VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK

VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK

1. A piacgazdaság és a vállalkozások

1989. október 23-án kihirdetésre került az új Magyar Alkotmány, az 1989. évi XXXI. tv, amellyel a rendszerváltozás jogi alapjai megteremtődtek.

Az Alkotmány a gazdaságra vonatkozóan megállapítja, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság, ahol a vállalkozás szabadsága és a verseny szabadsága érvényesül.

A vállalkozás szabadsága azt jelenti, hogy bárki alanyi jogon (jogosultsága van) vállalkozhat, csupán a jogszabályokban előírt feltételeknek való megfelelés és a vállalkozás bejelentése kell.

A verseny szabadságát az Alkotmányon túlmenően külön törvény (az 1996. évi LVII. tv = A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról) is garantálja és kikényszeríti a tisztességes piaci magatartást.

Az 1980-as évek közepéig a magyar gazdaság jellemző szervezeti egysége az állami vállalat volt. A privatizáció (magánosítás) eredményeként az állami tulajdon nagy része értékesítés útján került magánkézbe. Az el nem adott állami tulajdon is átalakult különböző gazdasági társasági formává, és önállóan, felelősséggel gazdálkodik.

Ma a magyar gazdaságra a magánvállalkozások túlsúlya a jellemző. A vállalkozások igyekeznek több lábon állni, vagyis tevékenységi körük többféle. Mindehhez a jogi feltételek biztosítottak.

2. Vállalkozás, vállalkozó fogalma

Piacgazdaságban a gazdasági élet szervezeti egységei, mozgatórugói a vállalkozások, amelyek termeléssel, forgalmazással, szolgáltatással, értékesítéssel foglalkoznak. Sokféle szerepet töltenek be az egyén és a társadalom értékében, úgy mint:

a/ a fizetőképes kereslet kielégítése termelés vagy szolgáltatás révén,

b/ munkaalkalom teremtése a vállalkozóknak és családjának, valamint a munkavállalóknak,

c/ adót fizetnek, társadalmi és egyéni jövedelmet hoznak létre,

d/ különböző szociális, kulturális feladatok megoldásában segítenek.

Vállalkozónak minősül minden olyan magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, amely saját nevében és kockázatára, nyereség és vagyonszerzés céljából, ellenérték fejében gazdasági tevékenységet (termel, szolgáltat, értékesít stb.), vagyis tőkebefektetést, ráfordításokat végez, kockázatot visel.

Vannak olyan vállalkozói alaptulajdonságok, amelyek szükségesek a vállalkozó sikerességéhez.

a/ A gyakorlati érzék. Segítségével félretehetők a lényegtelen, témához nem tartozó gondolatok. Az egyén képes leegyszerűsíteni és alapfogalmakra bontani a legbonyolultabb problémát is, vagyis a lényeget meglátni. Kifejleszthető ez a képesség, ha figyeljük az emberek beszédstílusát, hanghordozását, egy idő elteltével kiszűrhető a szavakból a lényeges információ.

b/ Az önállóság. Az önálló ember józanul mérlegel, határozottan cselekszik, de lényeges döntés előtt kérje ki mások véleményét is.

c/ A kíváncsiság. Nyitottságot jelent az új iránt. Figyeljük a környezetünket, figyeljünk más emberek gondolataira. Tanulmányozzuk más vállalkozó sikerének, bukásának okait.

d/ Az állhatatosság. Szorgalom, türelem kell ahhoz, hogy a megálmodott, kitervelt vállalkozás sikeres legyen. A hirtelen, gyors meggazdagodás, a könnyű siker kapkodóvá teheti a vállalkozót, partnerei bizalmát is elveszítheti.

e/ A kreativitás és intuitív készség. A kreativitás (alkotóképesség) képesség újszerű problémák meglátására, valamely dolog létrehozására. Az üzleti életben nélkülözhetetlenek az új ötletek, elgondolkodások, az ötlet a siker egyik alapja. Az intuíció, az ösztönös megérzés szintén nagyon fontos.

f/ Az önbizalom. Szaktudáson, sikeren, erkölcsi meggyőződésben gyökerezik. Belső biztonságot jelent. A józan önértékelés fontos, mert így tudjuk reálisan megítélni saját tehetségünket, képességeinket.

g/ A kommunikációs készség. Beszédünk legyen értékes, vagyis értelmes és érthető. Kérdéssel felkelthetjük üzleti partnerünk figyelmét, irányíthatjuk a tárgyalást. Fontos az un. metakommunikáció, így a tekintet, amely lehet barátságos, figyelmes, érdeklődő, merev, nyitott, kíváncsi, hideg, bamba stb., az arckifejezés, lehetőleg ne hordjuk a szándékunkat az arcunkon. Ügyeljünk testtartásunkra, ne nyeglén, kihívóan, félszegen, pökhendin járjunk, álljunk, üljünk természetesen, hogy az fel se tűnjön.

3. A vállalkozói üzletpolitika kidolgozása

A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszabb távon fenn tud maradni, működőképes és még nyereséges is. A vállalkozó nagyon sokat kockáztat, olykor a teljes magánvagyonát, nem mindegy tehát, hogy milyen "forgatókönyv" alapján tervez, hogyan gondolkodik. Elsőként talán azt kell eldöntenie, hogy milyen területen kíván tevékenykedni, mely tevékenységi köröket vesz vállalkozása profiljába. El kell döntse milyen piacot, vevőkört céloz meg, milyen termékeket fog gyártani, beszerezni, azt honnan vagy milyen szolgáltatásokkal jelenik meg a piacon. Feltétlenül gondolnia és számolnia kell a versenytársakkal, vannak-e és milyen fölényben lehetnek. Nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalmi, politikai, gazdasági, jogi környezetet. Ezért az üzletpolitikai terv elkészítésekor ajánlásként a következő lényeges kérdéskörök átdolgozása, áttekintése nélkülözhetetlen.

1. Értékesítési és nyereségterv

- a piac ellátottsága, az esetleges kielégítetlen kereslet

- a piac jövedelmi és árviszonyai

- hasonló termékekből a kínálat

- vállalkozásának helye a piacon

- árpolitikájának kidolgozása

- a vállalkozás nyereségterve

2. Beszerzési, készletezési feladatok

- vállalkozásának tároló- és raktárkapacitása

- az állandó készlet nagysága

- beszerzési lehetőségek felkutatása, árúutánpótlás

- szállítókkal, fuvarozókkal kialakítandó üzleti kapcsolatok

- árúutánpótlás költségvonzata (szállítás, tárolás, import árúnál vámügyintézés, stb.)

