KÖZTISZTVISELŐI JOGVISZONY

TÉTEL: Sorolja fel a közszolgálat jellemzöit és ismertesse a közszolgálati jogviszony alanyait!

Közszolgálat: Munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amely az állam/önkormányzat nevében létesül. Alanyai: a közigazgatási szerv, mint munkáltató, valamint a köztisztviselö illetve ügykezelö, mint munkavállaló.

Közszolgálati jogviszony: a közszolgálatban álló köztisztviselökre vonatkozó jog.

Közszolgálati jogviszony alanyai:

Köztisztviselö: a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró dolgozó, aki:

az ügyeket érdemi döntésre elökészíti,

vagy felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza,

szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefügg! 757h71h 7; valamennyi kérdéssel.

Felelös saját tevékenységéért és munkaterületén a célkitüzések érvénesítéséért.

Tevékenységének jellege alapján elehet ügyintézö vagy vezetö:

Ügyintézö: az a köztisztviselö aki a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre elökészíti.

Vezetö: az a köztisztviselö aki döntéseket kiadmányoz és a munkavégzés szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére megbízást kap.

Ügykezelö: az aki a közigazgatási szernél közhatalmi, irányítási, ellenörzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. (Az ügykezelö a közszolgálati jog hatály alá tartozik, de nem köztisztviselö.)

Közszolgálati jogviszony alanyai:

Munkáltató Munkavállaló

Állam Önkormányzat Köztisztviselö Ügykezelö

Vezetö Ügyintézö

TÉTEL: Mutassa be a köztisztviselök kiválasztásának módszereit, az alkalmazás általános és különös feltételeit!

Köztisztviselö kiválasztása:

nyilvános pályázat: a pályázat kiírása szélesíti a figyelembe vehetö jelentkezök körét, nagyobb kiválasztási lehetöséget biztosít a közigazgatási szerv számára,

felvételi elbeszélgetés vagy interjú: mely személyes (szubjektív) benyomásszerzésre ad lehetöséget a jelölttel kapcsolatban,

képességvizsgáló módszerek: melyek a jelölt kompetenciáinak alaposabb megismerését segítik.

Felvételi vizsga: mely objektívabbá teszi a jelölt szakmai felkészültségének megismerését fogyatékossága azonban, hogy nélkülözi a személye emberi kapcsolaton alapuló megismerési lehetöséget.

Alkalmazás általános feltételei: értelmében közszolgálati jogviszonyt az létesíthet, aki magyar állampolgár, büntetlen elöéletü, cselekvöképes és az ügyintézök esetében legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége körében csak felsöfokú iskolai végzettségü köztisztviselöt alkalmazhat.

Alkalmazás különös feltételei: jogszabály külön állapítja meg a helyi önkormányzat képviselö-testülete hivatalában, a Közigazgatási Hivatalban, valamint az állami közigazgatásban ellátandó feladatkörökhöz meghatározott iskolai végzettségeket és szakképesítéseket. A munkáltató alkalmazási feltételként belsö szabályzatban további szakképesítést, szakmai vagy közigazgatási gyakorlatot, idegen nyelv-ismeretet írhat elö.

TÉTEL: Mutassa be a közszolgálati jogviszony keletkezésének módját és a kinevezés tartalmát!

Közszolgálati jogviszony keletkezése: Kinevezéssel és annak elfogadásával általában határozatlan idöre jön létre. Közszolgálati jogviszony azonban helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott idöre is létesíthetö.

A kinevezés feltétele,  hogy a köztisztviselö rendelkezzen az általános és különös alkalmazási feltételekkel, és ne álljon fenn vele szemben kizáró ok.

Kinevezés tartalma, tartalmai elemei:

az alkalmazó közigazgatási szerv megnevezése,

a közszolgálatba lépö köztisztviselö neve,

a köztisztviselö besorolásának és illetményének meghatározása,

az alapilletmény besorolás szerinti beállási szintje,

a munkavégzés helye,

az elömenetelhez elöírt kötelezettség,

a kinevezési jogkör gyakorlására felhatalmazott aláírása,

a köztisztviselö nyilatkozata arról. Hogy a kinevezést elfogadta.

