Mérleg, eredménykimutatas

Mérleg, eredménykimutatás

A mérleg egy olyan vagyonkimutatás, amely tartalmazza a vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra (adott napra az ún. fordulónapra) vonatkozóan, összevontan (eszköz- és forráscsoportonként) és csak értékben.

A mérleg jellemzői:

- A mérleg a vállalkozás vagyonát kettős vetületben mutatja be à eszközoldalról és forrásoldalról.

- A vagyoni helyzetet  egy adott napra vonatkozóan mutatja be à a fordulónap általában december 31-e.

- A mérlegben az eszközök és a források összesen értékének mindig meg kell egyeznie. Ezt nevezzük a mérlegegyezőség elvének. Az eszközök ill. források összesen értéke a mérlegfőösszeg!

- A mérlegnek teljes körűnek kell lennie, vagyis mindet eszközt ill. forrást tartalmaznia kell.

- Az eszközöket és forrásokat összevontan, a Számviteli törvény által meghatározott kötött sorrendben tartalmazza.

- Mérésmódja: érték. Az értékadatokat ezer forintra ill. millió forintra kerekítve tartalmazza. (Millió forintra kerekítés, ha a mérlegfőösszeg meghaladja a 100 milliárd forintot.)

Hitelesítő okmányai: a leltár és a könyvvezetés.

A hitelességét a vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírásával igazolja.

Az adatokat független könyvvizsgáló hitelesíti.

Formája lehet: ~ kétoldalas

~ lépcsőzetes.

- Az eszköz és a forrás oldalon két vagy három értékoszlop található.

Mérlegfajták csoportosítása:

a./ a mérlegkészítésének célja alapján

- statikus vagyonmérleg: napi aktuális piaci árakon értékeli a vagyont

- dinamikus vagyonmérleg: múltbeli árakon értékeli a vagyont

- organikus mérleg: a kettő előnyei alapján

b./ készítésük gyakorisága alapján:

- rendszeresen készített mérlegek

- eseti mérlegek

c./ beszámolási időszakhoz való kapcsolata alapján:

- nyitómérleg

- zárómérleg

- közbenső mérleg

- közbenső felszámolási mérleg

d./ a számviteli törvény alapján készítendő:

- egyszeres könyvvitelre épül az egyszerűsített mérleg, ami pénzforgalmi szemléletű

- kettős könyvvitelre épül a mérleg amely teljesítés szemléletű, amely realizációs elvre épül.

A mérleg tagolása:

- mérlegfőcsoportok à jelölésük: abc nagybetűi

- mérlegcsoportok à jelölésük: római számok

- mérlegtételek (mérlegsorok) à jelölésük: arab számok

A törvény lehetővé teszi a mérleg sorainak összevonását, de legfeljebb a római számos sorokig, ill. a sorok igényszerinti további bontását is.

Az üres sorok, ahol a mérlegtétel értéke 0, elhagyhatóak!

Az éves beszámoló mérlege részletes (főcsoport, csoport, tételek), az egyszerűsített éves beszámoló mérlege összevontabb (főcsoport, csoport).

A Számviteli törvény előírása szerint a mérleg két változatban készíthető el:

- "A" változat: hagyományos mérlegforma

- "B" változat: új típusú mérleg

A "B" változat eltérései az "A" változathoz képest:

A források sorrendje eltérő, azokat lejárati idő (esedékesség) szerinti sorrendben sorolja fel. Elől vannak a kötelezettségek, azon belül a rövid majd a hosszú lejáratúak, ezt követően a céltartalékok találhatóak ill. a végén a lejárat nélküli saját tőke.

Nincs eszközök ill. források összesen, vagyis nem tartalmaz mérlegfőösszeget. Helyette speciális összegzések vannak, melyek az elemző számításokhoz lehetnek szükségesek.

A bankok a hitelkérelmek benyújtásakor általában ezt a mérlegformát kérik a vállalkozásoktól.

