei bizonyítanak.

A kistérségben Mórahalmon és Ruzsán müködik Tourinform iroda. Lépések történtek az idegenforgalmi megjelenést is magába foglaló térségmarketing területén is. Készültek már színvonalas, valamennyi települést adottságok, látnivalók, vendéglátóhelyek, szálláshelyek szerint bemutató színes kiadványok. A térség arculata kialakult, megtervezett. A kistérségben 2 kiépített turistaút halad át (136,2 km), és további 4 útvonal (40,3 km) van kiépítés alatt. A kézmüipari hagyományok a kistérségben nem erösek, csak szórványosan jelentkeznek.

3 Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö

Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö - mind strandi, közösségi, szabadidös, rekreációs tevékenysége, mind gyógyfürdö jellege révén - joggal tarthat számot a külföldi és belföldi kereslet növekedésére. Ehhez azonban szükséges a jelenlegi szolgáltatási színvonal emelése, és a kínálat bövítése. A Gyógyfürdö továbbfejlesztése esetén Mórahalom és a szélesebb környék idegenforgalmi fejlesztésének motorjává válhat.

Másrészröl a fürdö müködése fontos szerepet tölt be a város és a környék lakossága életminöségének növelése, szabadidös, rekreációs igényének kielégítése, illetve egészségének megörzése és visszaállítása szempontjából.

3.1 Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö jelenlegi állapotának bemutatása

Tulajdonviszonyok, üzemeltetés:                  

Tulajdonos: Mórahalom Város Önkormányzata

Üzemeltetö: Mórahalom Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

Gyógyászati részleg üzemeltetöje: Móra-Vitál Térségi Egészségmegörzö és Szociális Közhasznú Társaság (100 %-os önkormányzati tulajdonú Kht.)

Üzemeltetö, felelös vezetö: Nógrádi Zoltán polgármester

Az üzemeltetésért felelös szervezet: Polgármesteri Hivatal, Polgármesteri Kabinet

A Gyógyfürdö tevékenységi köre

1.          Gyógyfürdö gyógyászati ellátással (eng.sz.: 583/Gyf/2002 OTH)

2.          Vízkitermelés (eng.sz.: 10427-4-14/2006 ATIKÖTEVIFE)

gyógyvíz kitermelési engedély: 230.000 m³/év

hidegvíz kitermelési engedély: 60.000 m³/év

3.          Vegyes közfürdö szolgáltatás

4.         

A Gyógyfürdö alapterülete: 18.000 m²

Helyrajzi száma: 2/1 és 5/6

A Gyógyfürdöt ellátó kutak:

1.          Hideg vizes kút: használat jellege idény jellegü, közcélú (medencék feltöltése, medencék pótvízellátása, fürdö zöld területének locsolása) másodosztályú rétegvíz.

kataszteri szám: B-20

EOV koordináták: X= N097327             Y= E714861

Talpmélység: 190,5 m

Lekötött vízmennyiség 60.000 m³/év

2.          B-13-as gyógyvízkút: a víz felhasználása 93 %-ban gyógyászati célú (medencék feltöltése és pótvíz ellátása), 7 %-ban fürdö célú (egyes tusolók melegvízellátása).

kataszteri szám: B-13

EOV koordináták: X= N097240             Y= E714829

Talpmélység: 660 m

Lekötött gyógyvíz mennyisége: 150.000 m³/év

Hömérséklet: 38 C^o

Víztípus: gyógyvíz

3.          B-40-es termálkút: a víz felhasználása fütési célokra, höcserélö berendezések ellátására, medencék feltöltésére és pótvízellátására történik.

