A SPORTTURIZMUS FEJLESZTÉSE A SPORTTUDOMÁNY ÉS BIOMETEOROLÓGIA TÁMOGATÁSÁVAL, PEDAGÓGIAI MÓDSZEREKKEL MEGALAPOZVA ÉS MEGTEREMTVE A PIAC TÁRSADALMI FELVEVŐ BÁZISÁT

A sportturizmus fejlesztése a sporttudomány és biometeorológia támogatásával, pedagógiai módszerekkel megalapozva és megteremtve a piac társadalmi felvevő bázisát

Bevezetés

KUTATÁSI TERV

1. Bevezetés

1.1. Komplex problémafelvetés

A XX. század leggyorsabban fejlődő társadalmi és gazdasági jelensége a turizmus, ami a világgazdaság bruttó nemzeti termelésének 12%-át teszi ki. Az utazással összekapcsolt pihenésben résztvevők számában óriási növekedése tapasztalható: 567 millió turista, 3,8%-kal nő évente (WTTO).

Joggal fogalmazódott meg a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül célként, hogy a turizmus hazánk gazdaságpolitikájának egyik remélt kitörési pontjává váljon, várva, hogy az idegenforgalom jelentősebb mértékben hozzájáruljon az ország fejlődéséhez, a foglalkoztatás javulásához, a bevételek-kiadások egyenlegének biztosításához.

E gazdasági ágazat fejlődésének komoly gátat szab az elsődlegesen klimatikus tényezőktől függő - pl.: Balaton partján mára már csak 4-5 hétre korlátozódott 151h72b - szezonalitás (Bánhidi 2004).

A probléma feloldása lehet egy új, a fejlődő világban teret hódító ágazat, a sportturizmus, az aktív pihenés szezonokon átívelő programkínálata.

Elérkezett az idő arra, hogy a közgazdászokon kívül más tudományágak képviselői is bekapcsolódjanak, tudásukat átadva ebbe a fejlesztő munkába. A sportturizmus ugyanis csak abban az esetben számolhat a közgazdászok által tervezett bevétellel, ha képes a sporttudományok, a pedagógia és pszichológia, valamint a környezetet vizsgáló természettudományok által definiált célcsoportokat elérni, azoknak adekvált programokat biztosítani. A potenciális vásárlók azok a naponta rekreációs sportot űző vásárlók lesznek, akik egyrészt szeretnék gyakorolni a már megszokott szabadidős tevékenységüket, másrészt új, általuk eredményesen és sikeresen űzhető mozgásformákat akarnak kipróbálni.

Így válik szükségessé az egészségnevelés, annak a pedagógia eszközrendszerével való készség szintre emelése - ezzel garantálva a sportos életvitelhez szükséges motivációt -, a megszokott lakóhelyét elhagyó egyénre ható új környezeti és a sportmozgásból adódó fizikai terhelések szummázott hatásának vizsgálata.

1.2. A kutatásom szempontjából kiemelt probléma felvetése

A turizmus új ágazatának fejlesztése - az eredményesség függvényében - feltételezi a klimatikus és időjárási viszonyokhoz való maximális alkalmazkodás képességét, hiszen az éghajlati tényezőknek, valamit az időjárási viszonyoknak elsődleges befolyásoltsága van a kikapcsolódni és pihenni vágyó egyén komfortérzetére, valamint azok szabadidős- és sporttevékenységének hatékonyságára.

Ehhez azonban meg kell ismernünk ezen környezeti összetevőket, azok élő szervezetre gyakorolt hatásmechanizmusait.

A jól megtervezett program a siker garanciájával áruba bocsátható. Csakhogy a mai magyar társadalom hiányos egészségtudata még mindig akadálya annak, hogy a fejlődő turizmus célirányosan tervezett kínálatával szemben valódi, hozzáértő, így eredményesen választani tudó fogyasztó réteget tudjon képezni. Meg kell teremteni az egészségtudat elsajátításának ehetőségét. Ennek kiemelt helyszíne az iskola kell, hogy legyen.

2. A téma aktualitása

2.1. Személyes kapcsolódási pontok a témához

Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához és megtartásához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra, testedzésre van szükség. Ma, amikor életterünk során mozgáslehetőségünk, mozgásterünk beszűkül, akkor egyre nehezebben tudjuk elkerülni a különféle mentális funkciózavarok kialakulását:

• terheléstűrés,
• konfliktuskezelés,
• problémamegoldó képesség,

és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségek:

• magas vérnyomás
• mozgásszervi megbetegedések,
• elhízás, stb

kialakulását.