A kinevezés formai követelményei:

írásba foglalás,

utalás arra, hogy közszolgáltai jogviszony létesítéséröl van szó.

A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselö munkaköri leírását.

Kinevezéskor a köztisztviselönek esküt kell tenni.

Kinevezés módosítása:

fizetési fokozatban történö elörelépés,

közigazgatási szerven belüli átszervezés,

a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás esetén.

TÉTEL: Ismertesse a közszolgálati jogviszony megszünésének és megszüntetésének eseteit, valamint az összeférhetetlenségi okokat!

Közszolgálati jogviszony megszünése:

köztisztviselö halála,

a kinevezésben meghatározott idö lejárta,

hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt,

az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírói, ügyész minisztériumi beosztásának megszüntetése,

70. Életév betöltése,

a prémiumévek program, illetve a különleges foglalkoztatási állomány idejének lejártával.

Egyéb esetek (pl. ha a köztisztviselö nem tesz sikeres alapvizsgát.)

Közszolgálati jogviszony megszüntetése:

felek közös megegyezése,

áthelyezés olyan szervhez, amely közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatály alá tartozik,

lemondás,

felmentés (felmentési idö elég hosszú kell hogy legyen, hogy a köztisztviselö munkát találjon.)

azonnali hatályú megszüntetés a próbaidö tartama alatt.

Összeférhetetlenségi okok:

A közszolgálat pártpolitika- semlegessége megköveteli, hogy a köztisztviselö ne viseljen pártban tisztséget. Szakmai függetlenségét (ne kötödjék más hatalmi ághoz) pályája során mindvégig örizze meg. A köztisztviselö nem lehet önkormányzati képviselö illetve kisebbségi önkormányzati képviselö sem.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.

Számos esetben elöfordul, hogy a köztisztviselö gazdasági társaság tagja. Gazdasági társaságnál a vezetö tisztségviselöi megbízatás valamint a felügyelö bizottsági tagság összeférhetetlen a közszolgálati jogviszonnyal.

Hozzátartozók között is összeférhetetlen helyzet jöhet létre akkor, ha a köztisztviselö házastársával, gyermekével kerülne irányítási felügyeleti, ellenörzési vagy elszámolási kapcsolatba. Ez az ok a törvényben együttalkalmazási tilalomként jelentkezik.

TÉTEL: Mutassa be a köztisztviselök általános és sajátos kötelességeit!

Általános kötelességek: A köztisztviselö köteles az elöírt helyen és idöben munkaképes állapotban megjelenni. Továbbá köteles:

munkaidejét munkában tölteni, és ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.

Munkáját elvárható szakértelemmel és a kapott utasítások szerint végezni.

Munkatáraival együttmüködni.

A munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, az elöírt vizsgákat letenni.

Kivételesen munkakörébe nem tartozó feladatokat ellátni.

Sajátos kötelezettségek:

Utasítás végrehajtásának kötelessége: az utasítást csak kivételesen a törvényben meghatározott esetekben vitathatja. Pl.: ha az utasítás végrehajtásával büncselekményt illetve szabálysértést követ el. Ha az utasítás végrehajtása az életét és egészségét veszélyezteti.

Vagyonnyilatkozat tétele: Elmulasztása a közszolgálati jogviszony megszünését vonaja maga után.

Titoktartási kötelezettség: A köztisztviselö gyakran jut vagy juthat állami, hivatali titoknak minösülö adat, információ birtokába. Ezért:

köteles megtartani az állam és szolgálati titkot.

Olyan tényekröl, amelyek a hivatali tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk következményekkel járna. Illetéktelen személynek, szervnek nem adhat felvilágosítást.

TÉTEL: Ismertesse a köztisztviselök munkavégzéssel kapcsolatos és egyébe sajátos jogait!

