Kivaló minőségű előerősítő

Kiváló minőségű előerősítő

Előre jelezném, hogy a leírásból kihagytam a szerző temérdek felesleges sor-és cikkméret növelő, értelmetlen részeket, amelyekben elmeséli, hogy hogyan is tervezte meg az egyes fokozatokat, mit tartott szem előtt, és milyen próbák nem jöttek be. Ez csak egy kivonat, amiben nagyjából csak hasznos adatok maradtak, de mégis a szerző saját szavait használtam fel.

Nemrégiben még azokat a hangfrekvenciális előerősítőket, amelyekkel szemben átlagon felüli igényeke 323c27d t támasztottak, az IC-k helyett diszkrét áramkörökből illett felépíteni. A 741-es sorozat eleve kiesett, amikor komoly hangfrekvenciális erősítőről volt szó, mégpedig a slew-rate, és egyéb problémák miatt. A TL071/072 típusok, bár sok tekintetben még mindig kitűnőek, zajosabbak a diszkrét elemeknél. Ezen utóbbi lemek zajjellemzőit javíthatjuk az eléjük épített két-vagy három tranzisztoros elrendezések segítségével.

Az 5534 kiszajú műv.erősítő elfogadható áron való megjelenése fordulatot hozott. Nehéz, vagy majdnem lehetetlen olyan diszkrét elemekből álló erősítőt tervezni, amely rendelekzik az 5534 tulajdonságaival.

Az 5534-es műv.erősítők a szokásos dip-8-as tokozásban kerültek forgalomba.ez a változat 3-vagy többszörös erősítésekre belsőleg kompenzált, de egy kisértékű kondenzátorra van szükség(5-15pF) az egységnyi erősítés stabilitásához.

Az 5532 nagyon praktikus tokozása két 5534-nek, szintén dip8 tokban, belső, egységnyi erősítés kompenzációval. Az 5534/5532 egy kistorzítású, kiszajú eszköz, mely egy tipikus hangfrekvenciás kapcsolásban 0.005% torzítási tényezővel bír. Másik előnye, hogy kisimpedanciás fokozatokat is meg bír hajtani, max.500ohm-ig, megőrízve a kis torzítást.

Az előerősítők tervezésénél a legnehezebb szempont, hogy a kívánt 40dB-es erősítést miként osszuk el a fokozatok között. Ha a hangerőszabályzó előtt nagyobb az erősítés, akkor nem marad elég tartaléka a fokozatnak, ha viszont utána, akkor a zajviszonyok romlanak le. Kényszerítő körülmény még az is, hogy a hangerőszabályzó előtt 100mV-os szintet kellene tartani, ide csatlakozik a magnó be és kimenete is. Gyakorlatilag a legjobb módszer erre az aktív hangerőszabályzó.

Ha a lemzjátszó fokozat bemenő jelét 5mV-ra vesszük, és a magnó fokozat felé 100mV-ot kívánunk elérni, akkor 26dB-es erősítés szükséges. Ez elérhető 1db 5534-el. A +-15 V-os tápfesznél ez mx. 320mV-os bemenőjelet engedélyez.

A következőkben el kell dönteni, mekkora kimenő jel szükséges a hangerőszabályzó max. állásában az 5mV-os jel figyelembevétele esetén. Általában 1V is elegendő, de biztosabb, ha 2V-ot választunk, így érzéketlenebb végfokokat is meg lehet hajtani. Ezt a döntést indokolja az is, hogy az aktív hangerőszabályzás lehetővé teszi azt is, hogy ne alakuljon ki többlettorzítás a hangerőszabályzó után. Ez szintén 26dB erősítés.

(itt megjegyezném, hogy ma már<2001> általában IC-s bemenetű, esetleg tápáramvezérelt végfokok vannak, amik 300-500mV, esetleg max 1V-os bemenő szintet viselnek el. Az illesztésnél vigyázni kell erre. Ha pl. az "Olcsó mosfet végfokot" építed meg, amit szintén elküldtem, akkor ahhoz min.100kohm ellenállást ajánlok sorba kötni a végfok elé, mert különben kiütöd. Ábrahám Péter)

Az RIAA fokozat által keltett zaj(1kohm-os ellenállással rövidrezárva a bemenetet, utánozva a hangszedőt) -84,5dB, 5mV-os bemenő jelnél.