kataszteri szám: B-40

EOV koordináták: X= N097428             Y= E714793

Talpmélység: 1270 m

Éves vízigény: 180.000 m³/év

Hömérséklet: 67,4 C^o

Víztípus: termálvíz

A fürdö egyidejü legnagyobb terhelhetösége (a fürdö területén egyidejüleg tartózkodó személyek legnagyobb száma):

nyári idöszakban (május 01-töl október 15-ig): 1598 fö

téli idöszakban (október 16-tól április 30-ig):186 fö

A fürdö megengedhetö napi terhelése (a fürdö területére egy nap alatt, nyitástól a zárásig fürdés céljából belépö személyek számával egyenlö):

nyári idöszakban (május 01-töl október 15-ig): 7671 fö / nap

Pihenést szolgáló terület: 10,37 m² / fö (37/1996 NM rendelet VI. szakasz 1. pontja szerint strandfürdönél legalább 8 m²)

téli idöszakban (október 16-tól április 30-ig): 1266 fö / nap pihenést szolgáló terület: 5,4 m² / fö (37/1996 NM rendelet VI. szakasz 1. pontja szerint fedett uszodánál legalább 1 m²)

Épületek:

1.          Fürdö föépület

2.          Tanuszoda épülete

3.          Összekötö épület

4.          33- as úszómedence vízforgató gépház

5.          Nyári udvari öltözöépület

6.          WC épület

7.          Rendezvénymedence gépház

8.          Nyári beléptetö épület

1. Fürdö föépület

Összes alapterület (három szinten): 1665,83 m²

Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö új föépülete a 60- as években épült régi épület helyén azzal közel azonos kubatúrával (alapterülettel) készült el. Az új épület, bár megtartja a régi kubatúrájának föbb méreteit, fö tetöformáját, de azon belül földszint + 2 tetötéri szint került kialakításra.

földszint: 707,15 m²

bejárat, gyógyászati recepció, öltözök, orvosi szoba, takarító szertár

vízgyógyászat: 2 db medence, termál kádfürdök, súlyfürdök, iszappakolás, szénsavas kádfürdö, víz alatti sugármasszázs, orvosi gyógymasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna, csoportos gyógyúszás, komplex gyógyfürdö ellátás

emelet: 615,46 m²

fizikoterápia, gyógytorna terem

fittness-wellness rekreációs központ: szauna, szolárium, kozmetika, pedikür, frissítö masszázs, kondicionáló terem, kávézó

iroda, tárgyaló, személyzeti szociális rész

tetötér: 343,28 m²

oktatási rész: 2db terem

szertárak,

raktárak gépészet: lift gépház, szellözö gépház, kazánház

2. Tanuszoda épülete

Alapterülete: 506,8 m²

A tanuszoda épülete közvetlenül a gyógyfürdö föépülete mellett található. A két épületet egy úgynevezett nyaktag köti össze. Az épületben két medence található, a vízvisszaforgató berendezéssel müködtetett tanuszodai tanmedence és a B-13-as termálkút gyógyvizével feltöltött tanuszodai gyógymedence.

3. Összekötö épület

Alapterülete: 642 m²

Az összekötö épület a régi egészségházat köti össze a fürdö föépületével, a fürdö Szent László parkkal határos oldalán. Új térfalat alkotva, illetve biztosítva a télen is kényelmes átjutást az egyik épületböl a másikba.

Az összekötö épület 4 fö funkciót lát el.

Étkezöhelyet biztosít a vendégek részére fedett, zárt helyiségben, mely egyben a fürdölátogatók pihenöhelyéül is szolgál.

Az öltözöblokk kiegészíti a fürdö öltözöit. A strandolási szezonban is választási lehetöséget kínálva az embereknek. Az öltözö rész áll az öltözö kabinok sorából, illetve egy koedukált öltözöblokkból. Természetesen a szükséges nöi, férfi WC és zuhanyzó résszel kiegészülve. A vendégek ruháinak megörzése egy vállfás ruhatárban biztosított.

A gyermekblokk áll a gyermekmegörzöböl és a játszó medencetérböl. Itt szakképzett felügyelet alatt hagyhatják a szülök csemetéiket, míg kikapcsolódnak. A gyermekek részére külön zuhanyzó illetve WC került kialakításra.

- Összekötö funkció a régi egészségházzal és egy új kültéri (Wellness) medencével.

33- as úszómedence vízforgató gépház

A 33x21 m- es úszómedence vízforgató gépháza a fürdö és az egészségház közötti területen található. Az épület funkciója, hogy az úszómedence vizének szüréséhez szükséges berendezéseket, eszközöket, feltételeket biztosítsa.

Az épületben található:

gépháztér,

klórozó fülke,

- kiegyenlítö tározó.