3. Tevékenység-ráfordítás költségigénye

- az egyes tevékenységek költségigénye

- beszerzés

- készletezés

- termelés

- értékesítés vagy

- költségnemenként

- munkabérek

- energia

- fűtés

- bérleti díj

- tárolás költségei

- szállítási költségek

közüzemi díjak

4. Pénzügyi helyzet (hitelfelvétel lehetőségek)

- a vállalkozás beindításához, működőképességéhez szükséges pénzfedezet és felhasználási terve

- felvett hitelek törlesztési terve

- a hitelállomány alakulása (követelések, tartozások)

5. Vállalkozással szembeni hátrányok mérlegelése

- adótörvények, adó mértéke változásának hatása

- egyéb elvonások pl. helyi adó változásai

6. Egyéb kérdések, pl. fejlesztési lehetőségek, tevékenységi kör bővítése, esetleg profilváltás stb.

A fenti kérdéskörök átgondolása után döntenünk kell arról, hogy milyen vállalkozási formában tevékenykedjünk.

4. Vállalkozási formák

4.1. Az egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás alapításának, működésének, megszüntetésének a feltételeit, szabályait az 1990. évi V.tv. tartalmazza, amelyet az 1997. évi CXXXVII. tv. módosított.

Fogalma: A devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy (ember) üzletszerű gazdasági tevékenysége, amelyet saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytat.

A belföldinek közül is csak az lehet egyéni vállalkozó, aki cselekvőképes (a 18. életévét betöltötte vagy előtte házasságot kötött és nem áll gondnokság hatálya alatt), állandó lakhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

A vállalkozás folytatása csak vállalkozói igazolvány birtokában lehetséges, kivéve a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást. A vállalkozói igazolványt kérelemre, formanyomtatvány kitöltésével a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerint illetékes gazdasági kamara adja ki, amelynek egyben a vállalkozó a tagjává válik. Ezzel egyidőben a kamara a kérelmező helyett beszerzi a vállalkozó adószámát, társadalombiztosítási azonosító számát, valamint kérésére a statisztikai számjelzést. Az érintett hatóságok (adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság illetékes megyei Kirendeltségei, Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága) a kért azonosítószámokat a benyújtástól számított 5 napon belül kötelesek megküldeni a kamarának.

Nem kaphat vállalkozói igazolványt, az

a) akit bármilyen bűncselekmény miatt elítéltek és még nem mentesült a hátrányos követelménynek alól,

b) akit foglalkozástól eltiltottak, az abban megjelölt tevékenységre,

c) más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Az igazolvány kiadásának feltétele, hogy a vállalkozó erkölcsi bizonyítvánnyal büntetlen előéletet igazoljon, ne legyen semmilyen köztartozása, hatósági engedélyhez kötött tevékenységnél az engedély megléte, szakképesítéshez kötött tevékenységnél a szakképesítést igazoló okmány bemutatása.

A vállalkozói igazolvány tartalmazza:

- az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési idejét, helyét, anyja nevét

- székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelepeit),

- tevékenységi kört, vagy köröket

- adószámát

- kamarai nyilvántartási számát

- vállalkozói igazolvány számát, dátumát, kiállító szerv (kamara) megnevezését.

Az adatokban történő bármilyen változást a vállalkozó a változástól számított 15 napon belül köteles a kamarának bejelenteni.

A kamara a vállalkozói igazolvány kiadásáról az igazolványban foglaltak közlésével értesíti a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, az OEP és az ONYF megyei igazgatóságait, a KSH megyei igazgatóságát, adóhatóságot.

A vállalkozás működése során bármilyen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat, korlátlan számú alkalmazottja, bedolgozója, segítő családtagja lehet, szakmunkástanulót foglalkoztathat, többféle tevékenységet folytathat, több telephelye lehet. Felelőssége azonban korlátlan, vagyis a teljes vagyonával felel a tartozásokért.

A vállalkozó az egyéni vállalkozásában személyesen köteles közreműködni.

A cégjegyzékbe - kérelmére - egyéni cégként bejegyezhető, de ezzel még nem válik jogi személlyé.

Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha

a) a vállalkozó az igazolványát visszaadja

b) a vállalkozó halálával, cselekvőképességének elvesztésével, de özvegye, örököse, törvényes képviselője a vállalkozó nevébe és javára bejelentés után folytathatja a vállalkozást

c) az igazolványt a kamara visszavonja, mert olyan körülmény merül fel, amely már a kiadását is kizárná, ha a működéshez szükséges vagy jogszabályi feltételeknek nem felel meg és azt 30 napon belül nem hárítja el, ha társadalombiztosítási és adókötelezettségének legalább 12 hónapon át nem tesz eleget.

4.2. A gazdasági társaságok közös szabályai

Az Országgyűlés 1997. december 9-i ülésnapján, fogadta el az 1988. évi VI. tv. helyébe lépő 1997. évi CXLIV. törvényt = A gazdasági társaságokról. A törvényalkotó célja az volt, hogy korszerű jogi keretek biztosításával elősegíti a piacgazdaság magyarországi megszilárdulását, a vállalkozások megerősödését, harmonizációt teremt az Európai Unió normáival és a korábbinál hatékonyabb védelmet nyújt a társasággal üzleti kapcsolatban állóknak, elsősorban a hitelezőknek.

A gazdasági társaságok cégek, amelyek felvett név alatt üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak. Jogalanyok, vagyis tulajdont szerezhetnek, szerződéseket köthetnek, pert indíthatnak és perelhetők.

Létesítésük csak a törvényben meghatározott formában és módon lehetséges, vagyis a társasági törvény nemcsak a gazdasági társaságok formáit határozza meg, hanem a létrehozásuk módját is.

Társasági formák: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti és a betéti társaság, jogi személyiségűek a közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság.

Gazdasági társaságot belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek alapíthatnak, működő társaságba beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.

Alapításához legalább két tag szükséges, kivétel a kft, és az rt, amelyet egy tag is alapíthat. Társasági szerződéssel jön létre, kivétel az rt, amelyik alapszabállyal, az egyszemélyes társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirattal.

Az alapítás új formája a társaság megszűnését követő jogutód társaság létrehozása.

Korlátozások:

a) Természetes személy (ember) egyidejűleg csak egy társaságban lehet korlátlanul felelős tag, kiskorú személy egyikben sem.

b) Kkt és bt. nem lehet más társaság korlátlanul felelős tagja.

c) Egyszemélyes társaság (rt, kft.) nem alapíthat más egyszemélyes társaságot, vagy nem szerezhet meg ilyet.

