Követelések

Követelés: - teljesített, másik fél által elfogadott, elismert áruszállítás, szolgáltatás nyújtás

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Kölcsönnyújtás

Előlegfizetés

Követelések csoportosítása:

Követelések áruszállításból és szolgáltatás nyújtásból

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Váltókövetelések

Egyéb követelések

Váltókövtelés: olyan fizetési ígéret, amely egy későbbi, a lejárat időpontjában esedékes fizetést testesít meg.

Értékelése: csak a kiváltott követelés összegében.

Egyéb követelések: - a munkavállalókkal szembeni követelések

- egyéb jogviszony alapján folyósított előlegek

- az állami költségvetéssel szembeni követelések (adóvisszatérítés)

más gazdálkodónak kölcsönadott összegek

Adott előlegek: Az adott előlegek között kell kimutatni az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre és az egyéb címen adott előlegeket. A mérlegben nem a követelések között, hanem: - A. I. 6. Immateriális javakra adott előlegek

- A.II. 6. Beruházásokra adott előlegek

- B. I. 6. Készletekre adott előlegek

Készpénzfizetési engedmény: (skontó) pénzügyi műveletek ráfordításaként könyveljük.

Bartel ügylet: Két szolgáltatás vagy két teljesítés áll egymással szemben, pénzügyi mozgás nem jelenik meg. A két ügyletet a teljesítéskori árfolyamon kell értékelni.

Követelések értékelése

Általános szabály a számviteli törvény előírása értelmében, hogy a követeléseket a mérlegben bekerülési, azaz könyv szerinti értékben kell értékelni.

Évközi értékelési szabályok:

Belföldi vevőkövetelések: a kiszámlázott, a másik fél által elismert, elfogadott, felárakkal növelt, engedményekkel csökkenetett, az ÁFA-t is tartalmazó összegben kell nyilvántartásba venni, és mindaddig ezen az értéken nyilvántartani, amíg

ki nem egyenlítették

behajthatatlan követelésként az egyéb ráfordítások között el nem számolták,

elengedett követelésként le nem írták a rendkívüli ráfordítások között.

A devizában fennálló vevőkövetelések forintértékének meghatározása

A számviteli törvény szerint a gazdálkodónak a számviteli politikájában kell rögzíteni, hogy milyen árfolyamot választ az alábbiak közül:

a)          választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga

b)         a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam

c)          a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi árfolyam

d)         a választott hitelintézet által meghirdetett devizaeladási árfolyam

A devizában fennálló vevőköveteléseket a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott, a teljesítés napján érvényes árfolyam alpján történik.

A belföldi váltóköveteléseket a váltóelfogadás időpontjában a kiváltott követelés összegének megfelelően kell állományba venni.

A devizára szóló váltókövetelések esetében annak nyilvántartásba vétele a kiváltott követelés könyv szerinti értékén történik, azaz a váltókövetelést átértékelni a nyilvántartásba vételkor nem lehet. Az eredeti követelés könyv szerinti árfolyama vagy a bekerülési árfolyam, vagy a mérlegforduló-napi árfolyam.

A adott előlegeket, valamint az adott kölcsönöket, amennyiben azok forintban kerültek folyósításra, a ténylegesen fizetett összegben kell nyilvántartásba venni (előlegek esetében ÁFA nélküli összegben). Devizában adott előlegek, kölcsönök forintértékének meghatározása a teljesítés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint történik.

A pénzügyi rendezés során a követelések számlán keletkezett árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, az árfolyamveszteséget pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni, mint realizált árfolyam-különbözetet.

A követelésekkel kapcsolatos év végi értékelési szabályok

Év végi értékelés során a követeléseket minősíteni kell:

a követelés várhatóan realizálható összege hogyan viszonyul annak könyv szerinti forintértékéhez

megfelel-e a követelés a szám.tv.behajthatatlan követelés kritériumának,

megtörtént-e a követelés elengedése.

Hitelezési veszteségek elszámolása (behajthatatlan és elengedett követelések leírása)

A behajthatatlannak minősített követelést az egyéb ráfordítások között kell elszámolni hitelezési veszteségként

Az elengedett követelések összegét a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, mint hitelezési veszteséget.

Értékvesztés és visszaírt értékvesztések elszámolása

Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig  pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összeg közötti különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Ha a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.

Devizás követelések mérlegforduló-napi átértékelése

a)      Egyedi könyv szerinti érték megállapítása

b)      Egyedi követelésenként meg kell határozni azok mérlegforduló-napi választott árfolyammal átszámított forintértékét.

c)      Egyedi követelésenként meg kell határozni a nem realizált árfolyam-különbözet összegét.

d)      Devizás tételek összevont nem realizált árfolyam-különbözetét meg kell határozni

e)      Minősíteni kell a jelentős érték szempontjából a devizás tételek összevont nem realizált árfolyam-különbözetét.

f)        Amennyiben az összevont nem realizált árfolyam-különbözet árfolyamveszteség, akkor az a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell az eredmény terhére elszámolni.

Amennyiben az összevont nem realizált árfolyam-különbözet árfolyamnyereség, akkor azt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell az eredmény javára elszámolni.