A másik vagyonkimutatás a leltár.

A leltár: egy olyan vagyonkimutatás, amely az eszközök és források, vagy egy-egy csoportjuk valóságban meglévő állományának mennyiségét és értékét tartalmazza tételesen (eszköz és forrás fajtánként) felsorolva egy adott időpontra vonatkozóan.

A leltározási tevékenység: A leltározás az a tevékenység, amelynek során a vállalkozó a tulajdonában lévő, használatába adott eszközök és forrásaik valóságban meglévő mennyiségét megszámlálással, méréssel illetve a nem mérhetőknél egyeztetéssel megállapítja.

A leltározás módja lehet:

- mennyiségi felvétel majd értékelés (mennyiségi adat x egységár = érték)

- egyeztetés.

A mennyiségi felvétel a tényleges megszámlálást, mérést jelenti. Például így leltározhatóak a raktári készletek (anyagok, áruk, göngyölegek, termékek, állatok), a tárgyi eszközök, értékpapírok stb.

Az egyeztetés a nyilvántartásokban szereplő vagyonadatok ellenőrzését, különböző okmányokban szereplő adatokkal való összehasonlítását jelenti.

Például így leltározható

- bankszámlák egyenleg adatai à bankszámlakivonattal történő egyeztetés

- vevői követelések ill. szállítói tartozások adatai à az üzleti partnerrel történő egyeztetés útján.

A számviteli törvény csak a leltárkészítési kötelezettséget írja elő kötelezően a vállalkozó számára, a leltározási kötelezettséget nem. Ez azt jelenti, hogy a leltár adott esetben összeállítható leltározási tevékenység nélkül is.

Mikor kötelező leltározni és mikor nem?

1. Ha a vállalkozás eszközeiről évközben folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet à kötelező leltározni!

2. Ha vállalkozás eszközeiről év közben folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, akkor dönthet úgy, hogy:

a./ nem leltároz, és ilyenkor a leltárt a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján állítja össze

b./ leltároz, és ilyenkor lehetősége van arra, hogy a leltár szerinti tényleges vagyonadatokat összehasonlítsa a nyilvántartásokban szereplő ún. könyv szerinti adatokkal. Ha a két adat között eltérés van, akkor leltári különbözetről beszélünk.

A leltári különbözet kétféle lehet:

többlet, ha a leltár szerinti mennyiségi ill. érték adat > mint a könyv szerinti mennyiségi ill. érték

hiány, ha a leltár szerinti mennyiségi ill. érték adat < mint a könyv szerinti mennyiség ill. érték

Ilyenkor a nyilvántartásokban szereplő adatokat módosítják a leltári adatoknak megfelelően.

A leltározás végrehajtásához a vállalkozások leltározási szabályzatot készítenek. Ez alapvetően meghatározása a leltározás módját, a leltárértékelés szabályait, a leltári különbözetek elszámolásának módját, a leltári adatok rögzítését (leltárfelvételi jegyeken, leltárfelvételi íveken) stb.

Ezenkívül el kell készíteni a leltározási ütemtervet, amely meghatározza a

- a leltározást végzőket, a leltárellenőröket, a leltározásért felelős személyeket

- a leltározási helyeket (leltározási körzeteket)

- a leltározás megkezdésének, befejezésének időpontját stb.

A leltár fajtái:

Tartalma szerint: részleges és teljes leltár

Célja szerint: vagyonmegállapító és elszámoltató leltár

Időpontja szerint: nyitó, záró, évközi leltár.

A leltár a mérleg alapdokumentuma. A mérlegben szereplő vagyonadatokat leltárral kell alátámasztani.

A leltár és a mérleg összehasonlítása:

Egyezőségek

- Mindkettő vagyonkimutatás, a vállalkozás eszközeit és az eszközök forrásait tartalmazzák.

- Fordulónapra vonatkozóan készülnek.

- Felelős személyek aláírásukkal hitelesítik őket.