4.3. A gazdasági társaság alapítása

Gazdasági társaság alapításához társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat szükséges, amelyet közjegyző által írásba foglalt, vagy ügyvéd, ill. az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

További alaki követelmény, hogy a társasági szerződést (alapszabály, alapító okirat) minden tagnak alá kell írnia. A tag helyett meghatalmazott is aláírhat, ha a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják.

A gazdasági társaságot határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) másként nem rendelkezik.

A társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) minimális tartalmi kellékei:

a) A társaság cégneve és székhelye

A társaság elnevezésében a társasági formát mindig fel kell tüntetni, pl. kft, rt, bt, stb. Nevéből a cég jellemző tevékenysége tűnjön ki, vagyis a cégnév a cég tényleges formáját és tevékenységét fejezze ki. A cégnévben a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet. A cégnév vezérszót is tartalmazhat, gyakran a vezérszó alapján ismerik meg a céget, amely nem a teljes neve, hanem annak lényegét kifejező vezérszava, üzletjelzője. Pl. Piramis Építőipari Kft, ahol a vezérszó a PIRAMIS Kft, ez egyben a cég rövidített neve is lesz. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől különbözni kell. Ezt a Cégbíróság ellenőrzi.

A cég székhelye a központi ügyintézés helye, amelyet a cég cégtáblával köteles megjelölni. A cég telephelye általában a tevékenység gyakorlásának helye, amely a székhellyel azonos városban, községben van, a fióktelepe pedig olyan hely, amely más városban, vagy községben van, mint a cég székhelye és telephelye.

b) A tagok (alapítók) neve (cégneve), lakóhely (székhely), az alapszabállyal létrejött rt. kivételével.

c) A társaság tevékenységi köre

Azon tevékenységeket kell feltüntetni, amelyet a társaság saját cégneve alatt, önálló jogalanyként folytatni akar. Engedélyhez vagy szakképzettséghez kötött tevékenység akkor vehető fel a tevékenységi körbe, ha a hatósági engedély rendelkezésre áll, pl. ÁNTSZ, Tűzvédelmi Hatóság, ill. ha a tagok, munkavállalók, vagy a társasággal kötet tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

A tevékenységi köröket a TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) szerint kell feltüntetni.

Cégbírósághoz való bejelentés után 6 hónapig szüneteltethető a tevékenység, ha a cég nem folytat valamely tevékenységi kört, ugyancsak a Cégbíróságtól törlését kell kérni.

d) A jegyzet tőke nagysága, a rendelkezésre bocsátás módja és ideje

Gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A vagyoni hozzájárulás állhat pénzbeli hozzájárulásból (pénzbetétből) és nem pénzbeli hozzájárulásból (nem pénzbeli betétből) pl. irodalmi-, tudományos-, zenemű, ingó, ingatlan dolog, amelynek értéke van és szükség esetén elidegeníthető.

A nem pénzbeli hozzájárulás értékét az azt szolgáltató tag jelöli meg és a valós értékért felelőséggel tartozik. Ha az értéket könyvvizsgáló állapítja meg, a társaság tagjai ezen értéket alacsonyabb összegben is meghatározhatják.

A tag a vállalt vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) vállalt határidőig köteles teljesíteni. Ha ezt elmulasztja, a társaság ügyvezetése 30 napos határidő tűzésével felhívja a teljesítésre. A 30 nap eredménytelen eltelte a társaságból való kizárással jár, amelyről az ügyvezetés a tagot írásban köteles értesíteni.

A törvény a gazdasági társaságok egyes formáinál a vagyoni hozzájárulás mértékét meghatározza.

e) A cégjegyzés módja

A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Ez az aláírási jog lehet önálló vagy együttes, vagyis pl. két személy ír alá, de együtt.

A cégjegyzésre jogosultnak olyan módon, formában kell a cég nevében aláírnia, ahogyan azt a közjegyzői hitelesítéssel ellátott címpéldányon tette.

f) A vezető tisztségviselők neve, lakóhelye

A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el.

Vezető tisztségviselő:

- közkereseti- és betéti társaságnál, az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), bárki lehet

- közös vállalatnál, az igazgató,

- korlátolt felelősségű társaságnál, az ügyvezető(k),

- részvénytársaságnál, az igazgatóság.

Határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, ill. kijelölni. Újraválaszthatók, bármikor visszahívhatók. Díjazásban részesülhetnek, de a felszámolási eljárás tartama alatt nem. Egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg, amelyről köteles a társaságokat írásban értesíteni. Az ügyvezetési feladatokat, képviseleti jogkört, munkáltatói jogokat kötelesek fokozott gondossággal ellátni, amelyért felelősek a polgári jog általános szabályai szerint. A társaság ügyeiről szerzett értesüléseik üzleti titkot képeznek.

g) A gazdasági társaság létrejöttének időtartama

Ez az időtartam lehet határozatlan idejű, határozott idejűnél a megszűnés idejét meg kell jelölni.

h) Mindaz még kötelező tartalmi elem lesz, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

A gazdasági társaság a Cégbíróság által történő bejegyzéssel a cégbejegyzés napjával jön létre, de a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály ellenjegyzésének, ill. közokiratba foglalásának napjától előtársaságként működhet. Az előtársasági jelleget a társaság elnevezéséhez fűzött "bejegyzés alatt" toldattal jelezni kell.

Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathat, de megszorításokkal, mert a cégbejegyzésig

a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet,

b) az előtársaság tagjainak személyében változás nem következhet be,

c) társasági szerződésen (alapító okirat, alapszabály) változtatni csak a Cégbíróság felhívására szabad

d) nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per

e) sem jogutód nélküli megszűnés, sem átalakulás nem határozható el.

Ha a Cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet elutasítja, a cég köteles működését megszüntetni.

4.4. A gazdasági társaság működésének ellenőrzése

A társaságok feletti törvényességi felügyeletet a székhelyük szerint illetékes Cégbíróság látja el, az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye akkor, ha pl. a cég nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, a társasági szerződésben (alapító okirat, alapszabály) foglaltakat. A cég ellen eljárást kezdeményezhet az ügyész, az illetékes kamara tisztségviselője, akinek jogos érdeke fűződik az eljárás megindításához, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője.

A Cégbíróság különböző intézkedéseket hozhat:

a) írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,

b) a céget 50.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,

c) a cég határozatának végrehajtását felfüggesztheti, új határozat hozatalát írhatja elő,

d) meghatározott időre felfüggesztheti a cég működését

e) a céget eltiltja a további működéstől és egyben megszüntnek nyilvánítja, ha a törvényes működés másként nem biztosítható.