A köztisztviselö munkavégzéssel kapcsolatos általános jogai:

A munkaidö beosztására, a munkaközi szünet megállapítására, a pihenöidöre, a pihenönapra és a munkaszüneti napra, a munkavégzési kötelezettség szüneteltetésére, a szabadság megállapításának egyes eseteire (pl. szülési szabadság), a szabadság kiadására, egyéb munkaidö-kedvezmények meghatározására az általános munkajogi szabályok vonatkoznak.

A köztisztviselö munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogai:

A jogszabály a közszolgálat sajátos körülményeihez igazodóan, speciálisan szabályozza:

a munkaidöre: heti munkaidö 40 óra. Lehet a törvényben elöírtnál kevesebb is, akkor az illetményt is arányosan kell csökkenteni.

A túlmunkaidöre: rendkívüli esetben a köztisztviselö 40 órán felül is köteles munkát végezni. A rendkívüli munkavégzés idötartama évente max. 160 óra lehet és írásban kell elrendelni.

A szabadság mértékére vonatkozó kérdéseket: évi 25 nap alapszabadság + besorolástól függöen pótszabadság jár.

Köztisztviselö egyéb sajátos jogai: Kiválasztásánál a köztisztviselö jogosult egyenlö elbírálásra, munkája után illetményre, jogosult arra, hogy felelösségre vonása csak szabályozott rendbe, eljárási garanciák mellett történhessen, továbbá, hogy a jogviszony körében elszenvedett sérelem esetén bírósághoz fordulhasson.

A köztisztviselönek joga van:

pálya biztonságához: (köztisztviselöi szolgálati jogviszony megszüntetésére csak törvényben foglalt feltételek esetén.

Prémium évek: nyugdíj elött állók számára nyújt gondoskodó lehetöséget a közszférából történö kivonulásra,

Elömenetele biztosított legyen, és az ehhez elöírt képzésben továbbképzésben, átképzésben részt vegyen.

Érdekvédelmi érdekképviseleti szervhez való tartozás illeti meg,

Köztisztviselö lehet párttag de vezetö tisztséget nem vállalhat,

Sztrájkjog.

TÉTEL: Mutassa be a köztisztviselöi érdekképviseleti és érdekvédelmi fórumokat és azok szerepét, ismertesse a közszolgálati jogvita lehetséges eseteit!

A közszolgálati érdekegyeztetés központi és helyi szinten történik. A központi érdekegyeztetés fóruma a Köztisztviselöi Érdekegyeztetö Tanács és az Országos Önkormányzati Köztisztviselöi Érdekegyeztetö Tanács.

A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselöi érdekegyeztetés szolgál.

A szakszervezetnek mint a köztisztviselö érdekvédelmi szervezetének jog, hogy a közszolgálaton belül szervezetet müködtessen, hogy tagjait anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeit érintö jogaikról és kötelezettségeikröl tájékoztassa. A szakszervezet jogosult tagját érintö kérdésekben bíróság illetve egyéb szer elött képviselni.

Közszolgálati jogvita: A köztisztviselö a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörbe tartozó döntés ellen azonban a köztisztviselö bírósághoz csak akkor fordulhat, ha a törvény ezt megengedi. A keresetet a munkáltatói intézkedésröl szóló irat kézbesítésétöl számított 30 napon belül lehet benyújtani( 3 év elévülési idön belül)

a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,

az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással

a minösítés és a teljesítményértékelés megállapításaival,

a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal,

a kinevezés egyoldalú módosításával,

fizetési felszólítással,

továbbképzésen való részvétel elmulasztása miatt a vezetöi pótlék csökkentésével kapcsolatos ügyekben.

TÉTEL: Mutassa be a köztisztviselö besorolásának és elömenetelének rendjét!

Az elömeneteli rendszer akkor müködik jól, ha elömozdítja a személyi állomány minöségének, teljesítményének javítását.