Az ismertetett társadalmi helyzetkép indokolja az egyén fittségi programba való bekapcsolódását, a szabadidős tevékenység tervezett aktív eltöltését. Ezt nyomatékosítja számos statisztika. A Pannon Egyetemen részben általam vezetett, a hallgatók körében végzett felmérés is figyelemfelkeltő adatokkal szolgált. Az 1995-ös EUROFIT felmérés 10 éves távlatban történő megismétlésével a fittségi állapot változásának folyamatát voltunk képesek felfedni. Ennek eredménye minden fittségi mutató tekintetében ijesztő mértékű - 20-50%-os - visszaesést jelzett.

Az iskolarendszerünk testi nevelést célzó tárgyai nem adnak kellő ismeretet, így motivációt sem ahhoz, hogy az egyén reálisan tudja értékelni fittségi állapotát, ahhoz igazítani fittségi céljait, annak megvalósításához kiválasztani a megfelelő mozgásformát. A következő táblázat jól tükrözi mindezt:

A kb. 30-ik életév után dominánssá váló, szervezetre jellemző leépülő folyamatok következményeivel nincsenek tisztában az emberek. A prevenció mint célkitűzés az egészségnevelés hiányosságai miatt nem válik megvalósíthatóvá széles körben.

A baj orvoslására van társadalmi igény. Azonban az intézményesített rekreáció kínálatából való választás a megfelelő ismeretek hiányában legtöbbször - keresleti és kínálati oldalon egyaránt - nélkülözi a tudományosságot és tervezettséget, annak ellenére, hogy az ember egészségének megszilárdítását, illetve szükség szerinti megújítását célzó tevékenységre a többség nagyon kevés időt tud fordítani. Ezt a behatárolt, rövid időintervallumot csak jól megtervezett, egyénre szabott programmal lehet eredményesen felhasználni, garantálva a jó közérzetet és a motiváló sikerélményt.

A Pannon Egyetem Testnevelés Tanszékén dolgozom, ahol a hallgatók körében végzett fent említett vizsgálat, melynek hipotézisét alulmúlta a kapott eredmény, indokolttá tette számomra az egészséges életmódra nevelés lehetőségeinek kutatását. Megkezdtem egy, a Pannon Egyetemen tanuló hallgatók fittségi programba való, önálló bekapcsolódását segítő szoftver fejlesztését informatikus hallgatók bevonásával. 

2004-től tanítunk tanszékünkön olyan tantárgyakat, amelyek az egészséges életmóddal foglalkoznak. A tudományát megalapozni szándékozó Turizmus Tanszék szakmaorientált tárgyak kidolgozását várta el kollégáimtól:

Wellness- fitnesz turizmus

Egészséges életmód programok

Természetben űzhető sportágak rekreációs lehetőségei

Labdajátékok rekreációs lehetőségei

Szív keringési rendszer fejlesztése, alakformálás

Egészséges táplálkozás, különleges táplálkozási formák, sporttáplálkozás

melyek tanításában én is szerepet vállalok. Ennek köszönhetően - természetes elvárásként - kellett betekintést nyernem a turizmus tudományába, így találva újabb lehetőséget az egészséges életmód tolmácsolására.

2006-ban alapító tagja lehettem a Dr. Bánhidi Miklós által irányított, az MSTT égisze alatt megszületett Sportturizmus Szakosztálynak. Ez a kutató csoport arra törekszik, hogy sporttudományi megközelítésben elemezze a sportturizmust, mint a turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatát. Nemzetközi és hazai kutatási eredmények ismeretében arra tettünk kísérletet, hogy felvázoljuk és elemezzük a sportturizmus elemeit. A két főszereplő, a szervező animátor és a résztvevő turista egy utazás nyomán gyakran a megszokottól eltérő földrajzi környezetben élik át aktívan, vagy passzívan a sporttevékenységet. Számunkra egyértelmű, hogy ennek színvonala a szereplők adottságaitól és motiváltságuktól determinált, amelyek hatásai lehetnek a sportturizmus igazi eredményei.

Az elemzése során arra a megállapításra jutottunk, hogy eddigi sporttudományi adalékok már számos hasznos információt nyújtanak a turizmus számára, de az otthoni környezettől eltérő, más motiváltsággal rendelkező sportturista tevékenységét vizsgáló részletes sporttudományi indíttatású mérések még váratnak magukra. Ezért elindítottunk egy átfogó vizsgálatot sporttudósok, turisztikai szakemberek bevonásával egy korábban felvázolt (Bánhidi et al. 2006) kutatási terv alapján.

