Az arutözsde, mint nyílt piaci intézmény szerepe, jelentösége a mezögazdasagi termékarbiztosítasban

Az árutözsde, mint nyílt piaci intézmény szerepe, jelentösége a mezögazdasági termékárbiztosításban

9.1. Az árutözsde felépítése és müködése

Az árutözsde (a továbbiakban: tözsde) olyan önkormányzó és önszabályozó szervezet, amely az engedélyezett és a tözsdén forgalmazott áruk körében nyilvánosan meghirdetett, elöre meghatározott módon, helyen és idöben koncentrálja a keresletet és a kínálatot. A tözsdén központosított kereskedelem folyik szabványosított szerzödés útján, határidös ügyletek esetében az elszámolóház teljesítésre vállalt garanciája mellett, azonos feltételeket biztosítva az ügyletkötéshez.

E törvény alkalmazásában áru:

minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehetö dolog,

dolog módjára hasznosítható természeti erö,

devizaérték,
a közraktári jegy, illetve annak árujegy része,

index (kivéve, ha az értékpapíron alapul),

az elözöekböl képzett árfolyamok és származékos termékek,
forgalomképes vagyoni értékü jog.

A tözsdék, mint koncentrált piacok a gazdasági szféra alapvetö intézményi formái, amelyeket komoly piaci kategóriaként kell kezelni, és jelentöségüket ma már nem lehet megkérdöjelezni. A tözsdék tulajdonképpen a pénzügyi és árupiacok legszervezettebb formái, ahol a helyettesíthetö tömegáruk koncentrálódnak mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldal tekintetében. A szakirodalomban elöforduló meghatározások között jelentös átfedések találhatóak a tözsdére vonatkozóan. Az általános definíciók elsösorban az alábbi jellemzökre helyezik a hangsúlyt: a tözsde nem más, mint

a helyettesíthetö tömegáruk piaca,

a koncentrált kereskedelem színtere,

egy önmagát szabályozó gazdasági intézmény,

egy kiemelkedö információs központ és

mindezek alapján egy igen szervezett központi piac.

Mindezek mellett fontos azt is megemlíteni, hogy a piacgazdaságnak ezen intézményei szabadpiaci képzödmények, így létrejöttüknek alapfeltétele az, hogy megfelelö számú piaci szereplö legyen jelen, hasonlóan kedvezö legyen a kereslet és kínálat kapcsolata, emellett ne legyen a kereskedelmi helyzetet torzító, korlátozó beavatkozás. Természetesen lényeges az is, hogy meglegyen mindazon információs és biztonsági háttér, amely gondoskodik a tözsdei kereskedés gond nélküli müködéséröl, itt elsösorban a hírközlési és információs hálózatok, valamint az ügyletek mögötti garanciát biztosító rendszer meglétére kell gondolni.

A tözsde az a piaci szervezet, amely a jelen kor kereskedelmi viszonyait kelöképp tolerálja és azoknak leginkább megfelel. Korunk gazdaságát világviszonylatban, de országos és regionális szinten is az integráció elöretörése jellemzi. Mindez jelentös hatást gyakorol a kereskedelem területére is. A tözsde jelentöségét és lényegét a meghatározásokból adódóan ki lehet következtetni, hiszen a hatékonyan müködö koncentrált piac jellemzöi és feladatai jól körülírják ezen intézményesült forma gazdaságon belül betöltött kiemelkedö szerepét. Így a tözsde legfontosabb feladatai és ezen keresztül jelentösége az alábbiakban foglalható össze:

olyan rendszer megvalósítása, amely nyitott és esélyegyenlöséget biztosít,

a koncentráció hatékony megvalósítása,

megfelelö szabványok, szabályok kialakítása és müködtetése az ügyletkötése folyamán,

teljeskörü információs rendszer megvalósítása.

A koncentrált piaci jelentösége tehát pontosan a nevükben is szereplö koncentráláson alapul, azon, hogy képesek egy helyen megjeleníteni az egyes termékek keresleti-kínálati oldalát. Tehetik ezt abból adódóan, hogy a tözsdéken homogén, helyettesíthetö tömegtermékek kereskedelme folyik megfelelö szabványok, szabályok és garancia mellett. A tözsdék gazdaságon belüli lényeges szerepe emellett kitünik abból is, hogy ezen kereskedési forma esetében nem szükséges az adott termék tényleges jelenléte az üzlet megkötésekor. Így lehetöség nyílik a spekulatív üzletek megvalósulására, amely a gazdasági életet serkenti, megfelelö befektetési hajlandóságot teremt, és ezen keresztül növeli a piaci fizetöképességét.

