KISKERESKEDELMI
EGYSÉGEK ALAPTEVÉKENYSÉGÉNEK SZERVEZÉSE
1. KISKERESKEDELMI HÁLÓZATOK
Kereskdelmi hálózat: ugyanazon területen müködö
kereskedelmi egységek összessége
A kiskereskedelem célja az áru állapotának - a használati érték
megváltoztatása nélküli - szükségszerü módosítása és azután pénzre történö
cseréje, ami által az áru v. szolgáltatás a vágsö felhasználókhoz jut.
A kiskereskedelmi hálózat operativ alapegysége a kereskedelmi üzlet (bolt), amely elhatárolt térben, önállóan müködik, az áruk
beszerzésére, raktározására és értékesitésére is képes.
2. Kiskereskedelmi egység tipusok
A stabilitástól függöen:
A.) Állandó (fix) székhelyü kerskedelmi egységek,
B.) Változó (mobil) kereskedelem.
A.) Állandó (fix) székhelyü kerskedelmi
egységek: állandó székhelyyel rendelkezö,
sajátosan berendezett kereskedelmi lét 141f58b esitmények.
Tipusok:
1. Kereskedelmi nagyüzemek
2. Kis kereskedelmi egységek: boltok, büfék,
automaták
1. Kereskedelmi nagyüzemek:
ÁRUHÁZAK:
Jellemzök, elönyök:
n Egy épületen belül - széles kereslet és
nagy vásárlóerö lekötésére, nagyszámú vásárló igényeinek szolgálatára vállalkozó
kereskedelmi létesítmények. Méreteik valamennyi árucsoport gazdag választékának
koncentrált kínálatát teszik lehetövé, ami a vásárlóknak elönyös bevásárlási,
a kereskedelemnek elönyös kínálati körülményeket teremt.
n Az árubeszerzéseknél nagyvevöként lépnek
fel, a legfejlettebb módszereket alkalmazhatják mind itt, mind az értékesítésnél,
kedvezöek a feltételeik a gépesítéshez, az elektronika bevezetéséhez.
n Az áru értékesítéséhez széleskörü
szolgáltatást tudnak kapcsolni.
n Nagyszámú dolgozót foglalkoztatnak,
sokoldalú munkamegosztásra, szakmunkaerök alkalmazására, folyamatos továbbképzésre
van lehetöségük.
Áruház-tipusok:
A
forgalomszervezés szempontából:
n nagyáruház, mely egy tulajdonos pénzéböl
épül, annak egységes vezetésével egybefüggö üzemként müködik. Ez a "klasszikus"
áruháztípus, itt az osztályok a vevö elött csak oly mértékig különülnek
el, hogy számadásilag a forgalmi és anyagi felelösség megvalósulhasson.
n közösségi áruház: önálló kereskedök
müködési formája egy épületben. Az áruházépület úgy jön létre, hogy a jövöbeli
árusítók egy szervezönél a beruházási költséget elöre lejegyzik a szükséges
területre, vagy pedig egy vállalkozó saját tökéjéböl épít egy nagy áruházépületet,
és amikor kész, bérbe adja a benne levö üzlethelyiségeket, árusító és raktár
területeket. Emellett igyekeznek az elkülönülés látszatát kerülni és az épület
szerkezetei is úgy alakítják ki, hogy a vevöben az áruházi összetartozás képe
kialakuljon
Telepítés helye szerint:
n belvárosi áruházak, ellátási központok áruházai:
nagyvárosokban történelmileg alakultak ki olyan utcák, terek, melyek mellé a
kereskedelem azért települt, mert a városi élet fö funkciói ezeken vagy
ezek körzetében bonyolódtak le
n alközponti, elövárosi és lakótelepi
áruházak: feladata az, hogy ellátási alközpontok és kisvárosnyi lakótelepek számára
tegyék lehetövé lakóhelyük közelében a napi és idöszaki szükségleti
cikkek beszerzését, mindenkor a hely jellegéböl adódó áruszükségletek
kiemelésével (pl.: kertészkedéshez szükséges termékek)
n bevásárlóközponti áruházak (szupermarket
- hipermarket, lakberendezési, építési, kertészeti vagy más szakáruházak):
autóval
sok irányból megközelíthetö forgalmi csomópontba települnek,
a
parkolási lehetöség böséges, nem ritkán az üzlet alapterületének 2-4-szerese,
a bevásárló kocsik szabadon a jármühöz tolhatók,
a
gépjármüvel nem rendelkezö vásárlói réteg érdekében városi és távolsági
autóbusz járatok is felkeresik vagy az áruház saját bevásárló járatokat
szervez.
