|
||
|
|||||||||||
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet
a közúti közlekedés szabályairól
A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvetö feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevöi elözékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.
A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - a következök szerint állapítjuk meg:
I. RÉSZ
Bevezetö rendelkezések
A rendelet hatálya
A rendelet a Magyar Köztársaság területén levö közutakon és közforgalom elöl el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.
Fogalmak
A rendeletben alkalmazott egyes fogalmak meghatározását az 1. számú függelék tartalmazza.
A közlekedésben résztvevökre vonatkozó általános rendelkezések
(1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenörzésére jogosultak utasításainak eleget tenni;
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
(2) A gépkocsi vezetöje menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekü, továbbá gépkocsinak nem minösülö háromkerekü jármü vezetöje menet közben - ideértve a forgalmi okból történö megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.
A jármüvezetés személyi feltételei
a) a jármü vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármü vezetésétöl eltiltva nincs;
b) a jármü biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
(2) A jármü vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetöleg a vezetö nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetönek vezetés közben magánál kell tartania.
A jármüvek közlekedésben való részvételének a feltételei
5. § (1) A közlekedésben olyan jármüvel szabad részt venni,
a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van;
b) amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésü hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve;
c) amely a jogszabályban meghatározott müszaki és környezetvédelmi feltételeknek megfelel;
d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi;
e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek.
(2) A jármü vezetöje, mielött a jármüvel a telephelyröl (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezöen elöírt világító- és fényjelzö berendezések állapotát (müködését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát - az adott körülmények között indokolt módon - ellenörizni.
(3) Ha a jármü az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek nem felel meg;
a) az üzemben tartó nem engedheti meg, hogy a vezetö a jármüvel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni;
b) a vezetö a jármüvel nem indulhat el és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni.
(4) A jármü hatósági engedélyét - ha jogszabály eltéröen nem rendelkezik - a vezetönek vezetés közben magánál kell tartania.
(5) A hatósági jelzés(eke)t [rendszámtábla(áka)t] a jármüvön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.
(6) A külföldre távozó magyar rendszámú gépjármüvet - a "H" betüt feltüntetö - államjelzéssel kell ellátni.
(7) A Magyar Köztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármü közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak.
(8) Rendkívüli idöjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti jármüveknek a Magyar Köztársaság területére történö beléptetése - külön jogszabály alapján - feltételhez köthetö vagy korlátozható.
(9) A magyar hatósági jelzéssel ellátott gépjármüvön - ide nem értve a DT és a CK betüjelü rendszámtáblával közlekedö gépjármüvet - nem lehet olyan jelzést - így különösen CD jelzésü matricát - feltüntetni, amely arra utal, hogy a gépjármü a Magyarországon müködö diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek vagy ezek nemzetközi szerzödés alapján mentességet élvezö tagjának, illetve a mentességet élvezö családtagjának használatában van.
II. RÉSZ
Közúti jelzések
A rendör jelzései
(1) A forgalmat az útkeresztezödésben irányító rendör karjelzései:
a) a rendör mindkét karjának oldalirányú kinyújtása
- a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezök részére szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat; a jármüvel - ha jelzötábla nem tiltja - az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
- a kinyújtott karra meröleges irányból érkezök részére a továbbhaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet; a jármüvel az útkeresztezödésnél - a kijelölt gyalogosátkelöhely, illetöleg a megállás helyét jelzö útburkolati jel, ezek hiányában az útkeresztezödés elött - meg kell állni;
b) a rendör függölegesen feltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levö gyalogos pedig köteles az áthaladást mielöbb befejezni; a jármüvel az a) pontban említett helyen meg kell állni, ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkeresztezödésen mielöbb át kell haladni;
c) ha a rendör a jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövö forgalom felé fordítja, a jobbról érkezö jármüvek - a rendör mögött - balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a jobbról érkezö jármüvek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezök részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;
d) ha a rendör jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, a balról érkezö jármüvek - a rendör elött - balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a balról érkezö jármüvek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezök részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;
e) karjelzés hiányában a rendör vállával párhuzamos, illetöleg vállára meröleges irányból érkezök részére - értelemszerüen 818c24i - az a) pont rendelkezései az irányadók;
f) ha a rendör kinyújtott karjával maga felé int, ezzel a sebesség növelésére, ha pedig kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja, a sebesség csökkentésére ad utasítást.
(2) Ha a rendör a forgalmat nem útkeresztezödésben irányítja,
a) a jármüvek megállítására
aa) karjának vagy fehér szegélyü piros tárcsának függöleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetöleg síppal ad jelzést,
ab) menet közben a megkülönböztetö fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyü piros tárcsának, piros vagy fehér fényü lámpának fel-le mozgatásával, illetöleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegü felirattal;
b) a megkülönböztetö fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetöleg rendörségi helikopterröl hangszórón keresztül adott, a követendö közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelö módon kell az úton közlekedö jármü vezetöjének eljárnia.
(3) A rendeletben meghatározott egyéb közúti jelzések és a forgalmi szabályok csak annyiban irányadók, amennyiben a rendör jelzésével nem ellentétesek.
(4) Az (1), (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerüen 818c24i irányadók a szolgálatban lévö katonai forgalomszabályozó, a katasztrófavédelmi hatóság közúti ellenöre, a vám- és pénzügyör, a tüzoltó, valamint a forgalmat ellenörzö közlekedési hatóság közúti ellenöre által adott jelzésekre is.
A jelzöör jelzései
7. § (1) A jelzöör vagy a polgárör jelzötárcsával vagy - feltartott, vagy vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett - piros fényü lámpával adott jelzésére meg kell állni.
(2) Ha a forgalmat jelzöör vagy polgárör irányítja, köteles azt az egyéb veszélyt jelzö táblával - a jelzöörre vonatkozó kiegészítö táblával együtt - a külön jogszabályban meghatározottak szerint elöre jelezni.
A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelzö készülékek
(1) A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelzö készülék két (felül álló gyalogost mutató piros, alul haladó gyalogost mutató zöld fényü) lámpából áll, és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad. A fényjelzö készülék folyamatos zöld fény jelzésnél folyamatos, a villogó zöld fényjelzésnél szaggatott kiegészítö hangjelzést is adhat.
(2) Az (1) bekezdésben említett fényjelzö készülék fényjelzéseinek a jelentése:
a) a folyamatos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat;
b) a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett idötartam végét jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levö gyalogos pedig köteles az áthaladást mielöbb befejezni;
c) a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett fényjelzö készülék lámpái az álló vagy a haladó gyalogos mellett kerékpárt is mutatnak, a (2) bekezdés rendelkezései - értelemszerüen 818c24i - az úttestet keresztezö kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.
(4) Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelzö készüléket nem helyeztek el, a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában említett fényjelzö készülék jelzései - értelemszerüen 818c24i - irányadók a gyalogosokra is.
A jármüforgalom irányítására szolgáló fényjelzö készülékek
(1) A jármüforgalom irányítására szolgáló fényjelzö készülékek:
a) az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelzö készülék: három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat mutató zöldfényü) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
b) a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelzö készülék: három (felül kör alakú vagy kerékpárt mutató piros-, középen kör alakú vagy kerékpárt mutató sárga-, alul kör alakú vagy kerékpárt mutató zöldfényü) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;
c) az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztezö villamos, illetöleg a megkülönböztetö jelzéseket használó gépjármüvek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelzö készülék: két (felül kör alakú piros, alul kör alakú sárga fényü) lámpából áll és sorrendben villogó sárga, folyamatos sárga, majd piros fényjelzést ad;
d) a veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelzö készülék: egy (kör alakú sárga fényü) lámpából áll és villogó sárga fényjelzést ad; ilyen fényjelzést - idöszakonként - az a) pontban említett fényjelzö készülék is adhat;
e) a forgalmi sáv foglaltságát jelzö vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelzö készülék: három egymás mellett elhelyezett (balról piros X alakot mutató, középen villogó sárga ferdén lefelé nyilat mutató, jobbról zöld lefelé nyilat mutató) lámpából áll, és sorrendben zöld, villogó sárga, majd piros fényjelzést ad.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelzö készüléket - a (3) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A fényjelzö készüléket a bal oldalon, illetöleg az úttest felett megismételhetik. A fényjelzö készülék jelzése - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - a fényjelzéssel szemben közlekedö minden jármüre vonatkozik.
(3) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van és minden forgalmi sáv mellett, illetöleg felett - az (1) bekezdés a) pontjában említett - külön fényjelzö készülék müködik,
a) az úttest mellett, a jobb oldalon elhelyezett készülék jelzése a jobb szélsö forgalmi sávban;
b) a belsö forgalmi sáv mellett a bal oldalon elhelyezett készülék jelzése a belsö forgalmi sávban;
c) a forgalmi sáv felett elhelyezett készülék jelzése az alatta levö forgalmi sávban közlekedö jármüre vonatkozik.
(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelzö készülékek fényjelzéseinek a jelentése:
a) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzötábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;
b) a felfelé, illetöleg az oldalra mutató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányokban) tovább szabad haladni, bekanyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsöbbséget kell adni;
c) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkeresztezödésnél - a kijelölt gyalogos átkelöhely, illetöleg a megállás helyét jelzö útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelzö készülék elött - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkeresztezödésen mielöbb át kell haladni;
d) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a c) pontban meghatározott helyen meg kell állni;
e) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató piros és sárga fény együtt a továbbhaladás tilalmát jelzi, és arról tájékoztat, hogy zöld fényjelzés következik;
f) a villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet: e helyen fokozott óvatossággal szabad továbbhaladni.
(5) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelzö készülék mellett elhelyezett kiegészítö lámpa nyilat mutató zöld fényjelzést ad, a nyíl által jelzett irányban - a fényjelzö készülék más fényjelzésétöl függetlenül - tovább szabad haladni.
(6) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelzö készülék mellett elhelyezett kiegészítö lámpa "BUSZ" feliratú fehér fényjelzést ad - a fényjelzö készülék más fényjelzésétöl függetlenül -, az autóbusz-forgalmi sávban közlekedöknek tovább szabad haladni.
(7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkeresztezödésbe behajtani, ha azt - forgalmi torlódás miatt - a zöld fényjelzés tartama alatt elöreláthatólag nem lehet elhagyni.
(8) Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelzö készüléket minden forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a jelentése:
a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levö forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedö jármüvek számára szabad utat jelez;
b) a ferdén lefelé nyilat mutató villogó sárga fény az alatta lévö forgalmi sávban, a fényjelzéssel szemben közlekedö jármüvek számára azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok szerint - a jelzett irányban haladéktalanul el kell hagyni;
c) az "X" alakú piros fény az alatta levö forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedö jármüvek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebböl az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.
(9) Ha a forgalmat fényjelzö készülék irányítja, a "Föútvonal" jelzötábla, valamint az elsöbbséget szabályozó jelzötáblák jelzései nem irányadók.
A közúti jelzötáblákra vonatkozó közös rendelkezések
(1) A közúti jelzötáblák a jármüvezetök részére
a) az útvonal típusát jelzik,
b) az elsöbbséget szabályozzák,
c) utasítást adnak,
d) tilalmat, illetöleg korlátozást jeleznek,
e) veszélyt jeleznek, vagy
f) tájékoztatást adnak.
(2) A jelzötábla alatt kiegészítö tábla adhat útmutatást a jelzötábla jelzésének értelmezésére.
(3) A jelzötáblákat - a (4)-(7) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzötáblát a bal oldalon, vagy az úttest felett megismételhetik. A jelzötábla jelzése - a (4) és (5) bekezdésben említett kivétellel - a jelzötáblával szemben közlekedö minden jármüre vonatkozik.
(4) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzötábla jelzése az alatta levö forgalmi sávban közlekedö jármüvekre vonatkozik.
(5) A fényjelzö készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelezö haladási irányt jelzö tábla jelzése azokra a jármüvekre vonatkozik, amelyekre a fényjelzö készülék jelzése irányadó.
(6) A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelzö táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzötáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.
(7) A megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretü jármü vagy jármüszerelvény kíséretét - külön jogszabály alapján - ellátó jármüvön, kíséret közben elhelyezhetö fényt kibocsátó vagy megvilágított jelzésü jelzötábla. Az így elhelyezett jelzötábla rendelkezésének a kísérö és kísért jármü (jármüszerelvény) mellett történö elhaladás közben kell eleget tenni.
(8) A fény kibocsátására alkalmas jelzötáblán a jelzötábla fehér és fekete jelzései egymással felcserélt színekkel is megjelenhetnek.
(9) A közúti jelzötáblák az észlelést elösegítö sárga vagy fényvisszaverö sárga háttéren is elhelyezhetök.
(10) Az utasítást adó jelzötáblán és a jármüvek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzötáblán, a kötelezö legkisebb, illetve a megengedett legnagyobb sebességre utaló felirat a sebességet km/órában határozza meg.
Útvonaltípust jelzö táblák
(1) Az útvonaltípust jelzö táblák:
a) "Autópálya" (1. ábra);
b) "Autópálya vége" (2. ábra);
c) "Autóút" (3. ábra);
d) "Autóút vége" (4. ábra);
e) "Föútvonal" (5. ábra);
f) "Föútvonal vége" (6. ábra).
1. ábra
2. ábra
3. ábra
4. ábra
5. ábra
6. ábra
(2) Ha az útkeresztezödésben a föútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér, ezt az (1) bekezdés e) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla jelzi; a kiegészítö tábla az útkeresztezödés alaprajzi vázlatán a föútvonal vonalvezetését vastag vonallal tünteti fel (7. ábra).
(3) Az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában említett jelzötábla elöjelzésére a táblával azonos ábrájú - az elöjelzett tábla távolságát feltüntetö - kiegészítö táblával ellátott jelzötábla szolgál (8. ábra).
7. ábra
8. ábra
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö jelzötábla (8/a. ábra) azt jelzi, hogy az út úthasználati díj megfizetésével vehetö igénybe. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö jelzötábla (8/b. ábra) az úthasználati díjfizetési kötelezettség végét jelzi. A kiegészítö jelzötábla jelzése tartalmazhatja a díjfizetési kötelezettség ellenörzésének módját is.
8/a. ábra
8/b. ábra
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö jelzötábla (8/c. ábra) jelzése utalhat az út igénybevétele esetében az úthasználati díjfizetésre kötelezett gépjármüvekre. Ha a kiegészítö jelzötábla jelzése tehergépkocsira utal, a jelzés a díjfizetésre kötelezett tehergépkocsi, vontató, valamint e jármüböl és pótkocsiból álló jármüszerelvény (a továbbiakban az úthasználati díjfizetés tekintetében együtt: tehergépkocsi) megengedett legnagyobb össztömegének alsó határát határozza meg. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö jelzötábla (8/d. ábra) az úthasználati díjfizetési kötelezettség végét jelzi. A kiegészítö jelzötábla jelzése tartalmazhatja a díjfizetési kötelezettség ellenörzésének módját is.
8/c. ábra
8/d. ábra
(6) Az (1) bekezdés e) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö jelzötábla (8/c. ábra) azt jelzi, hogy a tehergépkocsival az út csak úthasználati díj megfizetésével vehetö igénybe, amennyiben a megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a kiegészítö jelzötáblán meghatározott mértéket. Az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö jelzötábla (8/d. ábra) az úthasználati díjfizetési kötelezettség végét jelzi. A kiegészítö jelzötábla jelzése tartalmazhatja a díjfizetési kötelezettség ellenörzésének módját is.
Az elsöbbséget szabályozó jelzötáblák
(1) Az elsöbbséget szabályozó jelzötáblák:
a) "Elsöbbségadás kötelezö" (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezödésben elsöbbséget kell adni a keresztezö (betorkolló) úton - illetöleg, ha a jelzötábla alatt az útkeresztezödés alaprajzi vázlatát feltüntetö kiegészítö tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) - érkezö jármü részére. Ha a kiegészítö táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsöbbséget kell adni.
