|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |  | |
|
| ||
 |  |
|
||||||||||
Könyvvizsgálati jelentések
A könyvvizsgálati jelentés a könyvvizsgáló és a pénzügyi kimutatások felhasználói közötti legfontosabb csatorna.
A 700-as témaszámú standard (ISA 700): A könyvvizsgálói jelentés a pénzügyi kimutatásokról rendelkezik a jelentések összeállításáról és tartalmáról.
A könyvvizsgálati jelentés a könyvvizsgáló és a pénzügyi kimutatások felhasználói közötti legfontosabb kapocs.
A minösítés nélküli/tiszta könyvvizsgálati jelentés bizonyos alapelemeket tartalmaz, amelyeknek követniük kell az ISA 700-at.
A minösített (módosított) könyvvizsgálati jelentések könyvvizsgálati minösítést tesznek szükségessé akár a véleményeltérés miatt, akár a hatókör korlátozása miatt. Azoknál a minösített (módosított) könyvvizsgálati jelentéseknél, amelyek nem igényelnek audit korlátozást (minösítést), "figyelemfelhívó megjegyzés" szükséges.
A kisvállalkozások gyakran mentesítve vannak a könyvvizsgálat és bizonyos számviteli követelmények alól.
A könyvvizsgálók és a jelentéskészítö számviteli szakemberek felkérhetök átvilágítási jelentés készítésére, amely az átvilágítási megbízásra vonatkozóan "negatív bizonyosságot" ad.
1. Minösítés nélküli jelentés
ISA 700: Könyvvizsgálói jelentés a pénzügyi kimutatásokról
o A minösítés nélküli (tiszta) könyvvizsgálati jelentéskorlátozás (minösítés) nélküli véleményt tartalmaz, és nem igényel figyelemfelhívó megjegyzést.
o A könyvvizsgálói jelentésnek megfelelö címet kell adni, és célszerü tartalmaznia a "független könyvvizsgáló" megnevezést, így különböztetjük meg az olyan jelentésektöl, amelyeket mások adnak ki.
o A jelentést rendszerint a tulajdonosoknak vagy az igazgatóságnak kell címezni.
o A bevezetö szakaszban azonosítani kell a vizsgált szervezet pénzügyi kimutatásait, melyek az auditálás tárgyát képezték, ideértve annak fordulónapját és az abban felölelt idöszakot. Szintén tisztázni kell mind a gazdálkodó szervezet vezetésének, mind a könyvvizsgálónak a felelösségi körét.
o A vizsgálat hatókörére utaló szakasznak ismertetnie kell, hogy a könyvvizsgálat a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban, vagy a vonatkozó nemzeti standardokkal, illetve módszerekkel összhangban történt. Szintén ismertetni kell azt, ahogyan a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése történt.
o A véleményezö szakasznak világosan ki kell fejeznie a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy a pénzügyi kimutatások valóságnak megfelelö és korrekt képet adnak-e (vagy minden lényeges szempontból korrekt módon mutatnak-e be) a beszámolókészítési elvekkel összhangban, és ahol ez helyénvaló, a törvényi elöírásokkal.
o Olyan helyzetekben, amikor nem világos, hogy melyik ország számviteli elveit alkalmazták, meg kell nevezni az országot.
o A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat befejezésének idöpontjával kell kelteznie a jelentését.
o A jelentésben meg kell nevezni egy meghatározott címet és helyet.
o A jelentést alá kell írnia a könyvvizsgáló cégnek, a könyvvizsgálónak a saját nevében, vagy mind a kettönek a körülményektöl függöen.
o Korlátozás (minösítés) nélküli véleményt kell adni akkor, ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi kimutatások a valóságnak megfelelö és korrekt képet adnak a meghatározott beszámolókészítési elvekkel összhangban.
A jelentésnek tartalmaznia kell azt a kijelentést, hogy a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése ésszerü bizonyosságot nyújtott arról, hogy a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak lényeges hibás állításokat.
A könyvvizsgálói jelentésnek ismertetnie kell a könyvvizsgálatot, amely tartalmazza:
a pénzügyi kimutatások tényszámait és kiegészítö információit alátámasztó bizonylatok mintavételes vizsgálatát;
a pénzügyi kimutatások elkészítésében alkalmazott számviteli alapelvek megítélését;
a vezetés által a pénzügyi kimutatások összeállítása során tett jelentös becslések megítélését;
a pénzügyi kimutatások átfogó bemutatásának értékelését.
A jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgáló kijelentését, hogy a könyvvizsgálat ésszerü alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményhez.