Ebben a komplex kutatásban kaptam azt a feladatot, hogy megismerjem az éghajlati tényezőknek, valamit az időjárási viszonyoknak az élő szervezetre gyakorolt hatásmechanizmusait a turizmus eredményességét segíteni kívánó társtudományok szemszögéből.

2.2. Természettudományok - meteorológia , biometeorológia - által jelzett aktualitás

A légkör egyes elemei kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan változnak. A szervezetet viszont elsősorban a - környezet addigi stabilitását megbontó - meteorológiai elemeknek egyidejű, gyors és nagy mértékű változása tudja alkalmazkodásra, válaszreakciókra kényszeríteni. Ilyen körülményeket tudnak teremteni az időjárási frontok.

A mi életünket kísérő klímaváltozás hatásai érzékenyen érintik az emberi szervezetet, nemcsak a krónikus betegeket, időseket, hanem az egészségeseket is a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának fokozódása következtében (VAHAVA 2006.). Ezt a kijelentést igazolja az a kutatás, amely szerint az északi félgömbön a század végére a légköri cirkuláció jelentős mértékű átrendeződése várható. A ciklonok száma összességében lecsökken, míg ezzel egy időben jelentősen emelkedik a nagy erejű ciklonok évi száma (McBean, Zwiers 2003.) Így az "agresszív" ciklonokhoz kapcsolódó frontok időjárási elemei is egyre szélsőségesebb megjelenést mutatnak. Ennek viszont egyenes következménye a kiváltott élettani hatások felerősödése.

2.3. Társadalmi aktualitás

2.3.1. Egészségügyi statisztika

Magyarország lakosságának egészségi állapota katasztrofális. A demográfiai paraméterek rendkívül kedvezőtlenek; a lakosság száma folyamatosan csökken, s ha ez a tendencia folytatódik, hamarosan 10 millió alá csökken. Ennek hátterében egyrészt a csökkenő születésszám áll, amely egyébként Európa-szerte általánosan megfigyelhető, másrészről a magas halandóság, ami - eltérően a fejlett európai országoktól - Magyarországon kiugró. Az ezer lakosra vonatkoztatott halálozások száma a 90-es évek elején valamelyest csökkent, azonban 1998-ban ismét emelkedett.

A csecsemő-halandóság csak nagyon lassú ütemben csökken - még mindig 10 ezrelék körül van. Mindezek alapján a születéskor várható élettartam is az Európai átlagnál messze alacsonyabb - férfiaknál 66,2 év, míg a nőknél 75,3 év. Az európai összehasonlítás egyértelműen mutatja, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél Magyarországon jelentős a deficit, csaknem eléri a tíz évet.

A vezető halálokok arányát mutatja a lenti táblázat. A keringési betegségek, daganatok, erőszakos halálozások, emésztőszervi valamint a légzőszervi betegségek a vezető halálokok.

Ezek közül az elsődlegesen civilizációs betegségek körébe tartozik, és láthatóan a halálokok között magas prioritást élvez a daganatos megbetegedés, illetve a keringési rendszer elégtelensége.

A WHO szerint egészségi állapotunkat az alábbi faktorok befolyásolják:

25 %-ban öröklött tulajdonságaink

18 %-ban az egészségügyi ellátás

20 %-ban a minket kürölvevő környezet

37 %-ban az egyén életmódja

Az első három faktort az egyén nem vagy csak közösségi keretek között képes kis mértékben befolyásolni. Ezért az egyén felelőssége szempontjából életmódunk válik meghatározóvá.

2.3.2. Rekreációs igények - szabadidő hasznos eltöltése

A rekreáció az elfogadott nemzetközi értelmezésben a szabadidő eltöltés kultúrája. Azon belül is a jó közérzet, a jól-érzés, a jól-lét, a minőségi élet megteremtése. A (munkában elfáradt) ember aktív kikapcsolódását, pihenését, felfrissülését, munkaerejének, munkavégző képességének (bővített) újratermelését és a többé válást is jelenti. A rekreáció egyik célja az ember egészségének megszilárdítása, illetve szükség szerinti megújítása; harmonikus életvitel kialakítása, ezáltal jól megélt hosszú élet; alkotókedv, pszichomotoros megújulási képesség és készség; továbbá az optimális fizikai, lelki és szellemi teljesítőképesség állandósítása.

Eszközül a drámai katarzis élményétől a szórakozás legkülönbözőbb válfajain, a táncon, a játékon és a hobbitevékenységeken át a sport legkülönfélébb változatait is használjuk. Ennek értelmében azokat az egyéni és társadalmi érdekeket (szükségleteket) kielégítő (pozitív) magatartásformákat nevezzük rekreatívnak, amelyek az ember jó szomatikus, pszichés és szociális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvő-, és az optimális teljesítőképesség meg-, ill. újratermelésre valamint megújításra irányulnak (Bánhidi 2006).