A felügyelő bizottság a gazdasági társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés) részére ellenőrzi a társaság ügyvezetését. Ellenőrzési jogköre, feladata kiterjed arra, hogy

- vezető tisztségviselők, vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhet,

- társaság könyveit, iratait megvizsgálhatja,

- köteles megvizsgálni valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést,

- az éves beszámoló és az adózott eredmény felhasználásáról, a társaság legfőbb szerve felé írásbeli jelentést készít.

A felügyelő bizottság tagjai a gt. legfőbb szervének ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Tagjainak száma legalább 3, legfeljebb 15 tagú. Ügyrendjét maga állapítja meg.

Kötelező létrehozása:

a) részvénytársaság esetén,

b) korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a társaság törzstőkéje ötvenmillió forintnál nagyobb összegű,

c) bármely gt. esetében, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz (200) főt meghaladja.

A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gt-nak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

A társaság törvényes működésének biztosítéka a könyvvizsgáló. Feladatai hasonlóak a felügyelő bizottságéval, így többek között:

- betekinthet a gt. könyveibe,

- felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, a társaság munkavállalóitól, felügyelő bizottság tagjaitól,

- megvizsgálhatja a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és árúállományát, szerződéseit,

- a mérleg valódiságának ellenőrzése, kitelepítése,

- minden fontosabb üzleti jelentés megvizsgálása, hitelesítése,

- a gt. legfőbb szervének ülésén köteles részt venni,

- kérheti a gt. legfőbb szervének összehívását ha a vagyon jelentős mértékű csökkenése várható.

Határozott időre, de legfeljebb 5 évre választható, és újraválasztható. Csak a könyvvizsgálók nyilvántartásában szereplővel köthető megbízási szerződés.

Kötelező választása:

a) részvénytársaságnál,

b) kft-nél, ahol a törzstőke mértéke az ötvenmillió forintot meghaladja,

c) egyszemélyes kft-nél,

d) ha azt a törvény előírja.

4.5. A gazdasági társaságok megszűnése

A társasági törvény meghatározza a gt. megszűnési jogcímeit, amelyek a következők:

a) a társasági szerződésben (alapító okirat, alapszabály) meghatározott időtartam eltelt,

b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését,

c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását),

d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve a kft-t és az rt-t,

e) Cégbíróság megszüntnek nyilvánítja,

f) Cégbíróság hivatalból elrendeli törlését

g) a bíróság felszámolási eljárás alatt megszünteti.

A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg, A társaságot terhelő kötelezettségek a társaság megszűnését követő öt év alatt évülnek el, kivéve, ha a jogszabály rövidebb elévülési időt állapít meg. A társaság jogutódlással történő megszűnése esetében a jogelőd tartozásaiért a jogutód társaság köteles helytállni.

Jogutód nélkül megszünt társaság tagjainak felelőssége úgy alakul, hogy, ha a tag felelőssége a társaság fennállása alatt korlátlan és egyetemleges volt, úgy a megszűnés után is az lesz, ha korlátozott volt a felelőssége, akkor helytállási kötelezettsége a felosztott társasági vagyonból a rá eső rész erejéig áll fenn.

A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésének esetében végelszámolásnak van helye. A társaság legfőbb szerve végelszámolót jelöl ki, amely lehet valamely vezető tisztségviselő is, de más személy is kijelölhető.

Sajnos nem ritka eset, amikor a vállalkozás fizetésképtelenné válik, amelyet csődnek nevezünk. E helyzet megoldásaként csődeljárás indítható, amelynek célja a vállalkozás megmentése esetleges átszervezéssel. A csődeljárást maga a cég, de a hitelezők is indítványozhatják a Cégbíróság felé. A Cégbírósághoz történő bejelentés után 30 nappal 90 napos fizetési haladékról kell megállapodást kötni a hitelezőkkel. Ha ez sikerül, akkor vagyonfelügyelőt rendelnek a céghez, aki felel a sikeres reorganizáció végrehajtásáért.

Előfordulhat, hogy a hitelezőkkel való megállapodás nem jön létre. Ilyenkor a Cégbíróság felszámolási eljárást folytat le. Ilyenkor is haladékot kér a hitelezőktől a tartozások kiegyenlítésére, de maximum 30 napra. Ha kiegyenlíti tartozását, a cég tovább működhet, ha nem, a cég felszámolásra kerül és a vagyonából rendezik a követeléseket.

4.6. A közkereseti társaság

Jogi személyiség nélküli társasági forma. Társasági szerződéssel jön létre minimum két fővel, közös gazdasági tevékenység végzésére, amelyhez a szükséges vagyont a tagok bocsátják rendelkezésre.

Ezért a társasági szerződésben meg kell határozni a személyes közreműködés módját, valamint a vagyoni hozzájárulás mértékét.

A személyes közreműködésért a tagot díjazás illeti meg, veszteséges gazdálkodásnál a tag többletfizetésre nem kötelezhető.

A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges, vagyis a tag a saját vagyonával is felel. és a hitelező bármelyik tagtól az egész követelés megtérítését követelheti.

Üzletvezetésre, képviseletre bármelyik tag jogosult, de ha egy valakit megbíznak ezzel a tagok, akkor a többi tag már nem.

Nyereség-veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg, de a fejenkénti egyenlő elosztás is lehetséges.

A kkt legfőbb szerve a tagok gyűlése, ahol minden tagnak egy szavazata van. Határozathozatal általában szótöbbséggel történik, de a társasági szerződés módosításához, a társaság megszüntetéséhez egyhangú szervezet kell.

A tagsági viszony megszűnik:

a) ha a tag vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére sem teljesítette,

b) tagok közös megegyezésével

c) tag kizárásával

d) rendes felmondással

e) azonnali hatályú felmondással

f) tag halálával

g) ha fenntartása jogszabályba ütközik.

A társaságtól megváló tag követelését a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni, A meghalt tag örököse a társaságba tagként - megegyezés alapján - beléphet. A társaságtól megváló 5 évig felel a társaság tartozásaiért, amelyek az ő tagsági jogviszonya alatt keletkeztek.

4.7. Betéti társaság

Jogi személyiség nélküli társasági forma. Társasági szerződéssel jön létre közös gazdasági tevékenység folytatására, minimum két fővel, akik közül az egyik beltag, a másik kültag lesz. A beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, a kültag felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott.

A beltag és a kültag jogi helyzete között különbség van, mert üzletvezetésre, képviseletre, csak a beltag jogosult, de ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, ő is jogosult lesz és a felelőssége is a beltagéval lesz azonos. Ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel.