A koncentrált piacok jelentösége megmutatkozik abban is, hogy a gazdaság egy alapvetö információbázisát testesítik meg. A tözsde napi kereskedése és forgalmának következtében folyamatosan kell, hogy figyelje és értékelje a külsö körülményeket, viszonyokat, híreket, legyenek azok politikai, gazdasági vagy egyéb jellegüek. Ezek azok az elsödleges befolyásoló tényezök, melyek kihatnak a piac napi eseményeire, és amelyek koncentráltan megjelenve meghatározzák a kereslet-kínálat alakulását, és ezen keresztül az árakat is. A tözsdén kialakuló árak, árszínvonal eröteljesen kihat a fizikai piac viszonyaira is. A koncentrált piac müködéséböl adódóan gyorsabban és hatékonyabban képes reagálni a külsö körülmények változására, így a tözsdei árak is ennek megfelelöen dinamikusan változnak. Az extrém helyzetektöl eltekintve azonban ezek az árelmozdulások nem drasztikusak, egy meghatározott szint körül mozognak, amely a tözsdei termékekre vonatkoztatott egyesúlyi ár. Ez az árszint fontos értékmérö szereppel bír, hiszen a mindenkori tözsdei egyensúlyi ár az, amely leginkább tükrözi a piaci viszonyok változását.

A tözsdék mint koncentrált, központi piacok a gazdaság kiemelkedö intézményei, tevékenységük révén megvalósul egy objektív, minden külsö körülményt figyelembe vevö értékmérö szerepkör, valamint hozzájárulnak a hatékony verseny szabadpiaci körülmények közötti megvalósulásához.

Az árutözsdék kialakulásának története

A modern határidös iparág eredete a XIX. századi amerikai gabonakereskedelemre nyúlik vissza. Az USA termékeny közép-nyugati vidékeiröl a stratégiai fekvésü Chicago felé áramló gabona mennyiség a várost a XIX. század közepére az Egyesült Államok gabonapiaci központjává emelte. Ez a hirtelen fellendülés azonban olyan komoly gazdasági gondokat okozott a piacon, mint például a kiszámíthatatlan áringadozás, az egymást váltó hiány és felesleg ciklusok, a kereslet és kínálat eltéréséböl adódó problémák, a magas szállítási költségek, a nem kielégítö szállítási és raktározási lehetöségek. Mindemellett a gabonakereskedök állandó árkockázatnak voltak kitéve.

Ezek hatására 1848-ban eltérö üzleti érdekeket képviselö chicagoi üzletemberek létrehozták a Chicago Board of Trade-t (CBOT), az USA elsö szervezett határidös tözsdéjét. A CBOT fö célja a kereslet és kínálat koncentrálása és összehangolása, valamint a város kereskedelmének fejlesztése. Kezdetben az üzletkötések forward jellegüek voltak, melyek nagy hátránya a minöség és a teljesítés standardizáltságának a hiánya volt. Ezt a hiányosságot orvosolva a CBOT 1865-ben szabályzatát úgy módosította, hogy azok a tözsdei gabonakereskedést már bizonyos szabványoknak való megfelelés felé tereljék. A határidös iparág feladatát pedig a következöképp határozták meg: az üzleti életet olyan fórummal és eszközökkel látja el, amelyek révén a készpénzes ügyletekben rejlö árkockázatok kivédhetövé, kezelhetövé válnak. Még ebben az évben a tözsdei kereskedelem résztvevöinek szerzödésszerü teljesítését biztosítandó létrehozták a letéti rendszert. Ezek a lépések mérföldkövet jelentettek a modern határidös piac alapelveinek lefektetésében. A jelen kor tözsdéi szorosan követik a gazdasági élet jellemzö tendenciáit, így a globalizációs hatások következtében a tözsdéket ma az integráció, a termékskála bövülése, a növekedésre való törekvés és a technológiai fejlesztések térhódítása jellemzi.

Napjaink legjelentösebb tözsdéi a piacgazdaság alapvetö intézményei, és piaci jelenlétük nélkülözhetetlen.

A Budapest Árutözsde (BÁT) kialakulása

A Budapesti Árutözsde elödje az 1854-ben a Pesti Lloyd Társulat által létrehozott Gabonacsarnok volt. Kezdetlegessége és árjegyzéseinek hiányosságai ellenére megalakulása fontos volt Magyarország kereskedelmének történetében, hisz elsödleges célja az volt, hogy a gabonakereskedelmet egy helyen összpontosítsák.