Miért is van szükség a rekreációra, mely civilizációs tényezőket kell kompenzáló erőként ellensúlyoznia? A civilizációs fejlődés káros hatásait, amelyek a következő elemekben jelennek meg életünkben:

• A gépesítés, automatizálás miatt csökken a mindennapos fizikai aktivitás. A fennmaradó terhelés viszont többnyire egyoldalú, statikus.

monoton munka (idegrendszert terheli)

ülővé vált életforma (betegségek tekintetében rizikófaktor)

• A mindennapos hajsza, teljesítési kényszer, az időhiány okozta miden napi stressz (stressztünetek, fáradtságérzet), melynek kísérőjelensége a túlzott és rendszeres alkohol és drogfogyasztás, dohányzás.
• A jóléti társadalmakban a fogyasztás túlfogyasztássá válik - táplálkozási szokásokra vetített következménye a mérsékelt fizikai aktivitás mellett az obesitas népbetegséggé való növekedése.
• A civilizáció indirekt hatásai - erdőirtás, fosszilis tüzelőanyagok használata, motorizáció, kemizálás, urbanizáció káros hatásai, melegházhatás, ózonpajzs vékonyodása.

2.3.3. Utazási szokások

Közlekedés fejlődése nyomán tömegessé váltak az utazások, amelyek ma már biztonságosak, gyorsak és kényelmesek. A munkaidő csökkenése, a szabadidő növekedése, a megfizethető utazási költségek motiválják az egyént arra, hogy elhagyja megszokott környezetét. Az utazási irodák változatos kínálattal jelennek meg a piacon. A turistának pedig "nincs más dolga", mint alkalmazkodni. Igazodni az új kultúrához, a megváltozott domborzathoz, a klímához, az időzónához, stb. 

A kérdés az, hogy a kényszerű alkalmazkodás milyen irányban befolyásolja a turista közérzetét.

3. Célkitűzések

3.1. A társadalmi egészségorientált motivációk megteremtése

Kulcskérdés az egészségtudat megalapozásához szükséges ismeretek minél szélesebb körben történő átadása, a lakosság környezet-tudatos és egészség-centrikus oktatása, nevelése. Ehhez meg kell találni a népegészség fejlesztése érdekében tenni képes fórumokat, a közoktatás és egyéb informális pedagógiai szolgáltatók körében.

A turizmus és a nevelés intézményeinek eredményes együttműködéséhez és mielőbbi kiterjesztéséhez elsősorban jól megtervezett, működő kommunikációs lehetőségekre van szükség.

A cél azon ideális állapot elérése, hogy a sportturizmus előre megtervezett terhelési paraméterek mentén kidolgozott kínálati palettája a fittségi állapotával és egészségi szükségleteivel tisztában lévő, így céltudatosan választani tudó keresleti oldallal találkozzon.

3.2. A környezet, azon belül az időjárás, mint a turisztikai attrakció hatását befolyásoló tényező vizsgálata

A természeti környezetben folytatott, az éghajlat és időjárási elemek által befolyásolt aktív testmozgás sportélettani és biometeorológiai hatásai együttesen befolyásolják a mozogni és pihenni vágyó vendég komfortérzetét.

Az egyén fittségi állapotához igazított, leküzdhető kihívás a feltétele a pozitív élménynek. Ezen elváráshoz igazított terhelési paraméterek megtervezését teszi esetlegessé a folyton változó környezet. Nem engedhető meg azonban a turizmus kínálati oldaláról, hogy a vendég sikerélmény nélkül, netán a kudarc érzésével távozzon a programról csupán azért, mert a megváltozott - amúgy folytonos változásban lévő - külső környezet nem várt körülményeket teremtett . Amennyiben tisztában vagyunk a hatásmechanizmusok szummázott kimenetével, a szolgáltató a siker élményét garantálva ajánlhatja programjait, a turista pedig fittségi céljai és front-érzékenységi típusa alapján eredményesebben választhat a kínálatból.

Olyan tematikus térképek készítése a cél, amelyek a hatásvizsgálatok eredményeire alapozva optimális helyszínt, időjárási viszonyokat, vagy éppen terhelési paramétereket tudnak javasolni a választott sporttevékenységhez.

3.3. A kutatási eredmények modellértékű kibontása lakóhelyemen

A Pannon Egyetem hallgatóinak egészségtudatát az általunk tanított tárgyakon keresztül befolyásolni tudjuk. A motiváció várt erősödése - amely részben az egészséget célzó sportmozgások iránti érdeklődés növekedésében nyilvánul meg -, helyben mérhető.