Különbségek

- A mérleg mindig teljes körű, a leltárnál léteznek ún. részleltárak, amelyek csak egy-egy eszköz- vagy forráscsoportot tartalmaznak. (Pl. anyagleltár, tárgyi eszközök leltára stb.)

- A mérleg összevont (eszköz- és forráscsoportok) a leltár részletes (eszközök és források fajtánként).

- A mérleg kötött formában, sorrendben tartalmazza a vagyonelemeket, a leltár formája és sorrendje kötetlen.

- A mérleg csak összevont értékadatokat tartalmaz, a leltár pedig mennyiségi és érték adatokat is.  (A leltárban nem kerekítünk, forintra pontosan tartalmazza a vagyonelemek értékét!)

Eredménykimutatás

Fogalma: a vállalkozás mérlegszerinti eredményének levezetését szolgáló számviteli okmány. A vállalkozás jövedelmi helyzetét mutatja be.  A beszámoló kötelező eleme.

Tartalma:

Bevételek: gyűjtőfogalom. A számvitelben az értékesítéshez kapcsolódó fogalom. Nem azonos a pénztári és bankbevételekkel.

Részei:

a./ Értékesítés árbevétele: az év során értékesített vásárolt és saját előállítású készletek, valamint teljesített szolgáltatások számlázott ellenértéke. (nettó árbevétel: lehet belföldi és export árbevétel, amely nem tartalmaz semmilyen adót)

b./ Egyéb bevételek: rendszeres tevékenység során keletkezett, nem része a nettó árbevételnek. Pl.: értékesített tárgyi eszközök ellenértéke, értékesített immateriális javak ellenértéke, kapott kötbér, bírság, visszaírt értékvesztés, stb.

c./ Pénzügyi műveletek bevételei: a vállalkozás befektetett pénzügyi eszközei és értékpapírjai után realizált bevétel. Pl.: kapott osztalék, részesedés, kapott kamat, árfolyamnyereség, stb.

d./ Rendkívüli bevételek: a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nincsenek kapcsolatban. Pl.: gazdasági társaságba bevitt apport, térítés nélkül átvett eszközök, fejlesztési célra kapott támogatások, elengedett követelések, stb.

Ráfordítások: gyűjtőfogalom.

Részei:

a./ Költség: az üzleti évben felmerült élő (munkaerő) és holt (anyag, energia, szolgáltatások értéke, értékcsökkenési leírás) munka pénzben kifejezett értéke. A termeléshez és a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik.

Kiadás: pénztári, banki raktári kiadást jelent.

A költségek csoportosítása:

~ költségnemek szerint

~ elszámolhatóság módja szerint

~ a termelés volumenének változásához képest

A költségek csoportosítása:

~ költségnemek szerint:

- anyagjellegű: vásárolt és felhasznált anyagok értéke, igénybe vett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások

- személyi jellegű: alkalmazottak munkabére, bérjáruléka és személyi jellegű egyéb kifizetések

- értékcsökkenési leírás: immateriális javak és tárgyi eszközök tervszerinti értékcsökkenése valamint az 100.000 Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó eszközök egy összegben elszámolt értékcsökkenése

~ elszámolhatóság módja szerint:

- közvetlenül elszámolható költségek: a felmerüléskor pontosan megállapítható, hogy melyik termék vagy szolgáltatás érdekében merült fel, ismerem a költségviselőt (anyagköltség, bérköltség és annak járuléka, stb.)

