A TURIZMUS, MINT SZOLGÁLTATÁS

1. A TURIZMUS ALAPFOGALMAI

"A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredö kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen jövedelemszerzö tevékenységgel."

Hunziker és Krapf

n1963-ban az ENSZ "Nemzetközi utazások és turizmus"-ról tartott római konferenciája a kö-vetkezö fogalmi meghatározásokat ajánlotta elfogadásra.

Látogató: minden olyan személy, aki állandó lakóhelyétöl különbözö, más országba látogat bármely célból a munkavállalást kivéve. Ez a meghatározás a látogatók két csoportját foglalja magában:

a) Turista, aki mint ideiglenes látogató legalább 24 órát tartózkodik az országban, és utazásának célja a szabadidö eltöltése (üdülés, pihenés, egészség, sport, tanulás vagy vallás), vagy üzlet, család, konferencia, kiküldetés.

b) Kiránduló, aki mint ideiglenes látogató kevesebb mint 24 órát tartózkodik az országban, beleértve a kategóriába a tengeri utazáson résztvevöket, de kizárva belöle az átuta-zókat.

nAz 1970-es években Nagy-Britanniában az Idegenforgalmi Intézet egy komplexebb definíciót javasolt, amely így hangzott: a turizmus az emberek ideiglenes, rövid idötartamú helyváltoztatása lakó helyüktöl és munkahelyüktöl kívüli helyre, továbbá a meglátogatott helyen való tevékenységük összessége. Magában foglalja a különbözö célú helyváltoztatásokat és a napon belüli látogatásokat, kirándulásokat.

A TURIZMUS 5 FŐ JELLEMZŐJE

1.) A turizmus az emberek helyváltoztatását és a meglátogatott helyen való tartózkodását foglalja magába

2) Mindenfajta turizmus esetén megtalálható két elem: a desztinációra való utazás és az ott tartózkodással együttjáró tevékenység.

3) Az utazás és tartózkodás helye különbözik az állandó lakóhelytöl és munkahelytöl, így a meglátogatott helyen az utazók tevékenysége eltér az ott élök és dolgozók te-vékenységétöl.

4) A helyváltoztatás, a meglátogatott helyen való tartózkodás ideiglenes, rövid idötar-tamú, a résztvevök néhány napon, héten vagy hónapon belül visszatérnek lakóhely-ükre.

5) A meglátogatott helyre valamilyen cél(ok) miatt utaznak a résztvevök, s ez különbözik a letelepedéstöl, illetve a munkavégzéstöl.

KÖVETKEZTETÉS: a turizmus mindig valamilyen utazással jár együtt, azonban nem minden utazás jelent turizmust.

3. A TURIZMUS A SZEREPEPLŐK SZEMSZÖGÉBŐL

a) A turisták a turizmus során a különbözö fizikai-pszichikai motivációkkal összefüggö aktivitások elérésére törekszenek a lehetö legjobb feltételek mellett. Ez az ok-, célrendszer alapvetöen meghatározza az utazási célhelyet és az ottani tevékenységeket.

b) A turizmusban közremüködö szolgáltatásnyújtók, vállalkozók (közlekedés, szállás, a vendéglátás, kereskedelem, utazási irodák stb.) a turizmust a profitszerzés lehetöségének tekintik, és ennek érdekében igyekeznek megfelelni a kereslet igényeinek.

c) A fogadóterület irányítói, az állam elsösorban gazdasági, politikai szempontból ítélik meg a turizmust, amely attól függ, hogy az hogyan hat az ott élök jövedelmére, a helyi adóbevételek alakulására, a település fejlödésére. Nemzetgazdasági szinten nagy jelentösége van a költségvetési bevételek alakulásának, s nemzetközi turizmus esetén a külföldi devizabevételeknek.

d) A fogadóterület lakossága a turizmust általában foglalkoztatási és kulturális faktornak tekinti. A turizmus egy kölcsönös hatásmechanizmust teremt a turisták és a helyi lakosság között, amelynek lehetnek pozitív és negatív összefüggései.

4. A TURIZMUS FAJTÁI

n Az utazás és tartózkodás helye szerint:

n Belföldi (hazai) turizmus - az emberek lakóhelyükön kívüli területekre utaznak az országon belül. A turizmus során elköltött pénz az országon belül marad.

n Nemzetközi turizmus - az emberek egy másik országba utaznak valamilyen idegenforgalmi céllal. Ennek lehetösége, körülményei a meglátogatandó ország(ok) helyzetétöl függnek: azonos-e vagy különbözö a nyelv, mi a nemzeti valuta, milyen szabályozás érvényes a külföldiek beutazására (vízum, útlevél)

n A motiváció jellege szerint:

nfizikai (pl. sportolás, gyógyulás) és

npszichikai (pl. vallás, ismeretszerzés, rokonlátogatás) motivációkat, illetve a kettö kombinációját.