Jellemző klímával rendelkezik a desztinációnk. Látogatói számára elengedhetetlen a megelőző időjárás érzékenységi vizsgálat - ezt célozza meg a frontérzékenységi kérdőív (Kérdő István), amely a vegetatív idegrendszer egyénre jellemző állapota alapján frontérzékenységi típusokba sorolja be a vizsgált személyt -, amelynek ismeretében a szolgáltató célirányosan ajánlhatja programjait, a kliens pedig fittségi céljai és front-érzékenységi típusa alapján sikeresebben választhat a kínálatból. Ezek után már csak tájékozódni kell az aktuális időjárásról. Annak értelmezésében további segítséget kell adnunk a vendégeknek.

A hallgatókkal elvégezhetőek frontérzékenységi vizsgálatok, illetve azok a modellvizsgálatok, amelyek a helyi klimatikus viszonyok mellett mérik a terhelések komplex, szervezetre gyakorolt hatásait.

Végül elemzés tárgyát képezheti a tanulóink által igénybe vett sportturisztikai attrakciók sikeressége - kínálati és keresleti oldalról - régiónkban.

4. Kutatási módszerek

4.1. Forráskutatás

• A biometeorológia tudományának forráselemzése - a meteorológiai elemek szervezetre gyakorolt hatása szempontjából
• A turizmus szakirodalmának áttekintése - kiemelve az aktív turizmus területén publikált eredményeket.
• A pedagógiai elemző munka az egészségnevelésében vállalható szerepének aspektusából
• Sporttudomány terhelés-élettani ismeretanyagának áttekintése a környezetei hatások tükrében

4.2. Másodlagos statisztikai adatfeldolgozás

Az OMSZ által mért és regisztrált meteorológiai számadatok alapján a turisztikai desztinációknak megfelelő mikroklimatikus jellemzők összegzése, térképes megjelenítése.

4.3. Hatásvizsgálatok terepen, illetve laboratóriumi körülmények között

Olyan terheléstérképeket kell készíteni, amelyet a turista könnyen tud értelmezi. Saját egészségi és fittségi állapota ismeretében a szolgáltatott információk mellett könnyen és eredményesen tud választani a kínálatból. Természetesen az időjárás, mint környezetet befolyásoló tényező tekintetében elsősorban csak jellemző mikroklímával rendelkező desztinációk számára értelmezhető a terheléstérkép elkészítése. 

• Az adott régió jellemző komplex fronthatásainak a fizikai terhelésre gyakorolt módosító hatásvizsgálata a sporttudományban alkalmazott kutatási módszerekkel.
• Laboratóriumi körülményeket teremtve az egyes időjárási elemeket elszigetelten - annak értékét a természetben előforduló skálán mozgatva - vizsgáljuk, megállapítva annak a sporttevékenységen túl szervezetre gyakorolt hatását.

4.4. Szokásvizsgálat

2007-ben a Magyar Sporttudományi Társaság Sportturizmus Szakosztálya tagjaként egy kérdőívet fejlesztettünk ki a magyar népesség átfogó turisztikai szokásainak vizsgálatára. Célunk az, hogy megismerjük a népesség utazási szokásait az utazási motivációk, az utazás ideje alatti tevékenységük, illetve azok hatásainak kiszámíthatósága érdekében. Ezek közül az idegenforgalmi szakon hallgató egyetemistákat kívánjuk felmérni, kiegészítve a felsőoktatási képzést is érintő kérdőíves felméréssel.

5. Már elért és várt eredmények - szakirodalmi áttekintések tükrében

A sportturizmus modellje az összetevők kölcsönhatásának egyszerű és áttekinthető rendszerét láttatja velünk (Bánhidi 2006):

E szerint a sportturizmus középpontjában az aktív tevékenységet folytató szervezők (animátorok) és a résztvevők (turisták) állnak, akik testi, fizikai adottságaikkal és az adott környezethez alkalmazkodó motiváltsággal vannak jelen. Az ő együttes tevékenységük folyamata határozza meg a sportturisztikai program sikerét, amelynek hátterében az alábbi fő elemeket tartjuk döntőnek: 

5.1. Pedagógiai - sportpedagógiai aspektusok

A fent ábrázolt modell középpontjában az ember áll egy sajátos kapcsolatrendszerrel.  Az animátor és a turista - az oktató-nevelő munka tekintetében pedagógiai alaphelyzet. Ennek a kapcsolatnak a minősége határozza meg a sportturisztikai attrakció sikerét.

A sportturizmus által körvonalazott keresleti oldal vizsgálata szempontjából - annak kiszélesítését célozva -, nem kerülhető ki a pedagógia, illetve a sportpedagógia ismerethalmazának áttekintése.