- közvetetten elszámolható költségek: felmerüléskor csak a helyet ismerem, azt nem hogy melyik termék érdekében merült fel, tehát a költséghelyet (üzemi és vállalati általános költségek)

~ a termelés volumenének változásához képest:

- állandó költségek: a termelés volumenétől függetlenül merülnek fel, pl.: biztosítási díj, bérleti díj, szolgáltatások alapdíja

- változó költségek: a termelés volumenének változásától függnek: lineárisan, progresszíven, degresszíven változóak lehetnek, pl.: anyagköltség, bérköltség

b./ Egyéb ráfordítás: rendszeres tevékenység során keletkezett, nem kapcsolódik az értékesítéshez. Pl.: értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartási értéke, elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, fizetett kötbér, fogyasztási adó, bírság, stb.

c./ Pénzügyi műveletek ráfordításai: a vállalkozás a befektetett pénzügyi eszközei után fizetett kamatai, az értékpapírok árfolyamvesztesége, értékvesztése, stb.

d./ Rendkívüli ráfordítások: a vállalkozás rendes üzletvitelén kívül esnek. Pl.: térítés nélkül átadott eszközök, gazdasági társaságba bevitt eszközök nyilvántartási értéke, fejlesztési célra átadott támogatás, átvállalt kötelezettség, stb.

A vállalkozás üzlet évi eredménye = összes bevétel - összes ráfordítás

Az eredmény lehet:  ~ pozitív (+), nyereség

~ negatív (-), veszteség

Az eredménykimutatás jellemzői

a vállalkozás jövedelemtermelő képességét mutatja

adott időszakra vonatkozik

egységes szerkezetben, kötött formában készül

ezer vagy millió forintban

3 oszlopból épül fel

4 változata van és abból egyet kötelező elkészíteni.

Kategóriái:

főcsoport: nagybetűs kategóriák

csoport: római számos kategóriák

tételsorok: arab számos kategóriák

A 4 változat közül lehet választani

Készítési módszer alapján

Összköltség eljárással készülő: bruttó szemléletű, a vállalkozás tárgyévi összes bevételéből vonják ki az összes ráfordításokat. (A nem realizált bevételt is figyelembe kell venni)

Forgalmi költség eljárással készülő: nettó szemléletű, csak az értékesítéssel kapcsolatos bevételeket és költségeket veszi figyelembe.

Mindkét formán belül kétféle változat közül lehet választani:

"A" változat, amely lépcsőzetes felépítésű, vagyis egymás alá vannak felsorolva az eredménykategóriák először a bevételek majd a ráfordítások.

"B" változat, amely mérlegszerű felépítésű, vagyis az eredménykategóriák egymás mellett helyezkednek el, a bal oldalon a ráfordítások a jobb oldalon a bevételek.

Összköltség eljárás                              Forgalmi költség eljárás

I. + Ért. nettó árbev. I.+ Ért. nettó árbev.

II. +-Aktivált saját teljesítm.ért. II. - Ért. közvetlen költsége

III. + Egyéb bevételek                             III. = Ért. bruttó eredménye

IV. - Anyagjellegű ráfordítások          IV. - Ért. közvetett költsége

V. - Személyjellegű ráfordítások V. + Egyéb bevételek

VI. - Értékcsökkenési leírás                    VI. - Egyéb ráfordítások

VII. - Egyéb ráfordítások   .

= "A" üzemi és üzleti tevékenység eredménye

VIII.+ Pénzügyi műveletek bevételei

IX.- Pénzügyi műveletek ráfordítása

"B"= Pénzügyi műveletek eredménye

"C"= Szokásos vállalkozási eredmény

X. + Rendkívüli bevételek

XI. - Rendkívüli ráfordítások

"D" = Rendkívüli eredmény

"E" = Adózás előtti eredmény

XII. - Adófizetési kötelezettség

"F" = Adózott eredmény

22. + Eredménytartalék igénybevétele oszt.-ra

23. - Jóváhagyott osztalék, részesedés

"G" = MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

Értékesítés nettó árbevétele: az üzleti évben eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, az üzleti partner által elismert ellenértéke, általános forgalmi adó nélkül.

Aktivált saját teljesítmények értéke:

Saját termelésű készletek állományváltozása: az üzleti év záró állományának és nyitó állományának különbözete.