A társaság megszűnik, ha valamennyi beltag kiválik, kivéve ha 3 hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, vagy ha a kültagok elhatározzák, hogy közkereseti társaságként működnek tovább.

Ha minden kültag kiválik és 3 hónapon belül nem lép be új kültag, közkereseti társasággá alakulhatnak át.

4.8. Közös vállalat

Jogi személyiségű gazdasági társasági forma. Társasági szerződéssel jön létre, minimum 2 fővel, közös gazdasági tevékenység végzése céljából. Vagyonegyesítő társaság, ahol a társaság a vagyonával felel a kötelezettségekért, ha ez nem elég, akkor a tagok kezesként felelnek.

A társasági szerződésben meg kell határozni a szervezeti jog mértékét és gyakorlásának módját, az adózott eredményéből való részesedés és módját, tag kilépése esetén az elszámolás módját, a vállalat megszűnése esetén a vagyonfelosztás rendjét.

A tagok alapvető kötelessége a vagyoni hozzájárulás teljesítése, de mellékszolgáltatás teljesítésére is vállalhatnak kötelezettséget, külön díjazásért.

A nyereség-veszteség eltérő megállapodás hiányában a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg.

A vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács, amely a tagok, tulajdonosok testülete, ezért a társaság életét érintő minden fontos ügy a hatáskörébe tartozik. A gt. törvény részletesen foglalkozik működésének leírásával, a határozathozatal rendjével.

Mód van arra, hogy bárki csatlakozzon a vállalathoz, erről az igazgatótanács határoz.

Megszűnik a tagsági viszony, ha a tag vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, ha kilép, halálával, jogutód nélküli megszűnésével, ha kizárják, ha fenntartása jogszabályba ütközik.

Kilépni év végén lehet, de a szándékot legalább 3 nappal korábban jelezni kell az igazgatótanácsnak.

4.9. Korlátolt felelősségű társaság

Létrejöhet minimum 2 fővel társasági szerződéssel, de ha 1 fő hozza létre, alapító okirattal.

A kft. olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, ahol a tag kötelezettsége a törzsbetét szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított vagyoni hozzájárulásra terjed ki.

Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A társaság felelőssége korlátlan, a tagoké korlátozott. Személyes közreműködésért külön díjazás jár.

A társaság törzstőkéje a tagok törzsbetéteinek az összege, amelynek törvényi minimuma 3 millió Ft, de alapításkor a pénzbetét nem lehet kevesebb a törzstőke 30 %-ánál és egymillió forintnál. A törzstőkét 3 millió Ft alá sohasem szabad leszállítani.

A törzsbetétek különböző mértékűek lehetnek, e törvényi minimum 100.000 Ft. Minden tagnak egy törzsbetétje van, de több tulajdonosa is lehet.

A társaság cégbejegyzésének feltétele, hogy a nem pénzbeli betéteknek legalább az 50 %-át rendelkezésre bocsássák, és a társaság számlájára legalább egymillió forintot befizessenek.

A tagokat pótbefizetési kötelezettség is terhelheti veszteséges gazdálkodás esetén, de csak akkor, ha azt előre kikötötték a tagsági szerződésben és a mértékét is meghatározták. Ez nem növeli a törzsbetét összegét.

A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot üzletrésznek nevezzük. Minden tagnak egy üzletrésze van, de több tulajdonosa is lehet. Az üzletrész átruházható, de a társaság tagját, a társaságot, a társaság által kijelölt személyt elővásárlási jog illeti meg. Üzletrész-átruházásakor nem kell a társasági szerződést módosítani. A tag halálával üzletrésze átszáll az örökösre, jogutódra, de ezt a társasági szerződés kizárhatja.

A társaság szervezete

A taggyűlés a társaság legfőbb szerve, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni. A gt. törvény felsorolja kizárólagos jogköreit, pl. beszámoló elfogadása, eredmény felosztása, pótbefizetés elrendelése, tag kizárásának kezdeményezése, ügyvezető megválasztása, felügyelő bizottság megválasztása stb.

A társaság ügyeinek intézését, képviseletét az ügyvezető(k) látja el. Köteles tagjegyzéket vezetni.

Fb, könyvvizsgáló alkalmazása az általános szabályokban leírtak szerint.

A társaság megszűnését a tagok 3/4-es szótöbbséggel határozhatják el, végelszámolást tartanak, a hitelezőket kifizetik, a cégjegyzésekből való törlés után a vagyon felosztására kerülhet sor.

Ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, egyszemélyes társaságként működik tovább. Alapító okirattal is létrejöhet, ha egy tag alapítja. Ilyenkor a cégbírósághoz történő bejelentést megelőzően a pénzbetét egészét be kell fizetni, és valamennyi nem pénzbetétet rendelkezésre bocsátani,

Egyszemélyes társaságnál a taggyűlés jogait a tag gyakorolja.

4.10. Részvénytársaság

A részvénytársaság előre meghatározott számú és mértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. A részvényes kötelezettsége a részvény névértékének a kifizetése, a részvénytársaság kötelezettségeiért nem felel.

A rt. alaptőkéje az összes részvény névértékének az összege. Az alaptőke törvényi minimuma 20 millió Ft, a pénzbeli hozzájárulás alapításakor nem lehet kevesebb az alaptőke

30 %-ánál és 10 millió Ft-nál.

Részvénytársaság zártkörűen és nyilvánosan működhet, amely azt jelenti, hogy zárkörűnél a részvények forgalomba hozatalára nem kerül sor, az alapítók vállalják, hogy a részvények összességét átveszik. Nyilvánosan működő rt-nél a részvények részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba. Az rt. legfőbb szerve dönthet az rt. működési formájának megváltoztatásáról.

Az rt. alaptőkéje részvényekből áll, a részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely lehet bemutatóra és névre szóló. A bemutatóra szóló szabadon átruházható, a névre szóló is, de zártkörűen működő rt. alapító okirata átruházását az rt. beleegyezéséhez kötheti. A névre szólónál a részvény átruházása a részvény hátoldalán vagy a részvényhez csatolt lapon (toldatra) írt forgatmány útján történik, vagyis az új tulajdonos nevét a részvény hátoldalára fel kell vezetni.