A könyvvizsgálói jelentésnek világosan ki kell fejeznie a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy a pénzügyi kimutatások a valóságnak megfelelö és korrekt képet adnak-e (vagy minden lényeges szempontból korrekt módon mutatnak-e be) a beszámolókészítési elvekkel összhangban, és ahol ez helyénvaló, a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a törvényi elöírásoknak.
Egyenértékü a könyvvizsgáló véleményének kifejtésére használatos, "a valóságnak megfelelö és korrekt képet ad" és a "minden lényeges szempontból korrekt módon mutat be" kifejezés. Mind a két kifejezés többek között azt jelzi, hogy a könyvvizsgáló csak a pénzügyi kimutatások szempontjából lényeges szempontokat vette figyelembe.
A beszámolókészítési elveket a Nemzetközi Számviteli Standardok, a szakmai szervezetek által kiadott szabályok, valamint az országon belüli általános gyakorlat alakulása határozzák meg annak megfontolásával, hogy mi minösül "korrekt képnek" (a helyi törvényhozás megfelelö figyelembevételével). A felhasználót tájékoztatni kell, hogy milyen összefüggésben használjuk a "korrekt kép" kifejezést, ezért a könyvvizsgálói vélemény megjelöli azokat az elveket, amelyek alapján a pénzügyi kimutatások készülnek, például a következö megfogalmazásban: "Nemzetközi Számviteli Standardokkal összhangban", vagy: "az érvényes nemzeti standardokkal összhangban".
2. Minösített könyvvizsgálati jelentések
A minösített (módosított) könyvvizsgálati jelentés vagy korlátozott (minösített) könyvvizsgálati véleményt vagy figyelemfelhívó megjegyzést tartalmaz.
A korlátozott (minösített) könyvvizsgálati vélemények vagy az eltérö álláspontokból vagy a könyvvizsgálati munka hatókörének korlátozásából adódnak.
A minösítés lehet átfogó és lehet lényeges. A köztük lévö eltérés az ügy körülményei és annak lényegessége miatt áll fenn.
Az átfogó minösítés a pénzügyi kimutatás egészére hatást gyakorol.
A "figyelemfelhívó megjegyzés" kiemel egy olyan dolgot, amely hatással van a pénzügyi kimutatásokra, és ráirányítja az olvasó figyelmét arra a megjegyzésre, amely sokkal teljeskörübben mutatja be a helyzetet.
Az éves jelentésben bemutatott egyéb információk.
Az ISA 510 megköveteli a könyvvizsgálóktól, hogy új ügyfél esetén különleges figyelmet szenteljenek a nyitó egyenlegekre, az elözö idöszak záró egyenlegeire és a megfelelö számviteli politika alkalmazására.
A 710-es témaszámú Összehasonlító adatok címü Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard (ISA 710) megköveteli, hogy az összehasonlító adatok minden lényeges szempontból feleljenek meg a rájuk vonatkozó beszámoló készítési kereteknek.
Az elözö évek hasonló adataival kapcsolatos könyvvizsgálati munka arra korlátozódik, hogy ellenörizni kell, vajon a helyes értékek kerültek-e feltüntetésre vagy átrendezésre, és megfelelöen lettek bemutatva.
Az összehasonlító pénzügyi kimutatások a jelen idöszakra vonatkozó pénzügyi kimutatásokkal történö összehasonlítás céljából szerepelnek, és nem képezik a jelen idöszak pénzügyi kimutatásainak szerves részét.
Az ISA 720 megköveteli, hogy a könyvvizsgálónak át kell tekintenie az egyéb információkat, hogy feltárja az auditált pénzügyi kimutatásokkal összefüggö lényeges ellentmondásokat. Ez magában foglalhat olyan részleteket, mint például a foglalkoztatottakra vonatkozó jelentések, ötéves összefoglalók és a vezetésnek a müködésre vonatkozó fejtegetései.
A korlátozásra (minösítésre) vonatkozó alábbi "térkép" (táblázat) hasznos összefoglaló a minösített könyvvizsgálati jelentés megtervezésére vonatkozó döntéshez.
|
A minösítés oka |
Lényeges |
Átfogó |
|
Vizsgálati hatókör korlátozása A könyvvizsgálati munka hatóköre korlátozott. A könyvvizsgáló bizonyíték hiányában nem tudja elvégezni az eljárásokat, például elvesztek vagy megsemmisültek a számviteli nyilvántartások, vagy a vezetéstöl kapott információk és az azokra adott magyarázatok nem megfelelöek. |
|
|
|
"Kivéve" vélemény |
A könyvvizsgáló nem tud véleményt adni, és nem tudja, hogy a pénzügyi kimutatások a valóságnak megfelelö igaz és korrekt képet adnak-e. "Véleménynyilvánítás elutasítása" |
|
|
Eltérö álláspont A könyvvizsgáló nem ért egyet az olyan tétel számviteli elszámolásával vagy bemutatásával, mint egy kétes követelés után el nem számolt tartalékolás. |
"Kivéve" vélemény |
A pénzügyi kimutatások nem adnak a valóságnak megfelelö és korrekt képet. "Ellenvélemény" |
Az átfogó minösítés olyan, hogy a pénzügyi kimutatás egészére gyakorol hatást. Véleménykülönbségek esetén az egyik esetben a pénzügyi kimutatások félrevezetök vagy hiányosak; bizonytalanságok esetén a könyvvizsgálónak nem áll módjában véleményt nyilvánítani.