Ez a diszciplína birtokában van annak az ismeretnek, amely a jelzett kapcsolatot a legeredményesebbé tudja tenni. A személyiséget célzó nevelésen, az oktatás ismeret-feldolgozó folyamatain, valamint az ismereteket a jártasság illetve a készség szintjére emelni képes képzésen keresztül juthatunk el a kívánt eredményig. Csupán az egészséges életmódot közvetítő, egészségtudatot megalapozó, így a sporttevékenységek iránt természetes és állandó motivációt biztosítani képes tartalommal kell feltölteni az oktató tevékenységet. A nevelés feladatrendszerében jelen esetben prioritást élvez a testi nevelés, azon belül is a sportolás iránti igény kialakítása.

A párhuzamosan ható nevelési színtereken - család, iskola, munkahely - való egyidejű megjelenés tudja kiváltani a társadalom egészének gondolkodásában a remélt - egészségmegőrzést, prevenciót támogató - pozitív fordulatot.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a 2005-2014 közötti éveket a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. E cél elérését hivatottak szolgálni az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. (Az UNESCO már 1977-ben, a Tbiliszi Nyilatkozatban meghatározta a környezeti nevelés alapelveit és területeit.)

Hazánkban az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos 18. és 70. paragrafusában megfogalmazott alapelvek megvalósulását számos jogszabály, köztük. a Környezetvédelmi törvény garantálja. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. számú kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatnak tekinti az egészségnevelést és a környezeti nevelést egyaránt.

Az iskolában tehát törvényi garancia mellett jelenik meg az egészségtudat közvetítése. Ez a különböző tudományterületek mentén felsorakoztatott tantárgyakba beépítve kap helyet. Ez azonban feltételezi a tanárképzés alapozó funkciójának megerősítését, vagyis olyan pedagógusok nevelését, akik a kapott ismeret birtokában hitelesen, a természetes belső elvárások által motiváltan tudják közvetíteni az egészségtudatot megalapozó ismereteket.

A család és a munkahely viszont úgy válhat közvetítő erővé, ha a felnőttképzés keretein belül is megjelenik a továbbítható egészségnevelés.

5.2. Környezeti hatások - meteorológiai elemek

Az, hogy az időjárási és éghajlati tényezőknek nagy biológiai és kórtani jelentősége van, már az ókorban is sejtették - Hippokratész időjárási helyzetekkel kapcsolatban mutatkozó betegség tüneteket vizsgálta (SOTE-Kórélettani jegyzet 2005).

Az élő szervezet és a meteorológiai tényezők összefüggéseit ma már egy biológiai tudományág, a meteorobiológia vizsgálja. Alapfeltételezése: az élő szervezet adaptációja a neurohumorális rendszer útján történik. Ennek függvényében a meleg- és hidegfrontokat a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatásuk alapján osztályozhatjuk.

A melegfront klasszikus fajtája alapvetően parasympatikus, a hidegfront sympatikus hatású. A frontok különböző hatásainak oka a légkör egyes elemeinek a frontokhoz kapcsolódó eltérő alakulásában rejlik.

Az adaptációs folyamatok kiváltásában fő szerepet játszó időjárási összetevők:

Hőmérséklet

Légnedvesség

Szél

Légnyomás

Sugárzások

Környezeti elektromos és mágneses tényezők

Ezek szervezetre kifejtett hatásai ismertek és igazoltak a biometeorológia és orvosmeteorológia által

A sportturizmus számára fontosak a fent felsorolt összetevők hatásainak ismerete. Az időjárás elemét képező szélhatás például egyesek számára az örömet, mások számára sok kellemetlenséget jelent. A borongós, esős időjárás viszont, ami a szabadtéri programok tekintetében sokszor kellemetlen, a közérzet szempontjából lehangoló depresszív tüneteket kelt. A sporttudományi vizsgálatok ezzel szemben azt bizonyítják, hogy párás, szemerkélő esőben jobb fizikai teljesítményt lehet elérni (Trapasso et al. 1990, Zhang et al. 1991), amit a sportturizmusban akár turisztikai vonzerőnek is be lehetne építeni.

A frontok által kiváltott alkalmazkodási reakció nagymértékben függ az ember reakciókészségétől, az egyén aktuális fizikai és egészségi állapotától. Feltétlenül szükséges, hogy mindenki a neki leginkább megfelelő tájékoztatást kapja.