A elömenetel lényege: hogy normatívan meghatározott feltételek szerint (szolgálati idö, eredményes vizsga, minösítés) biztosít folyamatos elörelépést magasabb anyagi, erkölcsi megbecsülés. Föszabályként a köztisztviselö besorolása iskolai végzettség, a közszolgálati jogviszonyban töltött idö és a minösítés alapján történik.

A törvény a pályaúton történö elömenetelt alanyi jogként határozza meg. Ennek értelmében a köztisztviselöt magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha:

feladatai ellátására legalább alkalmas minösítést kap,

következö besorolási fokozathoz jogszabályban elöírt feltételeket vagy

a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

besorolási osztály van:

besorolási osztály: ide tartoznak a felsöfokú végzettségüek

besorolási osztály: ide tartoznak a középfokú végzettségüek,

besorolási osztály: ide tartoznak az ügykezelök (itt nincsenek besorolási fokozatok csak fizetési fokozatokra tagolódik.)

A felsöfokú iskolai végzettségü köztisztviselönek 1 éven belül, a középfokú végzettségü köztisztviselönek 2 éven belül közigazgatási alapvizsgát kell tenni. Kivéve aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezöi, okleveles közgazdász képesítéssel illetve Rendörtiszti Föiskolás szerzett diplomával rendelkezik.

A köztisztviselönek a tanácsos vagy ennél magasabb besoroláshoz a közigazgatási szakvizsgát is le kell tennie.

TÉTEL: Ismertesse a köztisztviselöi illetményrendszer elemei!

Az illetményrendszer magába foglalja mindazoka a szabályokat, amelyek a köztisztviselök díjazására vonatkoznak.

Az illetmény alapilletményböl, valamint a törvényben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésböl és illetménypótlékból áll.

Illetményrendszer elemei:

Az illetmény elsö és legfontosabb része az alapilletmény, melynek összegét az illetményalap és a fizetési fokozathoz tartozó szorzószám adja.

Illetménykiegészítés

Illetménypótlék (pl.: éjszakai, gépjármü vezetési, veszélyességi, idegen nyelv tudási, képzettségi pótlék)

A jogszabály önkormányzatoknál személyi illetmény megállapítását is lehetövé teszi (egyösszegü illetmény, megállapításának feltétele pedig teljesítményértékeléssel alátámasztott kimagasló teljesítmény).

TÉTEL: Mutassa be a köztisztviselök minösítésének és teljesítményértékelésnek célját és eljárását!

Jogszabály alapján a köztisztviselö teljesítményét évenként értékelni kell.

A teljesítményértékelés 3 szinten történik:

szint: A miniszter illetve a helyi önkormányzatoknál a képviselö-testület évente meghatározza az irányítása, ellenörzése és felügyelete alá tartozó közigazgatási szervekre is kiterjedöen a teljesítménykövetelmények alapját képezö célokat.

Szint:  a munkáltatói jogkör gyakorlója a célok alapján elöre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselövel szemben támasztott követelményeket. Szóbeli megbeszéléshez kell kötni.

Szint: a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselö teljesítményét legkésöbb a tárgyév végéig értékeli. Az írásbeli értékelés átadását szintén szóbeli megbeszéléshez kell kötni.

Miniszter

Kiemelt célok

Képviselö-testület

Közigazgatási szerv Hivatali szerv

Kiemelt céljai vezetöje

Egyéni teljesítmény-

Követelmények Munkakör

Értékelés

A minösítés: célja a köztisztviselö szakmai felkészültségének, ismereteinek, képességének, teljesítményének és magatartásának személyiségjegyeinek értékelése, továbbá a szakmai fejlödés elösegítése:

Minösíteni kell:

legalább négyévente,

minden magasabb besorolási fokozat besorolása elött,

írásbeli kérelemre.

TÉTEL: Ismertesse a fegyelmi felelösség fogalmát, a fegyelmi eljárás menetét és a szabályait a köztisztviselöi jogviszonyban!