Szubszónikus szűrő:

A szűrő nemcsak a hallható sáv alatti zavarokat szűri ki, amelyet még a legjobb hanglemez is termel, hanem teljesíti az IEC előírásait is. A karakterisztika 16Hz alatt meredeken esik, tipikusan 10dB-t a 10Hz-es pontig. A szűrő így védelmet nyújt a hangfrekvenciás sáv alatti, 4-5Hz-es zörejek ellen.

A szűrő nyilvánvalóan befolyásolja a RIAA hálózat pontosságát a legalsó oktávban, ezért C12, C13, C14 10%-os legyen, így 20Hz-en 0,7dB-nél nagyobb eltérést nem okoz. A magnókimenet is innen van kivezetve, ahol R12 biztosítja, hogy a hosszú, kapacitív tipusú vezetékek ne okozzanak nagyfrekvenciás instabilitást. Ha tényleg 600ohm-os terhelést hajtunk meg vele, akkor C15 200uF-ra növelendő.

Nagyimpedanciás pufferfokozat:

Ez a fokozat azért szükséges, mert a hangszínszabályzó egység kisimpedanciás meghajtást igényel, biztosítva, hogy a magnó monitor kapcsolót bekapcsolva ne essen le a jelszint. A diszkrét tranzisztoros megoldásoktól eltérően ez a fokozat megtartja kis torzítását akkor is, ha nagyimpedanciás forrásból hajtják meg.

Hangszínszabályzó:

A szabályozási tartomány +-8dB 10kHz-en, és +-9dB 50Hz-en, ami ennél szélesebb, az már kiesik a HiFi fogalmán. A fokozat hagyományos Baxandall-elv alapján működik. A hangszínszabályozó tartalmaz még egy finom balansz szabályozót is. Ez szintén aktív erősítés szabályzáson alapul. A baxandall-hálózatba negatívan visszacsatolt jeletváltoztatja. Tartománya +4.5dB től -1dB ig terjed.

Aktív hangerőszabályozó fokozat:

Segítségével dB-ben lineáris jelleggörbét kapunk szabályozáskor. Erősítése 26dB. Számos poti lett mérve, és az együttfutás mindig +-0.3dB lett, mert direkt befolyásolja a sávok együttfutása az erősítést! -20dB-+26dB között mximum 0.6dB volt a legrosszabb eltérési eredmény.

Egyenlőre még nincs bizonyíték arra, hogy a hangfrekvenciás jel abszolút polaritása(fázisa) szubjektíve fontos, azonban az előerősítő  kimenete és bemenete fázisban van, mivel a hangszínszabályozóban történő fázisforgatást az aktív hangerőszabályozó visszaforgatja.

Tápegység:

A fotón látható, különösebb magyarázatra nem szorul.

Megépítés:

Ami fontos: minden 5534-et az IC 5ös és 8as lába közé szerelt(lehető legközelebb, lehet pl. ilyen foglalatot is kapni, amiben benne van) 15pF-os kondival kompenzálni kell! A csatolásmentesítő 22uF-os kondik is a lehető legközelebb legyenek a tokhoz(5532 is!).

Csak 2.5%-os, vagy jobb kondikat építs be a RIAA fokozatba, és a *-al jelölt ellenállások pedig 1%-os fémréteg legyenek.

Több prototípus is készült az erősítőből. Először a szabályzó potikat árnyékolatlan szalagkábellel kötöttük össze, az áthallás már ekkor is -80dB lett 10kHz-en. Árnyékolva a potik kábeleit az áthallás -90dB lett 10kHz-en. Akinek van nem polarizált kondija, az használhatja elko helyett, de nem jár akkora minőségjavulással, amennyi többletköltségbe.