5.3. Sporttudomány a turizmus szolgálatában

A sportturizmus központjában sporttudományi szempontból mindenképpen magát a sportolási tevékenységet tekintjük, amelynek ismeretanyaga többnyire a sportági ismeretekre épül, amelyben az az utazásszervező jár nagyobb sikerrel, aki a legjobban ismeri a felkínálható sportokat. A sporttevékenység ismerete két oldalról fontos: amennyiben passzív sportturisztikai tevékenységről van szó, addig csupán a sport társadalomtudományi vonatkozásaival (történetével, szabályrendszerével és a sportversenyzés körülményeivel) kell tisztában lenni a szervezőknek. Aktív sportturizmus esetében azonban ismernie kell a sporttevékenység motivációs elemeit, a mozgás élettani, pedagógiai vonatkozásait a versenysporttól való eltérések vonatkozásában is.

A sportturizmus és a versenysport sporttevékenysége közötti eltérés

A sporttudomány kutatási módszereit alkalmazva lehetőség nyílik arra, hogy az aktív pihenést választó egyén összetettebb ingerre - meteorológiai elemek, illetve maga a fizikai terhelés - való válaszreakcióját vizsgálhassuk.

Célunk, hogy a kapott vizsgálati eredmények segítsenek a turisztikai szakembereknek a sportturisztikai programok tervezésében, annak célközönségének meghatározásában, illetve a vendégek számára az eredményes programválasztásban.

Tudjuk a biometeorológia eredményeiből, hogy a szervezetre hogyan hat az aktuális időjárás. Ismerjük a sporttudomány kutatásaiból, hogy a terhelésnek milyen élettani következményei vannak. A sportturizmus szempontjából viszont meg kell ismernünk, hogy a mozgás intenzitása és az egyes időjárási elemek együttesen milyen hatással vannak az emberi szervezetre.

5.3.1 Iránymutató modellvizsgálat

amely az érzett hőmérséklet emelkedésének terhelés-élettani hatását vizsgálta:

• Helyszín: Veszprém, Hóvirág utca 400m/20m szintkülönbség
• Résztvevők: a Pannon Egyetem 46 hallgatója
• Átlag életkor:                   21,78 év
• Nyugalmi pulzus átlaga: 65,78 BPM
• Nyugalmi pulzus szórása:10,12 BPM
• Körülmények (1): 0 ^oC, 90% páratartalom, szélcsend, borult ég, könnyű sportruházat
• Körülmények (2): 9 ^oC, 70% páratartalom, szélcsend, napsütés, réteges sportruházat
• (A meteorológiai adatokat a felmérés elvégzése előtt közvetlenül, az OMSZ szolgálatától kértük telefonon.)
• A felmérés értékelhetőségének feltétele, hogy a két feltétel-együttes mellett ugyanazon hallgatókat vizsgáljam meg. (Mivel az időjárási elemek folyamatos változást mutatnak, a nagyobb elemszámmal való vizsgálat a későbbiekben csak laboratóriumi körülmények között teremtheti meg az összehasonlító elemzés lehetőségét.)
• Vizsgálat leírása: A fent jelzett útvonalon kellett egyenletes tempóban gyalogolni az (1) és (2) körülmények között a hallgatóknak állandó pulzuskontroll mellett. (A méréshez POLAR pulzusmérő órát használtam.)
• Feltevés: az érzett hő megemelkedése (fokozva a komfortérzetet) csökkenti a terhelés intenzitását.
• A hőérzet növekedését kiváltó tényezők:
• Hőmérséklet emelkedése:   0 ^oC → 9 ^oC
• Páratartalom csökkenése:   90% → 70% (Ez a hatás magas hőmérséklet mellett bizonyítottan ellenkezőleg hat a hőérzetre.)
• Sugárzás: borult ég → napsütés (Az infravörös fény hőhatása, valamint a látható fény vegetatív idegrendszerre kifejtett szimpatikus hatása együttesen tovább növeli a hőérzetet.)
• Hőhidakat elzáró réteges öltözet
• Eredmény: a hőérzet növekedésének függvényében a terhelés alatti átlag pulzusszám egyértelmű csökkenést mutat. Ezt jelzi az ábrán látható szóródási diagramm (1. ábra).
• A két adattömb korrelációs együtthatója    r=
• Az átlag pulzusszám változásának átlaga   ≈ 6,74 BPM
• A terheléskor mért átlagpulzusok szórása ≈ 19 BPM
• Észrevétel: az (1) és (2) körülmények között mért átlag pulzusok csökkenésének mértéke függ a hallgatók fittségi állapotától. Ezen sejtés igazolásához azonban - az általam mért - nyugalmi pulzuson túl több, az edzettséget egyértelműbben meghatározó adattal kell számolni.