Ez a Gabonacsarnok tekinthetö a század végén megnyíló Budapesti Áru- és Értéktözsde nevet felvevö intézmény elödjének, amely egy impozáns épületet kapott a müködéshez. Ez az épület pedig nem más, mint a budapesti Szabadság téren álló napjainkban a Magyar Televízió székházának otthont adó Tözsdepalota volt. A Budapesti Áru- és Értéktözsdét 1864-ben alapították meg. Akkoriban az áruügyletek és az értékpapír-üzletkötések békésen megfértek egyetlen teremben. A börzén virágzó élet zajlott. Ezt az is mutatja, hogy a hazai Gabonatözsde és az ehhez kapcsolódó határidös kereskedelem 1914 elött Európában a legjelentösebbek közé tartozott. Az egész ország gabonával, elsösorban zabbal spekulált (a zab a hadsereg számára oly fontos termék volt, mint amilyen fontos ma a benzin). A nagyobb hazai lapok naponta közölték a budapesti és a legfontosabb külhoni értékpapírjegyzéseket. Érzékletesen kommentálták az eseményeket: "A Rimamurányi Vasmü részvényei többszöri változás után szilárdan zárultak, mert a vaskartell újra felemelte a nyersanyag árát. A két helybéli villamosvasút-részvény néhány korona keretében változott." A budapesti tözsde 1948-ig müködött, akkor "a népgazdaság szocialista átszervezésé"-re hivatkozva megszüntették. És valóban, nem is volt rá szükség: a részvénytársaságokat állami tulajdonba vették, megszüntek a részvények, többé nem volt mit adni-venni. Ezzel együtt - hasonlóan, mint a többi szocialista országban - a tözsdéhez, a tözsdézéshez való viszony is: a "munka nélküli jövedelemszerzés" minden formája elítélendövé, söt, hatóságilag üldözendövé vált.

A budapesti Tözsde és a tözsdei tevékenység szüneteltetése hazánkban négy évtizeden át tartott. A nyolcvanas évek végén mind az Árutözsde, mind az Értéktözsde újjászületett, mindkettöt újra megalapították:

• 1989 áprilisában az Agrimpex és a Konzumbank közös tözsdeszemináriumot szervezett, amelynek központi kérdésköre egy hazai Árutözsde kialakításának lehetösége volt. Az alapítás dátumának 1989. augusztus 15. tekinthetö, amikor 1,9 millió forint alaptökével útjára indult a Terménytözsde Kft.

A Terménytözsde Kft. létrehozásával határidös kukorica és búza kontraktusok adásvétele vált lehetövé a piac résztvevöi számára. A cél ugyanakkor egy olyan intézmény létrehozása volt, amely a Tözsde tökéletes müködéséhez szükséges összes feltételt biztosítja. A 1990-es évben az árupiac hivatalos neve Budapesti Gabonatözsde lett. A brókerképzés érdekében 1990 márciusában tette meg az elsö lépéseket a Gabonatözsde: 50 érdeklödövel elindult az elsö brókerképzö tanfolyam. A társaság újabb névváltozáson esett át, az új hivatalos név Árutözsde Kft. lett. 1991-re az érdeklödés a Tözsde felé fokozatosan növekedett és megszületett a döntés egy Hússzekció létrehozásáról. Az élöállat és a húskontraktusok kidolgozását követöen 1991. június 4-én hivatalosan  megnyílt a BÁT Élöállat- és Hússzekciója. 1993 januárjában új, immáron végleges helyszínt kapott a tözsdei kereskedés: a tözsde parkett elköltözött a Róbert Károly körúti irodaházba, ahol sikerült biztosítani a kereskedés megfelelö feltételeit. Ez évben létrejött a Pénzügyi Szekció, a pénzpiac elsö kontraktusai a német márka és az amerikai dollár voltak. A rendszerváltás után öt évvel, 1994 márciusában megszületett az 1994. évi XXXIX. törvény az Árutözsdéröl és az árutözsdei ügyletekröl. A szervezet közgyülése pedig jelentös szervezeti átalakulásról döntött: megszünt az Árutözsde Kft., és jogutódjaként megalakult a Budapesti Árutözsde.

Ettöl kezdve egy folyamatos fejlödés és növekedés indult meg, amely során a hazai árutözsde nemzetközi elismertsége egyre inkább nött. A fejlödésnek csak a század végi orosz válság szabott gátat: a bizonytalanság és a veszteségek következtében jelentösé vált a tökekivonás a piacról. Ez a helyzet 1999-ben stabilizálódott, és ismét fellendülésnek indult. 2000-ben a Pénzügyi Szekcióban megszünt a nyílt kikiáltásos kereskedés, és az elözetes megállapodások alapján beindult az elektronikus kereskedelem, melyet a hagyományos forma mellé átvett a Gabonaszekció is.