A részvényfajták lehetnek:

a) törzsrészvény, amely kibocsátáskor vagy az értékpapírpiacon vásárolható,

b) dolgozói részvény, amely ingyenes vagy kedvezményesen kerül a munkavállalók tulajdonába. Az alaptőke 15 %-áig bocsátható ki.

c) elsőbbségi részvény, amely osztaléktöbbséget, likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget, szavazati jogra vonatkozó elsőbbséget biztosíthat. Az alaptőke feléig bocsátható ki.

d) kamatozó részvény, amely kamatra és osztalékra is jogosít. Az alaptőke 10 %-áig bocsátható ki,

e) átváltoztatható kötvényt is kibocsáthat az rt, ez olyan kamatozó értékpapír, amely lejáratakor részvényre cserélhető. Az alaptőke feléig bocsátható ki.

A cégjegyzékbe való bejegyzés előtt a tagok vagyoni hozzájárulásáról részvényutalvány állítható ki, a cégbírósági bejegyzés után a tag általi teljes befizetésig pedig ideiglenes részvény.

Az rt. igazgatósága a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényekről és azok tulajdoni hányadáról részvénykönyvet köteles vezetni. A részvény elidegenítését be kell jelenteni a rt-nek, és ezt a tényt a részvénykönyvbe bejegyzi a társaság.

A részvényes joga és kötelezettségei

a) részvényjegyzés esetén a részvény névértékének befizetése a cégjegyzékbe való bejegyzéstől számított 1 éven belül,

b) osztalékhoz való jog a részvényeiknek arányában,

c) jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni.

d) szavazati joga van.

Részvénytársaság alapítása történhet zárrtkörűen és nyilvános módon. Zártkörű alapítás során alapító okiratban az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a rt. valamennyi részvényét átveszik. A cégbejegyzés feltétele az apport hiánytalan rendelkezésre bocsátása, a pénzbeli hozzájárulás 30 %-nak, de legalább 10 millió Ft-nak a befizetése.

Nyilvános alapítás esetén nyilvános felhívással, meghírdetéssel lehet részvényt jegyezni. Az alapítók által elfogadott közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt alapítási tervezetben meghatározottak szerint történik a részvényjegyzés. Az alapítási tervezetben ismertetik a cég nevét, székhelyét, tevékenységi körét, időtartamát, alapítók nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), alaptőke tervezett nagyságát, részvények típusát, számát, a túljegyzés esetén követendő eljárást, az alakuló közgyűlés összehívásának módját, az alapítás várható költségeit. Ezt követi a részvényjegyzés, amely a jegyzési ív aláírásával történik, a vállalt részvény névértéke 10 %-ának befizetésével. Ha valamennyi részvényt nem jegyeztek le, az alapítás meghiúsul. Ha sikeres a jegyzés, ennek zárónapjától számított 60 napon belül közgyűlést kell összehívni, de eddig a részvényesek a jegyzett részvény 30 %-nak megfelelő összeget kötelesek befizetni. Az alakuló közgyűlés megállapítja a jegyzés eredményességét, dönt a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról, elfogadja az alapszabályt, igazgatóságot, fb-ot, könyvvizsgálót választ.

A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely a részvényesek összességéből áll, ahol minden tagnak szavazati joga van. Évente legalább egyszer össze kell hívni. A társaság ügyvezetését az igazgatóság látja el, vezető testület, szakmai szerv, amely 3-11 fős lehet. Fb, könyvvizsgáló alkalmazása kötelező.

Rt. végelszámolással történő megszüntetéséhez a közgyűlés 3/4-es többségi szavazata szükséges.

4.11. Az egyesülés

Kapcsolódó vállalkozásként kezeli az egyesülést a társasági törvény, mert a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, gazdasági tevékenységük összehangolására, szakmai érdekeik képviseletére jön létre. Saját nyereségre nem törekszik, tartozásaiért vagyonával, az azt meghaladóért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Működéséhez a vagyont a tagok adják, a működés költségeit is ők viselik. A tagok mellékszolgáltatást vállalhatnak, de külön díjazásért. Az egyesülés által nyújtott szolgáltatások igénybevételére a tagok ingyenesen jogosultak. Az adózott eredmény felosztása vagy a vagyoni hozzájárulás arányában, vagy egyenlő arányban történik.

Legfőbb szerve az igazgatótanács, a tagok szervezete, fő feladata az egyesülés belső szervezetének, és irányítási, ellenőrzési rendjének kialakítása, a gazdálkodási tevékenységek stratégiájának meghatározása. Bárki csatlakozhat az egyesüléshez, elfogadásáról az igazgatótanács dönt.

Megszűnik a tagsági viszony:

a) vagyoni hozzájárulásának a tag nem tett eleget

b) kilépéssel

c) kizárással

d) tag halálával, jogutód nélküli megszűnésével

e) ha fenntartása jogszabályba ütközik.

Kilépni év végén lehet, de a szándékot legalább 3 hónappal az év vége előtt be kell jelenteni az igazgatótanácsnak.

Szervezeti formák és főbb jellemzőik

Forrás: Alapismeretek egyéni és társasvállalkozások számára! Bp., 1993. KIT.

Milyen szervezett formát válasszon?

Forrás: Alapismeretek egyéni és társasvállalkozások számára. Bp., 1993. KIT

5. Cégbírósági eljárás

A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) megkötésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni bejegyzés és közzététel végett a cég székhelye szerint illetékes Cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégbejegyzés napjával jön létre.

A cégjegyzékbe történő bejegyzés kérelemre történik. A kérelmet a cégformának megfelelő nyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell azokat az okiratokat, amelyek az l997. évi CXLV. tv (A cégnyilvántartásokról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásól) cégformánként meghatároz.

Bármilyen adatváltozást 30 napon belül jelenteni szükséges a cégbíróság felé.

Az alábbi táblázat cégformánkénti bontásban ismerteti a kérelem tartalmát és a csatolandó

okiratok jegyzékét.

Forrás: Társas Vállalkozók Kézikönyve. Kortax Kft. Bp., 1958. 15-18. old. Változatlan átvétel.

Az 1997. évi CXLV: tv azért fontos, mert naprakészebb, megbízhatóbb adattartalommal bíró cégnyilvántartás született meg, ezzel a gazdasági forgalom biztonsága, a hitelezői érdekvédelem is jobban megvalósul, de a cégbejegyzések területén a bejegyzési időtartam is rövidebbé vált.

A cégjegyzések egy közhiteles, nyilvános nyilvántartás, amelyről cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány kérhető.

A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tartalmazza.

A cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatát tartalmazza.

A cégbizonyítvány pedig a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatát tartalmazza, vagy nem szereplő adatát.

A cégjegyzék adatait, ill. változásait a cégbíróság a Cégközlönyben, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában hozza nyilvánosságra.

