online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Az agrargazdasagtan targya

mezőgazdaság



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Lencse
A mezőgazdasagi növények növekedési és fejlődési feltételei
MILYEN FELADATAI VANNAK A MEZŐGAZDASÁGNAK
Mézelö méhek nyúlós és enyhébb költésrothadasa
HOGYAN FIZETHETŐK MEG A MEZŐGAZDASÁG KÜLÖNBÖZŐ TELJESÍTMÉNYEI
A mezögazdasag és élelmiszerpiac altalanos és sajatos vonasai
Hüvelyesek
MIT TUD ÉS MIT NEM TUD EZEK KÖZÜL TELJESÍTENI AZ IPARSZERŰ MEZŐGAZDÁLKODÁS
Keveréktakarmanyok
Takarmanyrépa
 
bal also sarok   jobb also sarok

Az agrárgazdaságtan tárgya


A közgazdaságtan olyan ágazati alrendszere, amely a mezögazdaság sajátosságainak közgazdasági, elsösorban a makroökonómiai kérdéseivel foglalkozik. Ma már ebben a felfogásban az agrárökonómia szót használják a közgazdaságtan speciális résztudományaként való elkülönült elnevezésére. Tudományszervezeti (tudományos, illetve kutatási munkamegosztási rendsze 737d33h rben is agrárökonómiaként szerepel: pl. MTA Agrárökonómiai Bizottsága). Az általános tudományterületi, és agrárközgazdasági szakmai felfogásban elsösorban a mezögazdaság gazdasági beilleszkedésének, müködésének és fejlödésének makroökonómiai vonatkozásaira értelmezik. A mai bonyolult társadalmi és gazdasági viszonyok között azonban az agrárgazdaságtan valódi tartalma szerteágazóbbá vált, gazdasági kategóriái is ennek megfelelöen a közgazdasági ismeretek kutatási, megismerési, vizsgálati orientációk, célok szerint alakulnak (pl.: élelmiszergazdaság, agrárium, agrárvilág, stb. közgazdasági kérdései). A gazdaságpolitikai és agrárpolitikai elvek és módszerek alátámasztásában ugyancsak sokféleképpen jelentkeznek az agrárközgazdasági ismeretek.

A vizsgálatok, elemzések információs bázisa jelentös részben a mezögazdaság mikroökonómiai, vállalati forrásokhoz, másrészt az élelmiszeripari, bel- és külkereskedelmi, és egyéb nemzetgazdasági makro- és mikrogazdasági területekhez kapcsolódik. Ebböl következöen a mai agrárgazdaságtan tárgya és mélysége mind tudományterületként, mind ismeretkörként többféleképpen állítható fel.

Tananyagként elsösorban a képzési célok (mérnök, agrárközgazdász, vállalati menedzser stb. képzés) oktatási és kutatási munkamegosztásának szükségletei formálják az agrárgazdaságtan tárgyát és ismeretanyagát, müvelésének fö feladatköreit. Itt is jelentös azonban az interdiszciplináris téma. A kutatásban nagyobbrészt eleve nem határolódnak el a mikro- és makrogazdasági, köztük pénzügyi, vállalatgazdasági, marketing, gazdaság-irányírási stb. témák. Az oktatásban és az agrárközgazdasági kutatási tervekben napjainkban a legelterjedtebb agrárgazdaságtani (agrárközgazdasági) tárgykörök felépítése a következökben foglalható össze:

Az élelmiszergazdaság, benne a mezögazdaság nemzetgazdasági szerepe, ágazati, gazdasági sajátosságai, piaci és intézményi kapcsolatai, az integráció és a kooperáció rendszere, természeti, ökológiai és közgazdasági adottságai, sajátosságai és konzekvenciái.

A mezögazdaság versenyképességének, piaci és társadalmi alkalmazkodóképességének közgazdasági összefüggései. Az ökológiai és piaci versenypozíciók viszonya, a hagyományok és személyi pozíciók hatásai, a kompatibilitás reális közgazdasági megítélése, mezögazdasági termelési, növekedési koncepciók és agrárstratégiák.

A mezögazdaság- és az élelmiszerpiac müködésének általános és sajátos vonásai. A nyersanyagok és élelmiszerek keresletének általános és sajátos vonásai. A kereslet rugalmasságának jellemzöi és tényezöi. A kereslet változásának hatásai a mezögazdasági termelésre. A mezögazdasági termékek kínálatának, termelési, vállalkozási és strukturális összefüggései. A mezögazdasági termelés színvonalának hatása a kínálat és a kereslet alakulására. A mezögazdasági és élelmiszerpiacok árviszonyainak változása, tényezöinek és hatásainak összefüggései. A költség- ár- és jövedelemviszonyok mezögazdasági sajátosságai. Az árviszonyok piaci hatásmechanizmusának jellemzöi (árformák, monopolhelyzetek regionális és nemzetközi árösszefüggések, stb.).