A lényeges minösítés és az átfogó minösítés közti különbség az ügy körülményei és a lényegessége miatt áll fenn. Nem létezik abszolút elvágólagossági (cut-off) pont, ami az egyik könyvvizsgálónak lényeges, a másiknak lehet, hogy átfogó. Átfogó minösítés a gyakorlatban nagyon ritka; szintén alig lehet hallani ellenvéleményekröl, és tözsdén jegyzett társaság esetén bármiféle minösített vélemény szokatlan lenne. A korlátozott (minösített) vélemény kibocsátása olyan hatással is járhat, hogy lehetetlenné válik a társaság tözsdén való jegyzése.
A 710-es témaszámú Összehasonlító adatok címü Nemzetközi Könyvvizsgálati Standard (ISA 710) megköveteli, hogy az összehasonlító adatok minden lényeges szempontból feleljenek meg a rájuk vonatkozó beszámolókészítési elveknek. Mind a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASC) Pénzügyi Kimutatások Készítésére és Bemutatására vonatkozó keretei, mind a Pénzügyi Kimutatások Bemutatására vonatkozó 1-es számú Nemzetközi Számviteli Standard (IAS 1) megköveteli, hogy a pénzügyi kimutatások az összehasonlító adatokat is tartalmazzák.
Elözö évek hasonló adatai
Az elözö évek hasonló adatai a jelen idöszakra vonatkozó pénzügyi kimutatások szerves részeként szerepelnek, és nem értelmezhetök önmagukban. A könyvvizsgálati jelentés ebben az esetben csak a jelen idöszak pénzügyi kimutatásaira hivatkozik, amelynek az elözö évek hasonló adatai is részét képezik, és külön nem hivatkozik az elözö évek összehasonlító adataira.
Az elözö évek hasonló adataival jóval kevesebb a könyvvizsgálati munka, mint a jelen idöszak adataival. Az elözö évek hasonló adatainál elegendö azt ellenörizni, hogy a helyes értékek kerültek-e feltüntetésre vagy átrendezésre, és megfelelöen lettek bemutatva.
Ha az elözö idöszakra vonatkozó ok miatt a könyvvizsgálati jelentés korlátozott (minösített) volt, és az okot nem szüntették meg, akkor a jelen idöszak könyvvizsgálati jelentésének is korlátozottnak (minösítettnek) kell lennie - hivatkozással az elözö évek hasonló adataira. Abban az esetben, ha az ok megszüntetésre került, még mindig szükséges lehet egy figyelemfelhívó megjegyzés.
Amennyiben kiderül, hogy az elözö évek pénzügyi kimutatásai lényeges hibás állításokat tartalmaznak, a jelen idöszakban a vonatkozó adatok pedig megfelelöen kerültek bemutatásra, még mindig szükséges lehet egy "figyelemfelhívó megjegyzés".
A helyi szabályozások néha megengedik azon tényre való hivatkozást, hogy az elözö idöszakot másik könyvvizsgáló auditálta. Amennyiben az elözö idöszak pénzügyi kimutatásait egyáltalán nem auditálták, a könyvvizsgálati jelentésnek ezt a tényt tartalmaznia kell.
Amennyiben az elözö évek hasonló adatai lényeges hibás állítást tartalmaznak, korlátozott (minösített) könyvvizsgálati jelentés adandó ki.
Összehasonlító pénzügyi kimutatások
Ezek a jelen idöszakra vonatkozó pénzügyi kimutatásokkal történö összehasonlítás céljából szerepelnek, és nem képezik a jelen idöszak pénzügyi kimutatásainak szerves részét. A könyvvizsgálati jelentés itt minden egyes bemutatott évre külön-külön hivatkozik (mint például az USÁ-ban az eredménykimutatásnál három évre, a mérlegnél két évre).
A könyvvizsgálók felmérik, hogy a számviteli politika összhangban van-e az elözö idöszaki számviteli politikával, vagy megfelelöen módosították és mutatták be. Szintén meg kell gyözödniük arról, hogy az elözö idöszakra vonatkozó adatok megegyeznek-e az elözö idöszak pénzügyi kimutatásaival, vagy megfelelöen módosították azokat.