5. Nyári udvari öltözöépület

A nyári öltözöépület a szabadtéri úszómedence körüli burkolt felülettöl északra lett elhelyezve. Feladata a fürdö nyári terhelésének kiszolgálása nemenként elkülönített csoportos öltözési lehetöséggel, WC-kel, tusolókkal.

Kialakítás:

nemenként külön épületrész WC-kel, mosdóval, és öltözö helyiséggel;

a két épületrész déli oldalán 1-1 db raktárhelyiség készült, melyek közül az egyikben, nyári idényben vállfás-bilétás ruhatárat müködtetünk;

- az építmény tetején napozóterasz került kialakításra, a különbözö belmagasságok miatt lépcsözetes kialakítással, feljutás az úszómedence felöl kialakított lépcsökkel.

6. WC épület

Az új WC épület az új gyermekpancsoló és a rendezvénymedence között, a sétány mellett lett elhelyezve. Feladata a fürdö nyári terhelésének kiszolgálása nemenként elkülönített mosdókkal és WC-kel.

Kialakítás:

nemenként külön helyiség WC-kel, mosdóval

külön takarítószer tároló

7. Rendezvénymedence gépház

A rendezvénymedence vízforgató gépháza a rendezvénymedence melletti telekhatáron található. Az épület funkciója, hogy a rendezvénymedence vizének szüréséhez szükséges berendezéseket, eszközöket, feltételeket biztosítsa.

Az épületben található:

gépháztér

vegyszerezö fülke

8. Nyári beléptetö épület

Alapterület: 298,4 + 25 m²

Az új beléptetö épület elsösorban a nyári idöszakban strandbejáratot biztosít a Millenniumi sétány felé, valamint biztosítja a hozzá tartozó szociális öltözö funkciókat. Másodrészröl tartalmaz egy olyan vendéglátó egységet, mely kétoldalú vendéglátást biztosít. Szezonalítás nélkül müködteti a kávéházat, nyáron pedig büfé jellegü kiszolgálással ellátja a strandolókat.

Létszámadatok:

Forrás: Mórahalom Város Önkormányzata

3.2 Gyógyvíz:

A 660 méter mélységböl feltörö 39,5 °C-os, alkáli- hidrogén-karbonátos gyógyvíz jódos jellegü, amely kiválóan alkalmas egyaránt fürdö- és ivókúrának is. A termálvíz, jelentös fluorid-ion tartalommal rendelkezik, mely nemcsak a rétegnyomás hatására jön a felszínre, hanem elösegítik feltörését éghetö gázok is. Fürdökúrában kopásos és gyulladásos izületi, illetve gerincbetegségek, izomreuma valamint nögyógyászati megbetegedések kezelésére, ivókúraként fogszuvasodás, valamint gyomor és bélhuzam idült hurutos megbetegedéseinek kezelésénél is jól felhasználható. A termálkút gyógyvízzé nyilvánítása során végzett klinikai vizsgálat statisztikailag igazolta a fürdö vizének kifejezett gyógyhatását a térdizületi megbetegedésekben, így a fürdöt méltán nevezhetjük a térség térd és váll centrumának. Az izületek fájdalmassága rövid idö alatt megszünik, mozgásterjedelme és aktivitása a fürdökúra során látványosan javul. A gyógyvíz hatását európai szintü gyógyászati szolgáltatások teszik teljessé.

Wellness szolgáltatások:

Fürdök világa:

Tanuszoda

Élményfürdö

Gyermekmedence

Úszómedence

Szaunák világa:

Finn szaunák (fényterápiával)

Infraszauna

Szépség és stílus:

Frissítö masszázs

Méregtelenítö masszázs

Nyirok masszázs, aromaolajokkal (drénerezés)

Alakformáló cellulitmasszázs

Talp masszázs

Thai masszázs

Energetizáló kávémasszázs

Mézes masszázs

Relax masszázs

Vitálmasszázs (gumiköpölyös vákuummasszázs)