6. Fogyasztóvédelem-piacvédelem

6.1. A fogyasztóvédelmi törvény

A fogyasztók jogainak a védelme a gyártók és a szolgáltatók szempontjából kötelezettségeket jelent, melyek betartását ellenőrzik az erre felhatalmazott szervek, mindenekelőtt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség.

Az 1997. évi CLV. törvény A fogyasztóvédelemről szóló jogszabály. A törvény célja a fogyasztók érdekeinek, életének, egészségének, biztonságának védelme, hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítása. A fogyasztók életének, egészségének, biztonságának védelme.

Forgalomba csak biztonságos árú hozható, amelyről a gyártó gondoskodik. A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árút, amelyről tudja, hogy az árú nem biztonságos. A forgalmazó köteles őrizni a termék biztonságosságát. A forgalmazó köteles a gyártóval együttműködni, az árú használatával kapcsolatos kockázati tényezőkről a tájékoztatást a fogyasztó részére át kell adni.

A gyártó köteles

- az árút azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni,

- árú biztonságosságát mintavétel útján ellenőrizni

- a beérkezett kifogásokat kivizsgálni

- az ellenőrzések eredményeiről a forgalmazót tájékoztatni

- szükség esetén az árút a forgalomból kivonni.

A fenti szabályok nem vonatkoznak a régiségekre, vagy olyan árúkra, amelyek helyreállításra szorulnak.

A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme

Jogkövetkezmények alkalmazása (pl. árú megsemmisítése, üzlet bezárása, bírság) szükséges, ha a gazdálkodó szervezet:

- az árú előállítására, átvételére, mérlegelésére, csomagolására, címkézésére, árfeltüntetésére, tárolásra, szállításra vonatkozó jogszabályi előírásokat megszegi

- a fogyasztókat hamis méréssel, számolással, az árú minőségének megrontásával károsítja

- nyitvatartásra vonatkozó szabályokat megszegi

- üzletkörébe nem tartozó árút árúsít vagy szolgáltatás nyújt

- minőségi kifogásokat nem a jogszabályoknak megfelelően intézi

- forgalomból árút jogosulatlanul visszatart

- vásárlók könyvét szabálytalanul kezeli

- nem megfelelő minőségű árút hoz forgalomba

- hatósági-, vagy kötelezően megállapított árunál magasabb árat kér

- megfelelőség-tanúsítási vagy előzetes minőségvizsgálati kötelezettségét megszegi.

A fogyasztók tájékoztatásának célja, hogy a fogyasztó rendelkezzen az árú- és a szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, használatához megfelelő ismeretekkel, az árú tulajdonságairól, minőségéről, áráról, díjáról, használatára vonatkozó utasításokról legyen információja.

Árú csak cimkézéssel hozható forgalomba, használati-kezelési útmutató magyar nyelvű legyen és közérthetően, egyértelműen tájékoztasson az árú rendeltetésszerű használatáról, ár-feltüntetés egyértelmű, könnyen, tisztán olvasható legyen, ha több ár szerepel a terméken, az alacsonyabb összeget fizeti a vásárló. Árút úgy kell csomagolni, hogy az óvja az árú minőségét, könnyítse a szállítást, segítse elő a korszerű kiszolgálást.

Ezen szabályok megsértése esetén a fogyasztó a gyártóval, ill. a forgalomba-hozó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait.

A fogyasztói jogok érvényesítésének fórumai a Békéltető testület, az Ügyfélszolgálat, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség.

A Békéltető testület eljárásának a célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezett közötti vitás ügy rendezése. A területi kamarák mellett működő független testület, amelyet a kereskedelmi- és iparkamara, kézműves kamara, és agrárkamara közösen működtet.

Hatásköre: árúk minőségével, biztonságosságával, termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, szerződések megkötésével, teljesítésével kapcsolatos jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése.

Ügyfélszolgálat

A közüzemi, a pénzügyi és nyugdíjpénztári, a biztosítási, a távközlési szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezetek a fogyasztói bejelentések intézésére, a fogyasztók tájékoztatására ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni.

A panasz kivizsgálásáról és ennek eredményéről a fogyasztókat írásban tájékoztatni kell 15 napon belül.

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség

1991-ben jött létre, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező hivatal, amelyet megyei felügyelőségei segítenek feladatai ellátásában.

Ellenőrzi

- a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, hatósági előírások betartását

- a minőség tanúsítására vonatkozó előírások betartását,

- a vásárlók minőségi kifogásainak intézését

- a reklám- és hirdetési tevékenységre vonatkozó tilalmak megtartását

- árú mérésének, kiállított számláknak a helyességét

- hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megtartását

- a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírások betartását.

A felügyelőség árúazonosítást végez laboratóriumában, szakértői véleményt készít megkeresésre, vizsgálatokat tart a fogyasztói panaszokkal kapcsolatban, amely vizsgálatokba bevonja a civil szervezeteket, gazdasági kamarák képviselőit. Ellenőrzési módszere lehet próbavásárlás tartása.

Jogosult

- a kifogásolt árú értékesítését megtiltani

- minőségvizsgálat nélkül forgalomba-hozott termék továbbforgalmazását megtiltani

- hamis mérőeszköz használatát megtiltani, a forgalomból kivonni.

- hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a vállalkozót

- elrendelni az üzlet bezárását

- bírságot kiszabni

- pert indítani a versenyjogi törvény szabályait megsértőkkel szemben.

6.2. A tisztességes piaci magatartás szabályai

Az 1996. évi LVII. törvény rendelkezik A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról.

A törvény céljai között szerepel a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának megőrzése. Ezért a törvény tiltja :

- a tisztességtelen versenyt.

- a fogyasztók megtévesztését

- a gazdasági verseny korlátozó megállapodásokat és

- a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.

Ezek a szabályok egyben már az Európai Unió jogszabályához való közelítést is jelentik.

A tisztességtelen verseny tilalma azt jelenti, hogy gazdasági tevékenységet tilos a versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni.