9. ábra
10. ábra
10/a. ábra
b) "ÁLLJ! Elsöbbségadás kötelezö" (11. és 12. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezödésnél - a megállás helyét jelzö útburkolati jel elött, ilyen útburkolati jel hiányában az útkeresztezödésbe való behaladás elött - meg kell állni, és az a) pontban említett úton érkezö jármü részére elsöbbséget kell adni. A vasúti átjáróra a megállás után a 39. §-ban foglaltak szerint szabad ráhajtani.
c) "A szembejövö forgalom elsöbbsége" (13. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszükületben elsöbbséget kell adni a szembejövö jármü részére;
11. ábra
12. ábra
13. ábra
14. ábra
d) "Elsöbbség a szembejövö forgalommal szemben" (14. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszükületben a jármünek elsöbbsége van a szembejövö jármüvel szemben.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelzötábla elöjelzésére a táblával azonos ábrájú - az elöjelzett tábla távolságát feltüntetö - kiegészítö táblával ellátott jelzötábla szolgál (15. ábra).
15. ábra
16. ábra
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzötábla elöjelzésére az a) pontban említett táblával azonos ábrájú - "STOP" feliratot és az elöjelzett tábla távolságát feltüntetö - kiegészítö táblával ellátott jelzötábla szolgál (16. ábra).
(4) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett "ÁLLJ! Elsöbbségadás kötelezö" jelzö táblát vasúti átjárónál helyezték el, a megállás helyét jelzö útburkolati jel elött - ilyen útburkolati jel hiányában a jelzötábla elött - meg kell állni és tovább haladni csak abban az esetben szabad, ha a vezetö meggyözödött arról, hogy vasúti jármü nem közlekedik.
Utasítást adó jelzötáblák
(1) Az utasítást adó jelzötáblák:
a) "Kötelezö haladási irány" (17-19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezödésben a táblán lévö nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. A tábla alatt elhelyezett autóbuszt vagy kerékpárt és nyilat (nyilakat) mutató kiegészítö tábla (18/d. ábra) azt jelzi, hogy a menetrend szerint közlekedö autóbusz vagy a kerékpáros a jármü jelképét feltüntetö kiegészítö táblán lévö nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább.
a/1. "Kötelezö haladási irány veszélyes anyagot szállító jármü részére" (18/a., 18/b., 18/c. ábra), azt jelenti, hogy az útkeresztezödésben a veszélyes anyagot szállító jármünek a táblán megjelölt irányban kell továbbhaladnia;
b) "Kikerülési irány" (20-22. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblát - illetöleg azt az akadályt vagy egyéb tárgyat, amelyen a táblát elhelyezték - a táblán levö nyíl által jelzett irányban kell kikerülni;
17. ábra
18. ábra
18/a. ábra
18/b. ábra
18/c. ábra
18/d. ábra
19. ábra
20. ábra
21. ábra
22. ábra
c) "Körforgalom" (23. ábra); a tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetötöl balra essék;
23. ábra
d) "Kötelezö legkisebb sebesség" (24. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladni - kivéve ha ez a sebesség az út-, a forgalmi, az idöjárási vagy a látási viszonyok miatt a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné; a jelzötábla hatályát csak a "Kötelezö legkisebb sebesség vége" tábla (25. ábra) oldja fel;
24. ábra
25. ábra
e) "Kerékpárút" (26. ábra); a tábla a kétkerekü kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekü segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzötábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármü közlekedése tilos;
26. ábra
f) "Kerékpárút vége" (26/a. ábra);
26/a. ábra
g) "Gyalogút" (26/b. ábra); a tábla olyan önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésére szolgál; jármü közlekedése a gyalogúton tilos;
26/b. ábra
h) "Gyalogút vége" (26/c. ábra);
26/c. ábra
i) "Gyalog- és kerékpárút" (26/d. ábra); a gyalogos, a kerekes szék és a kétkerekü kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el (26/e. ábra), a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;
26/d. ábra
26/e. ábra
j) "Gyalog- és kerékpárút vége" (26/f. és 26/g. ábra).
26/f. ábra
26/g. ábra
g/1. "Gyalogos övezet (zóna)" (26/h. ábra); a jelzötábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármü közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt idöszakot megjelölö kiegészítö tábla van - a jelzett idöszakon kívül - az ott lakók jármüvei, illetöleg az út kezelöje által kiadott engedéllyel rendelkezök jármüvei, valamint a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítö táblán jelzett idöszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármü - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.
26/h. ábra
h/1. "Gyalogos övezet (zóna) vége" (26/i. ábra)
26/i. ábra
i/1. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)" (26/j. ábra); a jelzötábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármü közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérö színü burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzötábla alatt idöszakot megjelölö kiegészítö tábla van - a jelzett idöszakon kívül - az ott lakók jármüvei és a közútkezelö engedélyével rendelkezök jármüvei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítö táblán jelzett idöszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármü - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.
26/j. ábra
j/1. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna) vége" (26/k. ábra)
26/k. ábra
k) "Hólánc használata kötelezö" (26/l. ábra); a jelzötábla azt jelzi, hogy az úton közlekedö jármünek (gépkocsi, mezögazdasági vontató, lassú jármü) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni.
26/l. ábra
k/1. "Hólánc használata kötelezö vége" (26/m. ábra);
26/m. ábra
k/2. Ha a k) pontban említett jelzötáblát közúti határátkelöhelyen helyezték el, csak azok a jármüvek léphetnek be a Magyar Köztársaság területére, amelyeken készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléséhez szükséges hólánc.
(2) Ha az (1) bekezdés g) vagy i) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla idöszakot jelöl meg, ezen az idöszakon kívül - legfeljebb 20 km/óra sebességgel, a gyalogosok, illetöleg a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nélkül - célforgalomban jármüvek (más jármüvek) is közlekedhetnek a gyalogúton, illetöleg a gyalog- és kerékpárúton. Ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek.
A jármüvek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzötáblák
(1) A jármüvek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzötáblák:
a) "Jobbra bekanyarodni tilos" (27. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezödésben jobbra bekanyarodni tilos;
27. ábra
28. ábra
b) "Balra bekanyarodni tilos" (28. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezödésben megfordulni és balra bekanyarodni tilos;
c) "Megfordulni tilos" (29. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton megfordulni tilos;
29. ábra
30. ábra
d) "Sebességkorlátozás" (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esözésre (97/b. ábra) utaló kiegészítö jelzötábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt idöjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítö tábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott idöszakra vagy bizonyos jármükategóriákra vonatkozik;
e) "Legkisebb követési távolság" (31. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a jármüveknek egymást a táblán megjelöltnél kisebb távolságban követniök tilos; ha a táblán tehergépkocsik jelképe van, a tilalom az egymást követö jármüvek közül csak a 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegü tehergépkocsikra, valamint a vontatókra, a mezögazdasági vontatókra és a lassú jármüvekre vonatkozik;
31. ábra
32. ábra
f) "Elözni tilos" (32. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton elözni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekü motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erövel vont jármünek és kézikocsinak gépjármüvel való elözésére, továbbá az úttest közepén levö vágányon haladó villamos elözésére;
g) "Tehergépkocsival elözni tilos" (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegü tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezögazdasági vontatóval és lassú jármüvel, valamint az ezen jármüvekböl és pótkocsiból álló jármüszerelvényekkel elözni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekü motorkerékpár, kétkerekü segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erövel vont jármü és kézikocsi elözésére, továbbá az úttest közepén levö vágányon haladó villamos elözésére; ha a jelzötáblán számérték is megjelenik (33/a. ábra), az elözés tilalma csak az ezt az értéket meghaladó megengedett legnagyobb össztömegü tehergépkocsira, vontatóra, mezögazdasági vontatóra és lassú jármüre vonatkozik;
33. ábra
33/a. ábra
34. ábra
h) "Kötelezö megállás" (34. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblával megjelölt helyen megállás nélkül továbbhaladni tilos; a táblán levö felirat a megállási kötelezettség indokát tünteti fel;
i) "Szélességkorlátozás" (35. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - szélesebb jármüvel közlekedni tilos;
35. ábra
36. ábra
j) "Magasságkorlátozás" (36. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - magasabb jármüvel közlekedni tilos;
k) "Hosszúságkorlátozás" (37. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - hosszabb jármüvel (jármüszerelvénnyel) közlekedni tilos;
37. ábra
38. ábra
l) "Súlykorlátozás" (38. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb össztömegü jármüvel (jármüszerelvénnyel) közlekedni tilos;
m) "Tengelyterhelés-korlátozás" (39. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan jármüvel közlekedni tilos, amelynek tengelyterhelése - bármelyik tengelyén - a táblán megjelöltnél nagyobb;
39. ábra
40. ábra
n) "Mindkét irányból behajtani tilos" (40. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani;
o) "Gépjármüvel, mezögazdasági vontatóval és lassú jármüvel behajtani tilos" (41. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra gépjármüvel - kivéve a kétkerekü motorkerékpárt -, valamint mezögazdasági vontatóval és lassú jármüvel behajtani tilos;
41. ábra
42. ábra
p) "Motorkerékpárral behajtani tilos" (42. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra kétkerekü motorkerékpárral, oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel behajtani tilos;
q) "Autóbusszal behajtani tilos" (42/a. ábra) a tábla azt jelzi, hogy az útra autóbusszal - kivéve a menetrend szerint közlekedö autóbuszt - behajtani tilos;
42/a. ábra
r) "Tehergépkocsival behajtani tilos" (43. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival - kivéve a legfeljebb 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegü, zárt kocsiszekrényü tehergépkocsit -, valamint vontatóval, mezögazdasági vontatóval és lassú jármüvel behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (44. ábra), csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegü jármüvel tilos behajtani;
43. ábra
44. ábra
s) "Mezögazdasági vontatóval behajtani tilos" (45. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mezögazdasági vontatóval és lassú jármüvel behajtani tilos;
45. ábra
t) "Jármüszerelvénnyel behajtani tilos" (46. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra jármüszerelvénnyel - kivéve a vonójármüböl és egytengelyes vagy félpótkocsiból álló jármüszerelvényt - behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (47. ábra), csak olyan jármüszerelvénnyel tilos behajtani, amelyben a pótkocsi (bármelyik pótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege ezt a súlyhatárt meghaladja;
46. ábra
47. ábra
u) "Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" (48. ábra);
48. ábra
v) "Kerékpárral behajtani tilos" (49. ábra);
49. ábra
w) "Kézikocsival bemenni tilos" (50. ábra);
x) "Állati erövel vont jármüvel behajtani tilos" (51. ábra);
50. ábra
51. ábra
y) "Veszélyes anyagot szállító jármüvel behajtani tilos" (52. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útra veszélyes anyagot szállító jármüvel behajtani tilos;
52. ábra
y/1-2.
53. ábra
z) "Behajtani tilos" (53. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az egyirányú forgalmú útra ebböl az irányból behajtani tilos.
z/1. "Korlátozott sebességü övezet" (53/a. ábra) jelzötábla azt jelzi, hogy a "Korlátozott sebességü övezet vége" (53/b. ábra) jelzötábláig az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos.
53/a. ábra
53/b. ábra
z/2. "Korlátozott forgalmú övezet (zóna)" (53/c. ábra) jelzötábla azt jelzi, hogy a "Korlátozott forgalmú övezet (zóna) vége" (53/d. ábra) jelzötábláig az úton a táblán megjelölt súlyhatárt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegü tehergépkocsival, vontatóval, mezögazdasági vontatóval és lassú jármüvel közlekedni tilos.
53/c. ábra
53/d. ábra
z/3. "Környezetvédelmi övezet (zóna)" (53/e. ábra); a jelzötábla azt jelzi, hogy a "Környezetvédelmi övezet (zóna) vége" (53/f. ábra) jelzötábláig az úton (övezetben) a gépkocsik nem közlekedhetnek. A kiegészítö jelzötábla jelzi (53/g. ábra) azon környezetvédelmi igazolólaphoz tartozó - a hatósági jelzésen (rendszámtáblán) elhelyezett - matrica színét, amellyel rendelkezö gépkocsira a behajtás tilalma vonatkozik. A behajtási tilalom alól az út kezelöje felmentést adhat. A kiegészítö jelzötáblán "Kivéve engedéllyel" felirat is elhelyezhetö.
53/e. ábra
53/f. ábra
53/g. ábra
(2) Ha a jelzötáblán az (1) bekezdés o)-x) pontjában említett táblák jelképei közül több van feltüntetve, az útra a jelképekkel jelzett valamennyi jármüvel tilos behajtani (54., 55. ábra).
54. ábra
55. ábra
(3) Ha az (1) bekezdés n)-y) és z/2. pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö táblán "Kivéve célforgalom" felirat van, a tilalom nem vonatkozik arra a jármüre, melynek úti célja a táblával megjelölt úton vagy övezetben van.
(4) Ha az (1) bekezdés o)-x) és z/2. pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö táblán "Kivéve áruszállítás" felirat van, áruszállítást végzö jármüvel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha úti célja a jelzötáblával megjelölt úton vagy övezetben van.
(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzötábla hatálya arra az útkeresztezödésre terjed ki, amelyik elött azt elhelyezték.
(6) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett jelzötábla hatálya a táblánál kezdödik és a következö útkeresztezödés kezdetéig tart, kivéve, ha a jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben említett jelzötábla a tilalmat elöbb feloldja. A vasúti átjáró elött a 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerinti veszélyt jelzö táblával együtt elhelyezett, az (1) bekezdés d) pontjában említett jelzötábla hatálya a vasúti átjáró kezdetéig tart.
(7) A "Sebességkorlátozás vége" jelzötábla (56. ábra) az (1) bekezdés d) pontjában említett tábla, az "Elözési tilalom vége" jelzötábla (57. ábra) az
56. ábra
57. ábra
58. ábra
59. ábra
(1) bekezdés f) pontjában említett tábla, a "Tehergépkocsira vonatkozó elözési tilalom vége" jelzötábla (58. ábra) az (1) bekezdés g) pontjában említett tábla, a "Mozgó jármüvekre vonatkozó tilalmak vége" jelzötábla (59. ábra) pedig az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett valamennyi tábla hatályát feloldja.
(8) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzötáblát a "Lakott terület kezdete" jelzötáblával együtt helyezték el, a sebességkorlátozás hatálya a teljes lakott területre kiterjed.
(9) Ha az (1) bekezdés a)-d), f)-g), z/1., z/2. és z/3. pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla idöszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az idöszakban áll fenn.
(10) Ha az (1) bekezdés n)-y) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla idöszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az idöszakban áll fenn; azzal a jármüvel, amellyel a nem tiltott idöszakban az útra behajtottak, a tiltott idöszak kezdetéig az utat el kell hagyni.
(11) Ha a "Kivéve célforgalom" vagy a "Kivéve áruszállítás" feliratú kiegészítö tábla idöszakot is megjelöl, az útra célforgalomban is csak ebben az idöszakban szabad behajtani és azt a megjelölt idöszak végéig el kell hagyni.
(12) Az (1) bekezdés n)-t) és z/2. pontjában említett jelzötáblánál a köztisztasági és közegészségügyi feladat vagy postai gyüjtö- és kézbesítö szolgálat ellátására szolgáló jármüvel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen; a feladat elvégzése után az utat minden jármünek haladéktalanul el kell hagyni.
(13) Az (1) bekezdés n)-p), t) és u) pontjában említett jelzötáblánál mozgáskorlátozott személy (illetöleg az öt szállító jármü vezetöje), a betegszállító gépjármü a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzötáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthetö meg. A jármüvel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzötábla alatt "Kivéve engedéllyel", "Kivéve taxi", vagy "Kivéve ..... (tömegközlekedési vállalat)" feliratú kiegészítö tábla van, az útra engedéllyel rendelkezö vagy a kiegészítö táblán feltüntetett jármüvel, továbbá kerékpárral és állati erövel vont jármüvel szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelöje adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkezö, vagy oda (onnan) áruszállítást végzö természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére. A (12) bekezdésben meghatározott behajtási tilalom alól az út kezelöje felmentést adhat.
(15) Ha az (1) bekezdés a), b), n) és z) pontjában említett jelzötábla alatt az 59/a. ábra szerinti kiegészítö táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra van, a jelzötáblával jelzett tilalom a menetrend szerint közlekedö autóbuszra és/vagy kerékpárra nem vonatkozik.
59/a. ábra
(16) Ha a "Korlátozott forgalmú övezet" jelzötáblát (53/c. ábra) a "Lakott terület kezdete" (131-131/c. ábra) jelzötáblával együtt helyezték el, a tilalom hatálya a teljes lakott területre kiterjed.