Caracalla masszázskád

Iszappakolás

Algás arc- vagy testpakolás

Mágnesterápia

Szolárium

AHA-s kíméletes börfiatalítás

Aromaterápia

Börápolási tanácsadás

Fitokormonok, növényi hatóanyagok használata

Kozmetikai arckezelések, festések

Iontoforézis

Smink és stílustanácsadás

Szemkörnyéki masszázs (Eye Care Lifting)

Szolárium és egyéb fényterápia

Szörtelenítés egyszer használatos gyantával

Testtekercselés

Ultrahangos arckezelés

Vákuumos kezelés

Vitaminos arc- és testkezelés

Hajápolás, fodrászat

Manikür, kézápolás, müköröm

Pedikür, lábápolás

Sport és aktivitás:

Kardio- és izomerösítö gépek

Aerobik, step-aerobik

Aquafittnesz (aquaerobic, aquagimnasztika, aquajogging)

Kerékpárkölcsönzés

Gyógyászati szolgáltatások:

Társadalombiztosítás által támogatott gyógyfürdö ellátások:

01 Medencefürdö

02 Kádfürdö

03 Iszappakolás, iszapfürdö

04 Súlyfürdö

05 Szénsavas kádfürdö

06 Orvosi gyógymasszázs

07 Víz alatti sugármasszázs

08 Víz alatti csoportos gyógytorna

10 Csoportos gyógyúszás 18 éves kor alatt

Egyéb gyógyászati szolgáltatások:

Szakorvosi vizsgálat

Kontroll vizsgálat

Gyógymasszázs

Egyéni gyógytorna (vízi)

Egyéni gyógytorna (szárazföldi)

Csoportos gyógytorna (vízi)

Csoportos gyógytorna (szárazföldi)

Gyógyúszás

Kádfürdö

Súlyfürdö

Galvánterápia

Iontoforézis

Ingeráram

Diadynamikus áram

Interferencia

Ultrahang

Mágnes kezelés

Gyógyszeres pakolás

Iszappakolás

Szénsavas kádfürdö

4 rekeszes galvánfürdö

Tangentor

Lymphoedema masszázs

Kötöszöveti masszázs

Szegment masszázs

Periosteális masszázs

A gyógyászati szolgáltatásokat a Móra-Vitál Kht. látja el, és rendelkezik az ÁNTSZ megyei intézete által kiadott müködési engedéllyel.

A kezelések kiszolgálásához a B-13-as számú 660 m talpmélységü kút vizének gyógyhatását használják ki, melynek vizét 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé.

3.3 A fürdögyógyászatot üzemeltetö Móra-Vitál Kht. bemutatása:

Mórahalom városában 2001. november 15.-töl a járóbeteg szakellátást a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévö Móra-Vitál Térségi Egészségmegörzö és Szociális Közhasznú Társaság müködteti. Feladata a térségi szakellátások szervezése, irányítása. Ellátási területe a Homokháti Kistérség, melynek föbb települései: Mórahalom, Ásotthalom, Zákányszék, Domaszék kb. 20 000 fö. Mórahalom Város Önkormányzata - kidolgozott hosszú távú egészségpolitikai célkitüzéseiben - a szakellátások helyben történö igénybevételi lehetöségének kiterjesztését, a meglévök fejlesztését, a szakmai felszereltség javítását tüzte ki célul. Ennek érdekében az önkormányzat jelentös saját erö, pályázati forrás, valamint lakossági támogatással új szakrendelöket alakított ki. A beruházás eredményeként 2001 öszére három új szakrendelö, egy labor, valamint ezek kiszolgáló helyiségei létesültek. A Móra-Vitál Térségi Egészségmegörzö és Szociális Közhasznú Társaság 2001. október 01.-én kezdte meg müködését. Feladata, profilja a korábban már finanszírozott és a tervezett új szakellátások müködési feltételeinek kialakítása, a szakellátások müködtetése, szakmai irányítása.

4 Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö piaci helyzetének bemutatása

A fürdö föbb keresleti szegmensei idösebb korcsoportba tartózók, térd- és váll-izületi problémákkal küzdö gyógy-vendégek, kisgyermekes családok és a fiatalok. A vendégek összetételét jellemzi, hogy míg föszezonon kívül döntöen az idös korosztály képviselteti magát (egészségügyi problémáik kezelése céljából), addig nyáron sok fiatal és kisgyermekes család érkezik. A fürdövendégek döntöen egyénileg szervezik az utazást, de buszos csoportok is érkeznek.