A tözsde szervezete

A tözsde legfontosabb szervei a Közgyülés, Tözsdetanács, Felügyelöbizottság, Bizottságok, Tözsdetitkárság, Szekciók, Választott Bíróság. Elméleti vizsgálataink szempontjából legfontosabbak a különbözö tözsdei termékeket forgalmazó szekciók, így ezek rövid bemutatását emeljük ki a tözsdeszervezet egészéböl.

Pénzügyi szekció

A BÁT 1993. március 16.-án indította el az elsö határidös devizakontraktusokat. Az indulás óta évröl évre ez a szekció éri el a leglátványosabb növekedést, és az elmúlt évek során szinte minden hónapban újabb fejezetekkel bövült a rekordok könyve a BÁT-on. Az egyre magasabb forgalom és likviditás új kontraktusok bevezetését is lehetövé tette, így 1996-ban már hat devizanemre, és a rövid lejáratú kamatkontraktusra (KAMAT 90) folyik a határidös kereskedelem. A pénzügyi kontraktusok rendkívüli mértékben aktívvá vált piacának köszönhetöen 1995-ben - a BÁT történetében elöször - 1 millió kontraktust meghaladó forgalom realizálódott.

Gabonaszekció

Ez a szekció volt a BÁT elsö nagy sikere, mivel rendkívül rövid idö alatt szinte a nulláról egy jól müködö határidös gabonapiacot tudott felépíteni. A határidös pénzpiac dinamikus növekedésével a Gabonaszekció elvesztette '93-ig fennálló vezetö szerepét (3. táblázat), ennek ellenére sem tört meg a piac 1989 óta tartó lendületes fejlödése. '95-ben az elözö évhez viszonyítva forintértékben több, mint 50 %-os növekedést produkált ez a szekció is.

Hússzekció

A határidös gabonapiac sikeres indulása után 1991. óta a húspiac szereplöi számára is lehetöséget kínál a Budapesti Árutözsde, hogy az árfolyamváltozásból eredö kockázatot minimális szintre korlátozzák. A kezdeti lendületes forgalomnövekedés után kissé lelassult e piac fejlödése, de 1995. második felétöl ismét magasabb fokozatba kapcsolt ez a szekció is, és forintértékben a forgalom messze meghaladta a sokáig kiugrónak számító 1992-es esztendöt (17. ábra). A növekedésben szerepet játszott az új EUROP minösítési rendszer bevezetése, valamint több új, a másik két szekcióban már nagy forgalmat bonyolító tözsdetag aktív megjelenése (18. ábra). .

3. táblázat A Budapesti Árutözsde forgalmának alakulása százalékos megoszlásban

17. ábra

18. ábra

Forrás: Sára, 2002.

9.2. Ügylettípusok és árbiztosítási stratégiák az árutözsdén

Engedélyezett ügylettípusok

Azonnali ügylet

A tözsdén forgalmazott áruk adásvétele akkor tekinthetö azonnalinak, ha a felek a szerzödésben meghatározott idöpontban történö közvetlen fizikai szállításban állapodnak meg. Az azonnali (közvetlen) tözsdei ügylet létrejön, ha a felek a szabványosított szerzödés alapján megállapodnak az áru fajtájában, a kötés tételében és árában, valamint a Szabályzat által megkívánt egyéb elemekben.

Határidös ügylet

Az tözsdei határidös ügylet a tözsde és a KELER Rt. (Központi Elszámolóház) árutözsdei elszámolási szabályzatában elöírt pénzügyi feltételek és teljesítési feltételek mellett jön létre azzal, hogy a szerzödést a tözsde nyilvántartásba veszi, a KELER Rt. Pedig visszaigazolja. Az így létrejött ügyletért mindkét féllel szemben a KELER Rt. Köteles szerzödésszerüen helytállni.

Határidös csereügylet

A csereügylet olyan két határidös ügyletböl keletkezö - a tözsde által egységes egészként kezelt - speciális ügylet, ahol az elszámolás rendje speciális, azonban az ügyletre vonatkozó jogok és kötelezettségek azonosak az egyéb határidös ügyletekhez. A cserének az alábbi két módja lehetséges: azonos mennyiségü áru vásárlása egyik határidöre, eladása egy másikra illetve, azonos mennyiségü, különbözö áruk cseréje azonos határidöre.

A fedezeti ügylet (hedge)

Az alapanyag jellegü áruk piacán mind a termelés, mind a feldolgozás és elosztás oldaláról nagy az árfolyam-ingadozásokból adódó kockázat, melyet valamilyen módon a minimálisra kell csökkenteni. A határidös tözsdék azok a piaci intézmények, melyeken eladási vagy vételi pozíciók nyitásával ideiglenesen helyettesíteni lehet a valódi ügyletet. Például a lehetséges áresés ellen a tözsdén határidös eladással lehet védekezni, jóllehet az adott áru tényleges eladására csak késöbb kerülhet sor. Ugyanakkor egy feltételezett áremelkedés ellen nyújthat védelmet a határidös vétel, ahol az áru tényleges megvásárlása csak a jövöben történik meg.