Megállási és várakozási tilalmat jelzö táblák
(1) A jármüvek megállását vagy várakozását tiltó jelzötáblák:
a) "Megállni tilos" (60. ábra); a tábla azt jelzi, hogy - a forgalmi vagy müszaki okból szükséges megállást kivéve - megállni, valamint várakozni tilos;
60. ábra
61. ábra
b) "Várakozni tilos" (61. ábra); a tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö táblán levö felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a jármüvek meghatározott körére nem terjed ki;
c) "Korlátozott várakozási övezet" (61/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton "Korlátozott várakozási övezet vége" (61/b. ábra) tábláig a várakozás a 113. és 114. ábra szerinti kiegészítö táblán feltüntetett idötartamig, illetöleg feltételekkel engedélyezett.
61/a. ábra
61/b. ábra
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzötáblák hatálya a táblánál kezdödik és a következö útkeresztezödésig tart, kivéve
a) ha a jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg,
b) ha ellenkezö értelmü jelzötábla a tilalmat elöbb feloldja,
c) a (3) bekezdésben említett esetet.
(3) Az (1) bekezdésben említett jelzötáblák alatt - a tábla síkjára merölegesen - elhelyezett kiegészítö táblán nyíl jelezheti, hogy a tilalom hatálya a táblától kezdödöen vagy a tábláig áll fenn (a nyíl iránya a korlátozás alá esö terület felé mutat, 62. ábra), illetöleg a tábla elött és után egyaránt fennáll (63. ábra).
62. ábra
63. ábra
(4) Ha az (1) bekezdésben említett jelzötáblák alatt elhelyezett kiegészítö tábla idöszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az idöszakban áll fenn.
(5) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla idötartamot jelöl meg, a jelzötábla csak a megjelölt idötartamot meghaladó várakozást tiltja.
(6) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzötábla alatt kiegészítö tábla utalhat arra, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítö tábla feltünteti azt az idöszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll (61/c. ábra). Ilyen helyen az áruszállító jármü a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges ideig maradhat; más jármü - akár 5 percnél hosszabb ideig is - akkor tartózkodhat, ha a vezetö a jármünél marad és áruszállító jármü érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetövé teszi.
61/c. ábra
(7) Az (1) bekezdésben említett jelzötáblák alatt elhelyezett kiegészítö jelzötábla (63/a. ábra) az útpadkán történö megállási (várakozási) tilalomra is utal.
63/a. ábra
(8) Az (1) bekezdés c) pontjában említett "Korlátozott várakozási övezet" jelzötábla a 14. § (14) bekezdésében meghatározott jelzötáblával és kiegészítö táblával együtt is alkalmazható. Ebben az esetben a várakozás feltételeire a kiegészítö táblán feltüntetettek az irányadók.
(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzötáblák alatt elhelyezett kiegészítö tábla (63/b. ábra) azt jelzi, hogy az itt szabálytalanul várakozó jármüvet elszállítással eltávolíthatják.
63/b. ábra
(10) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában említett jelzötáblák (113. és 114. ábra) és a 15. § (1) bekezdés c) pontjában említett jelzötábla (61/a. ábra) alatt elhelyezett kiegészítö tábla (63/c. ábra) azt jelzi, hogy a jelzötáblákkal meghatározott várakozási szabályokat megszegö jármüvet kerékbilincs alkalmazásával rögzíthetik.
63/c. ábra
Veszélyt jelzö táblák
a) "Veszélyes útkanyarulat balra" (64. ábra), "Veszélyes útkanyarulat jobbra" (65. ábra);
64. ábra
65. ábra
b) "Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok"; a tábla azt jelzi, hogy az úton egymás után két vagy több veszélyes útkanyarulat van; a tábla jelzi azt is, hogy az elsö útkanyarulat balra (66. ábra) vagy jobbra (67. ábra) vezet;
66. ábra
67. ábra
c) "Veszélyes lejtö" (68. ábra), illetöleg "Veszélyes emelkedö" (69. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton jelentösebb lejtö, illetöleg emelkedö van; a táblán levö szám a veszélyes útszakasz legnagyobb lejtésének, illetöleg emelkedésének a százalékos mértékét jelzi;
68. ábra
69. ábra
d) "Útszükület" (70-71. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az úttest szélessége a megelözö útszakaszhoz képest számottevöen csökken;
70. ábra
71. ábra
e) "Szembejövö forgalom" (72. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton - a korábbi forgalmi rendtöl vagy a megelözö útszakasz egyirányú forgalmától eltéröen - kétirányú forgalom van;
72. ábra
73. ábra
f) "Kompátkelés vagy nyitható híd" (73. ábra);
g) "Rakpart vagy meredek part" (74. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út közvetlenül a vízparton vagy szakadék mellett vezet;
74. ábra
75. ábra
h) "Bukkanó" (75. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a domborzati viszonyok miatt a kilátás korlátozott;
i) "Egyenetlen úttest" (76. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest a megelözö útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van, vagy az úttesten sebességcsökkentö bordákat (küszöböket) alakítottak ki;
76. ábra
77. ábra
j) "Csúszós úttest" (77. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest erösen csúszóssá válhat;
k) "Kavicsfelverödés" (78. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a jármüvek kerekei - az úttest laza szerkezete miatt - kavicsfelverödést idézhetnek elö;
l) "Köomlás" (79. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestre - köomlás következtében - nagyobb kövek kerülhetnek;
78. ábra
79. ábra
m) "Úton folyó munkák" (80. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten vagy annak közvetlen közelében útjavítási, karbantartási vagy egyéb hasonló munkálat folyik;
80. ábra
81. ábra
n) "Mélyrepülés" (81. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út felett alacsonyan repülö légijármü tünhet fel;
o) "Oldalszél" (82. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton gyakori az erös oldalirányú szél;
82. ábra
83. ábra
p) "Gyalogosátkelés" (83. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelöhely van;
q) "Gyermekek" (84. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a gyermekeknek az úttestre lépésével fokozottan számolni kell;
84. ábra
r) "Állatok"; a tábla azt jelzi, hogy az úttesten házi állatok vagy szabadon élö állatok (85-86. ábra) megjelenésével fokozottan számolni kell;
85. ábra
86. ábra
s) "Forgalomirányító fényjelzö készülék" (87. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton jármüvek forgalmát irányító fényjelzö készülék van;
87. ábra
t) "Egyenrangú utak keresztezödése" (88. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkeresztezödés van, amelyben a jobbról érkezö jármünek van elsöbbsége;
88. ábra
89. ábra
u) "Útkeresztezödés alárendelt úttal" (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkeresztezödés van, amelyben a jármünek elsöbbsége van a keresztezö úton érkezö jármüvel szemben; a jelzötábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsöbbséggel rendelkezö útba (89/a. ábra). A jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla mutathatja az útkeresztezödés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsöbbséggel rendelkezö út vonalvezetését (89/b. ábra);
89/a. ábra
89/b. ábra
90. ábra
v) "Sorompó nélküli vasúti átjáró" (90. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs; a jelzötábla alatt kiegészítö tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó biztosítja (91. ábra);
91. ábra
92. ábra
93. ábra
x) "Sorompóval biztosított vasúti átjáró" (92. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van; a jelzötábla alatt elhelyezett - a v) pontban említett - kiegészítö tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó is biztosítja;
y) "Villamos" (93. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az utat villamospálya keresztezi;
z) Ż"Egyéb veszély" (94. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton az a)-y) pontban említett jelzötáblákkal nem jelezhetö veszély van; a veszély fajtáját a jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla tünteti fel; ilyen tábla jelzi, hogy az úttesten hosszanti vályúk alakultak ki (nyomvályús útszakasz: 94/a. ábra); ilyen tábla jelzi az utat keresztezö vasúti pályát is, ha vasúti jármü áthaladását jelzöör biztosítja (95. ábra).
z/1. "Gyalogosok" (95/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten gyalogosok közlekedésével;
z/2. "Kerékpárosok" (95/b. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten kerékpárosok közlekedésével;
z/3. A z/2. pontban említett jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö jelzötábla (95/c. ábra) azt jelzi, hogy az úton olyan keresztezödés van, ahol fokozottan számítani kell kerékpárosok keresztirányú közlekedésére;
z/4. "Útzár" (95/d. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az utat rendörség útzár telepítésével lezárta;
z/5. "Körforgalom" (95/e. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a következö útkeresztezödésben körforgalmú forgalmi rend van;
94. ábra
94/a. ábra
95. ábra
95/a. ábra
95/b. ábra
95/c. ábra
95/d. ábra
95/e. ábra
z/6. "Torlódás" (95/f. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton forgalmi akadályt képezhetnek a feltorlódott jármüvek.
95/f. ábra
(2) A veszélyt jelzö tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság
- autópályán 250-500 méter,
- lakott területen kívül egyéb úton 150-250 méter,
- lakott területen 50-100 méter,
kivéve ha a jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla (96. ábra) rövidebb távolságot jelöl meg.
96. ábra
97. ábra
(3) A jelzötábla alatt elhelyezett kiegészítö táblán - két felfelé
mutató nyíl között - levö felirat jelzi, ha a veszély hosszabb útszakaszon áll fenn (97. ábra).
(4) A vasúti átjárót - az (1) bekezdés v), x), illetöleg z) pontjában említett veszélyt jelzö táblán felül - a következö jelzötáblák is jelzik:
a) "Vasúti átjáró kezdete" (98-99. ábra), illetöleg "Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete" (99/a-99/b. ábra);
98. ábra
99. ábra
99/a. ábra
99/b. ábra
b) "Vasúti átjárót elöjelzö táblák" (100-102. ábra); a három elöjelzö tábla azt jelzi, hogy a jármü vezetöje vasúti átjáróhoz közeledik; a veszélyt jelzö tábla alatt elhelyezett háromsávos, az ezt követöen elhelyezett kétsávos, majd egysávos elöjelzö tábla a veszélyt jelzö tábla és a vasúti átjáró közötti útszakaszt három egyenlö részre osztja. Ezek az elöjelzö táblák nincsenek minden vasúti átjáró elött elhelyezve.
100. ábra
101. ábra
102. ábra
(5) Az (1) bekezdés j) és z) pontjában meghatározott jelzötábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esözésre (97/b. ábra) utaló kiegészítö jelzötábla, a megjelölt idöjárási körülmények esetében jelentkezö fokozott baleseti veszélyre utal.
97/a. ábra
97/b. ábra
Tájékoztatást adó jelzötáblák
(1) A tájékoztatást adó jelzötáblák a következök:
a) "Kijelölt gyalogosátkelöhely" (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelöhely keresztezi;
a/1. "Gyalogos alul- vagy felüljáró" (103/a. ábra);
103. ábra
103/a. ábra
a/2. "Alagút" (103/b. ábra); a jelzötáblán megjelenö felirat az alagút hosszát, a kiegészítö táblán megjelenö felirat az alagút kezdetének távolságát jelöli meg.
103/b. ábra
a/3. "Alagút vége" (103/c. ábra);
103/c. ábra
b) "Egyirányú forgalmi út" (104-105. ábra);
104. ábra
105. ábra
105/a. ábra
c) "Zsákutca" (106. ábra);
106. ábra
c/1. "Zsákutca kerékpáros továbbhaladási lehetöséggel" (106/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy kerékpáros részére a továbbhaladás lehetösége biztosított.
106/a. ábra
d) "Autóbuszmegállóhely" (107. ábra); "Trolibuszmegállóhely" (108. ábra); illetöleg "Villamosmegállóhely" (109. ábra); a tábla menetrend szerint közlekedö autóbusz-, trolibusz-, illetöleg villamosjárat megállóhelyét jelzi;
107. ábra
108. ábra
109. ábra
d/1. "Taxiállomás" (109/a. ábra); a tábla a személytaxi részére kijelölt várakozó helyet jelzi; a tábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla jelezheti a taxiállomáson egy idöben várakozó személytaxik megengedett számát;
109/a. ábra
d/2. "Magánút" (109/b. ábra); "Mindkét irányból behajtani tilos" (40. ábra) jelzötábla alatt elhelyezett tábla azt jelzi, hogy az út a közforgalom elöl el van zárva;
109/b. ábra
e) "Várakozóhely" (110. ábra); a tábla a jármüvek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítö tábla jelezheti a várakozó helyen kötelezö elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111. ábra), vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos jármüvek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. és 112/f. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármü 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenörzö óra van, kiegészítö tábla (113. ábra) jelezheti azt az idöszakot, amelyben a várakozást ellenörzö óra (parkométer) vagy jegykiadó automata müködtetése kötelezö, vagy a kiegészítö tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott idötartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra). A mozgáskorlátozottakat szállító jármüvek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítö tábla (115. ábra) vagy külön jelzötábla (115/a. ábra) jelezheti;
e/1. "Várakozóhely a közlekedési korlátozás alá esö nehéz tehergépkocsik részére" (112/a., 112/b. ábra), a tábla azt jelzi, hogy a várakozóhely a korlátozás hatálya alá esö nehéz tehergépkocsik részére ki van jelölve;
e/2. "Várakozási övezet (zóna)" (112/d. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy - 113. és 114. ábra szerinti kiegészítö táblán feltüntetett módon - a "Várakozási övezet (zóna) vége" (112/e. ábra) jelzötábláig a várakozás feltételekhez kötött.
110. ábra
111. ábra
112. ábra
112/a. ábra
112/b. ábra
112/c. ábra
112/d. ábra
112/e. ábra
112/f. ábra
113. ábra
114. ábra
115. ábra
115/a. ábra
f) "Besorolás rendjét jelzö tábla"(116. ábra): a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezödés elött - a továbbhaladási iránytól függöen - melyik forgalmi sávba kell besorolni; a nyilak szárában - pajzs alakban - az út számozása is feltüntethetö;
116. ábra
f/1. "Kerékpáros közvetett kapcsolat" (116/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkeresztezödésnél a kerékpárosnak, amennyiben balra kíván továbbhaladni, a kerékpárról leszállva, a keresztezö út menetirány szerinti jobb oldalán közlekedö jármüvekhez kell besorolnia és az útkeresztezödésen áthaladnia.
116/a. ábra
g) "Autóbusz forgalmi sáv" (117. ábra); a tábla az autóbusz forgalmi sáv kezdetét, az úttesten történö elhelyezkedését és a rajta közlekedök haladási irányát jelzi;
g/1. "Kerékpársáv" (117/a. ábra); a tábla a kerékpársáv úttesten történö elhelyezkedését és a közlekedök haladási irányát jelzi;
117. ábra
117/a. ábra
g/2. "Kerékpársáv vége" (117/b. ábra):
117/b. ábra
g/3. "Kerékpárosok által is használható autóbusz forgalmi sáv" (117/c. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az autóbusz forgalmi sávon a kerékpárosok közlekedése is megengedett.