A város versenytársait az alábbi települések jelentik a gyógyturizmus piacán:

Mórahalom és térsége, Szeged és környéke, dél- Bács-Kiskun megye, Baja környéke területén: Kiskunmajsa, Makó, Gyula, Gyopárosfürdö, Kecskemét. A fürdö fö versenytársa Kiskunmajsa és Szeged. A fürdö látogatóinak nagy része mégis Szegedröl verbuválódik. 4 csillagos gyógyfürdö minösítéssel Csongrád megyében kizárólag a szegedi Anna Fürdö és az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö rendelkezik.

Magyarország területén valamennyi gyógyfürdöhely

Jelenleg a magyarországi egészségturisztikai piacon dinamikus verseny figyelhetö meg. A különbözö fürdök igyekeznek egyedi arculatú, komplex turisztikai szolgáltatásokat nyújtani. Ebben a kiélezett versenyben nagy szerepet kap a partneri együttmüködés, hiszen közös a marketingtevékenységek és a különbözö együttmüködések révén sokkal hatékonyabb az érdekérvényesítés, regionális szintü turizmusfejlesztés valósulhat meg. A cél nem az egymás kölcsönösen kioltó versenyhelyzet kialakítása, hanem sokkal inkább szakmai szövetségek révén összehangol fejlesztési programok kidolgozása és végrehajtása. Rendkívül fontos, hogy a régió fürdöi és szállásadói között jó munkamegosztás jöjjön létre a megfelelö specializálódás hatására. Az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö számos szakmai érdekképviseletnek, egyesületnek jelenleg is tagja (Magyar Fürdöszövetség, Magyar Fürdövárosok Szövetsége, Dél-Alföldi Termál Klaszter, Magyar Balneológiai Egyesület, stb.) és nyitott minden olyan együttmüködésre, amely a hosszú távú és fenntartható turizmusfejlesztés céljait hivatott elérni.A fürdö és egyben a város reklámozása folyamatos; aktív marketingmunka segíti az ismertség fokozását. Marketing akciók, kiállítások, hirdetések, rádiós-, és televíziós megjelenések, stb. biztosítják a városba látogató vendégek számának növekedését. Mórahalom az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö szolgáltatásainak értékesítési stratégiája során eredményesen alkalmazta a helyi/regionális kereslet felé irányuló kommunikációt, ennek eredményeként ez a csoport jelentös bevételi bázist jelent, és emellett mérsékli a szezonalitást. Ennek továbbfejlesztése Csongrád megye (Szeged) mellett a régió másik két megyére való kiterjesztésével történik. A termál- és gyógykincs országos és nemzetközi szintü turisztikai marketingje az egyes cégek és a nemzetgazdaság érdeke is. E feladat nagyrészt a Magyar Turizmus Zrt. hatáskörébe tartozik. A szolgáltatások magas minösége manapság már nem jelent megkülönböztetö elönyt a fejlett országok piacain - ez ma már alapvetö elvárás. A kelet európai szolgáltatókról azonban ezt gyakran nem tételezik fel a potenciális vendégek, ezért a marketingkommunikációban mindenképp hangsúlyozni kell, Mórahalom esetében is. A fürdö jelentös marketingtevékenységet folytat a szomszédos országok területén is. Kiemelten fontos a Szerb piacon való folyamatos jelenlét, különbözö marketing akciók, reklámkampányok szervezése és idöszakos lebonyolítása.

A fürdö vendégforgalma

Forrás: Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö

A 'Fürdö vendégforgalma' táblázatból jól látható, hogy a bevételek növekedése arányban van a fürdöbe érkezö vendégek számával. A vendégforgalmi adatok és a kérdöíves felmérések is alátámasztják, hogy mind az Országos Egészségpénztár által finanszírozott gyógyászati szolgáltatásokat igénybevevök, mind a fizetö vendégek forgalma emelkedö trendü. A 2004-ben befejezödött fejlesztést és bövítést követöen a fürdö látogatóforgalma ugrásszerüen megnövekedett.