Az a termelö, aki aratás idején fogja értékesíteni a terményt, már akár a vetés vagy a tavaszi munkák idején eladhatja áruját a tözsdén, ezáltal védekezve egy elöre nem látható árzuhanás ellen. Miután a határidös jegyzések és a készpénzes piaci árak megközelítöleg párhuzamosan mozognak, egy esetleges spot piaci árcsökkenést a határidös árak is követik lefelé, s így azt a veszteséget, melyet a termelö az áru készpénzes értékesítése során szenved el, kiegyenlíti az a nyereség, melyhez a korábban magasabb áron eladott határidös kontraktus alacsonyabb áron történö visszavásárlása révén jut. A készpénzes és a határidös árak közötti különbözet alkalmas továbbá a raktározási költségek fedezésére is, amennyiben a termelö nem kívánja rögtön aratás után eladni áruját.

A fedezeti ügylet során a tözsdén az áru nem cserél gazdát, beszállítás nincsen, ez tehát egy fiktív - vagy papír ügylet, melynek tözsdei lezárása - likviditációja - után csak pénzügyi elszámolás történik (nyereség v. veszteség megállapítása). Mindazonáltal a fedezeti ügylet végrehajtók számára adott a lehetöség a beszállításra (delivery) illetve annak megigénylésére is, ha ez számukra valamilyen oknál fogva kedvezöbb.

A vásárlói oldal (malmok, takarmánykeverök, feldolgozók stb.) számára a költségminimalizálás lehetöségét biztosítja a határidös tözsde azáltal, hogy ezek a gazdasági szereplök idöben elöre rögzíteni tudják egy adott áru vételárát. A felhasználó akkor vásárol határidös kontraktust a tözsdén, amikor a jegyzés által elérhetö vételár számára elfogadható profitot biztosít, vagyis elég alacsony az ár. Ezzel stabilizálja a nyereségét, és ezt már egy váratlan áremelkedés sem tudja lényegesen befolyásolni.

A határidös piac résztvevöi

A fedezeti ügylet létesítöi: termelök vagy felhasználók

Spekulánsok: saját számlára kereskedö tözsdetagok, vagy brókerházakon keresztül kereskedö kis- és nagybefektetök.

A mezögazdasági fedezeti ügylet érdekeltjei:

Termelök (ÁG, TSZ, magángazdák, stb.)

Felvásárlók (raktárak, kereskedöcégek)

Feldolgozók (malmok, takarmánykeverök)

Exportörök

Állattartók (hizlaldák, tenyésztelepek)

Mivel azon cégek és magángazdálkodók száma, akik az áresés ellen keresnek fedezeti lehetöséget ritkán egyezik meg azok számával akik az ár emelkedése ellen akarják bebiztosítani magukat (márpedig a tözsdén minden egyes eladott kontraktusra hajszálpontosan egy vétel jut), szükség van más piaci szereplökre is. A spekulánsok tudják ez estben biztosítani a piac likviditását, vagyis azt, hogy ha valamelyik oldal többségben van, akkor ezzel szemben létesítenek pozíciókat a várható árfolyamnyereség reményében.

Fedezeti stratégiák

A fedezeti ügylet létesítöi határidös tözsdei kontraktusokat adnak el vagy vesznek, és mindaddig tartják pozíciókat, míg a tényleges fizikai piacon is eladják illetve megveszik a készpénzes árut. A készpénzes ár az adott áruféleség fizikai piacán a pillanatnyi ár, míg a határidös ár az adott áruféleség egy késöbbi idöpontban történö szállításhoz a vevö és az eladó között az árutözsdén kialkudott ár.

A fedezeti ügyletnek két fajtája van. Az egyik az eladói, a másik a vételi fedezeti ügylet (short és long hedge). Az elsö változatot a termelök használják, hogy ezzel védelmet biztosítanak termékük késöbbi értékesítési árának. Pl. egy gabonatermesztö TSZ, akinek a terménye még lábon áll, vagy már be van tárolva, még a tényleges értékesítés elött levédheti az eladási árat a tözsdén, határidös eladással.

Ezzel szemben vételi fedezeti ügyletbe azok bocsátkozhatnak, akik a jövöbeli vételárat már a jelenben szeretnék biztosítani a tervezhetöség érdekében. Pl. egy takarmánykeverö, aki a jövöben szándékozik búzát vásárolni a keverékhez, már a jelenben is bebiztosíthatja magát a számára hátrányos áremelkedés ellen, ugyanis egy esetleges áremelkedés a készpénzes piacon maga után vonja a határidös árak emelkedését a tözsdén is. Ha a takarmánykeverö végül drágán veszi meg a búzát készpénzért, többletkiadásai megtérülnek a tözsdei ügylet nyereségéböl, hiszen ott korábban már olcsóbban "megvásárolta" az árut és utóbb viszont "eladta" magasabb áron.