117/c. ábra
g/4. "Út melletti kerékpárút" (117/d. és 117/e. ábra):
117/d. ábra
117/e. ábra
g/5. "Út melletti kerékpárút vége" (117/f. ábra):
117/f. ábra
g/6. "Nyitott kerékpársáv" (117/g. ábra); a tábla a kerékpárosok egyirányú közlekedésére kijelölt kerékpársáv úttesten történö elhelyezkedését jelzi;
g/7. "Nyitott kerékpársáv vége" (117/h. ábra):
117/g. ábra
117/h. ábra
h) "Kapaszkodósáv" (118. ábra): a tábla emelkedö úton a lassabban haladó jármüvek közlekedésére szolgáló kiegészítö sáv (kapaszkodósáv) kezdetét jelzi. A tábla jelezheti azt a sebességértéket is, amelynél kisebb sebességgel haladó jármü a kapaszkodósávot köteles igénybe venni (119. ábra);
118. ábra
119. ábra
i) "Kapaszkodósáv vége" (120-121. ábra);
120. ábra
121. ábra
j) "Lakó-pihenö övezet" (122. ábra);
122. ábra
k) "Lakó-pihenö övezet vége" (123. ábra);
123. ábra
l)-q)
130. ábra
r) "Kerülö útirányt jelzö tábla" (130. ábra); a tábla - olyan útkeresztezödés elött, amelyben a bekanyarodást tábla tiltja - azt jelzi, hogy a keresztezö út milyen kerülö útirányon érhetö el;
s) "Lakott terület kezdete" (131., 131/a., 131/b., 131/c. ábra):
t) "Lakott terület vége" (132., 132/a., 132/b., 132/c. ábra):
131. ábra
131/a. ábra
131/b. ábra
131/c. ábra
132. ábra
132/a. ábra
132/b. ábra
132/c. ábra
u) "Helynévtábla" (133. ábra); a tábla jelentösebb hely, folyó stb. nevét tünteti fel;
133. ábra
v) "Útirány elöjelzö tábla" (134-137. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a megjelölt helységek a következö útkeresztezödésnél melyik irányban érhetök el; az útirányt jelképezö nyíl megszakításában levö tilalmi, illetöleg veszélyt jelzö tábla az útkeresztezödést követö útszakaszon fennálló - jelzötáblával jelzett - tilalom, illetöleg veszély elöjelzésére szolgál (138-139. ábra);
134. ábra
135. ábra
136. ábra
137. ábra
138. ábra
139. ábra
v/1. "Útirány elöjelzö tábla" (139/a-139/b. ábra); a tábla autópályán és autóúton azt jelzi, hogy a megjelölt helységek vagy a megjelölt országok a következö útkeresztezödésnél melyik irányban érhetök el;
139/a. ábra
139/b. ábra
x) "Útirányjelzö tábla" (140-143. ábra); a tábla útkeresztezödésnél jelzi, hogy a megjelölt helységek melyik irányban érhetök el;
x/1. "Kerékpáros útirányjelzö tábla" (142/a., 142/b. ábra);
140. ábra
141. ábra
142. ábra
142/a. ábra
142/b. ábra
143. ábra
y) "Útvonal megerösítö tábla" (144-145. ábra); a tábla az út számát, illetöleg azt jelzi, hogy az út hova vezet;
144. ábra
145. ábra
y/1. "Útvonal megerösítö tábla" (145/a. ábra); a tábla autópályán és autóúton az út számát, a táblán megjelölt települések távolságát (km mértékegységben) jelzi, továbbá az útcsatlakozások távolságát is jelezheti;
145/a. ábra
z) "Terelöút" (146-147. ábra); az út lezárása esetén arról tájékoztat, hogy a terelöút merre vezet.
146. ábra
147. ábra
(2) Az út mellett vagy közelében lévö egyes létesítményekröl a 2. számú függelékben meghatározott - kék vagy barna alapszínü - jelzötáblák adhatnak tájékoztatást.
(3) Ha az "Egyirányú forgalmú út" jelzötáblák (104. és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítö táblán (105/a. ábra) autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:
a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,
b) az autóbusz forgalmi sávon a menetrend szerint közlekedö autóbusz,
c) a kerékpáros által is igénybe vehetö autóbusz forgalmi sávon - az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezöen - a kerékpáros is
a jelzötáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.
(4) Az (1) bekezdés v), x), y) pontjában meghatározott jelzötáblák zöld, kék vagy fehér alapszínüek lehetnek.
Útburkolati jelek
a) úttest szélét jelzö vonal: hosszirányú folytonos - az útkeresztezödésnél szaggatott - vonal;
b) terelövonal: hosszirányú - egy vagy [olyan útszakaszon, ahol a forgalmat a 9. § (1) bekezdésének e) pontjában említett fényjelzö készülék szabályozza] közvetlenül egymás mellett levö két párhuzamos - szaggatott vonal, amely az úttest felezövonalát jelzi, a forgalmi sávokat egymástól vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a szaggatott vonalak közötti térközök csökkenése arra hívja fel a figyelmet, hogy a terelövonal záróvonalban folytatódik; a terelövonalon a jármüvel folyamatosan haladni nem szabad;
c) záróvonal: hosszirányú folytonos vonal, amely az úttest felezövonalát jelzi, illetöleg a két forgalmi irányt, a forgalmi sávokat egymástól, vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a záróvonalat jármüvel sem átlépni, sem érinteni nem szabad; ha azonban közvetlenül a záróvonal mellett terelövonal is van, a záróvonal a terelövonal felöl - az elözésre, illetöleg a bekanyarodásra vonatkozó szabályok megtartásával - átléphetö;
d) autóbusz forgalmi sáv: útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban levö "BUSZ" felirat, amely azt jelzi, hogy a forgalmi sávban csak az erre vonatkozó külön szabályok [36. § (8) bek.] szerint szabad közlekedni;
e) elöjelzö nyíl (148-150. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a következö útkeresztezödésnél melyik irányba (irányokba) szabad továbbhaladni;
148. ábra
149. ábra
150. ábra
151. ábra
f) terelönyíl (151. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartásával - a jelzett irányban el kell hagyni;
g) gyalogosátkelöhely (152. ábra);
152. ábra
h) megállás helyét jelzö vonal: keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonal, amely azt a helyet jelzi, ahol a jármüvel - ha a megállást az elsöbbség megadása, a vasúti jármü áthaladásának biztosítása, illetöleg fényjelzö készülék vagy vasúti átjárót biztosító jelzöberendezés jelzése szükségessé teszi - meg kell állni; ha az elsöbbségadási kötelezettség "Elsöbbségadás kötelezö" jelzötábla jelzéséböl következik, erre a vonal elött levö háromszög alakú útburkolati jel (153. ábra) hívhatja fel a figyelmet;
153. ábra
h/1. "Elöretolt kerékpáros felálló hely a balra bekanyarodó kerékpárosok számára" (153/a. ábra); a forgalomirányító fényjelzö készülékkel szabályozott útkeresztezödésben az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon (158/k. ábra) vagy a kerékpársávon oda érkezö és balra bekanyarodó kétkerekü kerékpárok a megállás helyét jelölö vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színü útburkolati jellel (158/i. ábra) megjelölt úttestre csak a jármüvek forgalmát irányító fényjelzö készülék piros fényjelzésének idötartamában szabad - a 36. § (12) bekezdésében foglaltak és a besorolás általános szabályai szerint - a többi jármü elé besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni;
153/a. ábra
i) kötelezö megállás helyét jelzö vonal (154. ábra); azt a helyet jelzi, ahol az "Állj! Elsöbbségadás kötelezö" jelzötábla jelzése folytán meg kell állni;
154. ábra
j) várakozóhely (155-156. ábra); az egy gépkocsi várakozására szolgáló helyet jelöli meg;
155. ábra
156. ábra
k) jármüforgalom elöl elzárt terület (157. ábra); az útburkolati jellel jelzett területre jármüvel ráhajtani tilos;
157. ábra
l) megállóhely (158. ábra); menetrend szerint közlekedö autóbusz- vagy trolibuszjárat megállóhelyét, illetöleg taxi állomását jelzi; a jel kiegészíthetö a megfelelö jármüre utaló felirattal;
158. ábra
m) megállási tilalmat jelzö vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levö folytonos vonal, amely - jogszabály rendelkezéséböl vagy jelzötábla jelzéséböl folyó - megállási tilalomra hívja fel a figyelmet;
n) várakozási tilalmat jelzö vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levö szaggatott vonal, amely - jogszabály rendelkezéséböl vagy jelzötábla jelzéséböl folyó - várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet;
o) veszélyes helyre figyelmeztetö vonal (158/a. ábra): e vonallal együtt útburkolati jel jelezheti a veszély jellegét is (158/b., 158/c., 158/d. és 158/h. ábra);
158/a. ábra
158/b. ábra
158/c. ábra
158/d. ábra
158/h. ábra
p) veszélyes hely elöjelzésére szolgáló vonalak:
keresztirányú egymást követö folytonos vonalak (158/f. ábra), amelyek azt jelzik, hogy az úton sebességkorlátozásra vagy megállási kötelezettségre kell számítani;
p/1. az utat keresztezö kerékpárút (158/g. ábra).
158/f. ábra
158/g. ábra
p/2. "Kerékpárosok közlekedésére kijelölt úttest" (158/i. ábra):
158/i. ábra
s) "X-jel" (158/j. ábra); az egymást keresztezö vonalak a várakozás tilalmát jelzik, ahol a jelzett területet valamely okból (pl. kapubejárat, tüzcsap stb.) szabadon kell hagyni.
158/j. ábra
(2) Az (1) bekezdés
a) a), b), c), e), h), i) és k) pontjaiban említett útburkolati jel fehér vagy sárga,
b) l)-n) és p) pontjaiban említett útburkolati jel sárga,
c) a többi útburkolati jel fehér.
Ha az a) pontban említett útburkolati jel sárga színü, az úttestnek, illetöleg egy részének a lezárása miatt szükséges forgalmi rend változásra hívhatja fel a figyelmet.
(3) Különösen veszélyes helyekre - elsösorban a vasúti átjáró és az útkeresztezödés területére - szaggatott vonallal körülhatárolt sárga színü útburkolati jel (158/e. ábra) hívhatja fel a jármüvezetök figyelmét.
158/e. ábra
(4) A kerékpársávot az úttest többi részétöl folytonos - az útkeresztezödésnél, továbbá ahol a jármüvek várakozóhelyét az úttest széle és a kerékpársáv külsö széle között jelölték ki, szaggatott - sárga vonal választja el.
(5) A járdára festett folytonos fehér vonal azt a határt jelzi, ameddig a jármüvek a járdának az úttest felöli részét várakozás céljára igénybe vehetik.
(6) A gyalog- és kerékpárútra festett folytonos sárga vonal a gyalogos és kerékpáros forgalmat választja el egymástól. Lakott területen belül - járdán létesített - kerékpárutat eltérö színü és/vagy anyagú burkolat, vagy folytonos sárga vonal választja el a gyalogos forgalomtól.
(7) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában szereplö kiegészítö tábla ábrája (115. ábra), amely a mozgáskorlátozottak gépjármüvei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.
(8) Az úttest vagy egy részének lezárása miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozásnál alkalmazott - az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott - sárga színü útburkolati jel kiegészíthetö vagy helyettesíthetö:
a) függöleges jelzöfelülettel és fényvisszaverö prizmával ellátott vagy
b) fényt kibocsátó
burkolati jelzötestekkel.
(9) Az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom (158/k. ábra) jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történö haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.
158/k. ábra
(10) A nyitott kerékpársávot - amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv - az úttesten felfestett fehér színü szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi. A nyitott kerékpársávot - az egy irányban vagy egymással szemben közlekedö jármüvek egymás mellett történö elhaladás ezt szükségessé teszi - más jármüvek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani. A kerékpáros balra bekanyarodásra történö felkészülés céljából, vagy ha a nyitott kerékpársáv megszünik, a nyitott kerékpársávot elhagyhatja.
Vasúti átjárót biztosító jelzöberendezések
(1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzöberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.
(2) A fénysorompó a vasúti jármü közeledését és áthaladását két egymás mellett levö, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
(3) A félsorompó a vasúti jármü közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színü - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is müködik.
(4) A teljes sorompó a vasúti jármü közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetöleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színü sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely
a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;
b) a sorompó lezárásának a megkezdését; valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levö felváltva villogó piros fénnyel jelzi.
(5) A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverö, illetöleg piros fényt adó lámpa van.
(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha
a) az - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;
b) a fél-, illetöleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;
c) a teljes sorompót kiegészítö berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.
(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha
a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
b) a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
c) a sorompórudak eltérö állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.
(8) A továbbhaladást - a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett - engedélyezi
a) a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,
b) a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítö hang- vagy fényjelzö berendezés jelzést nem ad.
Egyéb közúti jelzések
(1) A járda (járdasziget) szélén levö fekete-fehér színü lánc-, illetöleg csökorlát vagy más hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépnie tilos.
(2) Az út kanyarulatát - veszélyes útkanyarulatban a veszélyt jelzö táblán felül - az útkanyarulatban elhelyezett olyan tábla is jelezheti, amelyen nyílalakú fekete-fehér sávok mutatnak a továbbhaladás irányába (159. ábra).
159. ábra
(3) Az úttestnek, illetöleg az úttest egy részének a lezárását piros-fehér színü korlát, továbbá nyíl alakban vagy ferdén sávozott tábla, terelöfüzér vagy terelöbóják, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetében ezen felül folyamatos piros vagy villogó sárga fényt adó lámpák is jelzik.
(4) A fekete-fehér színü sorompó azt jelzi, hogy a lezárt területre engedély nélkül behajtani tilos.
(5) Négyszögletü fekete alapon fehér számértéket feltüntetö jelzés azt a sebességet (km/órában) jelzi, amellyel forgalomirányító fényjelzö készülékek elött az egyenletes haladás érdekében közlekedni célszerü (160. ábra).
160. ábra
(6) "Gyermekszállítás" (160/a. ábra); a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett tábla az álló jármü környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Az így megjelölt, az úttesten álló autóbuszt - a gyermekek be- és kiszállásának az autóbusz mindkét oldali elsö és hátsó irányjelzöjének egyidejü müködtetésével jelzett idötartamában - kikerülni vagy az autóbusz mellett elhaladni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad.
160/a. ábra
20/A. § Egyes közúti jelzésekre vonatkozó külön rendelkezések
A 11-18. és a 20. §-ban meghatározott közúti jelzések ábráiban a feliratok, a számértékek, a továbbhaladás irányát jelzö nyilak, az útkeresztezödések és útszükületek alaprajzi vázlatait feltüntetö vonalak, továbbá az egyéb területek alaprajzi vázlatai (74., 106., 111., 112., 130., 138., 139., 155., 156. és 157. ábra) példálózó jellegüek; e jelzések mindenkor a tényleges helyzetet, illetöleg szabályozást tüntetik fel.
III. RÉSZ
A gyalogosokra és a jármüvek utasaira vonatkozó szabályok
Gyalogosok közlekedése
(1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
(2) Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre, illetöleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.
(3) Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egysorban
a) lakott területen lehetöleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a jármüforgalommal szemben,
b) a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedö mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.
(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetöleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelöen becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedö gyalogosnak a jármüvek vezetöi által elölröl és hátulról kellö távolságból észlelhetö lámpát kell vinnie.
(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelöhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelöhely nincs,
a) lakott területen levö föútvonalon az útkeresztezödésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedö jármü megállóhelyén levö járdasziget és az ahhoz közelebb esö járda között (a járdasziget teljes hosszában),
b) egyéb helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyözödött annak veszélytelenségéröl. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a jármüvek vezetöit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
(7) A kijelölt gyalogosátkelöhelyen áthaladó gyalogosnak a jármüvekkel szemben elsöbbsége van. Ugyancsak elsöbbsége van - kijelölt gyalogosátkelöhely hiányában is - az útkeresztezödésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a jármüvekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztetö jelzéseket használó gépjármüvekkel szemben azonban a gyalogosnak elsöbbsége ezeken a helyeken sincs.
(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a jármüvekkel szemben elsöbbsége nincs, mielött az úttestre lép, köteles meggyözödni arról, hogy áthaladásával a jármüforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármü olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.
(9) A gyalogosnak tilos
a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b) olyan helyen, ahol a jármüvekkel szemben elsöbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármü stb.) közelében az úttestre lépni;
c) lánc-, illetöleg csökorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetöleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;
d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelöhelyen kívül - áthaladni;
e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkeresztezödésen kívül áthaladni;
g) az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
(10) Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelöhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyözödött arról, hogy vasúti jármü nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzöberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
(11) Föútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.
(12) A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek - ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történö közlekedését - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverö mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(13) A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
Gyalogosok zárt csoportjának a közlekedése
(1) Gyalogosok zárt csoportja az úttesten - annak menetirány szerinti jobb szélén - közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.
(2) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl elöre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a jármüvek vezetöi által kellö távolságból észlelhetö lámpát kell vinni. Ha a csoport kellöen világított lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a csoport elött és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerüen kivilágított jármü halad, a lámpák használata nem kötelezö.
(3) A csoport közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetöje köteles gondoskodni.
(4) Gyermekek zárt csoportja a járdán, a leállósávon, az útpadkán, illetöleg a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy nem járható) - az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - az úttesten közlekedhet.
A jármüvek utasaira vonatkozó szabályok
(1) Az utas csak álló jármüre szállhat fel és csak álló jármüröl szállhat le.
(2) Az utasnak tilos
a) a vezetöt a vezetésben zavarni;
b) állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson;
c) a jármü lépcsöjén, illetöleg külsö részén utazni;
d) a jármü ablakán vagy ajtaján kihajolni.
(3) A jármü ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(4) Menetrend szerint közlekedö jármüre a megállóhelyen kívül felszállni, illetöleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármü személyzete erre elözetesen - szóban vagy a vezetö által müködtetett ajtók kinyitásával - engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az útteströl, illetöleg az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármü a megállóhelyen megállt.