Vendégkör területi megoszlása megyék szerint (empirikus felmérés eredménye)

Forrás: Mórahalom Város Önkormányzata

A fenti ábra jól bizonyítja azt az eredményes marketing tevékenységet, amellyel a fürdö az egész ország területéröl képes vendégforgalmat realizálni.

Külföldi vendégek területi megoszlása (empirikus felmérés eredménye)

Forrás: Mórahalom Város Önkormányzata

A külföldi megkérdezett vendégek mintegy 88%- a érkezett Szerbia Montenegróból, ez komoly jövöbeni fejlesztési lehetöségeket rejt magában.

Vendégek megoszlása a Dél-alföldi régióban (empirikus felmérés eredménye)

Forrás: Mórahalom Város Önkormányzata

A felmérést mutató elemzése során megállapítható, hogy az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö regionális vonzáskörzete Békés megye egészére nem terjed ki. Ez azzal magyarázható, hogy Békés megye olyan nagy múltú gyógyfürdökkel rendelkezik, mint a Gyulai Várfürdö, vagy Gyopárosfürdö, melyek kialakult vendégkörrel rendelkeznek, így ez megnehezíti a fürdö vonzáskörzetének Békés megyére történö kiterjesztését. Azonban tudatos és célirányos marketing munkával, valamint minöségi szolgáltatások bevezetésével lehetöség nyílik további célterületek elérésére is.

Vendégek megoszlása országos szinten (empirikus felmérés eredménye)

Forrás: Mórahalom Város Önkormányzata

A fenti ábra az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdö kérdöíves felmérése során megkérdezett vendégek országos területi megoszlását szemlélteti. Jól kivehetö a térképen a megkérdezett vendégek területi megoszlásának Közép-Magyarországi koncentráltsága.

Az egészségturisztikai fejlesztés szükségszerüsége

Gyógyturizmus

Cél: A meglévö gyógyvízkészlet hasznosítása különbözö betegségek kezelésére, rehabilitációra az idegenforgalom keretében.

Fejlesztendö tevékenység: A meglévö gyógyászati létesítmények fejlesztése magas szintü orvosi ellátással, gyógy-szolgáltatásokkal, a betegek kényelmét biztosító színvonalas szálláshelyekkel. Az átlagosnál hosszabb tartózkodási idejü, magasabb költésü vendégkör számára a kezeléseken kívüli idö eltöltésére gazdag programkínálat, a gyógyulást segítö aktív turisztikai lehetöségek kidolgozása

Wellness turizmus

Cél: A település termál- és gyógyvíz készletének az egészségmegörzés szolgálatába állítása. A nagy beruházási igényü, erös versenyhelyzetben lévö gyógyturizmus mellett, magas színvonalú élményszolgáltatások bövítése, több generációs, családbarát fürdö kialakítása.

Fejlesztendö tevékenység: Az egészség megörzését, a jó kondíció megtartását célzó kezelésekre alapozott idegenforgalmi termékek kialakítása, aktív szabadidös programok, sportolási lehetöségek bevonásával. A természetgyógyászatra, fitness szolgáltatásokra, méregtelenítö kúrákra, testsúly-fogyasztó programokra alapozott egészségközpont létesítése.

5.  Összegzés

Amikor szakdolgozatom témáját megválasztottam és ezzel egy idöben lehetöséget kaptam a város vezetés illetve a projekt társaság vezetöinek részéröl,hogy Mórahalom város következö nagy beruházásában  részt vegyek,mint annak szakmai elökészítöje a téma iránti érdeklödésem és elkötelezettségem mellett megjelent érzésvilágomban a felelösség is. A tervezett beruházás egy 75 szobás, négy csillagos Termál és Gyógyszálló, mint egy két milliárd HUF összértékben.

Ez alapvetöen meghatározta azt a munkát, amely a szakdolgozatban elemzett és föltárt téma és probléma köröket tárgyalja. Ez azt jelentette, hogy részint a jelenlegi helyzetértékelésében a lehetséges fejlesztési irányok maghatározását figyelembe véve, az ország, Európa, valamint a világ jelenlegi gazdasági trendjét sokkal körültekintöbben és mélyebben kellett felkutatnom. Helyzetemet és munkámat erösítette, hogy Mórahalom város vezetése és a térség illetve a környezö települések vezetöi egy azonos cél érdekében összefogtak és terveik végrehajtásán tudatosan fáradoznak.