A fedezeti ügyletnek két alapvetö stratégiája van, a vételi és az eladói hedge. Az alábbi táblázatok példákon keresztül mutatják be ezen stratégiák müködésének lényegét:

Eladói (short) hedge

Májusban egy TSZ elhatározza, hogy biztosítani szeretné a 30.000 Ft/t bevételt az újbúzáért. Meggyözödésük, hogy a készpénzes árak aratásig még esni fognak. A tözsdén az augusztusi jegyzés 30.500 Ft/t. Aratáskor, júliusban a TSZ rögtön eladja a búzát a malomnak, aki csak 29.500 Ft-ot fizet az áru tonnájáért. Ez 500 Ft-tal kevesebb az eredeti célkitüzésnél, azonban idöközben az augusztusi határidös jegyzés is követte a piacot és 500 Ft-ot esett. A TSZ ezért - még júliusban - visszavásárolta az összes eladott kontraktust, így zárta a tözsdei pozícióit, és mivel korábban drágán adott el most tonnánként 500 Ft-ot nyert az ügyleten. Végsö soron tehát sikerült a már tisztes profitot is biztosító 30.000 Ft/t-os árat megkapni a terményért.

Eladási fedezeti ügylet: csökkenö árak esetében

Eredmény: nettó 30.000 Ft/t eladási ár

Abban az esetben azonban, ha a TSZ szakemberei elszámolták volna magukat és az árak ne lefele, hanem felfele mentek volna, a helyzet a következö lenne. A malom 30.500 Ft/t-t fizet az áruért, amire a TSZ szakemberei nem is számíthattak elöre, közben azonban a tözsdén is felmegy az augusztusi jegyzés 30.500 Ft/t-ról 31.000 Ft/t-ra, így a TSZ 500 Ft-ot veszít tonnánként, mikor drágán visszavásárolja az olcsóbban eladott kontraktusokat. Az 500 Ft/t veszteség lejön a 30.500 Ft/t-s eladási árból, így a TSZ ismét csak 30.000 Ft/t-ért tudja az új búzát értékesíteni.

Eladási fedezeti ügylet: növekvö árak esetében

Eredmény: nettó 30.000 Ft/t eladási ár

Vételi (long) hedge

A határidös piacok egyéb felhasználói, a felvásárlók, a feldolgozók, exportörök stb. az esteleges - rájuk nézve azonban káros - áremelkedés ellen próbálnak védelmet keresni. Tételezzük fel, hogy egy malom májusban az aratáskori szállítások ütemezését tervezi, és megállapítja, hogy a számára még kifizetödö búza-felvásárlási ár 30.000 Ft/t. A tözsdén az augusztusi jegyzés 30.500 Ft/t, így a malom ad egy megbízást augusztusi határidös kontraktus vásárlására. A következö táblázat szemlélteti, hogy hogyan alakul a hedge, ha az árak felmennek 500 Ft/t-val:

Vételi fedezeti ügylet: növekvö árak esetében

Eredmény: nettó 30.000 Ft/t vételi ár

Ebben a példában a magasabb búza árat kompenzálja az a nyereség, amit a malom a tözsdén keres.

Ha a készpénzes ár esik augusztusig, a következö történik:

Vételi fedezeti ügylet: csökkenö árak esetében

Eredmény: nettó 30.000 Ft/t vételi ár

Látható, hogy a malom nem tudott élni az extraprofit lehetöségével, de ez nem is volt cél, a 30.000 Ft/t-ás felvásárlási ár már elég alacsony volt a feldolgozásból származó profit realizálásához. Ezek a példák "tökéletes" fedezeti ügyleteket mutattak be. Természetesen a valóság ennél bonyolultabb, általában vagy a készpénzes, vagy a határidös ár változása meghaladja a másikét, de legalábbis annál gyorsabb ütemben változik. Más szóval a készpénzes és a határidös ár különbözete változik valamilyen irányban.

A bázis fogalma

A meghatározott helyen lévö készpénzes (fizikai) ár és a tözsdei határidös ár különbözete a bázis, melynek több összetevöje van:

Az adott áru helyi keresleti-kínálati viszonyai

A helyettesítö termékek általános keresleti-kínálati viszonyai

A szállítási lehetöségek

A szállítási költségszerkezet

Minöségi tényezök és a minöségjavítás lehetöségei

A piac várakozása

Kamatráták.