(5) Veszélyes anyagot szállító jármüvön a vezetön és a kísérön kívül személyt szállítani tilos.
IV. RÉSZ
A jármüközlekedésre vonatkozó szabályok
I. fejezet
A jármüközlekedés általános szabályai
Elindulás
(1) Az úttest széléröl elinduló, a várakozó helyröl az úttestre ráhajtó, az út más részéröl vagy útnak nem minösülö területröl az úttestre ráhajtó jármü vezetöjének, az úttesten haladó jármüvek és gyalogosok részére elsöbbséget kell adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedö jármüvekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármüveket ide nem értve - elsöbbsége van.
(2) Az elindulást, illetöleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell.
(3) Lakott területen belül a jármüvek vezetöi kötelesek az elindulási szándékot jelzö, menetrend szerint közlekedö autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyröl való elindulását (a jobb szélsö forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehetö - lassítással, szükség esetén megállással is lehetövé tenni. Az autóbusz, illetöleg a trolibusz vezetöje azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyözödött annak veszélytelenségéröl.
Haladás az úton
(1) Jármüvel a forgalmi, az idöjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minöségének és állapotának) megfelelöen kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármü sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
(2) Jármüvel az úttesten - az elözés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú jármüvel, állati erövel vont jármüvel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó jármüvel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetövé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.
(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, a nyitott kerékpársávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, vagy az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni - az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével - az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.
(4) Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, jármüvel a középsö és a menetirány szerinti jobb szélsö úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középsö úttestjén kétirányú, a szélsö úttestjein egyirányú forgalom van.
(5) Ha jelzötábla jelzéséböl más nem következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levö járdasziget mellett jobbról és balról is szabad elhaladni.
(6) Járda, járdasziget, gyalogút, gyalog- és kerékpárút, kerékpárút, nyitott kerékpársáv és kerékpársáv mellett tilos úgy haladni, hogy a jármü szerkezeti eleme vagy rakománya ezek fölé nyúljék.
Sebesség
26. § (1) Az egyes jármüvekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következö sebességgel szabad közlekedni:
a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival
|
aa) autópályán |
130 km/óra, |
|
ab) autóúton |
110 km/óra, |
|
ac) lakott területen kívül egyéb úton |
90 km/óra, |
|
ad) lakott területen |
50 km/óra, |
a/1. a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelö autóbusszal
- autópályán |
100 km/óra, |
- lakott területen kívül, egyéb úton |
70 km/óra, |
- lakott területen |
50 km/óra, |
b) egyéb gépjármüvel - kivéve teherszállításra kialakított motoros triciklit -, valamint gépjármüböl és pótkocsiból álló jármüszerelvénnyel
autópályán |
80 km/óra, |
lakott területen kívül egyéb úton |
70 km/óra, |
lakott területen |
50 km/óra, |
|
c) villamossal |
50 km/óra, |
d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott jármüvet vontató gépjármüvel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral |
40 km/óra, |
da) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédö sisakot visel és utast nem szállít |
50 km/óra, |
db) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédö sisakot nem visel |
40 km/óra, |
d/1. hólánccal felszerelt gépjármüvel |
50 km/óra, |
d/2. a kerékpárúton közlekedö jármüvel |
30 km/óra, |
d/3. a gyalog- és kerékpárúton közlekedö jármüvel |
20 km/óra, |
e) mezögazdasági vontatóval, valamint mezögazdasági vontatóból és pótkocsiból álló jármüszerelvénnyel |
|
f) lassú jármüvel, valamint lassú jármüböl és pótkocsiból álló jármüszerelvénnyel |
|
g) olyan jármüvel, amelynek kerekei fúvott gumiabronccsal felszerelve nincsenek |
|
h) pótkocsinak nem minösülö fék nélküli vontatmányt (mezögazdasági vagy ipari munkagépet) vontató mezögazdasági vontatóval és lassú jármüvel |
|
(2) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzötábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzötáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.
(3) Olyan jármüvel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a müszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármü forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.
(4) A jármü sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezetö jármüvét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály elött, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
(5) Nem szabad a jármüvel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.
Követési távolság
(1) Jármüvel másik jármüvet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendö ahhoz, hogy az elöl haladó jármü mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.
(2) Olyan jármüvel, illetöleg jármüszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármü mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármü közé legalább egy - elözést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson.
Nincs szükség ilyen követési távolság tartására
a) ha
- a vezetö elözésre készül fel,
- az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy
- az úton az elözés tilos,
b) fegyveres erök oszlopban haladó gépjármüvei között,
c) egy nyomon haladó jármü (kétkerekü motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy kerékpár) követése esetén.
(3) A jármü sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.
Elsöbbség az útkeresztezödésben
(1) Az útkeresztezödésben - ha a (2) bekezdés rendelkezéseiböl más nem következik - a jármüvel elsöbbséget kell adni
a) a jobbról érkezö minden jármü és
b) a balról érkezö villamos
részére.
(2) A másik jármü érkezési irányától függetlenül elsöbbséget kell adni az útkeresztezödésben
a) minden jármüvel a megkülönböztetö fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármü részére, továbbá minden ilyen gépjármüvekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó megkülönböztetö fényjelzést használó gépjármü részére;
b) az olyan útról érkezö jármüvel, amelyen az útkeresztezödés elött "Elsöbbségadás kötelezö" vagy "Állj! Elsöbbségadás kötelezö" jelzötábla van, a keresztezö - illetöleg a kiegészítö táblán vastag vonallal jelzett - útról érkezö jármü részére;
c) földútról érkezö jármüvel a szilárd burkolatú útról érkezö jármü részére;
d) körforgalomban haladó jármüvel a körforgalmat keresztezö villamos részére.
(3) Útkeresztezödést jármüvel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezetö eleget tehessen elsöbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármü sebességével ne tévesszen meg.
Irányváltoztatás, irányjelzés
(1) Aki jármüvel irányt változtat (terelövonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezövonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, föútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármüveknek elsöbbséget adni.
(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történö bekanyarodást - a müvelet elött kellö idöben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történö letérés esetében is. A jármü vezetöje egyéb esetben (pl. útkeresztezödésben kanyarodó föútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevöi számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztö nem lehet.
(3) Az irányjelzést irányjelzö készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármü esetében pedig karral vagy jelzötárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölröl, hátulról és a megfelelö oldalról jól látható legyen.
Hangjelzés
Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelözése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az elözési szándék jelzése céljából szabad.
Bekanyarodás
(1) Az útkeresztezödésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezetö a jármüvel
a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,
b) útburkolati jelek hiányában
- jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,
- balra bekanyarodás esetében az úttest felezövonala mellé, illetöleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére
köteles - az útkeresztezödés elött kellö távolságban - besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.
(2) Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelö besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. Az egyirányú forgalmú úton az ellenirányban kijelölt autóbusz sávot és az ellenirányban kijelölt kerékpársávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A jármüvel másik útra - ha közúti jelzésböl más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármü a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon. Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpársávot jelöltek ki, a jobbra bekanyarodásra - a kerékpár forgalom akadályozása nélkül és ha burkolati jel ezt lehetövé teszi - a kerékpársáv igénybevételével kell felkészülni.
(4) Ha a jármü méretei vagy egyéb ok miatt az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megtartani nem lehet, a bekanyarodást fokozott óvatossággal - szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével - és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármü a többi jármüvet ne veszélyeztesse.
(5) Elsöbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik
a) jobbra vagy balra bekanyarodó jármüvel
- annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármü bekanyarodik, továbbá
- az azonos irányból érkezö villamos részére,
b) jobbra bekanyarodó jármüvel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levö, attól jobbra esö kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkezö jármü és gyalogos részére,
c) balra bekanyarodó jármüvel
ca) az úttesten szemböl érkezö és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármü,
cb) az úttest mellett levö, attól balra esö kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton érkezö jármü és gyalogos
részére.
(6) A balra bekanyarodó jármü vezetöje párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyözödött arról is, hogy balról jármüvének elözését vagy kikerülését másik jármü nem kezdte meg.
(7) Útkeresztezödésen kívül történö bekanyarodásra az (1)-(2) és a (4)-(6) bekezdés rendelkezései az irányadók.
(8) Az útkeresztezödésben kanyarodó föútvonal esetén
a) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szabály a föútvonalon kanyarodó és az arról letérö jármüre egyaránt vonatkozik,
b) a föútvonalról letérö jármüvel elsöbbséget kell adni a föútvonalon továbbhaladó jármü részére.
Kitérés
(1) Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó jármüvek között megfelelö oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében - a szükséghez képest - a jármüvekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni.
(2) Olyan keskeny úttesten, amelyen a jármüvek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a jármüvekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetövé tenni. Hátramenni azzal a jármüvel kell, amelyikkel ez - a jármüvek adottságait és a körülményeket figyelembe véve - könnyebben megtehetö.
(3) Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szükül és a közúti jelzésekböl más nem következik, a szembejövö jármüvek közül annak a jármünek van elsöbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármü vezetöje az áthaladást lassítással, illetöleg - a szükséghez képest - megállással biztosítani köteles.
(4) Állati erövel vont jármüvel, illetöleg hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezetö feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedös, a jármü sebességét csökkenteni kell, illetöleg - a szükségeshez képest - meg kell állni.
Megfordulás, hátramenet
(1) Jármüvel megfordulni, illetöleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármü és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetöleg a várakozóhelyre történö beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhetö abban az esetben is, ha az a jármüforgalmat - anélkül, hogy a jármüveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza.
(2) Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton - egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetöleg a várakozóhelyre történö beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos.
(3) Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a jármüvezetönek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közremüködéséröl. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármü mögötti területet és a jármü vezetöjével is kapcsolata legyen.
Elözés
(1) Elözni abban az esetben szabad, ha
a) az elözés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az elözni kívánó és a megelözendö jármü sebessége közötti különbségre - az elözés a szembejövö forgalmat nem zavarja;
b) az elözni kívánó jármü elözését más jármü nem kezdte meg;
c) az elözni kívánó jármü elött ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármü elözési szándékot nem jelzett;
d) az elözés során a megelözendö jármü mellett megfelelö oldaltávolságot lehet tartani;
e) a vezetö az elözés befejezése után a jármüvel a megelözött jármü elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.
(2) Az elözési szándékot - ha az elözés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.
(3) Az elözést - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - balról kell végrehajtani.
(4) Csak jobbról szabad elözni
a) azt a jármüvet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelöen helyezkedik el;
b) azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán - levö pályán közlekedik.
(5) Jobbról is szabad elözni a figyelmeztetö jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó jármüvet, ha a vezetö meggyözödött arról, hogy ezzel a többi jármüvet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.
(6) Az elözés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.
(7) Lakott területen kívül a nagyméretü, valamint a lassan haladó jármü vezetöjének az úttest szélére húzódással és - a szükséghez képest - lassítással is elö kell segítenie azt, hogy jármüvét más jármü megelözhesse.
(8) Tilos elözni:
a) kijelölt gyalogosátkelöhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelöhely elött;
b) villamost közvetlenül olyan megállóhely elött, ahol az utasok fel- és leszállása az útteströl, illetöleg az úttestre történik;
c) be nem látható útkanyarulatban, illetöleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az elözés annak érintése nélkül végrehajtható;
d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró elött;
e) útkeresztezödésben és közvetlenül útkeresztezödés elött, kivéve
- ha a forgalmat rendör vagy fényjelzö készülék irányítja és az elözés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,
- ha a jármü föútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsöbbségét jelzötábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.
- körforgalmú úton,
- ha a jármüvel csak jobbról szabad elözni [(4) bek.].
(9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekü motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjármüvel való elözésére.
Kikerülés
(1) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármü vagy ott levö egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) a 34. § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell - értelemszerüen 818c24i - alkalmazni.
(2) Az olyan megállóhely elött, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az útteströl, illetöleg az úttestre történik, meg kell állni és tovább haladni csak a villamos elindulása után szabad.
Párhuzamos közlekedés
(1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külsö (jobb szélsö) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak elözés, balra bekanyarodás, illetöleg megfordulás céljából szabad. Az autóbusz öbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az elözés befejezése után a külsö forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen - távolsági, illetöleg gyorsjáratú autóbusszal a vezetö több jármüvet kíván elözni, megmaradhat a belsö forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó jármüvek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sürü, hogy a külsö forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belsö forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.
(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettönél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerüen 818c24i alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - bármely gépjármüvel szabad közlekedni; a harmadik és további (belsö) forgalmi sávokra - a balra bekanyarodás esetét kivéve - ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.
(4) Lakott területen lévö, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belsö forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármü a mögötte gyorsabban haladó jármüvek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármü mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb elörehaladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevöit zavarni tilos.
(5) Ha a forgalom sürüsége folytán a forgalmi sávokban összefüggö jármüoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezetö bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.
(6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos
a) jármüvel az úttest felezövonalát - a balra bekanyarodás, illetöleg a megfordulás esetét kivéve - átlépni;
b) két jármünek - az egy nyomon haladó jármü melletti elhaladást kivéve - ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni;
c) kijelölt gyalogosátkelöhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelöhely elött másik jármü mellett elhaladni.
(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszünik, annak a jármünek van elsöbbsége, amelyik terelövonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a jármünek van elsöbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármü csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a jármünek van elsöbbsége, amelyik addig a jobbra esö forgalmi sávban haladt.
(8) Az autóbusz forgalmi sávban
a) a menetrend szerint közlekedö autóbusz és trolibusz, a villamos, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármü;
b) az autóbusz- és trolibuszforgalom zavarása nélkül
ba) ha az autóbusz forgalmi sávot az úttest menetirány szerinti jobb szélén jelölték ki, erre utaló jelzés esetében (117/c. ábra) a kerékpáros,
bb) külön jogszabály alapján rögzített üzemmódú megkülönböztetö jelzést adó készülékkel felszerelt
bba) sürgösségi betegellátásra rendszeresített gépjármü,
bbb) hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tüzoltóság és a tüzoltó egyesületek közvetlen helyszíni beavatkozására rendszeresített gépjármüve,
bbc) a rendörség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ágának közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített gépjármüve,
bc) a betegszállító gépjármü,
bd) a személytaxi,
be) a kétkerekü motorkerékpár és a kétkerekü segédmotoros kerékpár
közlekedhet. Más jármü erre a forgalmi sávra - a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve - nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedö autóbusz és trolibusz - a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban haladhat.
(9) Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a jármüveknek, amelyek a jelzötáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt - ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra - sebességnél lassabban haladnak.
(10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történö bekanyarodást
a) a besorolás rendjét jelzö tábla és az útburkolati jelek jelzéseinek megfelelöen kell végrehajtani, vagy
b) a jobb oldali szélsö forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a jármüvezetö a bekanyarodás helyét követö elsö kihajtási lehetöségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.
(11) A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
(12) Ha a jármüveknek útkeresztezödésben, útszükületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, - elöre sorolás céljából - kétkerekü motorkerékpárral, illetve kétkerekü segédmotoros kerékpárral az álló jármüvek mellett, vagy azok között, kétkerekü kerékpárral az úttest szélén, az álló jármüvek mellett jobbról szabad elörehaladni, ha
a) az elörehaladáshoz elegendö hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelzö jármüveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.
Közlekedés autópályán és autóúton
(1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az elöjelzö táblától kezdödöen) csak olyan gépjármüvel, illetöleg gépjármüböl és pótkocsiból álló jármüszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármü közlekedése tilos.
(2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkezö autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.
(3) Tilos
a) autópályára és autóútra útmenti ingatlanról, valamint útnak nem minösülö más területröl ráhajtani, illetöleg oda behajtani;
b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani.
(4) Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:
a) müszaki meghibásodás miatt a jármü továbbhaladásra képtelen;
b) a jármü a forgalmat ellenörzi;
c) a jármü útfenntartást, úttisztítást végez;
d) a jármü, a továbbhaladásra képtelen jármü elszállítását vagy a müszaki meghibásodásának elhárítását végzi;
e) a jármü a megkülönböztetö jelzést adó berendezését müködtetik.
(5) A leállósávon - ha a közúti jelzésekböl más nem következik - csak a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott jármüvek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó jármüvek közé besorolni kívánó jármüvek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenörzö jármüvet úgy kell elhelyezni, hogy az kellö távolságból észlelhetö legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követöen a lehetö legrövidebb idön belül el kell hagyniuk a leállósávot.
