|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||
Az utazási irodai szektor fejlődéstörténete
Egy szállodacsoport a jobb telítettség miatt létrehozott egy utazási irodát, ami náluk szállásolta el a vendégeket. A két világháború között létrejött Németországban Dr. Degener létrehozta a Touropa nevű utazási irodát. A világháború után általános gazdasági fellendülés volt. Növekedett a jövedelem és a szabadidő, elkezdtek kiépülni a fogadóhelyek. A repül 636i82g ős utak kontinentális és interkontinentális viszonyban is fellendültek. A '60-as években kezdtek tömegessé válni a csoportos utazások. Németországban hatalmas gyárilag megszervezett buszos csoportos utazások indultak déli irányba, főleg Olaszországba, majd Görögország, Spanyolország és Portugália is desztinációvá vált. Csökkentek az utak árai nőtt a kereslet, míg a németek nagy része megjárta ezeket az utakat. A németek utazási intenzitása (egy főre eső utazás) a legnagyobb Európában. Új desztinációk jelentek meg, pl. Észak-Afrika; főleg Tunézia. A német utazási trendek jelentek meg Magyarországon néhány év csúszással. A volt gyarmati országok is bekapcsolódtak, mint fogadó országok. Ez azért volt előnyös, mert az anyaországhoz hasonló nyelvet beszéltek és turisztikai bevételre tehettek szert, fejlesztették turisztikai kapacitásaikat már nem csak az anyaországból utaztak oda. A '70-es években volt 'Japán kiszabadulása' azaz, amikor úgy tűnt, hogy a világ gazdasági középpontja Japán lesz. Ők azonban nem tudtak szoftvert készíteni, így Amerika maradt az. A '70-es években kezdtek el növekedni a fizetett szabadságok Japánban elárasztották Európát. Utaztak Auszrtáliába, Dél-Kelet Ázsiába, Amerikába és Európába, Európában 10-14 napos körutazásokat tettek, minden országban eltöltöttek egy kevés időt. Amerika és Anglia között mindig is jellemző volt a turizmus. A 2. világháború után Amerika adott pénzt Nyugat-Európának (Marshall segély), amiből újjáépült. A '60-as években amerikai csoportok jöttek Európában, részben rokonlátogatás, bevásárlás miatt, de jellemző volt a military turizmus is. A dollárnak jó volt a vásárlóereje Európában. Az utazási vertikumok kitágultak, azaz az utazásszervező vállalatok (a TUI szállodákat vett pl. Tunéziában) és a légitársaságok szálláshely tulajdonosok lettek, vagy szállodaláncokban szereztek tulajdont (pl. a repülőjegy mellé rögtön szállást is tudtak adni). Bizonyos szállodaláncok egyesültek (új név, vagy megtartották a régit) vagy egymással francise szerződést kötöttek - egy önállóan működő szálloda felveszi egy szállodalánc nevét, ami átadja a know-how-ját és beleveszi az értékesítésbe. Amerikában az utazási szektor nagyrész repülőjegyekről szól, vagy autóbérlésről, szállásfoglalásról. Az utazási szektor fejlődése Európában volt a leggyorsabb.
Az európai utazási irodai szektor övezetei
1. kontinentális Észak-Nyugat Európa (Ausztria, Svájc, Németország, a Benelux államok és a skandináv országok)
A kereslet elsősorban a mediterrán felé irányult, homogén volt. A '60-as, '70-es években létrejöttek a nagy utazásszervezők és kiépültek az Európa méretű utazási birodalmak (pl. Németországban a TUI). Nagy touropetárotok működése a jellemző. Ma is az utazások fő iránya északról délre.
2. Nagybritannia
Jelentős a kiutazó kereslet. A 2. világháború után a kiutazás kicsit gyengébb lett a vásárlóerő miatt. Itt nem volt homogén kereslet, több desztinációba is utaztak. Kereskedelmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat építettek ki sok országgal. Ausztrália, India, bizonyos Afrikai országok. A britek önállóbban szervezték saját útjaikat, mert ismerték a desztinációkat ahová mentek és angolul beszéltek. Létrejöttek nagy touroperátorok (Thomson Holidays), amik nagyobb nyitottságot árultak el, nagyobb volt az innovációs hajlam (új termékek bevezetése), mert a britek akkor is utaztak volna, ha nincsenek utazásszervezők. Ha megerősödött a dollár, az Amerikaiak elözönlötték Londont, ha a font lett erős, akkor az angolok mentek New Yorkba vásárolni.
3. Latin és mediterrán Európa (Franciaország, Portugália, Görögország, Spanyolország - nem homogén)
Sokkal erősebb a belföldi desztinációk iránti kereslet, mint a másik két övezetben. Nem jellemző ezekre az országokra az idegen nyelvek ismerete. Minden országban megvannak a turisztikai vonzerők pl. hegyek, tenger, stb. Az utazási irodai szektor sokkal lassabban fejlődött ki és gyengébb volt később jöttek létre nagyobb touroperátorok. Utazási szempontból az itteni népesség kevésbé innovatív, kevésbé önálló. A '70-es években kezdtek el inkább külföldre utazni, a kiutazó kereslet országonként változik. A britekhez hasonlóan a volt gyarmatbirodalmakba utaztak. Franciaország - Marokkó, Tunézia, Francia-Polinézia, Portugália - Brazília, Spanyolország - Dél-Amerika, stb. Ezek a mediterrán országok elsősorban fogadó országok, a fő vonzerő a tengerpart. Franciaországban a '70-es években indult meg az utazási szektor fejlődése, a többiben a '80-as évek közepére. Inkább az elaprózódott touroperátori szektor a jellemző.
Az utazási szerződések erősen integráltak. Szolgáltatókat, közszolgáltatókat, utazásszervezőket, stb. is magukban foglalnak. Gyakoriak a nem szakmai befektetők előtérbe kerülnek a tőkemegtérülési mutatók.
Találat: 2903