A bázis, noha ennyi tényezö befolyásolja mégis kevésbé változékony, mint maga a készpénzes ár vagy határidös jegyzés, és ez az, ami a hedge alapját biztosítja. Minél tágabb a bázis, annál erösebb, és fordítva, minél szükebb a bázis, annál gyengébb. A bázis tágulása és szükülése fontos információ a hedge program megtervezésekor és végrehajtásakor. A bázis alakulása vételi és eladási hedge esetében különbözö megítélés alá esik, hiszen az elsö esetben a minél tágabb bázis a kedvezöbb, míg a második a szük, söt negatív bázis a kedvezö.

Negatív bázisról akkor beszélünk, ha a készpénzes ár magasabb a határidös jegyzésnél, ez tipikusan akkor fordul elö, ha az ótermésü gabonából még van raktáron és emellett kimagasló termés ígérkezik. Ez esetben a piac "bünteti" a raktározás és a tözsdei árakon keresztül egyértelmüen jelzi, hogy ki kell üríteni a raktárakat az új termés számára.

Az alábbi táblázat szemlélteti a bázis alakulásártól függö következményeket:

Az opciós stratégia

Annak ellenére, hogy az opciók alkalmazása régóta ismert és alkalmazott technika a kereskedelemben, a nemzetközi pénz-, töke- és devizapiacokon, az utóbbi idökben - elsösorban a határidös kereskedelemben betöltött szerepük miatt - az opciók adásvétele ma korábban soha nem látott méretekben zajlik világszerte.

Az opciók elterjedésének legföbb oka, hogy a határidös kereskedelemtöl eltéröen lehetöséget biztosít a kereskedöknek limitálni a lehetséges kockázatuk mértékét, míg a profit lehetöségeik változatlanul határtalanok maradnak. Egy egyszerü díjért - ez az opciós díj - egy tözsdei opciós kontraktus vásárlója megvásárolja a jogot - jogot és nem kötelezettséget - hogy vételi vagy eladási pozíciót létesítsen az adott határidös piacon. A opciós díj nem más, mint a vevö lehetséges maximális költsége. Ebböl következöen bármilyen mértékben csökken vagy nö az ár a piacon, az opció vevöje nyugodt lehet, hiszen vesztesége az opciós kontraktusért fizetett prémium mértékéig terjedhet. Abban az esetben, ha a piac számára kedvezö irányban mozdul el, a nyereség az áremelkedéssel vagy eséssel együtt nö, korlát nélkül. Az opció vásárlója tulajdonképpen egy biztosítást vásárol, aminek van egy díja, ezt prémiumnak is nevezzük az opció eladója viszonylatában. A CASCO biztosítás lényege az autótulajdonos számára hasonló, mint egy áru-, pénz- és devizapiaci opció vásárlója esetében. Ameddig nem töri össze az autót, a biztosítási díj egy addicionális költség, de hogy ez nem felesleges, az senki által nem kizárt baleset esetén derül ki. Az opciós piac sajátossága a CASCO biztosítással szemben az, hogy azzal nem csak biztonságot lehet vásárolni, hanem spekulációra is lehetöséget biztosít.

Az opciók igazi elönye abban a rugalmas alkalmazhatóságban rejlik, hogy az opciót nem csak venni, eladni is lehet, ami azonnali bevételt - a prémiumot - jelent. Ebben az esetben azonban az eladó kockázata nem limitált, míg a nyereség maximuma a kapott prémium nagysága. A határtalan kockázat természetesen bármikor megszüntethetö az opciós kontraktus visszavásárlásával. Az opció eladója jogot ad el, ezzel korlátlan kötelezettséget vállal az opció vásárlójával szemben.

A tözsde életében az opció azért játszik jelentös szerepet, mert a tözsde szereplöi közül nem mindenki tudja, illetve akarja felvállalni a határidös ügyletekböl eredö, elvben korlátlan árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget. Szükségessé vált egy olyan ügylettípusnak a létrehozása is, amelynél az adódó veszteség maximuma elöre meghatározható. Ilyen tözsdei ügylet az opciós ügylet, amelynek két típusát különbözteti meg az árutözsdetörvény: a vételi és az eladási opciót. Az opciók igazi elönye a rugalmas alkalmazhatóságban rejlik, hogy opciót nemcsak venni, hanem eladni is lehet, ami azonnali bevételt (prémiumot) eredményez.

A tözsdei opciós ügyletet az árutözsdetörvény 59. §-ának (2) bekezdése definiálja. A tözsdei eladási vagy vételi opció olyan határidös ügylet, amelynek jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal elöre meghatározott áron és idöpontban, illetve idötartamon belül, meghatározott árura eladóként vagy vevöként kössön határidös ügyletet az opció kötelezettjével, aki az ügyletet eladóként vagy vevöként köteles megkötni.