Fegyelmi felelösség: Sajátos közjogi felelösség, amely a közigazgatási szerv felépítését jelenti a közszolgálati kötelezettségszegés szankcionálása érdekében.

Fegyelmi vétség: megállapításának nélkülözhetetlen eleme a felróható magatartás. A vétség két alakzata van: a szándékosság és a gondatlanság.

Fegyelmi eljárás: fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén elrendelt vizsgálati és tárgyalási szakasztól álló eljárás.

A vizsgálati szakasz-nak: az a célja, hogy felderítsék az eset összes lényeges körülményét és kialakítsák a pontos tényállást. A tényálláson a cselekmény és az eljárás alá vonat köztisztviselö közötti kapcsolatról, vagyis a felelösségröl születi döntés.

A fegyelmi eljárás az elrendelést követöen a vizsgálóbiztos kijelölésével kezdödik, aki a gyanúsított köztisztviselönél magasabb besorolású illetve vezetö beosztású köztisztviselö lehet. A vizsgálóbiztos meghallgatja a köztisztviselöt, aki jogi képviselöt is igénybe vehet illetve kérheti a munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét is.

A fegyelmi eljárás mielöbb be kell fejezni. A vizsgálóbiztos az elöterjesztéstöl számított 15 napon belül érdemi döntést hoz, amit a háromtagú fegyelmi tanács fegyelmi tárgyaláson, zárt ülésen tárgyal, szótöbbséggel dönt. A fegyelmi tanács érdemi és nem érdemi határozatot hozhat. Érdemi döntés születik, ha a felelösséget vagy annak hiányát állapítja meg. Felmentö határozatot hoz ha megállapítható, hogy a köztisztviselö a terhére rótt magatartást nem követte el, vagy nem történt vétkes kötelezettségszegés. A határozatot indokolni kell.

Fegyelmi határozat végrehajtása: a fegyelmi határozat mindaddig nem hajtható végre amíg jogeröre nem emelkedik.

Fegyelmi büntetések: eltérö súlyúak: megrovás, elömenetelben való visszavetés, juttatások csökkentése, megvonása, címek vezetöi megbízás visszavonása, hivatalvesztés.

TÉTEL: Mutassa be a kártérítési felelösség fogalmát és a kártérítés fajtáit a köztisztviselöi jogban!

Kártérítési felelösség: a köztisztviselö felelössége  a közszolgálati jogviszonyából eredö kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kárért. Feltétele: jogellenes és felróható magatartás, a kár bekövetkezte és a kettö közötti okozati összefüggés. Bármelyik feltétele hiánya esetén kizárt a kártérítési felelösség.

A köztisztviselö kártérítési felelössége:

döntöen vétkességi felelösség,

a károkozó köztisztviselö vétkességét a munkáltatónak kell bizonyítani,

a kártérítés mértéke a vétkesség fokától függ.

Közszolgálati jogviszonyban a gondatlanul okozott kárért a köztisztviselö legfeljebb 3 havi illetménye erejéig felel, ha a kárt:

közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok megsértésével,

az ellenörzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozta.

Ha a köztisztviselö feladatkörében eljárva harmadik személynek okozott kárt, ebben az esetben a harmadik személy irányában a közigazgatási szerv tartozik közvetlen felelösséggel. Természetesen ez nem zárja ki, hogy utóbb a hivatal a fentiekben vázolt szabályok szerint érvényesítse a kártérítési felelösséget a köztisztviselövel szemben.

A közigazgatási szerv kártérítési felelössége: szigorú szabályok vonatkoznak. Míg a köztisztviselök esetén a szabályozást elsösorban a méltányosság jellemzi, addig a közigazgatási szerv felelössége föszabályként vétkességre tekintet nélkül érvényesül.

A közigazgatási szerv felelössége kiterjedhet:

az élet, egészség, testi épség sérelmével okozott kárra,

a köztisztviselö vagyontárgyaiban okozott kárra,

a köztisztviselöt ért egyéb károkra.