Sok településsel ellentétben nem az ideológiai illetve pártpolitika nyomja a maga súlyát a szakmára, hanem megfelelö igen magas felkészültségü és tapasztalattal rendelkezö szakembereket vonnak be a fejlesztési koncepció további kidolgozásának munkájába másrészt az azt követö beruházás elökészítési, tervezési, kivitelezési folyamatba. A politikai döntéshozást meghatározóan befolyásolja a felkért szakemberek kialakított illetve képzett véleménye.

Ez a szakdolgozatom összeállításánál és az azt megelözö kutatási, feltárási, munkáim során is óriási jelentöséget kapott. Minden irányból ahol kérdeztem bátorító segítséget kaptam..

Mint a szakdolgozat elején, annak bevezetésében jeleztem a szakdolgozat készítésekor, majd késöbb a munkám során indíttatást éreztem a tekintetben is hogy a dolgozat, ha szerény mértékben is, talán hozzá járulhat Mórahalom városa és annak térsége az igen megérdemelt fejlesztésekhez. Amit jelen összefoglalóba meg szeretnék fogalmazni, mint általam feltárt illetve javasolt lehetöségeket azok a következöek:

1.     Az összes adottságot figyelembe véve lehetöséget látok arra, hogy a termál illetve gyógyturizmus sokkal dinamikusabban erösödjön, illetve követeljen helyet magának bizonyos orvossszolgáltatások fejlesztésében illetve kínálatában. Jelenleg a magas szakmai kvalifitású orvosaink tömegesen hagyják el az országot és szinte már egész Nyugat- Európában "vendégmunkásként" gyógyítanak, illetve praktizálnak. Ez a jelenség mindenképpen egy olyan nem kívánatos folyamat, amelynek minden területen érintö hozadéka (gazdasági, kulturális, egészség megörzés) külföldön jelent értéket.

Meglátásom szerintem ez az irány megfordítható és meg is kell fordítani miszerint a jó anyagi kondícióval rendelkezö -gyógyulni vágyó- Nyugat Európai polgárok itt Magyarországon kapják meg azt a szolgáltatást kiegészülve mindazon egyéb csak Magyarországon és térségünkben létezö idegenforgalmi szolgáltatásokkal. (a termál és gyógyvizeink lehetösége, a magyar táj hordozta kikapcsolódás, gasztronómia stb.). Ez alapján a szakdolgozatomban feltárt és statisztikák által kimutatott 1-2 átlagban eltöltött vendégéjszaka megtöbbszörözödhet.

2.     Nagymértékü fejlesztési lehetöséget látok a táj illetve a térség ma is igen nagy lélekszámban lakott tanyasi turizmus fejlesztésében. Mint azt dolgozatomban jeleztem a térségben lakók életmódszerüen 42%-ban tanyán élnek. Ezt a lehetöséget látnám célszerünek igen intenzíven tovább fejleszteni, amely egyet jelentene a munkahely teremtés megerösödésével, a vállalkozási töke bevonásával és a hagyományos magyar paraszti kultúra bemutatásával, fejlesztésével. Erre épülhetne fel a továbbiakban a hagyományos magyar népi közösségek ünnepének újrakezdése (a hagyományosan megtartott ünnepek kiegészítése képpen, pl.: Pünkösd)

3.     Fontos lehetöséget látok, hogy a térség a tevékenységeihez igazodóan kapcsolódjon be a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési tevékenységbe. Föbb gazdasági és húzóágazat a mezögazdaság, állattenyésztés és az ehhez kapcsolódó ipari feldolgozás és értékesítés. Mivel Mórahalom városa már rendelkezik egy korszerü európai színvonalú termál és gyógyfürdövel és jelenleg készítjük elö a négy csillagos gyógyszállót és azon belül kistérségi konferencia központot, így minden lehetösség rendelkezésre fog állni 2010-re, hogy ezen a területen Mórahalom és térsége intenzíven bekapcsolódjon.