Témában eddig megjelent publikációk

Edvy László - Gaálné Starhon Katalin (2005) Az 1995-ös EUROFIT felmérés megismétlése

Zuhanó repülésben, a felsőoktatásban tanulók fittségi állapota Veszprémi Egyetem testnevelés Tanszék, Veszprém

Edvy László - Gaálné Starhon Katalin (2006) Az 1995-ös EUROFIT felmérés megismétlése- A súlyos állapotot tükröző eredmények igazolása egy, a testösszetételt analizáló készülék felhasználásával. Pannon Egyetem, Testnevelés Tanszék, Veszprém

Edvy László Sporttudomány és biometeorológia a turizmus szolgálatában

Pannon Egyetem, Testnevelés Tanszék

Bánhidi M.-Dobai B.-Edvy L.-Starhon K. (2007): Researching Elements Of Sport Tourism. Conferentia Internationala de cmunicari stiintifice a Facultatii de Educatie si Sport din Oradea. 

Irodalomjegyzék

Aszmann A.-Frenkl R.-Kaposvári A.-Szabó T. (1997): Felsőoktatás értelmiség egészsége. Budapest. Magyar Egyetemi-főiskolai Sportszövetség.

Baji Gál Á., Erdey M., Erdélyi Sz., Feiler J., Lugosi K. Mihók B., Staller S., (1995.): Klímaváltozás. https://mek.oszk.hu/01100/01154/01154.htm

Bánhidi M. (2002): Kerékpár útvonalak és kerékpárosok tesztelése a magyarországi kerékpárturizmus fejlesztéséhez. Apáczai Napok Tanulmánykötet.

Bánhidi M. ed.  (2003): A vízi és vizekmenti turizmus alapjai. Budapest, Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolai Kar jegyzet Bárány L.- Zsolnai J. (1996): Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest

Bíróné N. Edit (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó.

Bokor J. (2001): Rekreáció és sportturizmus. Magyar Sporttudományi Szemle, 2: 124-17

Borda J. (1989) : Az idegenforgalom alapjai.

Cole M.- Cole S.: Fejlődéslélektan. Osiris kiadó. 2001.

Dobay Beáta- Bánhidi Miklós (2007): Az óvodai testnevelés alapjai. Dunaszerdahely

Dobay Beáta (2007): Szlovákia Sportturisztikai adottságai. A sport szerepe a turizmus fejlődésében. Nemzetközi konferencia Keszthely

Falus I. (2000): Bevezetés a pedagógia kutatás módszereibe. Műszaki könyvkiadó..

Hutiray J.- Várkonyi Zs. (1995): Szabadidő, turizmus, rekreáció. Kereskedelmi Szemle. 36. 11: 25-30

Kilbourne E. M. (1992): Illness due to thermal extremes. In: Last J.M., Wallace R.B. (eds.) Maxcy-Rosenau-Last: Public Health and Preventive Medicine. (13. kiad.) Norwalk, Connecticut, Appleton lange, 491-501 p.

Lehoczky J. (1999): Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. RAABE Kiadó. Budapest.

Lükő I. 2003: Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Magyar Turizmus Zrt. (2007): A Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatója a 2006. évi kutatás eredményeiről - Idegenforgalom március 11. 44. 20 CET

Magyar Turizmus Zrt. (2007): A Magyar Turizmus Zrt. 2007 évi marketing terve.

Nádori L.-Derzsy B.-Fábián Gy.-Ozsváth K.-Rigler E.-Zsidegh M. (1989): Sportképességek mérése. Budapest. Sport.

Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia - alapvetés (2003). Magyar Környezeti Nevelési Egyesület kiadványa.

Palmer J. -Neal P. (2000): A környezeti nevelés kézikönyve. InfoGorup. Körlánc. Budapest.

Péczely Gy. (1979): Éghajlattan. Kiadó, Budapest p. 400

Rákóczi F., Drahos Á., Ambróczy P. (2002): Magyarország gyógyhelyeinek éghajlata. Oskar Kiadó, Szombathely

Poór Z.: Az iskola és az egyetem együttműködése a pedagóguspályára való felkészítés során. Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar.

Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez. OM kiadvány. 2004.

Silbernagl S., Despopoulos A., (1991): Élettan. Springer Hugarica Kiadó Kft.

Stuller Gyula (1998):

SOTE (2005): Kórélettani jegyzet

Trapasso, L. Michael and Jeffery D. Cooper (1990) Record Performance at the Boston Marathon: Biometeorological Conditions. International Journal of Biometeorology 33(4): 233-237.

VAHAVA projekt összefoglaló jelentés - 2006.

Zopcsák L. (2001): Personal Training. Budapest. International Wellness Institute..