n diszkont áruházak, nagy- és kiskereskedelmi
raktáráruházak:
csak
a leggyorsabban forgó áruk választékát tartják
a
kezdeti idöszakban legtöbbször egyszerü épületben müködtek, ma
viszont már egyre inkább új egységekben üzemelnek
kevés
berendezést használva, néha göngyölegböl, rakodólapról árusítanak, a
kisebb árukat egyszerü állványokra rakják
teljes
önkiszolgálással, minimális személyzettel dolgoznak, csak fizetett szolgáltatást
vállalnak, vagy még ilyet sem
árukínálatukban
elöfordulhat a szavatossági idejének vége felé járó, de még fogyasztható áru,
divathullámban el nem kelt cikk, tömegében túltermelt, ezért árán el nem adható
áru, nem szabványos termék, stb.
n raktár áruházak: bontatlan kartonokban,
ládákban, nagy csomagokban helyezik ki az árut, melyet a nagyvásárlók maguk
szednek össze egy erre kiképzett bevásárló kocsira, és számlázás, majd fizetés
után saját jármüvel maguk szállítják el. Az árakban az egyszerü körülmények,
bontatlan csomagokban történö vásárlás, házhozszállítás elmaradása, stb.
csökkentö tényezöként hatnak.
BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK
Jellemzök:
n A bevásárlóközpont történelmi kategória.
A társadalom fejlettségi fokának megfelelöen jelent meg és formálódott, míg
a mai tökéletességig eljutott. A telepített üzletek létrejöttéig a piacok
voltak a vásárlási központok.
n egyesített szervezés és tervezés alapján
megvalósított, nagy alapterületü közösségi létesítmény,
n alapvetö idöszakos és ritka
kereskedelmi szükségletek, vendéglátási, szolgáltatási, szórakozási, sport,
stb. igények kielégítésére,
n jellemzöen néhány nagylétesítmény (áruház,
stb.) mellett, a keresletnek megfelelö nagyságú és áru-összetételü
szaküzlettel, vegyes profilú üzlettel, szolgáltató létesítménnyel várja a
lakosságot,
n kiegészítve ezeket a pénzügyi, egészségügyi,
szellemi igények, pihenés, játék, szórakoztatás, igazgatás adott helyen hasznos
intézményeivel,
n közlekedési csomópontban fekszik, nagyszámú
parkolóhellyel tudja fogadni az érkezöket, emellett a gépkocsival nem
rendelkezök számára tömegközlekedési kapcsolata is van.
A bevásárlóközpontok
föbb építményi formái:
n Üzletbokor: az üzletek egy terülten,
viszonylag szétszórva helyezkednek el. Az áruutánpótlás vagy az áruszállításra
elkülönített utakon hátulról, vagy árufeltöltö alagútból történik.
n Szalag ("strip") központ: az üzletek egy
utca vagy tér két oldalán helyezkednek el.
n Passzázs vásárlóudvar: fedett térben van
elhelyezve, belsö utcájának két oldalán találkozhatunk üzletekkel
n Galéria vásárlóudvar: fedett térben van
elhelyezve, a tereket körbefogó földszinti és emeleti utcák mellett sétálva
ismerhetjük meg a kínálatot.
A világ
legnagyobb bevásárlóközpontjai
USA: Mall of America 400.000m2-nél
nagyobb bérbe adható területtel.
Nagy-Britannia:
Gateshead-i METRO-Centre 22000m2 bérbe adható területtel.
Franciaország: hat
90.000 m2-nél nagyobb bevásárlóközpont, Párizs szívében "les Halles" 57.000m2
Ausztria: Shopping City Süd 136.000m2;
Duna túlsó oldalán 74.000m2; HUMA 50.000m2
Németország: 30 db 40.000m2 feletti.
Milyen szempontokat mérlegeljünk
kisebb bevásárlóközpontokba való településkor?