Közlekedés villamospályával ellátott úttesten
(1) Villamospályára más jármüvel - a (3) és a (4) bekezdésben említett esetet kivéve - ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy elözni csak abban az esetben szabad, ha a vezetöt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledö villamos kellö távolságból való észlelésében és a jármü a villamosforgalmat nem zavarja.
(2) Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,
- ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára,
- egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra, a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve, ráhajtani nem szabad.
(3) Az egyenesen haladó jármü és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a 29. § (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó.
(4) Útkeresztezödésben villamos és más jármü egymás közti viszonyában az elsöbbségre és a bekanyarodásra a 28. §-nak és a 31. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók azzal, hogy az egyenesen haladó jármünek a vele azonos irányból érkezö és bekanyarodó villamossal szemben is elsöbbsége van.
(5) A párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt része nem minösül forgalmi sávnak.
(6) Ha útburkolati jel (terelö- vagy záróvonal) a villamospályára vezeti az egyéb jármüvek forgalmát, a (2) bekezdésben foglalt tilalom nem érvényesül; a villamospályára - a villamosforgalom zavarása nélkül - más jármü is ráhajthat. Ilyen esetben a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt részét is figyelembe kell venni.
Közlekedés vasúti átjáróban
39. § (1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történö áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.
(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
(3) A vasúti átjáró elött a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelzö útburkolati jel elött meg kell állni, ha
a) bármely irányból vasúti jármü közeledik,
b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
c) a teljes sorompót kiegészítö fényjelzö berendezés, illetöleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,
d) a teljes sorompót kiegészítö berendezés hangjelzést ad,
e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
f) vasúti jelzöör "Megállj" jelzést ad,
g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetöség,
h) ott "Állj! Elsöbbségadás kötelezö" jelzötábla van.
(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra jármüvel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetöje meggyözödött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármü egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetöség van.
(5) Biztosított vasúti átjáróra jármüvel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelzö és/vagy hangjelzö berendezése jelzést nem ad,
b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,
c) a vasúti jelzöör "Megállj" jelzést nem ad,
d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetöség van.
(6) A vasúti átjárót biztosító jelzöberendezés üzemzavara esetén jármüvel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követöen - abban az esetben szabad ráhajtani, ha
a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéröl a vasúti pálya mindkét irányban kellö távolságra belátható és a jármü vezetöje meggyözödött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármü nem közeledik, vagy
b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzöör irányítja és a jelzöör "Megállj" jelzést nem ad,
feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.
(7) Ha a vasúti átjáróban a jármü elakad, és vezetöje azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledö vasúti jármü vezetöje vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetröl a lehetö legrövidebb idön belül tudomást szerezzen.
Közlekedés lakó-pihenö övezetben
39/A. § (1) Lakó-pihenö övezetbe - a "Lakó-pihenö övezet" jelzötáblától a "Lakó-pihenö övezet vége" jelzötábláig terjedö területre - csak a következö jármüvek hajthatnak be:
a) kerékpár,
b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegü gépkocsi, a betegszállító gépjármü, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erövel vont jármü és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármü, továbbá az oda áruszállítást végzö legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegü tehergépkocsi,
c) az ott lakók és oda költözök költöztetését végzö tehergépkocsi,
d) az oda látogatókat szállító autóbusz,
e) az oda építö- és tüzelöanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,
f) az út- és közmü építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetöleg postai gyüjtö- és kézbesítö szolgálat ellátására szolgáló jármü, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.
(2) A lakó-pihenö övezetben jármüvel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(3) A lakó-pihenö övezetben a vezetönek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs,
a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a jármüvek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják,
b) jármüvel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.
Megállás
(1) Jármüvel megállni - ha közúti jelzésböl vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséböl más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésböl más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármü mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességü hely marad.
(3) Kétkerekü motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a jármüvek az úttestböl egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármü is megállhat.
(4) Lakott területen kívül jármüvel - a lehetöséghez képest - az úttesten kívül kell megállni.
(5) Tilos megállni:
a) ahol a jármü fényjelzö készülék vagy jelzötábla jelzésének az észlelését akadályozza;
b) ahol a jármü és az úttesten levö záróvonal vagy a jármü és az úttest másik szélén álló jármü között legalább három méter széles hely nem marad;
c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a jármüvet a többi jármü vezetöje kellö távolságból nem észlelheti;
d) körforgalmú úton, útkeresztezödésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésböl más nem következik; az útkeresztezödésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló jármüre - ha ez a többi jármü bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;
e) kijelölt gyalogosátkelöhelyen, valamint a gyalogosátkelöhely elött személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb jármüvel 15 méter távolságon belül;
f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;
g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetöleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármü a vasúti jármü, illetöleg a villamos közlekedését akadályozza;
h) más jármüvel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetöleg taxiállomást jelzö tábla elött 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelböl más következik;
i) autóbuszöbölben és autóbusz forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), villamost, a személytaxit, a betegszállító gépjármüvet, továbbá 20 és 6 óra között a kommunális szemét szállítására szolgáló jármüvet;
j) villamos megállóhelynél levö járdasziget és a hozzá közelebb esö járda közötti úttestrészen;
k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésü jármüvel járdán;
l) kapaszkodósávon, gyorsító-és lassító sávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;
m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen.
(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármü müszaki hibája miatt nem tarthatók meg.
(7) A jármü ajtaját a vezetö csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha
a) azt jelzötábla vagy útburkolati jel megengedi,
b) a jármü a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
d) a jármü tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.
(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetöleg az öt szállító jármü vezetöje) jármüvével, a betegszállító gépjármü, a kerékpár, a kétkerekü segédmotoros kerékpár és a kétkerekü motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzötábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
Várakozás
(1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerüen 818c24i alkalmazni kell a várakozásra is.
(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenöen]:
a) a három külön úttesttel rendelkezö út középsö úttestjén;
b) lakott területen kívül föútvonal úttestjén;
c) ahol a jármü az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozhatja;
d) ahol a jármü szabályosan várakozó másik jármü megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;
e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.
(3) A mozgáskorlátozott személy (illetöleg az öt szállító jármü vezetöje) jármüvével és a betegszállító gépjármü olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzötábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az öt szállító jármü vezetöje a jármüvével és - az (5) bekezdésben foglaltak szerint, tárcsa használatával egy óra idötartamig - a betegszállító gépjármü a várakozást ellenörzö órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenörzö óra vagy jegykiadó automata müködtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e jármüvekre is irányadó.
(4) Várakozást ellenörzö óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között - ha pedig jelzötábla [17. § (1) bek. e) pont] ettöl eltérö idöszakot jelöl meg, ebben az idöszakban - csak az óra müködtetésével és legfeljebb az órával jelzett idötartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármü eltávozása nélkül ismételten müködésbe hozni tilos.
(5) Ahol jelzötábla meghatározott idötartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének idöpontját a jármüvön - gépkocsi esetében a jármü szélvédö üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármü eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.
(7) A jármüvet örizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezetö gondoskodott arról, hogy a jármü önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.
(8) A sürgösségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel (161. ábra) megjelölt személygépkocsi vezetöje - amennyiben a várakozás egyéb módon nem lehetséges -
a) a 15. § (1) bekezdése b) pontjában, és
b) a 40. § (8) bekezdése a), b) és d) pontjaiban
meghatározott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.
161. ábra
(9) A sürgösségi orvosi ellátást végzö orvost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelöli ki, részére a várakozási engedélyt - külön jogszabályban meghatározott rájegyzésekkel - a települési önkormányzat jegyzöje (föjegyzö) adja ki.
Magatartás a megkülönböztetö vagy figyelmeztetö jelzéseket használó jármüvekkel szemben
(1) A megkülönböztetö jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármü, illetöleg minden ilyen gépjármüvekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztetö fényjelzést használó gépjármü részére minden jármüvel, minden helyzetben elsöbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetövé kell tenni.
(2) Megkülönböztetö fényjelzést használó, álló jármüvet megközelíteni, illetöleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.
(3) Megkülönböztetö jelzéseket használó gépjármüvet elözni tilos. Az ilyen gépjármü mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevöjének zavarásával.
(4) A figyelmeztetö jelzést (sárga villogó fényt) használó jármüvet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelözni.
(5) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban - egymás mellett haladó - hó eltakarítást végzö és figyelmeztetö jelzést használó jármüveket tilos megelözni. Az ilyen gépjármüvek mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani.
Magatartás veszélyes anyagot szállító jármüvekkel szemben
42/A. § A veszélyes anyagot szállító jármüvet csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelözni.
Magatartás a gyalogosokkal szemben
(1) Kijelölt gyalogosátkelöhelyen a jármüvel a gyalogosnak elsöbbséget kell adni. Útkeresztezödésnél a bekanyarodó jármüvel - kijelölt gyalogosátkelöhely hiányában is - elsöbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármü bekanyarodik.
(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsöbbsége van, a jármü vezetöjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármü vezetöje az elsöbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármü vezetöjének a kijelölt gyalogos-átkelöhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármüvel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelöhely elött meg is tudjon állni.
(3) A kijelölt gyalogosátkelöhely elött megálló vagy forgalmi okból álló jármü mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezetö meggyözödött arról, hogy azt a gyalogosok elsöbbségének a megsértése nélkül megteheti.
(4) A vezetönek fokozottan ügyelnie kell az úttesten
a) villamos megállóhelynél levö járdasziget és az ahhoz közelebb esö járda között áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedö jármüvek megállóhelyéröl az úttestre lelépö gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá
b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetöen nem képes személyek
biztonságának a megóvására.
II. fejezet
A jármüvek kivilágítása
A forgalomban részt vevö jármüvek kivilágítása
(1) A forgalomban részt vevö jármüvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
(2) A gépjármüvet, a mezögazdasági vontatót, a lassú jármüvet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelzö lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részböl és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú jármüvet, amely sík úton önerejéböl 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.
(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata
a) másik jármüvel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövö jármü, illetöleg állat vezetöjét elvakíthatja,
b) a másik jármü követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármü vezetöjét elvakíthatja,
c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármü vezetöjét elvakíthatja.
(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelzö ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
(5) Keresölámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó jármüvön használni nem szabad.
(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevöjét nem vakítja el.
(7) A forgalomban részt vevö motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevö gépkocsit nappali menetjelzö lámpával vagy tompított fényszóróval, mezögazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú jármüvet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
Az álló jármüvek kivilágítása
(1) Az úttesten álló jármüvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve, ha közvilágítás van vagy a jármüvet egyéb külsö fényforrás kellöen megvilágítja. A gépjármüvet, a mezögazdasági vontatót és a lassú jármüvet a helyzetjelzö lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjármüvet azonban lakott területen elegendö az úttest közepe felé esö egy-egy elsö és hátsó helyzetjelzö lámpával vagy egy, elöre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.
(2) Álló jármüvön - a forgalmi okból megálló jármüvet kivéve - tompított fényszórót csak erös ködben vagy sürü hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.
III. fejezet
A jármüvek terhelése
Személyszállítás
(1) Személyt szállítani csak a jármünek e célra kialakított álló- vagy ülöhely részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.
(2) Gépjármüvel, mezögazdasági vontatóval és lassú jármüvel - a (4) és (5) bekezdésben említett esetet kivéve - legfeljebb a jármü hatósági engedélyében feltüntetett számú személyt szabad szállítani. A szállítható személyek számának meghatározásánál a vezetöt is figyelembe kell venni. Két 10 éven aluli gyermeket - ha az általuk elfoglalt ülésen a gyermekbiztonsági rendszer használata a 48. §-ban foglaltak alapján nem kötelezö - egy személynek kell tekinteni.
(3) Motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. A gépkocsi elsö ülésén csak egy személy szállítható.
(4) Tehergépkocsin - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - abban az esetben szabad a hatósági engedélyben feltüntetett személyek számánál többet szállítani, ha
a) a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja,
b) a szállított személyek számára megfelelöen rögzített és biztonságos ülöhely van,
c) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti,
d) a tehergépkocsi össztömege - a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kg-mal számolva - a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömegét nem haladja meg,
e) a tehergépkocsi rakfelülete nem billenthetö.
(5) A fegyveres erök, a rendvédelmi szervek által üzemeltetett, valamint közveszély, elemi csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztetö akadály elhárításánál használt tehergépkocsin - a (4) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt rendelkezések megtartásával - a hatósági engedélybe bejegyzett személyek számánál több személyt abban az esetben is szabad szállítani, ha a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg.
(6) Pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve
a) a jármüszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges - a pótkocsi hatósági engedélyében meghatározott számú - személy szállítását;
b) a mezögazdasági vontató elsö, nem billenö rakfelületü pótkocsiján - a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerü alkalmazásával - történö személyszállítást.
Teherszállítás
(1) Jármüvet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. Olyan gépjármüvön, amelynek teherbírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, személyenként 10 kilogramm rakomány is szállítható. Ha az ilyen jármüvel a megengedettnél kevesebb személyt szállítanak, a rakomány súlya annyiszor 68 kilogrammal növelhetö, amennyivel a szállított személyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb.
(2) A rakományt a jármüvön - annak belsejében, illetöleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány
a) a jármü vezetöjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevöjét pedig a jármü fényjelzö berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;
b) a jármü ajtajainak, illetöleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;
c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármü stabilitását számottevöen ne rontsa;
d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék;
e) az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyezödést ne okozzon;
f) magassága - a jármü magasságával együtt - a négy métert ne haladja meg;
g) a jármüvön - a (3) és (7) bekezdésben foglalt eseteket kivéve -, illetöleg annak rakfelületén ne nyúljék túl.
(3) Zárt kocsiszekrényü jármü tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a jármüre tetöcsomagtartó van felszerelve. Személygépkocsi tetöcsomagtartóján rakomány abban az esetben is szállítható, ha a jármüvön elöre és hátra legfeljebb 40-40 cm-re túlnyúlik.
(4) A (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem vonatkozik a mezögazdasági szálasterményt szállító állati erövel vont jármüre; a rakomány és a jármü együttes szélessége azonban nem haladhatja meg a 2,5 métert.
(5) Ha a rakomány méretei miatt a (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem tartható meg, nyitott rakfelületü jármüvön a rakomány úgy is elhelyezhetö, hogy a rakfelületen túl elöre (legfeljebb a jármü elejéig), illetöleg a jármüvön túl hátra (legfeljebb két méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra) vagy oldalra (úgy, hogy a rakomány és a jármü együttes szélessége a 2,5 métert ne haladja meg) kinyúljék. A pótkocsit vontató jármü rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen.
(6) A jármüvön túlnyúló rakományt (álló jármüvön is) legalább 40x40 cm méretü piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetöleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényü lámpával és piros fényvisszaverövel, az oldalra kinyúló rakományt elöre fehér fényü lámpával és fehér fényvisszaverövel, hátra piros fényü lámpával és piros fényvisszaverövel meg kell jelölni. A rakomány külsö széle és a lámpa átvilágított felületének, illetöleg a fényvisszaverönek a külsö széle között - vízszintes irányban - legfeljebb 40 cm távolság lehet. Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverövel való megjelölése mellözhetö, ha a rakomány legszélsö pontja a jármünek az azonos oldalon levö helyzetjelzö lámpájától - vízszintes irányban - 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra.
(7) A gépkocsi hátsó részéhez rögzített rakományt úgy kell elhelyezni, hogy
a) a gépkocsi hátsó részén elhelyezett világító és fényjelzö berendezések és a rendszámtábla látható legyen,
b) a gépkocsi hossztengelye irányában hátrafelé legfeljebb 1 m-re, oldal irányban legfeljebb 0,4 m-re nyúljon ki,
c) a rakomány szélessége 2,5 m-t ne haladja meg,
d) a rakomány megjelölése feleljen meg a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek.
IV. fejezet
Egyes jármüfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok
A közlekedésben való részvétel külön feltételei
(1) A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetöélekkel felszerelt kerekü jármüvel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetöleg a vezetöéleket védöabronccsal látták el.
(2) Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni.