Vannak szerzök, akik a Maslow-féle szükséglet-hierarchia elmélet alapján rendszerezik az utazási motivációkat.

nA turisták és a fogadó terület közötti kapcsolat szerint

nAz üdülö-turizmusban résztvevök többnyire "idegen"-ek a meglátogatott helyen (kivétel ez alól a lakásos turizmus), és a motiváció nem tételez fel speciális kapcsolatot a turisták és a vendéglátók között.

nAz üzleti turizmusban résztvevök az üzleti partnereiket keresik fel a meglátogatott helyen, míg

nharmadik csoportba tartozók valamilyen közös érdeklödés miatt egészen közeli kapcsolatba kerülnek a fogadóhely lakosaival: barátok, rokonok meglátogatása, vallási okok (pl. zarándoklat), etnikai kapcsolatok, tanulmányút stb.

nAz utazás idötartama szerint:

n napi vagy kiránduló

n tartózkodóturizmust, amelynek idötartama minimum 24 óra

nAz idötöltés alapján:

nvakációs (szabadságidö alatti) és

nhivatás (a hivatás gyakorlásával összefüggö, részben a munkaidö terhére és a küldö szerv finanszírozásával történö) turizmusról beszélhetünk

nAttól függöen, hogy a turista egyedül vagy egy csoport tagjaként vesz-e részt az utazásban:

negyéni és

ncsoportos turizmus

nA turizmus során igénybe vett szolgáltatások (közlekedés, szállás, étkezés, városnézés, múzeumlátogatás stb.) biztosítása alapján:

na turisták biztosíthatják saját maguk úgy, hogy vagy az egyes szolgáltatásnyújtókkal kerülnek közvetlen kapcsolatba, vagy utazási irodán keresztül egymástól függetlenül vásárolják meg az egyes szolgáltatásokat.

n A turizmus másik formája, amikor a turisták egy utazást meghatározott áron vásárolnak meg, amelyen belül az egyes szolgáltatási elemek árai nem ismeretesek. A turizmusnak ezt a formáját szervezett turizmusnak (angolul inclusive tour) nevezzük vagy más szóhasználattal csomagtúrának (package tour). Értelemszerüen a szervezett turizmus is lehet egyéni és csoportos.

nA turizmus finanszírozása szerint:

nÖnfinanszírozó a turizmus, amikor a részvétel költségeit maga a turista vagy hivatásturizmus esetén - részben vagy egészben - a küldö szerv fizeti.

nA szociálturizmus a turizmusnak egy támogatott formája, amely többnyire speciális fogadólétesítmények által nyújtott szolgáltatások igénybevételét tételezi fel. A szociálturizmusban való részvétel lehetösége általában korlátozott, foglalkozás, kor, családi, jövedelmi helyzet stb. szerint. A támogatást esetenként maga az állam, a különbözö szakszervezetek, illetve egyéb szervezetek nyújtják.

5. IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOK, IDEGENFORGALMI TERMÉKEK

IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOK

ntermészeti tényezök/adottságok:az idöjárás, a különbözö évszakok, de különösen a nyár és a tél a többi természeti adottsággal (vízpart, hegyvidék, növény- és állatvilág, egyedi természeti jelenségek stb.) együtt jó lehetöségeket kínálnak a turisták számára

nember-alkotta adottságok amelyeket a történelem folyamán nem a turizmus céljaira hoztak létre, de ma már idegenforgalmi vonzerövel bírnak: épületek, múzeumok, történelmi emlékhelyek,

nszórakoztató jellegü attrakciók egyre fontosabb tényezöi az idegenforgalmi vonzerönek:

nállandó jellegüek, pl. ún. téma parkok (Disney World, Euro Dis-ney), állatkertek stb.,

nidöszakosak, pl. kiállítások, vásárok, zenei rendezvények, sport-rendezvények.

Mivel a meglátogatott hely többnyire távol esik a turisták állandó lakóhelyétöl, biztosítani kell részükre az utazásukhoz és tartózkodásukhoz szükséges alapvetö szolgáltatásokat  (közlekedés, szállás, étkezés, higiénés feltételek) és a motivációjuknak megfelelö speciális szolgáltatásokat (ilyen pl. gyógyturizmus esetén a gyógykezelés, konferenciaturizmus során konferenciaterem, szinkrontolmácsolás stb.). Összességében ezekböl a különbözö szolgáltatásokból tevödik össze az idegenforgalmi termék.

AZ IDEGENFORGALMI TERMÉK különbözö szolgáltatások halmaza, nincsenek meghatározott  paraméterei, nem egy (vagy több) dologi tárgy, amely megtekinthetö, a vásárlás elött kipróbálható, mint más árucikk (pl. televízió, mosógép, gépkocsi stb.).

Sajátos jellemzöje az idegenforgalmi terméknek, hogy nem szállítható és nem tárolható. Egy termék, egy idegenforgalmi szolgáltatás csak egy adott helyen és egy adott idöpontban értékesíthetö. Leegyszerüsítve azt lehet mondani, hogy az idegenforgalmi terméknek idöbeni értéke van. Egy ki nem adott szállodai szoba, az el nem adott repülöjegy nem tárolható, más idöpontban nem értékesíthetö, s a szolgáltatásnyújtó számára elveszett bevételt jelent.