A mezögazdaság nemzetgazdasági kapcsolódásai. Az input és output kapcsolatok közgazdasági megítélése. Piaci és szervezeti integrációk mezögazdasági lehetöségei és korlátai. A magyar mezögazdaság lehetöségei és korlátai. A magyar mezögazdaság világgazdasági megítélése. Az EU hatása a magyar mezögazdaságra. Az EU tagsági viszony közös és nemzeti érdekei a mezögazdasági és élelmiszer-termelésben.

A mezögazdaság költség- ár- és jövedelemviszonyai. A vállalati és a nemzetgazdasági költség kategóriák összefüggései. A mezögazdasági költségszerkezet közgazdasági megítélése. A mezögazdasági árviszonyok általános és sajátos jellemzöi.

A mezögazdasági árszínvonal, az árviszonyok, az árdiszparitás és az agrárolló összefüggései. A keresleti és kínálati piac árhatásai. A mezögazdasági árrendszer és az árpolitika lényege.

A termelési tényezök piacának és közgazdasági hatásainak agrárközgazdasági kérdései. A föld és a földhasználat alapkérdései. A földhasználat sajátosságai. A föld termelési és piaci sajátosságai. A talaj termékenységének természeti és közgazdasági vonatkozásai. A földhasználat tulajdoni és vállalkozási háttere. A földhasználat makrogazdasági vizsgálatának kérdései. A földérték- és a földár a piacgazdaságban. A földpiac és a nemzeti földbirtok-politika.

A mezögazdasági munkaeröviszonyok közgazdasági kérdései. A munkaerö létszám, struktúra, a vállalkozási és a személyi jövedelmek összefüggései a mezögazdaságban. Munkatermelékenységi kérdések.

A mezögazdasági termelöeszközök közgazdasági kérdései. A termelöeszközök (inputok) struktúrája a mezögazdaságban. A müszaki fejlesztés és innováció a mezögazdaságban. A hazai mezögazdaság tulajdoni és vállalkozási átrendezödése, a termelési színvonal és a müszaki fejlesztés összefüggései. A mezögazdaság termelési színvonala, versenyképessége és a müszaki fejlesztés összefüggései.

Az externáliák és a környezetvédelem alapvetö mezögazdasági vonatkozásai.

A magyar mezögazdasági vállalkozások és a vállalatok struktúrájának jellemzöi, termelési és piaci konzekvenciái. A tulajdoni- és méretstruktúra változásának agrárközgazdasági jellemzöi és konzekvenciái. A kis- közép és nagyvállalkozások versenyképessége és agrárpolitikai megítélése.

A mezögazdasági ágazatok tevékenységek, gazdaságtanának alapkérdései. A növénytermesztési, állattenyésztési ágazatok, szolgáltatások és egyéb tevékenységek müködésének, gazdasági pozíciójának vizsgálati, logikai rendszere és makrogazdasági kérdései.

A hazai mezögazdaság európai és világgazdasági helyének közgazdasági megítélése. A makrogazdasági megközelítés módszertani és szakmai mutatói, a szabályozás, a színvonal és a verseny összefüggései.


A felsorolt témakörök és kiemelt témarészek nem fogják át a mezögazdaság agrárközgazdasági (agrárgazdasági) anyagrészek ma ismert teljes körét. Csupán arra alkalmasak, hogy az agrárközgazdasági gondolkodásmódot megalapozzák, és további vizsgálatokra, elemzésekre ösztönözzék az elméleti és gyakorlati szakembereket. A legtöbb agrárközgazdasági elemzés, módszer és ismeret jó része a gazdaságpolitika, az agrárpolitika és vállalkozási, gazdálkodási gyakorlat megalapozását szolgálja. Nem véletlen, hogy a vázolt agrárközgazdasági témák jó része agrárpolitikai, vállalatgazdaságtani ismeretté vált.

A kutatási és oktatási munkamegosztás nyomán az agrárpolitika önálló ismeretkörré vált. Az agrárpolitika cél- és eszközrendszerében persze az agrárgazdaságtani ismeretelemek, elvek, vizsgálati módszerek is megjelennek. Ezért a két ismeretkör sok átfedéssel jelenik meg a szakirodalomban. Könyvünk agrárpolitikai fejezetében a késöbbiekben az agrárpolitika alapkérdéseinek, cél- és eszközrendszerének az alapismereti szintü összefoglalására törekszünk.


Találat: 1855


Felhasználási feltételek