Végezetül, de nem utolsó sorban köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik szakdolgozatom megírásához munkámat segítették és mindenek elött a projekt társaság vezetöségének, hogy lehetöséget adtak arra, hogy e nemes fejlesztési munkában részt vállalhassak.

6.   Summary

When I chose the topic of my thesis and at the same time I got the opportunity from the city council and the leadership of the project company to take part in the next great investment in Mórahalom as its professional preparator, I realised that besides my interest in and commitment to the topic itself, I immediately also felt responsibility for it. The planned investment is a 75-room, four-star Thermal and Medical Hotel with an approximate total value of HUF 2 billion.

The above mentioned fact eventually determined the work that refers to the explored and analysed topics and problems in my thesis. This basically meant that I had to explore the current economic trends of our country, of Europe and of the world a lot more precisely and deeply, while I also had to take the possible directions of development into account in the present evaluation of the situation.  My situation and work was definitely fortified by the fact that the city council of Mórahalom and the leaders of the region and the neighbouring settlements united for a common goal, and they were consciously working for the realisation of their plans.

Contrary to many other settlemets, ideology and politics did not place a burden on the profession, but rather they draw suitable, highly qualified and experienced experts into the process of working out the concept of development, while, on the other hand, also into the process of the preparation, planning and realisation of the succeeding investment. I believe that the political decision making is influenced by the hired experts' qualified opinion.

I have put enormous emphasis on this, both when writing my thesis and beforehand, when doing research work and exploring for it. Wherever I asked help from, I was met with great encouragement.

As I have mentioned at the beginning, in the introduction of my thesis, when I was preparing my thesis, and also later at my work, I was driven by the possibility that my thesis, even if only up to a modest extent, may contribute to the well-deserved development of Mórahalom and its region. What I intend to draw up in this present summary, as the explored and suggested possibilities, are the following:

1. Taking every quality into account, I see the possibility of a lot more dynamic strengthening of thermal and medical tourism, and at the same time to develop and offer certain medical treatments. Currently, huge numbers of  highly qualified doctors leave our country and practice their profession almost everywhere in Western Europe as 'guest workers'. This phenomenon is by all means an unwanted process that represents a huge value abroad having consequences in many fields, such as in the economy, in culture and in health preservation. In my opinion the direction of this tendency can be changed, and in fact, has to be changed in a way that wealthy Western European citizens who want to recover from their illnesses could get this service here in Hungary, combined with all the other touristic services that exist exclusively in Hungary and in our region (thermal- and spawater, recreation by the Hungarian landscape, gastronomy etc.). On the basis of this, the average 1 or 2 nights spent in Hungary, statistically justified in my thesis, could multiply.

2. Furthermore, I realise an enormous development opportunity in improving farm tourism, which is a very charateristic place of living and has a big population in the region. As I have written in my thesis, 42% of the population living in the region lives permanently on farms. I feel that this opportunity should be developed intensively further, which would also mean the strengthening of job creation, the drawing in of seed capital, and the introduction and improvement of the Hungarian peasant culture. Based on this, furthermore there is a possibility to restart some traditional Hungarian folk community festivals (as an addition to the traditionally celebrated holidays like Whitsun).

3. I also realise an important possibility for the region to join the national and international research and development activities in line with its own activities. The major economic branches are agriculture, animal breeding and the consequent industrial manufacturing and marketing. Since Mórahalom has already got a modern, European quality thermal and spa bath, and currently we are working on the realisation of the four-star medical hotel and a regional conference centre within it, therefore we will have every possibility by 2010 for Mórahalom and its region to intensively join the previously mentioned activities.

Last, but not least, I want to thank all those, who have helped my work to write my thesis, most importantly the leadership of the project company for giving me the opportunity to take my part in this noble development work.

7. Felhasznált irodalom

Aubert Antal: A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei.

Bauer András - Berács József: Marketing

Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing

Rácz Tamara: A turizmus hatásai

EuroSpa Hungary Kft: Dél-Alföldi turizmusfejlesztési stratégia

KSH: A Dél-Alföld turizmusa