Tilos - a befeketítés vagyis valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valós tény hamis színben való feltüntetésével a versenytárs jó hírnevét, hitelképességét sérteni, ill. veszélyeztetni

- üzleti titkot tisztességtelenül megszerezni, felhasználni és jogosulatlanul mással közölni

- máshoz olyan felhívást intézni, amely már meglévő üzleti kapcsolat felbontását, vagy ilyen létrejöttét célozza

- Az utánzás, vagyis árút, szolgáltatást a vesenytárs hozzájárulása nélkül olyan külsővel, csomagolással, megjelöléssel ellátni, amelyről a versenytárs árúját, szolgáltatását szokták felismerni

- a versenyeztetés, versenytárgyalás, pályáztatás szabályait bármilyen módon sérteni.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma azt jelenti, hogy a gazdasági versenyben tilos a fogyasztókat megtéveszteni, vagyis

- az árú lényeges tulajdonsága pl. összetéltele, használata, kezelése, eredete, származása tekintetében valótlan tény állítása,

- tilos elhallgatni, hogy az árú nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli,

- tilos a fogyasztó döntését befolyásoló követelményekről, pl. fizetési feltételekről, ajándékokról, engedményekről, nyerési esélyekről megtévesztésre alakalmas tájékoztatást adni,

- tilos különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni,

- tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozni.

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma azt jelenti, hogy tilos a vállalkozások közötti olyan összehangolt magatartás, amelynek célja a gazdasági verseny megakadályozása, kolátozása vagy torzítása.

Tilos: - a vételi vagy eladási árak, egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása

- beszerzési források felosztása, ill. a fogyasztók meghatározott körének valamely árú beszerzéséből történő kizárása

- a piac felosztása

- a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás

- a piacra lépés akadályozása

- azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfelek megkülönböztetése, pl. olyan árak, fizetési határidők alkalmazása, amelyek a félnek hátrányt okoznak a versenyben.

A Gazdasági Versenyhivatal kérelemre a tilalmak alól mentesítést adhat, ill. a csekély jelentőségű megállapodás nem esik tilalom alá. Akkor csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötők részesedése az érintett piacon a 10 %-ot nem haladja meg.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma alapján tilos:

- üzleti kapcsolatokban indokolatlan előnyt kikötni vagy hátrányos feltételeik elfogadását kikényszeríteni

- termelést, forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni

- indokolatlanul elzárkozni üzleti kapcsolat létrehozásától, ill. fenntartásától

- árút az áremelkedést megelőzően a forgalomból indokolatlanul kivonni, ill. visszatartani

- árú szolgáltatását más árú szolgáltatásától függővé tenni

- versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítása érdekében túlzottan alacsony árakat alkalmazni

- piacra-lépést indokolatlanul akadályozni.

Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, akinek az árúját nem, vagy a szokásostól lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, vagy olyan árú megrendelője, amely árút másnak nem, vagy csak a szokásosnál kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni.

A versenytörvényben foglalt szabályok betartása felett a Gazdasági Versenyhivatal őrködik, amely kérésre vagy hivatalból jár el és az eset összes körülményeit figyelembe véve bírságot szabhat ki. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a bírósághoz hasonlóan tárgyalást tart, ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy a sértett bírósághoz is forduljon és kártérítést követeljen.

A Gazdasági Versenyhivatal döntései nyilvánosak, a hivatal a hivatalos lapjában, a Versenyfelügyeleti Értesítőben közzéteszi. Döntéseit a törvény keretei és szabályai alapján hozza, munkájáról csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolni.

7. Vállalkozások érdekvédelme és ellenőrzése

7.1. A gazdasági kamarák

Az Országgyűlés 1994-ben alkotta meg a gazdasági kamarákról szóló törvényt, száma 1994. évi XVI. tv, amelyet az 1997. évi CXXXVIII. tv módosított.

A kamarák létrejötte a korszerű piacgazdaság működéséhez fontos, mert a kamarák függetlenek az állami szervektől, a gazdaság szereplői hozzák létre, önkormányzattal rendelkeznek. Köztestületek, országos és területei szervei vannak a megyékben. Három fajtája van: a kereskedelmi- és iparkamara, kézműves kamara, agrárkamara.

A kamarai tagságviszony a cégbejegyzéssel, ill. egyéni vállalkozóknál a vállalkozói igazolvány kiadásával keletkezik.

A gazdasági kamarák feladatai: a gazdaság fejlesztésével kapcsolatosan

- segítik a műszaki fejlődést, az innovációt

- közreműködnek a szakképzésben, vizsgáztatásban

- előmozdítják az iparjogvédelemmel, minőséggel, szabványosítással összefüggő    tevékenységet

- elősegítik a külföldi gazdasági tevékenység, ill külföldiek hazai tevékenységének összehangolását

- gazdasági tevékenységet segítő rendezvény-szervezést

- tagok tájékoztatását, információgyűjtést végeznek

Az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban

- folyamatos tagnnyilvántartás vezetése

- hatósági engedélyhez kötött tevékenységek jegyzékét összeállítják

- kiadnak termékekre vonatkozó, azokat igazoló, hitelesítő okmányokat

- piacvédelmi intézkedések meghozatalához tájékoztatás adása

- megbízási jogviszony alapján intézik tagjaik nemzetközi gazdasági jellegű ügyeit

- kiadolgozzák a tisztességes piaci magatartás etikai szabályait

- tagjaikat szabály sértés esetén figyelmeztetik, ezt nyilvánosságra is hozhatják

- eljáráskezdeményezés a Gazdasági Versenyhivatalnál

- minősítik, felügyelik tagjaik vásári-kiállítási tevékenységét.

Érdekérvényesítés módja még, hogy

- a jogszabályalkotóknak javaslatokat, észrevételeket adnak,

- jogszabálymódosításokat, intézkedéseket kezdeményezhetnek,

- a piacra lépést megtiltó intézkedés meghozatala előtt az orzságos kamara véleményének kikérése.

A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységgel összefüggő közigazgatási ügyekben is eljárnak, pl. egyéni vállalkozó igazolvány kiadása, visszavonása.

Mint a fentiekből is látható, sokrétű, fontos feladatokat látnak el, kár, hogy egyesek megkérdőjelezik létjogosultságukat.

7.2. Ellenőrzésre jogosult szervek

A vállalkozások ellenőrzése a vállalkozónak, de a fogyasztónak is az érdeke. Ezáltal érhető el, hogy jó minőségű, hibátlan árút gyártsanak, forgalmazzanak és a fogyasztókat a vásárlás során ne érje kár vagy hátrány. Ezért az ellenőrzés célja, az esetleges szabálytalanságok feltárása, amely feladatokat az alábbi szervek láthatják el:

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és megyei szervezetei

Gazdasági Versenyhivatal

Gazdasági Kamarák

Országos Mérésügyi Hivatal és megyei szervezetei

Országos Borminősítő Intézet

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Megyei Tűzoltóparancsnokság

Megyei Rendőrfőkapitányság

APEH Megyei Hivatala

Helyi önkormányzat

Egészség-nyugdíjbiztosítási szervezetek megyei kirendeltségei

Munkavédelmi felügyelőség