Polgari jog tulajdonvédelmi eszközei

Polgári jog tulajdonvédelmi eszközei

I./ Önhatalom: a tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat, vagy elháríthat minden olyan jogellenes behatást, mely a tulajdonjog gyakorlását akadályozza, korlátozza, v. lehetetlenné teszi. Általában tilos és jogellenes. A tulajdonos 2, trv-ben meghatározott esetben élhet az önhatalom lehetőségével. 636j98g

a) tulajdona ellen irányuló támadás elhárítása érdekében: fontos, hogy az elhárítás csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékű lehet.

b) spec., az elveszett birtok érdekében: a tulajdonos önhatalmúlag akkor léphet föl, ha időhiány miatt minden más eszköz megszerzését hátráltatja.

II./ Tulajdoni per: ha a tulajdonos nincs a dolog birtokában, követelheti a dolog visszaadását attól a személytől, akinél a dolga van. Ha nem adja önként vissza, akkor keresettel kell fordulni a bírósághoz a dolog kiadása végett. Dolog visszaszerzésére irányul.

III./ Tulajdon háborítatlanságát védő per: tulajdonos birtokából nem kerül ki a dolog. A tulajdonost a birtoklásban vki akadályozta, megzavarta. Tulajdonos követelheti a háborítás megszüntetését. Perben követelheti a magatartás gyakorlásának megszüntetését.

IV./ Ingatlan nyilvántartási igény: ha vki tulajdonjogot szerzett, azt az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték. Ha az ingatlan nyilvántartás sérti a jogát, kérheti a sérelem megszüntetését.

Három változata van

- bejegyzési igény: ingatlan nyilvántartási trv. kimondja, hogy ha a tulajdonát megszerezte, azt a nyilvántartásba bejegyezzék (ráépítés, öröklés, házastársi).

- törlési igény: nyilvántartott igényét trv. sérti, kérhető a jog törlése, érvénytelenség címén.

- kiigazítási igény: téves bejegyzés kiigazítását kérheti az, aki a bejegyzés folytán sérelmet szenvedett.

V./ Igényper: végrehajtási eljárásnál fordul elő. Adónál lefoglalnak olyan vagyontárgyat, mely más tulajdonát képezi. Végrehajtást kérővel szemben kell indítani.

A korlátolt dologi jog a dologi jog egyik területe. Míg a tulajdonjog a maga teljességében ragadja meg a dolgot, teljes hatalmat biztosít a dolog felett, addig a korlátolt dologi jog csak bizonyos vonatkozásokban ad a jogosultnak másokat kizáró, abszolút hatalmat. A korlátolt dologi jogokat két főcsoportra oszthatjuk: állagjogokra, másként: használati jogok, illetve értékjogokra. Előbbiek közé tartoznak mindenekelőtt a szolgalmak, utóbbiak közé a zálogjogok. Előbbiek célja az, hogy a vagyontárgyat más számára, bizonyos korlátolt használat jogára kössék le, utóbbiak célja az, hogy a jogosult bizonyos értéket szerezzen meg magának a lekötött vagyontárgyból.

A korlátolt dologi jog tipikusan más vagyontárgyán, dolgán illeti meg a jogosultat, ezért gyakorlatilag azonos az idegen dologbeli jog kategóriájával. Azonban a korlátolt dologi jogoknak nem a legjellemzőbb sajátosságuk az, hogy idegen dologra vonatkoznak, mivel fennállhatnak uratlan dolgon is, illetve több jogrendszer ismeri a tulajdonost a saját dolgán megillető korlátolt dologi jogokat (például tulajdonosi zálogjog). Másrészt pedig korlátolt dologi jog tárgya lehet jog vagy követelés is, nem csak dolog. Követelésen vagy jogon fennálló zálogjog esetében ezért némileg problematikus idegen dologbeli jogról beszélni, hiszen a zálogjog tárgya ebben az esetben nem dolog, hanem jog vagy követelés.

A korlátolt dologi jogokat másként teherjogoknak is nevezhetjük, a dolog "megterhelése" jogi értelemben korlátolt dologi jog alapítását jelenti a dolgon.

A korlátolt dologi jogokat az egyik elmélet a tulajdonjogból kivált, önállósult részjogosítványokként fogta fel, míg egy másik elmélet a korlátolt dologi jogokban a tulajdonra kívülről ránehezedő, az abban foglalt egyes jogosítványok gyakorlását akadályozó jogokat lát.