Versenytársak: a bevásárlóközpontban a
lakosság szempontjából nagy elönye, hogy a kínálat teljességével találkozhat
egy fedél alatt, és nem kell nagy távolságokban, sok üzletet felkeresnie. Ez
fontos ajánlás a kereskedö számára is, de csak addig, amíg a konkurencia
nem lépi túl az egy versenytárs által arányosan elérhetö, ún. elegendö
forgalomrészt. Ez a helyzet a telítettség. Nem szabad elfelejteni, hogy a túl
merész versenyvállalás csödbe visz.
Telekárak, bérleti díjak: mérlegelni
kell, hogy a létesítés ráfordításai vagy a havi bérlet költsége megkereshetö-e
a várható forgalomból. Ennek megfontolásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy
a környék lakossága milyen árszínvonalat bír el.
Munkaerö-ellátás, bérek: hozzá
lehet-e jutni az adott területen megfelelöen képzett munkaeröhöz a
telephely kalkulációjában elviselhetö áron? Ha nem, lehet, hogy a kereskedö
sok gondot vállal magára.
Adózás: az egyes kerületek, városok, községek
részben eltérö tételekkel adóztatnak. (Pl. építményadót vetnek-e ott ki,
biztosít-e az önkormányzat adómentességet legalább az indulás évtizedére?)
Reklám: van-e lehetöség gyakorta
eljutni a hirdetés különbözö formáival a bevásárlóközpont fogyasztó-rétegét
jelentö lakossághoz. Akciók esetén biztosítható-e a reklámozott elönyök
gyors tudatosítása a potenciális vásárlók körében? Van-e vagy lesz-e intézményesített
reklám a bevásárlóközpontban?
Üzleti szolgáltatások: van-e saját
postahivatal; van-e bank az épületben vagy a közelben; étkezés milyen formában
lehetséges; takarítás hogyan van intézményesítve; karbantartás milyen fokú és
az elszámolása hogyan történik; vagyonvédelem milyen szintjét biztosítják
szervezetileg és milyen további nívójának kiépítésére van lehetöség; a
biztosítás mire terjed ki, mire kell egyénileg biztosítást kötni; hogyan történik
a közös költségek felosztása, elszámolása; raktározásra van-e lehetöség.
Helykiválasztás
n Jó árukörnyezet: fontos, hogy az egymás
mellett lévö üzletek árukínálata nem üsse egymást, (pl. finom ruházati
cikk mellett autósbolt), inkább egészítsék ki egymást (pl. bútorüzlet mellett
szönyegüzlet).
n Sarok: a sarokfekvés legtöbbször felértékeli
a helyet, néha 30-50%-kal is.
n Napos-árnyékos oldal: a vásárlók jó rész
nem kedveli az erös napsütést, szívesebben sétál az árnyékos oldalon.
Emellett, ha kirakat is van, nagy gond az árukár elleni védelem.
n Földszint - emelet - mélyszint: ha mozgólépcsö
van, kevés az értékeltérés, egyébként a földszint magasabb értékü. A felsöbb
emeletekre jó vevötájékoztatással lehet a vásárlókat felcsalogatni.
n Kellemes környezet: jó belsö
atmoszféra, virágdísz, szökökút, vevöpihenök, gyerekjátszók, nívós
toalettek.
n Sok mindent befolyásol, vagy eldönt az,
hogy hol lehet - a parkolással együtt - jelentös telekigényt biztosítani.
E téren az elöregedett városrészek, a múlt túlterjeszkedö, korszerüsíthetetlen
gyártelepei sok esetben kedvezö megoldást kínálnak. Még nagyarányú bontások
árán is, mert a kiépített közlekedés, az infrastruktúra és a lakossági tömegkapcsolat
felbecsülhetetlen elönyt jelentenek.
KERESKEDELMI NAGYÜZEMEK
ÉRTÉKESITÉSI FORMÁI
Klasszikus
eladás:
n elárusitó
a központi elem: ö ad információt és az eladás is öáltala történik,
nBármilen
árukészlet értékesitésénél használható
Önkiszolgálás:
nAz elárusitók
relativ hiánya jellemzö, a vásárló szabadon választhatja ki a kivánt terméket,
nFontos
az áruáramlás megszervezése.
2. Kis
kereskedelmi egységek: boltok, büfék, automaták
nBoltok,
büfék jellemzöi:
n Mobilitás,
n Vevök
közelsége,
n Kis
terület elegendö,
n Gyors
eladás,
n Kis
befektetés
nAutomaták:
a kereskedelmi tevékenység kiegészitöi.