Saját előállítású eszközök aktivált értéke: saját vállalkozásban végzett, eszközök között állományba vett saját teljesítmények értéke

A két eredménykimutatás költségei közötti kapcsolat:

Összköltség eljárás        = Forgalmi költség eljárás

Az időszak költségei              Értékesítés közvetlen

költségnemek költségei

+ - = +

Aktivált saját teljesítmény Értékesítés közvetett költségei

értéke

Eredménykategóriák tartalma:

"A" Üzemi, üzleti tevékenység eredménye: a vállalkozás által végzett tevékenységek (termék, szolgáltatás) értékesítéséből származó árbevételei és költségei különbözete, továbbá az ezen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek bevételeinek és ráfordításainak különbözete.

"B" Pénzügyi műveletek eredménye: a vállalkozás pénzügyi tevékenységének eredménye, a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége.

"C" Szokásos vállalkozási eredmény: az üzemi, üzleti tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének összege

"D" Rendkívüli eredmény: a vállalkozás rendes üzletmenetelén kívül eső eredmény, nincs közvetlen kapcsolatban a termeléssel és szolgáltatás nyújtásával. A rendkívüli bevételek és ráfordítások különbsége.

"E" Adózás előtti eredmény: a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege.

A társasági adó kiszámításánál ezt az összeget korrigálni kell az adóalap növelő és csökkentő tételekkel.

"F" Adózott eredmény: az adózás előtti eredmény csökkente az adófizetési kötelezettséggel.

"G" Mérlegszerinti eredmény: a leadózott eredmény, amellyel a vállalkozó a saját tőkét növelni fogja nyereség esetén illetve veszteség esetén csökkenteni.

Kiegészítő melléklet

Célja: a mérleg és eredménykimutatásban szereplő tételek további részletezése annak érdekében, hogy a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatása biztosítva legyen a külső felhasználók részére. Szöveges és számszerű adatokat tartalmaz.

Részei:

a.)Általános jellegű kiegészítések: a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változásait ismerteti, bemutatja a számviteli alapelvektől való eltérések helyét, okait.

b.)Speciális jellegű kiegészítések: az alapelvektől való eltérések helyét, okát a vagyonra, eredményre gyakorolt hatását, a vagyoni, pénzügyi helyzetet és azok alakulását

Részletesen bemutatja a

* mérlegben

* és az eredménykimutatásban bekövetkezett változásokat.

c.)Tájékoztató jellegű kiegészítések: be lehet mutatni a vállalkozás piaci pozícióját, valamint a befektetési és a szerkezetváltási terveket. (Nincs kötelező tartalmi formája)

A kiegészítő mellékletet a mérleggel és az eredménykimutatással együtt az üzleti évet követő 150 napon belül letétbe kell helyezni a cégbíróságon. Egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez elegendőek a mérleg és az erdménykimutatás adatai.

A kiegészítő melléklet részeként kell elkészíteni a cash flow kimutatást, amelynek célja, hogy a gazdálkodó pénzáramlás változását nyomonkövesse. A pénzforgalmi terv forgalmi jellegű megközelítése a cash flow (pénzáramlás). Ez egy olyan kimutatás, amelynek segítségével meghatározhatjuk az adott időszakon belüli pénzeszköz -állomány változását. Ebből megállapítható, hogy miért, és pontosan mennyivel változott a pénzállomány.

Üzleti jelentés

Célja: az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, tevékenysége során felmerülő kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről a múltbéli tény és várható jövőbeni adatok alapján a lényeges körülményeknek megfelelő képet adjon.

Tartalmaznia kell a vállalkozások üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve a helyzetéről átfogó elemzést, mely a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban áll.

Továbbá a vállalkozó fejlődésének, teljesítményének megértéséhez szükséges mértékben minden olyan pénzügyi (pénzben kifejezhető) és ahol szükséges, minden olyan kulcsfontosságú nem pénzügyi jellegű (nem számszerűsíthető) teljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzleti vállalkozás szempontjából.