(3) Olyan jármüvel, amelyre daru, létra, nem a jármü meghajtására szolgáló erögép vagy más hasonló berendezés van felszerelve, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha alaphelyzetben rögzítették e berendezésnek azokat a mozgó (lengö) alkatrészeit, amelyek elmozdulás esetén a jármüvön túlnyúlhatnak.
(4) A külön jogszabályban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriájú gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan jármüben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.
(5) Nem kell becsatolni a biztonsági övet:
a) a hátramenetben közlekedö gépkocsi vezetöjének;
b) a taxi gépkocsi vezetöjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;
c) a mentö gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;
d) a lakott területen menetrend szerinti személyszállítást végzö autóbuszban;
e) a lakott területen kívül menetrend szerinti személyszállítás végzö autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat;
f) az autóbuszban szállított 3. életévét még be nem töltött gyermeknek;
g) annak, aki külön jogszabályban meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik.
(6) Az autóbusz biztonsági övvel felszerelt ülésein utazókat:
a) az ülésen elhelyezett jelzéssel (161/a. ábra),
b) a jármüvezetö által,
c) kalauz, idegenvezetö vagy a csoport vezetöjeként kijelölt személy által, vagy
d) audiovizuális eszközök (pl. videó) útján
tájékoztatni kell a biztonsági övek kötelezö használatáról.
161/a. ábra
(7) A gépkocsiban vagy a mopedautóban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermek - a testsúlyához igazodó kialakítású - gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függöen a jármünek erre a célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz vagy ennek bekötési pontjaihoz kell csatlakoztatni. A gépkocsi és a mopedautó üléseihez - a vezetö ülését kivéve - gyermekbiztonsági rendszer szerelhetö be. Az elsö üléshez - a jármü szokásos haladási irányával ellentétes irányban - a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhetö be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák müködésbe lépését elözetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.
(8) A gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni:
a) ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöltött és 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek az elsö ülésen nem szállítható);
b) ha gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel - testméretéhez igazodóan - biztonságosan rögzíthetö;
c) ha taxi üzemmódban használt taxi gépkocsi és a személygépkocsis személyszállítást végzö gépkocsi hátsó ülésén utazik;
d) ha a rendvédelmi szervek gépkocsijában vagy a mentö gépkocsi betegellátó terében utazik;
e) a menetrend szerinti személyszállítást végzö autóbuszban;
f) a nem menetrend szerinti személyszállítást végzö autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat;
g) ha 3. életévét még nem töltötte be és állva utazik az autóbuszban;
h) ha külön jogszabályban meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik.
(9) A zárt utastérrel (vezetötérrel) nem rendelkezö motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen jármüvel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármüvezetö és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.
(10) Olyan jármüvel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a müszaki megvizsgálás során az általánosnál alacsonyabban állapították meg [26. § (3) bek.], abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármü hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét - kör alakú, 15 cm átméröjü, 2 cm széles piros szegélyü, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel - feltüntették.
(11) Gépjármüvel, mezögazdasági vontatóval és lassú jármüvel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelynek vontatását - a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel - engedélyezték.
(12) Iskolabusszal abban ez esetben szabad közlekedni, ha:
a) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott táblával megjelölték,
b) az ülésekhez biztonsági övet szereltek fel,
c) a 135 cm-nél alacsonyabb gyermeket gyermekbiztonsági rendszerben rögzítették,
d) a legalább 135 cm magas gyermeket biztonsági övvel rögzítették,
e) a szállított utasok ülöhellyel rendelkeznek.
(13) Az (5) bekezdés g) pontjában és a (8) bekezdés h) pontjában meghatározott igazolásnak a következöket kell tartalmaznia:
a) a jogosított neve, születési idöpontja (év, hónap, nap),
b) az igazolás érvényessége lejártának idöpontja (év, hónap, nap),
c) a kiállító orvos neve, névaláírása, bélyegzö lenyomata,
d) a kiállítás dátuma,
e) a 161/b. ábra szerinti jelzés.
161/b. ábra
Megkülönböztetö jelzéseket használó gépjármüvek
(1) A gépjármü megkülönböztetö jelezéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad müködtetni, ha a feladat sürgös ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.
(2) A megkülönböztetö fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármü vezetöje - a rendör és a vasúti átjárót biztosító jelzöberendezések jelzéseit kivéve - a közúti jelzéseket, továbbá a 24-43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyözödött arról, hogy a közlekedés többi résztvevöje az akadálytalan továbbhaladást lehetövé tette.
(3) Megkülönböztetö jelzéseket használó gépjármüvek találkozása esetében - egymás közti viszonyukban - az általános szabályok az irányadók.
(4) A megkülönböztetö fényjelzést - ha a jármü olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos - müködtetni kell. Megkülönböztetö hangjelzést álló jármüvön használni nem szabad.
(5) A megkülönböztetö jelzéseket használó gépkocsit tompított fényszóróval lakott területen belül nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
Figyelmeztetö jelzést használó jármüvek
(1) A jármü figyelmeztetö jelzést adó berendezését müködtetni a következö esetekben kell:
a) ha a jármü
aa) az út vagy közmü építését, tisztítását, fenntartását (javítását),
ab) a települési (kommunális) hulladék, ide értve a szelektíven gyüjtött hulladék összegyüjtését
végzi,
b) az aa) pontban meghatározott tevékenységekkel érintett útszakaszon anyagszállítást végzö jármüvön,
c) a jármüvek hatósági elszállításához, illetve a kerékbilincs alkalmazásához rendszeresen használt jármüvön e tevékenységek végzése közben,
d) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó jármüvön vagy jármüszerelvényen, menet közben,
e) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretü jármüvet vagy jármüszerelvényt rendszeresen kísérö jármüvön kíséret közben,
f) elromlott jármü vontatását rendszeresen végzö jármüvön, ha az jármüvet ténylegesen vontat,
g) a közúton elromlott jármü hibaelhárítását rendszeresen végzö jármüvön hibaelhárítás közben,
h) a radioaktív anyagot szállító jármüvön menet közben, illetve a szállítmányt rendszeresen kísérö jármüvön kíséret közben.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzö jármü vezetöje, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,
a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;
b) 22 és 6 óra között - a megfelelö biztonsági intézkedések (pl. jelzöör állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;
c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;
d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;
e) behajthat olyan útra, vagy övezetbe ahová egyébként behajtania tilos.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jármü esetében a (2) bekezdés a), d) és e) pontját megfelelöen alkalmazni kell, ha ez a tevékenység végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti jármü nem az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végez, a jármü figyelmeztetö jelzést adó berendezését müködtetni nem szabad.
(5) A figyelmeztetö jelzést használó jármünek a többi jármüvel szemben - az általános szabályoktól eltérö - elsöbbsége nincs.
Útvonalengedélyhez kötött jármüvek
(1) A közúti forgalomban csak az út kezelöjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni
a) olyan jármüvel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket (túlsúlyos jármü, vagy tengelytúlsúlyos jármü);
b) olyan jármüvel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, illetöleg - rakománnyal együtt - a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármü);
c) lánctalpas jármüvel.
(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetöleg túlméretes jármüvel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas jármüvel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erök által üzemben tartott jármüvekre.
A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése
51/A. § A 13. § (1) bekezdésének g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdésének e) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt vagy az öt szállító jármü vezetöjét illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott, és a jármüvön az engedélyre utaló jelzés van.
Veszélyes anyagot szállító jármüvek
(1) Veszélyes anyagot szállító jármüveknek menet közben - egymás mögött - legalább 50 méter távolságot kell tartani.
(2) Veszélyes anyagot szállító jármüvel tilos megállni:
a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító jármütöl, sátortábortól, tömegközlekedési jármü megállóhelyétöl, elektromos és egyéb távvezetéktöl, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;
b) lakott területen az elöbbieken túlmenöen csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetöleg közelében is.
(3) A veszélyes anyagot szállító jármüvel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével - tilos várakozni:
a) lakott területen kívül, épülettöl, vasúti átjárótól, útkeresztezödéstöl, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;
b) lakott területen belül.
(4) A veszélyes anyag szállítása során elöállt rendkívüli veszélyröl (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tüz stb.) a rendörhatóságot (a legközelebbi rendört) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.
(5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterü veszélyes anyagot szállító jármüvet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító jármüvet örizetlenül hagyni tilos.
Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok
(1) A jármüvek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik
a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)-o) pontjában meghatározott jelzötáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra;
b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)-(5) bekezdése, a 31. § (1)-(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)-(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)-e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)-(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)-(6) bekezdése, a 41. § (1)-(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra;
c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelzö készülékkel fel nem szerelt villamosra.
(2) A forgalomirányító fényjelzö készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön - fehér fénypontokat mutató - fényjelzö készülék müködik.
(3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetöje, illetöleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejezödött. Ha a jármü megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.
(4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetöje elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármü összes ajtaja becsukódott.
(5) A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levö járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelzö készülék jelzését kell figyelembe vennie.
Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok
54. § (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetöleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetövé teszik - a lakott területen kívüli úton, a föútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.
(2) Lakott területen levö olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
(3) Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
(4) Kerékpárral
a) lakott területen kívül a föútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.
(5) A kétkerekü kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idösebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettönél több kerekü kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.
(6) A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani és a kerékpárt hajtó személynek - lakott területen kívül - fényvisszaverö mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(7) Tilos
a) föútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;
b) elengedett kormánnyal kerékpározni;
c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;
d) kerékpárt más jármüvel, illetöleg állattal vontatni;
e) kerékpáron oldalra kinyúló, elöre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetöt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztetö tárgyat szállítani;
f) kerékpárral állatot vezetni.
(8) Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés b) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjában foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok - a quad és a mopedautó kivételével - közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy
a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni,
b) kétkerekü segédmotoros kerékpáron utast szállítani,
c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni
nem szabad.
(9) A három- vagy négykerekü segédmotoros kerékpárral személyt szállítani akkor szabad, ha a jármü vezetöje a 17. életévét betöltötte.
(10) A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekü kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem föútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot (158/k. ábra) is kijelöltek - ha a közúti jelzésekböl más nem következik - a kétkerekü kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.
Állati erövel vont jármüvek és kézikocsik
(1) Állati erövel vont jármüvel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármü a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetöleg - ha közlekedésre alkalmas - az útpadkára kell lehúzódni.
(2) Az állati erövel vont jármüvet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.
(3) Tilos
a) föútvonalon állati erövel vont jármüvel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
b) föútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;
c) állati erövel vont jármüvet - az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve - túlterhelni.
(4) A kézikocsival közlekedö személynek - lakott területen kívül - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverö mellényt (ruházatot) kell viselnie.
V. fejezet
Rendkívüli események
Müszaki hiba
(1) A vezetö köteles a jármüvet - lehetöleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza - haladéktalanul megállítani, ha a jármü olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármü
a) kormányszerkezete,
b) üzemi fékberendezése,
c) összes féklámpája,
d) irányjelzö berendezése, kivéve ha kézzel megfelelö irányjelzés adható,
e) bal oldali elsö vagy hátsó helyzetjelzö lámpája, kivéve, ha a jármü kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelzö ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthetö.
(2) Az (1) bekezdésben említett hiba elhárításáig a jármüvel - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - közlekedni nem szabad.
(3) A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztetö müszaki hiba esetében a jármüvel - fokozott óvatossággal, lehetöleg kis forgalmú úton és idöszakban - a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen müszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetöleg útkeresztezödésben le kell térni.
(4) Ha a jármü sebességíró müszere romlik el, a jármü a telephelyre való elsö visszatérésig, de legfeljebb 24 órán át közlekedhet.
(5) Az elromlott jármüvet - lehetöség szerint - az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A jármüvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - az álló jármüvek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint - ki kell világítani. Ha a vezetö ezeknek a rendelkezéseknek eleget tenni nem tud (a jármü mozgásképtelen, világító berendezése romlott el stb.), mindent el kell követnie a közlekedés biztonságának megóvása érdekében.
(6) Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levö elromlott gépjármüvet - kivéve a kétkerekü motorkerékpárt -, valamint mezögazdasági vontatót, lassú jármüvet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelzö háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadást jelzö háromszöget a jármü mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott jármüvet a többi jármü vezetöje kellö távolságból észlelhesse. Az elromlott jármüvet elakadást jelzö háromszöggel lakott területen is meg szabad jelölni.
(7) Az úttesten levö elromlott jármüvet az elakadást jelzö háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali elsö és hátsó irányjelzöjének egyidejü müködtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelzö lámpával.
Elromlott jármü vontatása
(1) Elromlott jármü vontatása során - a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés megtartásán túlmenöen - fokozott óvatossággal, lehetöleg kisforgalmú úton és idöszakban kell közlekedni. Autópályáról és autóútról az elromlott jármüvet vontató jármüvel a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetöleg útkeresztezödésben le kell térni.
(2) Elromlott gépjármüvet, mezögazdasági vontatót és lassú jármüvet vontatni csak olyan jármüvel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármü tényleges súlyának a felét; ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan jármüvet szabad használni, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármü tényleges súlyát.
(3) Kétkerekü motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamint ilyen jármüvel más jármüvet vontatni tilos.
(4) Olyan jármüvet, amelynek kormányszerkezete romlott el, csak emelve szabad vontatni. Emelve vontatásnál a vontatott jármüvet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Jármüvet emelve úgy vontatni, hogy a kormányozott kerekein gördüljön, csak abban az esetben szabad, ha a kormányzott kerekeket elfordulás ellen megfelelöen rögzítették.
(5) A vontatott jármüvet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek. Vontatott jármüvön - a vezetön kívül - személyt szállítani tilos; az emelve vontatott jármüvön még vezetö sem utazhat.
(6) A vontatórudat, illetöleg a vontatókötelet a jármüveken úgy kell rögzíteni, hogy az le ne szakadhasson. A vontatórúdnak, illetöleg a vontatókötélnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a két jármü kanyarodás közben össze ne érhessen; nem lehet azonban hosszabb, mint a vontatott jármü. Ha a vontatórúd, illetöleg a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltünö módon (pl. zászlóval, lámpával) meg kell jelölni.
(7) Olyan jármüvet, amelynek üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja, csak - a húzó- és a nyomóerök felvételére egyaránt alkalmas - merev vontatórúddal szabad vontatni.
(8) A vontatott jármü féklámpáját és irányjelzö berendezését - kivéve ha a jármüvet emelve vontatják - müködtetni kell, továbbá - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - a vontatott jármüvet is ki kell világítani.
Közúti baleset
(1) A balesettel érintett jármü vezetöje köteles a jármüvel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden töle telhetöt megtenni.
(2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetröl a rendörhatóságot (a legközelebbi rendört) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetöséghez képest gondoskodni kell a nyomok megörzéséröl; a helyszínt csak az intézkedö rendör engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító jármüvel következett be, a balesettel nem érintett jármüvek vezetöinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendörhatóságot (a legközelebbi rendört) a balesetröl, közölni kell a jármü narancssárga alapszínü tábláján feltüntetett számokat.
(3) Ha a rendörhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelezö, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendöri intézkedést kíván, és a rendörhatóságot (a legközelebbi rendört) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett jármüvek vezetöinek a rendöri intézkedést meg kell várniuk.
A rendörhatóság értesítése, illetve rendöri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelezö felelösségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlöen igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármü vezetöje nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelösségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelöen a biztosítónak bejelenteni.
(4) Ha - akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján - rendöri intézkedés válik szükségessé, a rendöri intézkedés megtörténtéig a vezetönek szeszes italt fogyasztania tilos.
(5) Személysérülést okozó baleset, illetöleg jármü kigyulladása esetében a balesettel nem érintett jármüvek vezetöi is kötelesek a tölük elvárható segítséget nyújtani. Tüzoltókészülékkel ellátott jármü vezetöje a készüléket a kigyulladt jármü oltásához köteles rendelkezésre bocsátani.
(6) A forgalom zavartalanságát - a lehetöséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.
(7) A baleset folytán megsérült jármü közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)-(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak a rendelkezéseit megfelelöen alkalmazni kell.
A jármüvek eltávolítása
59. § (1) A rendörség, a közterület felügyelet, a közút kezelöje - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a jármüvet, amely
a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítö táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzötábla hatálya alá esö területen szabálytalanul várakozik,
b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(2) és (5) bekezdésében, valamint a (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,
c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,
d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzötáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.
