A mezögazdasági stratégiaváltás Földhasználati alapja: a magyar zonációs program

A bemutatott kétpilléres agrár- és vidékfinanszírozási modell megvalósításához földhasználati oldalról mindenek elött azt kell tudnunk, hogy hol milyenek az agroökológ 353g65d iai és természeti feltételek. Az, hogy a termelési illetve  a környezeti és a szociális feladatok milyen súlyt képviselnek egy adott térség mezögazdálko­dásában, attól függ, hogy milyen adottságú területen helyezkedik el. Erröl ad eligazítást Magyarország földhasználati zónarendszere. Ennek alapját az a földhaszná­lati (agráralkalmassági-környezetérzékenységi) értékskála adja, mely a területek agrártermelési alkalmas­ságának (1. térkép) és környezeti érzékenységének (2. térkép) térinformatikai egyesítésével, területi integrációjával került meghatározásra (3. térkép

E földhasználati zónációs alaptérképen a fekete területek a piacorientált, versenykategóriájú mezögazdasági termelés, a szürke területek az extenzív mezögazdálkodási rendszerek, a fehér területek pedig a természet- és környezetvédelmi szempontú gazdálkodás elsödleges célterületei.

E térkép információit egybevetve a jelenlegi földhasználattal, annak formájával és intenzitásával megállapíthatjuk, hogy az ország területének mintegy ź-én jelentös müvelési ág változásra illetve gazdálkodási rendszer- és intenzitásváltozásra van szükség. Ennek során a vizsgálatok szerint mintegy 1,5 millió ha-t célszerü az intenzív szántóföldi müvelésböl kivonni, melyböl mintegy 6-700 ezer ha erdösítésre, 3-400 ezer ha gyepesítésre vár, mintegy 500 ezer ha pedig külterjes szántóföldi müvelésbe kerülhet.

E térképek alapján azt is megállapíthatjuk, hogy az ország melyik területén milyen intenzitású gazdálkodás támogatandó. A jövö útja az lehet, hogy a mezögazdaságból élö családok jövedelemszerkezete annak megfelelöen alakul, hogy milyen tipusú értéket "termelnek". Ezt szemlélteti egyszerüen a különbözö földhasználati kategóriák szerinti megoszlásban az 5. ábra.

1. térkép

2. térkép

3. térkép

5. ábra: A gazdálkodó családok elvi jövedelemszerkezete a gazdaság földhasználati zónarendszerben való elhelyezkedése szerint

Míg pl. Bácskában vagy a Mezöföldön a családok megélhetésében a jó minöségü mezögazdasági termékek értékesítéséböl származó piaci árbevételek lesznek a meghatározóak, addig az Őrségben vagy Szatmár-Bereg térségében e minöségi termelés mellett a környezeti, szociális és egyéb teljesítményekért, mint társadalmi szolgáltatásokért kapott állami kifizetések jelentös szerepet kell, hogy játszanak.

Minél inkább korlátozottak a termelés ökológiai feltételei, minél érzékenyebb, sérülékenyebb a természeti környezet és/vagy súlyosabb a munkanélküliség, annál nagyobb súlyt képviselnek a mezögazdaság "második pilléres" teljesítményei, helyben keletkezö társadalmi és környezeti szolgáltatásai és az azokért kapott állami kifizetések a családok jövedelmében, az adott térség, a vidék megmaradásában és fejlödésében