Teljes mértékben lehetséges, hogy a pénzügyi kimutatások egy részére vonatkozó vélemény különbözzön a többire vonatkozótól. Amennyiben a vélemény eltér egy korábbi évek bármelyikére kiadott véleménytöl, akkor "figyelemfelhívó megjegyzést" kell adni.
3. Kisvállalkozások jelentéstétele
o A különbözö országok különbözö kritériumokat használnak annak meghatározására, hogy mi tekinthetö egy kisvállalkozásnak.
4. Egyéb jelentések
o A negatív bizonyosság valamiféle megerösítéssel szolgál az azt felhasználni szándékozóknak. A könyvvizsgáló képes felismerni bármiféle lényeges anomáliát, hibát.
A könyvvizsgálói jelentés összeállításával és a következö évi könyvvizsgálatra történö felkészítéssel kapcsolatban különféle dokumentációk szükségesek, melyek egy részét a vállalkozás, más részét a könyvvizsgáló állítja össze.
A könyvvizsgáló által készített dokumentumok:
független könyvvizsgálói jelentés;
minösített jelentés megalapozásához szükséges dokumentáció;
vezetöi levél;
tájékoztató levél a vezetésnek a könyvvizsgálói jelentés kiadását megelözöen a megvitatandó könyvvizsgálói megállapításokról;
a vezetéssel folytatott személyes megbeszélések dokumentálása;
tájékoztatás a könyvvizsgáló által végzett munkáról;
összesítödokumentum a következö évi könyvvizsgálatra történö felkészüléshez;
a fordulónap utáni lényeges eseményekröl és azok hatásairól készített könyvvizsgálati dokumentumok.
IRODALOMJEGYZÉK
1. ACCA: Könyvvizsgálat és belsö könyvvizsgálat, tankönyv, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Budapest, 2002.
2. Dr. Bíró Tibor és társai: A vállalkozások és a könyvvizsgálat, Budapest, KJK Kerszöv Kiadó, 2003.
3. Dr. Báthory Zsuzsa, Czipszer Károlyné: A társasági adó a számvitel és a könyvvizsgálat a kis- és középvállalkozásoknál, Budapest, KJK Kerszöv Kiadó, 2003.
4. Magyar Könyvvizsgálói Kamara - Oktatási Központ Kft.: Munkaprogram és módszertani segédlet a kisvállalkozások könyvvizsgálatához, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Budapest, 2001.
Thomas-Ward-Henke: Auditing (Theory and Practice) PWS-Kent Publishing Company, 1991.
6. Defliese-Jaenicke-O'Reilly-Hirsch: Montgomery's Auditing (11th Edition). John Wiley and Sons, New York, 1990.
7. ACCA Open Learning: The Audit Framework (Paper 6, Workbook 2). Edition. Certified Accountants Educational Projects Limited, London, 199
8. Audit Sampling, AICPA, New York, 1999.
9. Small Company Audit System, ICAEW, London, 1991.
10. Small Business Audit Manual, AICPA, New York, 199
11. M. Page: The Auditor and the Smaller Company, Current Issues in Auditing, PCP London, 1991., p. 211-224.
12. M. Page: The Auditor and the Smaller Company. Current Issues in Auditing, PCP London, 1997., p. 275-289.
13. International Standards on Auditing and Related Services. IFAC Handbook, 1998.
14. Az 1991/81-es számviteli törvény és módosításai.
1 Az 1990/31-es, a kereskedelmi társaságokról szóló törvény és azok módosításai.
16. Az 1999/1009-es Pénzügyminisztériumi Rendelet a Román Könyvvizsgálói Kamara müködéséröl.
17. A 2002/28-as Kormányhatározat a Román Könyvvizsgálói Kamara létrehozásáról.
18. A Közpénzügyi Minisztérium 2005/1752-ös Rendelete a beszámolókészítési kötelezettségröl és számlatükörröl.
19. A Román Könyvvizsgálói Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységéröl szóló, 2000/591-es Kormányhatározat.
20. A könyvvizsgálói tevékenység megszervezéséröl szóló, 1999/75-ös Kormányrendelet.
21. Az 1999/75-ös Kormányrendeletet módosító 2002/67-es számú rendelet.
22. A Könyvvizsgálati tevékenységröl szóló, 2002/133-as számú törvény.
23. A belsö könyvvizsgálatról szóló, 2002/672-es számú törvény.
24. A 2003/571-es törvény és annak módosításai az adótörvénykönyvröl.
Találat: 2227