Vételi opció

A vételi (CALL) opció jogot, de nem kötelezettséget biztosít a vevönek arra, hogy az opció eladójától az elöre rögzített küszöbáron (strike price), meghatározott dátumig bezárólag megvásárolja az opciónak megfelelö határidös kontraktust. A vevö kialkudott árat (prémiumot) fizet ezért a jogért. A CALL opció lényegében megegyezik a Ptk.-ban szabályozott vételi jog intézményével (375. §), melynek értelmében, ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opciót) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Különbség a két ügylettípus között a tözsdei ügylet jellegéböl fakadó különbségeken túl csak annyiban van, hogy míg a Ptk. ismeri a határozatlan idöre szóló vételi jogot, addig az árutözsdetörvény nem tesz ilyet lehetövé.

A vételi opció lejárata szerint megkülönböztethetjük az európai és az amerikai opciót. Az európai opció esetében a meghatározott árut a meghatározott kötési árfolyamon egy meghatározott jövöbeni napon lehet megvásárolni, míg az amerikai változatnál az opciós jog egy, a szerzödésben meghatározott idötartamon belül gyakorolható.

Eladási opció

Az eladási (PUT) opció jogot, de nem kötelezettséget biztosít a vevönek arra, hogy az opciónak megfelelö határidös kontraktust az elöre rögzített küszöbáron, meghatározott dátumig bezárólag eladja az opció eladójának. A vevö itt is kialkudott árat (prémiumot) fizet e jogért. Az eladási opció intézményét Polgári Törvénykönyvünk nem ismeri. A klasszikus vételi jog tükörügyletének tekintendö eladási opciónak is van európai és amerikai típusa.

Az opciók - típusuktól függöen - egy határidös kontraktusra vonatkozó vételi vagy eladási jogot testesítenek meg. Amennyiben az opció vásárlója az opció lehívása mellett dönt, tehát él a kezében lévö joggal, a megfelelö határidös kontraktust az elöre rögzített küszöbáron megvásárolja vagy eladja. Az opció vásárlóját abban, hogy a lehívás mellett dönt vagy hagyja értéktelenül lejárni, kizárólag az motiválja, hogy a lejáratkor a megfelelö határidös kontraktus jegyzése a küszöbár alatt (PUT opció), vagy felett (CALL opció) van. A különbség mértéke - így az is, hogy ez nagyobb vagy kisebb, mint az opcióért kifizetett prémium - a döntésben nem játszik szerepet.

Az opció vásárlója természetesen az opció lejárta elött is felteheti magának a kérdést, hogy érvényesítse-e az opcióját, erre azonban a valóságban ritkán kerül sor. Ennek egyik oka az, hogy az opció átváltásával határidös kontraktusra az ügylet veszteség limitáló tulajdonságától elesik, hiszen határidös pozíció létesítésével kockázata határtalanná válik. A másik ok amiért az opciókat lejárat elött nem hívják le, az opciók árazási elméletéböl adódik.

Opciós hedge stratégiák

A termelö számára fontos, hogy terményeit a lehetö legkedvezöbb árszinten adja el, míg a feldolgozó vagy felhasználó érdeke az, hogy a lehetö legkedvezöbb árszinten fedezze szükségleteit. A termelöt azonban a legkedvezöbb árszint elérésében korlátozza az, hogy a terményét akkor kell eladnia (pl. raktárkapacitás hiányában betakarításkor), amikor a körülményei arra rákényszerítik, nem pedig akkor, amikor az árak a legmagasabbak. A feldolgozót ugyanakkor finanszírozási vagy raktározási problémák akadályozhatják meg abban, hogy igényeit akkor fedezze, amikor a tevékenységéhez kapcsolódó alapanyagok a legalacsonyabb áron beszerezhetök.

Ezeket a gondokat hidalják át a határidös piacok, ahol a terményeket már akkor is lehet adni-venni, amikor azokat esetleg még el sem vetették. Ebben az esetben az optimális ár elérése jóval egyszerübb. Határidös kontraktusok alkalmazása hedge célokra ugyanakkor azért nem kedvelt, mert ugyan a lehetséges veszteséget korlátozza, vagyis a termelöt megvédi az árak esetleges zuhanásától, a feldolgozót pedig az elöre nem látható áremelkedéstöl, azonban mindeközben a minimálisra csökkenti a kedvezö piaci mozgásokból adódó profitálás lehetöségét. A határidös kontraktusok által történö pozíció-lefedezés elönyeinek megtartása mellett a hátrányok kiküszöbölésére is alkalmas technikákat az opciók nyújtanak.