A jármü elszállításáról a közterület felügyeletnek, illetve az út kezelöjének a rendörséget is értesítenie kell.
(2) Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetöleg az ebböl származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendörhatóság felhívhatja az üzemben tartót a jármü eltávolítására. Ha az üzemben tartó a kellö idöben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendörhatóság a jármüvet az üzemben tartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzemben tartó a jármü eltávolítására elözetesen nem hívható fel, a rendörhatóság a jármüvet saját költségére távolíttathatja el; az üzemben tartót a jármü eltávolításáról ilyen esetben is értesíteni kell. A jármüvet a tüzoltóság is eltávolíthatja; erröl azonban a rendörhatóságot is értesítenie kell. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a baleset folytán megsérült és elhagyott jármüvek eltávolítására is.
(3) Azt a hatósági jelzéssel nem rendelkezö jármüvet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, föútvonalon tilos, mellékútvonalon - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt jármüvet a rendörség, a közterület felügyelet, a közút kezelöje - a tulajdonos költségére - eltávolíthatja.
V. RÉSZ
Vegyes rendelkezések
A jármüvet javító mühelyre vonatkozó rendelkezések
(1) A jármü biztonsági berendezéseinek javítását, karbantartását, illetöleg ellenörzését végzö vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) felelös azért, hogy a javítást, a karbantartást, illetöleg az ellenörzést szabályszerüen elvégezték.
(2) A javítást végzö vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) köteles a rendörhatóságnak haladéktalanul bejelenteni a tudomására jutott olyan jármürongálódást, amelyröl alaposan feltehetö, hogy személysérüléssel járó baleset folytán keletkezett.
A jármüvek üzemben tartóira vonatkozó külön rendelkezések
(3) Veszélyes anyagot szállító jármü üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a jármü vezetöje megfelelöen képzett legyen (az adott szállításhoz megfelelö bizonyítvánnyal rendelkezzen), a szükséges tudnivalókat ismerje, és a jármü az elöírt felszerelésekkel rendelkezzen.
(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség vonatkozik a jármüvet üzemben tartó közületi szervre is, tekintet nélkül arra, hogy a közületi szervnek van-e saját javító mühelye.
Állatok hajtása (vezetése)
(1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetöleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetöleg az útpadkára kell lehúzódni.
(2) Az úton állatot olyan személy hajthat, illetöleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendö. Az állatot hajtónak, illetöleg vezetönek - ha a lakott területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverö mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani.
(4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetöleg állatcsoport bal oldalán elöre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a jármüvek vezetöi által kellö távolságból észlelhetö lámpát kell vinni.
(5) Tilos
a) föútvonalon állatot hajtani, illetöleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
b) állati erövel vont jármü bal oldalához és más jármühöz állatot, valamint állati erövel vont jármü után kettönél több állatot kötni;
c) állatot az úton örizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.
(6) Állatot az út közelében - magánterületen is - csak oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson.
(7) Az e §-ban foglalt rendelkezések - a (2) bekezdés elsö mondatát kivéve - nem vonatkoznak a kutyának pórázon való vezetésére; a kutyát pórázon vezetö személyre a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok
(1) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezö veszély elhárításáról gondoskodni, illetöleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyröl a közlekedés többi résztvevöjét tájékoztatni.
(2) Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás elött a jármüröl a rátapadt sarat - amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti - el kell távolítani.
(3) Tilos az úton olyan tárgyat csúsztatni, illetöleg vontatni, amely ezáltal az utat megrongálhatja.
(4) A közúti forgalom ellenörzése során
a) a közúti forgalom ellenörzését végzö berendezést;
b) azt a jármüvet, amelyben a közúti forgalom ellenörzését végzö berendezés üzemel
a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármü forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott jármü a jármüforgalom elöl elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhetö, ahol a jármüvek megállása vagy várakozása tilos.
VI. RÉSZ
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben említett kivétellel - az 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejüleg a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet, valamint az ennek módosítása, illetöleg kiegészítése tárgyában kiadott 1/1965. (I. 9.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1966. (VI. 24.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1967. (II. 9.) BM-KPM együttes rendelet, 3/1968. (V. 26.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1971. (I. 29.) BM-KPM együttes rendelet, 2/1971. (VII. 1.) BM-KPM együttes rendelet és 5/1974. (XI. 12.) BM-KPM együttes rendelet hatályukat vesztik.
A jármüvekre vonatkozó átmeneti rendelkezések
(2) Ahol korábbi jogszabály - a közúti közlekedéssel kapcsolatban - munkagépet (önjáró munkagépet) említ, ezen lassú jármüvet kell érteni.
A közúti jelzésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések
(2) A villamos-, a trolibusz- és az autóbuszmegállóhely jelzésére korábban alkalmazott táblák - kicserélésükig - továbbra is érvényesek.
Ez a rendelet a következö uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/671/EGK irányelve (1991. december 16.) a 3,5 tonnánál könnyebb jármüvekben a biztonsági öv kötelezö használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséröl, a közúti jármüvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának müszaki feltételeiröl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelettel együtt;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/20/EK irányelve (2003. április 8.) a 3,5 tonnánál könnyebb jármüvekben a biztonsági öv kötelezö használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséröl szóló 91/671/EK tanácsi irányelv módosításáról, a közúti jármüvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának müszaki feltételeiröl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelettel együtt;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekröl, III. melléklet 2.1. pont.
1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez
A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következö:
I. Az úttal kapcsolatos fogalmak
a) Út: a gyalogosok és a közúti jármüvek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetöleg magánterület (közforgalom elöl el nem zárt magánút).
b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttöl szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.
c) Úttest: az útnak a közúti jármüvek közlekedésére szolgáló része.
d) A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezövonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra esö úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendö.
e) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendö szélességü - akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt - része.
f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levö, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.
f/1. Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.
g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levö, útburkolattal el nem látott része.
h) Kerékpárút: jelzötáblával kerékpárútként megjelölt út.
h/1. Gyalog- és kerékpárút: jelzötáblával gyalog- és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos és a kerékpáros forgalom részére fenntartott útfelületet burkolati jellel és eltérö színü burkolattal is kijelölhetö.
h/2. Kerékpáros nyom: az úttesten kerékpárt és nyilat mutató sárga színü burkolati jellel kijelölt útfelület.
h/3. Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történö elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármü egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.
i) Járdasziget: az útnak az úttesten levö, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a jármüforgalom elöl elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a jármüforgalom irányítására szolgáló - része.
j) Osztottpályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára - egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamospályával vagy más hasonló módon elválasztott - két külön úttestje van.
k) Útkeresztezödés: két vagy több útnak azonos szintben való keresztezödése, egymásba torkollása, illetöleg elágazása.
l) Autópálya: jelzötáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út.
m) Autóút: jelzötáblával autóútként megjelölt út.
n) Föútvonal: jelzötáblával föútvonalként megjelölt út.
o) Gyalogút: jelzötáblával gyalogútként megjelölt út, illetöleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttöl tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.
p) Útzár: a közútnak, rendörségi ellenörzés céljából, a jármüvek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történö lezárása.
r) Biztosított vasúti átjáró: a közúti jármüvek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítö berendezés; hangjelzö berendezés; fénysorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzöör szabályozza.
s) Biztosítatlan vasúti átjáró: a közúti jármüvek forgalmát az r) pontban meghatározott berendezések vagy jelzöör nem szabályozza.
sz) Földút: jármü közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzottkö, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró elött legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik.
t) Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kö vagy mükö, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik.
II. A közúti jármüvekkel kapcsolatos fogalmak
a) Jármü: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erövel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéböl 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minösül jármünek. Az ilyen eszközökkel közlekedö személyek gyalogosoknak minösülnek.
b) Gépjármü: olyan jármü, amelyet beépített erögép hajt. A mezögazdasági vontató, a lassú jármü, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minösül gépjármünek.
c) Gépkocsi: olyan gépjármü, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekü motorkerékpár azonban nem gépkocsi.
d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezetö ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülöhely van.
e) Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsövezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezetö ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülöhely van.
f) Trolibusz: elektromos felsövezetékhez kötött gépkocsi.
g) Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.
h) Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levö nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentös részét átveszi.
i) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.
j) Motorkerékpár: a külön jogszabályban L3e jármükategóriába sorolt kétkerekü oldalkocsi nélküli, L4e jármükategóriába sorolt oldalkocsival rendelkezö jármü, továbbá a motoros tricikli.
k) Motoros tricikli: a külön jogszabályban L5e jármükategóriába sorolt háromkerekü és L7e jármükategóriába sorolt négykerekü motorkerékpár.
l) Mezögazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkezö, pótkocsi vontatására és/vagy mezögazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, müködtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármü, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.
m) Lassú jármü: olyan jármü, amelyet beépített erögép hajt és sík úton önerejéböl 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
n) Pótkocsi: olyan jármü, amely gépjármüvel, mezögazdasági vontatóval vagy lassú jármüvel történö vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegü pótkocsi: könnyü pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegü pótkocsi: nehéz pótkocsi.
o) Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentös részét a vontató veszi át.
p) Jármüszerelvény: gépjármüböl, mezögazdasági vontatóból vagy lassú jármüböl és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetövel, egységként résztvevö jármükombináció.
r) Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e jármükategóriába sorolt kétkerekü, L2e jármükategóriába sorolt háromkerekü jármü, továbbá az L6e jármükategóriába sorolt quad és mopedautó.
r/1. Kerékpár: olyan, legalább kétkerekü jármü, amelyet emberi erö hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményü motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhetö el.
r/2. Quad: a külön jogszabályban
- L6e jármükategóriába sorolt könnyü négykerekü segédmotoros kerékpár vagy
- L7e jármükategóriába sorolt négykerekü motorkerékpár,
amely nyitott utasterü, kormánymüve nem áttételes és a motorkerékpárok esetében szokásos kezelöszervekkel van felszerelve.
r/3. Mopedautó: a külön jogszabályban L6e jármükategóriába sorolt könnyü négykerekü segédmotoros kerékpár, amely zárt utasterü, több személy szállítására kialakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelöszervekkel van felszerelve.
s) Villamos: olyan jármü, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.
sz) Veszélyes anyagot szállító jármü: olyan jármü, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínü, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg (162. és 163. ábra).
162. ábra
163. ábra
t) Sajáttömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármü tömege.
u) Össztömeg: a jármü saját tömegének, valamint a rajta levö személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.
v) Megengedett legnagyobb össztömeg: az illetékes hatóság által meghatározott az a tömeg, amelyet a jármü össztömege nem haladhat meg.
w) Gyermekbiztonsági rendszer:
wa) integrált gyermekbiztonsági rendszer: hevederek vagy hajlékony elemek kombinációja, biztonsági csattal, beállító eszközökkel, tartozékokkal és egyes esetekben kiegészítö székkel és/vagy ütközésvédelemmel együtt, amit a saját beépített hevederrel vagy hevederekkel rögzítenek;
wb) nem integrált gyermekbiztonsági rendszer: részleges biztonsági rendszer, amely a felnöttek számára szolgáló biztonsági övvel együtt használva - amely körbeveszi a gyermek testét, vagy biztonságosan rögzíti azt a szerkezetet, amelyben a gyermeket elhelyezik - teljes gyermekbiztonsági rendszert képez.
x) Betegszállító gépjármü: külön jogszabály szerint ilyennek megjelölt és üzemeltetett jármü.
y) Iskolabusz: kizárólag gyermekek, tanulók, felnött kísérö melletti szállítására rendszeresített és a 48. § (12) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelö autóbusz, amely a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodóan közlekedik.
z) Tengelyterhelés: a jármü egy-egy tengelyén levö kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly.
III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak
a) Vezetö: az a személy, aki az úton jármüvet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minösül vezetönek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követö gyakorlati vizsga során vezetönek az oktató minösül.
b) Elsöbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevöjével szemben. Azt a jármüvet, amelynek elsöbbsége van, az elsöbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsöbbsége van, az elsöbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.
c) Elözés: jármüvel az úttesten azonos irányban haladó jármü melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különbözö forgalmi sávokban folyamatosan haladó jármüvek egymás melletti elhaladása nem minösül elözésnek.
d) Megállás: jármüvel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetöleg - ha a vezetö a jármünél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történö egy helyben tartózkodás.
e) Várakozás: jármüvel a megállásnál hosszabb ideig történö egyhelyben tartózkodás.
f) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelzö táblák közé esö terület.
g) Éjszaka: az esti szürkület kezdetétöl a reggeli szürkület megszünéséig terjedö idöszak.
h) Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhösödés, köd, esö, hóesés, porfelhö vagy más ok miatt elöállt jelentösebb korlátozottsága.
i) Mobil rádiótelefon: a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére alkalmas készülék (végberendezés).
j) Gyermekbiztonsági rendszer testsúly szerinti csoportba sorolása: a benne elhelyezhetö gyermek testsúlya szerint:
j/a) 0. csoport: 10 kg testsúly alatt,
j/b) 0+. csoport: 13 kg testsúly alatt,
j/c) I. csoport: 9-18 kg testsúlyig,
j/d) II. csoport: 15-25 kg testsúlyig,
j/e) III. csoport: 22-36 kg testsúlyig.
k) Fényvisszaverö mellény (ruházat): az MSZ EN 471:2003. számú szabványban meghatározott követelményeknek megfelelö mellény vagy ruházat.
2. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez
I.
Az út mellett vagy közelében levö egyes létesítményekröl tájékoztatást adó jelzötáblák:
a) "Elsösegélyhely" (1. ábra)
b) "Kórház" (2. ábra)
1. ábra
2. ábra
c) "Müszaki segélyhely" (3. ábra)
d) "Távbeszélö állomás" (4. ábra)
3. ábra
4. ábra
e) "Üzemanyagtöltö állomás" (5. ábra)
5. ábra
f) "Idegenforgalmi tájékoztatás" (6. és 7. ábra)
6. ábra
7. ábra
g) "Rendörség" (8. ábra)
h) "Étterem" (9. ábra)
8. ábra
9. ábra
i) "Büfé" (10. ábra)
j) "Iható víz" (11. ábra)
10. ábra
11. ábra
k) "Nyilvános illemhely" (12. ábra)
l) "Szálloda, motel" (13. ábra)
12. ábra
13. ábra
m) "Bérelhetö faház" (14. ábra)
n) "Táborozásra, illetöleg lakókocsik részére kijelölt hely" (15-17. ábra)
14. ábra
15. ábra
16. ábra
17. ábra
o) "Múzeum" (18. ábra)
p) "Müemlék épület" (19. ábra)
18. ábra
19. ábra
q) "Müemlék templom" (20. ábra)
r) "Müemlék vár; várrom" (21. ábra)
20. ábra
21. ábra
s) "Vasútállomás" (22. ábra)
sz) "Hajóállomás" (23. ábra)
22. ábra
23. ábra
t) "Repülötér" (24. ábra)
u) "Komp vagy nyitható híd" (25. ábra)
24. ábra
25. ábra
v) "Parkolj és utazz" (26. ábra)
w) "Arborétum, nemzeti park" (27. ábra)
26. ábra
27. ábra
x) "Jelzett turista út; erdei tornapálya" (28. ábra)
y) "Sípálya" (29. ábra)
28. ábra
29. ábra
z) "Fürdöhely" (30. ábra)
zs) "Lovaglás" (31. ábra)
zs/1. "Ólommentes benzint is árusító üzemanyagtöltö állomás" (32. ábra)
30. ábra
31. ábra
32. ábra
zs/2. Az úton erre illetékes hatóság ellenörzést végez (33. ábra).
33. ábra
zs/3. Ólommentes benzint és autógázt is árusító üzemanyagtöltö állomás (34. ábra).
34. ábra
zs/4. Közösségi Internet hozzáférési(eMagyarország)pont (35. ábra).
35. ábra
zs/5. "Közúti forgalom ellenörzése" (36. ábra); a jármüvek elhaladási sebességének ellenörzésére szolgáló sebességellenörzö berendezés fix telepítését - a berendezéstöl számított ésszerü távolságra - e táblával kell jelezni. Az átlagsebesség-ellenörzö rendszerrel ellátott útszakasz kezdetét a "Közúti forgalom ellenörzése" (36. ábra), az ellenörzött útszakasz végét a "Közúti forgalom ellenörzésének vége" (37. ábra) jelzötábla jelzi.
36. ábra
37. ábra
Találat: 4590