A múlt század utolsó
két évtizedében jelentek meg az elsö értékesítö automaták az USA-ban.
Föbb típusai: kiejtö, rekeszes, folyadékadagoló, speciális és kombinált
automaták.
Döntö többségük a helyi ellátási igényeknek
megfelelöen, élelmiszereket
árusít. Igen elterjedtek a hideg és meleg italokat
árusító automaták. Jelentös
szerepet töltenek be az ellátásban a nem folyadékárusító automaták is
(cukorka, rágógumi, szendvicsek, saláták, fagylalt, pékáru, cigaretta, stb.).
Iparcikkeket is lehet automatákon keresztül árusítani: pl. levélpapír,
képeslap, bélyeg, közlekedési eszközök jegyei, könyv, újság, stb.
A kereskedelmi automaták ellátásban betöltött
szerepe föként a tömegfogyasztási
cikkek területén jelentös és elsösorban a gyorsasága miatt vált közkedveltté. De nem elhanyagolható az az
elönye sem, hogy a bolti nyitvatartási
idötöl függetlenül is hozzájuthat a vásárló a kívánt árucikkhez.
Leggyakrabban a különbözö nagy forgalmi csomópontokon helyezik el. Hatékonyan
üzemeltethetök még hivatalokban,
oktatási intézményekben, gyárakban, áruházakban, boltokban, szállodákban vagy
ezek közelében.
Telepítésük történhet szabad térre vagy zárt térre, elhelyezésük lehet egyénenkénti vagy csoportos.
B.) Változó (mobil) kereskedelem
nJellemzök:
n Mobilitás
n Az
egységek ''keresik'' a vevöket,
n Kis
termékskála,
n Szezonalitás-függö,
3. A kiskereskedelmi egységek operativ folyatamai
Elemei:
na
munka tárgyát képezö áru jellemzö kiindulási és célállapota, valamint
- az egyes technológiai tevékenységek eredményeként bekövetkezö - állapotváltozása
na vevök
szükségletének kielégítése, illetve az értékesítés érdekében elvégzendö
munkafolyamat tevékenységeinek sorrendje és teljesítésük módja
na
technológiai folyamat végrehajtásához szükséges technikai eszközök fajtái,
alkalmazásuk feltételei és kapacitásuk
na
munka tárgyának, a munkafolyamatot alkotó tevékenységeknek, az elvégzésükhöz szükséges
technikai eszközöknek és a munkafolyamatot megvalósító, a technikai eszközöket üzemeltetö
munkaerönek (és a vevönek) mennyiségi, térbeli és idöbeli egymáshoz
rendelése
Befolyásoló
tényezök:
na bolt
(áruház) profilja,
na
forgalmazott áruk fizikai jellemzöi,
na bolt
tevékenységi köre,
na bolt
tevékenységének nagyságrendje,
na bolt technológiai adottságai (technikai eszközök),
na bolt külsö technológiai kapcsolatai és
naz értékesítési
mód
1. ábra. A kiskereskedelmi egységek operativ folyatamai
Az operativ
folyamat megszervezéséhez szükséges elemek:
1. Fö funkcionális
területek:
n Áruátvételi
terület
Az áruátvételi tevékenység a bolti
technológiai folyamat elsö részfolyamata.
Jelentösége: az áru itt lép be a
bolti technológiai és logisztikai folyamatba
n A
raktár: A készleteket tárolhatják az áruház épületén kívül; az áruházépület
üzemi területének raktáraiban; az eladótér kéziraktáraiban; az eladótér magasállványainak
felsö soraiban.
n Elökészítö
terület: Az áru értékesítésre alkalmas állapotának ellenörzése,
az áru állapotának megváltoztatására irányuló tevékenységek tartoznak ide. Pl.
az önkiszolgálással értékesítendö ingek eladótéren kívüli csipeszelése, az
áru eladótéren kívüli elörecsomagolása, darabolása, vagy a hús, csemegeáru
elöre szeletelése.
Ezeket a feladatokat azért kell az eladótéren
kívül végezni, mert ezáltal lehetöség nyílik a munkaerö racionális
felhasználására, a bolt kapacitásának növelésére.
nAz
eladótér aránya az összterületböl
50-70
2. Szükséges gépek,
felszerelések:
n Pénztárgépek,
n Hütöberendezések,
n Vitrinek,
n Vágó,
szeletelö, kávéörlö gépek, stb.
